Vörös Zászló, 1952. augusztus (1. évfolyam, 185-207. szám)
1952-08-05 / 185. szám
Meg kell gyorsítani a régent rajonban a betakarítási munkálatokat A régeni rajonban megkezdődött és a legtöbb községben lendületesen folyik a szalmásgabona aratása és betakarítása. A dolgozó parasztok igyekeznek eleget tenni a párt és kormány határozatának, időben és szemveszteség nélkül aratni. Az aratási munkálatokban a szocialista szektor halad az élen. Különösen kitűnt a régen „Isztahánov“ állami gazdaság, amely az őszibúza aratását teljesen elvégezte, úgyszintén a tarlóhántást is. A községek közül pedig Beresztelke vezet a begyűjtési munkálatokban, ahol mind az aratás, mind a tarlóhántás és cséplés gyors ütemben folyik. Az Alkotmánytervezet új munkalendületet adott a keresztelki dolgozó parasztoknak. A búza aratását július 29-én fejezték be, a zab és az árpa aratása pedig javában folyik: eddig 82 százaléknál tartanak. A tarlóhántás is szépen halad ebben a községben, ami azt bizonyítja, hogy a néptanács vezetősége a pártszervezet irányításával mozgósítani tudta a dolgozó parasztokat a mezei munkák idejében elvégzésére. A tarlóhántás a régeni rajonban azonban igen vontatottan folyik. A rajon területén eddig alig 17 százalékban végezték el ezt a fontos munkálatot. Mi az oka ennek az elmaradásnak? Az, hogy sem a rajoni néptanács, sem a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai nem tartották állandó feladatuknak mozgósítani a dolgozókat erre a munkára. Nem ellenőrizték és nem adták meg a szükséges támogatást a dolgozóknak. Jellemző példa erre a disznajói eset. Disznajó községben július 16-án kezdték meg az aratást és a mai napig az őszibúzánál 87 százalékban végezték azt el. A tarlóhántás azonban csigalassúsággal halad. A néptanács végrehajtó bizottságának a pártalapszervezet segítségével nagyobb gondot kell fordítania erre a kérdésre. De ez a helyzet a cséplésnél is. A néptanácsnak nincs konkrét munkaterve sem a cséplésre, sem a szérv elhelyezésére vonatkozóan. Nem jelöltek ki még szérvfelelőst sen. Minden megy a maga útján. Az aszagok nincsenek befedve még kévékkel sem, hogy egy esetleges eső ne tegyen nagyobb kárt a gonddal learatott búzában. A szérűn rendetlenül, minden szervezés nélkül állanak a búzával megrakott szekerek és órákhosszat várakoznak, amíg csépelhetnek. Mit tesz ez ellen a néptanács vezetősége, ha látja és észrevette mindezt? A néptanács vezetősége jól látja a szervezetlenséget, de, véleménye szerint, a munkaterv nem is olyan nagyon fontos valami. Miért nem fontos a cséplési terv? — kérdezzük a néptanács vezetőségétől. — Azért, mert úgyis minden dolgozó paraszt minél előbb végezni akar a csépléssel — feleli és nem veszi észre, hogy a tarlóhántással éppen azért kullognak, mert munkaterv nélkül dolgoznak, mert órákhosszat várakoznak tétlenül az igásállatok a szérűn. Természetes, hogy az ilyen gondolkozási módnak az az eredménye, hogy nem tudnak jeleget tenni idejében a párt és a kormány határozatának a tarlóhántás terén. A néptanács vezetőségének a pártalapszervezet segítségével azonnal fel kell számolnia ezt a helytelen magatartását, mert ez károsan befolyásolja a beszolgáltatási terv idejében való teljesítését. A rajoni néptanács kötelessége nagyobb segítséget adni a néptanácsnak. A bürokratizmusnak szemléltető példáját szolgáltatja a rajoni néptanács vezetősége. A disznajói néptanács még június 11-én jelentette a régeni néptanácsnak, hogy a vizipumpának nincs tömlője. A néptanácsnak ezt a jelentését egész sor kérdőlevél követte, amire természetesen a rajoni néptanácstól választ várt volna. De nem kapott. Úgy látszik a tömlők kérdését a rajoni néptanács valamelyik fiókjában elsüllyesztették. Ki itt a hibás? Természetesen elsősorban a rajoni néptanács illetékesei, akik a sok kérdőlevélre csak július 25-én válaszoltak. A rajoni néptanács végrehajtó bizottságának kötelessége a pártbizottság irányításával sürgősen felszámolni hiányosságait és feladata minden segítséget megadni a dolgozó parasztoknak. Oda kell hatnia, hogy az irodai formaságokkal ne gátolják, ne késleltessék a betakarítás menetét. Tűrhetetlen és megengedhetetlen, hogy az egyes szérek még most sincsenek felszerelve a szükséges tűzoltói felszerelésekkel. BHs&WMntsmsfrsrJuddson:© Hármasfaluban a néptanács vezetősége, az alapszervezet irányításával, jól megszervezte az aratási és tarlóhántási munkálatokat. Az őszibúza és az árpa aratását augusztus 2-re befejezték. Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a pártalapszervezet komoy felvilágosító munkát fejtett ki a dolgozó parasztok között. A néptanács vezetősége pedig állandó ellenőrzést végzett a terepen az aratás ideje alatt. Éberen vigyázott arra, hogy egy szem gabona se menjen kárba. Mindenütt ott volt, ahol hiányosság mutatkozott és erélyes intézkedésekkel segített, ahol arra szükség volt. A dolgozó parasztok megértették pártunk szavát és minden idejüket, az aratási munkálatok sikeres befejezéragyogtaik a szemek is: „Harmadik óra 318 ezer verés". — Éljen/ Győztünk, elvtársnők! Győztünk! — kiáltja Lukács elvtársnő diadalmasan és összeveri tenyerét, utána a többiek is. — Ezt az eredményt Alkotmánytervezetünk tiszteletére továbbra is megtartjuk, — hangzik az egységes, lelkes elhatározás. Más részlegekről is átjönnek megtekinteni a grafikont, három piros és egy kék villanykörte ég. Még a szövődé legtúlsó feléből is nézik a grafikont. — Ez az eredménye az óragrafikonnak, — mondja Kádár elvtárs. — Nemcsak naponta, hanem óránként is túlteljesítik a tervet: 269 ezer verés helyett 318, sőt 320 ezer verést is adnak a lányok. E módszer bevezetése előtt ez a brigád volt a leggyengébb a többi brigádok közt. Három hete csak,hogy ezzel a módszerrel dolgoznak, de ez a három hét, a szovjet módszer alkalmazása, teljesen megváltoztatta a brigád munkaütemét, termelési eredményét. De megváltoztatta magukat az embereket is. A kullogó brigádot a legelsők közé emelte és a brigád keretén belül a kullogókat most a legjobbak színvonalára emeli. Ez nagy eredmény. Az órák telnek, lassan leszáll az est is. Eogy álnak a villanylámpák. Az egész szövődő fényárban úszik és most a grafikon még szebb, mint a délután volt. Már hét piros körte ég és a kék diadalmasat jelzi, hogy eddig minden órában túlteljesítette tervét a brigád. Már 320 ezres számokat látunk a táblán. Utolsó óra: 1z re jár az idő, lassan megérkeznek az éjjeli váltás tagjai, akik sugárzó tekintettel figyelik a grafikont. A csütörtöki nap is győzelmi napja volt a sepsiszentgyörgyi „Dózsa György" textilművek hármasszámú brigádjának. Nagyszerű győzelmi napja, LAJOS ANTAL jére fordították. Munkájukkal bebizonyították, hogy követik pártunkat. Balogh Miklós és Ötvös József szegényparasztok, akik régebb a kulákok igáját húzták, elsőknek fejezték be az aratást, ők voltak azok, akik elsőnek vitték a szérűre búzájukat, hogy a cséplésnél is elsők legyenek. Kitűnt szoralmas munkájával Cserkez Dénes párttag, aki jó agitátor is. A néptanács, az alapszervezet irányításával, jó felvilágosító, szervező munkát fejtett ki a tarlóhántási munkálatoknak az aratással egyidőben való elvégzésére. A csoportfelelősök naponta felkeresték a dolgozókat, felvilágosítva őket a tarlóhántás fontosságáról. Az eredmény nem is maradt el. A tarlóhántási munkálatokat eddig 80 százalékban végezték el. A nép ellenségei, a kulákok azonban szabotálták a becsületes dolgozó parasztok munkáját. Akadályozni próbálták a tarlóhántási munkálatok idejébeni elvégzését. Alattomos, aljas mesterkedésekkel akarták akadályozni a dolgozó parasztok előrehaladását. A község dolgozói azonban éberek voltak és a párt irányításával leleplezték ezeket a gazembereket. Így leleplezték a Nemes Á. József, Kádár Vencel, Kovács B. József és társaikból álló kulákbandát, akik szabotálták a tarlóhántási munkálatok elvégzését. A község dolgozói izzó gyűlölettel bélyegezték meg az aljas kulák-szabotázskísérleteket. A gazembereknek, akik egész életükben kizsákmányolásból éltek, nem ízlik a munka. Az elvetemülteknek „csak“ 10—18 hektár földjük van. A földjüket mindig a szegényekkel, napszámba, éhbérért dolgoztatták meg. A dolgozó parasztok nem felejtették el és nem is fogják elfelejteni azokat a gaztetteket, amiket ezek a hiénák követtek el ellenük. Nem felejtik el, hogy egy kupa lisztért, vagy gabonáért egész nyáron dolgoztatták a szegényeket. Nem felejtik el Csonta András géptulajdonos kulák aljas tettét sem a község szegényparasztjai, akiket a horthysta rendszer idején ingyen dolgoztatott. Ez a „szegény“ kulák most is több napszámost tart. Nem tart szolgát — hazudja, — de éppen húsz éve, hogy véresen, kegyetlenül kizsákmányolja Nagy Bálintot. Ezek a kulákok, akik a múltban a falu dolgozóinak legkegyetlenebb kizsákmányolói, ellenségei voltak, gyűlölettel nézik fejlődésünket. Eszeveszett kísérleteket tesznek, hogy szabotáló munkájukkal aláaknázzák a dolgozó parasztok egyre szebb életét, népi demokratikus rendszerünket. Azonban galád próbálkozásaik a község dolgozóinak éberségén megtörnek. A néptanács volt vezetősége megalkuvó, békülékeny politikát folytatva, mentette, segítette a gazembereket. A néptanács volt vezetőségébe befurakodott Raffai G. Dániel kulákfióka is, aki egyik védője volt a kulitoknak. Raffai, aki a községben a földterületeket tartotta nyilván, a valóságot meghamisítva, kulákföldeket „tüntetett el“, hogy mentesítse a gazembereket az állam és a dolgozó nép iránti kötelességek teljesítése alól, így többek között Raffai G. Vencel kuláknak 1 hektár és 44 ár kaszálóját hasznavehetetlen földterületnek nyilvánította. A község dolgozói felháborodással értesültek a gaztettről, s leleplezték a kulák javára elkövetett hamisítást. Nézzük, mit mond Luke György szegényparaszt, aki éveken keresztül kaszálta ezt a „terméketlen“ területet: „Nagy felháborodással értesültem az esetről. A főke jó kaszálóhely. Én kaszáltam mindig“. A néptanács vezetősége a pártalapszervezet irányításával leleplezte ezt a mesterkedését és könyörtelenül lesújtott a gazember kulákfiókája, amit a község dolgozói nagy megelégedéssel fogadtak. A néptanács vezetősége általában helyesen oldja meg a kérdéseket. Ezt mutatja a cséplési munkaterv összeállítása, a jövedelmi adó és a beszolgáltatandó gabona megállapítása is. A néptanács vezetősége azonban elhanyagolta a szérűn a dolgozó parasztok és a cséplőgép mellett dolgozó munkások politikai nevelését és hiba az is, hogy nem tartja tiszteletben a cséplési munkatervet. Megengedhetetlen az olyan eset, hogy a cséplőgép reggel 4 órától álljon délután négyig, holott bőven volna csépelni való. És mindez azért, mivel a néptanács végrehajtó bizottsága nem szervezte meg a gabonahordást a szérűre. De még súlyosabb hiba az, hogy a néptanács vezetősége elnézte, hogy Raffai Vencel kulák hordja be először a búzát a szérűre. A dolgozó parasztok nem akarnak a kulákkal együtt csépelni. Ezt tudnia kellene a néptanács vezetőségének is, annál is inkább, mert erről éppen elég felháborodással beszélnek a szélen a dolgozók. A néptanács vezetőségének kötelessége a pártalapszervezet irányításával azonnal felszámolni a hiányosságokat és gondoskodni a munkások neveléséről. A néptanács vezetőségének az osztályharc szellemében kell irányítania a széren folyó munkákat is. Soós Sándor alapszervezeti titkár adjon meg minden támogatást a néptanács végrehajtó bizottságának a hibák kiküszöbölésére, s azért, hogy a betakarítási munkálatokat a község dolgozói idejében és jó körülmények között végezzék el. * ----------VmeyS ZÁSZLÓ«« A közüzemeknél megnyílt az agitációs központ Péntek délután nyitották meg a „Közüzemek“ dolgozói agitációs központjukat. Az agitációs központot egy barátságos helyiségben állították fel. A falakon jelszavak és Alkotmánytervezetünk egyes szakaszaiból kivett részek olvashatók. Az asztalokon brosúrák, újságok és Alkotmánytervezetünk szövege van elhelyezve. A megnyitón Gábor Ferenc, a „Közüzemek” NDK agitációs és propaganda felelőse, ismertette az agitációs központok feladatát és felhívta a dolgozók figyelmét, hogy alaposan és figyelmesen tanulmányozzák Alkotmánytervezetünket, amely eddigi erdményeinket szentesíti. Zöldi Béla elvtárs, a NDK városi tanácsa kiküldöttje felolvasta a dolgozóknak a „Nagy Szabadságjogok Alkotmánya“ című brosúrát, amely elmélyülten tárgyalja a dolgozóknak az Alkotmánytervezetünkben biztosított jogait. Az összegyűlt dolgozók feszült figyelemmel hallgatták végig a felolvasást, büszkék pártunkra és kormányunkra, hogy ilyen — a Sztálini Alkotmány útmutatásai szerint elkészített, — Alkotmánytervezetet bocsátott a dolgozó tömegek elé megvitatásra. Zöldi elvtárs kérte a dolgozókat, hogy forduljanak bármilyen kérdéssel az agitációs központhoz, ahol meg fogják kapni minden kérdésükre a választ. „Még élénken emlékszem. Örömme olvastam a BNK új Alkotmánytervezetét, mely eddigi vívmányainkat rögzítie. Új Alkotmánytervezetünk szentesíti mindazokat a jogokat, amelyekben hazánk minden dolgozója részesül nemre is nemzetiségre való tekintet nélkül. Még élénken emékszem azokra az időkre, mikor a nemzeti elnyomás dühöngött s ma örömmel olvasom új Alkotmánytervezetünkben az anyanyelv szabad használatát, sőt, hogy a RNK magyar ajkú dolgozói részére, ahol a magyar dolgozók kompakt tömeget alkotnak, autonómiát is biztosít. Alkotmánytervezetünk biztosítja minden állampolgár részére a munkához való jogot, de nemcsak a munkához való jogot, hanem a pihenéshez való jogot is. Régebb, ha dolgozott is az ember, alig keresett annyit, hogy egyik napra a másikra megéljen, de legtöbbször munka nélkül tengődtünk az utcán. Én segédmunkás voltam, attól a pillanattól kezdve, hogy kitanultam a mesterségemet, mindig másnak dolgoztam Ma azonban a Román Népköztársaságban megbecsült állampolgár vagyok, akinek joga van a munkához, a pihenéshez, joga van az anyanyelv használatához, tanuláshoz, egyszóval az emberi élethez. Köszönettel tartozom pártunknak mindezekért a jogokért és a jövőben még jobban fogok dolgozni, hogy nagy eredményeink tovább szilárduljanak, mélyüljenek. Kiss Miklós, a sepsiszentgyörgyi „Május 1. kisipari termelőszövetkezet dolgozója Gyergyószárhegyen felkészültek a betakarításra Tudjuk, hogy az egész évi munkánk eredménye az aratás és a cséplés idejébeni elvégzésétől függ A gyergyószárhegyi alapszervezet vezetősége a tömegszervezetekkel feldolgozta az aratás és a cséplési munkálatok fontosságát, a gyűlésen munkatervet készítettek, amelynek alapján minden egyes tagja konkrét feladatot kapott. A község dolgozó parasztjai tömeggyűlésen vállalták, hogy új Alkotmánytervezetünk tiszteletére az aratási és cséplési munkálatokat a párt és kormány határozatának megfelelően, időben és szemveszteség nélkül végzik el. Bece Károly, az IMSZ titkára önkéntes munkavállalást tett a szérű éjjeli őrzésénél. Példáját sok más dolgozó ifjú követte. A szabadságát otthon töltő ifjúság vállalta, hogy a szérűn politikai, kulturális munkát végez. Újságokból és különböző brosúrákból felolvasásokat tartanak a dolgozó parasztoknak az új Alkotmánytervezet népszerűsítésére. Az alapszervezet titkára és a tömegszervezetek vezetői minden idejüket a munka jó megszervezésére és irányítására fordítják, éberen vigyáznak arra, hogy egyetlen búzaszem se menjen kárba. Domokos Zoltán levelező —3 Alig egy hete nyitották meg a „Simó Géza" üzem munkásai agitációs központjukat, amely máris szép eredményeket ért el új Alkotmány tervezetünk ismertetése és népszerűsítése terén. Az agitációs központot, amely az üzem hatalmas csarnokában van elhelyezve, a dolgozók szívesen látogatják s töltik ott szabadidejüket. Az előcsarnok egyik sarkában egy piros abrosszal leterített asztal áll, amelyen brosúrák, újságok és képek állnak a dolgozók rendelkezésére. Az ajtóra, szembetűnő helyre ki van függesztve az agitációs központ munkaterve. Bent az ajtóval szemközti falon Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs képe van elhelyezve, s a kép körül Alkotmánytervezetünkkel kapcsolatos jelszavak vannak, jeléül annak, hogy ő volt új Alkotmánytervezetünk kezdeményezője. Az asztalon füzet van, amelybe kérdések és az azokra adott feleletek vannak bejegyezve. A feltett kérdések bizonyítják, hogy a dolgozók, milyen élénk érdeklődést tanúsítanak Alkotmánytervezetünk iránt, választ kérve azokra a kérdésekre, amelyekkel nincsenek eléggé tisztában. Hérncz Endre, az agitációs központ felelőse általában jól megszervezte az agitációs központ munkáját. A dolgozók rendesen, minden feltett kérdésre megkapják a választ. Az agitációs központ jó munkájára vall az is, hogy naponta munkaidő előtt és után, s ebédszünetekben, mikrofonon keresztül is ismertetik Alkotmánytervezetünk egyes szakaszait, amelyek leginkább foglalkoztatják a dolgozókat, így például a Magyar Autonóm Tartomány, a munkához, pihenéshez, tanuláshoz való jog kérdését stb. A hetven üzemi agitátor közül a legjobban felkészült agitátor felváltva állandó szolgálatot teljesít az agitációs központban, így Kohler Kálmán, Albu Ioan, Nagy József II., Bérczi Viktor és Szabó Ignác párttagok, valamint Molnár Ernő pártonkívüli. A fentnevezett elvtársak a kitűzött időben rendesen az agitációs központban tartózkodnak és igyekeznek mindenben eleget tenni feladataiknak. A dolgozók közül többek között Bogdán Zoltán feltette a következő kérdést: — Hogyan értelmezendő a magánosok részére, az állam által biztosított hitelrendszer ? Bérczi elvtárs a következő feleletet adta: — Az állam a munkásoknak hitelt ad, így például a bányászoknak költözködéskor, lakásberendezéskor. Ezenkívül az állami üzletekben a munkások bútort, rádiót, kályhát és más tárgyakat vásárolhatnak. De kölcsönt kapnak a munkások lakásépítésnél is. Hasonlóképpen kapja meg minden dolgozó feltett kérdésére a választ. A „Simó Géza’ bútorgyár agitációs központja igyekszik eleget tenni feladatának, hogy a széles dolgozó tömegekkel alaposan, minden részletében megértesse Alkotmánytervezetünk minden egyes szakaszát és pontját. Jól működik a „Simó Gésa" bútorgyár agitációs központja