Beregi Hírlap, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-39. szám)
2015-05-23 / 34-35. szám
ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA BEREGI HÍRLAP __________________________ І-' -■___________• ' ■ ■ Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 34-35. szám 2015. május 23., szombat www.beregihirlap.uz.ua _________________________________________________________________________________________________________________________________________0_____________ Istentől megáldott, örömökben gazdag pünkösdi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! A Beregi Hírlap szerkesztősége Tisztelt Beregvidékiek! Szívből köszöntjük Önöket pünkösd ünnepe alkalmából! Kívánunk Önöknek jó egészséget, jólétet, Isten áldását minden cselekedetükre. Kívánjuk, hogy a jóság, a megértés, a szebb, jobb jövőbe, a békés és nyugodt életbe vetett hit töltse meg szíveiket! Kellemes ünnepeket! KINCS GÁBOR, SEDER ILONA, a járási állami közigazgatási a járási tanács hivatal megbízott elnöke elnöke Jöjj, Szentlélek, Úristen! Pünkösd a húsvéti időszak záróünnepe. Ezen a napon emlékezik az Egyház arra, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, ennek megfelelően mozgó ünnep, általában május 10. és június 13. közé esik. Elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” szóból származik. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon Labouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A katolikus liturgia pünkösdkor húsvét beteljesedését ünnepli: Jézus elküldi a megígért Szentlelket, akinek hét ajándéka (bölcsesség, értelem, jótanács, tudomány, lelki erősség, jámborság, istenfélelem) betölti az egybegyűlt apostolokat, és „a sok különböző nyelvű embert az egy közös hit megvallásában” egyesíti. Az Apostolok Cselekedetei részletesen beszámol az első pünkösd eseményeiről: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2). A püspökök szerte a világon ezen a napon szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, hogy még nyilvánvalóbb legyen az Egyház születésének jelentősége és az evangélium hirdetésének megkezdése. Jubileumi Zrínyi Ilona Ösztöndíjátadó ünnepség a Rákóczi-főiskolán Tíz évvel ezelőtt a Hármashalom Alapítvány elindított egy programot azzal a céllal, hogy a Kárpátalja szórványtelepülésein magyar nyelven oktató pedagógusokat erkölcsileg és anyagilag támogassa. Ez a Fogadjon örökbe egy magyar tanárt! - Zrínyi Ilona Ösztöndíjprogram. Május 16-án Beregszászban, a Rákóczi-főiskola Esztergom termében immár az ösztöndíjak tizedik, jubileumi átadójára került sor. Az idén minden eddiginél többen, azaz 394-en részesültek támogatásban: 40-40 ezer Ft összegű ösztöndíjban. A rendezvény a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte: a mozgalmat olyan lelkes fiatalok indították útjára, akik a nemzetért cselekedni akartak, ezért saját fizetésükből felajánlva „örökbe fogadtak egy pedagógust” Kárpátaljáról, ahol a szórványvidékeken különösen nehéz megtartani a magyarságot. Orosz Ildikó isteni rendelésnek nevezte, hogy mi, kárpátaljai magyarok erre a földre születtünk. Ez kereszthordozás, mely néha könnyű, néha nehéz — mondta. Megmaradni anyanyelvünk és kultúránk mellett küzdelmes feladat — kérdés, hogy vállaljuk-e ezt, ahogyan őseink is tették. Apró cselekedetek összességét jelenti ez, olyanokat, mint járatunk-e magyar újságot, részt veszünk-e magyar nyelvű istentiszteleten/misén, gyermekeinket magyar tannyelvű iskolába íratjuk-e, tanítjuk-e őket a magyar himnuszra, a Miatyánkra, veszünk-e nekik magyar könyvet, anyanyelven beszélgetünk-e egymással. Ezeket a kérdéseket fontos feltennünk magunknak nap mint nap, s akkor a Hármashalom Alapítvány tagjai által mutatott példa is „ragályossá válhat” — tette hozzá, arra bátorítva a pedagógusokat, hogy tegyenek meg mindent szülőföldjükön a magyar nemzetért. Dr. Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Hármashalom Alapítvány egyik alapító tagja ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy kezdettől fogva úgy gondolták, a kárpátaljai magyarság sorsa még a többi elcsatolt magyar közösségnél is hátrányosabb, kicsit mindig is mostohán kezelték az itt élőket, ezért van mit törleszteni. Az elmúlt évtizedben közel nyolcszáz kárpátaljai tanár és óvónő részesült az ösztöndíjban, közülük sokan több alkalommal is győztesen pályáztak. A támogatást a civilek és cégek, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tették lehetővé. Az alapkezelő idén 20 millió forinttal járult hozzá az ösztöndíj programhoz. Az ünnepségen dr. Simon Attila István emlékplaketteket adott át azoknak, akik támogatták a programot az elmúlt évtized során, akár erkölcsi, akár anyagi segítség formájában. Emlékplakettet kapott többek között Orosz Ildikó, Punykó Mária, Vidnyánszky Attila, Potápi Árpád János és Lélfai Koppány (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.). A rendezvényt a huszti és a szolyvai magyar iskolák diákjainak műsora színesítette. A támogatott pedagógusok nevében Szabó Gabriella, a huszti magyar tannyelvű általános iskola magyar nyelv és irodalom tanára mondott köszöntő beszédet. A díjátadó állófogadással ért véget, ahol a Kokas Banda muzsikált. * * * Az átadó ünnepséget követően dr. Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára négy kárpátaljai magyar civil szervezettel 21 millió Ft összegű támogatási szerződéseket írt alá. Az államtitkár kiemelte: az ukrán válságra és a kárpátaljai magyar gazdálkodók nehéz helyzetére való tekintettel a minisztérium a forrásaihoz mérten jelentős támogatásban részesít a mezőgazdaság és a falusi turizmus területén működő négy magyar civil szervezetet. Azon véleményének adott hangot, hogy a mostani támogatás — amelyhez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egymillió forinttal járult hozzá—jelzi, a magyar kormány, s így az agrártárca is, kiemelt jelentőségű területként kezeli Kárpátalját. Dr. Simon Attila István reményét fejezte ki, hogy a segítség 500-550 kárpátaljai magyar gazdálkodót juttat „túlélési esélyhez” a jelenlegi nehéz időszakban. A támogatásban részesült szervezetek—Pro Agricultura Carpatica Megyei Jótékonysági Alapítvány, Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, Terra Dei Kárpátaljai Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ - Jótékonysági Alapítvány, Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség — vezetői elmondták, hogy a pénzt a gazdálkodók fejtrágyázásra, szabadföldi uborkatermesztésre és állattenyésztésre fordítják. Tudósítónk Rövid hírek Újabb milliárdokat kér a Honvédelmi Minisztérium A kormány "elfelejtette" kifizetni a közelmúltban mozgósított katonákat. A Honvédelmi Minisztérium 7,7 milliárd hrivnya további folyósítását kérte a kormánytól, mivel a katonai személyzet jelentős növekedése miatt az eddigi költségvetési összeg kevésnek bizonyult, jelentette a fegyveres erők sajtószolgálata. A korrespondent.net tudósítása szerint a nyilatkozat megemlíti, hogy a minisztérium 3,9 milliárd hrivnyát utalt ki a háborúval kapcsolatos juttatások kifizetésére, 1,8 milliárdot karbantartásra, 1,3 milliárdot étkeztetésre, 432,5 milliót a terrorellenes műveletek során meghalt vagy megsérült katonák hozzátarozóinak anyagi támogatására, 181,8 milliót a kiképzőközpontok, hulladéklerakók, mezei táborok és útlezárások felállítására, 120 milliót pedig a sérült lakóépületek kártérítésének kifizetésére. Az ukrán védelmi miniszter, Sztepan Poltorak azonban most levélben jelezte a miniszterelnöknek, hogy további támogatásra lenne szükség. Jacenyuk ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a belügyi szervek — beleértve a rendőrséget is — 17,5 milliárd hrivnya további költségvetési támogatást kértek. A kormányfő jelezte, hogy a kívánt összeget egy egységes kincstári számlára fogják utalni. Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy napi szinten a keletukrajnai válság katonai költségei 5-7 millió dollárt tesznek ki. Csökkent Ukrajna lakossága A 2015. április 1-jei az adatok szerint Ukrajna lakossága 42 millió 873 ezer 583 főt tett ki-írta az unn.com.ua az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat jelentésére hivatkozva. Az Állami Statisztikai Bizottság előzetes adatai szerint márciusban Ukrajna lakosainak száma 22 100 fővel csökkent. 2014. április 1 -jén a lakosság száma elérte a 43 millió 23 ezer 33 főt, így a statisztikai adatok szerint az ország lakossága egy év alatt összesen 149 450 fővel csökkent. A hivatal jelentése szerint a természetes népességcsökkenés Ukrajnában márciusban 62 040 fő volt, így a természetes népességfogyás arány a teljes lakossághoz viszonyítva 5 900/1 fő. A jelentés szerint az országban márciusban 100 734 gyermek született. Ezeknek az adatoknak az összesítésekor nem vették számításba a megszállt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol adatait.