Vörös Zászló, 1955. október (4. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
7 — — Hát bizony fejlődünk, gyarapodunk elvtársnő. Az idő kereke halad, s mi sem akarunk lemaradni. A párt vezet, s mutatja egyre felfelé az utat —mondotta a minap beszélgetés közben Nagy Dénes a mezőpaniti pártalapszervezet titkára. S valóban sok kellemes meglepetés éri a látogatót, aki hosszú évek után ismét Punitban jár. Újonnan épített, csinos házak, orvosi rendelő, kórház, a község központjában új, korszerű kultúrház, a falu végén a kollektív gazdaság hatalmas, új istállója stb. S mindezt néhány év alatt hozta létre a felszabadult dolgozók akarása, lelkes törekvése. A FELSZABADULÁS UTÁN Panitban is mint hazánk minden községében és városában, új életre ébredt a dolgozó nép. Az első lépések bizony a még tapasztalatlan, a sötétségből napfényre kerülő ember bizonytalan lépései voltak, de irányított a párt. Megalakult a pártalapszervezet, s Jánosi Sándor, Nagy Dénes, Kovács Mihály és a többi lelkes kommunista nem ismerte a fáradtságot. Mindenütt ott voltak, ahol segíteni kellett. Tanácsokat adtak, lelkesítettek, tudatosították a falu népében, hogy megbecsült tagjai a dolgozók nagy társadalmának, saját maguknak épitenek, s hogy megvalósításaikkal a dolgozók államát és hatalmát erősitik. S a község dolgos népe nap mint nap világosabban látta, mit és hogyan kell tennie. Nőtt az önbizalmuk és az új életbe vetett hitük. Az államhatalom helyi szervének megválasztása után, ahova mindig a legjobb, legbecsületesebb dolgozó társaikat választották be, már szervezettebb formában indult meg a küzdelem a község fejlesztéséért, új életük megerősítéséért. Már a gazda szemével néztek maguk körül, s a dolgozó parasztok — akiknek azelőtt csak annyi joguk volt, hogy vakon, minden szó nélkül teljesítsék a jegyző, vagy a bíró úr parancsait — maguk döntöttek, hogy mire van szüksége a közösségnek. ORVOSI RENDELŐ kell a falunak — vetődött fel egyik népgyűlésen a kérdés. S nem volt akadály, amelyet le ne győztek volna. Mellettük állottak a kommunisták, a képviselők, a néptanács végrehajtó bizottsága, s rövid időn belül együtt volt a pénz a műszerek és egyebeknek a fedezésére. Ma a szép, hófehér bútorokkal és a vitrinben fényes, vadonatúj műszerekkel ellátott rendelőben, a rendelési napokon a betegeket Jeremiás Béla, nagy népszerűségnek örvendő fiatal orvos, Székely Jolán és Nagy János egészségügyi káderek fogadják. S a dolgozó parasztok kisebb-nagyobb bajaikkal, bizalommal mennek hozzájuk. A VI. osztályos Barabás Ferenc kötözésre jár, a lábát gyógyítják, a kis Kovács J. Sándorkát édesanyja viszi vizsgálatra, mert étvágytalan és sápadt. Barabás néni már 65 éves, de nem hisz a vajákosok „tudományában“, tisztában van azzal, hogy az orvos hivatott a betegségeket gyógyítani. — Nem lehet szóval kifejezni, mit jelent nekünk ez az orvost rendelő — mondja Fülep József, a Panithoz tartozó harcot dolgozó paraszt — a régi világban jött , ugyan ki időközönként körorvosi(már, amikor „ráért“), delegtöbb esetben minden kicsi bajjal 15 kilométert kellett gyalogolnunk, vagy szekereznünk a városig. A RÉGI TÁNCTEREM (sok esetben véres verekedések színhelye a múltban) is évek teltével elégtelennek bizonyult a megnövekedett kultúrigények kielégítésére. Sebaj, új kultúrházat építünk — találták meg a megoldást a falu dolgozói, Bartha Sándor ,„ Daróci János, Jánosi Sándor, Bartha Lajos, s a lobbi képviselő, mint mindig, most is hűségeseknek bizonyultak. A kultúr- és tanügyi állandó bizottság tagjai is tevékenyen támogatták a mozgalmat. Az önkéntesen felajánlott összegek begyűjtése, az anyagbeszerzés, a különböző munkálatok szervezése terén végzett munkák jelentősek a szép, 360 ülőhelyes kultúrotthon építésében. S felejthetetlen annak az 1500 dolgozó parasztnak (nő és férfi egyaránt) az önkéntes munkája, akik az építésnél szorgoskodtak. Vasárnap délutánonként, ünnepnapokon megtelik az új otthon. Adorján György, Kozma Péter, Borbély Domokos, Bodó Mihály és tíz meg tíz társuk jóleső érzéssel szemlélik munkájuk gyümölcsét. Az ifjúság pedig, amelynek „kultúrtevékenysége“ a múltban csupán a táncban, duhajkodásban merült ki, ma színdarabokkal, énekszámokkal, szavalatokkal, s más különböző szép műsorszámokkal szórakoztatja a falu dogozóit. A legutóbbi kultúrversenyen díjat is nyertek. AZ ÚJ ÉLET ÚJ EMBEREKET nevelt Mezőpaniton is, akik előre néznek, szívesen fogadják és alkalmazzák az újat, a haladót. Igyekeznek elsajátítani a legjobb módszereket, hogy munkájuk minél eredményesebb legyen. A kommunisták kezdeményezésére, az agitátorok és képviselők fáradhatatlan felvilágosító munkája nyomán több szegény- és középparaszt család határozta el, hogy rátér a szocialista mezőgazdálkodás útjára, a ma szépen fejlődő kollektív gazdaság igazolja elhatározásuk helyességét. A kollektivisták tanulnak, fejlődnek és becsületes munkájuk nyomán nap mint nap újabb eredmények születnek. Gyarapodik, fejlődik gazdaságuk. Nagy, korszerű istállót, gabonaraktárt, kovácsműhelyt, szekérszint építettek. Az új székház építése is folyamatban van. A MEZŐGAZDASÁGI munkákban a haladó agrotechnikai módszereket alkalmazva, évről-évre nő a hektáronkénti terméshozamuk, nő a részesedésük, s egyre emelkedik életszínvonaluk. Az olyan emberek, mint Pálfi István vagy Gáli Gáspár, akik a múltban urak szolgáiként tengődek, s megizlették a szolgasors minden keserűségét, ma a maguk gazdái, közös, nagy családjukban magukra találtak, s mindketten lakóházat építenek. De találkozunk az új, haladó ember típusával az egyénileg gazdálkodók között is. Szász István például nem közömbös a haladott mezőgazdasági módszerek iránt. Tanulmányozza őket. Ebben az évben kukoricáját négyzetesen vetette. Kukoricaföldje szép és sok termést ígérő, minden arrajáró megcsodálja. Pantea Petru bácsi a dohánytermesztésben ért el igen szép eredményt, mert betartja az agrominimum szabályait. Még sokan vannak, akik szép eredményekről beszélnek, s elmondják azt is, hogy munkájukban igen jelentős segítségetkapnak a mezőgazdasági irányítóhely szakembereitől. Különösen Szatmári István mezőgazdasági mérnökről beszélnek elismeréssel, aki gyakorlati bemutatókkal, tanácsokkal siet a segítségükre. TERVEIKRŐL is igen szívesen beszélnek Pánit dolgozó parasztjai. Elmondják, hogy nemsokára villanyvilágítás lesz a faluban. Be is fizették az erre felajánlott összeg nagy részét. Sőt már egyes anyagokat meg is vásároltak. Lesz aztán rádió, állandó mozi. Hiába, a fejlődéssel szüntelenül nő kultúrigényük is. — Közfürdőt is építünk, s Kövesden kultúrotthont — mondja bizakodóan Bartha Sándor képviselő. Nem beszélve arról, hogy a földgáz bevezetéséről is tárgyalnak már a dolgozók, s erős elhatározásuk, hogy a fővezeték lerakását még ebben az évben megkezdik. Az eddigi sok szép eredmény, a paniti dolgozók erős akarata és új életünkbe vetett törhetetlen hitelezesség arra, hogy ezek a tervek is valóra válnak. PÁLL ERZSÉBET kéit kpksolg ok i£&t Néptanácsaink tevékenységéből VASÁRNAP, október 2. A Román Rádió I. műsora: (1935, 202, 285, 397 m) 6.00: Román népi muzsika. — 6.30: Rádióhíradó. — 6.40 Szovjet dalok. — 7.10: A Scinteia vezércikkének ismertetése. — 8.00: Gyermekműsor. — 8.20: Népi koncert. — 9.00: Katonaműsor. — 9.30: Operaáriák. — 10.00: Gyermekszínház. — 11.00: Szovjet zene. — 11.30: Esztrád-koncert. — 12.30: Donizetti műveiből. — 13.00: Rádióhíradó és sajtóközlöny. — 13.20: Az RNK fegyveres erőinek együttese énekel. — 14.00: Esztrád-koncert. — 15.00: A szovjet rádió műsorának közvetítése az RNK rádióhallgatói részére. — 15.30: A rádió esztrád zenekara játszik. — 16.00: A népi demokratikus országok népdalai. — 16.30: Faluhiradó. — 17.15: Rahmaninov rapszódia. — 17.45: Könnyűzene. — 18 00: Élmunkások kívánságműsora. — 19.00: Rádió színház: Go-No-jo: Ikrek. — 20.45: Esztrádkoncert. — 21.30: Német zenei hét. A Román Rádió II. műsora: (261, 351, d. u. 285, 397 m-en is). (Csak 261 méteren 5.30—6.25: A kolozsvári stúdió adása. — 6.25: Magyar nyelvű adás. — 16.15: A kolozsvári stúdió adása román nyelven. — 18.00: Német nyelvű adás. — 18.30: Magyar nyelvű adás. — 19.00: A kolozsvári stúdió adása magyar nyelven). 8.00: Dalok. — 8.30: Rádióhíradó. — 8.40: Román és a nemzeti kisebbségek dalaiból. — 9.10: Szovjet könnyűzene. — 9.30: Tarlós békéért, népi demokráciáért vezércikkének ismertetése. — 9.50: Reggeli zene. — 10.50: Szimfonikus zene. — 12.29: Válogatott román népi muzsika. — 13.25: Zene. — 13.50: Rádióhíradó. — 14.00: Élmunkások kívánságműsora. — 14.30: A rádió népi zenekara játszik. — 15.00: Hírek. — 15.05: Ion Dacian énekel. — 15.45: Politikai szemle. — 16.00: Népi szimfonikus koncert. — 17.00: Zene. — 19.00: Szovjet zene. — 19.30: Román operett zene. — 20.00: Irodalmi szemle. — 20.15: Tánczene. — 21.00: Rádió magazin. — 22.00: Rádióhíradó, sporthírek. — 22.15: Tánczene. A baráti országok rádiójának műsorából: Kossuth Rádió Budapest. (556 m) — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.10: Pataki szüret. — 11.00: A legkedvesebb dalok. — 12.00: Hírek. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Jó munkáért szép muzsikát. — 13.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 14.15: A magyar rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 15.30: Egy hét a külpolitikában. — 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.30: Helyszíni közvetítés Prágából a Csehszlovákia—Magyarország Európa Kupa labdarúgó mérkőzés II. félidejéről. — 17.30: Hírek. — 18.40: Tánczene. — 19.03: Romeo és Julia. — 22.00: Hírek. — „VÖRÖS ZÁSZLÓ . Felsőrépa f kultúrsiker A Maroshéviz-rajoni Felsőrépa községben a nyári hónapokban sem szünetelt a kultúrmunka. Havonként általában két műsoros előadást rendeztek, s hetenként tartottak tudományos előadásokat a kultúrotthonban. Nem volt és ma sem ritka a kollektív rádióhallgatás. Az utóbbi hetekben a mezőgazdasági munkálatok csökkenésével még inkább megélénkült a kultúrotthon. Két tánccsoport, énekkar és színjátszó csoport működik. A művészi agitációs csoportot most szervezik, már van is néhány tagja, és első szereplését október 16-ig készítik elő. Felsőrépa község két faliújsággal vett részt a faliújságok rajoni versenyén. Az utcai faliújság, melynek előállításában a kultúrotthon igazgatója, Muresan elvtárs is részt vett, dicséretet kapott a rajoni versenyen, a kollektív gazdaság faliújságja pedig elnyerte az első díjat. A község dolgozói jogosan panaszkodnak amiatt, hogy a mozikaraván nagyon ritkán, egy évben alig kétszer-háromszor keresi fel őket, s többet megy olyan községekbe, amelyekben amúgy is van vetítőgép. Szeretnék, ha a Filmszínházak Tartományi Igazgatósága sürgősen orvosolná panaszukat. A sáromberki néptanács ülésszakának margójára A sáromberki néptanács VII. ülésszakának központi kérdése a mezőgazdaság szocialista átalakítása volt. A rövid beszámolót Kelemen Sándor, a néptanács elnöke tartotta. Vigyázott arra, hogy egyetlen oldalra sűrítse mondanivalóját. A beszámoló rövidsége még nem is lett volna baj, ha a lényeges kérdéseket, hibákat és eredményeket valóban feltárta volna. A beszámoló egyszerűen az ülésszak tudomására hozta a történteket. Személy szerint egyetlen képviselőről sem beszélt. Csak épp megemlítette a képviselők általános hibáját, nem népszerűsítették körzetükben a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét. A beszámoló a néptanács és a pártszervezet közti kapcsolatról sem árult el semmit. Az intézkedési terv, amit a sáromberki társasgazdaság megerősítésére dolgoztak ki, már értékesebb volt, mint a beszámoló. Felhívta a figyelmet a szakmai és politikai nevelés fokozására. Javasolta, hogy a sáromberki társasgazdaság a jó szervezési formák elsajátítása céljából szervezzen tapasztalatcserét a vajdaszentiványi és székelykáli társasgazdaságokkal. Az udvarfalvi kollektív gazdaság munkamódszereit pedig előadás keretében népszerűsítsék. Az intézkedési terv legfontosabb két pontja meghatározza, hogy a társasgazdaság vezetősége és a képviselők fokozott felvilágosító munkával szervezzenek új tagokat. Az ez irányban végzett munkájáról minden képviselő köteles beszámolni. Az intézkedési terv ismertetése után hozzászólások következtek. A rajoni néptanács küldötte az ülésszak végén helyesen jegyezte meg: amilyen a beszámoló volt, olyanok a hozzászólások is. A beszámolót nem készítették elő idejében és alaposan, nem merítette ki a néptanács munkáját, nem vetett fel kérdéseket, s nem értékelte ki a képviselők munkáját sem. Szinte várható volt, hogy kevesen szólnak hozzá. Azonban a kevés hozzászólás mellett is felszínre került néhány hiba. Többek között az is, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság munkája nem megfelelő. A határozati javaslatot az ülésszak egyhangúlag elfogadta. A mezőgazdasági munkák helyzetével külön beszámolóban foglalkozott Csatlós Ferenc gazdasági elöljáró. Kifejti, hogy a néptanács nem tudta elérni, hogy a betakarítás idején mindenütt csoportos hordást végezzenek. Még súlyosabb hibája a néptanácsnak, hogy a vetőmag tisztítását nem ellenőrizte, s nincs tisztában annak helyzetével Majd ismertette azt a munkatervet, aminek alapján szétosztják a vetési tervet. A sáromberki néptanács VII. ülésszakának sokkal nagyobb eredménnyel kellett volna végződnie. Mindenekelőtt az előkészületeknél volt sok hiányosság. A beszámoló, amellett, hogy kurtán-furcsán intézett el egyes kérdéseket, egyáltalán nem használta a bírálat és önbírálat fegyverét. A társasgazdaság részéről jelenlévő Asztalos Anna elvtársnő is csak érzlést vetett fel, nem foglalkozott eléggé a társasgazdaság nehézségeivel, a néptanácstól és pártalapszervezettől kapott segítséggel. A pártalapszervezet titkára, Orbán Sándor elvtárs is jelen volt az ülésszakon, de a hallgatás álláspontjára helyezkedett. Ez annál is inkább helytelen, mivel ő is a társasgazdaság tagja, s így annak kérdései nem ismeretlenek előtte. A sáromberki néptanács törekedjék arra, hogy az ülésszakon elfogadott intézkedési terv pontjai valóra váljanak. Kérje számon a képviselőktől a rájuk bízott feladatokat. Különösen nagy súlyt fektessen a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdéseire. Igyekezzen megmagyarázni és népszerűsíteni a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét a dolgozó parasztoknak. S ne felejtse el, hogy az ülésszakokat gondosabban és alaposan kell előkészíteni. Új vasúti menetrend Érvényes 1955 október 1-től Bukarest felé Bukarest felől MAROSVASARHELYRŐL még az alábbi vonatok indulnak: KOLOZSVÁRRA 1.15, LUDASRA 8.30, SAROMBERKÉRE 15.40, KOCSARDRA 16.04, PARAJDRA 5.00 és 12.30, LEKENCÉRE 13.30, MEZŐMEHESRE 14.40. A menetrendben feltüntetett időpont az indulás idejét jelzi, kivéve a végállomásokat, amelyeknél az érkezés időpontját tünteti fel. gyors személy személy személy gyors személy SZEKELYKOCSÁRD - 4.35 Nagy- 11.35 - 21.02 MAROSVASARHELY 6.53 7.10 bánya- 13.41 19.22 23.14 RÉGEN 7.44 8.17 vel. 14.45 20.09 0.20 DEDA 8.30 8.54 9.12 15.30 21.13 1.05 MAROSHÉVIZ 9.55 — 10.54 16.58 22.39 2.40 GYERGYÓSZENTMIKLÓS 11.05 — 12.10 18.06 23.47 4.04 MADÉFALVA 12.36 — 14.28 19.48 1.28 5.52 CSÍKSZEREDA 12.48 — 14 47 20.06 1.41 — SEPSISZENTGYÖRGY 14.12 — 17.02 22.10 3.10 — SZTAUMAROS 14.58 — 18.03 23.10 4.20 — BUKAREST 19.43 — — — 8.34 — gyors személy személy személy gyors személy BUKAREST 15.53 — — — — — SZTALINVAROS 21.13 — 1.33 — 11-20 8.37 SEPSISZENTGYORGY 22.08 — 2.33 — 12.04 9.50 CSÍKSZEREDA 23.55 — 5.01 — 14.03 12.09 MADÉFALVA 0.17 0.43 5.23 14.27 12 38 GYERGYÓSZENTMIKLÓS 1.47 2.40 7.18 — 15.59 14.34 MAROSHÉVIZ 2.37 3.34 8.21 — 16.54 15.28 DEDA 4.00 4.53 10.05 11.10 18.00 16.57 REGEN 4.29 5.31 Nagy 11.51 18.31 17.37 MAROSVASARHELY 5.10 7.05 bánya 13.45 19.10 19.44 SZEKELYKOCSARD 9.16 felé 15.50 — 22.17 ★ MADÉFALVA—SZTALINVAROS, SZTALINVAROS—MADÉFALVA: személy személy személy személy MADÉFALVA 3.00 3.42 SZTALINVAROS 15.52 20.20 CSÍKSZEREDA 3.13 3.56 SEPSI-SEPSI- SZENTGYORGY 17.07 21.27 SZENTGYÖRGY 5.10 6.17 CSÍKSZEREDA 19.25 23.35 SZTALINVAROS 6.15 7.20 MADÉFALVA 19.35 23.45 SZTÁLINVAROS-BLRECK BLRECK—SZTALINVAROS személy személy személy személy SZTALINVAROS 4.04 16.36 BERECK 1.42 10.33 SEPSIKEZDIVÁSÁRHELY 2.31 11.23 SZENTGYÖRGY SIC 17.50 SEPSIKEZDI VÁSÁRHELY 7.K 19.45 SZENTGYÖRGY 4.34 13.25 BERECK 8.03 20.33 SZTALNVAROS 5.34 14.28