Vörös Zászló, 1954. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1954-10-01 / 230. szám
A vasárnapi lapok államunk külpolitikájának egyik újabb és jelentős külpolitikai dokumentumát közölték: a Román Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételi kéréséről szóló kormánynyilatkozatot. A román nép melegen támogatja e nyilatkozatot, amelyet eljuttattak Van Kleffens-nek, az ENSZ közgyűlés elnökének. Kormányunk és népünk, az összes békeszerető erőkkel együtt, megelégedésének ad kifejezést, hogy ebben az évben komoly sikereket értek el a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. A genfi értekezleten létrejött indokínai háború megszüntetésére vonatkozó egyezmény beigazolta az egész világ előtt, hogy a legnehezebb nemzetközi kérdéseket is meg lehet oldani tárgyalások és megegyezések útján. Ilyen feltételek között az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt nagy lehetőségek nyíltak, hogy az — alapokmány előírásainak megfelelően — a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának irányában tevékenykedjék. Ezzel kapcsolatban azonban nem lehet szemet húnyni afölött, hogy majdnem háromnegyedmilliárd lakost magába foglaló több európai és ázsiai országot távoltartanak az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, ami csak árt e szervezet működésének. Ismeretes, hogy mindazok, akik azt kívánják, hogy az ENSZ sikeresen teljesítse a nemzetközi porondon reá háruló feladatokat, rámutatnak annak szükségességére, hogy az ENSZ-nek valóban egyetemes jelleget kell adni. A Román Népköztársaság és más államok, még 1947-ben kérték felvételüket az ENSZ-be. Azóta is egyre több ENSZ tagállam támogatja ezt a kérést. Jellemző, hogy az ENSZ közgyűlésének 7. ülésszakán, nem kevesebb, mint 20 delegátus szavazott 14 állam, közöttük országunknak is az ENSZ-be való felvétele mellett. Ilyen körülmények között, hogyan magyarázható, hogy országunk ENSZ-tagsága 7 éven át nem oldódott meg ? A tények azt bizonyítják, hogy e kérdés megoldását, az ENSZ-ben folytatott megkülönböztető politikai következményeképpen, minden ok nélkül, évről - évre halogatták azok az államok, amelyek a felvételüket kérő országokat, politikai rendszerüknek megfelelően következetesen „kívánatos“ és „nem kívánatos“ országokra csoportosítják. Nyilvánvaló, hogy ez a magatartás szöges ellentétben van az alapokmány előírásaival és az ENSZ alapját képező elvekkel. Ismeretes, hogy sem az ENSZ- alapokmányban, sem pedig az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármilyen más dokumentumában, nincsen egyetlen szó sem, amely igazolná azt a tételt, hogy az ENSZ csak az azonos politikai rendszerű államokat foglalhatja magába. Egy ilyen intézkedés egyébként magának a béke és nemzetközi együttműködés eszméje alapján álló békés együttélés elvének elutasítását jelentené. Ellenkezőleg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya világosan előírja, hogy tagja lehet e szervezetnek minden békeszerető állam, amely elfogadja az alapokmányban feltüntetett kötelezettségeket, s módja van és hajlandó is teljesíteni ezeket a kötelezettségeket. *) A „Scinteia“ 3089. számának cikke. Az RNK feltétele az ENSZ-be teljesen megfelel az alapokmány előírásainak és a nemzetközi jog elveinek. Vitathatatlan történelmi tény, hogy a román nép kivívta függetlenségét és nemzeti szuverenitását, vérét ontva hozzájárult a második világháborúban a szövetségeseknek a hitlerizmus fölött aratott győzelméhez. Románia ma az az ország, amelynek népe és kormánya minden erejét olyan békés célkitűzések érdekében fejti ki, mint a nemzetgazdaság állandó fejlesztése és a tömegek életszínvonalának emelése, s napról-napra tanujelét adja a béke ügye iránti megingathatatlan ragaszkodásának. A Román Népköztársaságban mindent elkövetnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a társadalmi fejlődést és egyre jobb életfeltételeket biztosítsanak a széleskörű szabadságon alapuló társadalmi rendszerben — úgy, ahogyan ezt az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya is előírja. Az RNK alkotmányában lefektetett és szentesített nagy szabadságjogok, élő és tagadhatatlan valóságot jelentenek. A világ különböző országaiból, hazánkat meglátogató számos küldöttség, amelyek a legkülönbözőbb meggyőződésű és hitű emberekből tevődnek össze, csodálatukat és rokonszenvüket fejezik ki az országunk által aránylag rövid idő alatt elért nagy megvalósítások iránt. A román kormány külpolitikája, mely a béke és az összes országokkal való együttműködés politikája — politikai és társadalmi rendszerüktől függetlenül — hű kifejezője és logikus folytatása a belső vonatkozásban folytatott békés építő és a nép jólétét szolgáló politikájának. A román kormánynak és népnek mélységes meggyőződése, hogy a béke megvédésére irányuló együttműködés, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fokozása képezi azt a reális alapot, amelyen meg lehet és meg is kell szervezni napjainkban a nemzetközi kapcsolatok rendszerét. Ennek az álláspontnak megfelelően, a Román Népköztársaság kormánya igyekszik állandóan fejleszteni és erősíteni együttműködését és kapcsolatait minden állammal és arra törekszik, hogy minden vitás ügy tárgyalások és megegyezések útján intéződjék el. Ennek bizonyítéka, hogy az RNK több mint 500, különböző vonatkozású nemzetközi egyezményben és tekintélyes számú nemzetközi szervezetben vesz részt, köztük az ENSZ szakintézményeiben. A Román Népköztársaság, híven béke és nemzetközi együttműködési politikájához, harcol a más országokkal való kereskedemi kapcsolatok kiterjesztéséért. 1953 év folyamán, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelmen kívül, országunk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn 44 kapitalista országgal, ebben az évben pedig újabb lépéseket tett a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére. Ugyanakkor, nem lehet figyelmen kívül hagyni az RNK hozzájárulását a nemzetközi kulturális, tudományos és sportrendezvényekben. A tények világánál tagadhatatlan az, hogy a Román Népköztársaság minden tekintetben teljesíti az ENSZ alapokmányban előírt feltételeiket s teljes mértékben joga van ahhoz, hogy tagja legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Amint a nyilatkozat rámutat: „A Román Népiköztársaság kormánya — békére és nemzetközi együttműködésre irányuló politikájának megfelelően — kifejezi azt a kívánságát, hogy tevékeny módon előmozdítsa mindazoknak a kérdéseiknek a megoldását, amelyekkel ez ENSZ foglalkozik és azt, hogy a többi tagállammal egyenlő jogok alapján részt vegyen a szervezet munkálataiban“. Államunk egész bel- és külpolitikája biztosítéka annak, hogy a Román Népköztársaság az ENSZ keretében ténylegesen hozzá fog járulni a béke fenntartásának és megerősítésének ügyéhez. Egy másik jogalap, amely a Román Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvétele mellett szól az, hogy a Romániával — valamint más országokkal is — kötött békeszerződést aláíró államok kifejezett kötelezettséget vállaltak arra, hogy támogatják ezeknek az országoknak felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Nyilvánvaló, hogy egyes ENSZ-tagállamok eddigi magatartása szöges ellentétben van ezzel a kötelezettséggel Az RNK és más államok felvételi kérésének kedvező elintézése nemcsak, hogy véget vetne egy régóta tartó abnormális helyzetnek, hanem ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulna az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéséhez, fokozná akcióinak hatékonyságát és növelné nemzetközi tekintélyét. Nem nehéz elképzelni, hogy a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az ENSZ-ben műyen kedvező hatással lenne a szervezet tevékenységére. Megfelelő mértékben, hasonló hatása lenne más államok, köztük a Román Népköztársaság ENSZ-tagfelvételi kérésének kedvező elintézése. Legutóbbi évi jelentésében, Dag Hamerskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára rámutatva arra, hogy az európai országok jelentős része nem vesz részt a szervezet munkálataiban, hangsúlyozta: „elkerülhetetlen, hogy ez a körülmény ne csökkentse az Egyesült Nemzetek Szervezete hatékonyságát és befolyását“. A „Daily Telegraph“ című angol lap, e kijelentéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy az „ENSZ egyetemességének hiánya hiba“, s ugyanakkor rámutat: „Valóban aggodalomra ad okot, hogy az európai országoknak mintegy fele nincs képviselve ebben a szervezetben“. Ilyen körülmények között még nyilvánvalóbb, mennyire megfelelnek a valóságnak az RNR kormánynyilatkozatának szavai, amelyek rámutatnak, hogy ha a Román Népköztársaság és az ENSZ-be való felvételre jogosult többi állam felvételi kérése kedvezően intéződik el, ez minden bizonnyal növelni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és az ENSZ ezzel jelentős mértékben elő fogja mozdítani a nemzetközi feszültség enyhülését, a biztonság és béke megerősödését az egész világon. A világ összes békeszerető népei elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének mostani ülésszaka pozitív álláspontra helyezkedjen az új tagok ENSZ-be való felvételének kérdésében, hozzájárulva ezzel a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A román nép, amely őszintén hozzá akar járulni a béke megvédése és a nemzetközi biztonság ügyéhez, a legnagyobb megelégedéssel üdvözli a Román Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. A Román Népköztársaság teljes mértékben jogosult az ENSZ tagságra VÖRÖS ZÁSZLÓ A Nyugat-Németország újrafegyverzését tárgyaló londoni értekezlet LONDON (Agerpres). — Szep-ember 28-án reggel Londonban megkezdődött a kilenc nyugati állam képviselőinek értekezlete, amely Nyugat-Németország újrafelfegyverzésénnek kérdésével, valamint Nyugat-Németország ás Olaszországnak a brüszszeli szerződésbe való felvételével foglalkozik. Az első ülésen, amelyet zárt körben tartottak, Eden, Anglia külügyminisztere, Mendes-France, Uncia alnasztereknök, Massigli, leidian francia nagykövet, Adenauer ugatnémet kancellár és Martino, Olaszország külügyminisztere szólalt au fiel. A délelőtti ülésen Mendés-France újból felvetette Németország újrafelfegyverzése ellenőrzésének kérdését. Mendés-France beszéde után Massigli, a brüsszeli szerződés állandó bizottságának jelenlegi elnöke az értekezlet résztvevőivel közölte a bizottság munkálatainak eredményeit, amely Nyugat-Németországnak és Olaszországnak ebbe a szervezetbe való felvételéhez szükséges módosítások tanulmányozására kapott megbízatást. Ezután Adenauer felszólalásában kijelentette, kormánya kész arra, hogy Németország helyreállított haderejét nemzetközi ellenőrzés alá helyezze, ezzel igyekezvén elaltatni a francia népnek a náci Wehrmacht újraélesztésével szemben táplált aggályait. A londoni értekezlet szeptember 25-i délutáni üléséről kiadott közlemény hangoztatja: a zártkörű ülésen elhatározták, hogy bizottságot alakítanak, amely Nyugat-Németország szuverenitása helyreállításának kérdését fogja tanulmányozni. A csehszlovák kormány jegyzéke Franciaországhoz PRÁGA (Agerpres.) - A CETERA jelenti: Szeptember 28-án a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere a cseh kormány megbízásából a prágai francia nagykövetségnek jegyzéket nyújtott át, amelyben felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a német militarizmus és revansszellem újraélesztése jelent. Felhívja Franciaországot és a Németországgal szomszédos többi európai országokat, amelyek a hitlerista támadás áldozatai voltak, tegyék meg a szükséges intézkedéseket a német kérdés békés megoldása és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése érdekében. A csehszlovák kormány ugyanakkor kijelenti, hogy az európai országok közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megerősítését, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül az európai béke és bizonság ügyéhez való jelentős hozzájárulásnak tekinti, ami ugyanakkor fontos lépés a német kérdés megoldása felé. A csehszlovák külügyminisztérium hasonló tartalmú jegyzéket juttatott el Nagy,Britannia, Jugoszlávia, Belgium, Hollandia, Norvégia és Dánia diplomáciai képviselőihez is. Nyugatnémet bányászok az ország újrafegyverzése ellen BERLIN (Agerpres.) — Az ADN jelenti: A dortmundi (Nyugat-Németország) „I. G. Bergbau“ társaság tulajdonában „Marten Ost“, „Marten West“, „Marten Mitte“ és „Germania” bányákban dolgozó bányászok egyhangú határozati javaslatukban kérték a nyugatnémet szakszervezetek szövetségének kongresszusát, foglaljon határozottan állást az ország újrafegyverzése ellen. „Véleményünk szerint jelenleg ugyanazok az erők tevékenykednek, amelyek 1933-ban rátették a kezüket a szakszervezetek székhelyeire, elkobozták a szakszervezetek alapjait, koncentrációs táborokba vetették és bestiális módon meggyilkolták a szakszervezetek számtalan bátor tagját. Ezek ellen az emberek ellen határozott harcot kell folytatnunk. Mendes France nyilatkozata NEW-YORK (Agerpres.) — Az „United States News and World Report“ című folyóirat közli Mendes France francia miniszterelnök nyilatkozatát. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az úgynevezett „szovjet támadás veszélye Európában az utóbbi egy vagy két évben csökkent-e“. Mendes France a nemzetközi kapcsolatokban az erő politikája és a nyugati hatalmak fegyverzete növelése hívének vallotta magát, „úgy hiszem — mondotta, — a helyzet nem annyira feszült, mint amilyen például 1950-ben volt. Ennek az oka valószínűleg az, hogy 1950-ben az európai orosz haderőkkel szemben nem állott olyan nyugati haderő, amelyet illik megemlíteni... Az utóbbi két évben a mi nyugati szervezetünk megfelelőbb, habár nem tökéletes egyensúlyra tett szert, úgy hiszem, hogy az egyensúly nem kielégítő teljesen és még javítani kell“. Németország felfegyverzésére vonatkozó kérdésre Mendes France azt állította, hogy véleménye szerint Németország hozzájárulása szükséges, majd hozzátette: „Ha a nyugat meg akarja szilárdítani helyzetét, nem látom miért ne lehetne felhasználni a német erőt“. Az „United States News and World Report“ tudósítója megkérdezte Mendés France-t, egyetért-e Churchillal, ami az „oroszokkal való békés együttélés lehetőségét“ illeti. Mendés France ezt felelte: „Remélem, a békés együttélés lehetősége megvan, de a valódi békés együttélés első feltétele, hogy mi erősek, egészségesek és egységesek legyünk. Ha politikai, gazdasági és katonai téren erős nyugati közösséget tudunk létrehozni, a békés együttélés valósággá válhat“. A tudósító azután megkérdezte Mendes France-t, hogy amióta miniszterelnök, megváltoztatta-e a „kommunista veszélyről“ vallott nézetét. Mendes France tagadólag válaszolt. Azt mondta, hogy azzal szemben, amit azelőtt tudott, nem ismer semmi új tényt a Szovjetunió katonai szándékaival kapcsolatban. Ciprus lakossága Görögországhoz akar csatlakozni NICOSIA (Agerpres.) — A Ciprusi Kommunista Párt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához és tagjaihoz levelet intézett, amelyben határozottan állást foglal a brit kormány által javasolt új alkotmánytervezet ellen, amelynek célja megszilárdítani az ország feletti idegen uralmat. A levél hangsúlyozza, hogy a ciprusi nép az 1950-ben tartott népszavazás alkalmával félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy Görögországhoz kíván csatlakozni, minthogy a sziget görög lakosságának 95 százaléka a csatlakozás mellett nyilatkozott. Togliatti elvtárs beszéde az „Unita“ ünnepségén RÓMA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Rómában megtartották az „Unite“ című lap ünnepségét, amelyen az ország különböző részeiből érkezett küldöttek vettek részt. A Villa Glori parkban, ahol az ünnepséget tartották, pavilonokat és standokat építettek, amelyek különböző anyagokban és fényképekben tükrözték a Szovjetunió és a népi demokratikus országok által elért gazdasági és kulturális eredményeket, valamint az Olasz Kommunista Párt és az olasz szakszervezetek megvalósítását. Az ünnepség keretében tartott nagygyűlésen felszólalt Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, akit nagy tapssal fogadtak. Togliatti főleg az olasz kormánykörökben uralkodó korrupcióról beszélt, hangsúlyozva, hogy egyre mélyül a szakadék „a társadalmi létra magas fokain álló személyek züllött és méltatlan élete, másfelől a dogozó tömegek szegénysége és nyomora között. Ez a két véglet — tette hozzá Togliatti — annak a következménye, hogy az államhatalom a kommunista és a szocialista párt köré tömörült dolgozó tömegek hatalmas mozgalma ellen fordult, annak a ténynek a következménye, hogy a hatalmon lévő csoportok visszaélésekre, önkényes és erőszakos cselekedetekre ragadtatták magukat. „Olaszországnak nem szabad rendőrállamnak lennie, — folytatta Togliatti. A nép tiltakozása és harca véget fog vetni ennek a helyzetnek. A népi erők előrehaladnak és joguk van arra, hogy Olaszország gazdasági és politikai életének vezetésében részt vegyenek. Ez az egyik fő feltétele annak, hogy meggátoljuk az olasz állam állandó reakciós degenerálódását“. Beszédének befejező részében Togliatti röviden foglalkozott a népi erők és a béke erői által az utóbbi időben elért nagy sikerekkel. Rámutatott arra, hogy ez azért volt lehetséges ,mert egységesek, tisztánlátók és erősek tudtunk leírni, mert nem hagytuk provokálni magunkat és mert be tudtuk vonni a harcba a széles néptömegeket, mert úgy tudtunk harcolni, ahogy kell, mert a kommunisták és a szocialisták egy közös eszme keretében testvéri egységben haladtak előre.“ MAROS VÁSÁRHELYI MOZIK MŰSORA: Vörös Lobogó: Egy éj Velencében. Haladás: A törvény nevében. Uj Idők: 1) Csintalanok. 2) A kiürült pohár. ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ Hét! műsora : Október 1, péntek este 8 órakor. Nem magánügy. Harminchatodszor. Sorozatszám: 131. Nyomatott a marosvásárhelyi Sokszorosítóipari Vállalat kőbforgógépén. — Telefon: S43. — Taxa postale platita in numerar conf. apr. Dir. Gen. PI Nr. 2033—1945. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhelyt Dózsa György 9. — Telefon. 32, 50, 695, 495.