Vörös Zászló, 1954. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1954-07-01 / 153. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ Az RMP KV 1953 augusztusi bővített plenáris ülésének határozata nyomán Megvalósul az intézkedési terv A sepsiszentgyörgyi ,,Dózsa György" textilgyár tevékenységében az 1953-as év a sikerek esztendeje volt A mun­kások, technikusok, mérnökök és a vállalat minden dolgozója becsülettel teljesítette feladatait. Különösen az RMP KV 1953 augusztusi bővített plenáris ülésének határozata nyomán lendült fel a munka és sikerült az 1953- as terv összes mutatószámait tel­jesíteni, sőt túl is haladni. A „Dózsa György" textilgyár a tervfeladatok­ megvalósításáért folytatott küzdelem­ben, országos viszonylatban, a máso­dik helyre került, 1953-ban elért sikerek alapján a vállalat mozgósító tervfeladatot ka­pott, havonta haladványosan emelke­dő mutatószámokkal, amely bizonyíté­ka annak, hogy pártunk és kormá­nyunk nagy fontosságot tulajdonít a dolgozó nép szükségletei kielégítésé­nek. Tervfeladatainknak megfelelően in­tézkedési tervet fektettünk le tervfe­ladataink teljesítéséért folytatott te­vékenységünk jó megszervezéséért. 1954- ben fokozott lendülettel láttunk termelési tevékenységünkhöz és célul tűztük magunk elé, hogy a párthatá­­rozat szellemében ne­m­csak teljesítjük tervelőirányzatainkat, hanem túl is szárnyaljuk. Az első negyedévben azonban, különösen a februári hóvi­harok komoly akadályokat gördítettek tervünk teljesítése elé. Voltak napok, amikor a gyárnak csak egyes részle­gei dolgozhattak. Az év elején nehéz­ségeket okozott, hogy a gyár nyers­anyaggal sem volt kellőképpen ellát­va, ami azonban később megoldódott. Az április 14-i termelési értekezle­tünkön kiértékeltük munkánkat. Ez alkalommal megállapítottuk, hogy fo­nodáik 100,3 százalékban, szövődénk 109,2,3 százalékban, kikészítőüzemeink pedig 94,2 százalékban teljesítették tervelőirányzataikat. Vállalatunk ve­zetősége konkréten meghatározta a munka üteme fokozásának és a kiké­szítő osztály lemaradása behozásának lehetőségeit és feladatul tűzte az osz­tályvezető kollektívák elé, hogy az intézkedéseket a gyakorlatban megva­lósítsák. A fonodában Barabás Lajos szek­torfőnök és a vezetőkollektíva tagjai feladatul kapták, hogy fokozott figyel­met fordítsanak a kártológépek kar­bantartására és hogy Daczó­ László kártolószakember a belföldön gyár­tott merev garnitúrát sürgősen építse be. Mindkét intézkedés arra hivatott, hogy a ring-gépek munkáját megja­vítsa s ezáltal a fonalak minősége is megjavuljon. A vállalat vezetősége utasítást adott, hogy az egy év óta tanulmányozás tárgyát képező variációs motorkapcso­lást vezessék be a ring-gépekre, amely a dolgozók fizikai megerőltetése nél­kül, 4—5 százalékos termelékenység emelkedést jelent. Ezek az intézkedések biztosítják ez évi tervünk teljesítését. A szövődő vezető kollektívája felada­tul kapta, hogy a szövődé kulcspont­ját, az előkészítő munkálatokat úgy szervezzék meg, hogy a lánchengere­ket kifogástalanul készítsék elő s kü­lönösen az írezést, a tudományosan előírt, fejlett technikai módszerek al­kalmazásával végezzék el. Azért, hogy szövőgépeinket sikeresen igazít­suk elő az Ilicsev-Vlaszov szovjet mérnökök módszere szerint, a vezető technikusok a technikai kabinetben előadásokat tartanak a mestereknek. A mesterek feladatul kapták, hogy kapcsolódjanak be a technikai ellenőr­zési munkába, mert tervünket csak akkor teljesíthetjük, ha termelvényeink minőségileg is kifogástalanok. A kikészítőüzemek tervlemaradásu­kat hamarosan be tudják hozni, ehhez azonban az szükséges, hogy a beszer­zési osztály a jó minőségű vegyi és festékanyagokat idejében biztosítsa. A párthatározat értelmében 1954- ben a közszükségleti cikkek fokozot­tabb gyártására tértünk át. Hogy a kitűzött feladatokat ered­ményesen tudjuk megvalósítani, vál­lalatunk vezetősége még az alábbi intézkedéseket tette: A módszer­iroda nem állott hivatá­sa magaslatán, ezért Csernik Gyula irodavezetőt leváltotta és Boér Lajost bízta meg azzal a határozott utasítás­sal, hogy ezt a nagyon fontos munka­kört rövid időn belül megszervezze és tevékenységi körét kiszélesítse. Válla­latunknál 8 fejlett munkamódszert al­kalmazunk. Mindegyik módszer széle­­sebb körű alkalmazásáért és népszerű­sítéséért egy-egy vezetőtechnikust tet­tünk felelőssé, aki kiépített kollektívá­val dolgozik. A vezetőtechnikus havon­ként jelentést ad munkájáról. Az áp­rilis és május havi jelentések­ alapján az alábbi eredményekül számolhatunk be. A fonodában Chisiu Elena és Va­lentina Hrisanova módszerét 68 mun­kás alkalmazza. A fonalak minőségi terve 81 százalékos. Ezeknek a mód­szereknek az alkalmazásával sikerült 97 százalékos teljesítményt elérnünk. Kitűnt: Kisgyörgy Vera 99, Gere M. Irén 98 és Szőcs F. Magda 97,4 szá­zalékos teljesítményével. A Baskirov módszert előkészítő üzemeinkben 112 dolgozó alkalmazza. A kézikötözés középarányos ideje 2,07 másodperc. Ezt az időt a Baskirov módszer alkalmazásával sikerült nagy­mértékben csökkentenünk. Például Kádár Klára 0,7, Maksa Jolán 0,8 és Péter Magda 0,9 másodperces közép­­arányúvődőt ért el. A Baskirov mód­szer alkalmazása következtében a szö­vődében a kötözésből adódó szakadá­sok száma 75 százalékkal csökkent, a term­­ékenység 2,3 százalékkal emel­kedett. Szövödénkben 87 dolgozó alkalmaz­za a Kováljov módszert. E módszer alkalmazásával szép eredményeket érünk el a munkatermelékenység te­rén. Kiss Gizella szövőnő a vetélyyár­­tást 2,3 másodpercről, 1,8 másodperc­re, Lukács Erzsébet 2,4 másodpercről ugyancsak 1,8 másodpercre, Székely Irma pedig 2,8 másodpercről 2,2 má­sodpercre csökkentette, így vált lehe­tővé, hogy ezek a munkások 4 gépnek az egyidejű kezeléséről áttérhettek 6 gépnek a kezelésére. Lidia Korabelnyikova takarékossági módszerével május hónapban takaré­kossági brigádunk 26.011 lej értékű megtakarítást ért el. Csutkik brigád­jaink a szövődében az alábbi eredmé­nyeket érték­elt Molnár Gergely bri­gádja 90,6, Varga 93,3, Szabó János 90,5 és German József brigádja 91,1 százalékban elsőosztályú árut termel. Vállalatunknál 450 munkás dolgo­zik a haladott munkamódszerek szerint. Mindezek, valamint a technikai szer­vezési intézkedések jelentős mérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy vállala­tunk termelési eredményei nagyobbak tervelőirányzatainknál is. Május havi tervünket például a fonodában 102 százalékban, a szövödében 103,1 szá­zalékban, a kikészítő üzemben 107 százalékban teljesítettük. Dolgozóink átlagkeresete 1953-al szemben a fono­dában 37 százalékkal,­­ a szövödében 41 százalékkal emelkedett. Ez évben 3 új anyag gyártását vezettük be, a viharkabát, damaszt-párnaházat, vala­mint egy kártológépszalag-alapanyag gyártását. Az újítómozgalom kiszéle­sítése terén is szép eredményeket ér­tünk el. Különösen kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott Tompa András szövő­mester, akinek a belső erőtartalékok feltárása és értékesítése révén létre­hozott újításával évi 20.930 lej meg­takarítást ér el üzemünk. Szakmai továbbképző tanfolyamunk második osztályát 35 dolgozó végezte el sike­resen. Ezek közül kiemelkednek Tör­zsök Lenke, Gócz József, Barna Aran­ka és Orbán Róza. 1954-ben 33 család határozta el, hogy lakást épít. Ezek közül 21 csa­lád 21.000 lejes, 12 család 25.000 lejes kölcsönt kap az államtól. Az építke­zésben kollektíven segítik egymást Szabó Mihály, Moldovan István, Sza­bó Ferenc­ és mások. Vállalatunk vezetősége nagy súlyt helyez a mellékgazdaság fejlesztésére. 33 hektár területen gazdálkodunk, eb­ből 4 hektár öntözött kert, 28 hektár takarmány és 1 hektár kaszáló. Van 99 darab disznónk és 60 darab szár­nyasunk. Ezeket az eredményeket úgy értük el, hogy az augusztusi­­ párthatározat nyomán kidolgozott intézkedési terv megvalósításáért a pártalapszervezet vezetésével biztosítottuk, hogy minden dolgozó becsülettel teljesítse feladatait. BOÉR LAJOS Nem tartják be a növényápolás napi munkaütemtervét Marosvásárhely-rajonban A növényápolás a jelenlegi idő­szak egyik legégetőbb feladata. Ah­hoz, hogy hektáronként nagy termés­hozamot érhessünk el, feltétlenül szükséges a termesztett növények összes agrotechnikai munkájának elvégzése. Rendszeres és eredményes munkát azonban csak úgy végezhetünk, h­a terv­szerűen dolgozunk. Ahhoz, hogy egyes munkáknak a kezdetét, végét, időtar­tamát terv szerint meghatározhassuk, feltétlenül ismernünk kell az elvég­zendő munka mennyiségét, a szüksé­ges munkaerőt, a gépek és eszközök számát. Mikor mindezek az adatok megvannak, akkor meg kell állapíta-­ nunk az egyes munkák napi ütemét és meghatározzuk, hogy naponta mennyit lehet a meglevő eszközökkel és munkaerővel elvégezni. A jól meg­állapított napi ütemterv reálisan kell érzékeltesse a községben, a kollektív­es állami gazdaságokban, a rajonban elvégzett munkákat. A Marosvásárhely-rajoni népta­nács mezőgazdasági osztálya is meg­állapította a növényápolás napi mun­kaütemét. De hogyan? Hiszen végle­ges kimutatása a tavaszi vetés be­fejezéséről nem volt. Természetesen vagy a kiadott tavaszi vetési terv, vagy pedig a községi néptanácsoktól kapott jelentések alapján. Egy mun­kaerő napi teljesítőképességének 0,07 hektár területet vettek. Nerre vették figyelembe a kapálás gépesítésével járó munkaerő-m­egtakarítást, miáltal egy ember sokkal nagyobb területet tud egyazon idő alatt elvégezni. A megállapított napi munkaütemet községcsoportonként feldogozták a néptanácsok elnökeivel, gazdasági megbízottaival, referenseivel. Ez azonban ennyiben is maradt. Tovább senki sem foglalkozott a napi ütem­terv kérdésével. Feledésbe ment. A községi néptanácsok egyes illetékes tagjai egyáltalán nem „tudnak" róla, mint az ákosfalvi néptanácsnál. A Marosvásárhely-rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya, és szemé­lyesen Cire János, az ügyosztály fő­nöke, Hosu Joan főmérnök hibásak ebben a kérdésben. Megelégedtek az­zal, hogy egy alkalommal feldolgoz­ták, azonban pontos, konkrét szá­mokban nem adták meg az ütemter­vet. Így a községi nép tan­ácsokat, kollektív gazdaságokat nem volt, ami ösztönözte. Egy tudományosan összeállított — a helyi adottságok­nak és lehetőségeknek megfelelő — ütemterv nagymértékben tudja ösztö­nözni a mezőgazdasági munkák ide­jében való­­elvégzésére a dolgozókat. Sem a néptanácsoknál, sem pedig a kollektív gazdaságoknál nem találha­tó a növényápolás napi üteméről szó­ló grafikon, amely tükrözné a meg­határozott napi, valamijét az elvég­zett munka ütemét. A rajoni néptanács végrehajtó bi­zottságának tagjai, az ügyosztály mérnökei és technikusai járnak terep­re, foglalkoznak a növényápolás kér­déseivel, azonban elhanyagolják a na­pi ütem szerinti nyilvántartás ellen­­őrzését. A rajoni növényápolási bi­zottság is elsiklott e kérdés felett. Nem nagyon foglalkoztak a kérdés­sel a községi és falusi pártalapszer­­vezetek sem. Míg a kollektív gazda­ságokban történtek szocialista ver­­senyszervezé­sek,, addig a magángaz­daságokban vajmi kevés hazafias versennyel találkozunk. Dózsa­ György község néptanácsához tartozó Újfalu versenyre hívta a község többi faluit, azonban egyéni hazafias verseny nincs, pedig ez nagymértékben hoz­zájárulna a növényápolás napi ütem­tervének betartásához. Rajoni viszonylatban a második gyomlálást még csak 93,2 százalék­ban, az első kapálást 99 százalékban, a második kapálást 67,6 százalékban, a harmadik kapálást 13,8 százalék­ban, a negyedik kapálást pedig 1 százalékban végezték el, a kaszálást pedig 87 százalékban.Azért, hogy rajoni viszonylatban még az első kapálást sem végezték el, felelős a marosvásárhelyi „Május 1" állami gazdaság is, mert a ta­karmányrépa egy részét még nem ka­pálta meg. A növény­ápolási munkák­ban élenjár Marosszentgyörgy, míg Mezőszabéd, Hodos lemaradtak. Íme, a napi ütemtervnek és az ellenőrzés hiányának következménye, amin sür­gősen változtatni kell. ________fiwi. -----------------­ Péidomufatóan dolgcinac Parajd község határában szorgal­masan kapálnak, kaszálnak a dolgozó parasztok. A néptanács jól és szerve­zetten irányítja a munkákat. Szépen teljesítik feladataikat a képviselői­, nőbizottsági tagok. Munkaterv szerint dolgoznak. Szervezési intézkedéseket tettek a szerszámjavítás, cséplés, tar­­­lóhántás, beszolgáltatás idejében való teljesítésére. Kijelölték a szerüket A második kapálást 90 százalékban, a lóhere és a lucerna betakarítását 80 százalékban végezték el. A húsbeszol­gáltatást 80 százalékban teljesítették A munkákban kitűnt dolgozók: Ambrus Sándor, Horváth Dénes képviselők, valamint a nőbizottság tagjai: NAGY ZOLTÁN levelező A ,, Vörös Zászló“ postáidból Eredmények a tejszerződés­­kötések terén Keresztelke dolgozói nem kevesebb, mint 167.000 liter tejet szerződtettek le, határidő előtti átadást vállalva. Szabó­­Márton dolgozó paraszt egyedül 8.000 liter tejet szerződtetett le. Szabó Márton dolgozónak két tehene van, az egyiket naponta négyszer feji és így 30­-35 liter napi tejhozamot ér el. A napokban hosszú szekérkaraván szállította a községbe a szerződés alapján kapott három vagon korpát, amit a tejelő tehenek abrakolására használnak fel. ORBÁN GÉZA levelező Szíja­földet törtek fel. .. a csikszentgyörgyi határban. Az alap­­szervezet javaslatára a községi nép­tanács végrehajtó bizottsága mintegy 43 hektáros, eddigi terméketlen terüle­tet szántatott fel a Csíkszeredai gép­állomással. Ezt a területet bokrok borították, melyek senkinek semmi hasznot nem hoztak. Most pedig az ezen a területen elvetett­­en, szépen fejlődik KEDVES BARABÁS levelező Teljesítik b aszolgáltatási kötelezettségüket A lemhényi „Vörös Zászló“ kollek­tív, gazdaság tehén- és juhtejkvótá­­ját 100 százalékban, míg a húsbeszol­gáltatást 85­ százalékban teljesítői!". VERES ALBERT levelező 3 A gépi kapálás előnyei Hazánk bevetett területének több mint 40 százalékát teszik ki a kapás­növények, amelyek értékes termékeket adnak: emberi tápláléknak, állati ta­karmánynak, vagy a könnyű- és élel­miszeripar nyersanyagaként használ­ják. A kapásnövények hektáronkénti ho­zama növelésének egyik feltétele a kapálás. A kapálás jelentős termék­többletet eredményez, ha idejében és jó feltételek között végzik el. A ka­pálással kiirtják a növényeknek szük­séges táplálékot és vizet fogyasztó gyomot. Ha a gyomot nem irtják ki idejében, megfojthatják a növényt és teljesen tönkretehetik a termést. A kapálás megbontja a kérget, porha­­nyós réteg keletkezik, amely megaka­dályozza a földben lévő víz elpárol­gását és megkönnyíti az esővíz be­hatolását Ezért azt mondják, hogy az idejében elvégzett kapálás felér egy jó esővel. A kapálás csak akkor eredményes, ha megfelelő időben végzik el. A ka­pálást nem előre meghatározott idő­pontban kell elvégezni, hanem ahány­szor szükséges, vagyis amint megjele­nik a gyom, vagy kéreg képződik a föld felületén. A kapálásban való ké­sedelem a termést veszélyezteti. A kapálás sok munkaerőt igényel, akkor, amikor a mezei­­ munkálatok felhalmozódnak és amikor még sok más munkálatot kell elvégezni. Egy ember egy nap alatt körülbelül 12 úr területen végzi el a kapálást kézika­pával. Egy hektár terület megkapálá­­sához 8—10 munkaerő szükséges. Ha nagy kiterjedésű földdel rendelkező gazdaságban a kapálást kézzel vég­zik, a legtöbbször nincs elegendő munkaerő és a munkálat késést szen­ved, ami a termés csökkenéséhez ve­zet. Igen gyakran előfordul, hogy a késedelem következtében a második és harmadik kapálás éppen a szalmás­gabona aratásának időpontjára esik, amit nem lehet elhalasztani és amit a kapásnövények gondozásának rovásá­ra végeznek el. Hogy a kapálást minél rövidebb idő alatt végezzék el és annyiszor, ahányszor szükséges, s hogy az embe­rek munkáját megkönnyítsék, a kapá­lást minél nagyobb mértékben gépe­síteni kell. Az egyéni gazdasággal rendelkező dolgozó parasztok lőkapát használhatnak a kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, gyapot, stb­. kanálisához. Egy lókapa segít­ségével két ember naponta íjét hektár kuko­­­rsr­at­ kapálhat meg Ez hektáronként­­—6 munkanap megtakarítását jelen­ti Még jobb eredményeket érhetünk el a kapálás terén a traktorvonu­tású kultivátorral. Az utóbbi év­ekben a gép- és tra­ket órás vong­ásokat számos CUT-21 kultivátorral látták el. Egy traktorvontatási­ kultivátorral körül­belül 12 hektár területet lehet naponta megkapálni, ez naponta több mint 45 munkáskéz megtakarítását jelenti. A gépek segítségével a munkálato­kat gyorsan és a megfelelő időben le­het elvégezni. Kultivátorral 3—3 ka­nálist lehet elvégezni és amikor a növény már nagyra fejlődött, lókapá­val elvégezhető a negyedik és ötödik kanálás is. A gépi kanálás másik előnye, hogy biztosítja a minőségi munkát. A kul­tivátorral vagy lókapával végzett ka­pálás a földet egyenletesen, a kézi kapálás egyenlőtlenül lazítja meg és megsértheti a növények gyökerét, ami csökkenti a termést. Ahhoz képest, hogy milyen nagy termést lehet gépi kapálással elérni, nagyon alacsonyak a GTA-nak a kul­­tivátorral való kapálásért fizetendő természetbeni kvóták. A kvóták meg­állapításánál figyelembe veszik a kér­déses rajon talajlehetőségeit, így pél­dáu­l, az elmúlt évben a sík termeten lévő kollektív gazdaságok, amelyek a GTA gépeivel végezték el a kapálást, átlagosan 12 kg. kukoricát vagy nap­raforgót fizettek, 1.100—1.399 kilo­grammos hektáronkénti hozam mellett Ebből látható, hogy a gépi kapálás magas terméseredményekre vezet, a kiadások pedig jóval alacsonyabbak, mint a kézierővel végzett munkála­toknál. Az utóbbi években számos állami gazdaságot és GTA-t szabályozható kerekű szovjet kapáló-traktorokkal láttak el. Ezek segítségével a harma­dik kapálást is a legjobb agrotechni­kai feltételek között lehet elvégezni. A harmadik kapálást IAR traktorral is igen jól el lehet végezni, ha a so­rok közötti távolság 70 cm, mert eb­ben az esetben a traktorkerekeknek elegendő helyük van és nem áll fenn az a veszély, hogy letiporják az ültet­vényeket. A szovjet tapasztalatok alapján ha­zánkban is bevezették az elmúlt év­ben a vetések mindkét irányban, te­hát hosszában és keresztben történő gépi kapálását. Ehhez az szükséges, hogy a kukoricát, napraforgót, burgo­nyát, stb. négyzetesen, fészekbe ves­­sék, illetve ültessék. Ilyenformán kul­tivátorral, vagy lókapával nagyobb­­ ütésterületen végezhetik el a kapá­l­ást. A rendes, sorokban végzett ka­pálásnál az egész területnek 60 szá­­alékát lehet kultivátorral vagy lóka­­­fával megművelni, 40 százalékát pe­dig kézzel kell kapálni. Ha a gépi kaná­lás mindkét irányban történik, a te­rület 87 százalékát gépi erővel és mindössze 13 százalékát végzik kézi­­kapával. Vannak még dolgozó parasztok, akik beérik azzal, hogy a kukoricát egy­szer kapálják, azután pedig ' ritkít'ik. Ez a módszer nagy károkat okoz A ritkítás nyomán gödör marad, a víz könnyebben elpárolog, ami a termés csökkenéséhez vezet. H­a a földet kultivátorral vagy ló­­kapával művelik meg, a föld egyen­letes marad, a földben megmaradnak a víztartalékok és mindez hozzájárul a növények kedvező fejlődéséhez. Minden gazdaságnak érdeke, hogy minél nagyobb területen végezzen gé­pi kapálást és jelentős megtakarítás­sal gazdag termést érjen el A gép- és traktorállomásoknak az a feladatuk ebben az évben, hogy tizen­kétszer olyan nagy területen végezzék el a gépi kapálást, mint az elm­últ évben. Minél nagyobb mértékben ki kell terjeszteni a gépi kanálást és ezért a gép- és traktoráltorpások hasz­nálják fel minél jobban gépállományu­kat a gépi kapálás elvégzésére. S. BIANU

Next