Vörös Zászló, 1955. december (4. évfolyam, 283-310. szám)

1955-12-01 / 283. szám

Tapcsítalassink a minőségi ellenőrzés megszervezésében Szocialista iparunk elsőrendű célkitűzése, hogy jó minőségű, olcsó termékeket állítson elő. Különösen fontos ez a dolgozóknak szükséges fogyasztási árucikkeknél A jó minőségű áru magasabb szinten elégíti ki a fogyasztó igényét Ebből a szempontból tehát az ipari termelőegységekben nagy fontosságú tényező a minőségi ellenőrzés megszervezése. Ezt a követelményt figyelembe véve szükségesnek tartottuk a minőségi ellenőrzés megszervezését. Ennek nyomán kiszélesítettük a minőségi ellenőrzés hatóőrét, pontosabban meghatároztuk működésének célját és módját Eredményesnek bizonyult, hogy a minőség ellenőrzésének és megjavításának munkájában érdekeltté tettük a munkásokat és az ellenőröket. (Üzemünkben, a sepsiszentgyörgyi cigarettagyárban, a termékek minősége színvonalának emelésében számottevő sikereket értünk el. Októberben 867, novemberben pedig 8,70 volt a termékek minőségének számteerve. Hogyan értük el ezt az eredményt? A válasz a következő: üzemünkben két minőségi ellenőrző szerv van. Az egyik a műszaki minőségi ellenőrző osztály, a másik a minőséget ellenőrző kollektíva Mindkét közösség nemcsak felügyel a minőségre, hanem intézkedik a minőséget javító tényezők bevezetéséről A műszaki minőségi ellenőrző osztábunak egy vezetője, egy műszaki elfedője és 6 alkalmazottja van. Kik az osztály tagjai? Olyan munkások, akiknek megfelelő szakképzettségük műszaki ismeretük van és jól ismerik a termelési folyamatot. Szüntelen ellenőrzést végeznek a hatáskörükbe tartozó részlegen minden munkafázisnál, minden munkás tevékenysége fölött. A minőségi ellenőröket hetenként más-más részlegre helyezik á. Ez azért helyes eljárás, mert a minőségi ellenőrök megismerik a termelési folyamat minden mozzanatát és közösen javasolhatják annak tökéletesítését. Ez a tény pedig minden bizonynyal kiküszöböli az egyoldalú ellenőrzést, s a termékek minőségének emeléséhez vezet. A minőségi ellenőrök munkája a következő: nemcsak a készárukat, hanem a félkészárut is ellenőrzik, hogy megállapíthassák, alkalmas-e jó minőségű árucikk előállítására. Megvizsgálják a termelés műszaki felszerelését, szervezését és ha látják, hogy valahol nehézségek mutatkoznak amelyek hátrányosan befolyásolják a minőségi termelést, megfelelő javaslatokat ajánlanak azok kiküszöbölésére. Ha rossz minőségű terméket észlelnek, kiveszik a termelésből, megállapítják a hiba okát, megmagyarázzák a munkásnak, hogyan küszöbölheti ki mulasztását. Ha nézeteltérés merül fel az ellenőrök és munkások között, értesítik a műhelyvezetőt és a műszaki minőségi ellenőrzés osztályának főnökét, s ők tesznek igazságot. A minőség emeléséért folytatott csatában fontos az alonos nyilvántartás megszervezése. A gyárban ez óragrafikon segítségével történik. A grafikonon feltüntetik a minőségi számjegyeket. Tudnunk kell, hogy a termékeket minőségük szerint osztályozzák. A tökéletes minőségű terméket 10-es, a selejtest 6-os számjeggyel osztályozzák. A minőségi osztályozás előírásait minden gépcsoporthoz kifüggesztettük A minőség emelésének fokozásáért a táblázat számjegyei mellé állították az annak megfelelő minőségű termékeket. A munkások könnyen felismerhetik a termékek milyenségét, osztályozását, ily módon mind a munkások, mind az ellenőrök ismerik a követelményeket. Ezekre az óragrafikonokra óránként rávezetik az eredményeket. Naponta cserélik és összegezik az elért minőségi színvonalat. Ezáltal megállapítják, ki dolgozott a legjobban, melyik gép termel jó, illetve rossz minőséget. Az összesített jelentést a műszaki ellenőrző osztály a vállalat igazgatóága elé terjeszti, amely megteszi a szükséges javításokat vagy módosításokat a termelésben. Annak érdekében, hogy minden munkást bevonjunk a minőség emeléséért folytatott csatába, megszerveztük a minőségi ellenőrző kollektívát. Ebben a szervben élmunkások, egy technikus, a termelési felelős, a minőségi ellenőrző osztály főnöke, a főmérnök vesznek részt. Ez a kollektíva megvitatja a minőségi termelés kérdéseit, a munkások javaslatait és kezdeményezéseit, a nyers- és segédanyag minőségét és azok megjavításának módját. A kollektíva havonta tartja gyűléseit és határozatokat hoz, amelyek megvalósításával javul a minőség. Ezenkívül közösen a szakszervezeti termelési értekezleteket tartanak a minőség javításának megtárgyalásáért, népszerűsítik azokat az élenjáró munkásokat, akik a legtökéletesebb termékeket állítják elő, bírálják a hanyagokat. A szocialista verseny jelentős mértékben hozzájárult a termékek minőségi színvonalának emeléséhez. Üzemünkben 10 Csutkih minőségi brigád dolgozik és versenyez az elsőbbségért. A szocialista verseny a pártalapszervezet politikai irányításával egyre magasabb szintre emelkedik. A gyár dolgozóinak határozott törekvése, hogy a párt II. Kongresszusának tiszteletére 8,70 százaléknál magasabbra emeljék a dolgozóknak előállított cigarettatermékek minőségét. HASEGAN MINERVA a sepsiszentgyörgyi cigarettagyár mérnöke közgyűlések napirendjét állapítják meg „felülről", hanem még a gyűlés napját is kijelölik. Fehérvár-rajonban az egyes kollektív gazdaságok alapszervezeteinek a rajoni bizottság aktivistái által összeállított munkaterve tökéletesen hasonlít egymáshoz, s egyáltalában nem kapcsolódik az illető gazdaság életéhez s legfontosabb kérdéseihez. Ott, ahol elejtják a pártszervezetek kezdeményezését s gyökeret ver az önálló határozatoktól való óvakodás, formalisták nevelődnek, akik nem a határozatok lényegéhez, hanem betűjéhez ragaszkodnak, s olyan helyzetbe kerülve, amikor egyedül kell tájékozódniuk , függetlenül megoldaniuk a kérdéseket, nem tudnak eligazodni. A belső pártdemokrácia következetes megvalósítása szorosan összefügg a bírálat és az önbírálat széleskörű kibontakozásával. A bírálat és az önbírálat a marxista-leninista párt sajátos seres fegyvere a hibák és hiányosságok felfedésére és megszüntetésére, a pártmunka színvonalának szüntelen emelésére. Pártunk ereje abban áll, hogy nem fél a bírálattól és az önbírálattól, abban, hogy a hiányosságok bírálatából erőt merít a további szakadatlan előrehaladáshoz, s a bírálattal és az önbírálattal neveli a párttagokat és kádereit. A Módosított Szervezeti Szabályzat tervezet kiemeli, hogy pártunk milyen nagy fontosságot tulajdonít a bírálatnak és az önbírálatnak, ugyanakkor megállapítja, hogy a hiányosságok bírálata a párttagnak nemcsak joga, hanem kötelessége is. Amint a Szabályzat tervezet leszögezi, a párttag köteles, hogy „egész tevékenységében gyakorolja és tettekkel ösztönözze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, feltárja és igyekezzék kiküszöbölni a munkában észlelt hibákat és fogyatékosságokat, küzdjön a fogyatékosságok elkendőzésére irányuló törekvések ellen, az önelégültség és a munkában elért sikerektől való megrészegedés ellen, harcoljon a bírálat elfojtására irányuló kísérletek ellen. A bírálat elfojtása súlyos kárt okoz a párt, a nép és az állam érdekeinek, s éppen ezért nem tűrhető meg a párttag tevékenységében.” Sok pártszervezetben még távol állanak attól, hogy a bírálat és az önbírálat, különösen az alulról jövő bírálat, a munka állandó megjavításának módszerévé vált volna. Gyakran találkozunk a bírálat és az önbírálat lebecsülésével, sőt éppen a bírálat elfojtása s a bírálók üldözésével is. A párt súlyosan elítéli az ilyen megnyilvánulásokat. A bírálat elfojtói s az olyan elemek, akik önkényes intézkedésekkel támadni próbálják a bírálókat, nem élvezhetik a párt bizalmát A párt minden szervezetétől s minden aktivistától megkívánja, teremtsenek olyan feltételeket, hogy minden becsületes, dolgozó félelem nélkül megbírálhassa a munkában mutatkozó fogyatékosságokat A vezetőkádereknek példát kell ráutatniok a bírálat iránti becsületes és lelkiismeretes magatartásban, meg kell hallaniok, emlékezetükbe kell vésniük minden bíráló jelzést s konkrét intézkedéseket kell tenniük a fogyatékosságok helyrehozatalára. A KOLLEKTÍV VEZETÉS A S PÁRTMUNKA" LEGFŐBB ALAPELVE A kollektív vezetés a pártvezetés legfőbb alapelve. Ennek az alapelvnek a megvalósítása megkívánja, hogy a szervezet tevékenységének legfontosabb kérdéseit a vezetőszerv keretében közösen vitassák meg. A vitát úgy kell megszervezni, hogy a kidolgozott határozat a kollektív gondolkodás eredménye legyen s valamennyi tag tapasztalata és ismerete testesüljön meg benne. A kollektív vezetés biztosítja a vezetés helyességét s megóvja a pártot az alkalmi, egyoldalú határozattól. Magától értetődik, hogy egy vezető, legyen bármilyen képzett is, nem pótolhatja egy egész kollektíva erejét és bölcsességét. A párt elutasítja a személyi kultusz mindennemű megnyilvánulását, ami a párttagok felelősségérzetének csökkenéséhez s kezdeményező képességük elfojtásához vezet, passzív magatartást kényszerít rájuk s akadályozza a káderek fejlődését. A kollektív vezetés következetes megvalósításának egyik legfontosabb feltétele a pártvezető szervek plenáris üléseinek és gyűléseinek rendszeres összehívása. A tartományi és rajoni bizottságok bárói azonban sokszor magukkal helyettesítik az illető bizottságokat, elvétve hívják össze őket, vagy nem vetnek fel előttük jelentős kérdéseket. Gyakori még az olyan eset, amikor felületesen, sietve készítik elő a plenáris üléseket, anélkül, hogy a pártbizottság minden tagja idejében értesülne a megvitatandó kérdésekről. Ilyen körülmények között a plenáris ülés formális jellegű lesz, a bizottsági tagok gyengén vagy egyáltalán nem vesznek részt a vitában, a határozatok pedig szegényesek, nincs kapcsolatuk az élettel s távolról sem fejezik ki az egész pártbizottság kollektív tudását. Kollektív vezetés bírálat és önbírálat nélkül nem egyéb üres szónál. Igazi kollektív vezetés csupán a bírálat és az önbírálat széleskörű föbontakozásának feltétele mellett lehetséges. Sajnos egyes vezető munkát végző aktivisták még nem küszöbölték ki teljesen azt, hogy nem veszik tekintetbe a kollektíva többi tagjainak bíráló megjegyzéseit, azt, hogy akaratukat minden áron rá akarják kényszeríteni, a kollektívára, hogy elfojtják a bírálatot s a hajbókolás szellemét ápolják. A párt szigorúan elitéli az ilyen, a lenini vezetés szellemétől idegen megnyilvánulásokat, de ugyanígy nem ért egyet egyes aktivisták attól való félelmével, hogy a biró- vagy plenáris üléseken, vagy az aktíva gyűléseken nyíltan beszéljenek a vezetőség tevékenységének fogyatékosságairól. A kollektív vezetésnek — mutatott rá Lenin — nem szabad a gyakorlati, operatív munka akadályává válnia. Helytelenül járnak el azok a pártszervek, amelyek a kollektív vezetés elve tiszteletben tartásának ürügyével ülést ülés után tartanak, olyannyira, hogy már nincs is lehetőségük a határozat végrehajtásának megszervezésére. A kérdések kollektív megvitatása és megoldása nem zárja ki, sőt feltételezi az egyéni felelősséget a határozatok végrehajtásáért. Csupán az egyéni felelősség megerősítése biztosíthatja a közösen kidolgozott határozatok végrehajtását. A kollektív vezetés feltétele, hogy a pártbizottságok egész tevékenységükben a pártaktívára támaszkodjanak. Világosan meg kell érteni, hogy a pártaktíva a legértékesebb segítség lehet és kell, hogy legyen a terepviszonyok reális helyzetének megismerésében, a munka fogyatékosságainak feltárásában, az illető szervezetek feladatainak és sajátos munkakörülményeinek megfelelő, alaposan megfontolt határozatok kidolgozásában, az elfogadott határozatok alkalmazásában. A Módosított Szervezeti Szabályzat tervezete a pártaktíva gyűlések rendszeres összehívására kötelezi a rajoni és városi bizottságokat. Biztosítaniuk kell a gyűlések olyan lefolyását, mely ösztönzi az éles bírálatot és az aktíva széleskörű kezdeményezését, s bevonja az aktívát a párt és kormányhatározatok gyakorlati alkalmazásába. Vissza kell utasítani egyes pártbizottságok olyanszerű törekvését, hogy az aktívagyűléseket deklaratív ülésekké tegyék, ahol megállapítják a sikereket, a vita azonban szürkén folyik le, a munkában észlelt fogyatékosságok feltárása nélkül. ♦ A pártélet lenini elvei és szabályai pártunk szervezésének megingathatatlan alapját képezik. A pártélet lenini elveinek és szabályainak tiszteletben tartása és következetes megvalósítása biztosítéka az egész pártmunka folytonos javulásának, s kezesség arra, hogy pártunk, amely egész dolgozó népünk élcsapata a szocializmus építésének művében — ereje és harckészsége tovább növekedjék. V. SILEA cikke a Scinters 3445-ös számából Vörös Zászló A terv teljesítéséért A kovásznai gyapjúfonóda munkaközössége a II. Pártkongresszus tiszteletére indított szocialista verseny lendületének emelésével, már november 26-án , délben befejezte havi tervét. Az elért eredmény arra ösztönzi a dolgozókat, hogy még nagyobb sikereket érjenek el a minőség javítása terén is. Az eredmény a munkások lelkiismeretes és odaadó munkájának köszönhető. Gáli Jolán és Ambrus Irén IMSZ tagok, Csutak Gyula, Szász Imre és számos más munkás jár az élen e szép teljesítmény kivívásában. Említésre méltó, hogy a gyapjúfonó gyár munkásai, technikusai és mérnökei sikerrel teljesítik a terven felüli szocialista felhalmozásra tett felajánlásaikat is. Eddig 237.000 lejt értek el és fizettek be az államkaszszába. A gyár dolgozói azon fáradoznak, hogy szüntelenül tökéletesítsék a munkafolyamatot Erre beszédes példa a Nagy Sándor fonómester által készített automatikus mérleg, amelyet a kartológépre szerelt. Ez a tökéletesítés, amellett, hogy javítja a minőséget, könnyebbé teszi a munkát, három munkást helyettesít a gép mellett. Nagy Sándort ésszerűsítéséért pénzjutalomban részesítették. A gyár dolgozói nem elégednek meg a sikerekkel. Eltökélt szándékuk, hogy 1955 évi tervüket a kongresszus méltó fogadásának jeléül, december 20-ig befejezik. GEISZ I. O. mérnök Szép eredmények a beszolgáltatásban Vajdaszentiványon az alapszervezet politikai irányításával, a néptanács végrehajtó bizottsága — élen Molnár Károly elnökkel — részletes munkatervet állított össze a beszolgáltatási terv teljesítésének sikeres végrehajtásáért. A terv megszabta az egyes képviselők gyakorlati feladatait, amelyek alapján mind a találkozókon, mind pedig a választási kerületükben végzett mindennapi családlátogatások alkalmával felvilágosító munkát végeztek a választópolgárok között. Tudatosították a beszolgáltatási terv teljesítésének fontosságát mind nemzetgazdasági, mind a dolgozók ellátásának zavartalan biztosítása szempontjából. Érveléseiket gyakorlati példákkal támasztották alá. Molnár Károly, Feles Lőrinc, Bálint József, Ifj. Nemes János, Bíró Rozália és más képviselők kerülete élenjár a terv teljesítésében. A képviselők munkáján kívül említésre méltó a néptanács végrehajtó bizottsága által irányított felvilágosító csoportok lelkes és odaadó tevékenysége is. A csoportok mindennap bizonyos számú házcsoporthoz látozgatnak el, mozgósítva a dolgozó parasztokat kötelezettségeik teljesítésére. A csoportok minden este megbeszélést tartanak, számbaveszik aznapi munkájuk eredményét és meghatározzák a másnapi teendőket, ugyanakkor megvitatják az esetlegesen felmerülő nehézségek leküzdésének módját. Fáradhatatlanul dolgozik e csoportok keretében Illyés Ilona néptanácsi titkár, Illyés Mihály, a rajoni CSC megbízottja, László Gyula községi begyűjtő és mások. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a jól megszervezett felvilágosító, mozgósító munka nem hiábavaló. Számos dolgozó paraszt, mint Idős Nemes János kommunista. Savina Ioan, Muresan Petru, Belegán György és sokan mások — már október elején teljesítették egész évi beadási tervüket. A Vörös Partizán mezőgazdasági társulás tagjai is eleget tettek hazafias kötelezettségüknek. DARABONT JÓZSEF levelező Beszédes számok Ez évben a nagykendi kollektív gazdaság négyzetesen vetett és műtrágyával kezelt kukoricája, hektáronként átlag 78 mázsás csövestermést adott. A sepsiszentgyörgyi kollektivisták meggyőződve az agrotechnikai szabályok eredményességéről, 80 ha búzát vetettek keresztsorosan. A petelei kollektív gazdaság az idén búzából 1809 klogrammos hektáronkénti átlagtermést ért el. Ugyanakkor a petelei egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok hektáronkénti átlagtermése 1200—1300 kilogramm volt. Öt év alatt a lövéri kollektív gazdaság 22 tagja épített családi házat magának. Ezeken kívül még 11 kollektivista háza van épülőfélben. A bátosi kollektív gazdaság ez év folyamán 160.000 oltvánnyal szőlő iskolát létesített. Régen-vajonban a lövéri kollektív gazdaság hektáronként 38 ezer, az alsóidecsi pedig 41 ezer kiló cukorrépa termést ért el. M, így lesz még több és olcsóbb a hús Az ICIA tartományunk állami állattenyésztő és hizlaló vállalata a zootechnikai szabályok egyre szélesebb körű alkalmazása, az állatgondozók lelkiismeretes munkája nyomán a szarvasmarha-hizlalásban első helyen áll az országban. A vállalat október 30-ig évi tervét 17 százalékkal teljesítette túl Az ésszerű takarmányozás folytán májusban bevezették a tejest. Anélkül, hogy ezzel akadályozták volna a tehenek súlygyarapodását, november 25-ig 500.000 liter tejet értékesítettek terven kívül. A szarvasmarhák és sertések takarmányozásánál az egyébként kárbavesző hulladékanyagok felhasználásával jelentősen csökkent a hizlalás önköltségi ára A vállalat dolgozói az említett időpontig a megygyesfalvi konzervgyártól, az Aprózártól és a vágóhídtól vásárolt 700 tonna borsóhéjat, paradicsomhéjat és magot, zöldséghulladékot, valamint húshulladékot értékesítettek. Ezenkívül a gyapotfeldolgozó üzemektől 87.000 kiló gyapotmaghéjat szállítottak az állatoknak. A szarvasmarha-hizlaló egységek közötti versenyben a marosvásárhelyi egység jár az élen. Bakó Károly, Tóth István, munkaéremmel kitüntetett istállófelelősök és Kátai György mérnök jó szervező munkája eredményeképpen az egységnek olyan dolgozói vannak, mint Kőműves Sándor, aki 156 és Boar ban, aki 58 százalékkal teljesítette túl évi tervét. A sertésnevelő és hizlaló egységek versenyében a régens egység vezet. Ezért Suciu Ioan és Suciu Ana érdemel elismerést. A marosvásárhelyi sertésnevelő és hizlaló egység a második helyen halad. Itt a munkaéremmel kitüntetett Eresei István tervének 193 százalékos teljesítésével érdemelte ki „az egység legjobb állatgondozója” megtisztelő címet. Varga Béla tervének 128 százalékos teljesítésével követi a jó példát.