Vörös Zászló, 1954. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1954-03-02 / 50. szám

.VÖRÖS ZÁSZLÓi Jól megszervezett munkával a tavaszi vetési kampány sikeréért Szentábrahámon az idősebbek köül egyesek úgy vélekednek, hogy nem idemes sietni, ráérünk még a tavaszi lőkészületekkel, messze van még a taosz s ha ki is hordjuk a trágyát, ügyem kel ki hamarabb a mag. Ilymódonyilatkozott Lőrinczi Dénes Gy. is. De nem így nyilatkoztak a szentábaházni dolgozó parasztok és a néptaácsi képviselők. Ezek erélyesen visszaérték a Lörinczi Dénes Gy.-félék árlusát. Azt mondták, hogy használjuk ki téli napokat a tavaszi vetés előkésztésére, takarítsuk meg a magokat, kitüljünk szakszerűen a vetésre. A szentábrahámi dolgozó parasztok ezel azt a törekvésüket juttatják kinyetésre, hogy az idén szebb, jobb és gazdagabb termést takarítanak be, mint az előző években. A köznéptanács segíti őket ebben a törekvésükben. A dolgozó parasztok célkitűzést figyelembe véve készítette el első negyedévi munkatervét is. A munkaervben központi kérdésként a tavaszi elés alapos, jó előkészítésének megtervezése szerepel. A munkaterv kijeöli a szerszámjavítás, a csíráztatás, arovizálás, magtisztítás, trágyázás, tb. munkálatok megszervezését. Nem könnyű dolog olyan nagy közegben, mint Szentábrahám, szervezeten előkészíteni a gazdákat a vetésre, a szervező munkára is szükség,ogy az előkészület biztosíték legyen a nagyobb terméshozam elérésére. A néptanács végrehajtó bizottsága mellett megalakult a tavaszi vetést lőkészítő bizottság. A néptanács jól megnézte, kit von be ebbe a felelősségeljes munkába. A legjobb képviselőket, lenjáró dolgozó parasztokat vonták e, akik szervezőképességükkel, gyakolati tapasztalataikkal az előkészületekben a löbbi gazdákat is segíteni tudák. Így vesz részt a bizottságban Jákob Gyula is. Mint minden bizottságiagy ő is, pontosan meghatározott feladatokat kapott. A csiráztatás helyes megszervezéséért, ellenőrzéséért felel. Saját gazdaságában már el is végezte a csiráztatást és szerszámjavítást, hogy másokat is erre ösztönözzön. A tavaszi vetést előkészítő bizottság,i képviselők, a néptanács végrehajtózottságával szorosan együttműködve dolgoznak, így könnyebben meg tudák oldani azokat a feladatokat, amelyekkel a terepen találkoznak. A néptanács végrehajtó bizottsága segíti, tanácsokkal, útbaigazításokkal látja el őket. A végrehajtó bizottság, mint egy vezérkar, irányítja az egész községben a tavaszi munkálatok előkészületeit. A terepről bejött jelentések, a dolgozók által tett javaslatok alapján állandóan javít], munkáját. A végrehajtó bizottság Fekete János javaslatára, a községet az eddigi négy körzet helyett 15 körzetre osztotta fel, minden körzet élére egy-egy felelőst állítva. Ezzel megsemyítette a mozgósító és ellenőrző munkát. A végrehajtó bizottság felvette a kapcsolatot az IMSZ a önszervezet vezetőségével s a "legjobb ifjakat körzetfelelősi tisztséggel bízta meg.. Az ifjak nagy többsége megértette a rájuk bízott feladatok fontosságát s lelkiismeretesen telesítik azokat. Rendszeresen meglátogatok a körzetükbe tartozó gazdákat, ötnaponként tájékoztatják a néptanácsot a tavaszi előkészületei munkálatok menetéről. Jól és eredményesen dolgoznak a körzetfelelősök közül Fekete Béni, ifjú Lőrincz Domokos és mások. A néptanács, azért, hogy a körzetfelelősök jó munkát végezhessenek, rendszeresítette a szombat délutáni üléseket, ahol a körzetfelelősöket tanácsokkal, útbaigazításokkal látják el. Ugyanakkor megbeszélik velee az elvégzett munka eredményeit és hiányosságait. Segít a néptanácsnak a nőbizottság is. A nőbizottság elnöke Kardalos Lenke gyűléseken ismertette a nőküldöttek feladatait a tavaszi vetési munkálatok előkészítésében. A végrehajtó bizottság jóelőre gondoskodott arról is, hogy a javítóműhelyekben, a magtisztítókban a munkálatok tervszerűen, fennakadás nélkül történjenek. Ezért tervet készítettek a szerszámjavító-műhelyeknek, beosztották a gazdákat, hogy ki melyik napon kell a javító-műhelybe vigye mezőgazdasági felszereléseit. Jól és terv szerint dolgozik Eresei Sz. Isván kovács. Szoros kapcsolatot tart a néptanácsal, a körzetfelelősökkel, ha az illető gazda a megjelölt időben nem jelenik meg, javításra váró szerszámaival, akkor érdeklődik felőle és mozgósítja őt. A végrehajtó bizottság a tavaszi vetési munkálatok előkészítését nem bízta csupán a vetési bizottságra és a körzetfelelősökre. A végrehajtó bizottság tagjai időközönként a terepen ellenőrzik az előkészületek ütemét. A terepmunka során felfedték az egyes hiányosságokat, vagy az elért eredmények jó módszereit, így például Liklai Dénes gazdasági elöljáró megállapította, hogy a gazdák nagy része rendesen készül a tavaszi vetésre s többen élenjárnak az előkészületekben, mint Kereső Domokos. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szövetkezeteknek hiányos a javításhoz szükséges vasáruellátása s ez nehézségeket okoz a javítási munkálatokban. Nincs ekevas és más nélkülözhetetlen vasáru. Mind a tartományi, mint a rajoni szövetkezeti szövetségnek sürgősen intézkednie kell, hogy ezt a hiányosságot felszámolják, annál is inkább, mivel ez nemcsak Szentábrahámon s Udvarhely-rajonban, hanem Erdőszentgyörgy-rajonban is fennáll. Az előkészületi munkákban segített a néptanácsnak a mezőgazdasáni állandó bizottság is, különösen eredményes munkát végzett az állandó bizottság elnöke, Joó Mihály, aki segítette a csekefalvi dolgozó parasztokat az előkészületi munkák megszervezésében. Az alapos szervezőmunkával, megfelelő tömegkapcsolat kiépítésével sikerült elérnie a szentábrahámi néptanácsnak, hogy február 24-ig a szerszámok javítását 97, a trágyázást 90, a csíráztatást 40 százalékban elvégezzék. Az eredmények elérésében nagy szerepe van a községi pártalapszervezetnek, amely politikailag irányítja a munkálatok menetét. A dolgozó parasztok soraiban rendszeres politikai nevelőmunka folyik. Feladatul tűzte a párttagoknak, hogy idejében végezzék el az előkészületi munkálatokat, s erre mozgósítsák a pártonkívülieket is. A pártalapszervezet bürója jelentést kért Liklai Dénestől az előkészületek megszervezéséről. A pártalapszervezet további eredményekre, sikerekre kell hogy ösztönözze a község dolgozó parasztjait, a néptanácsnak a munkálatok fó megszervezésével továbbra is arra kell törekednie, hogy a község a tavaszi munkálatok előkészítését Udvarhely-rajonban az elsők között végezze el. Erre Szentábrahámon minden feltétel megvan. Vörössarok, mely nem tölti be hivatását Bárki megfigyelhetné az ilyefalvi kollektív gazdaság vörössarkát. Ami igaz, az igaz, a tartományunkban itt sok ilyen szépen berendezett vörössarok van. A falakat piros vászonnal vonták be, kétoldalt festett jelszavak „beszélnek'' a kollektivisták feladatairól. A szoba közepén szép asztal, a fal mellett pedig diófa könyvszekrény áll. Az asztal körül új támlásszékek, a padlót bolyhos szőnyeg borítja. Minden nagyon szép, azonban az a baj, hogy mindez csak látszat és a látszat sokszor — szokták mondani — nagyon csal. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen szépen berendezett vörössarokban pezsgő kultúrélet folyik, de a végén kideríti, hogy mindez nem így van. A vörössarok vezetősége boldogan mutogatja a kollektív gazdaságot látogatóknak, de lehetséges, hogy a kollektív gazdaságban vannak olyan tagok, akik még be sem léptek a vörössarokba. Nincs is kedvük odamenni, mert ott olyan hideg van, mint kinn. Van még egy terem, amit a tulajdonképpeni vörössaroknak neveznek, ha van kályha is és a légkör elég barátságos, de olvasni, tanulni, szórakozni itt nem nagyon lehet. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa ide állította fel a szövőszéket, ahol egész nap dolgoznak. Hogy , lehet itt olvasni, tanulni? Nézzük csak, miben merül ki a kollektív gazdaságvörössarkának tevékenysége. Abban, hogy megszerveztekegy Micsurín-kört, melyre annak idején huszonnyolcan iratkoztak be és most csak tizenöten járnak, azok is felváltva. A kollektivisták itt megismerkednek egyes mezőgazdasági kérdésekkel s ezzel a vörössarok tevékenysége ki is merül. Kérdésünkre, hogy miért nem dolgozik a vörössarok, Huszár Kálmán, a vörössarok felelőse azt válaszolja, hogy nincs ideje, mert hát ő biróság és ez a feladat minden idejét elveszi. Annak ellenére, hogy nincs ideje, mégis őt terheli a felelősség azért, mert nem szervezett munkakollektívát, mely a feladatokat végezné. A vörössarok a jövőben sem ér el semilyen eredeményt, ha Huszár Kálmán egyedül dolgozik. Mit kell tenni, hogy a kollektív gazdaság vörössarka betöltse hivatását, a kollektivisták szakmai és kulturális színvonalának emelésében? A legfontosabb, hogy egy munkakollektívát szervezzenek. Ez a kollektíva állítson össze egy konkrét munkatervet, melynek alapján a vörössarok tevékenységét kifejti. A kollektív gadaságban számtalan kérdés van, amivel foglalkozni kell. Nézzünk meg néhányat ezek közül: A kollekivisták lelkesen készülnek a tavaszi munkálatokra, a gépek egyrészét kijavították, a magtisztítást is majdnem teljesen elvégezték, de a trágyázást még nem kezdték meg. Mi lett volna a vörössarok feladata? Az, hogy előadást tartson, könyveket és cikkeket népszerűsítsen azzal kapcsolatosan, hogy milyen fontossága van a trágyázásnak és hogyan kell a trágyát kezelni. Ha a dolgozó parasztok ennek a kérdésnek tudatában vannak, követelik majd, hogy ezt a munkát is idejében elvégezzék. A kollektivisták az állattenyésztéssel kapcsolatos határozatot nem ismerik eléggé, nem ismerik gazdaságuk állatállományának feljavításában rájukháruló feladatokat. A vörössarok vezetősége azonban tétlenül nézi ezt, ahelyett, hogy küzdene azért, hogy a kollektivisták megismerjék az állattenyésztés tudományos módszerét, hogy a szükséges szakkönyvek, brosúrán rendelkezésükre álljanak. Az állatgondozókkal egy értekezletet kellett volna szervezni, hogy ott a vörössarokban elmondják módszereiket, ahogyan az állatokat gondozzák. Ezzel a vörössarok nagy segítséget tudott volna adni az állattenyésztés fejlesztésében. A kollektív gazdaságban foglalkoznak a mellékgazdaság kiszélesítésével is. Méhészetet akarnak szervezni, de a kollektivisták közül nagyon kevesen ismerik meg a méhészet előnyeit. Előadásokat kellett volna tartani a méhészetről, annak megszervezéséről, a méhek gondozásáról és arról, hogy mit jelent a méhészet a kollektív gazdaság és a tagok jóléte szempontjából. Foglalkoznak a kollektív gazdaságban a villany bevezetésével is. A kollektivisták még nem ismerik, hogy a villanyt világításon kívül még milyen célokra lehet felhasználni, de ezzel sem foglalkozott a vörössarok. Mindezeket a kérdéseket feltétlenül bele kell foglalni a vörössarok munkatervébe és sürgősen hozzá kell fogni a munkához. A tavaszi munkák megkezdéséig még van néhány hét. Ezalatt az idő alatt is sokat tanulhatnak még a kollektivisták, ha a vörössarok hivatása magaslatán áll. Ki kell nyírni a könyvtárt és a „titkos" vörössarkot a kollektivisták előtt. Nem megengedhető az, hogy a 170 kötetes könyvtárnak mindössze 18 olvasója legyen. A vörössarok felelőse mellett azonban a kollektív gazdaság vezetőtanácsát is felelősség terheli azért, hogy a kollektivistáknak nem teremtettek megfelelő körülményeket a tanuláshoz és szórakozáshoz. Éppen ezért a kollektív gadaság vezetőtanácsa is meg kell tegyen mindent annak érdekében, hogy a hibákat kiküszöböljék. ! mit keil Witte me&Uzeitoi — Mi ez? — szegezte nekem a kérdést munkatársam, amint beléptem a székházba s azt a valamit, amit a kezébe tartott, felém mutatta. A mutatóujja és a hüvelykujja között mozgatta a valamit, mintha csillogtatni akarná. Valami szerszámféle lehetett. — Maga csinálta? — kérdeztem munkatársamtól, némi sértő célzással, technikai képességei irányában. Erre kitört a nagy nevetés. Munkatársaim delingezve hahotáztak, az egyiknek patakokban ömlöttek a könnyei. Végül megértettem, hogy micsoda. — Eltaláltam! Maga csinálta és gázkulcs. Kivártam a nevetés viharát s már másról szerettem volna beszélni, amikor kiváncsi munkatársam újabb kérdéssel lepett meg: — Most azt találja ki, mennyibe került? — Egy lejbe! A nevetőorkán után újabb kérdést kaptam. — És az anyaga mit ér? — Három bánit. —• mondtam teljes meggyőződéssel. Az elkövetkező kacagási számom, vagy tornádó közben csukladozó munkatársaim reménytelennek látták, hogy valaha is kitalálom az igazságot. A tárgy büszke tulajdonosa nagy megerőltetéssel annyira kiegyenesedett, hogy öt ujját felém mutathassa, amiből arra következtettem, hogy 5 báni, — tudniillik az anyag ára. Most a sokat emlegetett munkatársam egy papirost nyújtott felém, írásban láthattam, hogy feltevésemben volt valami igaz a gázkulcs tekintetében. A „Ciocanul" 351. számú számlája állt előttem. Szó, ami szó, szépen kiállították. Azt írja: Gázkulcs. Anyagi 5 lej. Dolgozott rajta két ember 3—3 órát, azaz összesen hat órát. A gázkulcs ára összesen 38 lej és 27 báni. Azt mondják az orvosok, hogy a tréfás emberek hajlamosak a kedélyhullámzásra. A számla láttán hirtelen valami szomorúságba estem. Valami alacsonyrendűséget éreztem. A délben még büszke voltam új cipőmre, amit 74 lej és 5 bániért vettem. Tetszett nekem. De most kiderül, hogy mindössze 2 darab ..Ciocanul- féle gázkulcsot ér. Dühös lettem ebédemre, s arra, hogy Seprőd nénit megdicsértem a kantinban, hogy milyen jól főzött. Hogyne, mikor egy egész havi kosztom annyit ér, mint egy gázkulcs. A leánykám ruháját egy gázkulcsnyiért vettem s még cukorra is maradt. Egy gázkulcsből mind a két leánykámnak cipöcskét tudok venni. Feleségem harisnyája annyit ér, mint egyharmad gázkulcs. A gázkulcsból egy centis darabért 1 kg. cukrot lehet venni és borsó konzervet. Igen, zöldborsó konzerv. A gázkulcsért 10 darabot lehet kapni. De hát a gázkulcs az nem olyan. De hát biztosan volt valami oka a „Giocanus“-nak, ha öt lejt kért az anyagért, csak ugye mi azt nem tudjuk. Feltételezzük, hogy külön, csakis ezért a gázkulcsért ki kellett bányássza, kiolvassza, kiöntse, hengerelje s még meg is ocskavasasositsa. Igen, az ocskavasasosítás —, ez itt a hiba. Mert ilyen gázkulcsa, mint amilyent a „Ciocanul“ készített — nem mindenkinek van ám, — de ugye ez alaposan meg is lett fizetve. Bár ne lett volna. .. «. ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ MŰSORA: 1954 március 3, szerda este 8 órakor: Ingyenélök. Harminchatodszor. Sorozatszám: 45. Üzemi bérlet: VI/1. Március 4, csütörtök este 8 órakor: Ingyenélök. Harminchetedszer. Sorozatszám: 46. Üzemi bérlet: VI/2. 197 ’ * * ■ Március 5, péntek este 8 órakor: Kispolgárok. Harminchatodszor. Sorozatszám: 47. Üzemi bérlet: VI/3. —O— MAROSVÁSÁRHELY! MOZIK MŰSORA: Vörös Lobogó filmszínház: Aljent Pitpin. Haladás filmszínház: A csintalanok, Új Idők filmszínház: A kis partizán. . 3 Értékes termelési értekezlet A szovátai „Vörös Zászló" helyiipari vállalat szakszervezetének üzembizottsága nagygyűlést tartott a szakszervezeti tagokkal, ahol feldolgozták a szakszervezeti vezetőségek választásával kapcsolatos feladatokat. A gyűlés keretében, a szakszervezeti választások tiszteletére, számos munkavállalást tettek, így Kovács Lajos, a kovács-szekció dolgozóinak nevében vállalta, hogy a Diesel-motorok felszerelésénél önkéntes munkával elvégzik az összes kovácsmunkát. Kelemen Dezső, a kerekes szekcióról, egy kis teherszállító lovasszekér elkészítését, valamint Magyarosig, az asztalos-szekcióról egy futókerék felszerelését vállalta. Ahhoz, hogy a fent említett és a többi elhangzott vállalások valóra váljanak, szükséges a munka jó megszervezése, az eddigi hiányosságok kiküszöbölése. Ennek a tudatnak a szellemében tartották meg a vállalat dolgozói azt a termelési értekezletet, ahol kiértékelték az elmúlt évi eredményeket s ugyanakkor meghatározták további feladataikat. A kiértékelés nyomán kitűnt, hogy, bár a vállalat nehézségeikkel küzdött, a dolgozók lelkes, kizáró munkája útján szép eredményeket értek el. A vállalatnak nyolc élmunkása van. A szocialista verseny kiértékelése alkalmával, a malmok között az első helyet a gyulakutai malom érte el, a másodikat az egrestői, míg a harmadikat a parajdi. Az értekezlet az etédi malmot megrovásban részesítette, mert az 1952-es eredménnyel szemben, amikor az első helyet érte el, 1953-ban, a szervezetlen munka és a malom dolgozói között megnyilvánuló ellentétek következtében, feladataikat nem teljesítették. Ezért elsősorban Kelemen Sándort terheli a felelősség. A 6-os számú, erdőszentgyörgyi malom tevékenysége sem volt kielégítő. Tervét csupán 65 százalékban teljesítette, holott megvoltak a terv teljesítésének feltételei. Ez az eredmény világosan megmutatja, hogy a malom dolgozói nem értették meg a dolgozók életszínvonalának emelésében reájuk háruló feladatokat. Elhanyagolták az őrléseket, sok a holtidő és ennek következménye a fent említett gyenge eredmény. Hiba van a fegyelem terén, sok az igazolatlan hiányzás. Piroska Zakariás például három napra távozott munkahelyéről, anélkül, hogy az illetékeseknek bejelentette volna. Fegyelmezetlen a magatartása Tanti Ádámnak, Kiss Dénesnek és Nyisztor Sándornak is. A termelési értekezlet hozzászólásaiból kitűnt, hogy a hibák egy részének az oka, hogy a vállalatnál érvenge a politikai nevelőmunka. Különösen a malmok személyzeténél. Különösen állez az erdőszentgyörgyi egységnél. A pártalapszervezetek vezetőségei, a szakszervezeti vezetőségek nem gondoskodnak arról, hogy a dolgozók rendszeresen tanulmányozzák, olvassák az újságot. Nem törődnek például azzal sem, hogy a malmokban, az ott megforduló dolgozó parasztok soraiban politikai agitációs munkát végezzenek. Következésképpen a termelési értekezlet megállapította, hogy a malmokban meg kell javítani a vezetést, a szervezési és politikai munkát. Erre a szakszervezeti választás kitűnő alkalom lesz, amikor olyan szakszervezeti csoportfelelősöket választanak, akik be tudják tölteni hivatásukat és elősegítik a dolgozók politikai és kulturális színvonalának emelését, valamint a terv teljesítését. A vállalathoz tartozik a makfalvi téglagyár is, amely 104,9 százalékban teljesítette múltévi tervét. Ez a gyár a termelés jó megszervezésével, valamint a mintaszerű fegyelem betartásával példaképpen állhat a vállalat többi egységei előtt Az eredmények azt bizonyítják, hogy mindenütt megvannak a lehetőségek arra, hogy szép eredményeket érjenek el. A termelési értekezlet leszögezte, hogy még nagyobb lendülettel, jobb szervezéssel és munkával, a párt politikai irányelveit követve, a jövőben a hibák kiküszöbölésével kell harcolni az eredményekért.