Vörös Zászló, 1955. augusztus (4. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

■ I IV. évfolyam 180. (1104.) szám Kedd, 1955. augusztus 2. aRA 20 BÁNI I Ilin...........IHM Ilii UHUI II il I ilWinilBI WHimilll IiiHI imWWlFM IITIllllllfl TPIIIilM11lflMllillMllllli|IIMBIII»lilllMin !■ iMlllllii Iliin II I |i| Ilii ...................... i i ni'' Sürgősen kezdjük meg a cséplést és fokozzuk ütemét ■Valamennyi dolgozó paraszt saját tapasztalatából tudja, hogy a kalá­szosok betakarítása nem tűr halasz­tást. Csak a viaszérésben végzett aratással kerülhetjük el a károsodást. Itt pedig gyors munka szükséges, mert rövid idő alatt bekövetkezik a teljesítés, s ekkor már pereg a szem. Ilyenkor minden órai késés komoly szemveszteséget okoz. Márpedig a dolgozó nép elegendő kenyeréhez szükséges 10 millió­­tonna szemesga­bonát csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden szem búzára, árpára vi­gyázunk. Nem nehéz megérteni azt sem, hogy a viaszérésben végzett aratás­sal még nem kerültük el a gabona­szemek kipergésének veszélyét. A hordás, asztagrakás és cséplés halo­gatása jelentősen csökkenti a hektá­ronkénti terméseredményt Tehát a kenyérgabonatermés csak akkor van kezünkben, amikor a zsákokban, hom­bárban vagy a raktárban látjuk. A fentiekből az is kitűnik, hogy a nyári terménybetakarítás sikere csak úgy lesz teljes, ha idejében gyors ütem­ben, hozzáértéssel, szervezetten meg­felelő munkaeszközökkel, elsősorban gépekkel dolgozunk. Ez különösen fontos az idei nyáron, mivel a gya­kori esőzés következtében összetor­lódott munkák okozta késést is­ pó­­tolni kell. Ahol a pártalapszer­vezetek vezetői rendszeresen, jól felkészítették az agitátorokat s azok kellőképpen meg­magyarázták a dolgozó parasztoknak a fentieket, a községi néptanácsok pedig alaposan megszervezték, irá­nyítják és ellenőrzik a betakarítási munkákat, megvan az eredmény. Ezen a téren a mezőbándi állami gazdaság mutat követendő példát, amely az aratás megkezdése után 6 nappal, július 18-án megkezdte a ga­bona szerűre hordását és a cséplést is. Ugyancsak néhány nappal az ara­tás kezdete után a nagykendi szé­rűn is felbúgott a cséplőgép és azó­ta éjjel-nappal egyre gyorsuló ütem­ben ömlik a szem a zsákokba. Bár több mint 2 hét telt el azóta, hogy tartományunk melegebb éghaj­latú rajonjaiban megkezdődött az aratás, s mégis alig akad követője a fenti példáknak. Sőt még az ara­tással is eléggé vontatottan halad­nak. Marosvásárhely-rajonban példá­ul, ahol július első napjai óta egyre fokozottabb "■temben végzik az ara­tást, mégis július 27-ig csak 49,5 százalékát ■ vágták le az árpának és búzának. Mondhatni azonosak a fel­tételek Erdőszentgyörgy-rajon legna­gyobb részén, s itt még gyengébb, mindössze 14,9 százalék az aratás eredménye. Régen­ rajonban a betaka­rítás 10,5 százaléknál tart. Mi a le­maradás oka? Az említett rajonok legtöbb községében a néptanácsok végrehajtó bizottságainak tagjai, a gyakori esőzésre és az emiatt össze­torlódott sok más munkára hivat­koznak. Ez az indoklás az aratás esetében részben elfogadható. De nem lehet mentség a szérűberende­zés előkészítése és a szérű felszere­lése esetében. Esőben nem lehet ka­pálni és szénát szárítani, de a szé­rűkkel kapcsolatos munkákat végez­hetjük. Mégis az említett rajonokban csak igen ritkán található teljesen berendezett szérű. Ellenben olyan község, ahol a szérű felszerelésnek is csak egy részét készítették elő, elég sok van. Nyárádgálfalván például a községi néptanács hanyagsága miatt július 25-én, nemcsak a szérűk ide­iglenes raktárai, cigarettázó­helyek és a lámpák előkészítése hiányzott, hanem a szérűre vezető út is mond­hatni járatlanul várta, hogy a nép­tanács reá is gondoljon. Nem jobb a helyzet a szérűk előkészítése te­rén Náznánfalván, Szentlászlón és sok más községben. Tehát, ha alaposan vizsgáljuk és helyesen értékeljük a nyári termény­betakarításban mutatkozó lemaradást, megállapíthatjuk, hogy a gyakori esőzés nem is jelent olyan nagy aka­dályt, mint amilyen mértékben ezzel számos községi néptanács és a gazda­ság vezetősége a munkája megszer­vezésében irányításában és ellenőrzé­sében tapasztalható mulasztásokat igyekszik takargatni Ezt bizonyítja az a tény, hogy ahol —, mint pél­dául Nyárádszentbenedeken — az esős napokat a szérvberendezés elő­készítésére kihasználták s az esők utáni félnapokat sem hagyták vesz­ni, hanem a dolgozó parasztok egy­mást segítve páros versenyben tel­jes erejükkel arattak, július 25-ig a kalászosok 90 százalékát rakták ka­langyákba. Ezen a napon az előké­szített szérűkre a hordást is meg­kezdték. Hordják a gabonát a nyá­­rádtói és a szentkirályi szérükre is. Mi tehát a feladat? A rajoni párt­­bizottságok, elsősorban Marosvásár­hely-, Erdőszentgyörgy- és Régen ra­­jonokban, ahol a legsúlyosabb a le­maradás a terménybetakarításban, nyújtsanak megfelelő támogatást az alapszervezeteknek az aratással, hor­dással, csépléssel kapcsolatos politi­kai nevelőmunkában. Ellenőrizzék megfelelően e feladatok végrehajtá­sát. Az alapszervezetek pedig ké­pezzék k­i kellőképpen az agitátoro­kat, s kísérjék figyelemmel azok te­vékenységét. A fent említett példák és hasonlók felhasználásával értes­sék meg a dolgozó parasztokkal a terménybetakarítás, elsősorban a hor­dás és cséplés azonnali megkezdé­sének fontosságát. Hasonló feladat hárul a tartományi mezőgazdasági igazgatóság propaganda osztályára és a községi néptanácsok képviselői­re is. A munka ütemének szüntelen fokozása céljából szélesítsék tömeg­­mozgalommá a kölcsönös, segélynyúj­tást, a szocialista és hazafias ver­senyeket. Ne hagyják kihasználat­lanul az agitáció és mozgósítás olyan hatásos módszereit, eszközeit, mint a dícsérettábla, utcai-újsági verseny­grafikon, jelszavas táblák stb. Hasz­nálják fel ezeket helyesen úgy, ahogy például a nagykendi kollek­tív gazdaság pártalapszervezete és vezetőtanácsa teszi. Az aratás, szerűre hordás, csép­­lés jó megszervezése, irányítása és ellenőrzése a rajoni, valamint a községi néptanácsok sürgős felada­ta. Haladéktalanul készítsék elő a csépléshez szükséges anyagokat, eszközöket és rendezzék be a szérü­ket, úgy, hogy ezzel biztosítsák a tűzvédelmet, éjszakai cséplést, ideig­lenes raktározást, valamint a csép­­lés zavartalan menetét. Irányítsák és ellenőrizzék a hordás, cséplés azonnali megkezdését. A cséplés üte­mének szüntelen fokozása érdekében gondoskodjanak a hordás folyama­tosságáról, elegendő cséplő munkás­ról, akár kaláka, akár állandó fize­téses csoport formájában. A cséplés idejének megrövidítéséhez jelentősen hozzájárul az egész éjszakai csép­­lés megszervezése — úgy, ahogy a kelementelki kollektív gazdaságban hozzáláttak, — a Bredjuk óragrafi­­konos, gyorscséplési módszerének a bevezetése. Igen fontos, hogy vala­mennyi szérűn jól kiképzett szérű­­felelős, cséplőgépellenőr, gépkezelő, nappali és éjjeli őr legyen. Az ál­lamnak járó gabona naponkénti szál­lítása, átadása csak úgy biztosítha­tó, ha karavánkísérő lelkiismeretesen dolgozik, tevékenységét állandóan ellenőrizzük s a szekérkaravánhoz minden napra elegendő fogatot osz­tunk be. Sürgősen kezdjük meg tehát a hordást, a cséplést és állandóan fo­­kozzuk ütemét. Csak így kerülhetjük el a gabonaszemek kipergését, az esőzés okozta károkat, csak így biz­tosíthatunk kellő mennyiségű, jó mi­nőségű vetőmagot a jövő esztendőre és elegendő kenyeret országunk dol­gozó népe számára. Világ proletárjai egy­düli­tek! TARTOMÁNYUNK ÉLETÉBŐL Gabonaszállításra alkalmas tehergép­kocsik A marosvásárhelyi Au­tójavító Főműhelyek dol­gozói is hozzájárulnak az idei gabonaszállítás jó le­bonyolításához. Június má­sodik felében és júliusban a tehergépkocsikon jó mi­­nőségű javításokat végez­tek. A gépkocsik rakterü­­letének deszkafalait léc­alátétekkel s összeeresz­­téssel készítették el. 38 olyan tehergépkocsit bo­csátottak eddig ki, melye­ken a következő felirat olvasható: Gabonaszállí­tásra alkalmas. A köröndi cserépedény- és fazék­készítőknél Az eltelt hónapok folya­mán mind a Comraiprod cserépedény, mind a Vö­rös Csillag fazékgyártó vállalat jelentős fejlődésen ment át. Mindkét egység­nél lényegesen javult a minőség, csökkent a selejt, emelkedett a munkater­melékenység, javult a mun­kakörülmény. A cserépedény vállalat 1-es számú részlegén jú­niusban 15.000 lej­­ érték­ben lépték túl a havi ter­vet. Júliusban újabb 4000 darab szép kivitelezésű cseréptálat, kancsót, csé­szét, virágcserepet, tányért és sok más cserépedényt készítettek terven felül. A törési százalékot 7 száza­lékkal csökkentették. Au­gusztus 23 tiszteletére a vállalat dolgozói megfogad­ták, hogy újabb 5 száza­lékkal javítják a minőséget és 5000 lej értékű megta­karítást érnek el. A Vörös Csillag válla­latnál az anyagszállítás megkönnyítése céljából még június hó folyamán belső erőforrásokból liftet készí­tettek. Az emelő szerkezet segítségével az örlőterem­­ből szükséges palát sok­kal gyorsabban és köny­­nyebben fel lehet szállíta­ni a formázó korongokhoz, mint régebb. Azelőtt mint­egy 60 méter hosszúságú szakaszon a munkások hordták fel a termeléshez szükséges nyersanyagot. A lift elkészítésével havonta 1600—1800 lej értékű meg­takarítást érnek el. Július elején eddig még a nem gyártott tűzálló edények készítését is meg­kezdték. A samott anyag­ból előállított edény 1200 magas hőfokot is kibír, anélkül, hogy megrongá­lódna. A vállalat dolgozói au­gusztus 23 tiszteletére glo­bális tervük 35 százalékos túllépését, a minőség 4 százalékos megjavítását és az önköltség 2 százalékos csökkentését vállalták. Kis újítás-nagy haszon Július havában egyszerű de értékes újítási javasla­tot adott be Hodgyai Mó­zes, az udvarhelyi Vörös Csillag kisipari termelő­szövetkezet gépházának csoportvezetője képesítette a Dunarea típusú kombi­nált szobák szekrényeire szükséges díszléc végek gömbölyítését. Azelőtt a díszléceknél szabadkézzel 8 óra alatt 60 darabot tudtak megmunkálni. Most ugyanannyi idő alatt 150 darabot gömbölyítenek meg. A munkafázis gépesítésé­­vel három munkaerő sza­badult fel. A díszlécek gömbölyíté­­sének gépesítésével jelen­tősen emelkedett a terme­lékenység s ugyanakkor értékes megtakarítást is eredményez. Eddig 141 szobaberende­zés díszléce 1.539,72 lej költséggel járt, most csu­pán 619,83 lejbe kerül. Román és magyar tagozatú bábszínház Mindössze nyolc hónap­ja, hogy Régenben a ra­joni kultúrház mellett báb­színház kezdte meg műkö­dését. Az első napokban csak magyar nyelvű dara­bokat játszottak, de ez év májusában már román ta­gozattal bővült ki a báb­színház. Az eltelt rövid nyolc hónap alatt mint­egy 6000 gyermek és fel­nőtt néző előtt 50 előadást tartott a bábszínház együt­tese. Gyakran ellátogattak a rajon falvaiba is, mint Beresztelkére, Bátosra, Görgényszentimrére, Ma­­rosfelfalura és más helyi­ségekbe, ahol román, ma­gyar falusi dolgozók gye­rekeikkel együtt nagy ér­deklődés mellett nézték végig a bábszínház előadá­sait.­ ­ Építőmunkánk egyik fontos tényezője Meleg sorokban mond köszönetet Szilveszter Mi­­hályné,­­ a sepsiszent­györgyi 2-es számú ma­gyar tannyelvű leányisko­­­la tanítónője, — azért a jutalomért, melyet eddig végzett odaadó, munkájáért kapott a tartományi szál­­­tanácstól. — A betűvetés és olva­sás tudománya mai építő­munkánk egyik fontos té­nyezője — írja levelében. Iskolánk már évek óta ok­tatja a Dózsa György tex­tilgyár írástudatlan mun­kásait Az 1954/55 ös is­kolai évben összesen 52 munkás vizsgázott le si­keresen. Nagyszerű hiva­tásunkat rendületlenül foly­tatjuk, mert a csángó vi­dékről gyakran olyan mun­kások kerülnek az üzem­be, akik írni-olvasni még nem tudnak Jelenleg 9 ilyen tanuló jár az első és öt a második tagozatra. Tanulmányaikat odaadóan, lelkesen végzik s nagyon örülnek az eredménynek. Schild Lajosné örömmel jelentette ki, hogy ezután a fizetési listára saját ke­zével írja oda nevét. Ha­sonló örömben volt része Daczó Józsefnek is miu­tán megtanult írni-olvasni Hazánk minden tájáról 53 KOLOZSVÁR TARTOMÁNYI VÁLLALAT TELJESÍTETTE ÖTÉVES TERVÉT Kolozsvár tartományban ezideig 53 üzem dolgozói jelentették, hogy teljesítették ötéves tervüket. Ezek között a vállalatok között találjuk a tordai Szocializmus Győzelme ce­mentgyárat, a kolozsvári vasúti mű­helyeket, a Herbák János üzemet, a porcelángyárat, a Menajul üzemet. Az ötéves terv teljesítéséért folyó harccal egyidőben a tartomány ösz­­szes vállalatainál a dolgozók azért harcolnak, hogy az év végéig 50 millió lej terven felüli szocialista fel­halmozást érjenek el. Ebből az ösz­­szegből 16 millió lej értékű felhal­mozást már augusztus 23-ig akar­nak teljesíteni. Az első eredmények örvendetesek. A vasúti műhelyeknél július 26-ig terven t­ül 230.000 lej szocialista felhalmozást értek el. A Herbák János üzemekben többtízezer négyzetdeciméter bőrt takarítottak meg. A termelés és a munka terme­lékenységének fokozására tett szer­vezési-technikai intézkedések, vala­mint a dolgozóknak a szocialista verseny keretében kifejtett lendüle­tes munkája a vállalások teljesíté­sének biztosítékát jelentik. 4020 KILÓ BÚZA HEKTÁRONKÉNT A Hírlau-rajoni Coarnele Caprii­­község Augusztus 23 kollektív gazda­ságában 21 hektár területen kereszt­­sorosan vetették a búzát. A napok­ban erről a területről kombájnnal takarították be a hektáronkénti 4020 kilós termést. A gazdaság többi bú­zaföldjein az átlagtermés hektáron­ként 2000 kiló volt. A kollektivisták kiegyenlítették az­ állam iránti köte­lezettségüket, kifizették a GTA-nak járó részt. ÖTÖDSZÖR KAPÁLJÁK A KUKORICÁT Craiova tartományban Locusteni községben három mezőgazdasági tár­sulás működik. A társulások között élénk verseny folyik a fejlett agro­technikai módszerek alkalmazásáért. Az élen az Aurel Sefu-ról elnevezett társulás tagjai haladnak, akik most ötödször kapálják a­­kukoricát. Új filmes­ filmszínházaink műsorán Hazánk filmszínházaiban egyre több külföldről behozott művészi és ismeretterjesztő filmet vetítenek. A filmterjesztő vállalat az utóbbi idő­ben újabb filmekre kötött szerződést a szovjet, kínai, magyar, csehszlo­vák, lengyel, bolgár, német és más országok filmszínházaival. Az újon­nan szerződött filmek egy része már megérkezett. Filmszínházaink rövid időn belül 8 új szovjet filmet vetí­tenek, köztük a Borisz Godunovot és Romeo és Júliát. A magyar film­stúdiók alkotásaiból a közeljövőben mutatják be a Budapesti tavasz és a Díszelőadás című filmeket. Film­színházaink műsorán rövidesen sze­repelnek még: Husz János, Zene és szerelem című csehszlovák, Hotelboy Martin és a Denevér című német,­­A nyugtalan út című bolgár, Ka­land az Atlanti-óceán partján és A reménység órái című lengyel, vala­mint Felderítők a san folyón című kínai filmek. Az olasz filmstúdiók alkotásai kö­zül a Verdi és A halhatatlan dalla­mok (Mascani) című filmeket mu­tatják be filmszínházaink. Úgyszin­tén rövidesen műsorra tűzik Az apa, anya és a nevelőnő című francia, Az egymillió fonsterlinges bankjegy című angol. Az Alberg expressz és Az elveszett dallam­ok című osztrák filmeket és másokat. A külföldi filmvállalatok több ro­mán film kivitelére kötöttek szerző­dést. A külföldi filmszínházakban rövidesen vetíteni fogják A kürtös unokái, A sorakozó, A mi igazga­tónk,­ Marinicával történt valami, vala­mint Ilie sportol című román Elmeket. A MAI SZAMBAN: — Kullog-e Szentegyházasfalu? ( 2 oldal) — Ne késlekedjünk a cséplé­ megkezdésével (3. d­o)... — OROJAN SÁNDOR: A vlahic­ai vasüzemben (3 oldal) — Joszip Broz-Tito, a Jugoszl­v Föderatív Népköztársaság elnöké­­nek beszéde a karnovaci ünnepi gyűlésen (4 oldal) — Rádióműsor. (4 oldal) A szovjet vasutasok napjának megünneplése Marosvásárhelyen Marosvásárhelyen július 31-én dé­lelőtt a Kultúrpalota nagytermében ünnepi gyűlés keretében emlékeztek meg a szovjet vasutasok napjáról. A gyűlés szónokai Nagy Mihály és Talán János, beszédeikben hangsú­lyozták a vasutak fontos szerepét a Szovjetunió gazdasági életében. Mél­tatták a Szovjetunió vasúti hálóza­tának növekedését és a szovjet va­sutasok áldozatkész munkáját. Az előadók beszéltek a szovjet vasuta­sok életéről és arról a gondoskodás­ról, amelyben a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a szovjet állam részesíti őket. Befejezésként megem­lítették, hogy hazánk vasúti dolgo­zói is mindent elkövetnek a vasúti szállítás fejlesztéséért. Visszanyerték a versenyzászlót — Fáradtságot nem ismerve harco­lunk, hogy a versenyzászló újból a mi birtokunkba kerüljön. — Az ADAS Magyar Autonóm Tartományi fe­lügyelőségének dolgozói az első ne­gyedév után ezekkel a szavakkal adták át az országos versenyzász­lót a Sztálin tartományi ADAS fe­lügyelőség dolgozóinak. Vállalásuk­nak eleget is tettek és a második negyedévben elért erdményeikkel visz­­szaszerezték az országos verseny­­zászlót. Az első negyedévben elkövetett hi­bákból tanulva az ADAS dolgozói jobban megszervezték munkájukat, szorosabb kapcsolatot tartottak a néptanácsok pénzügyi osztályaival, kiszélesítették a dolgozók közti szo­cialista versenyt, népszerűsítették a jó munkamódszereket, megjavították a károk megtérítésének elintézését. Ezeknek az intézkedéseknek követ­keztében az ADAS tartományi vi­szonylatban 119,43 százalékban tel­jesítette második negyedévi bevételi tervét, s így visszanyerték a verseny­zászlót a Sztálin­ tartományi­­ felügyelőség dolgozóitól. ADAS

Next