Vörös Zászló, 1954. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1954-10-01 / 230. szám

­ A vasárnapi lapok államunk kül­politikájának egyik újabb és jelentős külpolitikai dokumentumát közölték: a Román Népköztársaságnak az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe való fel­vételi kéréséről szóló kormánynyilat­kozatot. A román nép melegen támo­gatja e nyilatkozatot, amelyet el­juttattak Van Kleffens-nek, az ENSZ közgyűlés elnökének. Kormányunk és népünk, az összes békeszeret­ő erőkkel együtt, megelé­gedésének ad kifejezést, hogy ebben az évben komoly sikereket értek el a nemzetközi feszültség enyhítésének út­ján. A genfi értekezleten létrejött in­dokínai háború megszüntetésére vo­natkozó egyezmény beigazolta az egész világ előtt, hogy a legnehe­zebb nemzetközi kérdéseket is meg le­het oldani tárgyalások és megegyezé­sek útján. Ilyen feltételek között az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt nagy lehetőségek nyíltak, hogy az — alapokmány előírásainak megfele­lően — a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának irányában tevékeny­kedjék. Ezzel kapcsolatban azonban nem lehet szemet húnyni afölött, hogy majdnem háromnegyedmilliárd lakost magába foglaló több európai és ázsiai országot távoltartanak az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, ami csak árt e szervezet működésének. Ismeretes, hogy mindazok, akik azt kívánják, hogy az ENSZ sikeresen teljesítse a nemzetközi porondon reá háruló felada­tokat, rámutatnak annak szükségessé­gére, hogy az ENSZ-nek való­ban egyetemes jelleget kell adni. A Román Népköztársaság és más államok, még 1947-ben kérték felvé­telüket az ENSZ-be. Azóta is egyre több ENSZ tagállam támogatja ezt a kérést. Jellemző, hogy az ENSZ közgyűlésének 7. ülésszakán, nem ke­vesebb, mint 20 delegátus szavazott 14 állam, közöttük országunknak is az ENSZ-be való felvétele mellett. Ilyen körülmények között, hogyan magyaráz­ható, hogy országunk ENSZ-tagsága 7 éven át nem oldódott meg ? A té­nyek azt bizonyítják, hogy e kérdés megoldását, az ENSZ-ben folytatott megkülönböztető politika­i következmé­nyeképpen, minden ok nélkül, évről - évre halogatták azok az államok, amelyek a felvételüket kérő országo­kat, politikai rendszerüknek megfe­lelően következetesen „kívánatos“ és „nem kívánatos“ országokra csopor­tosítják. Nyilvánvaló, hogy ez a magatartás szöges ellentétben van az alapokmány előírásaival és az ENSZ alapját képe­ző elvekkel. Ismeretes, hogy sem az ENSZ- alapokmányban, sem pedig az Egyesült Nemzetek Szervezetének bár­milyen más dokumentumában, nincsen egyetlen szó sem, amely igazolná azt a tételt, hogy az ENSZ csak az azo­nos politikai rendszerű államokat fog­lalhatja magába. Egy ilyen intézkedés egyébként magának a béke és nemzet­közi együttműködés eszméje alapján álló békés együttélés elvének elutasítá­sát jelentené. Ellenkezőleg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya világosan előírja, hogy tagja lehet e szervezetnek minden békeszerető ál­lam, amely elfogadja az alapokmány­ban feltüntetett kötelezettségeket, s módja van és hajlandó is teljesíteni ezeket a kötelezettségeket. *) A „Scinteia“ 3089. számának cikke. Az RNK feltétele az ENSZ-be telje­sen megfelel az alapokmány előírásai­nak és a nemzetközi jog elveinek. Vitathatatlan történelmi tény, hogy a román nép kivívta függetlenségét és nemzeti szuverenitását, vérét ontva hozzájárult a második világháborúban a szövetségeseknek a hitlerizmus fö­lött aratott győzelméhez. Románia ma az az ország, amelynek népe és kormá­nya minden erejét olyan békés célkitű­zések érdekében fejti ki, mint a nem­zetgazdaság állandó fejlesztése és a tömegek életszínvonalának emelése, s napról-napra tanujelét adja a béke ügye iránti megingathatatlan ragaszko­­dásának. A Román Népköztársaságban mindent elkövetnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a társadalmi fejlő­dést és egyre jobb életfeltételeket biz­tosítsanak a széleskörű szabadságon alapuló társadalmi rendszerben — úgy, ahogyan ezt az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmánya is előírja. Az RNK alkotmányában le­fektetett és szentesített nagy szabad­­ságjogok, élő és tagadhatatlan valósá­got jelentenek. A világ különböző or­szágaiból, hazánkat meglátogató szá­mos küldöttség, amelyek a legkülönbö­zőbb meggyőződésű és hitű emberek­ből tevődnek össze, csodálatukat és rokonszenvüket fejezik ki az országunk által aránylag rövid idő alatt elért nagy megvalósítások iránt. A román kormány külpolitikája, mely a béke és az összes országokkal való együttműködés politikája — poli­tikai és társadalmi rendszerüktől füg­getlenül — hű kifejezője és logikus folytatása a belső vonatkozásban foly­tatott békés építő és a nép jólétét szolgáló politikájának. A román kor­mánynak és népnek mélységes meg­győződése, hogy a béke megvédésére irányuló együttműködés, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fokozása ké­pezi azt a reális alapot, amelyen meg lehet és meg is kell szervezni napja­inkban a nemzetközi kapcsolatok rend­szerét. Ennek az álláspontnak megfele­lően, a Román Népköztársaság kor­mánya igyekszik állandóan fejleszteni és erősíteni együttműködését és kap­csolatait minden állammal és arra tö­rekszik, hogy minden vitás ügy tár­gyalások és megegyezések útján inté­ződjék el. Ennek bizonyítéka, hogy az RNK több mint 500, különböző vonat­kozású nemzetközi egyezményben és tekintélyes számú nemzetközi szerve­zetben vesz részt, köztük az ENSZ szakintézményeiben. A Román Népköztársaság, híven béke és nemzetközi együttműködési politikájához, harcol a más országok­kal való kereskedemi kapcsolatok ki­­terjesztéséért. 1953 év folyamán, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelmen kívül, országunk kereskedelmi kapcso­latokat tartott fenn 44 kapitalista or­szággal, ebben az évben pedig újabb lépéseket tett a kereskedelmi kapcso­latok kiszélesítésére. Ugyanakkor, nem lehet figyelmen kívül hagyni az RNK hozzájárulását a nemzetközi kulturális, tudományos és sportrendezvényekben. A tények világánál tagadhatatlan az, hogy a Román Népköztársaság minden tekintetben teljesíti az ENSZ alapokmányban előírt feltételeiket s teljes mértékben joga van ahhoz, hogy tagja legyen az Egyesült Nem­zetek Szervezetének. Amint a nyilat­kozat rámutat: „A Román Népiköz­társaság kormánya — békére és nem­zetközi együttműködésre irányuló poli­tikájának megfelelően — kifejezi azt a kívánságát, hogy tevékeny mó­don előmozdítsa mindazoknak a kér­déseiknek a megoldását, amelyekkel ez ENSZ foglalkozik és azt, hogy a többi tagállammal egyenlő jogok alapján részt vegyen a szervezet mun­kálataiban“. Államunk egész bel- és külpolitikája biztosítéka annak, hogy a Román Népköztársaság az ENSZ keretében ténylegesen hozzá fog já­rulni a béke fenntartásának és meg­erősítésének ügyéhez. Egy másik jogalap, amely a Ro­mán Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvétele mellett szól az, hogy a Romániával — valamint más or­szágokkal is — kötött békeszerző­dést aláíró államok kifejezett kötele­zettséget vállaltak arra, hogy támo­gatják ezeknek az országoknak felvé­telét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. Nyilvánvaló, hogy egyes ENSZ-tagállamok eddigi magatartá­sa szöges ellentétben van ezzel a kö­telezettséggel Az RNK és más államok felvételi kérésének kedvező elintézése nem­csak, hogy véget vetne egy régóta tartó abnormális helyzetnek, hanem ugyanakkor jelentős mértékben hoz­zájárulna az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéséhez, fokoz­ná akcióinak hatékonyságát és növel­né nemzetközi tekintélyét. Nem ne­héz elképzelni, hogy a Kínai Nép­köz­­­társaság jogainak helyreállítása az ENSZ-ben műyen kedvező hatással lenne a szervezet tevékenységére. Megfelelő mértékben, hasonló hatása lenne más államok, köztük a Román Népköztársaság ENSZ-tagfelvételi ké­résének kedvező elintézése. Legutób­bi évi jelentésében, Dag Hamerskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára rámutatva arra, hogy az eu­rópai országok jelentős része nem vesz részt a szervezet munkálataiban, hangsúlyozta­: „elkerülhetetlen, hogy ez a körülmény ne csökkentse az Egyesült Nemzetek Szervezete haté­konyságát és befolyását“. A „Daily Telegraph“ című angol lap, e kije­lentéssel kapcsolatban felhívja a­ fi­gyelmet arra, hogy az „ENSZ egye­temességének hiánya hiba“, s ugyan­akkor rámutat: „Valóban aggodalom­ra ad okot, hogy az európai orszá­­gokna­k mintegy fele nincs képviselve ebben a szervezetben“. Ilyen körülmények között még nyilvánvalóbb, mennyire megfelelnek a valóságnak az RNR kormánynyilat­kozatának szavai, amelyek rámutat­nak, hogy ha a Román Népköztársa­ság és az ENSZ-be való felvételre jogosult többi állam felvételi kérése kedvezően intéződik el, ez minden bi­zonnyal növelni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és a­z ENSZ ezzel jelentős mértékben elő fogja mozdítani a nemzetközi fe­szültség enyhülését, a biztonság és béke megerősödését az egész világon. A világ összes békeszerető népei elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének mostani ülésszaka pozitív álláspontra helyez­kedjen az új tagok ENSZ-be való felvételének kérdésében, hozzájárulva ezzel a nemzetközi feszültség enyhü­léséhez. A román nép, amely őszintén hoz­zá akar járulni a béke megvédése és a nemzetközi biztonság ügyéhez, a legnagyobb megelégedéssel üdvözli a Román Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. A Román Népköztársaság teljes mértékben jogosult az ENSZ tagságra VÖRÖS ZÁSZLÓ A Nyugat-Németország újrafegyverzését tárgyaló londoni értekezlet LONDON (Agerpres). — Szep-­­ember 28-án reggel Londonban meg­kezdődött a kilenc nyugati állam képviselőinek értekezlete, amely Nyu­­ga­t-N­émetország új­rafelfegyverzésé­­nnek kérdésével, valamint Nyugat-Né­m­­etország ás Olaszországnak a brüsz­­szeli szerződésbe való felvételével foglalkozik. Az első ülésen, amelyet zárt körben tartottak, Eden, Anglia külügyminisztere, Mendes­-France,­­ Uncia aln­asztereknök, Massigli, le­idian­ francia nagykövet, Adenauer u­­­gatnémet kancellár és Martino, Olaszország külügyminisztere szólal­t a­u fiel. A délelőtti ülésen Mendés-Fran­­ce újból felvetette Németország új­­rafelfegyverzése ellenőrzésének kérdé­sét. Mendés-France beszéde után Mas­sigli, a brüsszeli szerződés állandó bizottságának jelenlegi elnöke az ér­tekezlet résztvevőivel közölte a bi­zottság munkálatainak eredményeit, amely Nyuga­t-Ném­etorsz­ágnak és Olaszországnak ebbe a szervezetbe va­ló felvételéhez szükséges módosítá­sok tanulmányozására kapott megbí­zatást. Ezután Adenauer felszólalásában kijelentette, kormánya kész arra, hogy Németország helyreállított had­erejét nemzetközi ellenőrzés alá he­lyezze, ezzel igyekezvén elaltatni a francia népnek a náci Wehrmacht újraélesztésével szemben táplált ag­gályait. A londoni értekezlet szeptember 25-i délutáni üléséről kiadott közle­mény hangoztatja: a zártkörű ülésen elhatározták, hogy bizottságot alakí­tanak, amely Nyugat-Németország szuverenitása helyreállításának kérdé­sét fogja tanulmányozni. A csehszlovák kormány jegyzéke Franciaországhoz PRÁGA (Agerpres.) - A CETERA jelenti: Szeptember 28-án a Csehszlo­vák Köztársaság külügyminisztere a cseh kormány megbízásából a prágai francia nagykövetségnek jegyzéket nyújtott át, amelyben felhívja a figyel­met arra a veszélyre, amelyet a német militarizmus és revansszellem újra­élesztése jelent. Felhívja Franciaorszá­got és a Németországgal szomszédos többi európai országokat, amelyek a hitlerista támadás áldozatai voltak, tegyék meg a szükséges intézkedése­ket a német kérdés békés megoldása és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése érdekében. A csehszlovák kormány ugyanakkor­­ kijelenti, hogy az európai országok kö­zötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megerősítését, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül az eu­rópai béke és bizonság ügyéhez való jelentős hozzájárulásnak tekinti, ami ugyanakkor fontos lépés a német kér­dés megoldása felé. A csehszlovák külügyminisztérium hasonló tartalmú jegyzéket juttatott el Nagy,Britannia, Jugoszlávia, Bel­gium, Hollandia, Norvégia és Dánia diplomáciai képviselőihez is. Nyugatnémet bányászok az ország újrafegyverzése ellen BERLIN (Agerpres.) — Az ADN jelenti: A dortmundi (Nyugat-Német­ország) „I. G. Bergbau“ társaság tu­lajdonában „Marten Ost“, „Marten West“, „Marten Mitte“ és „Germania” bányákban dolgozó bányászok egy­hangú határozati javaslatukban kérték a nyugatnémet szakszervezetek szö­vetségének kongresszusát, foglaljon határozottan állást az ország újrafegy­verzése ellen. „Véleményünk szerint jelenleg ugyanazok az erők tevékenykednek, amelyek 1933-ban rátették a kezüket a szakszervezetek székhelyeire, elkoboz­ták a szakszervezetek alapjait, koncent­rációs táborokba vetették és bestiális módon meggyilkolták a szakszervezetek számtalan bátor tagját. Ezek ellen az emberek ellen határo­zott harcot kell folytatnunk­. Mendes France nyilatkozata NEW-YORK (Agerpres.) — Az „United States News and World Re­port“ című folyóirat közli Mendes France francia miniszterelnök nyilat­kozatát. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az úgynevezett „szovjet táma­dás veszélye Európában az utóbbi egy vagy két évben csökkent-e“. Mendes France a nemzetközi kapcsolatokban az erő politikája és a nyugati hatal­mak fegyverzete növelése hívének val­lotta magát, „úgy hiszem — mondot­ta, — a helyzet nem annyira feszült, mint amilyen például 1950-ben volt. Ennek az oka valószínűleg az, hogy 1950-ben az európai orosz haderőkkel szemben nem állott olyan nyugati had­erő, amelyet illik megemlíteni... Az utóbbi két évben a mi nyugati szerve­zetünk megfelelőbb, habár nem tökéle­tes egyensúlyra tett szert, úgy hiszem, hogy az egyensúly nem kielégítő telje­sen és még javítani kell“. Németország felfegyverzésére vonat­kozó kérdésre Mendes France azt ál­lította, hogy véleménye szerint Német­ország hozzájárulása szükséges, majd hozzátette: „Ha a nyugat meg akarja szilárdítani helyzetét, nem látom miért ne lehetne felhasználni a német erőt“. Az „United States News and World Report“ tudósítója megkérdezte Men­dés France-t, egyetért-e Churchillal, ami az „oroszokkal való békés együtt­élés lehetőségét“ illeti. Mendés France ezt felelte: „Remé­lem, a békés együttélés lehetősége meg­van, de a valódi békés együttélés első feltétele, hogy mi erősek, egészségesek és egységesek legyünk. Ha politikai, gazdasági és katonai téren erős nyugati közösséget tudunk létrehozni, a békés együttélés valósággá válhat“. A tudósító azután megkérdezte Men­des France-t, hogy amióta miniszter­­elnök, megváltoztatta-e a „kommun­ista veszélyről“ vallott nézetét. Men­des France tagadólag válaszolt. Azt mondta, hogy azzal szemben, amit azelőtt tudott, nem ismer semmi új tényt a Szovjetunió katonai szándékai­val kapcsolatban. Ciprus lakossága Görögországhoz akar csatlakozni NICOSIA (Agerpres.) — A Ciprusi Kommunista Párt az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkárához és tag­jaihoz levelet intézett, amelyben hatá­rozottan állást foglal a brit kormány által javasolt új alkotmánytervezet el­len, amelynek célja megszilárdítani az ország feletti idegen uralmat. A levél hangsúlyozza, hogy a ciprusi nép az 1950-ben ta­rt­ott népszavazás alkalmá­val félreérthetetlenül kifejezésre juttat­ta azt az elhatározását, hogy Görög­országhoz kíván csatlakozni, minthogy a sziget görög lakosságának 95 száza­léka a csatlakozás mellett nyilatkozott. Togliatti elvtárs beszéde az „Un­ita“ ünnepségén RÓMA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Rómában megtartották az „Unite“ című lap ünnepségét, amelyen az ország különböző részeiből érkezett küldöttek vettek részt. A Villa Glori parkban, ahol az ünnepséget tartot­ták, pavilonokat és standokat építet­tek, amelyek különböző anyagokban és fényképekben tükrözték a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok által elért gazdasági és kul­turális eredményeket, valamint az Olasz Kommunista Párt és az olasz sz­aks­zer­vezetek m­egva­lósí­tás­á­­­t. Az ünnepség keretében tartott nagygyűlésen felszólalt Palmiro Tog­liatti, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára, akit nagy tapssal fogadtak. Togliatti főleg az olasz kormánykö­rökben uralkodó korrupcióról beszélt, hangsúlyozva, hogy egyre mélyül a szakadék „a társadalmi létra magas fokain álló személyek züllött és méltatlan élete­, másfelől a dogozó tömegek szegénysége és nyomora között. Ez a két véglet — tette hoz­zá Togliatti — annak a következmé­nye, hogy az államhatalom a kom­munista és a szocialista párt köré tömörült dolgozó tömegek hatalmas mozgalma ellen fordult, annak a tény­nek a következménye, hogy a hatal­mon lévő csoportok visszaélésekre, önkényes és erőszakos cselekedetekre ragadtatták magukat. „Olaszországnak nem szabad rend­­őrállamnak lennie, — folytatta Tog­liatti. A nép tiltakozása és harca véget fog vetni ennek a helyzetnek. A népi erők előrehaladnak és jo­guk van arra, hogy Olaszország gaz­dasági és politikai életének vezetésé­­ben részt vegyenek. Ez az egyik fő feltétele annak, hogy meggátoljuk az olasz állam állandó reakciós dege­­nerálódását“. Beszédének befejező részében Tog­liatti röviden foglalkozott a népi erők és a béke erői által az utóbbi időben elért nagy sikerekkel. Rámutatott arra, hogy ez azért volt lehetséges ,mert egységesek, tisztánlátók és erősek tudtunk leírni, mert nem hagytuk provokálni magunkat és mert be tudtuk vonni a harcba a széles néptömegeket, mert úgy tud­tunk harcolni, ahogy kell, mert a kommunisták és a szocialisták egy közös eszme keretében testvéri egy­ségben haladtak előre.“ MAROS VÁSÁRHELYI MOZIK MŰSORA: Vörös Lobogó: Egy éj Velencében. Haladás: A törvény nevében. Uj Idők: 1) Csintalanok. 2) A kiü­rült pohár. ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ Hét! műsora : Október 1, péntek este 8 órakor. Nem magánügy. Harminchatodszor. Sorozatszám: 131. Nyomatott a marosv­ásárhelyi Sokszorosítóipari Vállalat kőbforgógépén. — Telefon: S43. — Taxa postale platita in numerar conf. apr. Dir. Gen. P­­­I Nr. 2033—1945. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosv­ásárhelyt Dózsa György 9. — Telef­on. 32, 50, 695, 495.

Next