Vörös Zászló, 1953. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1953-10-01 / 232. szám
Használjuk ki minél jobban üzemeink belső tartalékait Hazánk dolgozóival együtt tartományunk munkásai is őszinte lelkesedéssel fogadták az RMP KV bővített plenáris ülésének, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésére vonatkozó határozatát. A városi és falusi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében szüntelenül fokozni kell a termelés ütemét s emelni a munka termelékenységét. Minden termelési egység dolgozójának feladata: harcolni a több és jobb minőségű termék előállításáért, a legalacsonyabb önköltségi ár megvalósításáért. A fenti célkitűzés elérése érdekében államunk mind nagyobb és nagyobb beruházásokat eszközöl a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek termelésének fellendítésére. Helytelen volna azonban az az álláspont, hogy minden intézkedést a termelés fokozására csak az állam által biztosított beruházási összegekből lehet megvalósítani. Szükséges kiemelni, hogy szocialista iparunknak a termelés és termelékenység fokozásában fel kell használnia a vállalatok keretében létező kiapadhatatlan belső tartalékokat. A kommunizmust építő szovjet emberek, valamint hazánk ésüzemeinek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy minden gyár, osztály vagy gép ugyanannyi idő alatt, többet, jobbat és olcsóbbat tud termelni, ha idejében és kellő mértékben felfedik és kihasználják a belső tartalékokat. Melyek ezek a belső tartalékok? gépi felszerelés maximális kihasználása, a nyersanyag észszerű felhasználása és a munka jó megszervezése. A belső tartalékok kihasználásával szocialista iparunk számos eredményt érhet el.../oditui, hogy fegyesüzemek,süitn vagy gyárakban újításokat és észszerűsítéseket vezetnek be, teljesen vagy részben megváltoztatják az illető munkafolyamatot, könnyebbé teszik az ember munkáját, lehetőséget nyújtanak a tervelőirányzatok megvalósítására, túlszárnyalására. Így például a marosvásárhelyi fűtőháznál egy használhatatlan fúrószerkezetből marógépet készítettek, melynek segítségével kétszer olyan rövid idő alatt végzik el a mozdony hajtó és csatlóágyának javítását, mint azelőtt. Ezenkívül még számos más újítást vezettek be, ami hozzájárult ahhoz, hogy a fűtőház dolgozói augusztusi javítási tervüket (BRD) 100 százalékkal túlteljesítsék. Az önköltségi ár csökkentésének egyik előfeltétele a munka jó megszervezése. Ha egy üzemben helyesen osztják el a rendelkezésükre álló munkaerőt, biztosítják a nyersanyaggal való ellátást, megvalósítják az ütemes termelést, kihasználják az üzem termelőerőit, minden lehetőségük megvan az önköltségi ár csökkentésére. Példának hozhatjuk fel a marosvásárhelyi Autójavító-műhelyt, ahol a fentieknek eleget téve, az elmúlt évekhez viszonyítva ez évben 10,8 százalékkal csökkentették az önköltségi árat. Ipari vállalatainkban a gépi felszerelés maximális kihasználásával széleskörű lehetőségek nyitnak a termelékenység fokozására. Amennyiben a dolgozók jól karbantartják gépeiket s állandóan módosításokat eszközölnek azokon, a termelés emelkedésével párhuzamosan növekszik a munka termelékenysége is. Ez a helyzet a gyimesközéploki fűrészüzemben, ahol a dolgozók minden tudásukkal azon voltak, hogy a lehető legjobban kihasználják a gépek teljesítőképességét s ennek következtében munkájukat siker koronázta. Ez évben a tervelőirányzathoz viszonyítva 15 százalékkal fokoztuk a munka termelékenységét. Tartományunk üzemeinek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nyersanyagok észszerű felhasználása nagymértékű megtakarításokat eredményez. Az állat, hogy üzemeink dolgozói sikeresen alkalmazzák az előrehaladott szovjet módszereket, a nyersanyag maximális kihasználásában jelentős megtakarításokat érnek el. Példaként meg lehet említeni a sepsiszentgyörgyi cigarettagyárat, melynek munkásai az elmúlt hónapban 43.000 lej értékű anyagot takarítottak meg és ennek megfelelően prémiumban részesültek. A termelés emelésének, valamint a minőség javításának egyik legfőbb eszköze a munka jó megszervezése. Azáltal, hogy üzemeinkben szervezési intézkedéseket vezetünk be, növeljük annak termelési képességét. A „Petőfi Sándor“ bőr- és kesztyűgyárban, a bébicipőkészítő-osztály átszervezésével 12 százalékkal szárnyalták túl augusztusi tervelőirányzatukat. Hogy a szervezett ellenőrzés mennyire elősegíti a termék-’1. minőségének javulását,bizonyítja az a tény, hogy a „Dózsa György" textilgyárban a dolgozók éppen a minőség rendszeres és alapos ellenőrzése következtében minden hónapban teljesítik minőségi tervüket. A felsorolt példák meggyőzően bizonyítják, hogy üzemeink mennyire gazdagok belső tartalékban, de ugyanakkor azt is, hogy ezeket sikeresen felhasználva milyen előnyök származnak virágzó és szüntelenül fejlődő iparunkban dolgozó munkások számára. Meg kell azonban mondnunk, hős, tartományunk területén mért százms olyan ipari vállalat, van, ahol nem tulajdonítanak kellő fontosságot a belső tartalékok felfedésének és kihasználásának. Ez a helyzet az udvarhelyi fűrészüzemben is, ahol a mai napig sem találtak lehetőséget a ládakézilőosztály beindítására, holott erre megvolna a lehetőség a Csíkszeredai 11■ 11. támogatásával. Egyes helyeken úgy nyilvánul meg a belső tartalékok kihasználásának elhanyagolása, hogy indokolatlanul nem foglalkoznak a dolgozók alkotó kezdeményezésének kiszélesítésével. Elhanyagolják a munkások részéről beérkezett újítási, ésyszerűsítési javaslataikat. L együnilyen súlyos Iliba .... I., amikor b.'iroM • i*Kj. —. síin szervezik még a szóeiuIMo resertyt, figyelmen kívül hagyva, hogy a verseny a belső tartalékok kihasználásának alapvető média őre. Ilyen esettel találkozunk a ..November 7. helyiipari vállalat egyes üzemeinél és különösképpen a ..Gábor Áron köntődében, ahol a szocialista verseny még ma is csal, papíron létezik. Az üzemek és gyárak pályatjpszervezeteinekkötelessége, politikailag megmagyarázni a dolgozóknak a belső tartalékok kihasználásának fontosságát, nemzetgazdaságunk fellendítésében, valamint a dolgozók életszínvonalának emelésében. Tartományunk számos üzemében éppen a pártalapszervezetek, helyes politikai felvilágosító és nevelő munkájának eredményeként sikereket értek el ezen a téren, magasra lendítve ezáltal a termelést. Azonban még vannak pártalapszervezetek, mint például a szentsimoni fűrészüzemben, amelyek a termelés kérdéseit nem tartják főkérdésnek, s úgy állítják be a dolgot, mintha az alapszervezetnek semmi köze nem volna a termeléshez, szem elől tévesztve pártunk mondását, hogy pártszervezeteink feladnia minden erejükkel támogatni a terv teljesítéséért folytatott harcot. Az összes párt és állami szervek, valamint a szakszervezetek munkájának központjában a belső tartalékok kihasználásáért folyó küzdelem megszervezése kell hogy álljon. A pártszervezetek feladata irányítani a szakszervezeti szerveket a szocialista verseny helyes megszervezésében az előrehaladott módszerek kiszélesítésében, biztosítva ezáltal a belső tartalékok felhasználását, ami magával hozza a termelés fellendítését. Egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a belső tartalékok kihasználásáért folytatott harc nem ölthet kampányjelleget. Ezt állandósítani és tömegmozgalommá kell fejleszteni. Ipari vállalataink vezetőségeinek feladata, mindeneszközt megragadni, hogy mind anyagilag, mind erkölcsileg kellő mértékben ösztönözzék azokat a dolgozókat, akik a legjobb eredményeket érik el a belső tartalékok kihasználásáért folytatott harcban. Ezzel elősegítik, hogy munkásaink még nagyobb lendülettel kapcsolódjanak be a belső tartalékok feltárásáért és kiaknázásáért folyó küzdelembe, hozzájárulva népgazdaságunk szüntelen fejlesztéséhez, a dolgozók növekvő szükségleteinek kielégítéséhez. Világval»térj«s egyesüljetek ! II. évfolyam 232. (841.) szám. Csütörtök, 1953. október 1. ARA 20 BÁNI ! Dr. C. I. Parhon akadémikus professzor látogatása és előadása a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetben Folyó hó 28-án C. I. Parhon akadémikus professzor meglátogatta a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet dolgozóit és diákjait. A megbecsülés, tisztelet és őszinte szeretet jeléül a részvevők szűnni nem akaró tapsvihara zúgott végig az intézet termében C. I. Parhon akadémikus professzor és munkatársainak belépésekor. A jelen és jövő orvosai, a szocializmust építő dolgozó népünk egészségének őrei, üdvözölték a román haladószellemű orvostudománynak egyik megalapozóját, a fáradhatatlan kutatót, aki népi demokratikus rendszerünk létrejötte óta, idős kora ellenére is, fiatalos erővel harcol dolgozó népünk egészségéért, az orvostudomány fejlesztéséért, s eddigi kutatásaival nemcsak a hazai tudomány előbbrevitelében szerzett el nem évülő érdemeket, hanem úttörő munkát végzett az egyetemes tudomány haladása szempontjából is. C. I. Parhon akadémikus professzor nemcsak az orvostudomány harcosa, de a népi hatalom, népi demokratikus rendszerünk megerősítésének is egyik legaktívabb tényezője. Mikor a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet létesítése körül folytak a viták, elsősorban ő harcolt azért, hogy az intézet kapui megnyíljanak a magyar ne.r./í t.íségű dolgozók tanulnivágyó fiai számára. C. I. Parhon akadémikus professzort tehát még nagyobb joggal övezi az a megbecsülés, tisztelet és őszinte szeretet, amely az intézet dolgozói és diákjai körében fogadta megérkezésekor, s amely népi demokráciánkban a haladó tudósokat megilleti. A tudományban éles harc folyik a materializmus és az idealizmus között, harc az idealista felfogások ellen, a materializmus győzelméért. Ez a harc egyben harc a tudomány haladásáért is. C. I. Parhon akadémikus professzor kutatásaiban mindvégig a materialista orvostudomány, az élet tudományának a harcosa volt. Az endokrinológia területén végzett kutatásai nemcsak a román, de az egyetemes orvostudomány megteremtőjévé is tették. Az endokrinológiát az élet, az élettartam tudományává tette. „Hogyan látom ma az endokrinológiát ?‘‘ című előadásában kutatásának eddigi eredményeiről számolt be az Intézet dolgozóinak. Rámutatott arra, hogy a dialektikus materializmus elveinek alkalmazásával és a pavlovi tanítások fényénél meggyőződött arról, hogy az emberi szervezet mindenkor teljes, tökéletes, oszthatatlan egységet alkot, s nincsenek benne elszigetelt, helyi megbetegedések. Rámutatott arra, hogy a belső kiválasztódás a szervezetet a maga egészében befolyásolja, az összes szervekre, szövetekre, sőt az idegrendszerre és az agykéregre is kihat. Jelentősek ezek a megállapítások a materializmus szempontjából, mert az idealista orvostudomány mindezeknek az ellenkezőjét vallja. Parhon professzor előadásában rámutatott arra, hogy a belső kiválasztásokra vonatkozó felfogásai összhangba hozhatók Pavlov, Micsurin, Liszenko és Lepesinszkaja tanaival, s e tanítások által igazolást nyernek. Hangsúlyozta az endokrinológia szerepét a természettudományok megértésében és azt, hogy létezik egy állat- és növény-endokrinológia, sőt paleoendokrinológia is. C. I. Parhon akadémikus professzor értékes előadását kérdések és hozzászólások követték. A kérdésekre adott válaszában új ismeretek közlésével értékes segítséget adott az intézet professzorainak és kutatóinak, hozzájárult látókörük bővítéséhez és lendületet adott kutató munkájukban. A C. I. Parhon akadémikus professzor vezetésével végzett kutatómunka eredményeiről számolt be Dr. M. Pitis előadótanár „Az öregkori hyperthyreosis“ című előadásában. Hasonlóképpen erről számolt be dr. V. Sahleanu professzor a „A tyreotrophia minőségi változásai a központi idegrendszer izgalmi és gátlási állapotaiban' című előadásában és dr. N. Radian, „A sárgaság és hyperthyreosis“ című előadásában. Az előadások, az intézet professzorai részéről feltett kérdések értékes adatokkal és tapasztalatokkal gazdagították orvostudományunkat és óriási segítséget adtak az intézet kutatómunkájában, amelyet Parhon akadémikus professzor a fővárosi kutatóintézet fiókjának minősített és munkatársaival egyetemben ígéretet tett, hogy a jövőben még több segítséget fognak nyújtani az intézet kutatómunkájában. C. I. Parhon akadémikus professzor marosvásárhelyi látogatása és előadása fényes bizonyítéka annak, hogy míg a nyugati tőkés országokban és elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban az orvostudomány a tőke lovagjainak az érdekeit szolgálja és pusztítószerek kutatásával foglalkozik, addig népi demokratikus rendszerünkben tudósaink fáradhatatlanul azért harcolnak, hogy minél több életet mentsenek meg, hogy meghosszabbítsák az emberek átlagos életkorát és hogy minél magasabb színvonalra emeljék az ember védelmét szolgáló tudományt, az orvostudományt. C.I. Parhon akadémikus professzornak kívánjuk, hogy még hosszú ideig legyen irányítója és továbbfejlesztője ennek az értékes tudománynak és legyen továbbra is ilyen fáradhatatlan tanítómestere hazánk jövő orvosnemzedékeinek. A DOLGOZÓK JÓLÉTÉÉRT Szervezett munkával harcolnak az őszi vetés sikeréért A csiba-káposztásszentmiklósi „Új Élet“ kollektív gazdaság tagjai a cséplés befejezése után azonnal hozzáfogtak az őszi mezőgazdasági munkákhoz. A mezei brigádok versenyben vannak egymással, hogy a késői növények gyors betakarításával minél nagyobb területeket szabadítsanak fel a szántás-vetéshez. Eddig több mint 30 hektárról takarították be a kukoricát, s 3 hektár burgonya betakarítását végezték el. A betakarítással párhuzamosan végzik a szántás-vetést is. 48 hektáron búzát vetettek, s ezenkívül 50 hektár területet előkészítettek vetésre. A vetési munkálatokban Szentgyörgyi Jenő vezet. A 4. számú brigád dolgozik a legszorgalmasabban, míg a betakarítás terén a 3. számú brigád jár az élen. Csekkefalván több dolgozó paraszt bifejezte az őszi termények betakarítását Csekefalva egyénileg dolgozó parasztjai, a pártalapszervezet politikai irányításával, a néptanács végrehajtó bizottsága szervezésével, igyekeznek idejében elvégezni az őszi termények "betakarítását. A betakarításban a párttagok járnak az élen. Joó Mihály párttag teljes egészében elvégezte az őszi termények betakarítását, s utána nyomban hozzákezdett a szántáshoz. Demeter Domokos párttag az őszi terményeket szintén betakarította már, és elvégezte a vetés alá való szántást is. A falu többi dolgozó parasztjai követik a párttagok példáját, s azon vannak, hogy idejében elvégezzék az őszi termények betakarítását, nemkülönben a szántás-vetést, hogy megteremtsék jövő évi gazdag termésük előfeltételeit. Megkezdték az őszi vetés és betakarítást Szentábrahám község dolgozó parasztjai a pártalapszervezet politikai irányításával minden időt kihasználnak, hogy az őszi szántást-vetést és betakarítást idejében, az agrotechnikai szabályok szerint végezzék el. Szeptember 25-ig több mint 35 hektárt szántottak. Pap Károly szegényparaszt már teljes egészében elvégezte a vetés alá való szántást. A jól előkészített földeken a község több dolgozó parasztja megkezdte az őszi vetést. Elsők között fogtak hozzá a vetéshez Jakab Gyula és ifjú László János, akik több mint 45 ár, illetve 20 ár búzát vetettek el. A MAI SZAMBAN ! — A békeharc zászlaja alatt (4. oldal). — Angol-amerikai ellentétek a Japán konkurrencia miatt (4. oldal). — A Magyar Autonóm Tartomány Marosvásárhely,rajon!náptanácsa Vili, rendes ülésszaka (2. oldal). — A legdemokratikusabb választási rendszer (2. oldal). — A körispataki „Simó Géza“ kollektív gazdasági szervezeti-gazd*sági megerősödés útján (3. oldal). A dolgozók kullurgián vonulónak •mulétóért Csikrajonban megkezdődtek az előkészületek a téli kultúrmunkára. Számos községben az orosz nyelvtanfolyamok szervezésével párhuzamosan javában folyik az olvasókörök, az agrotechnikai- és más körök szervezése, így például Gyimesközéplokon már eddig 5 olvasókört szerveztek. Csikszentmihály jelentette, hogy a községben 3 olvasókört szerveztek. A rajon területén eddig 17 olvasókör kezdte meg tevékenységét. ★ Csik rajon kultúrotthonainak, vörössarkainak és olvasóházainak könyvtáraiban az első félév végén 16.150 kötet könyv volt. Egyedül a rajoni központi könyvtár 10.736 darab könyvvel rendelkezik. Az olvasók száma mind a falusi könyvtárakban, mind a rajoni központi könyvtárban állandóan emelkedik. A rajon területén 78 tánccsoport, 86 színjátszócsoport, 19 énekkar és 5 zenekar működik. Ezek a kultúrcsoportok közel 1800 dolgozót ölelnek fel. Most újonnan egy újabb zenekar szervezésének kérdését vetették fel, amely a rajoni kultúrház mellett működik majd. Ezt a zenekart azokkal a hangszerekkel szerelik fel, amelyeket falvakon szednek össze. A felesleges hangszerek összegyűjtése már megkezdődött.