Beregi Hírlap, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-39. szám)
2015-02-21 / 11-12. szám
2015. február 21., szombat 11-12. szám „A jó pásztor életét adja a juhokért” Egyházkerületi közgyűlés Beregszászban A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) február 14-én a beregszászi templomban tartotta ünnepi közgyűlését. Az alkalom keretében sor került az újonnan megválasztott tisztségviselők beiktatására, lelkészszentelésre, valamint a KRE által alapított díjak átadására. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, amelyen dr. Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hirdette Isten igéjét a jó pásztor példázata alapján (János 10,1-11). Az igehirdetést követően Héder János egyházkerületi főjegyző köszöntötte a küldötteket és a vendégeket. A közgyűlést számos kárpátaljai, anyaországi és határon túli egyházi és világi vezető megtisztelte jelenlétével, köztük a Kárpát-medence több református egyházkerületének püspöke, valamint Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is. A közgyűlés küldötteinek számbavétele, valamint a napirendi pontok ismertetése után a KRE zsinatának ünnepélyes beiktatása következett. A választások eredményeit Menyhárt István, a választási bizottság elnöke ismertette. Ennek értelmében az egyházkerület püspöke továbbra is Zán Fábián Sándor, a főgondnok Nagy Béla, a főjegyző Héder János, a világi főjegyző id. Halász Dezső. Nem történt változás a Beregi Egyházmegye élén sem: az esperes Zsukovszky Miklós, a főgondnok pedig Molnár Sándor maradt. Ugyancsak megmaradt tisztségében az Ungi Egyházmegye esperese (Balogh Attila) és főgondnoka (Bátori József). Hunyadi Attila személyében új esperese van a Máramaros-Ugocsai Egyházmegyének, ahol a főgondnok Petrusinec Volodimir maradt. Ezután a zsinat tagjai fogadalmat tettek. A KRE közgyűlését és az újonnan választott tisztségviselőket köszöntötték Csomós József, a Tiszáninneni Egyházkerület, Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület, Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, illetve Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökei, Huszár Pál, a Magyar Református Egyház Zsinatának világi elnöke, Nagy Béla, a KRE főgondnoka. Ünnepi beszédet mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, aki hangsúlyozta: az anyaországban az elmúlt hónapokban aggódva figyelik, hogy a háború és béke határán egyensúlyozó Ukrajnában hogyan alakul a kárpátaljai magyarság sorsa. Megerősítette, hogy Magyarország az alaptörvényben foglalt kötelezettségével összhangban felelősséget visel a határain kívül élő magyar közösségekért. A politikus csodálatra méltónak nevezte, hogy a XX. század megannyi szenvedése és tragédiája ellenére ma is 150 ezret meghaladó lélekszámú magyarság és ezen belül több tízezres, hitét őrző református közösség él Kárpátalján. Beszédének zárásaként a kárpátaljai református egyház lelkipásztorainak, gyülekezeti tagjainak és a kárpátaljai magyarság egészének Pál apostol szavaival azt kívánta, hogy „a reménységben örvendezők, a háborúságban tűrök, a könyörgésben állhatatosak” legyenek. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának üdvözlő levelét Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője olvasta fel. A lelkészszentelés során három fiatal, a mezőváriban szolgáló Menyhárt István, a jelenleg Nagymuzsalyban szolgálatot teljesítő Baksa Zsolt, valamint Jakab Attila beregsomi lelkipásztor tett esküt. A jelöltek életrajzait Héder János olvasta fel. A felszentelt lelkészeket a jelen lévő püspökök áldották meg. A közgyűlésen átadták a KRE Kiemelt Patrónusa díjat és a Komjáti Benedek-díjat. Az előbbit Kató Béla erdélyi püspöknek adományozták, az utóbbit Domoreckája Júlia, a Pulzus Rádió műsorvezetője érdemelte ki. Elismerő oklevélben részesült Fábián Katalin, a Küldetés című újság és a Pulzus Rádió munkatársa, valamint Lajos Mihály, a Kárpátalja hetilap újságírója. A díjakat Zán Fábián Sándor püspök adta át. A díjazottakat Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntötte. A záróimát és a Himnusz eléneklését követően a közgyűlés szeretetvendégséggel zárult. Az Internet megöli az absztrakt gondolkodást Annak ellenére, hogy nem igazán hálás dolog előrejelzésekbe bocsátkozni egy-egy eseménnyel és annak következményeivel kapcsolatban, szeretném megosztani a nyomtatott sajtó, ezen belül az újság jövőjére vonatkozó gondolataimat a kedves olvasóval. Mindannyian tapasztalhatjuk a televíziózás és az Internet egyre agresszívabb térhódítását. E tekintetben az ember leginkább egy adott térfogatú, információs anyaggal megtöltendő edényhez hasonlítható: ha csordultig megtelik, nem képes befogadni több információt. Bár ez a hasonlat némileg sántít, mégis lehetővé teszi, hogy többé-kevésbé megértsük, miről is lesz szó... Fáradtan hazatérve a munkából, inkább belerogyunk a fotelbe és a távirányító után nyúlunk, minthogy elkezdjük lapozni a napi sajtót. A fiatalabbak — és nem csak! — az Interneten kutatják a híreket. A világháló széles körű elterjedésének kedvez az információtovábbítás gyorsasága is (nem kell kinyomtatni az újságot, elszállítani a postahivatalba, kikézbesíteni az olvasónak...). És bár vitathatatlan tény, hogy a tv- és az Internet-orientált embereknél csökken a gondolatok pontos megfogalmazásának képessége, az elektronikus tömegtájékoztatás egyre nagyobb teret hódít. Az a lehetőség, hogy bárhol és bármikor hozzáférhetünk a szükséges információkhoz, fölöslegessé teszi az ismeretek tárolásának szükségességét, így az agyban is. A legtöbb fiatal—akikkel lehetőségem volt elbeszélgetni — szükségtelennek tartja az ismeretek gyűjtését, a dátumok, események raktározását. Sokan közülük nem tudják a szorzótáblát sem—a mobiltelefonban, a táblagépben ott a kalkulátor... Újságot csak ritkán vesznek kézbe, de akár többször is készek elolvasni egy-egy cikket, különösen, ha ismerősről van benne szó vagy fájó témát vet fel... Kezdetben vala az Ige... A nyomtatott sajtó nem adja fel Az elemzések és magyarázatok — a nyomtatott sajtó privilégiuma Ha folytatjuk az előbbi gondolatmenetet, arra a következtetésre juthatunk, hogy az újságok jövője veszélyben van. Ha más szempontból közelítjük meg a kérdést, akár ennek az ellenkezőjéről is meggyőződhetünk. Tudniillik, a nyomtatott tömegtájékoztatási eszközöknek lényeges, kizárólag csak rájuk jellemző előnyei vannak az információtovábbítás tekintetében. Egy dolog, ha halljuk a hírt—kétségtelenül, e tekintetben az elektronikus sajtó sokkal gyorsabb —, és egészen más, ha, különböző szemszögekből mutatjuk azt be, összehasonlítva a múltban előfordult hasonló esetekkel, megmagyarázva annak okait, megkísérelve prognosztizálni következményeit. Kétségtelen, hogy a nyomtatott sajtónak jelentős előnye van az elektronikussal szemben a szakszerű tényfeltáró és elemző információnyújtás tekintetében, a helyi jelentőségű események megvilágításában. A Beregvidékkel kapcsolatos híreket is sokkal célszerűbb lapunkból meríteni, mintsem az Internetről... Az újságolvasás sikeresebbé teszi az embereket Hasonló, az újságkorszak végével kapcsolatos kérdések és prognózisok már 40 évvel ezelőtt is felmerültek, amikor a televíziózás tatárhordaként hódította el az akkori információs térséget. Akkoriban is sokan szkeptikusan viszonyultak a nyomtatott sajtó túlélési esélyeihez. Úgy vélték, senkinek nem kell majd az újság, ha előző nap megnézte a híreket a tévében. Ám nem így történt. Esetleg csökkent az újságok példányszáma... És befejezésül: a Norvégiában 2013-2014-ben tartott közvélemény-kutatás eredményei szerint a magukat boldognak és sikeresnek tartó emberek között sokkal több volt az olyan, akik rendszeresen olvasnak újságot. Tisztelt olvasóink, vonják le a következtetéseket, olvassanak újságot és legyenek boldogok! Turányi Emil Idén is átadták a KRE sajtódíját A Komjáti Benedek-díjat a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) 2009-ben hozta létre. A sajtódíjjal minden évben a média azon munkatársait jutalmazzák, akik az egyház életét bemutató, magas szakmai szinten elkészített anyagaikkal a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtják. A díjjal arra szeretnék ösztönözni a kárpátaljai sajtó munkatársait, hogy a világi médiában is megjelenítsék az egyház életét, népszerűsítsék a keresztyén értékeket. A díj nevét az egyik első, Kárpátalján is munkálkodó bibliafordítóról kapta. Komjáti (Komjáthy) Benedek a királyházi Nyalábvárban 1532-ben fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit, majd 1533-ban a Perényi család támogatásával adta ki Krakkóban. Ez volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv. A Komjáti Benedek-díj emlékplakettből, emléklapból és pénzbeni jutalomból áll. Az emlékplakett Matl Péter szobrászművész alkotása. A díjazottat a KRE Zsinati Tanácsa által kijelölt kuratórium választja ki, amelynek elnöke Vári Fábián László. A KRE ebben az évben is azokat jutalmazta, akik írásaikkal, riportjaikkal, médiában közölt anyagaikkal hozzájárultak a KRE bemutatásához, céljainak, tevékenységének, missziós szolgálatának megismertetéséhez, a keresztyén értékek széles körben való terjesztéséhez. A kuratórium idén február 10-én ülésezett. Döntése értelmében a pályázat fődíját idén Domáreckájá Júlia, a Pulzus Rádió szerkesztő-műsorvezetője kapta. A laudációt Kocsis Julianna, a tavalyi év díjazottja tartotta. Domáreckájá Júlia a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésznője. 2013 óta a Pulzus Rádió önkéntes munkatársa. A Tükör, vagy amit akartok című riportműsorában olyan kárpátaljai vagy innen elszármazott személyeket mutat be, akik életükkel, munkásságukkal példaként szolgálhatnak az itt élőknek. Domoreckája Júlia személyében a műsor olyan vezetőt kapott, aki kedvességével, műveltségével, nyitottságával, tiszteletteljes közvetlenségével képes a beszélgetéseket közel hozni a hallgatóhoz. Munkája révén Kárpátalja első magyar nyelven sugárzó, keresztyén szellemiségű rádiója olyan színvonalas és értékes riportműsorral gazdagodott, amely mindannyiunk örömét, büszkeségét, jó érzését s elsősorban Isten dicsőségét szolgálja. Szemere Judit