Beregi Hírlap, 2010. július-december (66. évfolyam, 51-104. szám)

2010-10-23 / 83-84. szám

BEREGI HÍRLAP ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 83-84. szám 2010. október 23., szombat Ára: 1 hrivnya www.beregihirlap.uz.ua ­ Lerakták Beregszász aquaparkjának alapkövét A közelmúltban Beregszászban, az egykori Virágkertészet területén (Munkácsi út 190.) rakták le Ukrajna első európai szintű, termálvizet is hasznosító aquaparkjának alapkövét. A Thermal Maximus nevet viselő komplexum, a Global Project Invest Lampertsas Kft. beruházásaként, a remények szerint a 2012-es labdarúgó EB kezdetére épül meg. A svájci befekte­­tőpartner megrendelésére a tervdokumentáció Magyarorszá­gon készült el, és Barna Miklós vezetőtervező (Designé Kft.) irányításával történt annak helyi körülményekhez való átér­tékelése. A kivitelezésben az Arcadom Építőipari Zrt. (Ma­gyarország) működik közre. Az elképzelések szerint a fürdő összterülete 17 700 m2 lesz majd, ebből 3 290 m­2 a vízfelület. Az épületkomplexum­ban 260 szoba kerül kialakításra. A szolgáltatások között welness és gyógyászat is szerepel majd. Az ünnepélyes alapkőletételen jelen volt számos megyei, járási és városi elöljáró, köztük Gajdos István, Beregszász megyei jogú város polgármestere, Csizmár­ Béla, a Beregszá­szi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Global Project Invest Lampertsas Kft. ügyvezető igazgatója. Gajdos István ünnepi beszédében egy új korszak kezde­tének nevezte városunk történelmében a termál­fürdő-komp­lexum megépítését. Mint mondta, vidékünk elsődleges fej­lesztési irányvonala a turizmus, ezen belül a termálvíz nyúj­totta lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázása. A fejlesz­tések által lehetőség nyílik a beregvidékiek életszínvonalá­nak emelésére. A helyi vendéglátás révén a hozzánk látogató turisták nemcsak a termálvízkincsünket élvezhetik, hanem megismerkedhetnek történelmi és kulturális értékeinkkel is. A polgármester köszönetet mondott a kivitelezőknek, és biz­tosított arról, hogy a város vezetése a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a termálfürdő megépítéséért. Csizmár Béla kiemelte: Kárpátalja, ezen belül a Beregszá­szi járás olyan geológiai törésvonal mentén fekszik, ahol ala­csony mélységben nagy hőmérsékletű termálvíz van, így annak kiaknázása komoly lehetőséget jelent. Vidékünk tu­risztikai adottságai bőségesek. A termálvíz nyújtotta lehető­ségekkel kiegészülve a hozzánk érkező turisták számára egész évben tudunk programokat biztosítani. Mint mondta, az alap­kőletétel egy folyamat első fázisa, amely reményt és jövőt kínál az itt lakóknak. Remény a felnövekvő generációnak, hogy érdemes tanulni, fejlődni, mert lesz, ahol a tehetségü­ket kamatoztathatják. Számos régióban probléma az, hogy nem rendelkezünk elég felkészült emberrel és tőkével, ami elvándorláshoz vezet. A mostani beruházás egy lépcsőfok ennek a megállítására. Babják Zoltán felszólalásában hangsúlyozta, hogy a mai napra a beregszászi termálvíznek neve van egész Ukrajná­ban. A jelenlegi feltételek azonban nem felelnek meg a XXI. század kö­vetelményeinek, szükség van az inf­rastruktúra fejlesztésére. Mint mond­ta, ma nemcsak egy termálvízkomp­lexum alapkövét tesszük le, hanem egy teljesen új irányba mozduló vá­rosét. A jövőben minden ötödik be­regszászi a turizmusból él majd. Vidé­künkön sokkal több kenyeret, gyü­mölcsöt, zöldséget és házibort adnak majd el. A komplexum megépítése a környék adottságainak köszönhető: a termálvíznek, a sajátságos éghaj­latnak, az egybefüggő 14 hektáros te­rületnek. A megvalósításban jelentős szerepet játszik a polgármesteri hiva­tal segítőkész támogatása. Az ünnepi beszédek elhangzását követően Babják Zol­tán, Gajdos István és Csizmár Béla közösen helyezték el az alapkőben azt a fémkapszulát, amely tartalmazza az építke­zést engedélyező városi határozat másolatát. Az ünnepi ceremóniát követően állófogadás keretében a jelenlévők számára lehetőség nyílt a véleménycserére. MOLNÁR BERTALAN Segítség a mozgáskorlátozottaknak 2000 óta minden évben október elsejétől december elsejéig tart az a jótékonysági akció, amelynek keretében a Nemzetközi Vöröskereszt városi-járási szervezete, a járási állami köz­­igazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzati szervek speciális közlekedési eszközöket adnak át I. kategóriájú rokkantaknak. A közelmúltban a program keretében Okszana Margitics, a Vöröskereszt városi-járási szervezetének elnöke és Ihor Szviseso, a járási közigazgatási hivatal elnöke Demeter Irén rafajnaújfalui, valamint Mohácsik Zoltán muzsalyi lakosnak adtak át elektromos rokkantko­csit. Mindkét rászoruló örömét fejezte ki a nagylelkű adományért. Okszana Margiticstól meg­tudtuk: szervezetük a Karmel International hollandiai jóté­konysági alapítv­ány felajánlása­ként jut hozzá a rokkantkocsik­hoz. Az alapítvánnyal a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezetén keresztül kerültek kapcsolatba. A vezető elmond­ta, hogy szervezetük működését évi 20 ezer hrivnya anyagi tá­mogatás folyósításával segíti a járási tanács és a közigazgatási hivatal is. Idén már 17 000 hrivnyát átutaltak át. A támoga­tásból a hivatal működéséhez szükséges költségeket fedezik, beleértve az épület fenntartását. Okszana Margitics ezúton fejezi ki köszönetét a támoga­tásért, és reményét a hosszú távú együttműködésre. Tudósítónk November 1. — munka­szüneti nap Az elhunytakról való méltó megemléke­zés biztosítása érdeké­ben, Olekszandr Ledida, a megyei állami közigaz­gatási hivatal elnökének ide vonatkozó rendelke­zésének megfelelően no­vember 1-jét munkaszü­neti napnak nyilvánítot­ták a megye költségvetési intézményei számára. A vállalatok, szervezetek és intézmények vezetőinek javasolták a 2010. no­vember 1-jei munkanap november 6-ra való áthe­lyezését. A megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálata Köszöntjük az ünnepeiteket! Holnap lesz a gépkocsiközlekedési dolgozók nap­ja. A járási tanács és a járási állami közigazgatási hivatal nevében ezúton köszöntjük az ünnepeiteket, erőt, egész­séget, további munkasikereket kívánunk számukra. IHOR SZVISCSO, CSIZMÁR BÉLA, a járási állami közigazgatási a járási tanács hivatal elnöke elnöke Interjúnk , Ihor Sziiseso: „Édesapám a példaképem. Szeretném, ha a fiaim rólam vennének példát...” (Folytatás lapunk előző szántából) —Októbert írunk. Remélem, az Ön hangulata nem őszi. — Szerencsére, még nem állt be a hideg, az emberek a mező­kön, a kertekben dolgoznak. Őszintén megvallva, annyi a teen­dőm, hogy nincs időm gyönyörködni a természet szépségében. — Milyen emlékek merülnek fel Önben ilyenkor? — Kamaszként, 10-14 éves koromban, gumicsizmát húz­tunk és mentünk a mezőre segíteni szüleinknek: vájtuk a krump­lit, szedtük a paszulyt, törtük a tengerit, csomóra hordtuk a tököt. Ezek az emlékek meleggel töltik el lelkemet, mint a falusi gyerekekét általában. Gondolom, Önnek ismerős ez­ a kép... — Milyen gyökerei vannak a Beregvidék tizenegyedik vezetőjének? Hol született? Milyen a család­ja? — Igen sokrétű kérdés. Felsőremetén születtem, van egy öcsém, Joszip. Édesapám nagyszőlősi származású, a Kom­munizmus Hajnala kolhoz elnökhelyetteseként ismerkedett meg édesanyámmal. Egyébként, jól beszél magyarul, jóma­gam a „konyhanyelv” szintjén bírom a magyart. A nyelvtu­dásnak nagy hasznát veszem, ugyanis jelentős mértékben megkönnyíti az emberekkel való kapcsolattartást. A feleségem a szomszédos Komlósra való, üzletasszony. Két fiúgyermekünk van, a 20 esztendős Ihor és a 11 éves Kirill. —Az Ön meglátása szerint mi a Beregvidék legfonto­sabb sajátossága? — Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ez­ egy kü­lönleges vidék—országunk legnyugatibb, határ menti, sok­nemzetiségű járása, ahol évszázadok óta élnek békében és megértésben magyarok, ukránok, ruszinok, zsidók, oroszok, szlovákok, románok, lengyelek, csehek, németek... Vidékün­kön nem ritka, hogy magyar fiú ukrán lányt vesz el feleségül, vagy ellenkezőleg. A továbbiakban én is igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az­ emberek között továbbra is nyugalom és kölcsönös tisztelet uralkodj­­on, hogy senki és semmi ne tudja felborítani ezt a bölcs őseink által létrehozott egyensúlyt. — Mikor és hol ismerkedett meg élete párjával? — Minden igen prózai módon történt: egyik este a bará­tommal a szomszédos Komlósra mentünk diszkóba. Ott talál­koztunk a helyi lányokkal. Egyikük, miközben el akart rejtőz­ni a barátja elől, a hátam mögé bújt és a fülembe súgta: Ihor, védj meg! Nem tehettem mást, magamhoz öleltem... — Gyakran látogatja az édesanyját? — Mint minden igazi fiú, ha csak tehetem, ellátogatok a számomra legszentebb és legdrágább emberhez — édes­anyámhoz, aki mindig kedves anyai mosollyal fogad, és kísér ki a kapuig. — Büszke szülőfalujára? Mint ismeretes, Alsó- és Fel­sőremete egy községi tanácshoz tartozik. Sok ismert em­ber született itt, többek között három professzor, a tudomá­nyok doktora — a történész Mihajlo Trojan, a közgazdász Vaszil Csimcsera és a medikus Okszana Hanics. — Ön kifejeltette a felsorolásból Hanna Kuzmát, a Prav­da Ukrajini című országos, egykor igen befolyásos lap tudó­sítóját, aki később kiutazott Amerikába... — Valóban, most már emlékszem: többek között éles szavairól is híres volt... — Ami engem illet, igen, büszke vagyok szülőfalumra, ahol első lépéseimet tettem, ahol iskolába jártam, ahol az őseim éltek... És ha már szó esett a tekintélyes tudósokról, büszke vagyok arra, hogy itt születtek, hogy a faluban még emlékez­(Folytat­ás a 2. oldalon)

Next