Vörös Zászló, 1953. november (2. évfolyam, 259-282. szám)
1953-11-01 / 259. szám
VÖRÖS ZÁSZLÓ Az álatállomány takermányalapjának biztosítása Régen-rajonban A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1953 szeptember 7-én tartott gyűlésén Hruscsov elvtárs a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről szóló jelentésében — nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy az állattenyésztés jelentős fellendítése, az állattenyésztés produktivitásának növelése, a termékek önköltségének csökkentése, a hús, tej, gyapjú, bőr és más termékek állami begyűjtésének növelése végett biztosítani kell a szükséges jó minőségű szénamennyiséget, nedvdús takarmányokat és jelentős mennyiségben a sajátkészítményű előtakarmányokat. Az állatállomány növelése, az állati termékek és nyersanyagok mennyiségének növelése érdekében elsősorban a takarmányalapot kell biztosítani, a takarmánnyal bevetett területek növelésével, nedvdús siló takarmány biztosításával, stb. Ez annál is fontosabb, mert azalábbi termékek növeléséből nagymértékben függ dolgozó népünk ellátásának jelentős megjavítása, rohamosan fejlődő könnyűiparunk nyersanyaggal való ellátása. Régen-vajonban széles lehetőségek vannak az állatállomány fejlesztésére. A hegyes vidékek jó szénatermő helyek, legelőkben gazdagok, növelni lehet a takarmánnyal bevetett területeket. Ezeknek a lehetőségeknek észszerű kihasználása a pártszervezeteknek a néptanácsok végrehajtó bizottságainak és a dolgozó parasztságnak hazafias feladata. A régeni „Sztahanov“ állami gazdaságot miután állattenyésztésre szakosították, a vezetőség megtette a szükséges intézkedéseket az évről-évre szaporodó állatállomány takarmányalapjának biztosításáért. Már ebben az évben a múlt évi állatálományhoz viszonyítva 38 százalékkal növekedett a juh-, 8 százalékkal a szarvasmarha és 52 százalékkal a sertésállomány és nagymennyiségű állati termékkel járultak hozzá a dolgozók ellátásához. A növekvő takarmányszükséglet biztosításáért már az idén00 százalékkal növelték a lóherével bevetett területet, amely a jövő évben teljesen biztosítja az állatállomány takarmánnyal való bőséges ellátását. A juh és szarvasmarha állományukat nyáron a gazdaság legelőin tartják, télire pedig több mint 1200 tonna szálastakarmányt biztosítanak számukra. A széna begyűjtésénél nem alkalmazták pontosan az agrotechnikai szabályokat. A maroshévizi alosztályon későn kaszálták le a szénát, ami megvénült és így sokat veszített tápértékéből. Súlyos felelősség terheli ezért nemcsak Tóth Ernőt, az állami gazdaság igazgatóját, hanem a Marosheviz-fajomi néptanács végrehajtó bizottságát is, mivel az igazgatóság kérte segítségüket, nem adták meg azt idejében, nem biztosították a szükséges munkaerőt a széna begyűjtéshez. Az állami gazdaság zootechnikusai igyekezzenek kihasználni minden, lehetőséget, hogy elegendő mennyiségű zöld silótakarmányt biztosítsanak az állatoknak. 16 téglasilóban idejében elraktároztak 16 vagon szecskázott zöld silókukoricát, takarmányrozsot. Ugyanakkor készítettek 7 földsilót 4—4 vagon befogadóképességgel, amiből 6 silóba szecskázott silókukoricát, magcukorrépalevelet, nyári káposztalevelet raktároztak el. Most van folyamatban a téli káposztalevél és más vitamindús zöldséglevél silózása. A silózást tudományosan végzik. Megszecskázzák a zöld takarmányt, hogy a takarmányból kifolyó sejtnedvekben kifejlődjenek a tejsav baktériumok, amelyek megóvják a rothadástól a takarmányt. Ledöngölik, leföldelik a silókat, hogy ne jusson levegő a takarmányhoz. A silótakarmány rendszeres etetése az állatok súlygyarapodását, tejhozamuk növekedését és különösképpen a fajállatok kifejlődését segíti elő. Ugyanakkor pedig nagymennyiségű szemes gabonát takarítanak meg vele. A gazdaság állatgondozói, a zootechnikusok útmutatásai alapján tudományosan végzik az állatok etetését. A szarvasmarháknak naponta 40 kg. silótakarmányt, reggel és délben 10—10, este pedig 20 kilót és 6—8 kiló szálastakarmányt adnak. A fejek szovjet módszereket alkalmaznak: naponta 4—5 fejést, tőgymasszírozást, meleg vizes tőgymosást stb. és ezzel nagyobb tejhozamot érnek el, így Cornea Petru állatgondozó teheneinél 20—30 liter napi tejhozamot ér el és az évi tervét eddig több mint 90 százalékban teljesítette. Cornea Aurel műhelyfelelős, sztahanovista egy újítással összekapcsolta a szecskavágó gépet a kalapácsos őrlőgéppel, ami által jelentősen növekedett a munka termelékenysége, megkönnyítette és meggyorsította a takarmányliszt őrlésének folyamatát. Újításának alkalmazásával az idén nagymennyiségű lóherét, lucernát őrölnek meg takarmánylisztté, amit a vajdaszentiványi sertéshizlalda takarmánykonyhájában készítenek el a sertések hizlalására. Az állami gazdaság igazgatóságára, technikusaira, pártunk határozata alapján, az a feladat hárul, hogy minden helyi erőforrást kihasználva, szovjet módszerek alkalmazásával biztosítani tudják a növekvő állatállomány számára a változatos, bő takarmányalapot. Fejlesszék ki a fajátlatok tenyésztését, hogy nagyobb segítséget tudjanak adni a kollektív gazdaságoknak, az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságainak, állatállományuk feljavítására. Azokat a megvalósításokat, amit a régeni „Sztahanov“ állami gazdaság dolgozói értek el az állatállomány fejlesztése, takarmányozása terén. Régen-vajon kollektív gazdaságai is követik. Így a kollektív gazdaságok biztosították állatállományuk számára a szükséges szálastakarmányt és silótakarmányról is gondoskodtak. A petelei kollektív gazdaság kivételével minden kollektív gazdaság betonsilókkal rendelkezik, amiben nagymennyiségű zöldtakarmányt raktároztak el. Ugyanakkor pártunk határozata alapján az állattenyésztés fejlesztésére foganatosított intézkedéseket szolgálja az is, hogy az alsó- és felsőidecsi kollektív gazdaságok vezető tanácsai az idén új betonsilók építéséről gondoskodtak. A lővéri kollektív gazdaságban nem biztosítottak elegendő menynyiségű szálastakarmányt az állatállomány számára, de új silók építésével, a silótakarmány biztosításával sikeresen megoldották az állatok takarmányozásának kérdését. A rajomi néptanács mérnökei, technikusai szakmai segítséget, útmutatást adtak a kollektív gazdaságok vezetőtanácsainak, hogy észszerűen használják ki a helyi lehetőségeket a takarmányanó biztosítására, az állatállomány további fejlesztéséért. Ez a segítség még nem elegendő, nem terjedt ki a figyelmük például arra, hogy a petelei kollektív gazdaságban elhanyagolták a silók építésének, a silótakarmány biztosításának kérdését. A rajoni néptanács mérnökei, technikusai segítsék a petefei és a rajon mindenegyes kollektív gazdaságát, hogy új, korszerű betonsilókat építsenek a helyi erőforrások észszerű kihasználásával. A kollektív gazdaságok vezetőtanácsai tegyenek meg minden lehetőt a legelők feljavításara. a takarmánnyal bevetett területek növelésére és gondozására, a silótakarmány mennyiségének növelésére, hogy a takarmányalap biztosításával megteremthessék az állatállomány fejlesztésének alapját. Szovjet módszerek alkalmazásáva, lelkes, odaadó munkával küzdjenek a rajon kollektivistái, dolgozó parasztjai, hogy minél több általi terméket juttassanak a dolgozóknak, nyersanyagot fejlődő könnyűiparunknak, ami egész dolgozó népünk közös ügyét, növekvő anyagi szükségleteinek kielégítését, életszínvonaluk állandó emelését biztosítja. LÁSZLÓ LAJOS Néptanácsi ülésszak Gyimesközéplokon Október 25-én a gyimesközéploki néptanács ülésszakot tartott. Mindamellett, hogy voltak olyan községi képviselők, akiknek gyalog kellett 15-20 kilométeres utat megtenniük, mégis eljöttek, mert tudták, hogy a nép megbízott bennük, amikor 1950 december 3-án képviselőnek választották. Az ülésszak a bírálat és önbírálat szellemében folyt le. Megvitatták a jelentés minden pontját és javaslataikkal hozzájárultak a további munkák jó menetéhez. A mezőgazdasági kérdésekben hangsúlyozták, hogy a fejlett szovjet agrotechnika alkalmazásával kimagasló eredményeket értek el. Hektáronként a 8000 kiló burgonyatermést is elérték. Megbeszélték továbbá az őszi szántás-vetés és trágyázás minél előbbi befejezésének kérdését, a terménybeszolgáltatás kérdésével is foglalkoztak. A gyűlésen megvitatták még a község egészségügyi és kulturális kérdéseit, valamint az RMP KV bővített plenáris ülésének határozatát, hogy annak szellemében dolgozhassanak tovább. A gyűlés alkalmával Szakáli Béla, a gyimesközéploki szövetkezet elnöke jelentést adott a szövetkezet munkájáról. A jelentésből kitűnt, hogy a szövetkezet teljesítette húsfelvásárlási tervét és segítséget adott a kórháznak téli zöldségfélével való ellátásához. A hozzászólásokban Tankó elvtárs rámutatott a néptanács egyik hiányosságára. Már régen elhatározták a hidegségi iskola építését, de nem fordítottak erre a kérdésre kellő gondot. Javasolja, hogy az építkezés élére állítsanak egy szakembert, a többi munkát pedig önkéntes munkával végezzék el. Hiányossága az is a néptanács végrehajtó bizottságának, hogy nem hozták nyilvánosságra, hogy a befolyt pénzösszegből cementet, cserepet vásároltak. Antal elvtárs a tervbe vett útépítés kérdéseiről beszélt. Javasolta, hogy minél előbb fogjanak hozzá, mert a rossz út miatt nem tudnak fát szállítani az üzem részére. Blága Péter hozzászólásában a mozilátogatás terén mutatkozó hibákra hívta fel a figyelmet. 5 ezer lakosú községből csak 60—80 látogatója van a mozinak, mert rossz a vetítés. Javasolja, kérjenek egy szakembert, hogy megjavítsák a vetítést, mert a csángó nép sok kilométeres utat is megtesz azért, hogy kulturális színvonalát ezáltal is emelje. Tímár elvtárs hozzászólásában rámutatott arra a hiányosságra is, hogy az orvosilag megállapított sőtérpataki gyógyfürdő kérdésével sem foglalkoztak. Javasolja, hogy a jövőre nézve tegyék meg a „szükséges lépéseket. Dr. Raduc javasolta, hogy a néptanács kérjen még egy orvost, mivel sok három éven aluli gyermek van és a község 35—10 kilométeres körzetben fekszik. Szőcs elvtárs hozzászólásában rámutatott a szövetkezetben fennálló hibákra. Kifogásolta, hogy a bodega nagyon sokszor zárva van, s így a lakosok nem tudnak vásárolni. Helytelen az a módszer is, amit Bálint Mátyás boltkezelő alkalmaz, aki egy kiló szabadkenyér melléletre újságot is ad. Javasolta, hogy a szövetkezeti elnök tegye meg a szükséges lépéseket. Ugyanakkor javasolta, hogy a szövetkezet szerezzen be gipszet is a gyermekek részére, mert a csángó gyermekek között sok szobrásztehetség van. Hiányosság Szakáli Anna és Bodor Mária képviselők réméről, hogy nem tartották érdemesnek rendesen megjelenni a szesszióüléseken, Szakáli Anna egyetlen egyszer sem jelent meg, míg Bodor Mária egy-két szeszszióülésen vett részt. Az ilyen képviselők nem méltók arra, hogy újból megválasszák. A gyűlés felszínre hozta a hiányosságokat, s így megmutatta, hogy mi a legsürgősebb teendő SZÉLT. GERGELY 3 iparvállalataink belső erőtartalékai kihasználásának egyik eszköze az ujiómozgalom kiszélesitése Minél több, jobb és olcsóbb közszükségleti cikket a dolgozóknak — ezzel a jelszóval indulnak harcba pártunk felhívására a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. S e jelszó valóraváltásában nagy szerepe van az újítómozgalomnak Az újítások, észszerűsítések a technika tökéletesedését, az emberi munka megkönnyítését, a jobbminőségű termékeket jelentik azzal, hogy egyre több belső erőtartalékot tárnak fel. Pártunk Központi Vezetősége augusztus 19—20-i bőv tett plenáris ülésének határozata a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében, megadta az irányvonalat a belső erőtartalékok feltárására, amelyhez újítóink alkotó kezdeményezéseikkel járulnak hozzá. Hazánkban a technika és tudomány emberei mellett egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik javaslataikkal, a szocializmus és béke nagy ügye iránt tanúsított lelkesedésükről, szeretetükről tesznek tanúbizonyságot. Míg 1950- ben országunkban az illetékes szervekhez 3643 újítási javaslat érkezett be, amelyből 2337-et a gyakorlatba is átültettek, addig 1952-ben 20.000 újítási javaslatot használtak fel, amely Népköztársaságunknak 180.000.000 lej megtakarítást jelent. Tartományunkban is egyre szélesebben bontakozik ki az újítók mozgalma. Egyes üzemekben és vállalatoknál helyes módszereket alkalmaztak az újítók támogatására, a dolgozók alkotó kezdeményezésének ösztönzésére. A sepsiszentgyörgyi,, Dózsa György“ textilgyárban nemrég újítási hetet szerveztek, amelynek alkalmával az üzem dolgozói 40 értékes újítási javaslatot tettek. Ezeket nagyrészt a gyakorlatba is átültették s az újítódkát pénzjutalomban részes tették. Ez az üzemnél az újító' és észszerűsítők állandó segítséget kapnak az üzem pártszervezetétől, szakszervezetétől és igazgatóságától. Az üzem technikai kabinetje újítási témákat vet fel és népszerűsíti azokat a dolgozók körében. A kezdeményező szellemet támogatják a rendszeresen tartott technikai előadásokkal, diafilmekkel, amelyek útján ismertetik a textiliparban alkalmazott legújabb módszereket és újításokat. A marosvásárhelyi ,,Petőfi Sándor bőrgyár technikai kabinetjének kollektívája állandóan segíti az üzem dolgozóit javaslataiknak a gyakorlatba való átültetésében. Ennek következménye a munka termelékenységének fokozása, az önköltségi ár csökkentése és a minőség fokozatos javítása. Így például Csibi Józef a kesztyű-bőr cserzésénél új eljárást vezetett be. Ipari olajjal helyettesítette az eddig használt tojássárgáját. Eljárására 298.039 tojást takarítanak meg évenként, 151.136 lej értékben. Ezért az újításért Csibi elvtárs több mint 6.200 lej prémiumot kap. Az üzemben még sokkal több eredményt is elérhettek volna, ha az üzembizottság alaposabban foglalkozott volna ezzel a kérdéssel. Az újító mozgalom kiterjesztésében a „Minszki Lajos“ üzem szép eredményeket ért el. Ez év folyamán 112 javaslatot tettek a vállalat dolgozói, amelyből 43-at elfogadtak és alkalmaztak. Itt az újítók között valóságos verseny indult, amelynek kezdeményezője Bereczki József sztahanovista, többszörös újító, aki jelenleg a negyvenedik újításánál tart. Szép eredményről lehet még beszélni a régeni IFIL- és IFET-nél, ahol Anca Ilarie sztahanovista Kovács olyan értékes újítási javaslatot tett a vasúti szítókocsik összekapcsolására, amely felszámolja a baleset lehetőségeit. Ezt az újítást nemsokára egész Népköz, társaságunk területén alkalmazni fogják. A Magyar Autonóm Tartományban az újító mozgalom kiszélesítése és ösztönzése szempontjából igen értékes kezdeményezés volt a napokban megtartott újítók találkozója, amelyet a Minisztertanács mellett működő Találmányi és Újítási Igazgatóság és a Tartományi Szaktanács szervezett. A több mint hatszáz újító, sztahanovista és élmunkás számára, — akik a találkozón résztvettek — értékes segítség és tapasztalatcsere volt az értekezlet. Ugyanakkor nagy ösztönzés volt az is, hogy a találkozón ünnepélyes keretek között, több mint 70 újító pénzbeli jutalomban is részesült. Hasonló találkozók és értekezletek a jövőben is hasznára válnak a termelésnek. A találkozón számos hiányosság is felmerült, amely tartományunkban az újító mozgalommal kapcsolatosan fennáll. Vannak olyan vállalatok, ahol nem ismerik eléggé és nem tartják tiszteletben az újítók szabályzatát. Bürokratikus módon húzzák-halasztják a javaslatok elintézését. A „Lázár Ödön“ helynipari vállalatnál sem az üzem igazgatósága, sem a szakszervezet vezetősége nem támogatta a technikai kabinet tevékenységét. Ennek következménye, hogy még 1951-től is vannak újítások, amelyeket nem oldottak meg. Nem jobb a helyzet a szovátai ZFIL- és IFET-nél sem, ahol egyáltalán nem ösztönzik az újításokat. A Tartományi Építkezési Vállalatnál és a 802-es Épkezési Vállalatnál, a „Benáth Andor“ cukorgyárnál bürokratikus módon hozzák -halasztják az újítási javaslatok megtárgyalását. Az újító mozgalom terén mutatkozó hiányosságok felszámolásához szükséges, hogy minden üzemnél megszervezzék és élővé tegyék a technikai kabineteket. A szakszervezetek szervezzenek tapasztalatcseréket. Az üzemek, vállalatok vezetőségei tartják napirenden az újító mozgalom kiszélesítésének kérdését, ösztönözzék a dolgozókat minél több újításra, a beadott jó javaslatokat alkalmazzák és a szabályzat előírásai szerint jutalmazzák. A pártalapszervezetek politikai szervpontból irányítsák, ellenőri az ezzel kapcsolatos tevékenységet és neveljék arra a technikusokat, mérnököket, hogy tudásukkal támogassák a munkásokat. Mindezek hozzájárulnak iparvállalataink belső erőtartalékainak feltárásához és kihaszálásához, a termelékenység fokozásához és ezzel a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. DEÁK M. Több állatot fogok nevelni, hogy több húst, tejet juttassak a dolgozó népnek Nemrég jelent meg a határozat, amely előírja, hogy nagy kedvezményben részesülnek azok a dolgozó parasztok, akik leszerződtetik állataikat az állammal. Most egy tehenem és két tinócskám van és úgy gondoltam, hogy a tehenemet az őszi munkák befejezése után, meghizlalom, mert egy kicsit sovány, leszerződtetem és jövőre megy olyan két tehenem lesz is két trnóból, hogy nem lesz sok olyan a faluban. Hogyha szerződést kötök, előlegben megkapom a tehén értékének 60 százalékát, súlyának és minőségének megfelelően, 20 százalékát pedig az állat átadásakor. Ha túlhaladja a leszerződtetett súlyát és minőségét, többet fizetnek érte, csökken a húgkvótám, de még a tejkvótám is A tehén árából pedig a szerződés alapján ipari cikkeket vásárolhatok olcsó áron. Ezen felül a tehén árának 10 százalékával vehetek bortalpat, csizmát és bőrsapkát. Aztán a kukorica kvótám is csökken, ami attól függ, hogy mennyire tudom meghízlalni a tehenemet. Már ki is számítottam, ha 700 kiló lesz a tehenem, 49 kilóval csökkentik a húskvótámat és 125 kilogrammal a kukorica kvótámat. A faluban többen tervezgetik, van aki sertést akar hizlalni, borjút nevelni, mások tejre, vagy gyapjúra akarnak szerződést kötni. Mindez nagy segítség pártunktól és a kormányunktól, mi pedig azon leszünk, hogy mind több húst, tojást és gyapjút adjunk országunk dolgozó népének. BODOR JÁNOS marosszentgyörgyi dolgozó paraszt