Beregi Hírlap, 2014. július-december (70. évfolyam, 48-93. szám)

2014-10-18 / 75-76. szám

2014. október 18., szombat 75-76. szám „A legfontosabb, hogy jót cselekedjünk...” Interjú Jevhenyij Jarina parlamenti képviselő-jelölttel — Jarina úr, mi késztette Önt arra, hogy induljon a képviselői mandátum elnyeréséért? —Két okom volt erre. Az első: az emberek, akikkel váro­sainkban és falvaikban találkozom. Tudják, ki vagyok, is­merik a jellememet, így képesek lesznek megfelelően érté­kelni a munkám eredményeit. Pozitív hozzáállást tapaszta­lok a részükről, és hiszek nekik. A cégünk 2013-ban elnyer­te a VSZH1-3000 kitüntetését, jómagam pedig Az év embe­re lettem Kárpátalján. Ez egyike azon elismeréseknek, ame­lyet nem lehet „megvásárolni”, amely reálisan tükrözi a közös ügybe eszközölt hozzájárulásunkat. A másik, nem kevésbé fontos ok: a földkérdések megol­datlansága. Ezzel tisztában vagyunk mi, szakemberek, és tisztában vannak azok az egyszerű állampolgárok, akik a földdel kapcsolatos különböző dokumentumok rendezése során ki voltak szolgáltatva a csinovnyikok kénye-kedvé­­nek. A földreformról sokat szónokolnak, ám a valóságban a hatályos törvényeknek csak az a céljuk, hogy az egyszerű földművelőről három bőrt nyúzzanak le. Ami ennél is elszo­morítóbb: történik mindez úgy legálisan—az indokolatla­nul magas árak és díjszabások csak az állami és privát mo­nopolisták érdekeit szolgálják—, mint illegálisan — csú­szópénzek követelése formájában. Törvénytervezetek egész sorára van szükség ahhoz — egyébként, már dolgo­zom rajta —, hogy véget vessünk a földművelők kizsákmá­nyolásának, a földügyi szférában jelenlévő korrupciónak. — Mi az oka annak, hogy oly régóta halogatják a földkérdések megoldását? —Ne keressenek ebben semmi rendkívülit: a képviselők egyszerűen nem szakemberei az adott kérdésnek. Pedig a kérdések többségének lobbizása a kormány révén történik. Úgy kiállni bizonyos kérdések mellett, hogy nem vagyunk tisztában azok lényegével—eredménytelen dolog. A képvi­selők rendelkeznek a szükséges meghatalmazásokkal, de nin­csenek szakmai ismereteik. Cégünk a szóban forgó szférá­ban tevékenykedik, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulni a települések határainak kibővítéséhez, számos probléma rendezéséhez, de az építkezők és földhasználók problémáinak megoldásához törvényi szabályozásra van szükség, napi szinten kapcsolatban kell lenni a Miniszteri Kabinettel. Ez volt az a döntő ok, amely arra késztetett, hogy induljak a képviselői mandátum elnyeréséért.­­ Sokat beszélnek a rendszer megváltoztatásáról is. Viszont kevesen vannak tisztában azzal, hogyan kell en­nek történnie. Mi az Ön véleménye erről? — Sajnos, mindmáig nem valósultak meg azok az elvek, amelyekért az ukrajnaiak idén télen kiálltak. A korrupciót, az üzlet vezetésének bonyolultságát, az igazságszolgálta­tási és rendvédelmi rendszer átláthatatlanságát tekintve még mindig azon a szinten állunk, mint egy évvel ezelőtt, Janukovics idején. Vállalkozóként tisztában vagyok azzal, milyen nehézségeket kell leküzdeni egy üzlet megnyitása és vezetése során. Éppen ezért meggyőződésem, hogy az országban sürgős reformokra van szükség az élet vala­mennyi szférájában. Ellenkező esetben nem lesz sem tarta­lékunk, sem erőnk ahhoz, hogy kivívjuk a jobb életet, hogy fenntartsuk a hadsereget, ellenálljunk az agresszornak. A rendszer akkor változik majd meg, ha felszámoljuk az állam­irányítás jelenlegi formáját. Amikor az állampolgárok több­sége érdekelt lesz a hivatalnokok munkája és a költségvetési pénzeszközök felhasználása feletti ellenőrzésben. Ehhez vi­szont arra van szükség, hogy a pénzeket a helyi költségve­tésekből ne a központba irányítsák, azok ne tűnjenek el is­meretlen irányban. Akkor az embereknek is könnyebb lesz ellenőrizni adóik felhasználását. — Jevhen Vitalijovics, hogyan tervezi a körzet és ezen belül a Beregszászi járás konkrét problémáinak megol­dását? Ugyanis bárhova nézünk, mindenütt sok a problé­ma: munkanélküliség a falvakban, áldatlan állapotban lévő utak, gondok az oktatásban és a szociális szférában... — Mindenekelőtt szeretném, hogy mindenki tisztában legyen egy egyszerű ténnyel: a körzet történelmében egyet­len képviselő sem javított utakat, épített iskolákat személye­sen, azaz saját pénzeszközein. Mindez közös pénzek bevo­násával történik, nem pedig a képviselő révén, még ha oli­garcháról van is szó. Az iskolák tantestületeinek figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a költségvetési pénzeszközök túl szerények ahhoz, hogy anyagilag fejlesszék intézményü­ket. Nem érdemes különösebb reményeket fűzni a költség­­vetési pénzeszközökhöz, csak akkora összegről lesz szó, amiből jobb esetben a fizetésekre futja. Több figyelmet kell fordítani a nemzetközi alapítványokkal való együttműködés­re, olyan pályázatokat kell kidolgozni, amelyek segítenének minőségileg magasabb szintre emelni az oktatás bázisát. A különböző városi és falusi iskolák közötti kapcsolatteremtés céljából alkalmam volt Litvániában járni. A projektben Svájc, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna vesz részt. Hazánkat a Jevhenyij Jarina Alapítvány képviselte. Az ottani egészség­­ügyi és oktatási intézmények—mindenekelőtt az EU-s pá­lyázatoknak köszönhetően—a legkorszerűbb felszereléssel vannak ellátva. Ma, amikor az egész világ figyelmének kö­zéppontjában tartja az ukrajnai helyzetet, partnereink valós­sággal ostromolnak közös projektek kidolgozására és be­nyújtására. A pályázatok megírását szakemberekre bízom, akik segítenek a falusi iskoláknak a szükséges okmányok előké­szítésében. Tavaly, például, oktatási dolgozók és falusi me­dikusok egy csoportját kísértem el Litvániába. A látogatás eredményeként partnereink korszerű diagnosztikai felszere­lést adtak át a járás számára. Egy részét mi vásároltuk, egy részéhez pedig az együttműködés keretén belül jutottunk hozzá. Keresni kell a lehetőségeket, meg kell tanulni dolgoz­ni az új feltételek közepette. Ahogyan a közmondás is tartja: „Segíts magadon...” — A Beregvidéken és egészében véve Kárpátalján kri­tikán aluli az utak állapota. Ön szerint hogyan lehetne orvosolni ezt a problémát? —Igen, az utak... Mint már mondtam, azok javítására nem a képviselőknek köszönhetően kerül sor, hanem a pénzesz­közök megfelelő célra történő összpontosítása révén. Külö­nösen érvényes ez a mi határ menti járásaink vonatkozásá­ban, ahol igen magas az üzemanyag-értékesítés volumene, ahol intenzív a járműforgalom. Az lenne az igazságos, ha a járásainkból eláramló akcíóilletékek összegeit teljes egészé­ben az utak javítására tudnánk fordítani. Egyelőre az erre szánt pénzeszközök nagyságrendekkel alacsonyabbak, ami meg is mutatkozik közútjaink állapotán. Ráadásul ha sike­rülne felszámolni az eszközök szétlopkodását az útépítés és -javítás szférájában, a meglévő pénzek fedeznék az utak állapota lényeges javításának költségeit. Ott pedig, ahol az útburkolat megfelelő állapotban van, szélesebb lehetősé­gek tárulnak ki az üzletvezetésre, a turizmus fej­lesztésére. A Beregszászi járásban már van néhány, messze földön nép­szerű üdülőhely, itt gyakran rendeznek gasztronómiai és folklórfesztiválokat. Ám az ide vezető utak borzasztó álla­potban vannak. Ha lesznek jó útjaink, akkor az üzlet is fej­lődni fog. — A falusi élet egyik problémája a munkanélküliség. Miben látja a helyzetből kivezető utat? — Mint már mondtam, megfelelő feltételeket kell terem­teni a kis- és középvállalkozások számára. Az üzletnek szé­les körű jogi támogatásra van szüksége. Itt nem csak a hitelekre gondolok (természetesen ésszerű kamatok mel­lett), hanem a megfelelő jogi és szaktanácsadásra. Az üzlet munkalehetőséget jelent mind a vállalkozó, mind a bérmun­kások számára. A munkanélküliség leküzdésének egy má­sik útvonala a mezőgazdaság, ezen belül a zöldségtermesz­tés fellendítése. — Reális feladatnak tekinti a korrupció leküzdését? — Igen. Ehhez minden feltétellel rendelkezünk. Min­denekelőtt: változik a társadalom, amely nem „vevő” töb­bé a puszta, semmitmondó nyilatkozatokra. A társadalom azt követeli, hogy azonnal, már ma szüntessék be a kor­rupciót, ellenkező esetben bevetik az úgynevezett utcai módszereket. Másodsorban: tart a törvényi bázis meg­változtatása, az elektronikus rendszerek meghonosítása az állami struktúrák munkájában. Azaz: egy adott jogi kér­dés megoldása során fokozatosan fölöslegessé válik a hivatalnokokkal való személyes kontaktus. Az állampol­gár, miközben igénybe veszi az állam által biztosított szol­gáltatásokat, még a nevét sem fogja ismerni az ügyében eljáró tisztviselőnek. Befejezésül egy villáminterjú: — Minden képviselő tükrözi a választópolgárai han­gulatát. Milyen álláspontot kell képviselnie egy kárpát­aljai képviselőnek? — Tisztában kell lennie a kisvállalkozások problémái­val, a földtulajdonosok, farmerek gondjaival, meg kell tud­ni védeni az érdekeiket. — Mely emberi jellemvonást értékeli a leginkább? — A becsületességet. — És mely az, amelyet elítél? —Az árulás, a hazugság. — Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az em­bernek a siker, a cél eléréséhez? —A szavaiért vállalt felelősség. — Mi szeretett volna lenni gyerekkorában? — Profi labdarúgó. — Mi az, ami nélkülözhetetlen egy kapcsolatban? — A kölcsönös támogatás. — Kedvenc filmje? — Egy régi szovjet film, A siker úriemberei (Dzsentel­­meni udácsi). — Az Ön életmottója? — A fő, hogy jót cselekedjünk, és azt szíves-lélekkel tegyük. Olekszandr Pilip Fizetett politikai hirdetés Mihajlo Popovics: „A korrupcióellenes törvények elfogadásával a társadalom csak nyerhet” A korrupció Ukrajna egyik legsúlyosabb problémájává, a gazdaság fejlődését gátoló tényezővé vált. Leküzdése hatalmas jelentőséggel bír az ország számára. Mihajlo Popovics, a Szilna Ukrajina (Erős Ukrajna) politikai párt kárpátaljai megyei szervezetének elnöke szerint ez a h­ata­­lom előtt álló legfőbb feladatok egyike. A cél eléréséhez, azaz a korrupció elleni reális, hatékony harchoz az ország felsőbb szintű vezetőségének politika akaratára van szükség, valamint komoly ellenőrzésre a tá­radalom részéről — nyilatkozta Szerhij Tihipko, a Szilna Ukrajina elnöke az ICTV csatorna által sugárzott Szvoboda szlova (Szólásszabadság) műsorban. Szavai szerint napjainkban Ukrajna gazdasága csődközeli helyzetben van, a szociális juttatások „befagyasztása” pe­dig érzékenyen érinti a lakosság rászoruló rétegeinek kép­viselőit. Eközben a hatalom az elmúlt 7 hónapban hozzá sem fogott a reformok végrehajtásához. De ha az ország vezetése hozzá is kezdene azok megvalósításához, az sem­milyen eredményt nem hozna mindaddig, amíg nem sikerül leküzdeni a korrupciót. „Egy sor olyan reformot kell végrehajtanunk, amelyekről napjainkban oly sokat beszélnek, ám sajnálatos módon a valóságban a megvalósításuk érdekében szinte semmit nem tesznek. Emellett a reformok mindaddig eredménytelenek lesznek, amíg nem sikerül leküzdeni a korrupció azon szint­jét, amely ma Ukrajnában tapasztalható” — mondta. Szavai szerint ahhoz, hogy sikeresen felvegyék a harcot a korrupció ellen, mindenekelőtt az állam vezetésének politikai akaratára van szükség. „Politikai akaratra van szükség, amely­­ re nem volt példa az elmúlt 23 évben, és amellyel nem ren­delkezik a jelenlegi hatalom sem. Ugyanis annak ellenére, hogy lecserélték a közigazgatási hivatalok elnökeit, a pén­zek továbbra is ugyanúgy tűnnek el, mind az elődök ide­jén” — véli a politikus. Másodsorban — Szerhij Tihipko véleménye szerint —a korrupció elleni harcot a társadalmi szervezeteknek kell ellenőrzésük alatt tartaniuk. A képviselők végre meghallották a polgári társadalom követeléseit, és támogatták a korrupció elleni törvényter­vezeteket kezdeményező politikusok álláspontját. „Meg­hallották hangunkat, és bízunk abban, hogy sikerül fel­számolnunk azt a jelenséget, amely fékezi az állam normá­lis fej­lődését—nyilatkozta Mihaj­lo Popovics. — Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa első olvasatban elfogadta „A speci­ális meghatalmazásokkal bíró szubjektumok rendszeréről a korrupció elleni tevékenységek szférájában” c. törvény­­tervezetet, az úgynevezett korrupcióellenes stratégiát, amely magában foglalja Ukrajna korrupcióellenes politi­kájának alapjait a 2014 és 2017 közötti időszakra vonatko­zóan. A korrupcióellenes törvények elfogadásával a tár­sadalom csak nyerhet. Mihajlo Popovics szerint ugyanis a törvény előirányozza egy korrupcióellenes iroda létre­hozását, a választási szervek tevékenysége elveinek átte­kinthetővé tételét, a munkájuk feletti társadalmi ellenőr­zés megszilárdítását. Ezzel a lépéssel az üzleti élet is nyer, ugyanis a javasolt intézkedések kilátásba helyezik a kor­rupción alapuló üzletvezetés felszámolását, valamint a kedvező légkör megteremtését a vállalkozó struktúrák szá­mára. Fizetett politikai hirdetés Figyelem: robbanásveszélyes tárgy! A rendkívüli helyzetek állami szolgálatának járási osztá­lya felhívja a lakosság figyelmét a robbanásveszélyes tár­gyakkal való helyes bánásmódra. 1. Ha robbanásveszélyes, illetve gyanús tárgyat találtak, azonnal hagyják abba az érintett területen végzett munkála­tokat! 2. A rendelkezésre álló anyagokból (léc, madzag, szövet­darab, kő stb.) állítsanak figyelemfelkeltő jelzést vagy kerí­tést! 3. A robbanásveszélyes vagy gyanús tárgy megtalálásá­ról azonnal tájékoztassák a rendkívüli helyzetek állami szol­gálatának járási osztályát (101,4-22-89) vagy a járási belügyi hivatalt (102,4-25-02)! 4. Faluhelyen értesítsék a helyi önkormányzatot! 5. A rendkívüli helyzetek állami szolgálata vagy a járási belügyi hivatal munkatársainak megérkezéséig gondoskod­janak a gyanús tárgy őrzéséről, akadályozzák meg, hogy ille­téktelenek hozzányúljanak! Ne feledjék: ha robbanásveszélyes tárgyat találtak, szi­gorúan tilos: — megkísérelni önállóan kiemelni a földből; — kézbe venni; — ütéseket mérni rá; —megkísérelni szétszerelni; —más helyre átszállítani; — tüzet gyújtani a robbanásveszélyes tárgytól számí­tott 100 méteres körzetben; —kiskorúakat közel engedni ahhoz. A rendkívüli helyzetek állami szolgálata vagy a járási belügyi hivatal munkatársainak megérkezése után mutassák meg nekik a robbanásveszélyes vagy gyanús tárgyat, vala­mint lehetőség szerint nyújtsanak segítséget a helyszín őr­zésében. A rendkívüli helyzetek állami szolgálatának beregszászi városi-járási osztálya

Next