Vörös Zászló, 1953. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)

1953-08-01 / 181. szám

üzemi faliújságok az országos versenyben A politikai agitáció egyik leghatá­sosabb eszköze a faliújság. Különösen most ötéves tervünk döntő évében, mérhetetlenül megnőtt annak szerepe. A kommunista nevelés eszközévé kell válnia azáltal, hogy hozzájárul a dol­gozók ideológiai képzéséhez, öntuda­tuk fejlesztéséhez, a szocialista és ha­zafias versenyek megszervezéséhez. Harcra mozgósítja a dolgozókat és hoz­zásegíti őket ahhoz, hogy tudatosod­jon bennük a szocalizmus építéséért folyó küzdelem feladatainak fontos­sága. Az RMP Központi Vezetőségének, a dolgozók körében végzett tömegagitá­­cióról szóló határozata világosan meg­jelöli a faliújság szerepét a szocializ­mus építésében. A faliújság — mond­ja többek között a határozat — a vál­lalat, az intézmény a mezőgazdasági szocialista egység konkrét feladataival foglalkozzék, bátran fejlessze a bírá­latot és önbírálatot s különösen az alulról jövő bírálatot, ostorozza a munkában megnyilvánuló fogyatékos­ságokat. A határozat megjelenése után tartományunk területén is javult a faliújságok tevékenysége. Mind több és több vállalat, üzem faliújságja kapcsolódott be az országos verseny­be, melyet a fővárosi FRB és a „Bo­­leszláv Bierut“ üzemek, valamint a Bukarest tartománybeli Contesti köz­ség „December 30“ kollektív "gazda­ság szerkesztőbizottságai kezdemé­nyeztek. Javult a faliújságok politikai tartalma és számos helyen hatékonyan segítik a pártszervezeteket politikai töm­egnevelő munkájukban. Ugyanak­kor a határozat követelményeinek megfelelően a tömegek alkotó kezde­­ményezésének ösztönzőjévé váltak. Példa erre a vlahicai vasüzem alap­szervezetének faliújságja, mely hoz­zájárult a munka termelékenységének emeléséhez, új munkamódszerek nép­szerűsítéséhez, azok szélesebb körben való bevezetéséhez. Népszerűsítette András István sztahanovista, Sándor Lajos újító és mások értékes kezde­ményezéseit. A megjelent cikkek hoz­zájárulnak a munka termelékenységé­­­nek emeléséhez, a selejt csökkentésé­hez. Ugyanakkor ez a faliújság helyet ad az alulról jövő bírálatnak is. A faliújság eredményes tevé­kenysége annak tulajdonítható, hogy ■a pártalapszervezet helyesen irányítja a faliújság szerkesztőbizottságát és sikerült a széles dolgozó tömegeket bevonni a faliújság szerkesztésébe. Számos példa igazolja, hogy csak az a faliújság lehet életképes, melyet nem két három ember szerkeszt, ha­nem­ amely a dolgozók véleményét tükrözi. Ezért tudtak gyakorlati sikereket felmutatni a gyergyó­­szentmiklósi IFIL vállalat, a marosvá­sárhelyi „Simó Géza“ bútorgyár, a kézdivásárhelyi „Sportind“ termelő­szövetkezet faliújságjai. A dolgozók az üzem, a vállalat mindennapi életé­ből merítették cikkeik tartalmát és ezáltal a faliújság valóban a dolgozók szócsövévé vált. Eredményeik mellett azonban még mindig túlsúlyban vannak hiányossá­gok faliújságjaink tevékenységében. Hogy a faliújság betölhesse hivatását szükséges, hogy az mindig friss, idő­szerű cikkekkel legyen ellátva. Mégis vannak olyan faliújságok, ahol két három hónapos cikkeket találunk. Ho­gyan járulhat hozzá a munkák jó me­netéhez például a kézdivásárhelyi néptanács faliújságja, melyen májusi cikkek díszelegnek. Ugyancsak nem tölti be hivatását a marosvásárhelyi „Minszki Lajos“ üzem faliújságja el­avult, időszerűségüket vesztett cikkei­vel. Számos faliújság szerkesztőbi­zottságának hibája, hogy nem fordít gondot széles levelezői hálózat meg­teremtésére. Innen ered az, hogy sok faliújságon csak általános, a gyakor­lati élettől elvont cikkek jelennek meg, anélkül, hogy azoknak élő, moz­gósító tartalmuk lenne. Márpedig gyakorlati eredményt csak az olyan faliújság hozhat, mely tömör, kifeje­ző és gyakorlati. Igen keveset ér a marosvásárhelyi „Textila Mures“ kis­ipari termelőszövetkezet faliújságja, mely kizárólag a VIT népszerűsítésé­vel foglalkozik, annak jelentőségét méltatja elszakítva azoktól a nagysze­rű eredményektől, kezdeményezések­től, melyket a VIT hozott felszínre. Ugyanez a helyzet a marosszentgyör­­gyi téglagyár faliújságjánál is. A fenti vállalatok alapszervezete és fali­újság szerkesztőbizottsága nem tar­totta szem előtt azt az alapvető köve­telményt, hogy minden faliújságcik­­ket áthasson a népi demokratikus álla­munk, szocialista társadalmunk fel­építéséért folytatott harc eszméje. A faliújságok feladata az előreha­ladott szovjet módszerek népszerűsí­tése, azok közkinccsé tétele. Ez egyik legeredményesebb mód arra, hogy a dolgozók figyelmét a munka magas­fokú termelékenysége felé irányítsa. Mégis igen sok faliújság szerkesztő­­bizottsága figyelmen kívül hagyja ezt a kérdést. Még a termelésben, szov­jet módszerek alkalmazásában kitűnt dolgozókat népszerűsítő érdemtáblák sem mindenhol töltik be szerepüket. A lövétei érdemtáblán egy évvel ez­előtt kitűnt írm­unkások szerepelnek, holott ezek közül már sokan sztaha­novisták lettek, mások pedig eltávoz­tak a vállalattól. Hogyan ösztönözheti az ilyen faliújság, népszerűsítőtábla a dolgozókat. Sok esetben hiányosságok vannak a faliújságcikkek hangnemében, ami által nem érik el a kívánt eredményt, az esetleges hibák kiküszöbölését. Álta­lában a bíráló cikkek a faliújságok jelentős részét képezik. A bíráló cikk legfontosabb követelménye növelni a dolgozókat, hogy gyakorlatilag ele­mezzék munkájuk fogyatékosságait. Célja, hogy segítse a lemaradottakat, az élmunkások színvonalára emelje őket. Ezért a kiváló cikkeknek tanul­mányozniuk kell az­okot is, amely elő­idézte a lemaradást, következtetése­ket kell levonnia­­és tanácsokkal kell szolgálnia a munka megjavítását ille­tően. A bolsevik sajtó tevékenységé­nek legfőbb módszere, a meggyőzés. Ez határozza meg a bíráló faliújság­­cikkek jellegét is. A villámfaliújság, szatíra, humor igen alkalmas a bírá­latra. Sok faliújság szerkesztőbizott­sága hatásosan alkalmazta. Azonban nem használja írt ezt a „Bernáth An­dor“ cukorgyár, a marosvásárhelyi CFH és számos más vállalat a munka megjavítása érdekében. Mindezek a hiányosságok, amelyek a vállalatok, , intézmények faliújságjai tevékenységében megmutatkoznak el­sősorban onnan erednek, hogy a párt­­szervezetek nem segítették, nem el­lenőrizték kellő mértékben a faliújsá­gok tevékenységét. Ezt tükrözik az augusztus 23 tiszteletére beindított országos verseny eddigi eredményei is. Az RMP KV határozata a politikai agitáció megjavítására vonatkozóan a pártszervezetek és alapszervezetek feladatává tűzi, hogy szüntelenül irá­nyítsák a faliújságok tevékenységét, értékeljék ki a szerkesztőbizottságok munkáját. A faliújság a pártszervezetek kitűnő fegyvere a mindennapi tömegszerve­ző és nevelő munkában. Éppen ezért az alapszervezetek feladata nemcsak figyelemmel kísérni a faliújság tevé­kenységét, hanem feladatokat is kell, hogy adjanak a szerkesztőbizottságok­nak, kijelöljék a legégetőbb kérdése­ket, ahol a faliújságnak segítenie kell. Helyes, ha a szerkesztőbizottságok terveik elkészítése előtt figyelembe veszik a pártalapszervezet, az­ üzem­­bizottság munkatervét, így a faliúj­ság megfelelő időben segíthet­ munká­jukban. Természetesen fősúlyt a cik­kek tartalmára, mondanivalójára kell helyezni, de ugyanakkor vigyázni kell a faliújság kivitelére is. A cikkek sok­oldalúsága, rövidsége, ízléses elhelye­zése emeli az olvasók számát, kedvet ad az írásra. A pártalapszervezetek, faliújság­­szerkesztőbizottságok a még hátralévő időt használják fel arra, hogy a fali­újság tevékenységének megjavításá­val erősebben kapcsolódjanak be az országos versenybe és ezáltal jelentős eszközeivé váljanak a dolgozó­­népünk­nek a szocializmus építése sikeréért folytatott harcának. Világ proletárjai egyesüljetek? A ftM.P MACm AUTONÓM TARTOMÁNYI VUITÖLECE ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA I­II. évfolyam 181. (490.) szám.______ Szombat, 1963. augusztus 1. ARA 20 BÁNI ! Dolgozó parasztok, minden percet használjatok ki a betakarítási kampány sikeres befejezéséért Tartományunk dolgozó pa­rasztjai lendülettel dolgoznak a betakarítási kampány sikeré­ért. A dolgozó parasztok a párt­­szervezetek irányításával igye­keznek, hogy a gazdag termést szemveszteség nélkül takarítsák be. Tartományunk magasan fekvő rajonjai száz eredményt értek el az aratásban, mint például Sepsiszentgyörgy-rajonban, ahol az aratást 75,4 százalékban Kézdivásárhely-rajonban 68 szá­zalékban végezték el. Ezek a rajonok azonban lemaradtak a tarlóhántásban. Sepsiszent­györgy-rajonban 21,8, Kézdivá­sárhely-rajonban 9,1 százalék­ban végezték azt el. A párt­­szervezetek és néptanácsok for­dítsanak nagyobb gondot a tar­lóhántás elvégzésére, hogy az aratással párhuzamosan vé­gezzék azt el, mert ez a bizto­sítéka a jövő évi bőséges ter­­mésnek. Tartományunk területén le­maradt az aratásban Udvar­hely-rajon, ami azt bizonyítja, hogy az utóbbi napokban lany­hult a rajoni pártbizottság és a néptanács munkája a begyűj­tés terén. Vannak tartomá­nyunkban sokkal hidegebb ég­hajlatú rajonok, ahol jobb ered­­ményt értek el az aratásban. A tartomány területén súlyos lemaradás észlelhető a cséplés­­nél. Míg tartományi viszony­­latban az aratást 59,1 százalék­­ban végeztük el, addig a csép­­lést csak alig 3,51 százalékban. A cséplésnél a nlba nagyrész­ben a gép-és traktorállomások a mik­osvá­sárhelyi, régeni gép- és trak­torállomások több cséplőgépet cséplési engedély nélkül küld­tek ki csépelni, a súlymérőket nem hitelesítették, számos helyre a gépek késve, vagy ki­­javítatlanul kerültek ki, ami nagy nehézségeket okozott és gátolta a cséplés megkezdését. Egy másik hiányosság, hogy a néptanácsok nem mozgósí­tották kellőképpen a dolgozó parasztokat a szérvre való hor­dásra. Ezeket a hiányosságokat a legsürgősebben ki kell küszö­bölni. A pártszervezetek, néptanácsok végezzenek ki­tartó és alapos felvilágosító munkát. Vonják be a felvilágosí­tó munkába az összes agitátoro­­kat, a tömegszervezetek veze­tőit, a néptanácsi képviselőket, hogy tartományunk dolgozó pa­rasztjai augusztus 23-át a csép­lés és beszolgáltatás teljesíté­sével köszöntsék. Pionírok gyűjtik a kalászt Kellemes nyári reggel van. Az első napsugarak vidáman játszadoznak a Maros fodrában. A reggeli hűvösség és a szellő kellemesen hat a szérűre igyek­vő emberekre. A marosvásárhelyi „Május 1“ állami gazdaság learatott búza­földje egyszerre csak benépese­­dik virgonc, ugráló gyermekek­kel. Pirosnyakkendős fiúk és leá­nyok szedik az elhullatott ka­lászokat. Lehetnek vagy har­­mincöten-negyvenen. Vidám diáknótákat, pattogó indulókat énekelnek, miközben kezük sza­porán gyűjti a kalászokat. Új­donság ez egyesek számára, hi­szen eddig búzaszemet is alig láttak. Most meg táboruk mun­­katervében ez áll: „.. .kalász, gyűjtés, mert ezzel te is hozzá­járulsz a szemveszteség nélküli betakarításhoz.“ « A marosvásárhelyi 2. számú pionirtábor munkatervében fő­helyet foglal el a kalászgyűjtő csoportok megszervezése. Eddig mindössze kétszer voltak, alig egy-egy órát gyűjteni és máris több mint 16 kilogramm ka­lászt gyűjtöttek. A pionírok vidáman, zsákok­kal a hátukon térnek vissza. Dalukat visszhangozza a Ma­ros-partja. Amint Szász Tamás pionír megjegyezte, holnap az eredmény még szebb lesz, mert tudjuk, hogy minden szem ga­bonával a békét erősítjük. Az aratás, sarlóhántás és cséplés helyzete Tartományunk területén 1953 július 30-ig I A MAI SZAMBAM« ■— A Találkozó ünnepsége tartományunkban. (2. oldal.) — PÁRTÉLET HÍREI: Az alapszervezet párttagjelölteket vett fel. (3. oldal.) — A fegyverszüneti felügyelő bizottság csehszlovák és lengyel tagjai útban Korea felé. (4. oldal.) A DOLGOZÓ NÉP KENYERÉÉRT Befejezték a búza cséplését . A szentbenedeki mezőgazdasági tár­sulásban a pártalapszervezet irányí­tásával jól megszervezték az aratás, tarlóhántás és cséplési munkálatokat. A jó szervezésnek meg is volt az ered­ménye, a tarlóhántást befejezték köz­vetlenül az aratás után, július 26-ra pedig befejezték a búza cséplését is. A mezőgazdasági társulás tagjai első feladatuknak tartották teljesíteni az ál­ az udvarhelyi állami gazdaság Az udvarhelyi állami gazdaság jól megszervezte a betakarítási munkála­tokat. Elegendő munkaerőt biztosított, hogy az aratást szemveszteség nélkül, viaszérésben végezzék el. Eddig a 40 hektár búzavetésből 30 hektárt arattak le. Az aratással párhuzamosan végzik a tarlóhántást. Az állami gazdaság vezetősége az aratásban segítséget ad a kollektív gazdaságoknak is, így a vargyasi kol­lektív gazdaságnak egy arató-kötöző­tammal szembeni kötelezettségüket, így a cséplés befejezésével beszolgál­tatták az államnak járó búzamennyisé­get. Kovács József, a mezőgazdasági tár­sulás elnöke, jól szervezte meg mun­káját, mozgósította a tagokat a beta­karítási kampány sikeréért. A társulás tagjai tudták, hogy a beszolgáltatás idejébeni teljesítésétől függ a saját és az egész dolgozó népünk kenyere, segíti a kollektív gazdasági kar gépet, a fiátfalvi kollektív gazdaságnak pedig egy maroklakó aratógépet, a bö­­gözi kollektív gazdaságnak hasonlóan egy arató-kötözőgépet adott segítsé­gül. Mindez nagy segítség az állami gazdaság részéről, mely lehetővé teszi, hogy a kollektív gazdaságok minél ha­marább elvégezzék az aratást. Az ara­tógépek a kollektív gazdaság búzatáb­láit viaszérésben vágják, hogy minél több kenyeret biztosíthassanak a dolgo­zó nép számára. Elnyerték az elsőszámú nyugtát A havadtői mezőgazdasági társulás dolgozói kicsépelt ga­bonájukból az államunknak járó részt feldíszített szekerekkel vitték az erdőszentgyörgyi át­vevő központba. A társulás tag­jai örömmel adták be gaboná­jukat népi demokratikus álla­munknak, mert tudják azt, hogy hazafias kötelességük tel­jesítésével hozzájárulnak ha­zánk megerősítéséhez, a városi dolgozók ellátásához. • A társulás tagjai Erdőszent­györgy-rajonban elsőknek tettek eleget hazafias kötelességüknek és elnyerték az első számú nyugtát. MOLNÁR BERTA

Next