Vörös Zászló, 1953. január (2. évfolyam, 2-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

2 - .VÖRÖS ZÁSZLÓ. A harmadik országos szakszervezeti kultúrversenyre készülnek az üzemi és intézményi kultúrcsoportok Az Országos Szakszervezeti Tanács Végrehajtó Bizottsága a dolgozók kommunista nevelése és a pártunkvezette kultúrforradalom kiteljesedése érdekében elhatározta, hogy 1952 május 1-e és 1953 május 1-e között a Művészeti Bizottsággal karöltve, megrendíi a szakszervezeti műkedvelő csoportok harmadik országos versenyét. Ennek megfelelően a szövetségek, a tartományi szakszervezeti tanácsok, az összes üzemi, intézményi és vonalbizottságok feladatul kapták, hogy emeljék a műkedvelő körök és a különböző eladások műsorának ''lógiai és művészi színvonalát azáltal, hogy határozottan küzdenek az ideológia tartalmat nélkülöző és művészi szempontból nem kielégítő munkáknak műsorba való beiktatása ellen. A felhívás javasolja, hogy az üzemek és intézmények egészítsék ki a műkedvelők műsorát a legjobb szovjet és román szerzők munkáival, hogy az üzemek és intézmények új műkedvelő köreinek megalakítása érdekében mind nagyobb mértékben vonják be a munkásokat és tisztviselőket, a színjátszás, zene és tánccsoportokba, így állandóan fejlesztve a műkedvelő körök művészi tevékenységét. A verseny jó lefolyása érdekében az OSzT meghatározta az üzemi versenybizottságok feladatait. A versenybizottságok feladata kidolgozni a verseny előkészítésének és lefolyásának tervét, intézkedni, hogy minden eszközzel, a politikai és ideológiai órákkal egyetemben, fokozott propaganda tevékenységet fejtsenek ki újabb elvtársak bevonására. A teljes előkészítési időszak folyamán a versenybizottság nyilvántartja minden egyes műkedvelő kollektíva egész tevékenységét és munkáját. A versenyek megszervezését és jutalmazását az egész országban a központi irányító bizottság vezeti. Az országos döntő versenyen részvevő valamennyi műkedvelő együttes minden tagja megkapja a harmadik országos verseny döntőjének részvevő jelvényét, míg a kultúrcsoportok diplomát és a működéshez szükséges művészi kellékek beszerzésére pénzjutalmat kapnak. Ezeknek a feladatoknak és irányelveknek megfelelően Gizsik meg mit végeztek egyes marosvásárhelyi üzemek és intézmények kultúrcsoportjai ezideig a verseny sikere érdekében. ★ * „Lázár Ödön“ vállalatok kultúrcsoportja egyike a legjobban működő kultúrcsoportoknak mind a város, mind a tartomány területén. A szükséges irányítást és támogatást megkapják úgy a pártalapszervezettől, mint az igazgatóság, valamint a szakszervezet részéről. Ennek a támogatásnak meg is van az eredménye. Zenekaruk a tartomány egyik legjobb üzemi zenekara, a próbákon gondos munkát végeznek, s így minden esélyük megvan, hogy bekerüljenek a döntőbe. Hetenként négyszer tartanak próbát. A próbák előtt ideológiai előadást hallgatnak végig. Az előadást az alapszervezet részéről kijelölt elvtárs tartja. A színjátszócsoport minden este próbát tart, a „Béke hadsereg“ című színdarabot tanulják. A színjátszócsoport tagjai rendesen eljárnak a próbára és minden tudásukat latba vetik a siker érdekében. A tánccsoport román és magyar népi tánccal és magyar szóló-tánccal készül a versenyre. Hetenként három próbát tartanak, s ez idő alatt komoly művészi felkészültségre tettek szert, kiküszöbölve minden fegyelmezetlenséget. Az üzem szavalókórusának tagjai, valamint az egyéni szavalók és énekesek lelkismeretesek munkájukban. A „Lázár Ödön“ vállalatok kultúrcsoportja eredményesen dolgozik. A kultúrcsoport tagjai sokat fejlődtek. A kultúrcsoport tagjai tudatában vannak annak, hogy ezt pártunknak és kormányunknak köszönhetik, amely minden támogatást és segítséget megad arra nézve, hogy a politikai és szakmai nevelés mellett, a dolgozó tömegek kulturális színvonalukat is állandóan fejleszthessék. Az alapszervezet irányításával a vállalat igazgatósága és üzembizottsága állandó támogatásban részesíti a kultúrcsoportot, hogy az minél eredményesebb tevékenységet fejtsen ki. ■AA „Simó Géza" bútorgyár kultúra csoportjának tagjai is lelkesen készülnek a versenyre. A gyárnak hatvanöttagú dalárdája van. Hetenként három próbát tartanak. Pontosságukkal és ieves nézettségükkel példát mutatnak Csepán Jánosné és Csiszár Ilona. A tánccsoport román és magyar táncokkal készül a versenyre. Ágoston Erzsébet és Kovács Gergely elvtársak verset tanulnak, míg Takács Mihály és Mezei Albert szóló számokkal készülnek. Egy román színjátszócsoport is alakult, amely eddig nem volt a gyárban. A „Második határ"* című színdarabot tanulják román nyelven. Továbbá kidolgoztak egy aratási jelenetet. A kultúrcsoport tagjainak mitidenike lelkesedéssel készül erre a versenyre. Ezt a lelkesedést hathatósan támogatja mind az alapszervezet, mind a szakszervezet. A „Minszki Lajos“ üzem kultúrcsoportja nemrég alakult. A régi kutúrcsoport egyedül, támogatás nélkül próbált dolgozni. Sem az igazgatóság, sem a párta a szervezet nem törődött a kultúrcsoport sorsával, azért a csoport rövid idő után feloszlott. Az üzem és a pártalapszervezet vezetősége belátva mulasztását és az ebből fakadó kárt, minden segítséget megadott a kultúrcsoport újjászervezésére, amelyet hathatós támogatásban részesít. Az énekkar, amely 30 tagból áll, komoly munkához látott. A tánccsoport, amely román és magyar tánccal készül a versenyre, heti 3 próbát tart. A színjátszócsoport, heti 3 próbával, a „Mari néni“ című darabot tanulja. A színdarabot az üzem egyik munkása, Szabó Béla elvtárs írta. A darab a babona elleni küzdelmet mutatja be. Fodor Lajos elvtárs, az üzem költője, saját verseit fogja szavalni, míg Tímár Anna, Győri Irén és Karácsonyi Berta énekszámokkal fognak szerepelni. A „Minszki Lajos”” üzem kultúrcsoportjának működése jó mederbe terelődött. Ez annak köszönhető, hogy az alapszervezet és az üzemvezetőség, tanulva a múst hibáiból,, megértette a reáháruló feladatokat, s azoknak igyekszik eleget is tenni. ★ Ahhoz, hogy az üzemi és intézmé- nyi kultúrcsoportok jó munkát végezzenek, segítségre van szükségük. Munkájukban segítséget, útmutatást kell kapniok nemcsak az illető pártalapszervezetektől és üzembizottságoktól, hanem a szakszervezeti tanács kultúrosztályainak vezetőitől is. Azonban itt is akadnak hiányosságok, így Marosvásárhelyen a szakszervezeti tanács kultúrbizottságának egyes tagjai, mint Antalffy Hermina, Kohler Károlyné és Szabó Ernő nem értették meg feladatukat. Mint a kultúra és művészet kérdéseiben jártas elvtársaktól elvárható, nagyobb támogatást kellett volna adniok a versenyen részvevő kultúrcsoportoknak és azok irányítóinak. De nemcsak, hogy segítséget nem adtak, hanem még a Szaktanács kultúrbizottságának ülésére sem mentek el, így Szabó Ernő elvtárs egyetlen bizottsági megbeszélésen sem vett részt. Antalffy, Kohler és Szabó elvtársaknak változtatniok kell közömbös magatartásukon és minden támogatást meg kell adniok ahhoz, hogy olyan színvonallal rendelkező kultúrcsoportok képviseljék a Magyar Autonóm Tartományt az országos versenyen, amelyek méltók a párt, a kormány és tartományunk dolgozói által beléjük helyezett bizalomra. Magas politikai és kultúrszínvonalon álló dolgozók nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni hazánkban. Hogy minden dolgozó tisztánlátó, művelt ember legyen, ahhoz politikai és kulturális nevelés szükséges. Ezt a célt szolgálja a harmadik országos szakszervezeti kultúrverseny is, amelyre nagy szeretettel és lelkesedéssel készülnek a tartomány dolgozói. A verseny feladata magas politikai, és kultúrszínvonalon álló kádereket nevelni és adni hazánknak, akik minden tudásukat és erejüket latba vetve odaadóan harcolnak az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért. KISS ERNŐ Több figyelmet a fölőrétet megszervezésére Csikszentdemekcsen Csikszentdomokos a csíki rajon legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű községe. Lakosainak száma meghaladja a 7000-et. A lakosság legnagyobb része gyári és bányamunkás. A községben levő fűrész-, mészár mozaik-gyár jelentős számú munkást foglalkoztat. Annak ellenére, hogy ez a nagykiterjedésű község és munkásközpont kultúrszomjas népe az elvégzett munka után művelődni és szórakozni szeretne, a kultúrélet Csíkszentdomokoson igen gyenge lábon áll. A községben van filmvetítőgép, amely tétlenül és porosan áll. Megjavítására idáig senki sem gondolt. A mozielőadások 1952 november óta szünetelnek és más kultúrmegmozdulás sem igen észlelhető. Ezen hiányosságok egyes személyek bürokratikus és felelőtlen munkájának az eredményei. Ehhez hozzájárul az is, hogy a fejlődni, tanulni vágyó dolgozó ifjúságot egyes személyek demoralizálják. Ez az egyik oka annak, hogy Csikszentdomokos községben aláhanyatlott a kultúrálét. A fűrészüzem kultúrbizottsága tervbe vette, hogy december 30-a, valamint a gyár évi tervének időelőtti sikeres befejezése tiszteletére egy színdarabot fog betanulni és előadni, bállal egybekötve. Hajdú Béla, az üzem akkori igazgatója, azt javasolta, hogy adják elő Mikszáth Kálmán „Különös házasság c című háromfelvonásos vígjátékát. Az üzem kultúrcsoportja, a falusi ifjúsággal karöltva, még a múlt év október havában nekilátott a színmű betanulásához. Közben a kultúrcsoport tudomást szerzett arról, hogy háromfelvonásos színdarabokat nem adhatnak elő. Javasolták, hogy a kultúrcsoport kezdjen egy másik műsor betanulásához. Hajdú Béla igazgató azonban ragaszkodott a darab előadásához, szigorú utasítást adott, hogy folytatni kell a darab tanulását, mert az engedély beszerzéséről ő „annak idején“ majd gondoskodni fog, sőt odáig ment, hogy az ifjakat terrorral kényszerítette a próbák folytatására. A kultúrcsoport rendszeresen folytatta a próbákat, az ifjak sokszor éjfél után 1, sőt 2 óráig is próbáltak, hogy majd eleget tehessenek kötelezettségüknek. Az üzem szakszervezeti kultúrbizottsága december havában kérést nyújtott be a Csíkszereda-rajoni kultúrosztályhoz a színmű előadásának engedélyezése végett. A kultúrosztály átiratában közölte a szakszervezeti kultúrbizottsággal, hogy a darab előadását nem engedélyezhetik. Erre a hírre a csoport a próbákat újra felfüggesztette. Alig múlt el egy pár nap, amikor az üzemi kultúrbizottság újra felhívta a csoport figyelmét arra, hogy csak folytassák nyugodtan a próbákat, mert az engedélyt sikerült beszerezni. Boros Albert alapszervezeti titkár kijelentette, hogy ő már megtette a lépéseket az illetékes helyeken és biztatta az ifjakat a próbák folytatására. Eljött az előadás napja, december 30-a. A község kultúrszomjas dolgozó népe hiába várta, hogy tervének idő előtti teljesítését és a Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulóját méltán megünnepli. Az előadás előtti napon a szakszervezeti kultúrbizottság „ünnepélyesen“ kihirdette, hogy engedély hiányában a darabot nem lehet előadni. Nem kell magyarázni, hogyan hatott a hír a dolgozóira, — akik türelmetlenül várták a darab színrehozatalát, — valamint azokra a munkás- és parasztifjakra, akik hónapokon át éjszakáikat feláldozva, szorgalmasan tanultak. Elkeseredés vett erőt rajtuk. Hibásnak tartjuk Hajdú Béla volt igazgatót, aki az ifjakat biztatta a darab betanulására és bíráljuk Boros Albertet, aki szintén tudhatta volna már októberben, hogy egy falusi kultúrotthonban nem lehet ezt a nehéz 3 felvonásos színdarabot előadni. Előbb az engedély megszerzését kellett volna elintézniük és azután fogjanak a darab betanulásához. . Ezen hibákon okulva, kérjük a csíkszent domokosi fűrészüzem szakszervezeti vezetőségét, hogy a jövőben a pártalapszervezet irányításával és támogatásával mindent kövessen el a hibák kiküszöbölése és a kui túlélet újbóli fellendítése érdekében . A levelező A jarovizálás, mint a többtermelés tényezője A kollektív gazdaságok dolgozói a technikusok irányításával egyre szélesebb körben alkalmazzák a szovjet agrotechnika és agrobiológia módszereit, mert tudják, hogy mezőgazdaságunk szocialista átalakítása többek között a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országnak, a Szovjetuniónak tudományosan és gyakorlati emberek tapasztalataiból levont módszereik követése által lehetséges. Egyik legfontosabb szovjet agrotechnikai módszer a vetőmagvak jarovizálása (tavasziasítása), amelylyel terméseredményeinket már eddig is jelentősen fokozni tudtuk. Hazánkban már régen megindultak a jarovizálási kísérletek abból a célból, hogy ezt a módszert hazai vetőmagvakra, környezetünknek megfelelően alkalmazzuk. Az 1950. évi gabonamagvakra vonatkozó szászvárosi kísérletek azt bizonyítják, hogy a jarovizálás csak abban az esetben ad kielégítő eredményt, ha a vető-agvakat gondosan előkészítjük és a jarovizálást pontosan végezzük. Többtermést jarovizált maggal csak abban az esetben nyerünk, ha ugyanakkor a legfejlettebb agrotechnikát is alkalmazzuk. Ezáltal a jarovizált magvakkal igen nagy mértékben növelhetjük a hektáronkénti terméseredményt. A jarovizálás célja az, hogy megrövidítsük a növények tenyészidejét, nagyobb és állandó termést érjünk el. A jarovizált őszibúza tavasszal is vethető, az árpa, zab és más tavaszi gabona jarovizálva gyorsabban fejlődik és nincs kitéve annyira az időjárás viszontagságainak. Nálunk eddig csak szórványosan végeztek jarovizálást őszibúzával és azt is csak az őszi vetések céljából. Tavaszi gabonából csak igen kis területen használtak jarovizált vetőmagvak Mezőgazdaságunk szocialista átalakítására azonban, a többi agrotechnikai módszerek mellett, lehetővé teszi a jarovizálás módszerének is minél szélesebb alkalmazását. A gabonafélék jarovizálásának módja a következő: Idejében kiválasztandó egy alkalmas helyiség, amelyben előzetesen kevesebb vetőmaggal próba-jarovizálást végzünk azért, hogy megismerjük a rendelkezésünkre álló vetőmag viselkedését a jarovizálással szemben. Fontos továbbá, hogy a vetési időhöz mérten, megfelelő időpontban kezdjünk hozzá a jarovizáláshoz. A jarovizálási hőmérsékletet és a benedvesítő munkát pontosan be kell tartani, amint azt a próbakísérlet mutatja. Mivel a gabonamagvak jarovizálásával főleg a magasabb hőmérséklet ellen kell védekezni, a helyiséget úgy választjuk meg, hogy jól lehessen szellőztetni. A Helyiség padlózata lehet döngölt agyag, cement vagy nyílás nélküli deszka. Idejében elő kell készíteni a szükséges hőmérsékletet, megfelelő vízmennyiséget, öntözőkannát, falapátokat és gereblyéket. A favorizálandó magvakat előzetesen alaposan tisztogassuk meg. A nedvesítéshez szükséges vízmennyiség a magvak minőségétől függ. Minden 100 kg. mennyiségre a következő vizmennyiség szükséges: búzához * 33 liter, árpahoz és zabhoz 35 liter viz. Háromszor öntözünk és a szükséges vízmennyiséget három részre osztjuk és minden öntözés alkalmával a víz egyharmadát használjuk fel. A lemért vetőmagot 2—3 tonnás kupacokba rakjuk, a víz egyharmadát a kupac szélére öntjük. Majd falapáttal alaposan továbblapátoljuk a már megnedvesedett vetőmagot. Ezt addig folytatjuk, míg az egész csomó egyenletesen nedves. Miután a magvak megszikkadtak, újból öntözzük Árpánál, zabnál második öntözés alkalmával formáimnál csávázunk. Minden 10 liter vízhez 32 köbcentiméter 40 százalékos formalinoldatot teszünk, azért, hogy a formalin egyenletesen elszóródjék. Ezután zsákvászonnal vagy ponyvával letakarjuk és két óráig állni hagyjuk, majd újból átlapátoljuk és 20—25 cm. vastag rétegben szétterítjük. A harmadik nedvesítést tiszta vizzel végezzük. Az öntözés csak 20— 25 óráig kell, hogy tartson. Az első öntözést este, a másodikat reggel és a harmadikat a második után 6—10 órával végezzük. Ezután a hőmérőt helyezzük a vetőmagkupacba és az előírt fokon tartsuk a magvakat. A hazaibúzánál 5—7 napig 12 Celsius fokot, árpát, zabot 15—20 óráig 10—12 Celsius fokon állni hagyjuk, majd a hőmérsékletet zéró felett 2—5 Celsius fokra csökkentjük és 10—14 napig jarovizáljuk. A jarovizálás időtartama alatt 3—5 százaléknál több ne csírázzon ki. Ezt a szellőztetés és a hőmérséklet csökkentésével érjük el. Ha kevesebb csírázik ki, akkor meghosszabbítjuk a jarovizálást és kiegészítő öntözést végzünk. A jarovizált magot feltétlenül vetőgéppel vessük. Késlekedni nem szabad, mert a vetőmag megpenészedik. Hektáronként a szokottnál többet vetünk. A tavaszítás módszerét igen jó eredménnyel alkalmazhatjuk a burgonyatermesztésnél is. Ezen eljárás segítségével akadályozta meg Liszenkó a burgonya elfajzását a délebbi vidéken. A burgonyát tavaszítás előtt 1 2 százalékos formalinoldatba kell áztatni. A beáztatott gumókat gyorsan megszárítjuk, azután 20 db. vastag rétegben rakjuk és 12—15 Celsius hőmérsékleten tartjuk, amíg a gumón a szemek növekedni kezdenek. Ez 10—15 nap múlva következik be, azután drótra vagy zsinórra függesztjük a gumót és 12—14 Celsius jó napsugárba tartjuk. Ilyen feltételek mellett 20—25 nap alatt rövid, de erős zöldhajtások nőnek, erős gyökérzettel és a burgonya minőségileg is megváltozik, mert hamarabb fog virágozni és gumót teremni. Kevesebb burgonyára van szükség az ültetéshez, a termés pedig lényegesen nagyobb lesz. A marosvásárhelyi mezőgazdasági középiskola kísérleteinek adatai szerint a tavaszi gabonáknál 2-3 százalékkal nagyobb a hektáronkénti termés. A jarovizálás módszerét Liszenkó szovjet tudós dolgozta ki és a Szovjetunióban millió és millió hektáron vetnek jarovizált magot. A szovjet mezőgazdaság dolgozói voltak az elsők, akik tökéletesítették és alkalmazták a szocialista mezőgazdaságban a jarovizálást, s ezáltal a legjobb terméseredményeket érték el, különösen tavaszi gabonáknál és burgonyánál. E módszer alkalmazásával mezőgazdaságunkban sokkal nagyobb mértékben járulhatunk hozzá mi is a többtermés eléréséhez. A jarovizálás elvégzését mint a többtermés tényezőjét, feladatának és kötelességének kell kitűznie minden kollektív és állami gazdaságnak, mivel a többtermés fejlettebb, bőségesebb életet jelent számunkra. Vajda Ferenc, a mezőgazdasági középiskola IV. éves tanulója D ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ körútjának műsora: Január 25, vasárnap este 8 órakor: Sepsiszentgyörgy: Vihar a havason. Január 26, hétfő este 8 órakor: Csíkszereda: Vihar a havason. Január 27, kedd este 8 órakor: Gyergyószentmiklós: Vihar a havason. Marosvásárhelyi mozik műsora: Vörös Zászló filmszínház: Nyugati övezet. Haladás filmszínház: Asszonysorsok. Uj Idők filmje kiház: Új műsor. A „Muresíri“ Altami Ftthannón** kedden este fél kilenc órakor*, a Kultúrpalota nagytermében hangversenyt tart a következő műsorral: Beethoven: VII. Szimfónia, HaesaUirjaa: 6 lánc a „kayaneh“ szvitből és Vesteea Zeno: Bánáti rapszódia. A hangversenyt Mircea Basarab, a bukaresti zeneakadémia tanára, hazánk egyik legtehetségesebb Kata kwnagya venceffl.