Vörös Zászló, 1952. október (1. évfolyam, 233-259. szám)
1952-10-01 / 233. szám
4 ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ MŰSORA. 1952. október 2-án, csütörtök este 8 órakor: Tűzkeresztség. 1952. október 3-án, péntek este 8 órakor: Tűzkeresztség. 1952. október 5. vasárnap este 8 órakor: Tűzkeresztség. VÖRÖS ZÁSZLÓ fiz amerikai abesszorok koreai és kínai baktériuntháborújának tényeit felderítő nemzetközi tudsbizottság jelentése (PEKING, — Ajcrpres.) A koreai és kínai baktériumháborúval kapcsolatos tényeket kivizsgáló nemzetközi tudós bizottság jelentésének több fejezete az amerikai csapatok által bevetett baktériumfegyverek használatának eseteivel foglalkozik, azokkal az esetekkel, amelyeket a bizottság kivizsgált. A jelentés vonatkozó része (az első részt tegnapi számunkban közöltük) így hangzik: ,Az északkoreai eset" (PESTIS) Mindnyájan ismerjük a pestisbacilus baktériumfegyverként való felhasználásának klasszikus eljárását, miután a japánok már alkalmazták ezt a fegyvert a második világháború során. A japánok annak idején tartályokkal és más módszerekkel terjesztették tömegméretekben a pestissel fertőzött bolhákat. 1952 elejétől kezdve Korea északi részében több helyen pestis tört ki. A pestisesetek mindig egy-egy bolhafaj váratlan felbukkanásával estek egybe, amit viszont az amerikai repülőgépek berepülései előztek meg. Mint a jelentés (S1A—1) rámutat, a hét eset közül az első még február 11-én történt. A többi hat esetben cáfolhatatlanul megállapították, hogy a bolhák pestisbacilussal voltak fertőzve A jelentés (SIA—4) hozzáfűzi, hogy az amerikai repülőgépek február 18-án Ancsizsu helység környékére bolhákat dobtak le. A bakteriológiai szakértői vizsgálat megállapította, hogy a bolhák pestisteurelia pestis) voltak fertőzve; február 25-én Ba Nam I.i falu vidékén pestisjárvány tört ki- A falu 600 lakosa közül 50 betegedett meg pestisben, közülük 36-an meghaltak. A bizottság értesülése szerint a legutóbbi öt évszázadban Koreában nem volt pestises megbetegedés. fertőző betegség legközelebbi endemikus terjesztési központja Északkelet-Kína, amely150 kilométernyire és a délkínai Fucsin tartomány, amely 1500 kilométernyire fekszik attól a helytől, ahol pestismegbetegedést jeleztek. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni azt, hogy a pestis februárban, tehát három hónappal hamarább jelent meg, mint rendszerint jelentkezik azokon a vidékeken, amelyek éghajlata Észak-Koreával azonos. A természetes körülmények között talált bolhák nem tartoznak a pestisbacilust hordozó patkányok által terjesztett bolhák közé, hanem abba a kategóriába tartoznak, amelyek az. emberi testen élősködnek (pulex irritans). Ugyanilyen bolhákat használtak a japánok a második világháború idején. Koreában a bizottság két esetet vizsgált meg: az első eset március végén történt az utána következő napon, hogy egy amerikai repülőgép elrepült Kand- Szon falu felett. Egy paraszt egy hordóban lévő víz felszínén egy csomó bolhára bukkant A parasztot valószínűleg megcsípte az éppen akkor ledobott bolhák egyike, mert néhány nap múlva bubópestiben meghalt. Ezt a tényt megerősítették a koreai és kiíiai szakértők által végzett anatómai-patológiai és bakteriológiai vizsgálatok is. Megállapították, hogy a bolhák pestisbacilussal voltak fertőzve. A bizottság tagjai megvizsgálták a kínai és koreai tudósok által a beteg testéből nyert mikroorganizmusok tenyészetét és meggyőződtek arról, hogy ezek valóban pasteureila pestis-tenyészetek. Ugyancsak megvizsgálták az anatómiai-patológiai és szövettani készítményeket. Az aktív egészségügyi intézkedések megelőzték az újabb megbetegedéseket A második eset a következő volt: egy kínai önkéntes osztag két főhadnagya a Fiojian közelében lévő hegy lejtőjén tömör bolharajra bukkant ... A kínai önkéntesek nagyon csodálkoztak a sok bolhán, amelyek vastag rétegben lepték el a földet és a katonák nadrágjának alsó részét. Az önkéntesek azonnal visszatértek a kaszárnyába, segítségül hívták bajtársaikat, fenyőágakat gyűjtöttek, ezeket leöntötték benzinnel és az említett helyen meggyújtották A koreai—kínai egészégügyi szolgálat által végzett bakteriológiai vizsgálat tagadhatatlanul megállapította, hogy a bolhák pestissel voltak fertőzve és ahhoz a fajtához tartoznak, amelyek az ember lején élősködnek. A bizottság tagjai utólag személyesen kihallgatták a két főhadnagyot ... Szükségesnek tartjuk , ismételten hangsúlyozni, hogy a bolhák az emberi testen élősködő bolhák (purex irritans) voltak. A purex Irritansra vonatkozó etológiai adatok szerint, teljesen kizárt, hogy ilyen bolhákat, ilyen nagy menynyiségben találjanak az emberi településektől messze- Mi a magyarázata annak, hogy nagy távolságra minden emberi településtől, egy hegy lejtőjén egyszercsak olyan bolhák tízezreit fedezzék fel, amelyek az ember testén élősködnek ? Kijelenthetjük, hogy e bolhák tömeges megjelenése nem lehet természetes. Ezenkívül, ugyanaznap reggel 4 órakor, a bolhák megjelenése helye közelében állomásozó kínai önkéntesek egy repülőgép zajára lettek figyelmesek, amely a helység felett repült. Eiz a tény szorosan összefügg a bolhák felfedezésével Az elemzés rámutat, hogy az adott feltételek mellett hiányzik néhány láncszem a purex irritans által előidézett pestis megjelenésének és fejlődésének járványtani láncolatából. Rendszerint előbb epizootia tör ki a rágcsálók között s csak később betegednek meg az emberek is, akik a pulex ■rritansí megfertőzik. Ez a bolha, amely az ember testén élősködik, csupán ezután fertőzheti meg az embert. Ezekből és az ehhez hasonló tényekből kiindulva, a bizottság nem juthat más következtetésre, mint arra, hogy az amerikai légihaderő terjesztette a pestist Koreában, ha nem is teljesen azonos, de mindenesetre hasonló módon, mint a japánok a második világháborúban Ez esetek tanulmányozásánál (Fenjánban) támogatta a bizottságot a pestis-kérdésnek egy kínai szakértője. — egy 1941. évi jelentés szerzője- A kínai szakértő emlékeztetett arra, hogy annak idején javasolta a kuomintangista kormánynak, hozza az egész világ tudomására a japánok bakteriológiai gaztetteit. Javaslatát azonban nem fogadták el. Véleménye szerint ezt bizonyos mértékben az amerikaiak akadályozták meg. A szakértő ugyancsak felhívta a bizottság figyelmét a Koreaában használt pestisbacilusok különleges virulenciájára. A pestisbacilussal fertőzött bolhák terjesztése nem egyedüli módszere nagyarányú járványok előidézésének. Most már tudjuk, hogy más eljárásokat is használtak. „A gannarti eset”" (PESTIS) A bizottságot felkérték a következő eset részletes megvizsgálásra , váratlanul nagymennyiségű pestises mezei egér bukkant fel. Flejiuncsan tartomány Gannan megyéjében négy falu lakossága 1952 április 5-én reggel a szántóföldeken sok mezei egeret fedezett fel. Gannan megyei központ, Flejiuncsan nyugati részén fekszik Északkelet-Kínában. Gannan megye Belső-Mongóliával szomszédos. A fent említett falvak több lakosa repülősép zúgását hallotta előző éjszaka. A kínai légelhárító szolgálat értesülései kimutatták, hogy április 14-én 22 órakor egy repülőgép átrepült a Jalui-folyamon, majd 23.30. óra körülhuman megye irányába repült. Miután elvégezte megbízatását, a repülőgép ugyanazon az útón visszatért. Megállapították, hogy a repülőgép egy kettős törzsű F 82-es típusú amerikai vadászgép volt. Heggel a falusiak igen sok döglött vagy döglődő mezei egeret találtak a házakban, a háztetőkön, az udvarokon, sőt még ágyaikban is; a mezei egerek egy részét a falvak környékén találták. A lakások közelében 717 mezei egeret fogtak meg 75 négyzetkilométernyi területen, vagy pusztítottak el. A mezei egerek felbukkanása az évszakot illetően is rendellenes, mert ez a rágcsáló rendszerint csak egy hónappal később jelenik meg és akkor sem ilyen nagy számban. A rágcsálókat ezenkívül szokatlan helyen is felfedezték, mert a mezei egerek fajtája nem igen fordul elő a lakott központokban. De általában szokatlan a mezei egerek felbukkanása ezen a vidéken. A helybeli lakosság azelőtt sohasem látott mezei egereket. A rágcsálóknak ez a fajtája a microtus nemhez tartozik, alaktani szempontból pedig a microtus (stenotiranius) gregallishoz hasonlít. A fent említett fajta felbukkanását Tokuda (1941) jelezte Északkelet-Kína (Mandzsúria) vidékein, a humántól északnyugatra, más szerzők pedig nyugatabbra fekvő helyeken. A kínai tudósok folytatják méregtani kutatásaikat. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ez a fajta nem annak a három rágcsáló fajtának egyike, amelyeket a pestis ( Pasteurella pestis) terjesztőjeként ismernek. Északkelet-Kínának ezen a vidékén, ahol ez a betegség endémikus. A helyszínen és Senzsián városban (Mukden) megejtett vizsgálat után a bizottság arra a következtetésre jillett, hogy a macskáknak is volt szerepük ezeknek az állatoknak az összehordásában. Kiderült az is, hogy a mezei egerek már betegek voltak vagy éppen dögtőfélben voltak, mikor a macskák rájuk találtak. Egyes egerek olyan körülmények között pusztultak el, amelyek kizárják a macskák bármiféle beavatkozásának lehetőségét. A meglévő adatok szerint Gannan tartományban általában semilyen formában sem állapítottak meg pestismegbetegedéseket. Igen nyilvánvaló bizonyítékok mutatják, hogy a távolság és a számos akadály miatt lehetetlen a pestissel fertőzött mezei egereit ilyen méretű átszivárgása a legközelebb eső járványsújtotta vidékekről. Ezenkívül, ami az évszakot illeti, a gannan tartományi rágcsálók között megállapított pestis esetek legalább egy hónappal hamarabb fordultak elő — a pestis elterjedésének szokásos határidejénél az endemikus terület rágcsálói között. Sikerült megőrizni egyetlen mezei egérfaját, amely alkalmas a bakteriológiai kutatások céljára. Az analízis eredménye a pestis rendkívül virulens pestisfertőzés jelentését, bizonyította. Ha számot vetünk azzal, hogy az összes mezei egerek vagy betegek voltak, vagy döglődtek — arra lehet, következtetni, hogy más mezei egereket is megfertőztek pestissel. Azt a tényt, hogy a kínai egészségügyi szolgálat helyesen állapította meg a pasteurella pestis jelenlétét, megerősítették a bizottság illetékes tagjainak a kínai tudósokkal közösen végzett személyes kísérletet. A kísérleteket a bizottság összes tagjai előtt végezték a senzsiani (Mukden) kínai orvosi egyetem bakteriológiai laboratóriumában. A felsorolt bizonyítékok láncolataim! az az egyetlen hézag, hogy nem találtak egyetlen tartályt és bombát sem. De 1952 januárjában a MAINICI című japán folyóirat egyik száma leírt egy vastag papírból készült, ejtőernyővel ellátott tartályt, amely — mihelyt a fertőzött egerek elhagyták — önműködően meggyullad anélkül, hogy bármilyen nyomot hagyna maga után (a leírás a jelentés mellékleteiben található). A jelzett nézag nem csökkentheti a felsorolt tények sokaságának értékét. A japán sajtó más közlései szerint (Kova Szinbun 1952 augusztus) Japánban van egy állattenyésztő telep. Síró Ugarának (Iszi Sziro volt munkatársának) vezetése alatt, ahol rágcsálókat tenyésztenek nagy mennyiségben. Hozzá kell még tenni, hogy a bizottság Senzsiánban meghallgatta tízparasztszemtanú nyilatkozatát. A bizottság ellátogatott a falujukba is és ott még sok más parasztot meghallgatott. Ugyancsak meghallgatták a helyi egészségügyi akcióban résztvett járványkutatók nyilatkozatát, valamint a rágcsálók megvizsgálásáért felelős zoológusok és ama bakteriológusok nyilatkozatait, akik preparálták a mezei egerek pestistenyészetét. A bizottság véleménye szerint a jelen esetben a lakosság csak annak köszönheti, hogy megmenekült a pestistől, hogy a szokatlan mezei egerek felfedezése után nyomban megtették a szükséges megelőző óvintézkedéseket és rendkívül gyorsan, még aznap délig elpusztították ezen a vidéken az összes kutyákat és macskákat. Ismeretes, hogy a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére irányuló, negyedik (1946—50 évi) ötéves tervet, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1946 márciusában szavazott meg, sikerrel teljesítette a szovjet nép, sőt a terv legfontosabb feladatait jelentősen túlteljesítette. A háború utáni első ötéves terv előirányzata szerint az ipari termelésnek 1950-ig — az 1940. évi színvonallal szemben — 48 százalékkal kellett volna emelkednie. Valójában az emelkedés 73 százalékos volt az 1940. évi termeléshez arányítva. Az új ötéves terv alatt az ipari termelés körülbelül 70 %-kal növekedik. A nagyszabású befektetések összege — gigászi vízierőmű-telepek, iparvállalatok, öntözőberendezések és lakások építése — 90 százalékkal nagyobb a háború utáni első ötéves terv előirányzatánál. Ez a két számadat — az ipari termelés 70 százalékos és az építkezések 90 százalékos növekedése — világosan érzékelteti a háború utáni második ötéves terv gazdasági és kulturális célkitűzéseinek óriási méreteit. Különösen fellendül a terv folyamán a kohó-, színesfém-, energetikai-, szenes kőolajipar, a gépgyártás és a faipar. A szocialista termelés legfőbb ágainak rohamos fejlődése biztos és tartós alapot teremt a népgazdaság állandó erősödésére, a Szovjetunió gazdasági erejének további megszilárdulására. A háború utáni második ötéves terv időszakában fokozódik a szovjetek országának villamosítása. A hörömütelepek teljesítőképessége majdnem kétszeresére, a vizierőműveké pedig háromszorosára emelkedik — Több hatalmas vízierőműtelepet helyeznek üzembe: a kujbisevi 2.100.000 kilowatt teljesítőképességű telepet, a kárnái, gorkiji, minyecsauri, uszty-kamenogorszki és más áramfejlesztőket, amelyek összkapacitása 1,916 000 kilowatt. Megkezdi működését a Kujbisev—moszkvai magasfeszültségű áramvezeték. Gyors ütemben halad a sztálingrádi és a kahovkai vízierőműtelepek építése. Számos új vízerőművet építenek a Volga, Káma és Irtisz folyókon s az ország más vidékein. Megkezdődnek a munkálatok az Angara folyó erejének kihasználására Az olcsó villanyenergia és a gazdag lelőhelyek megadják a lehetőséget a szibériai aluminium-, vegyi-, bányaipar és más iparágak fejlesztésére. A gépgyártás a szovjet iparnak és a Szocializmus Országa egész népgazdaságának gerince Az ötödik ötéves terv gyors ütemet irányoz elő a gépgyártás fejlesztésére. A terv folyamán mintegy kétszeresére nő a gépépítő és fémfeldolgozóipar termelése. Ennek következtében kielégítheti majd az egész ipar, a közlekedési hálózat, az építkezések és a mezőgazdaság gépes szerszámszükségletét. A Szovjetunió mezőgazdasága a háború utáni második ötéves terv keretében széleskörű technikai alapon folytatja legfőbb feladatainak megvalósítását: a mezőgazdasági termékek hektáronkénti hozamának növelését, az állatállomány szüntelen gyarapítását. A mezőgazdasági termelés a következő módon emelkedik: a gabonatermelés átlag 40—50 százalékkal, ebből a búza, a legértékesebb szükségleti cikk 55—65 százalékkal, a nyersgyapottermesztés 55—65 százalékkal, a cukorrépa 65—70 százalékkal. Rohamosan fejlődik az állattenyésztés: hús és zsiradékok 80—90 százalékkal, tej 40—50 százalékkal, a gyapjútermesztés 2—2,5-szeresére növekszik. Az 1951—55. évek folyamán befejeződik a kolhozföldek alapvető munkáinak gépesítése. Magas fokon gépesítik az állattenyésztési, vetettlény termesztési és gyümöskertészeti munkákat. Gépesítik a szállítási, be- és kirakási munkákat a szovjet gazdaságokban úgyszintén az öntözési, talajjavítási, lecsapolási és egyéb munkákat. A szovjet gépipar állandóan fokozódó termelése és a mezőgazdasági gépek kezelőinek szakavatottsága biztosítja e fontos feladatok sikeres megvalósítását. Az anyagi és kulturális javak értéke legalább 60 százalékkal növekszik a háború utáni második ötéves terv folyamán. Fokozódik a dolgozók jóléte, mert a Szovjetunió nemzeti jövedelméből egy képeket sem tulajdoníthatnak el nem dolgozó, parazita elemek. Ilyen emberek nincsenek a Szocializmus Országában. A nemzeti jövedelmi emelkedése biztosítja a munkások reálbérének legalább 35 százalékos növekedését, a kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos emelkedését. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió az 1951—55 közötti időszakban csupán városokban és munkatelepeken mintegy 105 millió négyzetméter lakóterületet építsen és fokozza a közszükségleti cikkek gyártását. Jellemző, hogy az egész ipari termelés 70 százalékos növekedésével párhuzamosan a könnyűipar és az élelmezési ipar, a közhasználati cikkek legnagyobb szállítói — ugyancsak legalább 70 százalékkal fokozzák a termelést. 70 százalékkal emelkedik az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma is. A kapitalista országokban a közszükségleti cikkeket gyártó ipar fejlődésének fő akadálya a néptömegek vásárlóképességének állandó sülyedése, a dolgozók viszonylagos és tényleges fokozatos leszegényedése. A szocialista rendszerben, ahol a dolgozók jólétének állandó emelkedése alaptörvénye a társadalom fejlődésének, a közszükségleti cikkek gyártásának határtalanok a lehetőségei. A Szovjetunióban a háború befejezése óta immár öt ízben szállították le a közszükségleti cikkek árait. A szovjet kormány és a Kommunista Párt a jövőben is következetesen folytatja a kiskereskedelmi árak leszállításának politikáját. Ez a politika egyik legfontosabb eszköze annak, hogy rendszeresen növekedjék a munkások és tisztviselők reálbére és a kolhozparasztok jövedelme. A XIX. pártkongresszus Irányelveinek tervezete a legélénkebb bizonyítéka a szovjet népgazdaság szüntelen fejlődésének. Az új ötéves terv a békés gazdasági és kulturális építés programmja a kommunizmus útján haladó, hős szovjet nép akaratának és érdekeinek nagyszerű dokumentuma. Ez a terv hozzájárul majd a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködésének megszilárdításához és kiszélesítéséhez- Fejleszti a Szovjetunió gazdasági együttműködését azokkal az országokkal, amelyek jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján hajlandók kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani. Az ötéves terv irányelveinek tervezete világosan mutatja a szocialista gazdasági rendszer életerejét és elvitathatatlan felsőbbségét a kapitalista gazdasággal szemben, a szocialista társadalom felsőbbrendűségét a kapitalista társadalommal szemben A Szovjetunió ötödik ötéves tervének nagyszerű távlatai írta : 3. USERENYKO Az óvintézkedések között meg kell említeni az egyik célszerű eljárást, amellyel Északkelet-Kínában a lakásokból kiirtották a bolhákat: a lakásból mindent kihordanak, a földes padlót pedig szalmaréteggel borítják be és azt meggyújtják. A bolhák így elégnek. Ennek köszönhető, hogy a pestissel fertőzött bolhák nem terjeszthetik az emberi betegséget előidéző mikrobákat, így a bizottság arra a következtetésre jut, hogy minden kétségen felül áll a tény,hogy Gannan körzetében a pestissel megfertőzött nagyszámú mezei egeret abból a repülőgépből dobták le, amelynek zúgását ez év április 4-ről 5-re virradó éjszaka, a négy faluban hallották a parasztok. Megállapították, hogy a repülőgép egy kettős törzsű F—82-es típusú amerikai éjszakai vadászgép volt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Bartók Béla utca 1. — Telefon: Szerkesztőség SO, kiadóhivatal 695. 3. számú Sokszorositóipari Központ B1 egysége. Marosvásárhely. .— Telefon: 643. — Taxa postalä plätitä in numerar conf. apr. Dir. Gen. PTT Hr. 2033—1946.