Vörös Zászló, 1954. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1954-03-02 / 50. szám

.VÖRÖS ZÁSZLÓi Jól megszervezett munkával a tavaszi vetési kampány sikeréért Szentábrahámon az idősebbek kö­ül egyesek úgy vélekednek, hogy nem idemes sietni, ráérünk még a tavaszi lőkészü­letekkel, messze van még a ta­­osz s ha ki is hordjuk a trágyát, ügy­em kel ki hamarabb a mag. Ilymódon­yilatkozott Lőrinczi Dénes Gy. is. De nem így nyilatkoztak a szentáb­­aházni dolgozó parasztok és a népta­­ácsi képviselők. Ezek erélyesen vissza­érték a Lörinczi Dénes Gy.-félék árlu­­­sát. Azt mondták, hogy használjuk ki téli napokat a tavaszi vetés előkészt­ésére, takarítsuk meg a magokat, ki­­tüljünk szakszerűen a vetésre. A szentábrahámi dolgozó parasztok ezel azt a törekvésüket juttatják ki­­nyetésre, hogy az idén szebb, jobb és gazdagabb termést takarítanak be, mint az előző években. A közn­­éptanács segíti őket ebben a törekvé­­sükben. A dolgozó parasztok célkitűzé­st figyelembe véve készítette el első negyedévi munkatervét is. A munka­­ervben központi kérdésként a tavaszi elés alapos, jó előkészítésének meg­­tervezése szerepel. A munkaterv kije­­öli a szerszámjavítás, a csíráztatás, arovizálás, magtisztítás, trágyázás, tb. munkálatok megszervezését. Nem könnyű dolog olyan nagy köz­egben, mint Szentábrahám, szervezet­en előkészíteni a gazdákat a vetésre, a szervező munkára i­s szükség,­ogy az előkészület biztosíték legyen a nagyobb terméshozam elérésére. A néptanács végrehajtó bizottsága mellett megalakult a tavaszi vetést lőkészítő bizottság. A néptanács jól megnézte, kit von be ebbe a felelősség­­eljes munkába. A legjobb képviselőket, lenjáró dolgozó parasztokat vonták e, akik szervezőképességükkel, gyakol­­ati tapasztalataikkal az előkészületek­­ben a löbbi gazdákat is segíteni tud­­ák. Így v­esz részt a bizottságban Já­­kob Gyula is. Mint minden bizottsági­agy ő is, pontosan meghatározott fel­­adatokat kapott. A csiráztatás helyes megszervezéséért, ellenőrzéséért felel. Saját gazdaságában már el is végezte a csiráztatást és szerszámjavítást, hogy másokat is erre ösztönözzön. A tavaszi vetést előkészítő bizottság,­i képviselők, a néptanács végrehajtó­­zottságával szorosan együttműködve dolgoznak, így könnyebben meg tud­­ák oldani azokat a feladatokat, ame­lyekkel a terepen találkoznak. A népta­nács végrehajtó bizottsága segíti, taná­csokkal, útbaigazításokkal látja el őket. A végrehajtó bizottság, mint egy ve­zérkar, irányítja az egész községben a tavaszi munkálatok előkészületeit. A terepről bejött jelentések, a dolgozók által tett javaslatok alapján állan­dóan javít],­ munkáját. A végrehajtó bizottság Fekete János javaslatára, a községet az eddigi négy körzet helyett 15 körzetre osztotta fel, minden körzet élére egy-egy felelőst állítva. Ezzel megs­em­yítette a moz­gósító és ellenőrző munkát. A végre­hajtó bizottság felvette a kapcsolatot az IMSZ a önszervezet vezetőségével s a "legjobb ifjakat körzetfelelősi tisztség­gel bízta meg.. Az ifjak nagy többsége megértette a rájuk bízott feladatok fon­tosságát s lelkiismeretesen tel­esítik azokat. Rendszeresen meglátogatok a körzetükbe tartozó gazdákat, ötnapon­ként tájékoztatják a néptanácsot a ta­vaszi előkészületei munkálatok meneté­ről. Jól és eredményesen dolgoznak a körzetfelelősök közül Fekete Béni, ifjú Lőrincz Domokos és mások. A néptanács, azért, hogy a körzet­felelősök jó munkát végezhessenek, rendszeresítette a szombat délutáni ülé­seket, ahol­ a körzetfelelősöket taná­csokkal, útbaigazításokkal látják­ el. Ugyanakkor megbeszélik velee az el­végzett munka eredményeit és hiá­nyosságait. Segít a néptanácsnak a nőbizott­ság is. A nőbizottság elnöke Kardalos Lenke gyűléseken ismertette a nőkül­­döttek feladatait a tavaszi vetési mun­kálatok előkészítésében. A végrehajtó bizottság jóelőre gon­doskodott arról is, hogy a javítómű­helyekben, a magtisztítókban a mun­kálatok tervszerűen, fennakadás nélkül történjenek. Ezért tervet készítettek a szerszámjavító-műhelyeknek, beosztot­ták a gazdákat, hogy ki melyik napon kell a javító-műhelybe vigye mezőgaz­dasági felszereléseit. Jól és terv szerint dolgozik Eresei Sz. Isván kovács. Szo­ros kapcsolatot tart a néptanácsal, a körzetfelelősökkel, ha az illető gazda a megjelölt időben nem jelenik meg, javításra váró szerszámaival, akkor ér­deklődik felőle és mozgósítja őt. A végrehajtó bizottság a tavaszi ve­tési munkálatok előkészítését nem bíz­ta csupán a vetési bizottságra és a kör­­zetfelelősökre. A végrehajtó bizottság tagjai időközönként a terepen ellenőr­zik az előkészületek ütemét. A terep­munka során felfedték az egyes hiá­nyosságokat, vagy az elért eredmé­nyek jó módszereit, így például Liklai Dénes gazdasági elöljáró megállapítot­ta, hogy a gazdák nagy része rendesen készül a tavaszi vetésre s többen élen­járnak az előkészületekben, mint Kere­ső Domokos. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szövetkezeteknek hiányos a javításhoz szükséges vasáruellátása s ez nehézségeket okoz a javítási mun­kálatokban. Nincs ekevas és más nél­külözhetetlen vasáru. Mind a tartomá­nyi, mint a rajoni szövetkezeti szö­vetségnek sürgősen intézkednie kell, hogy ezt a hiányosságot felszámolják, annál is inkább, m­ivel ez nemcsak Szentábrahámon s Udvarhely-rajonban, hanem Erdőszentgyörgy-rajonban is fennáll. Az előkészületi munkákban segített a néptanácsnak a mezőgazdasáni állandó bizottság is, különösen eredményes munkát végzett az állandó bizottság elnöke, Joó Mihály, aki segítette a csekefalvi dolgozó parasztokat az elő­készületi munkák megszervezésében. Az alapos szervezőmunkával, meg­felelő tömegkapcsolat kiépítésével sike­rült elérnie a szentábrahámi néptanács­nak, hogy február 24-ig a szerszámok javítását 97, a trágyázást 90, a csíráz­tatást 40 százalékban elvégezzék. Az eredmények elérésében nagy sze­repe van a községi pártalapszervezet­­nek, amely politikailag irányítja a munkálatok menetét. A dolgozó pa­rasztok soraiban rendszeres politikai nevelőmunka folyik. Feladatul tűzte a párttagoknak, hogy idejében végezzék el az előkészületi munkálatokat, s erre mozgósítsák a pártonkívülieket is. A pártalapszervezet bürója jelentést kért Liklai Dénestől az előkészületek meg­szervezéséről. A pártalapszervezet további eredmé­nyekre, sikerekre kell hogy ösztönözze a község dolgozó parasztjait, a népta­nácsnak a munkálatok fó megszerve­zésével továbbra is arra kell töreked­nie, hogy a község a tavaszi munkála­tok előkészítését Udvarhely-rajonban az elsők között végezze el. Erre Szent­­ábrahámon minden feltétel megvan. Vörössarok, mely nem tölti be hivatását Bárki megfigyelhetné az ilyefalvi kollektív gazdaság vörössarkát. Ami igaz, az igaz, a tartományunkban itt sok ilyen szépen berendezett vö­rössarok van. A falakat piros vászon­nal vonták be, kétoldalt festett jelsza­vak „beszélnek'' a kollektivisták fela­datairól. A szoba közepén szép asztal, a fal mellett pedig diófa­ könyvszek­rény áll. Az asztal körül új támlás­székek, a padlót bolyhos szőnyeg bo­rítja. Minden nagyon szép, azonban az a baj, hogy mindez csak látszat és a látszat sokszor — szokták mondani — nagyon csal. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen szépen berendezett vö­rössarokban pezsgő kultúrélet folyik, de a végén kideríti, hogy mindez nem így van. A vörössar­ok vezetősége bol­dogan mutogatja a kollektív gazdasá­got látogatóknak, de lehetséges, hogy a kollektív gazdaságban vannak olyan tagok, akik még be sem léptek a vö­rössarokba. Nincs is kedvük odamen­ni, mert ott olyan hideg van, mint kinn. Van még egy terem, amit a tulaj­donképpeni vörössaroknak neveznek, ha van kályha is és a légkör elég barát­ságos, de olvasni, tanulni, szórakozni itt nem nagyon lehet. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa ide állította fel a szövőszéket, ahol egész nap dol­goznak. Hogy , lehet itt olvasni, ta­nulni? Nézzük csak, miben merül ki a kol­lektív gazdaság­­vörössarkának tevé­kenysége. Abban, hogy megszerveztek­­egy Micsurín-kört, melyre annak ide­jén huszonnyolcan iratkoztak be és most csak tizenöten járnak, azok is felváltva. A kollektivisták itt megis­merkednek egyes mezőgazdasági kér­désekkel s ezzel a vörössarok tevé­kenysége ki is merül. Kérdésünkre, hogy miért nem dolgozik a vörössa­rok, Huszár Kálmán, a vörössarok fe­lelőse azt válaszolja, hogy nincs ide­je, mert hát ő bi­róság és ez a feladat minden idejét elveszi. Annak ellenére, hogy nincs ideje, mégis őt terheli a felelősség azért, mert nem szervezett munkakollektívát, mely a feladatokat végezné. A vörössarok a jövőben sem ér el semilyen eredeményt, ha Huszár Kálmán egyedül dolgozik. Mit kell tenni, hogy a kollektív gazdaság vörössarka betöltse hivatá­sát, a kollektivisták szakmai és kultu­rális színvonalának emelésében? A legfontosabb, hogy egy munka­­kollektívát szervezzenek. Ez a kollek­tíva állítson össze egy konkrét mun­katervet, melynek alapján a vörössarok tevékenységét kifejti. A kollektív gadaságban számtalan kérdés van, amivel foglalkozni kell. Nézzünk meg néhányat ezek közül: A kollekivisták lelkesen készülnek a tavaszi munkálatokra, a gépek egy­­részét kijavították, a magtisztítást is majdnem teljesen elvégezték, de a trá­gyázást még nem kezdték meg. Mi lett volna a vörössarok feladata? Az, hogy előadást tartson, könyveket és cikkeket népszerűsítsen azzal kapcso­latosan, hogy milyen fontossága van a trágyázásnak és hogyan kell a trá­gyát kezelni. Ha a dolgozó parasztok ennek a kérdésnek tudatában vannak, követelik majd, hogy ezt a munkát is idejében elvégezzék. A kollektivisták az állattenyésztés­sel kapcsolatos határozatot nem isme­rik eléggé, nem ismerik gazdaságuk ál­latállományának feljavításában rájuk­háruló feladatokat. A vörössarok ve­zetősége azonban tétlenül nézi ezt, ahelyett, hogy küzdene azért, hogy a kollektivisták megismerjék az állatte­nyésztés tudományos módszerét, hogy a szükséges szakkönyvek, brosúrán rendelkezésükre álljanak. Az állatgon­dozókkal egy értekezletet kellett volna szervezni, hogy ott a vörössarokban elmondják módszereiket, ahogyan az állatokat gondozzák. Ezzel a vörössa­rok nagy segítséget tudott volna adni az állattenyésztés fejlesztésében. A kollektív gazdaságban foglalkoz­nak a mellékgazdaság kiszélesítésével is. Méhészetet akarnak szervezni, de a kollektivisták közül nagyon keve­sen ismerik meg a méhészet előnyeit. Előadásokat kellett volna tartani a méhészetről, annak megszervezéséről, a méhek gondozásáról és arról, hogy mit jelent a méhészet a kollektív gazdaság és a tagok jóléte szempont­jából. Foglalkoznak a kollektív gazdaság­ban a villany bevezetésével is. A kol­lektivisták még nem ismerik, hogy a villanyt világításon kívül még milyen célokra lehet felhasználni, de ezzel sem foglalkozott a vörössarok. Mindezeket a kérdéseket feltétlenül bele kell foglalni a vörössarok munka­­tervébe és sürgősen hozzá kell­ fogni a munkához. A tavaszi munkák meg­kezdéséig még van néhány hét. Ez­alatt az idő alatt is sokat tanulhat­nak még a kollektivisták, ha a vörös­sarok hivatása magaslatán áll. Ki kell nyírni a könyvtárt és a „titkos" vö­rössarkot a kollektivisták előtt. Nem megengedhető az, hogy a 170 kötetes könyvtárnak mindössze 18 olvasója legyen. A vörössarok felelőse mellett azon­ban a kollektív gazdaság vezetőtaná­csát is felelősség terheli azért, hogy a kollektivistáknak nem teremtettek megfelelő körülményeket a tanuláshoz és szórakozáshoz. Éppen ezért a kol­lektív gadaság vezetőtanácsa is meg kell tegyen mindent annak érdekében, hogy a hibákat kiküszöböljék. ! mit keil Witte me&Uzeitoi — Mi ez? — szegezte nekem a kérdést munkatársam, amint be­léptem a székházba s azt a vala­mit, amit a kezébe tartott, felém mutatta. A mutatóujja és a hü­velykujja között mozgatta a vala­mit, mintha csillogtatni akarná. Valami szerszámféle lehetett. — Maga csinálta? — kérdez­tem munkatársamtól, némi sértő célzással, technikai képességei irányában. Erre kitört a nagy nevetés. Mun­katársaim delingezve hahotáztak, az egyiknek patakokban ömlöttek a könnyei. Végül megértettem, hogy mi­csoda. — Eltaláltam! Maga csinálta és gázkulcs. Kivártam a nevetés viharát s már másról szerettem volna be­szélni, amikor kiváncsi munkatár­sam újabb kérdéssel lepett meg: — Most azt találja ki, mennyi­be került? — Egy lejbe! A nevetőorkán után újabb kér­­­dést kaptam. — És az anyaga mit ér? — Három bánit. —• mondtam teljes meggyőződéssel. Az elkövetkező kacagási szá­mom, vagy tornádó közben csuk­­ladozó munkatársaim reményte­lennek látták, hogy valaha is ki­találom az igazságot. A tárgy büszke tulajdonosa nagy megeről­tetéssel annyira kiegyenesedett, hogy öt ujját felém mutathassa, amiből arra következtettem, hogy 5 báni, — tudniillik az anyag ára. Most a sokat emlegetett munka­társam egy papirost nyújtott fe­lém, írásban láthattam, hogy felte­vésemben volt valami igaz a gáz­kulcs tekintetében. A „Ciocanul" 351. számú számlája állt előttem. Szó, ami szó, szépen kiállították. Azt írja: Gázkulcs. Anyagi 5 lej. Dolgo­zott rajta két ember 3—3 órát, azaz összesen hat órát. A gázkulcs ára összesen 38 lej­ és 27 báni. Azt mondják az orvosok, hogy a tréfás emberek hajlamosak a kedélyhullámzásra. A számla lát­tán hirtelen valami szomorúságba estem. Valami alacsonyrendűséget éreztem. A délben még büszke voltam új cipőmre, amit 74 lej és 5 bániért vettem. Tetszett nekem. De most kiderül, hogy mindössze 2 darab ..Ciocanul- féle gázkul­­csot ér. Dühös lettem ebédemre, s arra, hogy Seprőd nénit megdi­csértem a kantinban, hogy milyen jól főzött. Hogyne, mikor egy egész havi kosztom annyit ér, mint egy gázkulcs. A leánykám ruháját egy gázkulcsnyiért vet­tem s még cukorra is maradt. Egy gázkulcsből mind a két leánykámnak cipöcskét tudok venni. Feleségem harisnyája annyit ér, mint egyharmad gáz­kulcs. A gázkulcsból egy centis darabért 1 kg. cukrot lehet venni és borsó konzervet. Igen, zöldborsó konzerv. A gázkulcsért 10 darabot lehet kap­ni. De hát a gázkulcs az nem olyan. De hát biztosan volt valami oka a „Giocanus“-nak, ha öt lejt kért az anyagért, csak ugye mi azt nem tudjuk. Feltételezzük, hogy külön, csakis ezért a gázkulcsért ki kellett bányássza, kiolvassza, ki­öntse, hengerelje s még meg is ocskavasasositsa. Igen, az ocska­­vasasosítás —, ez itt a hiba. Mert ilyen gázkulcsa, mint ami­lyent a „Ciocanul“ készített — nem mindenkinek van ám, — de ugye ez alaposan meg is lett fi­zetve. Bár ne lett volna. .. «. ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ MŰSORA: 1954 március 3, szerda este 8 óra­kor: Ingyenélök. Harminchatodszor. Sorozatszám: 45. Üzemi bérlet: VI/1. Március 4, csütörtök este 8 órakor: Ingyenélök. Harminchetedszer. Soro­zatszám: 46. Üzemi bérlet: VI/2. 1­97 ’ * * ■ Március 5, péntek este 8 órakor: Kispolgárok. Harminchatodszor. Soro­zatszám: 47. Üzemi bérlet: VI/3. —O— MAROSVÁSÁRHELY! MOZIK MŰSORA: Vörös Lobogó filmszínház: Aljent Pitpin. Haladás filmszínház: A csintalanok, Új Idők filmszínház: A kis partizán. . 3 Értékes termelési értekezlet A szovátai „Vörös Zászló" helyiipari vállalat szakszervezetének üzembizott­sága nagygyűlést tartott a szakszerve­zeti tagokkal, ahol feldolgozták a szak­­szervezeti vezetőségek választásával kapcsolatos feladatokat. A gyűlés ke­retében, a szakszervezeti választások tiszteletére, számos munkavállalást tettek, így Kovács Lajos, a kovács-szek­ció dolgozóinak nevében vállalta, hogy a Diesel-motorok felszerelésénél önkén­tes munkával elvégzik az összes ko­vácsmunkát. Kelemen Dezső, a kerekes szekcióról, egy kis teherszállító lovas­szekér elkészítését, valamint Magya­rosi­g, az asztalos-szekcióról egy fu­­­tókerék felszerelését vállalta. Ahhoz, hogy a fent említett és a töb­bi elhangzott vállalások valóra válja­nak, szükséges a munka jó megszerve­zése, az eddigi hiányosságok kiküszö­bölése. Ennek a tudatnak a szellemé­ben tartották meg a vállalat dolgozói azt a termelési értekezletet, ahol kiér­tékelték az elmúlt évi eredményeket s ugyanakkor meghatározták további feladataikat. A kiértékelés nyomán kitűnt, hogy, bár a vállalat nehézségeikkel küzdött, a dolgozók lelkes, kizáró munkája útján szép eredményeket értek el. A vállalat­nak nyolc élmunkása van. A szocialista verseny kiértékelése alkalmával, a malmok között az első helyet a gyulakutai malom érte el, a másodikat az egrestői, míg a harma­dikat a parajdi. Az értekezlet az etédi malmot meg­rovásban részesítette, mert az 1952-es eredménnyel szemben, amikor az első helyet érte el,­­ 1953-ban, a szervezet­len munka és a malom dolgozói között megnyilvánuló ellentétek következ­tében, feladataikat nem teljesítették. Ezért el­sősorban Kelemen Sándort terheli a fe­lelősség. A 6-os számú, erdőszentgyörgyi ma­lom tevékenysége sem volt kielégítő. Tervét csupán 65 százalékban teljesí­tette, holott megvoltak a terv teljesí­tésének feltételei. Ez az eredmény vilá­gosan megmutatja, hogy a malom dol­gozói nem értették meg a dolgozók életszínvonalának emelésében reájuk háruló feladatokat. Elhanyagolták az őrléseket, sok a holtidő és ennek követ­kezménye a fent említett gyenge ered­mény. Hiba van a fegyelem terén, sok az igazolatlan hiányzás. Piroska Zaka­riás például három napra távozott munkahelyéről, anélkül, hogy az illeté­keseknek bejelentette volna. Fegyelme­zetlen a magatartása Tanti Ádámnak, Kiss Dénesnek és Nyisztor Sándornak is. A termelési értekezlet hozzászólásai­ból kitűnt, hogy a hibák egy részének az oka, hogy a vállalatnál érvenge a politikai nevelőmunka. Különösen a malmok személyzeténél. Különösen áll­­ez az erdőszentgyörgyi egységnél. A pártalapszervezetek vezetőségei, a szakszervezeti vezetőségek nem gondos­kodnak arról, hogy a dolgozók rendsze­resen tanulmányozzák, olvassák az új­ságot. Nem törődnek például azzal sem, hogy a malmokban, az ott meg­forduló dolgozó parasz­tok soraiban politikai agitációs munkát végezzenek. Következésképpen a termelési érte­kezlet megállapította, hogy a malmok­ban meg kell javítani a vezetést, a szervezési és politikai munkát. Erre a szakszervezeti választás kitűnő alka­lom lesz, amikor olyan szakszervezeti csoportfelelősöket választanak, akik be tudják tölteni hivatásukat és elősegítik a dolgozók politikai és kulturális szín­vonalának emelését, valamint a terv teljesítését. A vállalathoz tartozik a makfalvi tég­lagyár is, amely 104,9 százalékban tel­jesítette múltévi tervét. Ez a gyár a termelés jó megszervezésével, vala­mint a mintaszerű fegyelem betartásá­val példaképpen állhat a vállalat többi egységei előtt Az eredmények azt bizonyítják, hogy mindenütt megvannak a lehetőségek ar­ra, hogy szép eredményeket érjenek el. A termelési értekezlet leszögezte, hogy még nagyobb lendülettel, jobb szervezéssel és munkával, a párt poli­tikai irányelveit követve, a jövőben a hibák kiküszöbölésével kell harcolni az eredményekért.

Next