Vörös Zászló, 1954. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1954-01-01 / 1. szám
2 1 A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház néhány nappal ezelőtt mutatta be Barabás Tibor és Gádor Béla magyarországi írók „Állami Áruház“ című háromfelvonásos operettjét. A bemutató előadás, — részlethibái ellenére, — arról tanúskodik, hogy a sepsiszentgyörgyi színház művészegyüttese kitartó és lelkes munkával vitte színre az új magyar operett-irodalomnak ezt a jelentős alkotását. Hazai magyar színpadon először láttunk új, szocialista tartalmú operettet. Az új operett műfajának életrekeltése nemcsak azért jelentős, mert művészegyütteseink erejét igen komolyan próbára teszi, hanem azért is, mert dolgozóink régóta várták, óhajtották ennek a műfajnak újjászületését. Az „Állami Áruház" cselekményanyaga nagyvonalakban megegyezik az operett filmváltozatának cselekményével. A színpadra vitt operett központjában is az osztályellenséggel, az áruhalmozókkal, a feketézőkkel vívott küzdelem áll. Az „Állami Áruház“ szerzői az újjászületett operett műfajának eszközeivel sikeresen ábrázolták azokat a munkáshősöket, akik a párt szavát megértve, hűségesen és megalkuvást nem ismerve leleplezik az új élet hátbatámadóit, a spekulánsokat és a burzsoázia elvetemült ügynökeit. Barabás Tibor és Gádor Béla operettjének figyelemreméltó erénye, hogy színesen, változatosan és érdekekeilően mutatja be azt az átalakulást, azt a nagy tisztulási folyamatot, amelyben a születő új embertípus napjainkban keresztülmegy. A realizmusra való céltudatos törekvés biztosította az operett eszmetartalmá nak helyes értelmezését. Az étetszerűségre való törekvés azonban nem mindenhol érte el cél - • ját. Nem egy helyen érződött, hogy a rendező,Jakabfi Dezső, a részletek aprólékos, Tinóm kidolgozására nem fordított kellő figyelmet. Ezenkívül a tömegjelenetek erőltetettek, mesterkéltek voltak. A nézőnek az volt a benyomása, hogy a rendező félt bátran és m -b en alkalmazni a művészi tudást tipizáló, színpadi túljárást. Amikor ezt megállapítjuk azt is meg kell mondanunk, hogy mind a rendezőnek, mind a művészegyüttesnek nagy erőfeszítésbe került az „Állami Áruház“ hiteles színrevitele, mivel a rendelkezésre álló hanganyag, illetve a színház erőviszonyai nem nagyon kedveznek az operett műfajának. Az énekszámok gyengeségeit és a táncbetétek sokszor mesterkélt beállítását nagymértékben az objektív körülmények határozták meg. A csasztuskázó leánybrigád hajlékonyabb és játékosabb életrekeltését a zordan a jelenlegi erőkkel is könnyűszerrel meg lehetett volna oldani. Az „Állami Áruház“ sepsiszentgyörgyi bemutatójának különös érdeme az, hogy az egyes színészalakítások új színekkel, eredeti megoldásokkal gazdagították az operettet. Az előadás egésze arról tanúskodik, hogy a színház sokat tanult az operett filmváltozatából és alkotó módon felhasználta azokat a tanulságokat, amelyeket a film nyújtott. Különösen vonatkozik ez Berkó György Dániel alakítására. Berkó György nem másolta a filmen látott kiváló színészi munkát, hanem játékos kedvének sajátos színével, egyéniségének jellegzetes humorával és közvetlenségével újszerűen formálta meg Dániel jellemét. Játékstílusában azonban itt-ott (például az első jelenetben a kirakat-bábuval folytatott gyakori játék) előbukkan a formalizmus. A formalista megoldások következménye az is, hogy Berkó György alakításában nem csillannak fel azok a pozitív értékek, amelyek Dániel alakjára jellemzőek. Ennek a hibának másik forrása azonban az, hogy a Kocsis Ferencet alakító Mester András, Dánielhez való viszonyában nem tudta érzékeltetni Dániel jelentőségét, nem tudta megmutatni, hogy az állami áruháznál," milyen értéket jelent a Dániel-féle embertípus, aki lelkesen, odaadóan, bár nem mindig helyesen és jó módszerekkel küzd az áruforgalom kiszélesítéséért. Mester András szürke és jellegtelen alakítása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Dániel jelleme az előadásban nem mutatkozott meg értékeivel együtt olyan gazdagon, mint ahogy azt a szerzők megírták. Az előadás egy másik komoly hiányossága szintén Mester András elhibázott alakításával kapcsolatos. Az „Állami Áruház“ szerzői Kocsis Ferenc alakjában azt az új, öntudatos, munkást formálták meg, aki ingadozás nélkül, fáradságot nem ismerve harcol azért, hogy az állami áruház a dolgozók érdekeit szolgálja. De ez a Kocsis Ferenc, ha ideig-óráig zsúfolt munkaprogrammja következtében meg is felejtkezik szerelméről, — szíve teljes melegével mindent elkövet azért, hogy az új világban az új, tiszta szerelem győzedelmeskedjék. Kocsis Ferenc lelke ugyanúgy vágyódik és harcol szerelméért, Ilonkáért, mint a fiatal munkáslány, aki talpraesetten és keményen felveszi a küzdelmet azokkal, akik szerelmére törtek. A sepsiszentgyörgyi előadásban nem fejeződött ki az új szerelem kibontakoztatásáért vívott szép és nemes küzdelem, mivel Mester András Kocsis Ferenc szerepében a régi operettek bonvivánjaira emlékeztetően, csak tetszelgett, de nem lángolt szenvedélyesen, nem harcolt öntudatosan. Mester András hibás vonalon haladó játéka kevés lehetőséget nyújtott az Ilonkát egyébként frissen és üdén alakító Kovács Katónak arra, hogy a művésznő Ilonka harcos egyéniségét is meggyőző módon ábrázolja. Az „Állami Áruház“ sepsiszentgyörgyi bemutatóján a helyes felnagyításra, a típusalkotást szolgáló művészi túlzásra figyelemreméltó példákat találunk. Szirmay Gabriella Boriska alakítása és Botka László Klinikája arról tanúskodik, hogy a színház művészegyüttesének olyan tagjai vannak, akik megértették, hogy a színpadművészetben is nagy szerepet játszik a valóság egyes elemeinek helyes felnagyítása. Ezek a művészek alkotómunkájukban ma már ezt az elvi jellegű felismerést eredményesen és sokat igérően alkalmazzák. Külön ki kell emelnünk a Glazuiszt alakító Király József kiváló játékát, mint olyant, amely az átélés és a szereppel való azonosulás példáját nyújtotta. Király József hálás szerepét nagy művészi gonddal és igényességgel dolgozta ki. Mélyből feltörő szenvedélyét, érzéseit nem hangoskodással, üres és semmitmondó nagy gesztusokkal igyekezett kifejezni; szavait az őszinte színpadi átélés tüzesítette forróvá és megkapóan emberivé. Nem térhetünk ki minden egyes színész munkájának értékelésére. Csak a legjellegzetesebbeket, az eszmei tartalom szempontjából legfontosabbakat említettük. Összegezésképpen megállapíthatjuk: a sepsiszentgyörgyi színház művészegyüttese az „Állami Áruház“ színrevitelével kezdeményező, figyelemreméltó munkát végzett. A színház, az erőviszonyai által nyújtott tehetőségek”'' hétvég'" Telliasz’ITSIásánál olyan feladatot oldott meg, amely a színház erejéről, fejlődéséről és egyre növekvő alkotó lendületéről tanúskodik. A további haladás egyedüli biztosítéka, a művészi színvonalért folytatott harc szüntelen fokozása, az igényességnek és elmélyült munkának az a kiteljesítése, amelyre az élenjáró szovjet színházak kiváló példát nyújtanak. HAJDÚ GYÖZG Y állami áruházat —Operett bolmr*a!ó a sepsiszentgyörgyi Allemi Magyar Színházban — VÖRÖS ZASZL 6 Jobb vezetési a hármasközségi kolektív gazdaságban A hármasközségi kollektív gazdaság tagjai már megalakulásuk első évében szép eredményt értek el a mezőgazdasági termékek” mennyiségének növelése terén. A vezetőtanács, a majoni néptanács technikusainak és mérnökeinek irányításával, alkalmazták az agrotechnikai szabályokat, szovjet módszereket. Általában a mezőgazdasági munkálatokat idejében és jó körülmények között végezték el. Az a lelkesedés és tettrekészség, ami a felavatás alkalmával és után megnyilvánult a tagok körében, meglátszott a mezei munkák elvégzésében. Minden tag szeretettel és teljes odaadással végezte feladatát, hogy gazdaságukat széppé és erőssé tegyék. A megalakulás alkalmával a 61 család teljes bizalommal választotta meg Dósa Andrást elnöknek, Somai Józsefet, Iőrinczi Mihályt, Gönczi Jen-Ornét, Kovács Katalint a vezetőtanácsba. Bíztak abban, hogy a megválasztott vezetőtanács munkáját becsületesen végzi majd. Az első év első felében valóban a vezetőtanács becsülettel eleget tett feladatának. A vezetőségi üléseket, a közgyűléseket pontosan megtartották. Az alulról jövő javaslatokat, segítséget elfogadták és igyekeztek munkájukban felhasználni. Ennek eredménye, vagyis a közös munka és a teljes megértés meglátszott már a tavaszi munkálatok elvégzésében. Azonban a vezetőtanács tagjai, élen Dósa András birtokkal, a nyár és az ősz folyamán teljesen megfeledkeztek kötelességükről. Úgy dolgoztak, hogy a tagok sohasem tudták, m mikor milyen munkát kell elvégezniük.Megtörtént, hogy reggel, amikor dolgozni indultak, a vezetőtanács még nem tudta eldönteni, hogy melyik a foltosabb: a szénagyűjtés-e, vagy más mezei munka. Másik súlyos, hiányossága a vezetőtanácsnak, hogy az egyéni munkanormát egyáltalán nem alkalmazta. Mindenkinek a munkán tji e egységet aszerint írták be, ahogy azt ők jónak látták. Csoportban dolgoztak, megtörtént, hogy az egyik tag korábban, a másik későbben ment dolgozni és a munkanapegységek mégis egyenlőek voltak. Ez történt Szilveszter Lina késővel is, Kovács Katalin, bár számtalanszor megbírálta a vezetőtanácsot ezért a súlyos mulasztásáért, de az nem tett semmit a hibák felszámolásáért. Előfordult, hogy egyes vezetőtanács tagok hozzátartozói későn mentek dolgozni ,s mégis egyenlő munkanapegységben részesítették őket azokkal, akik pontosan hozzákezdtek a munkához. Ilyen eset történt meg Dósa András feleségével is. A vezetőtanács még egy másik hiányossága, hogy a nyár és ősz folyamán egyáltalán" nem tartott közgyűlést. Ha valamilyen fontos kérdést kellett megoldani, az elnök a mezőn próbálta a tagokkal azt megbeszélni és közös véleményt kialakítani, ami nem mindig sikerült, mert a tagok általában szétszórtan dolgoztak. Hogy mégis megoldódjon a kérdés, a vezetőtanács a közgyűlés nélkül határozott. A kollektív gazdaság ebben az évben a zöldségek és más termékek elárusításából közel 26.000 lej jövedelemre tett szert. Ezt a tagok nem tudják, mert nem beszélték meg a közgyűlésen. A rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya és a rajoni pártszervezet agrárszekciója munkatársainak hiányossága, hogy Hármas községben ritkán látogatnak el és kevés segítséget nyújtanak a munkák megszervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Nem ellenőrizték és segítették a vezetőtanácsot, hogy a közgyűléseket megtartva, a hiányosságokat felszámolva, úgy szervezzék meg a munkát, hogy az a gazdaságszervezeti és gazdasági megerősítését szolgálja. Az ellenőrző bizottság tagjai, akik munkájukat felületesen és nemtörődöm módon végezték, nagymértékben felelősök ,azért, hogy a tagok tájékozatlanok a gazdasági kérdésekben. A vezetőtanács feladata, hogy a mintaalapszabályzat tiszteletben tartásával végezze munkáját, úgy, hogy az a gazdaság további erősödését, fejlődését szolgálja. Mindenekelőtt fel kell számolni a tagoktól való elszakadást. Meg kell teremteni a szoros kapcsolatot, hogy közösen, még határozottabban tudjanak harcolni közös vagyonuk fejlesztéséért. Hasznosítsuk a szovjetek tapasztalatait A szovjetek — amelyeknek tapasztalatai alapján végzik a mi néptanácsaink tevékenységüket, — mint az államigazgatás helyi szervei végrehajtják az országos feladatokból rájuk eső részt, helyileg irányítják a helyi ipari és mezőgazdasági termelést, ellátják a hatáskörükbe eső összes gazdasági teendőket, előmozdítják a nép kulturális felemelkedését és biztosítják a dolgozó tömegek minél szélesebb körű részvételét a közügyek intézésében. Munkában egy falusi szovjet Dondukovszkaja kozákfalu nem nagy. Hatezer lakosa van, mely kolhozba tömörült. A faluban gyárak vannak, ezek látják el a helyi lakosságot bőráruval. Van még egy állami malom, olajgyár és természetesen fogyasztási szövetkezet. A háború idején a német fasiszták elfoglalták és összerombolták a falut. Ezért a választók, mikor a képviselőket a helybeli szovjetbe küldték, nemcsak azt a feladatot tűzték eléjük, hogy minél hamarabb állítsák helyre a fasiszták által tönkretett gazdaságokat, hanem hogy tovább is fejlesszék azokat. A nép képviselői, tevékenységük első napjától kezdve jó gazdák módjára láttak hozzá a rájuk bízott feladatok megvalósításához. A 10 falusi szovjet 25 képviselőből áll, 13 közülük férfi, 12 nő, 14 képviselő kolhozparaszt. Hárman egyetemet, öten középiskolát és tizenheten elemi iskolát végeztek. A képviselők a falusi szovjet különböző állandó bizottságának tagjai. A szovjet munkáját Andrei Sutov elnök vezeti. Mielőtt a falusi szovjet vezetőjének megválasztották, a falu egyik kolhozának volt az elnöke. • Andrei Sutovot és a többi képviselőt munkájában a lakosság köréből nagyszámú tevékeny csoport segíti, s így a szovjetet ezer szál fűzi választóinak széles tömegeihez. Andrej Sutov, a szovjet elnöke kinyit egy aktacsomót, amelynek a címe: „A választóktól kapott megbízatások“ és megmutatja, hogy mit tett a szovjet ezek teljesítéséért. A választók kérték, hogy a faluban klubot nyissanak meg és új parkot létesítsenek. Ma a falu egyik főutcáján klub és park van. A park beültetésénél a választók segítettek a szovjetnek. Ugyanúgy végezték el a dogozók kérésére és azok részvételével a falu villamosítását s rádiókészülékekkel való felszerelését is. A szovjet mezőgazdasági állandó bizottságnak 7 küldöttje van, az aktivisták nagy csoportja segíti ezek munkáját. A kultúrabizottságban dolgozó képviselők értékes politikai, művelődési és nevelő tömegmunkát végeznek. A falusi szovjet állandó bizottságai előre elkészített és a szovjet ülése által jóváhagyott terv alapján dolgoznak. A képviselők a nép széles tömegeiből kikerülő aktivisták segítségével, a falu gazdasági és kulturális fejlesztésével kapcsolatban mind újabb és újabb kérdéseket vetnek fel és oldanak meg. Így vetették fel a gyümölcsfa-ültetés kérdését is. Az erdőtlen vidéken, mint e falu környéke is, ez a kérdés igen nagy jelentőségű. Ilyen módon a nép kezdeményezése mind a kisebb, mind a nagyobb horderejű kérdésekben mindig megnyilvánul. A tömegek az ország igazi vezetői és sorsuk urai s alkotó erejük szabadon érvényesült A falusi szovjet rendeset megtartja üléseit, a napirendi pontokat jóelőre elkészítik, hogy minden képviselő fel tudjon készülni azok megvitatására és értékeshatározatokat tudjanak hozni. Munkában egy Moszkva terített szovjet Moszkva délkeleti részében van a főváros egyik legnagyobb kerülete, a kievi negyed. A kerület II100 hektár területen terül el. Rengeteg gyár, üzem, tudományos kutatóintézet van itt. A területet három vasútvonal és a Metró két vonala szeli át. Ugyanitt van a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának két intézete, két könyvtár, a Lenin állami könyvtár és a Tudományos Akadémia Főkönyvtára, a ..Vaehtangov ‘ színház, a „Moszfilm*‘-studió, az irodalmi múzeum és a Puskin képzőművészeti múzeum. Ilyen gazdag Moszkva kievi negyede. A kerület vezetőszerve a dolgozók képviselőinek kerületi tanácsa, amelybe 233 képviselőt választottak meg. A kerület munkásait és értelmiségeit képviselik. A kerületi tanács végrehajtó szervének — a végrehajtó bizottságnak — 12 ügyosztálya van, amelyek az állandó bizottságok segítségével végzik az összes gyakorlati munkákat. A nagyipari üzemeken kívül a kerületben van 9 helyijellegű gyár is, amelyek közvetlenül a kerületi tanácsnak vannak alárendelve. A helyijellegű gyárak és üzemek nagymértékben használják fel a helyi nyersanyagforrásokat, feldolgozzák a nagyipari üzemek hulladékait és számos közszükségleti cikket, ruhát, kötött-szövött árut, kalapot, stb. készítenek. A kerületben számos kisipari termelőszövetkezet van s külön termelőszövetkezetei vannak a hadirokkantaknak is. A kerületi ipari központ, amelyekhez az összes helyi jellegű ipari vállalatok tartoznak — a kerületi végrehajtó bizottság egyik szerveként működik. A kerületben számos új lakástömböt építettek. Egész munkásvárosok jöttek létre. A kerületben egy év alatt 10.000 fát és közel 100.000 bokrot és rengeteg virágot ültettek. Útépítési, aszfaltjavítási munkálatokat végeztek. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága különböző szakbizott-ságok segítségével irányítja ezeket a munkálatokat. A szovjet állam nagy összegeket fordít a lakások karbantartására. A kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztálya széleskörű munkát fejt ki a kerület kereskedelmi hálózatának fejlesztésére. A kerület hatalmas kereskedelmi hálózatát példásan szervezték meg. A kerületben 100-nál több élelmiszerüzlet és 100-nál több iparáruüzlet van. A kerület életével kapcsolatos összes fontosabb kérdéseket megtárgyalják a kerületi tanács végrehajtó bizottságának gyűlésein. A dolgozók gyakran keresik fel a végrehajtó bizottságot, hogy különböző ügyekben tanácsot, vagy segítséget kérjenek , s a végrehajtó bizottság mindenkor készséggel áll rendelkezésükre. V. A. Karpinszkij, N. Jarcev, Borisz Varkin cikkei nyomán ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ MŰSORA: 1954 január 2, szombat este 4 órakor: Jó mulatóst! Sorozatszám: 2. Üzemi bérlet: III.—18. 1954 január 3, vasárnap délután 4 óra: Jó mulatóst! Sorozatszám: 3. Üzemi bérlet III.—19 1954 január 3, vasárnap este 8 órakor: Jó mulatóst! Sorozatszám: 4. Üzemi bérlet III.—20. 1954 január 6-tól: LESZÁMOLÁS. MAROSVÁSÁRHELY! WO. MŰSORA: Új Idők: Halál háló.— Vörös Lobogó: 4 szív. — Haladás: vdv Moszkva.