Vörös Zászló, 1954. december (3. évfolyam, 282-307. szám)

1954-12-01 / 282. szám

III. évfolyam 282. (899.) szám. Szerda, 1954. december 1. ÁRA 20 BÁNI­­ ------------------------- —M ■■ ----------------­ A felvásárlási terv teljesítéséért és túlteljesítéséért Tartományunk területén élénk munka folyik a felvásárlási terv tel­jesítéséért és túlteljesítéséért. A rajo­­ni pártbizottságok és a falusi alap­szervezetek tudják, hogy rájuk h­árul a felelősség a párt politikájának helyes alkalmazásáért a felvásárlás kérdésé­ben. Éppen ezért az alapszervezet, a párttagok, a tömegszervezetek, a szö­vetkezetek vezetőtanácsainak tagjai, a szövetkezeti tagok bevonásával, szép eredményeket értek el a felvásárlás terén. Egyes rajonok, mint Kézdivásár­­hhely és Csik, számos mezőgazdasági terményből teljesítették, sőt " túltelje­sítették felvásárlási tervüket. Kézdi­­vásárhely például november 23-ig fel­­vásárlási tervét búzából 130, krumpli­­ból 89,8 százalékban teljesítette Mo­­nor (Maroshéviz-rajon), Balavá­­sár (Erdőszentgyörgy-rajoni és más községek szövetkezetei teljesítették és túlteljesítették felvásárlási ter­vüket a legfontosabb terményekből. Ennek az a magyarázata, hogy a felvásárlás az alapszervezetek figyelmének központ­jában állott és tevékenységükben egy pillanatra sem feledkeztek meg segí­teni és ellenőrizni a szövetkezetek munkáját. Alsóidecs (Régen-rajon) alapszervezete nem hagyta lankadni a politikai felvilágosító munkát. Az agitátorok háztól-házig és embertől­­emberig járva, megmagyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy a mun­kásosztály állandó és sokoldalú segít­ségét azzal viszonozhatják, ha a szövetkezetek útján értékesítik ter­ményfeleslegeiket, ami hozzájárul a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság közötti szövetség elmélyítéséhez, népi demokratikus rendszerünk poli­tikai alapjának megacélozásához. Az alapszervezet közgyűlésen ele­mezte a szövetkezet tevékenységét, különös tekintettel a felvásárlásra. Határozatot hozott a politikai munka megjavítására s minden párttag konkrét feladat alapján végezte ilyen­irányú tevékenységét. Ennek tulajdo­nítható, hogy a szövetkezet felvásár­lási tervét búzából és rozsból 916,4, napraforgóból 881,8, krumpliból 175,20, kukoricából 100 százalékban teljesítette. A feladatok teljesítésének egyik leghatékonyabb eszköze a személyes példamutatás. Számos párt- és IMSZ- tag, néptanácsi képviselő, szövetkeze­ti tag, mint Borbély András, Márton György Kibeden (Erdőszentgyörgy­­rajon), Sava Ioan Cucu, Alsóidecsen (Régen-rajon) terményeik egy részét a szövetkezet útján értékesítették. Példájukat követték az olyan párton­­kívüli dolgozó parasztok, mint Orbán Lázár, Biró Elek és mások, akik elő­nyös áron különböző ipari­ és köz­szükségleti cikket vásárolhattak. Ebben az évben jó termés volt, ezért minden lehetőség megvan arra, hogy a szövetkezetek teljesítsék felvá­sárlási tervüket. Azonban megállapít­hatjuk, hogy a felvásárlás üteme nem kielégítő. A felvásárolt mezőgazdasá­gi termékek értéke a szövetkezetek út­ján értékesített ipari termékek értéké­hez viszonyítva, alacsony. A diszna­­tói szövetkezet által felvásárolt me­zőgazdasági termékek értéke 156.340 le­, míg az eladott ipari áruk értéke 705.282 lej. íme, milyen szembetűnő aránytalanság! A felvásárlási terv teljesítésében komoly feladat hárul a szövetkezetek vezetőségére, kezdve a tartományi szövetkezeti szövetségtől. A szövetke­zeteknek tudniok kell, hogy a felvá­­sár­lási tervet nem teljesíthetik külön­böző rendeletek és intézkedések kibo­csátásával. Éppen ezért a vezetőségek tagjainak elsőrendű feladata, politikai munkát végezni, meggyőzni a dolgo­zó parasztokat, — mind a szövetkezet tagjait, mind a szövetkezeteken kívü­lieket, — hogy termékeiket a szövet­kezet útján értékesítsék. Helyesen járt el, jó módszert hasz­nált a dedrádi szövetkezet vezetősége, amely az alapszervezet állandó irá­nyításával nem csupán a felvásárlási munkák elvégzésére korlátozta tevé­kenységét, hanem naponta a lakosság tudomására hozta a szövetkezetben kapható árukat. E célból a szö­vetkezet elé egy táblát he­lyeztek el, amelyen feltüntették az árucikkek fajtáját és azt, hogy milyen mezőgazdasági termékek elle­nében vásárolhatók. Ez a módszer nagyban elősegítette felvásárlási ter­vük teljesítését, sőt túlszárnyalását A felvásárlás ütemének meggyorsí­tása, a felvásárlási terv teljesítése szükségessé teszi, hogy a szövetkeze­teket kellő mennyiségű áruval lássák el. Ezen a téren még vannak hiányos­ságok. A tartományi szövetkezeti szö­vetség az áruk mennyiség és válasz­ték szerinti elosztását bürokratikusan végzi, figyelmen kívül hagyja az ille­tő rajon kiterjedését, sajátos viszo­nyait és a szükségleteket. Példának hozhatjuk fel azt, amikor 100 000 da­rab cserepet — nyilván a könnyebb megoldás kedvéért — egyformán osz­tottak el a rajonok között, holott van­nak rajonok, ahol az építkezések üte­me és fontossága több cserepet igé­nyelt, mint más rajonokban. Egyes szövetkezetek vezetőségeinek helytelen gazdálkodása következtében a dolgozó parasztok nem jutnak hoz­zá a mindennapi legszükségesebb árucikkekhez. Kibéden például hosszú ideig nem volt a szövetkezetben olyan fontos áru, mint istálló-lámpa­­cső, lámpabél, vas-, patkó- és ekevas. Ezért felelősség terheli a tartomá­nyi szövetkezeti szövetség vezetősé­gét is, mert nem gondoskodott arról, hogy az illetékes miniszérium által a IV. negyedévre kiutalt vas- és acél­mennyiséget tartományunkba leszál­lítsák. Mindezen hiányosságokhoz még hozzájárul az is, hogy egyes idényfel­vásárlók, mint Mátyus Péter, Siklódi József és mások érzéketlenek a felvá­sárlás iránt. A pártszervezetek feladata, hogy időközönként kérjenek jelentést a szö­vetkezetekben dolgozó párttagokból, az ott végzett munkájukról s hozza­nak határozatot, amelynek megvalósí­tása hozzásegíti a szövetkezeteket mindennapi munkájuk s így a felvá­sárlási terv megjavításához is. Végezzenek rendszeres felvilágosító politikai munkát a dolgozó parasztok körében, ismertessék a szövetkezetek útján történő értékesítés előnyeit Gyakoroljanak hathatósabb ellenőr­zést a szövetkezeti szervek munkája felett, mert ez biztosítéka a felvásár­lási terv teljesítésének. A leghatáro­zottabban vissza kell venni az olyan felvásárlók és szövetkezeti vezetők magatartását, akik lebecsülik a szö­vetkezet felvásárlási feladatát s azt várják, hogy az önmagától megoldód­jék. Bővül szülészeti és nőgyógyászati hálózatunk Néhány héttel ezelőtt a marosvá­sárhelyi szülészeti és nőgyógyászati klinika Lupeni­ utcai részében új épü­let alapjainak lerakását kezdték meg. Ugyanis az eddigi nagy forgalom miatt számos esetben nehézség me­rült fel, különösen a fekvő betegek kezelésében. Az új épületrészleg földszinti részében a modern váróter­mek, orvosi rendelők, kórtermek, für­dőszobák, nagymértékben megkönnyí­tik majd úgy a járó, mint fekvő be­tegek kezelését. Ugyanakkor az orvosi káderek képzésére tanterem is épül- Az új, emeletes épület mellett ki­bővítik egy emelettel a nőgyógyásza­ti klinika már meglévő Lupeni­ utcai épületét is. Az emeleten a női fekvő betegek részére kórtermek, modern műtők, továbbá külön szobáik épül­nek a kvarc és rövidhullám kezelé­sek végzésére. Az alagsorban pedig gépház és laboratórium épül. Az új épületrészleg felépítésével a nőgyó­gyászati klinika ágyainak száma kö­zel 80 százalékkal fog emelkedni. A MAI SZAMBAN. — A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősí­téséért. (2. oldal.) — A mezőgazdasági termelőcsoportokról. (2. oldal.) — PÁRTÉLET. WEISZ L.: Az alapszervezet pártunk lenini-sztálini nemzetiségi politikáknak való ráváltásáért. (3. oldal.) — A finn sajtó A. I Mikoján finnországi látogatásáról. (4. oldal.) TARTOMÁNYUNK MINDEN RÉSZÉRŐL A fakitermelő egységek munkájáról Maroshéviz rajonból Tartományunk falkitermelő egysége­inek (IFET) dolgozói fokozott lendü­lettel végezték munkájukat, melynek meg is van az eredménye. November 27-ig négy fakitermelő egység, mint a szovátai,­ Csíkszeredai, b­erecki és ra­­tosnyai IFET dolgozói teljesítették évi globális tervüket. Néhány egység­nél a választék szerinti terv teljesí­tésében is mutatkoznak jó eredmé­nyek, így a ratosnyai IFET-nél egyes fontosabb választékiból, mint a gömb­­fánál 188, a cellulózefánál­ 147, a gá­­terfánál 180, a tűzifa kitermelésénél pedig 109 százalékban telj­esí­tették tervüket. Hasonlóképpen a szovátai IFET-nél söröshordó dongákból 168 százalékban teljesítették tervüket. Közszükségleti cikkekből is,­ mint szekér, mezőgazdasági szerszámnyél, favilla, fagereblye, kerék, járom, stb. már eddig is igen nagy mennyiséget állítottak elő. Egyes termékekből túl­szárnyalást is értek el. Előreláthatólag néhány fontosabb termékből az év végére értékes túl­teljesítéseket is fognak elérni, így 40 köbméter gömbfát, 400 vagon tűzi­fát, 2.000 köbméter bányafát és 500 köbméter söröshordó dongát termelnek ki ez év végére terven felül. A jó munkához igyekvő, szorgalmas emberekre van szükség. És ilyen em­bereket találunk is bőven Ratosnyán, például októberben Ördög András vagonrakó 49 százalékkal haladta túl tervét Ugyanitt Forró Sándor moz­donyvezető és Portik József fuvarozó 35—30 százalékos túlteljesítéseket ér­tek el. Derekasan végzi munkáját Zsigmond József, a szovátai IFET igazgatója és Erdős Béla technikus, továbbá Tibid Imre, a Kiris brigád vezetője. A berecki IFET-nél Hartkó István technikus, Cenusu Nicolae fa­döntő és Sfecta loan rakodó tűnt ki jó munkájával. Az össztermelési terv és a válasz­ték szerinti terv teljesítésében r­ég sok tennivaló van. Éppen ezért az IFET dolgozói az év hátralévő ré­szében arra kell törekedjenek, hogy december végére újabb munkasikerek­kel büszkélkedhessenek.­­ « Építkezések a faviom munkások részére A régeni IFIL üzem mellett nem régen új építkezések munkálatait kezdték el. Az 1953-as év II. negyed­évében a régeni IFIL munkásai a termelésben elért eredményeikért ver­senyzászlót és pénzjutalmat kaptak. Akkor az üzem­ munkaközössége úgy határozott, hogy a kapott pénzjuta­lom egy részét kultúrpalota építésére fordítják, hogy az üzem dolgozóinak egyre növekvő kultúrigényeit kielé­gíthessék. Az építés alatt levő kultúrpalota egy 700 személy befogadására alkal­mas nagytermet könyvtárat, vörös­sarkot és tornatermet stb. foglal ma­gába. A kulúrpalota egyes helyisége­iben az üzem szakképesítő tanfolya­mai és politikai tanulókörei fognak működni. Ugyancsak itt hozzákezd­tek egy 400 személyt ellátó kantin építéséhez is. Par­las­­törés A II. Pártkongresszus irányelvter­vezete megjelenése után, dolgozó pa­rasztságunk, megértve mezőgazdasá­gi termelésünk emelésének szükséges­ségét, nagy lendülettel kezdett az elhagyott, kistermelékenységű gyepek, parlagok feltöréséhez. Rétjeink és legelőink a letűnt rend­­szer káros rablógazdálkodása révén leromlottak. A hegyoldalak gyepnö­vényzete kiöregedett termelékenysé­gében visszaesett, sőt nem egy eset­ben terméketlenné vált. A síkvidéki gyepnövényzet nagy része elzsombé­­kosodott, megindult az elláposodás folyamata. Maroshéviz-rajonban is jelentős területen válik szükségessé a rétek és legelők gyökeres megjavítása, felújítása. Ezt célozzák a napjaink­­ban folyó parlagtörések. A feltört gyepet így 2—3 évig szántóföldnek átalakítva, teszik újra termővé, ma­gas fílhozamú gyepterületekké. A fel­tört gyepbe, — ami tápanyagban, humuszban igen gazdag — első év­ben lent, kisebb százalékban zabos­bükkönyt vetnek. Ősszel megtrágyáz­va a második évben kapásnövénnyel, majd a helyi viszonyoknak legjob­ban megfelelő, legtöbb termést adó herefüves keverékkel bevetve, bőséges termést adó rétté, vagy legelővé ala­kul, ahol jelenleg csak 700—900 kg zöldfatermés van hektáronként, így cselekszenek Maroshéviz-rajon dolgo­zó parasztjai is. Dédán 90 hektárt, Felsőrépán 80 hektárt, Marosligeten 67 hektárt, stb. a rajonban összesen 336 hektárt törtek már fel november 22-ig. Natea Aurel, Buzila Grigore hévízi és sok más dolgozó paraszt végzett ilyen irányú eredményes mun­kát. A feladat az, hogy amíg az idő en­­gedi, tovább kell folytatni a termé­ketlen, vagy kevés termést adó gye­pek feltörését. A dolgozó parasztok ezeken a területeken alakítsanak egyszerű termelési társulásokat, mert közös erővel, géppel, a földet job­ban megművelve, nagyobb termést biztosíthatnak mind saját maguk, mind népgazdaságunk számára. Ha jól dolgozik a szövetkezet , vonzza az új tagokat A nyárádszeredai „Nirajul“ kisipa­ri termelőszövetkezet szovátai egysé­gének dolgozói október hónapban 18 százalékkal teljesítették túl előirány­zatukat. Jó Károly, valamint Csibi Károly kommunista cipészek 85, illet­ve 62 százalékos túlteljesítéssel já­rultak hozzá a fenti eredmény eléré­séhez. Azonban minőségileg a leg­szebb és legjobb munkát Nagy János végezte, aki a szövetkezetben dolgozó minőségi brigádnak is tagja. A szö­vetkezeti tagok az elmúlt hónapban és e hónapban az erdőmunkások számára csizmák átalakításával foglalkoztak, így több mint 200 párat alakítottak át és adtak át az illetékes szervek­nek, hogy azok juttassák el az erdő­­ipari munkásokhoz.­­ A dolgozók egyre növekvő igénye­inek kielégítése érdekében a nyárád­szeredai szövetkezeti­­ központ javas­latára elhatározták, hogy Nyárádre­­metén is alakítanak egy egységet, ahol a környék lakóinak igénye sze­rint cipőjavatásokkal foglalkoznak. A szövetkezeti mozgalom fejlődését iga­zolja az, hogy a nyárádre­metei kis­iparosok vállalták, hogy belépnek a szövetkezetbe, s ott, saját községükben dolgozva, hozzájárulnak majd a szö­vetkezet előtt álló — egyre nagyobb — feladatok megvalósításához. A kolhozparasztok példáját követik Simon Juliánna, az uzoni kollektív gazdaság elnöke, az állatok egyedi ta­karmányozásának helyes módszerét magyarázza meg az állatgondozónak és a jövő állattenyésztőinek, a gazdaság ifjainak, úgy, ahogy a kolhozpa­rasztoktól tanulta. Gyümölcsfa ültetés A Maroshéviz-rajoni néptanár és mezőgazdasági ügyosztálya gyü­­mölcsfaültetési tervének teljesítése érdekében a régeni állami gazdaság­tól szép gyümölcsfacsemetéket kapott, amit a községek dolgozó parasztjai között osztott szét. A kiosztott cse­meték nagy része alma,- és körte­­fajta volt, azonban a melegebb ré­szekre cseresznyét, meggyet és ba­rackot is osztottak ki. A községek közül Monor 250, Marosoroszfalu 400, Felsőrépa 2780 darab csemetét vásárolt és ültetett el. A rajoni mezőgazdasági ügyosztály hibát követett el, amikor a Gyergyó­­szentmiklósról kiutalt gyümölcsfa­csemeték után nem ment idejében, s így a közben beállott kedvezőtlen időjárás miatt a rajon felső közsé­geibe már nem tudták elszállítani. Maroshéviz-rajon technikusai és Ba­lázs Ignác főmérnök is tisztában van­nak azzal a ténnyel, hogy az ősszel ültetett gyümölcsfacsemete fogamzási százaléka sokkal nagyobb, mint a ta­vasszal ültetetté.

Next