Vörös Zászló, 1952. augusztus (1. évfolyam, 185-207. szám)

1952-08-05 / 185. szám

A rTmJ» MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI VEZETŐSÉGE ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA II. évfolyam 185. szám. Kedd, 1952. augusztus 5. ARA 20 BÁNI Szélesítsük ki az agitációs munkát, alkotmánytervezetünk népszerűsítése érdekében Hazánk egész dolgozó népével együtt a Magyar Autonóm Tartomány dolgozó lakossága is mélyről feltörő, őszinte lelkesedéssel és örömmel tár­gyalja új Alkotmánytervezetünket, amely szentesíti és törvénybe foglal­ja a szocializmus építésében eddig elért eredményeinket és biztosítja to­vábbi előrehaladásunkat a szocializmus verőfényes útján. Dolgozó népünk, mint saját okiratát vitatja Alkotmány­tervezetünket. Megtestesülve látja benne a felszabadító Szovjetunió, a győzelmes szocializmus nagy országa sokoldalú, testvéri segítségével és pártunk vezetésével elért ragyogó győzelmeit. Annak érdekében, hogy új Alkot­mányunk a legteljesebb mértékben megfeleljen hazánk szocialista fejlő­désének, az elért eredmények megszi­lárdításának és újabb sikerek biztosít­­tásának, országunk dolgozó millióiva­ együtt a Magyar Autonóm Tartomány boldog állampolgárainak százezrei vi­tatják az alkotmánytervezetet, kérdé­seket tesznek fel, válaszokat kapnak, s mindezt azért, hogy országunk min­den egyes dolgozója tisztában legyen Alkotmánytervezetünk minden egyes pontjával. Ebben döntő fontosságú szerepük van az agitációs központoknak. Az agitációs központok hivatása, hogy a legszélesebb néptömegek felvilágosí­tásának gyújtópontjai és központjai le­gyenek. Országunk területén az üze­meinkben, gazdasági vállalatainkban i­legszervezett, aoitéciés, köszpontok felállítása után a lakónegyedekben és a községekben is megszervezték az agitációs központokat, így a Magyar Autonóm Tartomány városaiban és községeiben is. A felállított agitációs központokat nagy számban keresik fel a dolgozók, így a kézdivásárhelyi rajon községeiben augusztus 2-ig több mint 500 személy látogatta meg az agitációs központokat és több mint 600 kérdést tettek fel, ame­lyekre megkapták a kellő felvilágosí­tást. Hasonlóan komoly arányokban látogatják a dolgozók az Erdőszent­­györgy rajon községeiben felállított agitációs központokat is. A makfalvi agitációs központban például a múlt hét szombatjáig, nagyszámú dolgozó földműves jelent meg, élénk érdeklő­dést tanúsítva az Alkotmányterveze­tünket népszerűsítő nagyszámú bro­súrák és újságok iránt. Ugyanakkor az agitátoroknak számos kérdést tet­tek fel Alkotmánytervezetünkkel kap­csolatosan, amelyekre kielégítő választ kaptak. A makfalvi agitációs közpon­tot csak a múlt héten szervezték meg, de a pártalapszervezet irányítá­sával máris a széles néptömegek köré­ben népszerűsíti alaptörvényünk ter­vezetét. Hasonlóan széleskörű tömegagitá­­ciós tevékenységet igyekszik kifejteni a marosvásárhelyi 1-es számú agitá­ciós központ kollektívája is. A ma­rosvásárhelyi 1-es számú agitációs központ kollektívája vonzóan díszítet­te fel az agitációs központ termét. Amint a dolgozó belép a terembe, Sztálin elvtárs és Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej elvtárs vörös- és a RNK zászlójával körülszegélyezett képei­vel találkozik a tekintete. A falon a tartományunk területén megvalósí­tott eredményeket tükröző fényképek, a kommunizmust építő nagy szovjet nép által elért ragyogó gazdasági, tár­sadalmi és kulturális megvalósításo­kat tükröző képek, jelszavak. Alkot­mánytervezetünket népszerűsítő fel­iratok láthatók. A RNK Alkotmány­­tervezete és a különböző brosúrák mel­lett orosz, román, magyar, német, stb. nyelvű folyóiratok találhatók, va­lamint friss cikkekkel ellátott faliúj­ság, rádió, helyi­ leadó, stb., Alkot­mánytervezetünk népszerűsítésére. Az agitációs központ kollektívája napokra, órákra és tárgyak szerint kidolgozott munkaterv alapján fejti ki tevékenységét. A munkaterv alap­ján esténként kultúrműsort — ének-, szavalat-, zeneszámokat — közve­tít. Népi demokratikus rendsze­rünk vívmányainak népszerűsítése ér­dekében, a termelés hősei, a sztaha­novisták és álmunkások ismertető előadásokat tartanak. A sztahanovis­ták és élmunkások előadásaikban a saját életükből merített példákkal támasztják alá a burzsoá­ földesúri rendszer ideje alatt elszenvedett ke­gyetlen kizsákmányolást, elnyomást és lelkes szavakkal mondják el azt, hogy népi demokratikus rendszerünk­ben hogyan becsülik meg munkáju­kat, s­ részesülnek megfelelő anyagi és erkölcsi juttatásban és azt, hogy hogyan válik életük mind gondtala­nabbá és boldogabbá. Az agitációs központ kollektívája a­­helyi renden előadásokat olvas fele­k között szerepelnek az Adigej Autonóm Tartományról, a Magyar Autonóm Tartományról szóló, a „Scânteia“-ban és más lapokban kö­zölt cikkek és az Alkotmányterveze­tet népszerűsítő írások. A „Textila Mures“ kisipari ter­melőszövetkezetben, és más üze­mekben is megszervezték az agitációs központokat. Komoly hiá­nyosság azonban az, hogy hiányzik az agitációs munka. A dolgozók nem igen látogatják azokat. Természetesen ily módon a fenti agitációs központok még nem töltik be feladatukat. Ez annak tudható be, hogy az illető üzemek alapszervezetei nem tekintik fel kérdésnek az agitációs központok jó működésének elősegítését. Jelen időszakban az agitációs köz­pontoknak legfontosabb feladatuk ki­szélesíteni a tömegagitációs munkát. Minél nagyobb dolgozó tömegeket be­vonni az agitációs központok felvilá­gosító munkájába. Minél szélesebb dolgozó tömeg előtt megvilágítani Alkotmánytervezetünk nagyszerűsé­gét. Az agitációs központok elé pár­tunk azt a nagy feladatot tűzte, hogy azok a legszélesebb tömegek nevelé­sének központjai legyenek. Ezek sze­rint tehát nem elégséges csak szépen feldíszíteni az agitációs központokat, ellátni a szükséges anyaggal — ami természetesen helyes és szükséges —— hanem az agitációs központ vezető kollektívájának arra kell törekednie, hogy agitációs tevékenységébe bevon­ja a széles tömegeket. Az agitációs központok azért alakultak meg, hogy nap mint nap a dolgozók százai és ezrei előtt világítsák meg Alkotmány­­tervezetünk jelentőségét, pártunk és kormányunk politikáját a szocializmus építésében. A többi dolgok — az agi­tációs anyagok, felszerelések, stb. — csak eszközeit képezik az agitációs központoknak a fenti feladatok telje­sítésében. A rajoni és városi pártszervezetek­nek oly módon kell irányítaniuk a pártalapszervezeteket, hogy azok ha­tékonyan irányítsák és segítsék az agitációs központokat. Az agitációs központok csak úgy tölthetik be sze­repüket, ha nap mint nap minden kérdésben élvezik a pártalapszerveze­­tek irányítását és segítségét. Éppen ezért jelen időszakban, mint egyik legfontosabb feladatot kell kezelni az agitációs központok tömegnevelési munkájának kiszélesítését. Feltétlenül el kell érni, hogy az agitációs köz­pontok minden egyes dolgozó ember előtt megvilágítsák új Alkotmányter­vezetünk lényegét. Alkotmányterveze­tünk népszerűsítésének munkáját szorosan egybe kell kapcsolni a szo­cializmus építésének egyéb kérdései­vel a jobboldali elhajlás utóhatásai, az imperializmus háborúra uszító ter­vei elleni harc kérdésével és a Szovjetunió­ vezette hatalmas béketá­­bor által elért nagyjelentőségű győ­zelmeinek népszerűsítésével. (A Román Népköztársaság Alkotmánytervezetének 84. szakasza) A Román Népköztársaság dolgozó állampolgárainak, nemzetiségi, faji és nemi különbségre való tekintet nélkül, biztosítva van a teljes jogegyenlőség a gazdasági, politi­kai és kulturális élet minden terén O­daadó muníciéval A­llkorm­­á­n­y to­lgozoja nikos Új Alkotmánytervezetünk feltárja mindazokat az eredményeket, amelye­ket hazánk dolgozói értek el a párt vezetésével. Országunk dolgozói a párt vezette munkásosztállyal az élen egyre előbb­re jutnak a szocializmus építésének útján — ezt tükrözi Alkotmányter­vezetünk. A felszabadulásunk óta el­telt 8 év alatt, pártunk helyes veze­tésével egymás után valósultak meg a dolgozók évszázados álmai. A gyárak, üzemek, bankok, vasutak, a termé­szeti erők, mind-mind a dolgozók tu­lajdonává váltak. Új Alkotmánytervezetünk azonban nemcsak eredményeinket szentesíti, hanem lerögzíti és biztosítja mind­azokat a jogokat, amelyeket mind a munkásosztály, mind a dolgozó pa­rasztság évszázadok óta szomjúho­­zott, így többek között biztosítja a munkához való jogot hazánk minden munkaképes állampolgára részére, de ugyanakkor kimondja, hogy a munka minden állampolgár becsületbeli kö­telessége annak az elvnek alapján, hogy: „aki nem dolgozik, ne is egyék“. Új Alkotmánytervezetünk bizto­sítja a pihenéshez való jogot. Hazánk dolgozói, akik munkájukkal bebizo­nyították, hogy igazi harcosai a szo­cializmus építésének, pihenőhelye­ken, gyógyfürdőkön, stb. töltik nyári pihenőszabadságaikat. Ugyanakkor Alkotmánytervezetünk leszögezi, hogy hazánk állampolgá­rainak joguk van a tanuláshoz. A múltban a dolgozó emberek gyermekei előtt nemcsak a közép- és felsőiskolák kapui voltak zárva, de legtöbbször még az elemi iskolát sem végezhették el. A szegénység, a nyomor miatt nem bírták fizetni a tandíjat s a tanfelszerelést. A gyer­meket kora gyermekéveiben dolgozni kellett küldeni. Én magam csak két elemit végeztem. A népi demokráca rendszere segített hozzá ahhoz, hogy idős korom ellenére, elvégeztem az elemi iskolát. Feleségem analfabéta volt és most megtanult írni-olvasni. A népi demokrácia rendszere gyerme­keim előtt széles fejlődési lehetősé­get nyitott meg. Egyik gyermekem néptanácsi titkár Jobbágytelkén. Ma minden dolgozó gyermeke előtt, nem­zetiségi különbségre való tekintet nél­kül, tárva-nyitva a tanulás lehetősé­ge, s ehhez pártunk és kormányunk minden erkölcsi és anyagi segítséget megad. Mi, dolgozók, mindazokért a jogo­kért, amelyeket új Alkotmányterveze­tünk lerögzít, jó, odaadó munkával válaszolunk, azzal, hogy megjavítjuk eddigi termelési eredményeinket és mind nagyobb sikerek elérésére tö­rekszünk. Mezei Mihály, munkás (Régen) Pártunk gondoskodása folytán Vasárnap délelőtt a városi néptanács dísztermében az egyes üzemek és in­­tézmények küldöttei gyűltek össze, hogy tiszteletadásukat fejezzék ki azok iránt a hős anyák iránt, akik a múlt sötét nyomora ellenére, hazánk nagy ügyének, a szocializmus építésének szolgálatába 9—10 gyermeket nevel­tek fel. A megjelent dolgozók tisztelettel tekintettek a hős anyákra, akiknek so­­kat szenvedett arca ma boldog meg­elégedéstől, órámtól sugárzik. A gyűlés megnyitása előtt dobpergés közepette piros nnyakkendős pionírok vonultak a terembe és egy 8 éves pio­­nir,leányka szívből jövő, meleg szavak,­kal köszöntötte a pionírok nevében a hős, sokgyermekes anyákat és kivonta, hogy egészségben, a haza iránti forró szeretetben neveljék gyermekeiket. Minor Dániel elvtárs megnyitó sza­vai után díszelnökséget választottak, majd Soós József elv­tár­s, a városi néptanács elnöke emelkedett szólásra, aki beszédében emlékeztetett arra, hogy a burzsoá­ földesúri rendszer ide­jén sok anya tette fel önmagának a kérdést, hogy minek hoz gyermeket a világra, amikor csupán a kizsákmá­nyolás várhat rá. Jól tudjuk, — mon­dotta, — hogy annak idején a nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozóknak a gyermekei bizony még utcaseprő sem­­lehetett, máskor pedig a magyar „urak" adták ki a jelszót, hogy minden román dolgozót el kell bocsátani munkahe­­lyéről. — Ma, — folytatta Soós elvtárs,­­ ahogyan a szocializmust építő életünk bizonyítja, minden magyar nemzeti­ségű dolgozó gyermeke képessége és tudása szerint, bármilyen tisztséget betölthet. Soós elvtárs szavai után Minor elv­társ átadta a sokgyermekes anyáknak az ajándékokat és kitüntetéseket. Elsőnek Szántó Zsuzsánna elvtárs­nőt, 10 gyermekes anyát tüntették ki és 1.000 tej pénzjutalomban részesí­­tették. Szántó Zsuzsánna elvtársnő me­leg, szívből jövő szavakkal köszönte meg pártunknak és kormányunknak azt a gondolkodást, amelyben gyer­mekeit részesíti. — Emlékszem. — mondotta Szántó elvtársnő, — hogy amikor négy kis gyermekemmel dolgozni indultam a mezőre, bármilyen munkát elvállaltam volna, de amikor a kulákok meglátták, hogy gyermekkel vagyok, nem kellett az én munkaerőm sem és igy faluról­­falura kellett kóborolnom, amíg valami munkához tudtam jutni. Ma falunkban, Sárpatakon, a cséplőgépnél dolgozom a kollektív gazdaságban és napról­napra látom, hogyan javul és szépül életünk. Másodiknak Szőke Esztert tüntették ki a ,,Hős Anya" Éremmel. Megható­­dottság és őszinte öröm érződött ki Szőke elvtársnő szavaiból, amikor kö­szönetet mondott pártunknak és kor­­mányunknak a gyermekei iránt tanúsí­­tott gondoskodásért. — Tíz gyermekem van, — mondotta. — Közülük hat jár iskolába, kettő munkás és egy néphadseregünk kato­­nája. Alá pártunk és kormányunk sze­­retettel gondoskodik gyermekeink ne­veltetéséről és tanításáról, nem úgy, mint a múltban, amikor nem tudtam iskolába járatni gyermekeimet, mert nem volt ruhájuk és cipőjük. Azonban hiába mentem segítséget és támoga­tást kérni a városi polgármester „úr­hoz", mert kikergettek az irodából. Most biztosítva látom gyermekeim bol­­dog és biztos jövőjét, mert pártunk és kormányunk az új Alkotmányterveze­­tünkbe is belefoglalta az anya­ is a gyermek­védelmet. Török Anna elvtársnőt, ötgyermekes anyát az „Anyaság Érmé"-nek máso­­dik fokozatával tüntették ki. Az anyák kitüntetése után az üze­mek és intézmények küldöttei virágok­kal ajándékozták meg a hős anyákat. A marosvásárhelyi vasutasok megünnepelték a szovjet vasutasok napját Ünnepi hangulatban ünnepelték meg vasárnap délelőtt a „Prog­­resul“ filmszínház termében a marosvásárhelyi vasutasok és családjaik a szovjet vasutasok napját, hálájukat és szeretetüket fejezve ki a szovjet emberek iránt, akik állandó és hathatós támoga­tást nyújtanak ötéves tervünk teljesítése és túlszárnyalása érde­kében. A terem vörös és a Román Népköztársaság zászlajával, jel­szavakkal és feliratokkal, A Nagy Sztálin és a Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs arcképével volt feldí­szítve. Az ünnepi ülést Farkas F., a tartományi szakszervezeti bizott­ság elnökhelyettese nyitotta meg és javasolta a következő elnökség megválasztását: Kozma J., a Ma­gyar Autonóm Tartomány Párt­­bizottságának titkára, Nagy Mi­hály, a­ Sztálin-tartományi CFR t palitikai igazgatója, Makkai Béla, a városi pártbizottság kiküldöttje, Martina Lajos, Stancel I., Péterfi János, Olariu G. ötszázas moz­donyvezető, Kiss J. Béla, Borda V­iorica és más élmunkásokból. Miután a megválasztott elnök­ség elfoglalta helyét az asztalnál, Stáncel I., vasúti forgalmi­ főnök tartott beszédet a szovjet vasutas nap jelentőségéről. Az előadó ki­emelte a szovjet vasutasok hősies tetteit, mind a békés építő mun­kában, mind a Nagy Honvédő Háború idején. Többek között rávilágított arra, hogy a Szovjet­unióban az ötszázas sztahánovista­­mozgalom, mily széleskörűen van elterjedve, amely elősegítette a vasúti szállítás jelentős megjaví­tását, s ugyanakkor jelentős mér­tékben hozzájárult a szocializmus és ma a kommunizmus építésé­hez. Az előadó kiemelte azt az óriási és felbecsülhetetlen segítséget, melyben a Román Népköztársaság vasutasai részesültek és részesül­nek a szovjet vasutasok részéről. A szovjet vasutasok tapasztala­tainak, munkamódszereinek alkal­mazásával érhették el a marosvá­sárhelyi vasutasok is kiváló ered­ményeiket, így például 1952 első félévében 93 marsrutizált vona­tot állítottak össze az Oszipov szovjet mérnök módszere alapján, amely 20 százalékos termelékeny­ség emelkedést és a tehervonatok kereskedelmi sebességének 16 szá­zalékos emelkedését eredményezte. A marosvásárhelyi fűtő­házban az ötszázas mozgalom alkalmazásá­val, egy mozdony átlagos futási sebességét 10 százalékkal lépték túl és július hónapban teljesen kiküszöbölték a mozdonyok üzem­zavarait. Két főjavítás közötti időtartam 21 százalékkal, a fűtő­anyag fajlagos fogyasztást pedig 8 százalékkal csökkentették a tervhez viszonyítva. A munka ter­melékenységét pedig 39 százalék­kal emelték a tervhez viszonyítva. Hasonló szép megvalósításokat ért el a vasúti kocsijavító műhely is. A vagonok javítási tervét 36­ százalékkal múlták felül az első­­ félévben és 112.296 lej megtaka­rítást értek el. Hasonló eredmé­nyeket értek el más egységeknél is. Stáncel I. elvtárs után, aki ro­mán nyelven ismertette a szovjet vasutasok napjának jelentőségét, Péterfi János, a maros­vásárhelyi sűtőh­áz főnöke magyar nyelven tartott ünnepi beszédet. Az ülés a Szovjetunió s a ro­mán nép közötti barátság pártunk és szeretett főtitkára, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs és a nagy Sztálin iránti forró szeretet je­gyében zajlott le. Az ünnepi ülést gazdag kultúr­műsor zárta be.

Next