Vörös Zászló, 1955. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1955-04-01 / 76. szám
A kollektív gazdaságok gazdasági-szervezeti megszilárdításáért IV. A kollektív gazdaság terveiről, normáiról és belső rendszabályzatáról Kollektív gazdaságaink 5 éves tapasztalata azt mutatja, hogy a 141-es határozat szellemében megszervezett mezei brigádok, csoportok és állattenyésztési farmok csak akkor tudnak eredményes munkát végezni, ha terv szerint dolgoznak, úgy, ahogy azt a kollektív gazdaságok alapszabálya megmutatja. A helyesen összeállított terv igen nagy jelentőségű. A brigádokra és farmokra szétosztott termelési tervnek meg kell mutatnia, milyen munkát kell elvégezniük a brigád vagy farm dolgozóinak, milyen eredményeket kell elérniök, az eredmények eléréséhez hány munkanapot lehet eltölteni, a brigádnak hány igásállatra van szüksége, mennyi takarmány szükséges ezen állatok eltartásához, hány férfi-, nő- és fiatal munkaerő dolgozik a brigádban stb. A tervet jól kell ismernie minden tagnak. Hogyan fognak küzdeni a marosszentannai kollektivisták a terv teljesítéséért, amikor a mezei és kertészeti brigádok tagjai még nem ismerik a tervet, az állattenyésztő farmnak pedig még nincs is terve? Ezen brigádok tagjai hogyan fogják majd megtudni, hogy az előirányzott munkanapokat túlhaladták-e vagy sem, amikor a felületesen, bürokrata módon kitöltött brigádterv nem mutatja meg a különböző munkálatokhoz szükséges munkanapok számát? Hasonlóan a nagyernyei brigádok sem tudnak terv szerint dolgozni. Ugyanis Telegdi Márton, a sáromberki kerület mérnökének hanyagsága miatt 1955 március 17-én a brigádterveknek még csak 20 százaléka volt kitöltve. Jó volna, ha a technikusok segítségével az összes kollektív gazdaságok vezetőségei három hónapos késés után rendeznék a brigád és a farmok termelési terveit, hogy ezáltal ezen gazdaságok brigádjai és farmjai tényleg terv szerint tudjanak dolgozni. A termelési terv végrehajtásához, az intézkedési terv alapján, a kollektív gazdaság vezetőségének munkatervet kell készítenie, felosztva brigádokra és évnegyedekre. A brigádvezetőnek a csoportfelelősök segítségével a brigádosok munkatervéből kell összeállítania a csoportok munkatervét, amit a csoportfelelősök fel kell, hogy oszszanak minden egyes csoporttagra. A tagok, csoportok, brigádok, farmok és kollektív gazdaságok között e tervek alapján könnyen megszervezhető a szocialista verseny. A jó termelési tervek és munkatervek alapján a szocialista versenyt könnyen ki lehet értékelni. A kollektív gazdaságok földjein a bő termés elérésének egyik alapfeltétele a GTA brigádok és a mezei brigádok munkálatainak szerződés útján történő arányos elosztása. Ezért a brigádok munkatervében az alábbi pontoknak kell szerepelniök: a GTA brigádok segítése, vagyis a területek megtisztítása, előkészítése, a brigádok kellő időben megfelelő vetőmagvakkal való ellátása, a GTA brigádokhoz szükséges kollektivisták kijelölése stb. Ha a mezei brigád figyelmes a GTA brigádjaival szemben, akkor a traktoristák is jól tudnak dolgozni. Követésre méltó a sóváradi kollektiv gazdaság brigádja és Zsigmond András traktoros, úgyszintén a paniti kollektiv gazdaság brigádja és Sikó József traktoros példája. Ezen kollektív gazdaságokban terv szerint a brigádok minden támogatást megadtak a GTA brigádjainak és ezáltal a traktoristák is jó minőségű munkát tudtak végezni. A munkák jó megszervezése, a munka termelékenységének és a kollektivisták jövedelmének állandó fokozása céljából különös fontosságú a munkanormák helyes megállapítása és azok alkalmazása. Minden kollektív gazdaságban, minden munkára más normát kell megállapítani A normák 41 megállapításának megkönnyítése végett a minisztertanács egy jóváhagyott normakönyvet bocsátott a kollektív gazdaságok rendelkezésére. Azonban e normákat nem lehet sablonosan alkalmazni. Helytelenül járnak el azok a kollektív gazdaságok, amelyek e normákat minden megjegyzés nélkül jóváhagyják s később a mezei munkák alkalmával alkudozni kezdenek a normák felett. Ennek elkerülése végett szükséges, hogy minden év elején a határozat 17. szakasza értelmében a vezetőség javasolja a közgyűlésnek a normák felülvizsgálatát és azon normák helyébe, amelyek túlságosan lazának, elavultnak bizonyultak, kérje új normák elfogadását. Előfordulhat az is, hogy egyes munkanormákat a talaj minősége miatt még az élmunkások sem tudnak teljesíteni. Ilyen esetekben a normákat csökkenteni is lehet. Ha a normát minden év elején elfogadják, sok szervezetlenséget megszüntetnek a gazdaságban. A vezetőtanácsnak kötelessége a kollektív gazdaság minden tagját részletesen felvilágosítani a helyes normák megállapításának fontosságáról. A normák pontos megállapításának legfőbb feltétele, hogy azt a közgyűlés vitassa meg s a vitában minél több kollektivista vegyen részt. Nagyon helytelen egyes kollektív gazdaságoknak az a törekvése, hogy a normákat minél alacsonyabbra leszállítsák. Ez a módszer a benyíló kollektivistáknak kedvez, akik az alacsony normákkal akarják megkeresni munkanapjaikat. Egyes kollektív gazdaságokban a tagok dolgoznak, de nem ismerik a normákat. Ezen hiányosságokból okulva, minden olyan kollektív gazdaságban, ahol a normákat nem állapították meg helyesen és nem függesztették ki, a tagok követelték a vezetőségtől, hogy ezt a legrövidebb időn belül elvégezze. A megállapított normákat nem fontos egy alkalommal mind kifüggeszteni. Helyesen cselekedtek azok a gazdaságok, amelyek különböző mezőgazdasági kampányokra felosztva függesztették ki a normákat 4—5 helyen is. Az állattenyésztőtelepeken, műhelyekben csak az ide tartozó normákat kell kifüggeszteni. Ebben az évben minden kollektív gazdaság vezetőségének különösen nagy gondot kell fordítania az állattenyésztési normák bevezetésére. A 141-es határozatban javasolt normákat a közgyűlés az állattenyésztés keretén belül is megváltoztathatja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Magyar Autonóm Tartományban a disznógondozók normája igen alacsony — tehát ezt lehet emelni. Azon gazdaságokban, ahol az 1954- es évben az állattenyésztésben bevezették a normákat, ott az állatgondozók több munkanapot értek el, az állatok jobb ellátásban részesültek, s az állattenyésztésben elért eredmények is sokkal jobbak. Így pl. az udvarfalvi kollektív gazdaságban, ahol Domahidi János farmvezető vigyázott arra, hogy az állattenyésztési normákat pontosan alkalmazzák, az állattenyésztők sokkal többet keresnek mint azelőtt, amikor havonként állandó javadalmazást kaptak. Példa erre Kacsó János fejőgondozó, aki az 1954-es évben 500 munkanapot teljesített. Az azelőtti években, amikor nem a 141-es határozat szerint dolgozott, még 440 munkanapot sem tudott teljesíteni. Vagy például a kökösi kollektív gazdaságban egy fejőstehén átlagos évi tejhozama 2000 literre emelkedett. Nyárádkarácsonfalván 10 tehén napi tejhozama a normák bevezetése után 80 literről 220 literre emelkedett. Hasonló jó eredményeket értek el a bátosi, keresztúri, udvarfalvi, csibakáposztásszentmiklósi és más gazdaságok állattenyésztői is. A kollektív gazdaságok mintaalapszabályzata hangsúlyozza, hogy a kollektív gazdaságban a munkákat a kollektivisták végzik a közgyűlés által jóváhagyott belső rendszabályzat alapján. A belső rendszabályzat pontosan meghatározza a kollektivisták kötelességeit, részletesen leírja a munka megszervezését az illető gazdaságban, intézkedéseket ír elő a közvagyon ellen vétők számára, meghatározza a napirendet, a kollektivistáknak járó előnyöket és büntetéseket és más intézkedéseket tartalmaz, amelyek a tagokat fegyelmezettségre szoktatják. A belső rendszabályzat összeállításának megkönnyítésére a kollektív gazdaságoknak a tartományi néptanács küldött egy mintát, melynek alapján minden kollektív gazdaság vezetősége a helyi adottságoknak megfelelő belső rendszabályzatot dolgozhatott volna ki. Sajnos, nagyon sok kollektív gazdaság vezetősége ezt a mintát jóváhagyatta a gazdaság tagjaival anélkül, hogy megvitatták volna helyi viszonyokra alkalmazva. Követésre méltó a nagyernyei kollektív gazdaság, ahol a vezetőség a belső rendszabályzatot megvitatta a tagokkal, majd javaslataik alapján kibővítette. Meghatározták, hogy a férfiak évente legkevesebb 200 munkanapot kötelesek elvégezni; az a szolgálati, vagy ügyviteli személy, aki igazolatlanul hiányzik, 1—5 munkanap levonásban részesül; azt a kollektivistát, aki ittas állapotban jön a gazdaságba s ott zavart kelt, 10—25 munkanaplevonással büntetik stb. Ezt a rendszabályzatot kifüggesztették, hogy minden kollektivista tanulmányozhassa. A belső rendszabályzat helyes öszszeállítása, annak megismerése és pontos betartása mgjavítja a munkát, ami bő terméseredményhez vezet. Ezenkívül a kollektivistákból fegyelmezett, szocialista magatartású embert nevel. Az osztályellenség harcol a belső rendszabályzat betartása ellen, mert tudja, hogy ezzel a fejlődést gátolja. Éppen ezért a tagoknak kérniök kell a kollektív gazdaságok vezetőségét, hogy a belső rendszabályzat ellen ismételten vétőket megbüntesse. Ezáltal mindenki hozzájárul a munkafegyelem betartásához, a munkával és közös vagyonnal szembeni új magatartás meghonosodásához, ami pedig a kollektív gazdaságban elért eredmények kulcsa. FAZAKAS ERNŐ és FEHÉR MIKLÓS VÖRÖS ZASZOLÓ Hírek Sepsiszentgyörgy-rajonból Sepsiszentgyörgy-rajon területe és éghajlata egyaránt alkalmas a gyümölcstermesztésre. Évről-évre nagymennyiségű gyümölcsfacsemete kerül szétosztásra mind a kollektív gazdaságok, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között. A rajon területén 1955 tavaszán 7500 darab állami gazdaságokban nevelt gyümölcsfacsemetét osztanak szét jutányos áron, úgyszintén 5000 csemete kerül eladásra a helyi egyéni tulajdonban lévő faiskolákból is. A mikóújfalusi kollektív gazdaságban az ősszel ültetett 250 darab csemetén kívül jelenleg újabb 200 darab csemetét ültetnek. Csak a málnási körzetben a kollektív gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok több mint 1200 gyümölcsfacsemete ültetését vállalták. Ebben a körzetben szép eredményeket értek el a melegágykészítési munkálatokkal is. Eddig 180 négyzetméter melegágyi felületet vetettek be különböző zöldségmagvakkal. A mikóújfalusi és a málnási kollektív gazdaságban a minél sikeresebb palántanevelés céljából tapkockákat készítenek. ★ A selyemhernyótenyésztés fellendítése és a megfelelő számú eperfa nevelése végett Sepsiszentgyörgyön kéthektáros eperfaiskola létesítési munkálatait kezdték meg, ezen a területen ebben az évben 25.000 eperfacsemetét nevelnek. Új feladatok a kisipari termelőszövetkezetek előtt Tartományunk kisipari termelőszövetkezetei most tartják évi közgyűléseiket. A gyűlések keretében a vezetőség számot ad múlt esztendei tevékenységéről, majd megszavazzák a kisipari termelőszövetkezetek új alapszabályzatát s két évi időtartamra megválasztják az új vezetőséget. Az alapszabályzat első szakasza előírja a kisipari termelőszövetkezet célját és feladatait, úgy, ahogy azt kormányunk és pártunk 1953 márciusi határozata meghatározza s rámutat arra, hogy a munka közös termelőeszközökkel történő megszervezése által minél több jó minőségű, a városi és falusi lakosság egyre fokozódó igényeinek megfelelő és elegendő mennyiségű közfogyasztási cikket termeljünk s biztosítsuk a lakosság jó kiszolgálását, ilymódon hozzásegítve a szövetkezeti tagokat is anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez. A kormány jóváhagyása alapján a kisipari termelőszövetkezeti hálózat használt tárgyakat vásárol s azokat átdolgozza, hogy utána ismét átadja a fogyasztásnak. A kisipari termelőszövetkezetek tevékenységében, különösen a termékek választékainak bővítése és a minőség javítása terén még számos hiba van, melyek legfőbb esetben onnan eretnek, hogy nem ismerik a fogyasztók igényeit és ízlését. E hibák kiküszöböléséért a szövetkezet vezetői számára az új alapszabály 8. szakasza többek között előírja azt, hogy kötelességük jó együttműködést teremteni az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervekkel a lakosság igényeinek tanulmányozása céljából, s kötelesek intézkedni, hogy a termelés a lakosság szükségleteivel és igényeivel összhangban legyen. A szövetkezetek vezetőinek törekedniük kell a helyi nyersanyagforrások kihasználásának megszervezésére, az áruszállás csökkentésére, valamint az áruforgalom meggyorsítására. A kisipari termelőszövetkezetek tevékenységében különös jelentőségű a temeléshez szükséges káderek állandó nevelésének biztosítása. Ezért az új alapszabály a tanulók felvételét és kiképzését nem csupán feladatként tűzi ki a szövetkezet számára, s a tanulóknak nemcsak a szakma megtanulását biztosítja, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy 15. életévük betöltése után a szövetkezet tagjai lehessenek. A szövetkezeti alapszabályban említett módosítások biztosítékot jelentenek arra, hogy a kisipari" termelőszövetkezetek a jövőben még jobban végezhessék munkájukat s még hatékonyabban járulhassanak hozzá az első szakaszban lefektetett célkitűzés valóra váltásához. A közgyűlések ma már sokkal magasabb színvonalúak, mint az előző években. Fejlettebbé vált a bírálat és önbírálat szelleme a célkitűzések megvalósítása érdekében. Tartalmasabbak lettek a hozzászólások, s a munkavállalások is mind azt a célt követik, hogy a termékek minőségének állandó javítása, az önköltségi árak csökkentése és a választékok gyarapítása révén sikeresen teljesítsék a szövetkezetek előtt álló célkitűzést. A marosvásárhelyi „Textil Mures“ szövetkezet 1954. évi tervét 104,54 százalékban teljesítette. Az elmúlt év folyamán nagymennyiségű férfi- és nő készruhát s hasonlóképpen sok fehérneműt, valamint szőttes árut állított elő. 1954-ben a második negyedévtől kezdődően a szövetkezet valamennyi részlegében emelkedett a termelés és a munka termelékenysége. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy mind a férfi- és női konfekció, mind pedig a fehérnemű-készítő és cérnakészítő részleg, valamint a szövődé úi, korszerű műhelybe költözött, ahol a termelést úgy szervezték meg, hogy a termelékenység 1953-hoz viszonyítva több mint 18 százalékkal emelkedett. A szövetkezet jó munka eredményeképpen szép jövedelmet ért el. A tagoknak több mint 353.000 lejt osztott ki. A „Carpatic édesipari szövetkezet 1954-ben 123 százalékban teljesítette termelési tervét és több mint 700.000 lej értékű közfogyasztási cikket hozott forgalomba. Az előirányzott 4 százalék helyett 6,3 százalékkal csökkentette az önköltséget. A jól megszervezett munka következtében a szövetkezet jövedelmező ége megnőtt. Ennek eredményeképpen az év végén felosztandó összegből egyes tagok 1.700 lejes osztalékban részesültek. Az udvarhelyi „Május 1“ szövetkezetnél az osztalék szintén meghaladta a havi átlagfizetést. A szövetkezet lelkiismeretes munkájának eredményeként ma büszkén elmondhatják, hogy termékeik országszerte elnyerték a dolgozók elismerését. A közgyűlésen körülbelül 50 személy szólalt fel. Ez azt jelenti, hogy a tagokat érdekli a szövetkezet élete és fejlődése. A szövetkezeti közgyűléseken számos hiányosság került felszínre, amelyek nehézségeket gördítettek munkájuk elé. A jövőben a hibák kiküszöbölése érdekében hathatós intézkedésekre van szükség. Szükséges a javítási és rendelési osztályokat megfelelő bútorzattal ellátni. A Tartományi Kisipari Szövetkezeti Szövetség műszaki osztályával együtt a szövetkezetek új vezetőségének intézkednie kell a szükséges gépi felszerelés és szerszámkészlet beszerzésére. A szövetkezetek üzlethelyiségeinek (javítási és rendelési osztályok, cukrászdák, női és férfi fodrászatok) kirakatait állandóan tisztán kell tartani, a kirakatba helyezett árut időnként ki kell cserélni. A szövetkezetek vezetőségeinek intézkedniök kell, hogy az osztályok csak a jóváhagyott árakat alkalmazzák s ezeknek a jegyzékét látható helyen kifüggesszék, hogy ezáltal megakadályozzák az esetleges visszaéléseket. A nyilvántartási könyvekben fel kell tüntetni a rendelés elkészítésének időpontját, a termék árát, valamint azt, hogy az illető anyag a szövetkezet vagy a megrendelő tulajdona. Az önköltségi ár csökkentése érdekében minden osztálynak pontos nyilvántartást kell vezetnie, hogy idejében fel lehessen ismerni az árak felduzzasztását és, hogy a műszaki osztály késedelem nélkül intézkedhessen annak felszámolására. A műszaki osztálynak gondoskodnia kell arról, hogy ez év folyamán szereljék át külön meghajtásra a gépeket. Ez vonatkozik különösen a kézdivásárhelyi „Sportind" szövetkezetre. A termelési folyamat meggyorsítása céljából meg kell javítani a munkaerő elosztást, a nyersanyagellátást és az alapeszközök karbantartását. A célkitűzések megvalósítása érdekében a vezetőtanácsok minden egyes tagjának konkrét feladata, hogy a műszaki osztály munkájában hathatós segítséget nyújtson. A nyersanyagokat és segédanyagokat illetően miután megtörtént az évnegyedi terv osztályokra, gépekre és egyénekre való felbontása, a szövetkezetek beszerzési osztályai és a szövetség beszerzési osztálya gondoskodjék idejében arról, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, mint az elmúlt esztendőben, amikor a kész ruháról hiányzott a gomb, vagy lábbelik százairól hiányzott a hozzávaló rizgli. Emiatt nem lehetett átadni a kereskedelemnek. Minden szövetkezeti tagnak, technikusnak és vezetőnek becsületbeli feladata, hogy hozzájáruljon a szocialista verseny szervezéséhez és fellendítéséhez, mert ez biztosítja a szövetkezeti tagok anyagi és erkölcsi körülményeinek fokozatos javulását. Összegezve a közgyűléseken felszínre hozott eredményeket és a hiányosságok leküzdésére irányuló törekvést, reméljük, hogy a kisipari termelőszövetkezetek hálózata nagymértékben hozzájárul tartományunk dolgozói életszínvonalának emeléséhez. PANTI SÁNDOR