Vörös Zászló, 1955. március (4. évfolyam, 49-75. szám)

1955-03-01 / 49. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! ÍM^iW^^MtlCMTM^OHUfílVCZíTŐSiC^SATMOHtífíUlil^AN^SAiW^. Töretlen hittel és erővel a béke őrhelyén Dolgozó népünk, hazánk minden egyes becsületes fia és leánya, nagy örömmel és mélységes elégtétellel fo­gadta a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének nyilatkozatát és Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak, orszá­gunk minisztertanácsa elnökének be­szédét, amelyben újból mélyrehatóan körvonalazta kormányunk külpolitiká­ját. Mind a Nagy Nemzetgyűlés nyilat­kozata és Gh. Gheorghiu-Dej beszéde, mind az az egyöntetű és forró helyes­lés, amellyel hazánk minden becsü­letes dolgozója fogadta a nyilatkozat­ban és miniszterelnökünk beszédében kifejtett külpolitikai irányelveket, ékesszóló bizonyítéka népi demokra­tikus államunk következetes békepoli­tikájának, népünk rendíthetetlen bé­keakaratának. A jelenlegi körülmények között, amikor az agresszív körök, élükön az USA imperialistáival, egyre eszeve­szettebb erőfeszítéseket tesznek a bé­ke aláaknázására, egy újabb agresszió kirobbantására, mind a Nagy Nem­zetgyűlés nyilatkozatának, mind a Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs által a nem­zetközi helyzetről adott elemzésének különlegesen nagy jelentősége van. A világ békéjét, a népek biztonságát veszélyeztető imperialista mesterkedé­sekkel kapcsolatban, hazánk Nagy Nemzetgyűlése — a békére és a nem­zetközi együttműködésre törekvő ro­mán nép akaratának legfőbb képvise­leti fóruma — nyilatkozatában teljes határozottsággal szögezte le: „A Ro­mán Népköztársaság Nagy Nemzet­­gyűlésének az a véleménye, hogy a népek közötti békét fenyegető nagy veszély sikerrel elhárítható, ha min­den állam a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelső Szov­jetjének nyilatkozatában kinyilvánított nemzetközi elvek szerint fogja irányí­tani külpolitikáját. Ezek az elvek — az egyedül­ik, amelyek biztosíthatják az államok békés egymás mellett élé­sét, társadalmi rendszerre való tekin­tet nélkül, és amelyek biztosíthatják a népek baráti együttműködését a béke és haladás jegyében — a követ­kezők: jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, meg nem tá­madás és tartózkodás az államok te­rületi épségének megsértésére irányuló kísérletektől, az országok nemzeti suverenitásának és függetlenségének tiszteletben tartása.“ Mint arra Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs beszédében rá­mutatott, hazánk népe teljes egészé­ben magáévá teszi ezeket az elveket, minthogy ezeknek az elveknek az alapján békés kapcsolatok jöhetnek létre az összes nagy és kis államok között, társadalmi és állami rendsze­rükre való tekintet nélkül. Ami a Ro­mán Népköztársaságot illeti, mint is­meretes, más államokkal való kapcso­lataiban következetesen alkalmazza a békés és demokratikus elveket. ,,A Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya — mon­dotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs — egész tevékenységének középpontjában a népek közti békéért és együttműkö­désért folytatott harcot állítja."­ Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az, hogy népi demokratikus államunk nap­jaink összes nagyobb és égető vitás nemzetközi kérdéseiben szilárd állás­pontot foglal a legyőzhetetlen Szov­jetunió vezette békeerők oldalán, hogy tevékenyen támogatja a Szovjetunió­nak a béke megszilárdításáért, a nem­zetközi feszültség enyhülése érdekében kezdeményezett összes akcióit. Nép­köztársaságunk kormánya csupán az utóbbi időben is, egész sor konkrét ténnyel igazolta, hogy legfőbb célja biztosítani hazánkban a békés építő­­munka lehetőségét, épp ezért minden erejével kész hozzájárulni a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, a népes békéjének és biztonságának megóvá­sához. Beszédes bizonysága ennek többek közt az, hogy kormányunk és népünk több izben állást foglalt az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer létrehozása mellett, teljes határozott­sággal felemelte szavát az európai népek és békéjének halálos ellensége,­­ a német militarizmus feltámasztása ellen. Ezt az álláspontját juttatta kifejezésre azzal is, hogy megbízottai útján részt vett a moszkvai értekezle­ten, ahol kifejezte, hogy a többi euró­pai állam oldalán kész hozzájárulni az európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtéséhez, mint amely a legjobb út egy esetleges agresszió megakadályozására, s biztosítja a bé­ke fenntartását. Hazánk békeszerető népe tisztán látja, hogy a világ békéjének s így sa­ját békéjének és biztonságának, bol­dog jelenének és napfényes jövőjének szempontjából a legnagyobb veszélyt az agresszív körök által hirdetett és követett „erőpolitika jelenti“, amely a feszültség állandó fokozására, a né­met min­tarizmus feltámasztására, a népek leigázására, egy új háború ki­robbantására irányul. Népünk jól számot vetett ezzel a veszéllyel, töb­bek között a német min­tarizmus fel­­támasztásával járó nagy veszéllyel, s elhatározott akarata, hogy a többi békeszerető néppel szoros szövetség­ben, mindent megtesz annak elhárítá­sáért, annál is inkább, mert nem fe­lejtette el azokat az áldozatokat és szenvedéseket, amelyeket a német mi­­litarizmus okozott nem­ a két világhá­borúban. És ha a háború megszál­lottjainak mégis sikerül életbeléptéül­ a párizsi egyezményeket, az Európá­ban kialakuló új helyzetnek megfele­lően, kormányunk és népünk a Szov­jetunió oldalán és a moszkvai érte­kezlet többi részvevő államával együtt, kész megtenni a moszkvai nyilatko­zatban előirányzott intézkedéseket, Európa, valamint saját békénk és biz­tonságunk megóvására. ..A világhétre biztosításának az az egyik legfőbb követelménye —­ mon­dotta beszédében Gh. Gheorghiu-De. elvtárs, — hogy senki se avatkozzék be más népek belügyeibe“. Ennek a magasztos elvnek a szellemében né­pünk határozottan állást foglal az USA tajvani agressziója, Kína belügyeibe avatkozása ellen s a béke érdekében egy emberként követeli, hogy vonják vissza az amerikai intervenciós csa­patokat Tajvan térségéből. Ugyanígy, dolgozó népünk joggal tiltakozik az agresszív körök ama gyakorlata el­len, hogy katonai támaszpontokkal igyekeznek körülvenni a béketábor or­szágait és az ellen, hogy bizonyos ál­lamok területén megtűrik a haza­áru­ló fasiszta és terrorista elemekből tobor­zott bandák működését amelyeket aljas provokációk elkövetésére ösztö­nöznek, amint ez történt Svájcban a román követség ellen. Ezt a gaztettet az egész világ haladó közvéleménye a legnagyobb felháborodással bélye­gezte meg, s ítélte el annak­ értelmi szerzőit, pénzelőit, az amerikai impe­rialistákat, felszabadult dolgozó né­pünk ha­milos ellenségeit. A jelenlegi nemzetközi feszültséget nagy mértékben súlyosbítja az impe­rialista tábor által folytatott féktelen fegyverkezési hajsza, valamint az atomháborúval való fenyegetőzés. Az agresszív imperialista körök — élü­kön az USA vezetőtereivel — abban a téves illúzióban ringatják magukat, hogy atomháborúval való fenyegető­zéssel megfélemlíthetik a békeszerető népeket. De nagyon tévednek az im­perialista urak. A béke és a szocializ­mus táborának népei nem ijedősek. „Meg kell mondanunk, — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs — hogy nem nekünk van okunk félelemre, ha­nem az imperialistáknak kell retteg­niük, mert ha agresszív kalandokba találnának bocsátkozni, nem a „világ civilizációja" pusztulna el, hanem az a rothadt társadalmi rendszer, amely már túlélte önmagát, az imperialista rendszer, amelyet rabló és vérengző jellege annyira gyűlöletessé tesz a népek előtt.“ Országunk népe és kor­mánya — akárcsak a világ valameny­­nyi népe — teljes határozottsággal támogatja a Szovjetunió fáradhatat­lan erőfeszítéseit azért hogy az atom­energiát csakis békés célokra, az em­beriség haladása érdekében, az em­beri civilizáció és kultúra felvirágoz­tatására használják fel. Országunk következetesen folytatja a béke és a nemzetközi együttműködés külpolitikáját a más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének politikáját Országunk külpolitikájának megingathatatlan alap­­elve a Szovjetunióval való barátsá­gunk és testvéri együttműködésünk. Ez a barátság és együttműködés bé­kés és szabad életünk, a szocializmus építésének útján való előrehaladásunk biztos záloga. Kormányunk ugyanak­kor arra törekszik, hogy mind jobban megszilárdítsa testvéri kapcsolatait a demokrácia és a szocializmus tábo­rának országaival. Ami hazánknak a tőkés országokkal való kapcsolatait illeti, pártunk és kormányunk politi­kája a két rendszer békés egymás mellett létezésének lenini elvéből in­­d­ul ki, s ennek szellemében valameny­­nyi érdekelt állammal széleskörű ke­reskedelmi és kulturális kapcsolatok kifejlesztésére és normális jószomszé­di kapcsolatok létrehozására törek­szik. Ennek egyik konkrét bizonysá­ga az, hogy az utóbbi időben normali­zálódtak a diplomáciai kapcsolatok or­szágunk és Jugoszlávia között, vala­mint az, hogy az elmúlt évben egész sor kapitalista állammal kötöttünk kereskedelmi egyezményt, így­ többek között Indiával, Indonéziával, Izland­­dal, Törökországgal, Egyiptommal, Görögországgal és más államokkal. Népünk békés nép. Minden erőfeszí­tését a haza gazdasági és kulturális fejlesztésére, a dolgozók életszínvona­lának állandó emelésére összpontosít­ja. Nercünknek ezt a törhetetlen béke­akaratát juttatja kifejezésre a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán elmondott beszédében kormányunk vezetője: „Pár­tunk és kormányunk, amelynek nagy érdeke, hogy végső győzelemre vigye a békés építés művét, továbbra is a béke és a nemzetközi együttműködés politikáját folytatta“. Ugyanakkor azonban, amikor eltökélten hitet te­szünk szilárd békeakaratu­nkról, meg­ingathatatlan elhatárolásunk az is, hogy megvédjük azt amit eddig érel­­tettü­nk, amit hősi küzdelemben kivív­tunk. Tudják meg a fékevesztett há­borús gyújtogatók, az amerikai impe­rialisták,­ akik vissza szeretnék állíta­ni országunkban a gyűlölt kapitalis­­ta-földesúri rendszert, " hogy dolgozó népünk szükség esetén nem fog ha­bozni, hogy megfelelő választ adjon az agresszoroknak. Népünk töretlen hittel és erővel áll helyt a b­éke vé­delmének ráeső frontszakaszán. BÉKÉT AKARUNK! Kobltfalva község dolgozó paraszt­jai a napokban nagygyűlésen fejez­ték ki tiltakozásukat egy újabb vi­lágháború kirobbantása ellen. A tömeggyűlésen részvevők, férfiak és nők, öregek és fiatalok követel­ték az atomfegyverek betiltását. A jelenlevők aláírásukkal fejezték ki békeakaratukat. Akik nem tudtak megjelenni a tömeggyűlésen, kérték a békebizottság tagjait, hogy az íveket vigyék el lakásukra, nehogy kima­radjon nevük.­­ KOVÁCS MIKLÓS levelező ★ Udvarhely vajonban aláírásával egyre több munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi fejezte ki békeóhaját. Ed­dig több mint 112 helyen, községek­ben, üzemekben tartottak békegyű­lést, s írták alá a békeívet. Ezeken a gyűléseken több mint 20.000 ember vett részt. Például Vargyas község­ben 300, Bögözben 450 dolgozó je­lent meg és emelte fel tiltakozó sza­vát egy újabb háború kirobbantása ellen. Az agitációs csoportok munká­jának eredményeképpen február 23-ig Udvarhely-Major­ban több mint 35.000 dolgozó írta alá a békeivet. A MAI SZAMBAN: — Egyre javul a dolgozók ellá­tása (2. oldal) — TÖLGYES JAKAB: Tartalmas esték Vaslábon (2. oldal) — HERMAN ERNŐ: A „Metárus " szövetkezet dolgozói a terv teljesí­téséért (3. oldal) — A csernátoni néptanács javíts­on munkáján (3. oldal) — Az ENSZ leszerelési albizotts­ága megkezdte munkálatait (4. oldal) — Testnevelés és sport (4. oldal) Nyerjék el méltó büntetésüket Tiltakozó gyűlések Udvarhely-rajon számos üzemében, intézményében és kultúrotthonában a dolgozók nagygyűlésen fejezték ki a berni események elleni tiltakozásukat. Vlahicán a szervezetek és üzemrész­­legek vezetői előzetes megbeszélésen tárgyalták meg a svájci eseménye­ket. Fancsali János gépész, alapszer­vezeti titkár, legmélyebb felháborodá­sának adott kifejezést amiatt, hogy akkor, amikor országunkban a leg­­messzebbmenően gondoskodunk min­den állam követségének biztonságá­ról, a svájci hatóságok bűnös mulasz­tása miatt Aurel Ijejunak áldozatul kellett esnie a nemzeti szuverenitá­sunkat megsértő aljas provokáció al­kalmával. — Hogy ez megtörténhe­tett — mondotta Fancsali elvtárs — az a háborús gyújtogató amerikai im­perialisták bátorításának és felbujtá­­sának tulajdonítható. Szükséges, hogy az ezen esemény elleni tiltakozást az üzem egész munkásságával együtt juttassuk kifejezésre. Benedek Béla kommunista a lövé­­tei eseményekre, Balázs Pál meggyil­kolására emlékeztette a jelenlévőket, majd többek között Bozsejovszki Jó­zsef ü­zemigazgató hozzászólása után elhatározták egy népgyűlés összehí­vását A szentpáli kultúrotthonban 240 dolgozó paraszt hallgatta végig a berni provokáció ismertetését, majd Nagy György néptanácsi elnök, s Kozma Miklós tanító véleménynyilvá­nítása után egy tiltakozó szöveget fogadtak el. Bögözön is megdöbben­tette a dolgozókat a berni banditatá­madás eseményeinek ismertetése, amit a jelenlévő 150 dolgozó még jobban megértett a vendégszereplő peteki kultúrotthon színjátszócsoportjának előadása után. Ugyanis a petekiek a „Nagy idő ké­szül“ című színdarabbal a horthysta pribékek és azok besúgóinak mesterke­déseit mutatták be.­ Máréfalván 150, Kereszturon 300, Rugonfalván 400 dolgozó fejezte ki egyetértését a Ro­mán Népköztársaság kormányának azon követelésével, hogy a svájci ha­tóságok haladéktalanul tartóztassák le és szolgáltassák ki a huligán ban­da tagjait, hogy dolgozó népünk meghozza ítéletét Aurel Beju gyilko­sai ellen. F.arcádon Lázár Lajos, Hodgyában Márton Dénes dolgozó paraszt cso­portos megbeszéléseken fejezte ki til­takozását a svájci hatóságok tétlen­sége, az amerikai imperialisták fel­bujtó magatartása ellen és követelte, hogy a bűnösök rövid idő irt kap­ják meg méltó büntetésüket BENKŐ JÁNOS ■ár A MAROSVASARHELY­ Orvostu­dományi és Gyógyszerészeti Intézet dolgozói, február 19-én nagygyűlés keretében tiltakoztak a berni követ­ségünk ellen intézett fasiszta huli­gán támadás ellen. A nagygyűlést Kovács István, az egyetemi szakszervezet vezetőségi tagja nyitotta meg, majd dr. Ander Zoltán, tanulmányi igazgató. Ismer­tette a nemzetközi életben szinte pél­dában támadást, mely újabb példája az imperialista háborús provokációk­nak. A felszólalások során Keréh Már­ton éles szavakkal elítélte a felhá­borító gaztettet és követelte a bűnö­sök letartóztatását és kiadását, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. Meg­mutatta a berni támadás és az USA agresszív körei közötti kapcsolatot, utalva arra, hogy ez a szemérmetlen provokáció a nemzetközi feszültség fenntartására irányul. Feri Tamás elvtárs ugyancsak éle­sen elítélte a fasiszta provokációt, rámutatva, hogy ez is egyike azok­nak a sorozatos provokációknak, amelyeket az imperialista agresszív körök hazánk és a Népi Demokra­tikus országok ellen folytatnak, azok­nak, amelyek a nemzetközi feszült­ség fenntartását és a háborús hangu­lat fokozását kívánják elérni. Köve­teli a gyilkosok kiadását és méltó megbüntetését Varga Ibolya hozzászólásában rá­mutat arra a hamis felfogásra, hogy Svájc egy semleges ország, amelyik távol tartja magát a politikai küz­delemtől. Ez a támadás és az, hogy a svájci rendőrség tétlenül nézte az eseményeket, bizonyítja, hogy Svájc vezető köre­ az imperialista tábor szekértolói. Másrészt pedig ez a tá­madás, világosan bizonyítja, hogy a burzsoázia elvetette magától a nem­zetközi élet legelemibb diplomáciai szabályait, dühében és tehetetlensé­gében áttért a huligán fasiszta táma­dások, a gyilkosságok útjára. A nagygyűlés résztvevői egyhan­gúlag elítélik a Svájcba emigrált fa­siszta vasgárdisták huligán megnyil­vánulását és követelték Aurel Pett gyilkosainak kiadatását és méltó megbüntetését. Gyűlnek az aláírások felhívást- Egyre több név kerül a békeivek­re. Egyre többen bélyegzik meg az imperialisták háborús törekvéseit. A kézdivásárhelyi „Sportind“ szövetkezet dolgozói aláírják a béke­­

Next