Beregi Hírlap, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-39. szám)

2015-05-23 / 34-35. szám

ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA BEREGI HÍRLAP ____________­______________ І-' -■___________• ' ■ ■ Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 34-35. szám 2015. május 23., szombat www.beregihirlap.uz.ua _________________________________________________________________________________________________________________________________________0­_____________ Istentől megáldott, örömökben gazdag pünkösdi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! A Beregi Hírlap szerkesztősége Tisztelt Beregvidékiek! Szívből köszöntjük Önöket pünkösd ünnepe alkalmából! Kívánunk Önöknek jó egészséget, jólétet, Isten áldását minden csele­kedetükre. Kívánjuk, hogy a jóság, a megértés, a szebb, jobb jövőbe, a békés és nyugodt életbe vetett hit töltse meg szíveiket! Kellemes ünnepeket! KINCS GÁBOR, SEDER ILONA, a járási állami közigazgatási a járási tanács hivatal megbízott elnöke elnöke Jöjj, Szentlélek, Úristen! Pünkösd a húsvéti időszak záróünnepe. Ezen a napon emlékezik az Egyház arra, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, ennek megfelelően mozgó ünnep, általában május 10. és június 13. közé esik. Elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” szóból származik. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon Labouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybe­menetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd ha­talmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában le­szállt a tanítványokra. Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, meg­alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház szü­letésnapja is. A katolikus liturgia pünkösdkor húsvét beteljesedését ünnepli: Jézus elküldi a megígért Szentlelket, akinek hét ajándéka (bölcsesség, értelem, jótanács, tudomány, lelki erősség, jámborság, istenfélelem) betölti az egy­begyűlt apostolokat, és „a sok különböző nyelvű embert az egy közös hit megvallásában” egyesíti. Az Apostolok Cselekedetei részletesen beszámol az első pünkösd ese­ményeiről: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mind­nyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyel­veken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2). A püspökök szerte a világon ezen a napon szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, hogy még nyilvánvalóbb legyen az Egyház születésének je­lentősége és az evangélium hirdetésének megkezdése. Jubileumi Zrínyi Ilona Ösztöndíjátadó ünnepség a Rákóczi-főiskolán Tíz évvel ezelőtt a Hármashalom Alapítvány elindított egy programot azzal a céllal, hogy a Kárpátalja szórványtelepülésein magyar nyelven oktató pedagógusokat erkölcsileg és anyagilag támogassa. Ez a Fogad­jon örökbe egy magyar tanárt! - Zrínyi Ilona Ösztöndíjprogram. Május 16-án Beregszászban, a Rákóczi-főiskola Esztergom termében immár az ösztöndíjak tizedik, jubileumi átadójára került sor. Az idén minden eddigi­nél többen, azaz 394-en részesültek támogatásban: 40-40 ezer Ft összegű ösztöndíjban. A rendezvény a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Orosz Ildi­kó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntötte az egy­begyűlteket. Kiemelte: a mozgalmat olyan lelkes fiatalok indították útjára, akik a nemzetért cselekedni akartak, ezért saját fizetésükből felajánlva „örökbe fogadtak egy pedagógust” Kárpátaljáról, ahol a szórványvidé­keken különösen nehéz megtartani a magyarságot. Orosz Ildikó isteni rendelésnek nevezte, hogy mi, kárpátaljai magyarok erre a földre szület­tünk. Ez kereszthordozás, mely néha könnyű, néha nehéz — mondta. Megmaradni anyanyelvünk és kultúránk mellett küzdelmes feladat — kérdés, hogy vállaljuk-e ezt, ahogyan őseink is tették. Apró cselekedetek összességét jelenti ez, olyanokat, mint járatunk-e magyar újságot, részt veszünk-e magyar nyelvű istentiszteleten/misén, gyermekeinket magyar tannyelvű iskolába íratjuk-e, tanítjuk-e őket a magyar himnuszra, a Mi­atyánkra, veszünk-e nekik magyar könyvet, anyanyelven beszélgetünk-e egymással. Ezeket a kérdéseket fontos feltennünk magunknak nap mint nap, s akkor a Hármashalom Alapítvány tagjai által mutatott példa is „ra­gályossá válhat” — tette hozzá, arra bátorítva a pedagógusokat, hogy tegyenek meg mindent szülőföldjükön a magyar nemzetért. Dr. Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Hármashalom Alapítvány egyik alapító tagja ünnepi beszé­dében kihangsúlyozta, hogy kezdettől fogva úgy gondolták, a kárpátaljai magyarság sorsa még a többi elcsatolt magyar közösségnél is hátrányo­sabb, kicsit mindig is mostohán kezelték az itt élőket, ezért van mit törlesz­teni. Az elmúlt évtizedben közel nyolcszáz kárpátaljai tanár és óvónő ré­szesült az ösztöndíjban, közülük sokan több alkalommal is győztesen pályáztak. A támogatást a civilek és cégek, illetve a Bethlen Gábor Alap­kezelő Zrt. tették lehetővé. Az alapkezelő idén 20 millió forinttal járult hozzá az ösztöndíj programhoz. Az ünnepségen dr. Simon Attila István emlékplaketteket adott át azok­nak, akik támogatták a programot az elmúlt évtized során, akár erkölcsi, akár anyagi segítség formájában. Emlékplakettet kapott többek között Orosz Ildikó, Punykó Mária, Vidnyánszky Attila, Potápi Árpád János és Lélfai Koppány (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.). A rendezvényt a huszti és a szolyvai magyar iskolák diákjainak műsora színesítette. A támogatott pedagógusok nevében Szabó Gabriella, a huszti magyar tannyelvű általános iskola magyar nyelv és irodalom tanára mon­dott köszöntő beszédet. A díjátadó állófogadással ért véget, ahol a Kokas Banda muzsikált. * * * Az átadó ünnepséget követően dr. Simon Attila István, a Földművelés­­ügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára négy kárpátaljai magyar ci­vil szervezettel 21 millió Ft összegű támogatási szerződéseket írt alá. Az államtitkár kiemelte: az ukrán válságra és a kárpátaljai magyar gaz­dálkodók nehéz helyzetére való tekintettel a minisztérium a forrásaihoz mérten jelentős támogatásban részesít a mezőgazdaság és a falusi turiz­mus területén működő négy magyar civil szervezetet. Azon véleményé­nek adott hangot, hogy a mostani támogatás — amelyhez a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezet egymillió forinttal járult hozzá—jelzi, a magyar kor­mány, s így az agrártárca is, kiemelt jelentőségű területként kezeli Kárpát­alját. Dr. Simon Attila István reményét fejezte ki, hogy a segítség 500-550 kárpátaljai magyar gazdálkodót juttat „túlélési esélyhez” a jelenlegi nehéz időszakban. A támogatásban részesült szervezetek—Pro Agricultura Carpatica Me­gyei Jótékonysági Alapítvány, Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsé­ge, Terra Dei Kárpátaljai Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ - Jóté­konysági Alapítvány, Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség — vezetői elmondták, hogy a pénzt a gazdálkodók fejtrágyázásra, szabadföldi ubor­katermesztésre és állattenyésztésre fordítják. Tudósítónk Rövid hírek Újabb milliárdokat kér a Honvédelmi Minisztérium A kormány "elfelejtette" kifizet­ni a közelmúltban mozgósított ka­tonákat. A Honvédelmi Miniszté­rium 7,7 milliárd hrivnya további folyósítását kérte a kormánytól, mivel a katonai személyzet jelen­tős növekedése miatt az eddigi költségvetési összeg kevésnek bizonyult, jelentette a fegyveres erők sajtószolgálata. A korrespondent.net tudósítása szerint a nyilatkozat megemlíti, hogy a minisztérium 3,9 milliárd hrivnyát utalt ki a háborúval kap­csolatos juttatások kifizetésére, 1,8 milliárdot karbantartásra, 1,3 milli­­árdot étkeztetésre, 432,5 milliót a terrorellenes műveletek során meghalt vagy megsérült katonák hozzátarozóinak any­agi támogatá­sára, 181,8 milliót a kiképzőközpon­tok, hulladéklerakók, mezei tábo­rok és útlezárások felállítására, 120 milliót pedig a sérült lakóépületek kártérítésének kifizetésére. Az ukrán védelmi miniszter, Sztepan Poltorak azonban most levélben jelezte a miniszterelnök­nek, hogy további támogatásra lenne szükség. Jacenyuk ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a belügyi szervek — beleértve a rendőrsé­get is — 17,5 milliárd hrivnya to­vábbi költségvetési támogatást kértek. A kormányfő jelezte, hogy a kívánt összeget egy egységes kincstári számlára fogják utalni. Natalija Jareszko ukrán pénz­ügyminiszter korábban azt nyilat­kozta, hogy napi szinten a kelet­ukrajnai válság katonai költségei 5-7 millió dollárt tesznek ki. Csökkent Ukrajna lakossága A 2015. április 1-jei az adatok szerint Ukrajna lakossága 42 mil­lió 873 ezer 583 főt tett ki-írta az unn.com.ua az Ukrán Állami Sta­tisztikai Szolgálat jelentésére hi­vatkozva. Az Állami Statisztikai Bizottság előzetes adatai szerint márciusban Ukrajna lakosainak száma 22 100 fővel csökkent. 2014. április 1 -jén a lakosság szá­ma elérte a 43 millió 23 ezer 3­3 főt, így a statisztikai adatok szerint az ország lakossága egy év alatt összesen 149 450 fővel csökkent. A hivatal jelentése szerint a ter­mészetes népességcsökkenés Ukrajnában márciusban 62 040 fő volt, így a természetes népesség­­fogyás arány a teljes lakossághoz viszonyítva 5 900/1 fő. A jelentés szerint az országban márciusban 100 734 gyermek szü­letett. Ezeknek az adatoknak az összesítésekor nem vették számí­tásba a megszállt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol adatait.

Next