Vörös Zászló, 1955. június (4. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

2 Néhány nap múlva összeül a Ro­mán Munkáspárt tartományi értekez­lete (konferenciája), melynek célja elemezni a pártmunkát a gazdasági, politikai és kulturális tevékenység minden területen Az értekezleten megválasztják a tartományi bizottsá­got, a tartományi revíziós bizottságot és a Román Munkáspárt 11. kongresz­­szusán részvevő küldötteket. Az értekezlet munkálatainak ered­ménye, sikere nagy mértékben a küldöttek aktív hozzájárulásától, ala­pos, előzetes felkészülésétől függ. A küldöttek azáltal, hogy felszínre hozzák a pártmunka, a gazdasági és kulturális tevékenység legégetőbb kérdéseit, hogy pártos évszerűséggel bírálják a tartományi pártbizottság hiányosságait, biztosítják az értekez­let eredményességét, magas színvo­nalát. A hozzászólók elmondják, hogy munkahelyükön a pártalapszerveze­­tek vezetésével milyen gazdasági eredményeket érnek el, feltárják a pártmunka fogyatékosságait, a szo­cializmus építését gátló tényezőket. A küldötteknek minden lehetőségük megvan a termelés kérdéseinek ala­pos, mélyreható elemzésére. A viták alkalmával majd felszínre kerül üzemeink, gyáraink dolgozóinak ön­feláldozó harca, melyet az ötéves terv idő előtti teljesítéséért vívnak, az a küzdelem, melyet a dolgozók boldogabb életének megteremtéséért folytatnak. Az értekezletnek felszín­re kell hoznia a terv ütemes telje­sítését akadályozó bürokratizmust, le kell lepleznie az osztályidegen elemek galád cselszövéseit. Az értekezleten részvevőknek al­kalmuk lesz elmondani a termelé­kenység emeléséért folyó harcukban elért sikereket, melyeknek eredmé­nyeként növekedett a dolgozók át­lagfizetése. A vitákból ki kell tűn­jön a dolgozók által végzett lelkes munka az árcsökkentés valóraváltá­­sáért, annak megszilárdításáért, va­lamint a további árcsökkentések elő­készítéséért folytatott küzdelmük. Az értekezleten felszínre kell hozni a termelékenység fokozására hasz­nált gyakorlati módszereket mint: a munka helyes megszervezése, a gépi felszerelés maximális kihasználása, az előrehaladott szovjet és hazai munkamódszerek kiterjesztése, a kis­­gépesítés, újítások, ésszerűsítések bevezetése, stb. Az értekezleten megvitatják azo­­kat az eredményeket, melyeket tarto­mányunk dolgozói elértek a termé­kek minőségének javításában. Az alapszervezetek politikai munkájának eredményeként, egyre nagyobb azok­nak a munkásoknak, technikusoknak és mérnököknek a száma, akik a ter­melés állandó fokozása mellett meg­különböztetett figyelmet fordítanak a termékek minőségének szüntelen javítására. A hozzászólásokból ki kell tűnjön, hogyan mozgósította a tartományi pártbizottság a dolgozó­kat a minőség javításáért folytatott harcra s hogy az üzemekben a mi­nőségi ellenőrzés, az ipari káderek szakmai színvonalának emelése, a mérnökök és technikusok gyakorlati útmutatása, segítsége miként járult hozzá a jobb termékek előállításá­hoz. Jelen időszakban tartományunk üzemeiben, gyáraiban a dolgozók egyik legfontosabb célkitűzése a ter­mékek önköltségi árának csökkenté­se. Éppen ezért a tartományi párt­értekezleten ki kell domborítani az önköltség csökkentése terén elért eredményeket, feltárni az olcsóbb árucikkek előállításának lehetőségeit. A küldötteknek alkalmuk lesz elmon­dani,­ hogy munkahelyeiken milyen lehetőségek nyílnak a belső tartalé­kok kiaknázására, a takarékossági mozgalom kiszélesítésére, ami mind az önköltségi ár további csökkenté­sét biztosítja. Az értekezleten alaposan megvitat­ják majd a dolgozó parasztok erőfe­szítéseit, a tíz­millió tonna búza- és kukoricatermés eléréséért, a hektár­hozam szüntelen növelésének lehető­ségeit, a bőséges termés eléréséért, az agrotechnikai módszerek alkal­mazásának előnyeit. A viták során felszínre kerülnek majd a hektáron­kénti terméshozam növelését gátló hiányosságok, az állattenyésztés fej­lesztésében elért sikerek, valamint álatállományunk további növelésének lehetőségei, eszközei. A hozzászólók felszínre hozzák a város és falu közötti árucsere ered­ményeit, hogyan harcolnak a felvá­sárlási terv­­teljesítéséért, a közva­gyon megvédéséért. Az értekezleten a viták során ki kell tűnjön, hogy az alapszervezetek milyen tevékenységet fejtettek ki a kollektív gazdaságok, mezőgazdasá­gi társulások, gazdasági-szervezeti megerősítéséért. A küldöttek elmond­ják majd, hogy az árutermelés olyan méretű növelése, amely biztosítja a dolgozóknak a fogyasztási cikkek bőségét, a dolgozó parasztságnak pedig a jólétet, csak egyetlen úton, a mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának útján oldható meg. Beszá­molnak arról, hogy egyre több dol­gozó paraszt­­ érti meg a közös gazdálkodás előnyeit s önként kéri felvételét egyszerű termelőcsoportok­­ba, társulásokba és kollektív gazda­ságokba. Az értekezleten a hozzászólóknak lehetőségük nyílik elmondani a kul­­túrforradalom útján tartományunk­ban elért eredményeket, a dolgozók kulturális nevelését gátló tényezőket, az állami oktatás sikeres bezárására tett intézkedéseket, beszélhetnek az írástudatlanság felszámolása terén kivívott győzelmekről s a kultúrmun­­ka számos más fontos kérdéséről. Az értekezleten magas színvona­lon kell megvitatni az együttélő nemzeti kisebbségi dolgozók közös, testvéri harcát a szocializmus építés­­séért, a pogári nacionalizmus és elv­telen nemzeti egység kérlelhetetlen leleplezése érdekében kifejtett tevé­kenységüket, a miszticizmus elleni küzdelemben elért sikereket. A tartományi párténekezleten a munkálatok középpontjában a párt­élet kérdéseinek alapos megvitatása kell hogy álljon. A módosított szer­vezeti szabályzattervezet szellemé­ben a vitákban részvevők feltárják a kommunisták harcát, példamutató szerepét a párt- és kormányhatáro­zatok megvalósításáért folytatott küzdelemben, beszélnek a párt- és államfegyelem tiszteletben­­ tartásá­ról, a munkafegyelem megerősítésé­ért folytatott politikai agitációról, a belső pártdemokrácia tiszteletben tartásáról, szilárdan foglalnak állást a belső demokrácia megsértőivel szemben. Az értekezleten ki kell tűn­jön a tömegkapcsolatok kiszélesíté­­­­séért végzett munka eredménye, a tömegszervezetek párt általi vezetése, az alapszervezetek tevékenysége a tagjelöltek felvételével kapcsolatban, s az, hogy a tartományi pártbizott­ság, a rajoni pártbizottságok milyen konkrét gyakorlati segítséget adtak a párt sorainak a munkásosztály legjobb fiaival való bővítésére. A viták alkalmával felszínre kell, hogy kerüljön a pártoktatás ideoló­giai tisztasága, tartalma, hozzájáru­lása a gazdasági feladatok megoldá­sához. A tartományi pártértekezleten ala­posan elemzik, majd a jelenlegi nemzetközi eseményeket. A küldöt­tek beszámolnak arról, hogy tarto­mányunk dolgozói milyen lelkese­déssel fogadták a varsói egyezmény aláírását s egyöntetűen támogatták ő­t. A hozzászólóknak meg lesz a le­hetőségük, hogy pártszerű igényes­séggel, bátor bírálattal mutassanak rá a tartományi pártbizottság tevé­kenységében észlelhető hiányossá­gokra­, alaposan elemezzék az aktiv­isták terepmunkáját, szervező-ellen­őrző tevékenységét, valamint az ál­taluk alkalmazott gyakorlati mód­szerek helyességét. Az értekezleten a küldöttek a bí­rálat és önbírálat fegyverének mé­rési használatával hozzájárulnak a pártmunka megjavításához, a gazda­sági életben mutatkozó hiányossá­gok felszámolásához,­­ a dolgozók életszínvonalának állandó emelésé­hez. A pártértekezleten részvevő kül­döttek feladata, hogy a tartományi bizottságba olyan kommunistákat válasszanak be, akik mindennapi munkájukkal, tettekkel bizonyították be a dolgozó nép ügye iránti oda­adásukat, önfeláldozásukat, s akik fáradtságot nem ismerve küzdenek a párt erősítéséért, vezető szerepének magasabb színvonalra való emelésé­ért. PARTESE­T A tudományi pártértekezlet küszöbén Boldog gyermekek Nem is tudjuk felmérni és értékelni azt a gondos­kodást és szeretetet, amellyel rendszerünk gyermekein­ket körülövezi. Bölcsődék, napközi otthonok, nyaraló e­s­­pék biztosítják számukra a jó életkörülményeket. Népi demokratikus rendszerünkben nem nehéz gyermeket ne­velni. Korszerű egészségü­gyi intézmények, gyermekek,­­­ktinikák, szakorvosok­­ vigyáznak a gyermekek egészsé­gére. Középiskolák, szakiskolák, egyetemek százai neve­lik belőlük a jövő építőit. Jó körülmények között nő és formálódik a szocialista társadalom embere, 3 bit­ , fe­gyelmezett és öntudatos ember, aki emelt főn jár, épít, s ha kell fegyverrel is megvédi hazánkat. Első kép: A fővárosi gyermek­könyvüzlet lsti. Második kép: A Fémipari és Gépgyártóipari Mi­sz­térium papközi otthonának kis lakói. VÖRÖS ZÁSZLÓ. Gyermeksorsok ★ MAROSVÁSÁRHELYEN új, gyer­mekholmikat árusító üzlet nyílt, ahol babaholmik, kicsi ruhácskák, fodros­kötények, lódenkabátkák, pulóverek kerülnek eladásra. Ebben az évben könyviparunk 28 százalékkal több kötött holmit, 23 százalékkal több készruhát és 30 szá­zalékkal több lábbelit gyártott a gyermekek számára, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A pekingben MEGJELENŐ „Kí­nai pionír’’ hetilap pé­lányszáma 3 év alatt 90 ezerről egymillió 748 ezer­re emelkedett. BUDAPESTIÉN a Margit­szigeten úttörő sportstadiont és nyári tábort létesítettek. A gyermekeknek nagy­szerű szórakozást nyújt az 1950-ben épült Úttörő vasút is. SPANYOLORSZÁGBAN napról-nap­­ra keservesebb a fiatal nemzedék élete. Gyermekek felett, ítélkező ter­ vemszékeket létesítenek. Törökor­szágban elhatározták két gyermek börtön építését. A PÁLFALVI KOLLEKTÍV GAZDA­SÁGBAN a napközi otthon lakói a nemzetközi gyermeknap tiszteletére új ruhát és új berendezést kapnak. AZ IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ed­dig több mint 18, millió példányszárá­ban adott ki különböző gyermekiro­dalmi és ifjúsági könyveket. A GYERMEKEK egészségére és pihentetésére államunk óriási össze­geket költ. 1954-ben több mint 125 ezer iskolás töltötte nyári szünid­ét a hegyi és tengerparti nyaraló tábo­rokban. HAMBURG (NYUGAT-NÉMETOR­­SZÁG) KÜLÖNBÖZŐ ISKOLÁIBAN Hitler „Mein Karopf’-ját tankönyv­ként használják. Ilyen és ehhez ha­sonló könyvekkel nevelik a gyerme­keket egy újabb háború katonáivá. Hazánkban minden gyermek előtt nyitva áll az új tehetsége továbbfejlesz­tésére. A képen a marosvásárhelyi Pionír Ház zenekara látható próba köz­ben. A pionír­ zenekar Petruca Ioan tanár vezetésével a nemzetközi gyer­meknapra indulókkal, román és magyar népi táncdalokkal készült. Levelezőink írják A szörcsei dolgozó parasztok a helyi néptanács végrehajtó bizottsá­gának segítségével és az alapszer­vezet irányításával — a vetési terv befejezése után gyors ütemben hozzá­kezdtek a kapás-, valamint másfajta növények ápolásához. Az előirány­zott 60 ha burgonyavetésből 12 ha­on elvégezték az első kapálást, amely­ből 3,40 ha-t négyzetesen vetettek. Ezekben a munkálatokban élenjárnak Bogyó András, ifjú Szász Elek kép­viselők és ifjú Szász Ferenc dolgo­zó paraszt. Az ipari növények ápolásával sem maradnak le a község dolgozó pa­rasztjai- 27 ha-on elvégezték a dug­ványok első kapálását és 5 ha cu­korrépát saraboltak meg. E munká­latokban szép eredményeket értek el idős Szász Elek, Csíki Sándor és Kovács Ferenc B. dolgozó parasztok — írja Szakács Lajos levelező. ♦ A lemhényi Vörös Zászló kollek­tív gazdaság tagjai teljesen végzik a tavaszi mezőgazdasági munkálato­kat. 68 hektár területen elvégezték a gyomtalanítást és 5 ha cukorrépát, 2 ha mákot, 2 ha köményt,­ 1,20 ha agravizált burgonyát kapáltak meg. Ezen munkálatokban élen halad a 11. és III. csoport. Bálint Lajos és Réti Árpád csoportfelelős vezetésével. A kollektív gazdaság eredményei mellett a bőséges termés eléréséhez­­ a község becsületes egyénileg dolgo­­t­­ó pBMSztjai is hozzájárulnak. A nö­vényápolási munkálatokban Tóth Mik­lós és Réti Balázs, jár az élen. A község dolgozó parasztjai az út­javítási akcióban is, kivették részü­ket, 879 köbméter kavicsot hordtak ki a kápolnási útszakaszra, 3 kilo­méter községi útszakaszt kavicsoztak meg, a hidakat megjavították, az árkokat kitakarították — írja Veress Albert levelező. •­ A szentábrahámi dolgozó parasz­tok rendszeresen megtartják a heti mezőgazdasági kiértékelő gyűléseket. Ennek eredményeként, a község dol­gozó parasztjai bekapcsolódtak a nö­vényápolási munkálatokba. Már megkezdték a krumpli, napraforgó, cukorrépa és kukorica első kapálá­sát. Deák Ferenc, Mátéffi Zoltán, László József már egy-egy parcellán elvégezték a kukorica első kapálását arra számítva, hogy ebben az évben négyszer kapálnak a hektáronkénti terméshozam fokozása érdekében. Az újtusnádi Lenin Díja kollektív gazdaságban a tavaszi mezőgazdasá­gi munkálatokban ifjú Bálint József, Keresztes Ferenc, Kóródi Lőri­nc, Szász Márton, Gál Lajos, Sántha Fe­renc, Ferencz Andrásné és Incze Fe­­rencné járnak az élen. Antal István­né Kertész a legnagyobb odaadássa és figyelemmel ápolja a melegágya­kat, hogy , minél szebb és jobb mi­nőségi palántákat, adjon át kipalán­­tázásra — írja Balogh Anna levelezi . Mit Olvassunk? Morozov Jr. F. Az erdő élettana Mezőgazdaság kiadó, 1952 388 old ábrákkal. Tompa Károly és Baranyai József Erdőművelés. Mezőgazdasági kiadó 1952. 303 old. ábrákkal és 33 fény­képpel. Tuskó — Kollwentz — Farkas: Erdőhasználat. Mezőgazdasági ki­adó, 1053. 292 old. ábrákkal és l­ fényképpel­ Erdővédelemtan. Erdőgazdaság technikumok számára Mezőgazdaság kiadó, 1953. 176 old. ábrákkal. Imrik — Kollwentz — Teszárs: Erdészeti műszaki ismeretek. Mező­gazdasági kiadó, 19­52. 156 old. áb­rákkal. A tartományi könyvtár az olvasót rendelkezésére áll naponta 8—20 órá­ig a Kultúrpalota emeleti helyiségé­­ben. _ _______________ | HIRDETMÉNY A kolozsvári Állami Magyar Ope­ra 1955 június 21-én, kedden reggel 9 órai kezdettel versenyvizsgát ren­dez alt, tenor, bariton, basszus ja­­gánénekesi, alt, tenor, basszus kar­­énekesi, b­alett­ táncosi és korrepe­titor­i állások betöltésére. A pályázók kérvényüket június 20.-­ án déli 1 óráig nyújthatják be az Ál­lami Magyar Opera gazdasági hi­vatalához.

Next