Vörös Zászló, 1952. augusztus (1. évfolyam, 185-207. szám)

1952-08-05 / 185. szám

Meg kell gyorsítani a régent rajonban a betakarítási munkálatokat A régeni rajonban megkezdődött és a legtöbb községben lendületesen folyik a szalmásgabona aratása és betakarítása. A dolgozó parasztok igyekeznek eleget tenni a párt és kormány határozatának, időben és szemveszteség nélkül aratni. Az ara­tási munkálatokban a szocialista szek­tor halad az élen. Különösen kitűnt a régen­ „Isztahánov“ állami gazdaság, amely az őszibúza aratását teljesen elvégezte, úgyszintén a tarlóhántást is. A községek közül pedig Beresz­­telke vezet a begyűjtési munkálatok­ban, ahol mind az aratás, mind a tarlóhántás és cséplés gyors ütemben folyik. Az Alkotmánytervezet új munka­lendületet adott a keresztelki dolgozó parasztoknak. A búza aratását július 29-én fejezték be, a zab és az árpa aratása pedig javában folyik: eddig 82 százaléknál tartanak. A tarlóhán­tás is szépen halad ebben a község­ben, ami azt bizonyítja, hogy a nép­­tanács vezetősége a pártszervezet irányításával mozgósítani tudta a dol­gozó parasztokat a mezei munkák ide­jében­ elvégzésére. A tarlóhántás a régeni rajonban azonban igen vontatottan folyik. A rajon területén eddig alig 17 száza­lékban végezték el ezt a fontos mun­kálatot. Mi az oka ennek az elma­radásnak? Az, hogy sem a rajoni néptanács, sem a községi néptaná­csok végrehajtó bizottságai nem tar­tották állandó feladatuknak mozgó­sítani a dolgozókat erre a munkára. Nem ellenőrizték és nem adták meg a szükséges támogatást a dolgozók­nak. Jellemző példa erre a disznajói eset. Disznajó községben július 16-án kezdték meg az aratást és a mai na­pig az őszibúzánál 87 százalékban vé­gezték azt el. A tarlóhántás azonban csigalassúsággal halad. A néptanács végrehajtó bizottságának a pártalap­­szervezet segítségével nagyobb gon­dot kell fordítania erre a kérdésre. De ez a helyzet a cséplésnél is. A néptanácsnak nincs konkrét munka­terve sem a cséplésre, sem a szérv elhelyezésére vonatkozóan. Nem je­löltek ki még szérvfelelőst sen. Min­den megy a maga útján. Az asz­­­agok nincsenek befedve még kévék­kel sem, hogy egy esetleges eső ne tegyen nagyobb kárt a gonddal le­aratott búzában. A szérűn rendetlenül, minden szervezés nélkül állanak a búzával megrakott szekerek és órák­­hosszat várakoznak, amíg csépelhet­nek. Mit tesz ez ellen a néptanács vezetősége, ha látja és észrevette mindezt? A néptanács vezetősége jól látja a szervezetlenséget, de, vélemé­nye szerint, a munkaterv nem is olyan nagyon fontos valami. Miért nem fontos a cséplési terv? — kér­dezzük a néptanács vezetőségétől. — Azért, mert úgyis minden dolgozó paraszt minél előbb végezni akar a csépléssel — feleli és nem veszi ész­re, hogy a tarlóhántással éppen azért kullognak, mert munkaterv nélkül dolgoznak, mert órákhosszat várakoz­nak tétlenül az igásállatok a szérűn. Természetes, hogy az ilyen gondolko­zási módnak az az eredménye, hogy nem tudnak jeleget tenni idejében a párt és a kormány határozatának a tarlóhántás terén. A néptanács vezetőségének a párt­­alapszervezet segítségével azonnal fel kell számolnia ezt a helytelen ma­gatartását, mert ez károsan befolyá­solja a beszolgáltatási terv idejében való teljesítését. A rajoni néptanács kötelessége nagyobb segítséget adni a néptanácsnak. A bürokratizmusnak szemléltető példáját szolgáltatja a rajoni népta­nács vezetősége. A disznajói népta­nács még június 11-én jelentette a régeni néptanácsnak, hogy a vizipum­­pának nincs tömlője. A néptanácsnak ezt a jelentését egész sor kérdőlevél követte, amire természetesen a rajo­ni néptanácstól választ várt volna. De nem kapott. Úgy látszik a tömlők kér­dését a rajoni néptanács valamelyik fiókjában elsüllyesztették. Ki itt a hibás? Természetesen el­sősorban a rajoni néptanács illetéke­sei, akik a sok kérdőlevélre csak jú­lius 25-én válaszoltak. A rajoni néptanács végrehajtó bi­zottságának kötelessége a pártbizott­ság irányításával sürgősen felszá­molni hiányosságait és feladata min­den segítséget megadni a dolgozó parasztoknak. Oda kell hatnia, hogy az irodai formaságokkal ne gátolják, ne késleltessék a betakarítás menetét. Tűrhetetlen és megengedhetetlen, hogy az egyes szérek még most sin­csenek felszerelve a szükséges tűzoltói felszerelésekkel. BHs&WMntsmsfrsrJu­dd­son:© Hármasfaluban a néptanács veze­tősége, az alapszervezet irányításá­val, jól megszervezte az aratási és tarlóhántási munkálatokat. Az őszi­búza és az árpa aratását augusztus 2-re befejezték. Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a pártalapszer­­vezet komoy felvilágosító munkát fej­tett ki a dolgozó parasztok között. A néptanács vezetősége pedig állandó ellenőrzést végzett a terepen az aratás ideje alatt. Éberen vigyázott arra, hogy egy szem gabona se menjen kárba. Mindenütt ott volt, ahol hiá­nyosság mutatkozott és erélyes intéz­kedésekkel segített, ahol arra szükség volt. A dolgozó parasztok megértették pártunk szavát és minden idejüket, az aratási munkálatok sikeres befejezé­ragyogtaik a szemek is: „Harmadik óra 318 ezer verés". — Éljen/ Győztünk, elvtársnők! Győz­­tünk! — kiáltja Lukács elvtársnő dia­­dalmasan és összeveri tenyerét, utána a többiek is. — Ezt az eredményt Al­kotmánytervezetünk tiszteletére tovább­­ra is megtartjuk, — hangzik az egysé­­ges, lelkes elhatározás. Más részlegekről is átjönnek meg­tekinteni a grafikont, három piros és egy kék villanykörte ég. Még a szövő­dé legtúlsó feléből is nézik a grafi­kont. — Ez az eredménye az óragrafikon­nak, — mondja Kádár elvtárs. — Nem­csak naponta, hanem óránként is túl­teljesítik a tervet: 269 ezer verés he­lyett 318, sőt 320 ezer verést is adnak a lányok. E módszer bevezetése előtt ez a brigád volt a leggyengébb a többi brigádok közt. Három hete csak,­hogy ezzel a módszerrel dolgoznak, de ez a három hét, a szovjet módszer alkalma­­zása, teljesen megváltoztatta a brigád munkaü­temét, termelési eredményét. De megváltoztatta magukat az embereket is. A kullogó brigádot a legelsők közé emelte és a brigád keretén belül a kullogókat most a legjobbak színvona­lára emeli. Ez nagy eredmény. Az órák telnek, lassan leszáll az est is. Eogy álnak a villanylámpák. Az egész szövődő fényárban úszik és most a grafikon még szebb, mint a délután volt. Már hét piros körte ég és a kék diadalmasat jelzi, hogy eddig minden órában túlteljesítette tervét a brigád. Már 320 ezres számokat látunk a táblán. Utolsó óra: 1z­ re jár az idő, lassan megérkeznek az éjjeli váltás tagjai, akik sugárzó tekintettel figyelik a grafikont. A csütörtöki nap is győzel­­mi napja volt a sepsiszentgyörgyi „Dózsa György" textil­művek hármas­számú brigádjának. Nagyszerű győ­zelmi napja, LAJOS ANTAL­ jére fordították. Munkájukkal bebizo­nyították, hogy követik pártunkat. Balogh Miklós és Ötvös József sze­gényparasztok, akik régebb a kulákok igáját húzták, elsőknek fejezték be az aratást, ők voltak azok, akik első­nek vitték a szérűre búzájukat, hogy a cséplésnél is elsők legyenek. Ki­tűnt szora­lmas munkájával Cserkez Dénes párttag, aki jó agitátor is. A néptanács, az alapszervezet irá­nyításával, jó felvilágosító, szervező munkát fejtett ki a tarlóhántási mun­kálatoknak az aratással egyidőben va­ló elvégzésére. A csoportfelelősök naponta felkeresték a dolgozókat, fel­világosítva őket a tarlóhántás fontos­ságáról. Az eredmény nem is maradt el. A tarlóhántási munkálatokat eddig 80 százalékban végezték el. A nép ellenségei, a kulákok azonban szabo­tálták a becsületes dolgozó parasztok munkáját. Akadályozni próbálták a tarlóhántási munkálatok idejébeni el­végzését. Alattomos, aljas mesterke­désekkel akarták akadályozni a dolgozó parasztok előrehaladását. A község dolgozói azonban éberek vol­tak és a párt irányításával leleplez­ték ezeket a gazembereket. Így le­leplezték a Nemes Á. József, Kádár Vencel, Kovács B. József és társaik­ból álló kulákbandát, akik szabotálták a tarlóhántási munkálatok elvégzését. A község dolgozói izzó gyűlölettel bélyegezték meg az aljas kulák-sza­­botázskísérleteket. A gazemberek­nek, akik egész életükben kizsákmá­nyolásból éltek, nem ízlik a munka. Az elvetemül­teknek „csak“ 10—18 hektár földjük van. A földjüket min­dig a szegényekkel, napszámba, éh­bérért dolgoztatták meg. A dolgozó parasztok nem felejtették el és nem is fogják elf­elejteni azokat a gaztet­teket, amiket ezek a hiénák követtek el ellenük. Nem felejtik el, hogy egy kupa lisztért, vagy gabonáért egész nyáron dolgoztatták a szegényeket. Nem felejtik el Csonta András géptulajdonos kulák aljas tettét sem a község szegényparasztjai, akiket a horthysta rendszer idején ingyen dol­goztatott. Ez a „szegény“ kulák most is több napszámost tart. Nem tart szolgát — hazudja, — de éppen húsz éve, hogy véresen, kegyetlenül ki­zsákmányolja Nagy Bálintot. Ezek a kulákok, akik a múltban a falu dolgozóinak legkegyetlenebb ki­zsákmányolói, ellenségei voltak, gyű­lölettel nézik fejlődésünket. Eszeve­szett kísérleteket tesznek, hogy sza­botáló munkájukkal aláaknázzák a dolgozó parasztok egyre szebb életét, népi demokratikus rendszerünket. Azonban galád próbálkozásaik a köz­ség dolgozóinak éberségén megtör­nek. A néptanács volt vezetősége megalkuvó, békülékeny politikát foly­tatva, mentette, segítette a gazembe­reket. A néptanács volt vezetőségébe befurakodott Raffai G. Dániel kulák­­fióka is, aki egyik védője volt a kulitok­nak. Raffai, aki a községben a föld­területeket tartotta nyilván, a való­ságot meghamisítva, kulákföldeket „tüntetett el“, hogy mentesítse a gaz­embereket az állam és a dolgozó nép iránti kötelességek­­ teljesítése alól, így többek között Raffai G. Vencel kuláknak 1 hektár és 44 ár kaszáló­ját hasznavehetetlen földterületnek nyilvánította. A község dolgozói fel­háborodással értesültek a gaztettről, s leleplezték a kulák javára elkövetett hamisítást. Nézzük, mit mond Luke György szegényparaszt, aki éveken keresztül kaszálta ezt a „terméket­len“ területet: „Nagy felháborodás­sal értesültem az esetről. A főke jó kaszálóhely. Én kaszáltam mindig“. A néptanács vezetősége a párt­­alapszervezet irányításával leleplezte ezt a mesterkedését és könyörtelenül lesújtott a gazember kulákfiókája, amit a község dolgozói nagy megelé­gedéssel fogadtak. A néptanács veze­tősége általában helyesen oldja meg a kérdéseket. Ezt mutatj­a a cséplési munkaterv összeállítása, a jövedelmi adó és a beszolgáltatandó gabona megállapítása is. A néptanács vezetősége azonban elhanyagolta a szérűn a dolgozó pa­rasztok és a cséplőgép mellett dolgo­zó munkások politikai nevelését és hi­ba az is, hogy nem tartja tiszteletben a cséplési munkatervet. Megengedhe­tetlen az olyan eset, hogy a cséplő­gép reggel 4 órától álljon délután négyig, holott bőven volna csépelni való. És mindez azért, mivel a népta­nács végrehajtó bizottsága nem szer­vezte meg a gabonahordást a szérű­re. De még súlyosabb hiba az, hogy a néptanács vezetősége elnézte, hogy Raffai Vencel kulák hordja be elő­ször a búzát a szérűre. A dolgozó pa­rasztok nem akarnak a kulákkal együtt csépelni. Ezt tudnia kellene a néptanács vezetőségének is, annál is inkább, mert erről éppen elég felhá­borodással beszélnek a szélen a dol­gozók. A néptanács vezetőségének köteles­sége a pártalapszervezet irányításá­val azonnal felszámolni a hiányossá­gokat és gondoskodni a munkások neveléséről. A néptanács vezetőségé­nek az osztályharc szellemében kell irányítania a széren folyó munkákat is. Soós Sándor alapszervezeti titkár adjon meg minden támogatást a nép­­tanács végrehajtó bizottságának a hi­bák kiküszöbölésére, s azért, hogy a betakarítási munkálatokat a község dolgozói idejében és jó körülmények között végezzék el. * ----------VmeyS ZÁSZLÓ«« A közüzemek­nél megnyílt az agitációs központ Péntek délután nyitották meg a „Közüzemek“ dolgozói agitációs központjukat. Az agitációs központot egy­ ba­rátságos helyiségben állították fel. A falakon jelszavak és Alkot­mánytervezetünk egyes szakaszai­ból kivett részek olvashatók. Az asztalokon brosúrák, újságok és Alkotmánytervezetünk szövege van elhelyezve.­­ A megnyitón Gábor Ferenc, a­ „Közüzemek” NDK agitációs és propaganda felelőse, ismertette az agitációs központok feladatát és felhívta a dolgozók figyelmét, hogy alaposan és figyelmesen ta­nulmányozzák Alkotmányterveze­tünket, amely eddigi erdményein­­ket szentesíti. Zöldi Béla elvtárs, a NDK vá­rosi tanácsa kiküldöttje felolvasta a dolgozóknak a „Nagy Szabad­ságjogok Alkotmánya“ című bro­súrát, amely elmélyülten tárgyal­ja a dolgozóknak az Alkotmány­­tervezetünkben biztosított jogait. Az összegyűlt dolgozók feszült figyelemmel hallgatták végig a felolvasást, büszkék pártunkra és kormányunkra, hogy ilyen — a Sztálini Alkotmány útmutatásai szerint elkészített, — Alkotmány­tervezetet bocsátott a dolgozó tö­­megek elé megvitatásra. Zöldi elvtárs kérte a dolgozó­kat, hogy forduljanak bármilyen kérdéssel az agitációs központhoz, ahol meg fogják kapni minden kérdésükre a választ. „Még élénken emlékszem.­ Örömme­ olvastam a BNK új Alkot­mánytervezetét, mely eddigi vívmá­nyainkat rögzíti­­e. Új Alkotmányter­vezetünk szentesíti mindazokat a jo­gokat, amelyekben hazánk­ minden dolgozója részesül nemre is nemze­tiségre való tekintet nélkül. Még élénken em­ékszem azokra az időkre, mikor a nemzeti elnyomás dü­höngött s ma örömmel olvasom új Alkotmánytervezetünkben az anyanyelv szabad használatát, sőt, hogy a RNK magyar ajkú dolgozói részére, ahol a magyar dolgozók kompakt tömeget al­kotnak, autonómiát is biztosít. Alkotmánytervezetünk biztosítja minden állampolgár részére a mun­kához való jogot, de nemcsak a mun­kához való jogot, hanem a pihenéshez való jogot is. Régebb, ha dolgozott is az ember, alig keresett annyit, hogy­­ egyik napra a másikra megéljen, de­­ legtöbbször munka nélkül tengődtünk az utcán. Én segédmunkás voltam, attól a pillanattól kezdve, hogy kita­nultam a mesterségemet, mindig más­­­­nak dolgoztam Ma azonban a Román­­ Népköztársaságban megbecsült állam­polgár vagyok, akinek joga van a munkához, a pihenéshez, joga van az­­ anyanyelv használatához, tanuláshoz, egyszóval az emberi élethez. Köszönettel tartozom pártunknak mindezekért a jogokért és a jövőben még jobban fogok dolgozni, hogy nagy eredményeink tovább szilárdul­janak, mélyüljenek. Kiss Miklós, a sepsiszentgyörgyi „Május 1. kisipari termelőszövetkezet dolgozója Gyergyószárhegyen felkészültek a betakarításra Tudjuk, hogy az egész évi munkánk eredménye az aratás és a cséplés idejébeni elvégzésétől függ­ A gyergyószárhegyi alap­szervezet vezetősége a tömegszer­vezetekkel feldolgozta az aratás és a cséplési munkálatok fontos­ságát, a gyűlésen munkatervet készítettek, amelynek alapján min­den egyes tagja konkrét feladatot kapott. A község dolgozó parasztjai tö­meggyűlésen vállalták, hogy új Alkotm­­án­y­tervezetünk tiszteletére az aratási és cséplési munkálato­kat a párt és kormány határoza­tának megfelelően, időben és szemveszteség nélkül végzik el. Bece Károly, az IMSZ titkára önkéntes munkavállalást tett a szérű éjjeli őrzésénél. Példáját sok más dolgozó ifjú követte. A szabadságát otthon töltő ifjúság vállalta, hogy a szérűn politikai, kulturális munkát végez. Újsá­gokból és különböző brosúrákból felolvasásokat tartanak a dolgozó parasztoknak az új Alkotmány­­tervezet népszerűsítésére. Az alap­szervezet titkára és a tömegszer­vezetek vezetői minden idejüket a munka jó megszervezésére és irányítására fordítják, éberen vi­gyáznak arra, h­ogy egyetlen bú­zaszem se menjen kárba. Domokos Zoltán levelező —­3 Alig egy hete nyitották meg a „Simó Géza" üzem munkásai agi­tációs központjukat, amely máris szép eredményeket ért el új Al­kotm­­ány tervezetünk ismertetése és népszerűsítése terén. Az agitációs központot, amely az üzem hatalmas csarnokában van elhelyezve, a dolgozók szíve­sen látogatják s töltik ott szabad­idejüket. Az előcsarnok egyik sarkában egy piros abrosszal le­terített asztal áll, amelyen brosú­rák, újságok és képek állnak a dolgozók rendelkezésére. Az ajtóra, szembetűnő helyre ki van függesztve az agitációs közp­ont munkaterve. Bent az ajtóval szemközti falon Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs képe van elhelyezve, s a kép kö­rül Alkotmánytervezetünkkel kap­csolatos jelszavak vannak, jeléül annak, hogy ő volt új Alkotmány­­tervezetünk kezdeményezője. Az asztalon füzet van, amelybe kérdések és az azokra adott fele­letek vannak bejegyezve. A fel­tett kérdések bizonyítják, hogy a dolgozók, milyen élénk érdeklő­dést tanúsítanak Alkotmányterve­zetünk iránt, választ kérve azokra a kérdésekre, amelyekkel nincse­nek eléggé tisztában. Hérncz En­dre, az agitációs központ felelőse általában jól megszervezte az agi­tációs központ munkáját. A dol­gozók rendesen, minden feltett kérdésre megkapják a választ. Az agitációs központ jó munká­jára vall az is, hogy naponta munkaidő előtt és után, s ebéd­szünetekben, mikrofonon keresz­tül is ismertetik Alkotmányterve­zetünk egyes szakaszait, amelyek leginkább foglalkoztatják a dolgo­zókat, így például a Magyar Au­tonóm Tartomány, a munkához, pihenéshez, tanuláshoz való jog kérdését stb. A hetven üzemi agitátor közül a legjobban felkészült agitátor felváltva állandó szolgálatot tel­jesít az agitációs központban, így Kohler Kálmán, Albu Ioan, Nagy József II., Bérczi Viktor és Szabó Ignác párttagok, valamint Molnár Ernő pártonkívüli. A fentnevezett elvtársak a kitűzött időben rende­sen az agitációs központban tar­tózkodnak és igyekeznek minden­ben eleget tenni feladataiknak. A dolgozók közül többek között Bogdán Zoltán feltette a követke­ző kérdést: — Hogyan értelme­zendő a magánosok részére, az állam által biztosított hitelrend­szer ? Bérczi elvtárs a következő feleletet adta: — Az állam a munkásoknak hitelt ad, így pél­dául a bányászoknak költözködés­kor, lakásberendezéskor. Ezenkí­vül az állami üzletekben a mun­kások bútort, rádiót, kályhát és más tárgyakat vásárolhatnak. De kölcsönt kapnak a munkások la­kásépítésnél is. Hasonlóképpen kapja meg min­den dolgozó feltett kérdésére a választ. A „Simó Géza’­ bútorgyár agi­tációs központja igyekszik eleget tenni feladatának, hogy a széles dolgozó tömegekkel alaposan, min­den részletében megértesse Al­kotmánytervezetünk minden egyes szakaszát és pontját. Jól működik a „Sim­ó Gésa" bútorgyár agitációs központja

Next