Vörös Zászló, 1952. október (1. évfolyam, 233-259. szám)
1952-10-01 / 233. szám
Világ proletárjai egyesüljetek A PM.P MACYAQ AUTONÓM TARTOMÁNY SZtTOSÉCF ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA VBSSESK3KS3HHHBiEB9Ei23SfflDHflflflHHHQ3BiE231 TÖRVÉNY a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek választásáról ■ ■ - - -----------■—----------------------——»---------------------------------—.——— ■■■-....................... s szeme»i. (0) r. mi Kongresszus» tiszteletére „Kaláka“ Ipartelep dolgozói becsülettel eleget tettek vállalásuknak A „Kaláka“ ipartelep dolgozói, a Szovjetunió Kommunista (b) Pártja XIX. Kongresszusa és új Alkotmányunk tiszteletére tett munkavállalásukat becsülettel teljesítették. Az ipartelep dolgozói megértették mit jelent új Alkotmányunk és mit jelentenek azok a jogok, melyeket számunkra biztosít. Hálatelt szívvel gondolnak a nagy Szovjetunióra és annak lángeszű vezetőjére, Sztálin elvtársra, akinek tanításai és segítsége révén országunkban egyre fejlettebbé és gazdagabbá válik a dolgozók élete. Az ipartelep dolgozói közül a legszebb eredményeket a következő munkások érték el: Kis Andor csoportja a nyersanyag előkészítőből 169, a zöldségszárítóból Deák Rozália csoportja 18 százalékkal szárnyalta túl napi normáját. Szép eredményeket értek el a lakatos műhely dolgozói is. Az Alkotmány tiszteletére felszerelték az ivóberendezést és a terven kívül üzembehelyeztek egy paradicsom paszírozót. A hordóüzemben Kali Tibor és Sarkadi Lajos csoportja tűnt ki, 190 százalékban teljesítve mindkét csoport vállalását. Egyénileg Tamási András, Sarkadi Lajos, Kali Tibor és Szabó József tűntek ki, de szép eredményeket értek el a raktár dolgozói is. Az üzem dolgozói igen nagy gondot fordítanak az újítások bevezetésére. Szabó János és Betyár Mihály igen értékes újításukkal évi 1045 lejt takarítanak meg. Igen hasznos újítást vezetett be Bonta György technikus és Betyár Mihály. Az újítás egy meggyalagoló gép, amely 18 ember munkáját végzi el és havi 3800 lejt takarítanak meg vele-A „Kaláka“ ipartelep dolgozói munkalendületük fokozásával, vállalásaik becsületes teljesítésével harcolnak évi tervük idő előtti teljesítéséért. A népszabadság hatalmas megnyilvánulása A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete alapján november 30-án hazánk millió és millió dolgozója járul az urnák elé, hogy megválassza képviselőit a Nagy Nemzetgyűlésbe. A november 30-i választások az elsők, amelyek a nagy Szabadságjogokat szentesítő új Alkotmány elfogadása után lefolynak — újabb megnyilvánulása népi demokratikus rendszerünk mélységesen demokratikus voltának és életerejének. A választási jog és a megválaszthatóság joga egyike a Román Népköztársaság új Alkotmányában lefektetett alapvető jogoknak. Azt igazolja, hogy hazánkban a hatalom a városi és falusi dolgozóké, akik ezt a hatalmat a Nagy Nemzetgyűlés és a néptanácsok révén gyakorolják. A választáson való részvétellel a dolgozók részt vesznek a népi demokratikus állam vezetésében. A november 30-i választás az új választási törvény alapján történik. Mélységesen jellemző, hogy a választási törvény, milyen különös gondot fordít és milyen részletes rendelkezéseket tartalmaz, annak érdekében, hogy a széles dolgozó tömegek gyakorolhassák állampolgári jogaikat. A Nagy Nemzetgyűlés így tükrözi igazán a dolgozó nép akaratát. A választási törvény demokratizmusa fényes igazolást nyer a jelöléseknél is. A jelölés jogát a törvény biztosítja a dolgozók valamennyi szervezetének, így jelölteket állíthatnak a Román Munkáspárt szervezetei, a szakszervezetek, a szakmai szervezetek, az ifjúsági szervezetek s más tömegszervezetek és kultúregyesületek. A nemzeti kisebbségeknek, amelyeket a múlt rendszer a legnagyobb elnyomásban tartott, a választási törvény teljes lehetőséget nyújt a választói ér, megválaszthatósági jog gyakorlására, az államigazgatásban való részvételre. Amennyire széleskörű jogokat nyújt a választási törvény a széles néptömegeknek, a népi demokratikus rendszer éppen olyan határozottsággal vonja meg ezeket a szabadságjogokat a nép halálos ellenségeitől, a kizsákmányolóktól, akik a munkások és parasztok vérébe szeretnék füröszteni az országot, hogy elvesztett kiváltságaikat visszaszerezzék és hazánkat újból az idegen imperialisták igájába hajtsák. Ez nem is képzelhető másként a proletariátus diktatúrájának államában. Sztálin elvtárs 1927 szeptember 9-én az első amerikai munkásdelegációval folytatott beszélgetése során ezt mondotta: „Milyen alapon követelik meg a proletariátustól, hogy nagylelkű legyen a burzsoáziává!?“ Sztálin elvtárs világos okfejtéssel rámutatott arra, hogy a logika erejénél fogva, — aki arra gondol, hogy a burzsoáziát visszahelyezze jogaiba, — tovább kell mennie és a burzsoáziának gyáraiba és üzemeibe, vasútjaiba és bankjaiba való visszahelyezés jogát is fel kell vetnie. A választási törvény megállapítja, hogy a dolgozók szervezeteinek és minden dolgozónak zavartalan joga van arra, hogy a javasolt jelölteket sajtóban, gyűléseken és más eszközökkel népszerűsítse. Ennek a jognak a gyakorlása csakis olyan államban lehetséges, ahol a kizsákmányolókat elűzték az uralomról, s az újságok, a nyomdák, rádió, papírlerakatok, gyűrléstermek a dolgozó nép javai. A megválasztandó képviselőnek a választókkal való minél szorosabb kapcsolata megteremtése végett a törvény kimondja, hogy minden egyes választási körzetben egy-egy képviselőt választanak. Ezen a réren kétségbevonhatatlanul fokozódik a képviselő felelősségérzete és ugyanakkor nő az a lehetőség, hogy a választók ellenőrizzék a képviselő tevékenységét. új választási törvényünk minden egyes szakasza megannyi vádirat a burzsoá földesúri rendszerrel szemben, amely a nép túlnyomó részét kirekesztette a választásból. Verések, kínzások, a „gyanúsok“ és főleg a munkásmozgalom jelöltjeinek és propagandistáinak őrizetbevétele, egész községek és járások „járványos betegség“ miatt történő kirekesztése a szavazásból, urnalopás, a halottak leszavaztatása — Íme néhány hatásos momentum, a kormány rudjánál, rövidebb-hosszabb ideig tartózkodó polgári pártok választási fegyvertárából, így történt, hogy például 1932-ben a választói névjegyzékben szereplő 4.220.000 választópolgárból csupán 2.930.000 szavazott, egy évvel később pedig a 2.970.000 ténylegesen leszavazóval szemben már 1.400.000 választót rekesztettek ki a szavazásból, különböző terrorisztikus fogásokkal, módszerekkel és csalárdsággal. A burzsoá földesúri Románia választási rendszerének legnagyobb szélhámossága mégis az akkori választási törvénynek az a szakasza volt, amely szerint az a párt, amely a leadott szavazatok 40 százalékát megszerezte, prémiumként megkapta még a mandátumok felét. Ezen az alapon joggal állíthatta az akkori Románia egyik polgári politikusa: „Adják ide a hatalmat és én megszerzem a parlamentet“. A mi választási rendszerünk ékesen szólóan bizonyítja a népi demokratikus rendszer politikai és erkölcsi fölényét a fasizmus mocsarába sülylyedt úgynevezett nyugati „demokrácia“ felett. Hogy az amerikai „demokrácia“ lovagjai mennyire félnek a tömegektől, mi sem igazolja jobban egyetlen számadatnál: az 1848-as elnökválasztáson 15.900.000 amerikai állampolgár nem élhetett, választói jogával, mert a faji, vagyoni és lakhely szerinti meg egyéb megkülönböztetés megfosztotta ettől. Emellett azonban mintegy 24 millió szavazópolgár tartózkodott a szavazástól, mivel megcsömörlött attól a rothadt választási rendszertől, amelyben a gengszter banditák viszik a főszerepet, s a választás eredménye nem a szavazófülkékben dől el, hanem jóval ennekelőtte, a Wall Street párnázott ajtói mögött. Nem véletlen tehát, hogy az 1946-os amerikai választásokon a képviselőházba egyetlen munkás vagy farmer sem került be, ellenben 48 nagyiparos, 15 nagybirtokos, 24 ingatlanvállalkozó és 240 ügyvéd „képviselte“ az amerikai népet. Amerikában a négerek, ha szavazni merészelnek, meglincselik őket, a hírhedt Taft-Hartley-féle fasiszta törvény pedig megtiltja a szakszervezeteknek a jelölt állítást. Az Egyesült Államokban a választói komédia egyetlen célt szolgál: az államgépezet élére a háborús uszítók legalávalóbb eszközeit állítani. Dolgozó képünk mértán büszke arra, hogy a népi demokratikus rendszer minden tekintetben felsőbbrendű a polgári „demokráciánál“. A Nagy Nemzetgyűlésbe történő választás a tömegeket még cselekvőbb részvételre mozgósítja a közügyekben. A választási kampány — éppenúgy, mint az Alkotmánytervezet széleskörű vitája — kétségkívül hozzá fog járulni a hazafias, szocialista öntudat még magasabb fokra történő emeléséhez és újabb sikerek eléréséhez a szocialista építés gazdasági és politikai feladatainak teljesítése terén. A választási kampány jó menetének biztosítása végett az agitátorok fő feladata a választási törvény és mélységesen demokratikus jellegének népszerűsítése. A választási kampány idején folyó politikai munkát kössük össze a Szovjetunió Kommunista (b) Pártja XIX. kongresszusára és ugyanakkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára való méltó felkészüléssel. Ezt a két nagyszerű eseményt használjuk fel a szovjet tapasztalatok kiterjesztésére és annak igazolására, hogy hazánk dolgozó népe szüntelenül szorosabbra fűzi baráti és szövetségi kapcsolatát a nagy szovjet néppel. A Román Népköztársaság valamenynyi városi és falusi dolgozójával egyetemben, tartományunk dolgozói akkor köszöntik legméltóbban a választás napját, ha fokozzák a szocialista verseny lendületét, a terv 11 hónap alatti teljesítésére, a jövő évi bőséges termés alapos előkészítésére, a népi demokratikus állam állandó erősítésére. Legyen a választási kampány újabb nagyszerű hazafias tüntetés a dolgozók kipróbált vezetője, szeretett pártunk mellett, legyen a választási kampány újabb kifejezése annak az elhatározásunknak, hogy kemény léptekkel haladunk előre a béke és a szocializmus győzelméért. A „Fáklya“ malom dolgozóinak munkaeredményei A „Fáklya" malom dolgozói, a Szovjetunió Kommunista (k) Párt XIXKongresszusa és új Alkotmányunk tiszteletére tett munkavállalásaikat becsülettel teljesítették, így akarták kifejezésre juttatni szeretetüket és ragaszkodásukat vezetőnk, a Román Munkáspárt és felszabadítónk, a Nagy Szovjetunió iránt. A SzUK (b) Pártja XIX. történelmi jelentőségű kongresszusa és új Alkotmányunk megszavazása újabb munkalendületre lelkesítette, országunk dolgozóival együtt, a „Fáklya“ malom dolgozóit is. A malom dolgozói vállalásaikat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták■ így a 20 százalékos villanyáramfogyasztás csökkentésére vonatkozó vállalásukat 10 százalékkal túlteljesítették, míg 0,90 százalékos minőség javításra tett vállalásuk helyett, 1 százalék minőség javítást értek el. A terv teljesítése terén kitűntek Papp János, Bárdosi Gergely és Varró Sándor csoportja, vállalták, hogy a munkásosztály kenyérrel való biztosítása érdekében két vasárnap dolgozni fognak. Vállalásuknak 100 százalékban eleget tettek■ A „Fáklya" malom dolgozói a munkasikerek mellett Ünnepi műszakot tartottak, mikor is a malom általános tervét 2,6 százalékkal teljesítették túl. ■ A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja történetének tanulmányozása új embert formált belőlem Az elmúlt évben nagy megtiszteltetés ért akkor, amikor munkám után kiérdemeltem, hogy mint pártonkívüli részt vehettem a SzUK (b) P. története első részét tanulmányozó körben. A SzUK (b) P. történetének tanulása nagy segítséget jelentett számomra, hogy még jobban megértsem a munkásosztály harcának jelentőségét, amelyet pártunk, a Román Munkáspárt irányít hazánkban. Ez hozzásegített engem ahhoz, hogy a munkát becsületbeli kötelességnek tartsam és azt jobban megszervezve, minél szebb termelési eredményeket érjek el, hogy minden erőmmel és tehetségemmel hozzájáruljak hazánkban a szocializmus felépítéséhez és állami tervünk mielőbbi sikeres teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Ezenkívül a Bolsevik Párt történetének tanulmányozása, az ott kapott politikai tudás, hozzájárult ahhoz is, hogy a családomban a feleségem és két gyermekem között elvtársias, őszinte viszony alakuljon ki. A feleségem, aki azelőtt hajlott a miszticizmus felé, meggyőző felvilágosító munkám révén megváltozott.. Ma tevékenyen kiveszi részét a demokratikus szervezetek munkájából. Mint a KDNSZ tagja részt vesz a szervezet munkájában, ugyanígy tevékenyen dolgozik a békebizottságban. Az idei párt oktatási évben az NSZKbj Pártja Története rövid tanfolyamának II. részét tanulmányozom. Arra törekszem, hogy még jobban fejlesszem politikai tudásomat, annyira, hogy kiérdemeljem a párttagjelöltséget. A Szovjetunió Kommunistá (k) Pártja Történetének tanulmányozása nagy segítséget adott abban is, hogy munkatársaimat segítsem s hogy felvilágosító munkát tudjak kifejteni pártunk irányvonaláról és annak helyes alkalmazásáról. Most mind a munkahelyemen, mind otthon könynyebb az élet, a munka, mert tisztábban látom a harcunk fontosságát, a munkám miértjét és minden célom az, hogy két gyermekemből a szocialista építés öntudatos új kádereit neveljem. Molnár Ernő a „Simó Géza“ bútorgyár munkája Felbecsülhetetlen segítség a Szovjetunió Kommunista (b) Pártja történetének tanulmányozása Mint a marosvásárhelyi „Bernáth Andor“ cukorgyár dolgozója, a múlt évben propagandistáéi voltam az üzemben lévő Bolsevik Párt története II. részéig a tanulmányozó körnek. A körben, beindulástól végig, 10 elvtárs vett részt. Elmondhatom, hogy sokat tanultam és fejlődtem e szép és nemes pártfeladat teljesítése közben. A tanultakat minden esetben, a mi viszonyainknak megfelelően, igyekeztünk összekötni a gyakorlati élettel. A mindennapi munkám elvégzése terén is nagyon sok segítséget kaptam. Elsősorban is megtanultam azt, milyen veszéllyel jár a jobboldali elhajlás és, hogyan kell küzdeni a jobboldali elhajlás maradványainak végleges felszámolásáért. Megtanultam azt, hogy egy üzemben milyen nagy fontossága van a szocialista versenyek jó megszervezésének. Komoly segítséget adtam az üzem keretében dolgozó elvtársaknak főleg a politikai munkák elvégzése terén. A Bolsevik Párt történetének tanulmányozása, aktív békeharcossá nevelt, ennek szellemében tevékenyen kivettem részemet az üzemi békeharcbizottság munkájából is. De a tanulás eredménye meglátszik azoknak az elvtársaknak munkáján is, akik részvettek a tanulmányi körben. Ezek az elvtársak élenjárók mind a termelésben mind az üzem politikai életében, komoly munkát fejtve ki a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítése érdekében. Joggal elmondhatjuk, hogy komoly felbecsülhetetlen segítséget jelentett számunkra a Szovjetunió Kommunista (b) Pártja történetének tanulmányozása. VEHESS GÉZA Megerősítjük közös gazdaságunkat *A nyárádszeredai „Lenin útja“ kollektív gazdaság tagja lelkes munkával köszöntik a Szovjetunió Kommunista (b) Pártjának XIX. Kongresszusát és új Alkotmányunkat. A kollektivisták lelkes odaadással, fokozott munkalendülettel kezdtek hozzá az őszi mezőgazdasági munkához. Ennek köszönhető, hogy idő előtt elvégeztük a gabona betakarítást és 16 hektár cukorrépa kiszedését. Vállaltuk, hogy az őszi vetésnél 25 hektár őszi búzát, a szovjet agrotechnikai módszer alkalmazásával, keresztvetéssel vetünk el. A kollektív gazdaság megerősítése érdekében építkezéseket végzünk, amelyhez 100 000 téglát már előkészítettünk, 16.000 darab cserép és 30 vagon kő előkészítése pedig folyamatban van. Megerősítettük a kollektív gazdaság mellékgazdaságait, s ennek eredményeként az év végi elszámolásnál a kollektív gazdaság tagsága között 100 000 lej körüli összeget fogunk szétosztani-A politikai színvonalunk megerősítése érdekében, a kollektív gazdaság vörössarkában rendszeresen politikai és gazdasági előadásokat tartunk és megszervezzük a rádió és újságolvasó órákat, s gondot fordítunk, hogy minden egyes kollektivistával megismertessük a fejlett szovjet agrotechnikai módszereket. " ., Mi, a nyárádszeredai „Lenin útja“ kollektív gazdaság tagjai, a Szovjetunió Kommunista (b) Pártja XIXKongresszusát és új Alkotmányunkat azzal köszöntjük, hogy kollektív gazdaságunkban fokozzuk az éberséget, emelni fogjuk politikai színvonalunkat, hogy minél nagyobb mértékben kivehessük részünket a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért folyó harcból. BÁN ISTVÁN elnök KACSÓ FERENC BALOGH FERENC brigádozok BODONYI IBOLYA IMSZ-titkár FÜLÖP DÉNESNÉ TÓTH LÁZÁR élmunkások