Beregi Hírlap, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-39. szám)

2015-02-21 / 11-12. szám

2015. február 21., szombat 11-12. szám „A jó pásztor életét adja a juhokért” Egyházkerületi közgyűlés Beregszászban A Kárpátaljai Refor­mátus Egyház (KRE) február 14-én a bereg­szászi templomban tar­totta ünnepi közgyűlé­sét. Az alkalom kereté­ben sor került az újon­nan megválasztott tiszt­ségviselők beiktatására, lelkészszentelésre, vala­mint a KRE által alapított díjak átadására. A rendezvény isten­­tisztelettel kezdődött, amelyen dr. Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hirdette Isten igéjét a jó pásztor példázata alapján (János 10,1-11). Az igehirdetést követően Héder János egyházkerületi főjegyző köszöntötte a küldötteket és a vendégeket. A köz­gyűlést számos kárpátaljai, anyaországi és határon túli egy­házi és világi vezető megtisztelte jelenlétével, köztük a Kár­pát-medence több református egyházkerületének püspöke, valamint Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotá­sért felelős alelnöke is. A közgyűlés küldötteinek számbavétele, valamint a na­pirendi pontok ismertetése után a KRE zsinatának ünnepé­lyes beiktatása következett. A választások eredményeit Menyhárt István, a választási bizottság elnöke ismertet­te. Ennek értelmében az egyházkerület püspöke tovább­ra is Zán Fábián Sándor, a főgondnok Nagy Béla, a fő­jegyző Héder János, a világi főjegyző id. Halász Dezső. Nem történt változás a Beregi Egyházmegye élén sem: az esperes Zsukovszky Miklós, a főgondnok pedig Molnár Sándor maradt. Ugyancsak megmaradt tisztsé­gében az Ungi Egyházmegye esperese (Balogh Attila) és főgondnoka (Bátori József). Hunyadi Attila szemé­lyében új esperese van a Máramaros-Ugocsai Egyház­megyének, ahol a főgondnok Petrusinec Volodimir ma­radt. Ezután a zsinat tagjai fogadalmat tettek. A KRE közgyűlését és az újonnan választott tiszt­ségviselőket köszöntötték Csomós József, a Tiszán­­inneni Egyházkerület, Fekete Károly, a Tiszántúli Egy­házkerület, Fazekas László, a Szlovákiai Református Ke­resztyén Egyház, illetve Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökei, Huszár Pál, a Magyar Refor­mátus Egyház Zsinatának világi elnöke, Nagy Béla, a KRE főgondnoka. Ünnepi beszédet mondott Gulyás Ger­gely, az Országgyűlés törvényalkotásért fele­lős alelnöke, aki hangsú­lyozta: az anyaország­ban az elmúlt hónapok­ban aggódva figyelik, hogy a háború és béke határán egyensúlyozó Ukrajnában hogyan ala­kul a kárpátaljai magyar­ság sorsa. Megerősítet­te, hogy Magyarország az alaptörvényben fog­lalt kötelezettségével összhangban felelőssé­get visel a határain kívül élő magyar közösségekért. A politi­kus csodálatra méltónak nevezte, hogy a XX. század meg­annyi szenvedése és tragédiája ellenére ma is 150 ezret meg­haladó lélekszámú magyarság és ezen belül több tízezres, hitét őrző református közösség él Kárpátalján. Beszédének zárásaként a kárpátaljai református egyház lelkipásztorainak, gyülekezeti tagjainak és a kárpátaljai magyarság egészének Pál apostol szavaival azt kívánta, hogy „a reménységben örvendezők, a háborúságban tűrök, a könyörgésben állha­tatosak” legyenek. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpoliti­káért felelős államtitkárának üdvözlő levelét Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője olvasta fel. A lelkészszentelés során három fiatal, a mezőváriban szol­gáló Menyhárt István, a jelenleg Nagymuzsalyban szolgálatot teljesítő Baksa Zsolt, valamint Jakab Attila beregsomi lelkipásztor tett esküt. A jelöltek életrajzait Héder János olvasta fel. A felszentelt lelkészeket a jelen lévő püspökök áldották meg. A közgyűlésen átadták a KRE Kiemelt Patró­­nusa díjat és a Komjáti Benedek-díjat. Az előbbit Kató Béla erdélyi püspöknek adományozták, az utóbbit Domoreckája Júlia, a Pulzus Rádió műsor­vezetője érdemelte ki. Elismerő oklevélben része­sült Fábián Katalin, a Küldetés című újság és a Pulzus Rádió munkatársa, valamint Lajos Mihály, a Kárpátalja hetilap újságírója. A díjakat Zán Fá­bián Sándor püspök adta át. A díjazottakat Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntötte. A záróimát és a Himnusz eléneklését követő­en a közgyűlés szeretetvendégséggel zárult. Az Internet megöli az absztrakt gondolkodást Annak ellenére, hogy nem igazán hálás dolog előrejelzé­sekbe bocsátkozni egy-egy eseménnyel és annak következ­ményeivel kapcsolatban, szeretném megosztani a nyomta­tott sajtó, ezen belül az újság jövőjére vonatkozó gondolata­imat a kedves olvasóval. Mindannyian tapasztalhatjuk a te­levíziózás és az Internet egyre agresszívabb térhódítását. E tekintetben az ember leginkább egy adott térfogatú, infor­mációs anyaggal megtöltendő edényhez hasonlítható: ha csordultig megtelik, nem képes befogadni több információt. Bár ez a hasonlat némileg sántít, mégis lehetővé teszi, hogy többé-kevésbé megértsük, miről is lesz szó... Fáradtan hazatérve a munkából, inkább belerogyunk a fotelbe és a távirányító után nyúlunk, minthogy elkezdjük lapozni a napi sajtót. A fiatalabbak — és nem csak! — az Interneten kutatják a híreket. A világháló széles körű elterje­désének kedvez az információtovábbítás gyorsasága is (nem kell kinyomtatni az újságot, elszállítani a postahivatalba, ki­kézbesíteni az olvasónak...). És bár vitathatatlan tény, hogy a tv- és az Internet-orientált embereknél csökken a gondola­tok pontos megfogalmazásának képessége, az elektronikus tömegtájékoztatás egyre nagyobb teret hódít. Az a lehető­ség, hogy bárhol és bármikor hozzáférhetünk a szükséges információkhoz, fölöslegessé teszi az ismeretek tárolásának szükségességét, így az agyban is. A legtöbb fiatal—akikkel lehetőségem volt elbeszélgetni — szükségtelennek tartja az ismeretek gyűjtését, a dátumok, események raktározását. Sokan közülük nem tudják a szorzótáblát sem—a mobiltele­fonban, a táblagépben ott a kalkulátor... Újságot csak ritkán vesznek kézbe, de akár többször is készek elolvasni egy-egy cikket, különösen, ha ismerősről van benne szó vagy fájó témát vet fel... Kezdetben vala az Ige... A nyomtatott sajtó nem adja fel Az elemzések és magyarázatok — a nyomtatott sajtó privilégiuma Ha folytatjuk az előbbi gondolatmenetet, arra a követ­keztetésre juthatunk, hogy az újságok jövője veszélyben van. Ha más szempontból közelítjük meg a kérdést, akár en­nek az ellenkezőjéről is meggyőződhetünk. Tudniillik, a nyom­tatott tömegtájékoztatási eszközöknek lényeges, kizárólag csak rájuk jellemző előnyei vannak az információtovábbítás tekintetében. Egy dolog, ha halljuk a hírt—kétségtelenül, e tekintetben az elektronikus sajtó sokkal gyorsabb —, és egészen más, ha, különböző szemszögekből mutatjuk azt be, összehasonlítva a múltban előfordult hasonló esetekkel, megmagyarázva annak okait, megkísérelve prognosztizálni következményeit. Kétségtelen, hogy a nyomtatott sajtónak jelentős előnye van az elektronikussal szemben a szakszerű tényfeltáró és elemző információnyújtás tekintetében, a he­lyi jelentőségű események megvilágításában. A Bereg­­vidékkel kapcsolatos híreket is sokkal célszerűbb lapunkból meríteni, mintsem az Internetről... Az újságolvasás sikeresebbé teszi az embereket Hasonló, az újságkorszak végével kapcsolatos kérdések és prognózisok már 40 évvel ezelőtt is felmerültek, amikor a televíziózás tatárhordaként hódította el az akkori informáci­ós térséget. Akkoriban is sokan szkeptikusan viszonyultak a nyomtatott sajtó túlélési esélyeihez. Úgy vélték, senkinek nem kell majd az újság, ha előző nap megnézte a híreket a tévében. Ám nem így történt. Esetleg csökkent az újságok példányszáma... És befejezésül: a Norvégiában 2013-2014-ben tartott közvélemény-kutatás eredményei szerint a magukat boldog­nak és sikeresnek tartó emberek között sokkal több volt az olyan, akik rendszeresen olvasnak újságot. Tisztelt olvasóink, vonják le a következtetéseket, olvas­sanak újságot és legyenek boldogok! Turányi Emil Idén is átadták a KRE sajtódíját A Komjáti Benedek-díjat a Kárpátaljai Református Egy­házkerület (KRE) 2009-ben hozta létre. A sajtódíjjal minden évben a média azon munkatársait jutalmazzák, akik az egy­ház életét bemutató, magas szakmai szinten elkészített anya­gaikkal a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják. A díjjal arra szeretnék ösztönözni a kárpátaljai sajtó munkatársait, hogy a világi médiában is megjelenítsék az egyház életét, népsze­rűsítsék a keresztyén értékeket. A díj nevét az egyik első, Kárpátalján is munkálkodó bib­liafordítóról kapta. Komjáti (Komjáthy) Benedek a királyházi Nyalábvárban 1532-ben fordította magyar nyelvre Pál apos­tol leveleit, majd 1533-ban a Perényi család támogatásával adta ki Krakkóban. Ez volt az első magyar nyelvű nyomta­tott könyv. A Komjáti Benedek-díj emlékplakettből, emléklapból és pénzbeni jutalomból áll. Az emlékplakett Matl Péter szob­rászművész alkotása. A díjazottat a KRE Zsinati Tanácsa által kijelölt kuratóri­um választja ki, amelynek el­nöke Vári Fábián László. A KRE ebben az évben is azokat jutalmazta, akik írásaikkal, riportjaikkal, médiában közölt anya­gaikkal hozzájárultak a KRE bemutatásához, céljainak, tevé­kenységének, missziós szolgálatának megismertetéséhez, a keresztyén értékek széles körben való terjesztéséhez. A ku­ratórium idén február 10-én ülésezett. Döntése értelmében a pályázat fődíját idén Domáreckájá Júlia, a Pulzus Rádió szer­kesztő-műsorvezetője kapta. A laudációt Kocsis Julianna, a tavalyi év díjazottja tartotta. Domáreckájá Júlia a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésznője. 2013 óta a Pul­zus Rádió önkéntes munkatársa. A Tükör, vagy amit akar­tok című riportműsorában olyan kárpátaljai vagy innen el­származott személyeket mutat be, akik életükkel, munkássá­gukkal példaként szolgálhatnak az itt élőknek. Domoreckája Júlia személyében a műsor olyan vezetőt kapott, aki kedves­ségével, műveltségével, nyitottságával, tiszteletteljes köz­vetlenségével képes a beszélgetéseket közel hozni a hallga­tóhoz. Munkája révén Kárpátalja első magyar nyelven su­gárzó, keresztyén szellemiségű rádiója olyan színvonalas és értékes riportműsorral gazdagodott, amely mindannyiunk örömét, büszkeségét, jó érzését s elsősorban Isten dicsősé­gét szolgálja. Szemere Judit

Next