Beregi Hírlap, 2010. július-december (66. évfolyam, 51-104. szám)
2010-10-23 / 83-84. szám
BEREGI HÍRLAP ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 83-84. szám 2010. október 23., szombat Ára: 1 hrivnya www.beregihirlap.uz.ua Lerakták Beregszász aquaparkjának alapkövét A közelmúltban Beregszászban, az egykori Virágkertészet területén (Munkácsi út 190.) rakták le Ukrajna első európai szintű, termálvizet is hasznosító aquaparkjának alapkövét. A Thermal Maximus nevet viselő komplexum, a Global Project Invest Lampertsas Kft. beruházásaként, a remények szerint a 2012-es labdarúgó EB kezdetére épül meg. A svájci befektetőpartner megrendelésére a tervdokumentáció Magyarországon készült el, és Barna Miklós vezetőtervező (Designé Kft.) irányításával történt annak helyi körülményekhez való átértékelése. A kivitelezésben az Arcadom Építőipari Zrt. (Magyarország) működik közre. Az elképzelések szerint a fürdő összterülete 17 700 m2 lesz majd, ebből 3 290 m2 a vízfelület. Az épületkomplexumban 260 szoba kerül kialakításra. A szolgáltatások között welness és gyógyászat is szerepel majd. Az ünnepélyes alapkőletételen jelen volt számos megyei, járási és városi elöljáró, köztük Gajdos István, Beregszász megyei jogú város polgármestere, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Global Project Invest Lampertsas Kft. ügyvezető igazgatója. Gajdos István ünnepi beszédében egy új korszak kezdetének nevezte városunk történelmében a termálfürdő-komplexum megépítését. Mint mondta, vidékünk elsődleges fejlesztési irányvonala a turizmus, ezen belül a termálvíz nyújtotta lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázása. A fejlesztések által lehetőség nyílik a beregvidékiek életszínvonalának emelésére. A helyi vendéglátás révén a hozzánk látogató turisták nemcsak a termálvízkincsünket élvezhetik, hanem megismerkedhetnek történelmi és kulturális értékeinkkel is. A polgármester köszönetet mondott a kivitelezőknek, és biztosított arról, hogy a város vezetése a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a termálfürdő megépítéséért. Csizmár Béla kiemelte: Kárpátalja, ezen belül a Beregszászi járás olyan geológiai törésvonal mentén fekszik, ahol alacsony mélységben nagy hőmérsékletű termálvíz van, így annak kiaknázása komoly lehetőséget jelent. Vidékünk turisztikai adottságai bőségesek. A termálvíz nyújtotta lehetőségekkel kiegészülve a hozzánk érkező turisták számára egész évben tudunk programokat biztosítani. Mint mondta, az alapkőletétel egy folyamat első fázisa, amely reményt és jövőt kínál az itt lakóknak. Remény a felnövekvő generációnak, hogy érdemes tanulni, fejlődni, mert lesz, ahol a tehetségüket kamatoztathatják. Számos régióban probléma az, hogy nem rendelkezünk elég felkészült emberrel és tőkével, ami elvándorláshoz vezet. A mostani beruházás egy lépcsőfok ennek a megállítására. Babják Zoltán felszólalásában hangsúlyozta, hogy a mai napra a beregszászi termálvíznek neve van egész Ukrajnában. A jelenlegi feltételek azonban nem felelnek meg a XXI. század követelményeinek, szükség van az infrastruktúra fejlesztésére. Mint mondta, ma nemcsak egy termálvízkomplexum alapkövét tesszük le, hanem egy teljesen új irányba mozduló városét. A jövőben minden ötödik beregszászi a turizmusból él majd. Vidékünkön sokkal több kenyeret, gyümölcsöt, zöldséget és házibort adnak majd el. A komplexum megépítése a környék adottságainak köszönhető: a termálvíznek, a sajátságos éghajlatnak, az egybefüggő 14 hektáros területnek. A megvalósításban jelentős szerepet játszik a polgármesteri hivatal segítőkész támogatása. Az ünnepi beszédek elhangzását követően Babják Zoltán, Gajdos István és Csizmár Béla közösen helyezték el az alapkőben azt a fémkapszulát, amely tartalmazza az építkezést engedélyező városi határozat másolatát. Az ünnepi ceremóniát követően állófogadás keretében a jelenlévők számára lehetőség nyílt a véleménycserére. MOLNÁR BERTALAN Segítség a mozgáskorlátozottaknak 2000 óta minden évben október elsejétől december elsejéig tart az a jótékonysági akció, amelynek keretében a Nemzetközi Vöröskereszt városi-járási szervezete, a járási állami közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzati szervek speciális közlekedési eszközöket adnak át I. kategóriájú rokkantaknak. A közelmúltban a program keretében Okszana Margitics, a Vöröskereszt városi-járási szervezetének elnöke és Ihor Szviseso, a járási közigazgatási hivatal elnöke Demeter Irén rafajnaújfalui, valamint Mohácsik Zoltán muzsalyi lakosnak adtak át elektromos rokkantkocsit. Mindkét rászoruló örömét fejezte ki a nagylelkű adományért. Okszana Margiticstól megtudtuk: szervezetük a Karmel International hollandiai jótékonysági alapítvány felajánlásaként jut hozzá a rokkantkocsikhoz. Az alapítvánnyal a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezetén keresztül kerültek kapcsolatba. A vezető elmondta, hogy szervezetük működését évi 20 ezer hrivnya anyagi támogatás folyósításával segíti a járási tanács és a közigazgatási hivatal is. Idén már 17 000 hrivnyát átutaltak át. A támogatásból a hivatal működéséhez szükséges költségeket fedezik, beleértve az épület fenntartását. Okszana Margitics ezúton fejezi ki köszönetét a támogatásért, és reményét a hosszú távú együttműködésre. Tudósítónk November 1. — munkaszüneti nap Az elhunytakról való méltó megemlékezés biztosítása érdekében, Olekszandr Ledida, a megyei állami közigazgatási hivatal elnökének ide vonatkozó rendelkezésének megfelelően november 1-jét munkaszüneti napnak nyilvánították a megye költségvetési intézményei számára. A vállalatok, szervezetek és intézmények vezetőinek javasolták a 2010. november 1-jei munkanap november 6-ra való áthelyezését. A megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálata Köszöntjük az ünnepeiteket! Holnap lesz a gépkocsiközlekedési dolgozók napja. A járási tanács és a járási állami közigazgatási hivatal nevében ezúton köszöntjük az ünnepeiteket, erőt, egészséget, további munkasikereket kívánunk számukra. IHOR SZVISCSO, CSIZMÁR BÉLA, a járási állami közigazgatási a járási tanács hivatal elnöke elnöke Interjúnk , Ihor Sziiseso: „Édesapám a példaképem. Szeretném, ha a fiaim rólam vennének példát...” (Folytatás lapunk előző szántából) —Októbert írunk. Remélem, az Ön hangulata nem őszi. — Szerencsére, még nem állt be a hideg, az emberek a mezőkön, a kertekben dolgoznak. Őszintén megvallva, annyi a teendőm, hogy nincs időm gyönyörködni a természet szépségében. — Milyen emlékek merülnek fel Önben ilyenkor? — Kamaszként, 10-14 éves koromban, gumicsizmát húztunk és mentünk a mezőre segíteni szüleinknek: vájtuk a krumplit, szedtük a paszulyt, törtük a tengerit, csomóra hordtuk a tököt. Ezek az emlékek meleggel töltik el lelkemet, mint a falusi gyerekekét általában. Gondolom, Önnek ismerős ez a kép... — Milyen gyökerei vannak a Beregvidék tizenegyedik vezetőjének? Hol született? Milyen a családja? — Igen sokrétű kérdés. Felsőremetén születtem, van egy öcsém, Joszip. Édesapám nagyszőlősi származású, a Kommunizmus Hajnala kolhoz elnökhelyetteseként ismerkedett meg édesanyámmal. Egyébként, jól beszél magyarul, jómagam a „konyhanyelv” szintjén bírom a magyart. A nyelvtudásnak nagy hasznát veszem, ugyanis jelentős mértékben megkönnyíti az emberekkel való kapcsolattartást. A feleségem a szomszédos Komlósra való, üzletasszony. Két fiúgyermekünk van, a 20 esztendős Ihor és a 11 éves Kirill. —Az Ön meglátása szerint mi a Beregvidék legfontosabb sajátossága? — Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ez egy különleges vidék—országunk legnyugatibb, határ menti, soknemzetiségű járása, ahol évszázadok óta élnek békében és megértésben magyarok, ukránok, ruszinok, zsidók, oroszok, szlovákok, románok, lengyelek, csehek, németek... Vidékünkön nem ritka, hogy magyar fiú ukrán lányt vesz el feleségül, vagy ellenkezőleg. A továbbiakban én is igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az emberek között továbbra is nyugalom és kölcsönös tisztelet uralkodjon, hogy senki és semmi ne tudja felborítani ezt a bölcs őseink által létrehozott egyensúlyt. — Mikor és hol ismerkedett meg élete párjával? — Minden igen prózai módon történt: egyik este a barátommal a szomszédos Komlósra mentünk diszkóba. Ott találkoztunk a helyi lányokkal. Egyikük, miközben el akart rejtőzni a barátja elől, a hátam mögé bújt és a fülembe súgta: Ihor, védj meg! Nem tehettem mást, magamhoz öleltem... — Gyakran látogatja az édesanyját? — Mint minden igazi fiú, ha csak tehetem, ellátogatok a számomra legszentebb és legdrágább emberhez — édesanyámhoz, aki mindig kedves anyai mosollyal fogad, és kísér ki a kapuig. — Büszke szülőfalujára? Mint ismeretes, Alsó- és Felsőremete egy községi tanácshoz tartozik. Sok ismert ember született itt, többek között három professzor, a tudományok doktora — a történész Mihajlo Trojan, a közgazdász Vaszil Csimcsera és a medikus Okszana Hanics. — Ön kifejeltette a felsorolásból Hanna Kuzmát, a Pravda Ukrajini című országos, egykor igen befolyásos lap tudósítóját, aki később kiutazott Amerikába... — Valóban, most már emlékszem: többek között éles szavairól is híres volt... — Ami engem illet, igen, büszke vagyok szülőfalumra, ahol első lépéseimet tettem, ahol iskolába jártam, ahol az őseim éltek... És ha már szó esett a tekintélyes tudósokról, büszke vagyok arra, hogy itt születtek, hogy a faluban még emlékez(Folytatás a 2. oldalon)