Vörös Zászló, 1956. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-03 / 1. szám

I­V. évfolyam 1. (1234.) szám. Kedd, 1956. január 3. ÁRA 20 BÁNI | A második ötéves terv előirányzatainak teljesítéséért Átléptük­ az új év küszöbét. 1956 január 2-á­nak reggelén a felbúgó gyárkürtök azonban nemcsak az új év első munkanapjának kezdetét je­lezték, hanem ugyanakkor megadták a jelt a második ötéves tervünk elő­irányzatainak teljesítéséért induló harcra is. A Román Munkáspárt II. kongres­- Szmusának irányelvei a népgazdaság fejlesztésének 1956—1960. évi máso­dik ötéves tervére vonatkozólag nagy­szerű megvalósítások létrehozására hívják a dolgozókat. A párt győzel­mes zászlaja alatt harcolva, hazánk dolgozó népének meg kell teremtenie az egységes szocialista gazdaságot, amelyben a szocialista ipar szünte­len fejlődése biztosítja a mezőgazda­ság szocialista átalakítását, úgy, hogy 1960-ban a mezőgazdaság szo­cialista szektora — mind a terület, mind pedig az árutermelés mennyi­sége szempontjából — túlsúlyban le­gyen. Az az alapvető feladat, amelyet a második ötéves terv a dolgozók elé tűz. Nagyszerű, történelmi feladatok ezek, melyeknek megvalósításával az elkövetkező években hazánk még erősebb, még virágzóbb lesz. A má­sodik ötéves terv végére az ipari össztermelés 60—65 százalékkal nö­vekszik, ami azt jelenti, hogy 1960- ban az ország ipari termelése az 1948 évinek 5,4—5,6-szeresét éri el. Ezért a munkásosztálynak és egész dolgozó népünknek hatalmas harcot kell vívnia. Elsősorban a termelőesz­közöket gyártó­­ ipart kell fejleszte­nünk és a nehéziparnak azon­­ ágait, amelyek a nyersanyagot adják: a kő­olajipart, vegyipart, energetikai ipart, fémipart,­­zrizsfélnipart, szénipart. Fontos célkitűzés az is, hogy a második ötéves tervben az ipari és a mezőgazdasági termelés növelésének feladatait egyrészt a meglévő terme­lőeszközök jobb kihasználásával és főleg a termelési kapacitás korszerű­sítése útján való növelésével, más­részt pedig a főépítkezések széleskörű programjának megvalósításával telje­sítsük. Ennek megfelelően az irány­elv mintegy 105—110 milliárd lejt irá­nyoz elő a gazdasági és társadalmi­kulturális főmunkálatokra, amelyből körülbelül 60—63 milliárd lejt építke­zési és szerelési munkákra fordítunk. A beruházások ágankénti elosztása hűen tükrözi pártunk politikáját — az ipar és ezen belül a termelőeszkö­zöket gyártó ipar elsősorban való fej­lesztését, ami valamennyi népgazda­sági ág szüntelen fellendítésének és a­ dolgozó nép növekvő szükségletei kielégítésének döntő feltétele. A második ötéves tervben még na­gyobb lendülettel folyik az ország villamosítása. A villamos energia ter­melés 1960-ban 80—85 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben­. Ez le­hetővé teszi, hogy az iparban a technológiai folyamatokban minél szé­lesebb körben alkalmazhassuk a vil­lanyerőt. Hazánk gazdasági kincseinek fo­kozottabb értékesítése egyik fő cél­kitűzése a második ötéves tervnek. A kőolajiparban a feltáró fúrások, az első ötéves tervhez viszonyítva, 55 - 60 százalékkal növekszenek és a fú­rások új területekre is kiterjednek. Szénkitermelésünk 1960-ban 80—90 százalékkal kell, hogy nagyobb le­gyen, mint 1955-ben volt. A második ötéves terv nagy súlyt helyez a vegyipar fejlesztésére. Ha­zánkban megvan minden lehetősége ennek az iparágnak a fejlesztésére. A kőolaj, a földgáz, a szén, a nád, a fa, a só, a pirír stb. gazdag alapot ké­peznek ennek az iparágnak a fejlesz­tésére. A kongresszusnak a második ötéves tervre vonatkozó irányelvei előirá­nyozzák az építőanyagipar, a faipar, a közszükségleti cikkek termelése, a helyiipar és a kisipari termelőszövet­kezetek, a szállítás és a távközlés nagyarányú fejlődését is. A dolgozók soraiban nagy érdeklő­dést váltottak ki azok a nagyszerű tárvlatok, amelyeket a második ötéves terv a mezőgazdaság továbbfejlődése előtt nyit. A mezőgazdaság terén a második ötéves terv fő feladata a szocialista szektor szüntelen fejleszté­se és erősítése, új kollektív gazdasá­gok és a szövetkezeti munka más for­máinak megszervezése révén. A szo­cialista szektornak oly módon kell fej­lődnie, hogy a második ötéves terv végén biztosítsa az egész mezőgazda­­sági árutermelés 60—70 százalékát A lakosság minél jobb élelmiszerellátá­sa érdekében 1960-ban legalább 15.000.000 tonna gabonát, s ebből legalább 5,5 millió tonna búzát és rozsot kell termelni. Ezekért a nagy­szerű célkitűzésekért kell harcolniuk falusi dolgozóinknak. Ennek érdeké­ben alkalmazni kell a legtökéletesebb mezőgazdasági gépeket, a legfejlet­tebb módszereket és a legjobb vető­­magvakat, eddig használhatatlan, mo­csaras, szikes, homokos talajokat kell termővé tenni. A második ötéves terv egyik alap­vető feladata, az ország termelőerői­nek fejlesztéséért és a dolgozók jólé­tének emeléséért, a munkatermelé­kenység fokozása a népgazdaság va­lamennyi­ ágában. A munka termelé­kenységének csak egy százalékkal való emelése a szocialista iparban évente 450.000.000 lej több termelést je­lentene. Éppen ezért a kongresszus irányelvei a második ötéves tervre feladatként tűzik ki a munkatermelé­kenység emelését az iparban legalább 45—50, az építkezéseknél 50—55, a mezőgazdaság álllami szektorában pe­­dig 40—45 százalékkal. Az ipari ter­melés második ötéves tervre elő­irányzott növekedésének 75—80 szá­zalékát a munkatermelékenység foko­zásával kell elérni. A népgazdaság szüntelen fejleszté­sének és a dolgozók életszínvonala emelésének jelentős tényezője az ön­költség csökkentése Ezzel kapcsolat­ban az irányelv rá­mutat arra, hogy a termelés önköltségének csökkentése a második ötéves terv egyik központi feladata. A nemzeti jövedelem növekedése­­ alapján a párt és a kormány külö­nös gondot fordít a kultúra fejlesz­tésére és virágzására, a tanügy fej­lesztésére, a dolgozók egészségvédel­mére és pihenésének biztosítására. Az állam társadalmi-kulturális kiadásai biztosítani fogják a dolgozók kultu­rális, egészségügyi, és más irányú igényeinek minél jobb kielégítését. 2.500.000 négyzetméter lakterület építése, 700 új kultúrotthon, 900 új film stb. csak néhány számadat azok­ból az előirányzatokból, amelyek a d­olgozók anyagi és kulturális színvo­nalának emelését szolgálják a má­sodik ötéves terv keretében. Ezeknek a nagyszerű előirányzatok­nak a megvalósításáért kezdtük meg a harcot az új év első munkanapján. Nagyszerűek a célkitűzések, nagysze­rűek az előttünk álló feladatok is. Erőt, munkát nem kímélve kell dol­goznunk, hogy ezek a számok minél előbb valósággá váljanak. A harc nem tesz könnyű, akadályokat, nehéz­ségeket kell leküzdenünk. Ebben a harcban követnünk kell a II. kon­gresszus felhívását: „A második öt­éves terv nagyszerű feladatainak tel­jesítése érdekében a Román Munkás­párt kongresszusa felhívja a dolgo­zó népet, hogy a munkásosztállyal az élen vesse latba nagy alkotó erejét, győzze le a boldog és bőséges élet építésének útján még felmerülő aka­dályokat és nehézségeket és vonja szorosabbra sorait a kommunisták közé, akik kipróbált és hű harcosai a szocializmus és a béke ügyének.” Ezt az utat kell követnünk és ak­kor a siker nem marad el. AZ ÚJÉV ELSŐ NAPJAIN Új tervek, új feladatok Üzemünk dolgozói újult erővel láttak munkához, hogy sikeresen végrehajtsák mindazokat a felad­a­tokat, amelyek a második ötéves terv előirányzatában szerepelnek Tudatában vagyunk annak, hogy ezek a feladatok nem könnyűek, de az első ötéves terv folyamán elért munkasikerek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az eddig felme­rült hibák kiküszöbölésével, terv­szerűbb munkával valóra váltjuk megnövekedett feladatainkat. 1956-ban többek között nagy­­mennyiségű szövőgépalkatrészt fo­gunk gyártani s meggyorsítjuk a jelenleg még használhatatlan szö­vőgépek javítási munkálatait. Ezt a munnkát ugyanis már az elmúlt év folyamán megkezdtük, de csak kisebb műrtékben. Ebben az évben a szövőgépalkatrészek gyártása úgyszólván megkétszereződik a ta­valyihoz viszonyítva. Minden eddiginél nagyobb gon­dot fordítunk arra, hogy csak el­sőrendű minőségű terméket állít­sunk elő, hogy a munkatermelékeny­séget fokozatosan tovább emeljük. 1956-ban 8—10 százalékkal növel­jük a munkatermelékenységet s ugyanakkor elsőrendű minőségű munkát végzünk. Hogy mindezeket a célkitűzéseket sikerrel megvaló­síthassuk, egyre több jól felkészült szakemberre van szükségünk, s ezért elhatároztuk, hogy ebben az évben egy másodfokú szakmai to­vábbképző tanfolyamot indítunk be. Ugyancsak ez év folyamán több új közszükségleti cikk gyártását kezdjük meg. Többek között három újfajta ollót, továbbá zsebkést és háztartási cikket készítünk. Ráté­rünk különféle rozsdamentes acél­termékek gyártására is. Biztos va­gyok benne, hogy a pártunk II. kongresszusa által kijelölt úton haladva, ebben az évben is szá­mos új győzelmet vívunk ki. KISS SÁNDOR a Minszki Lajos iparvállalat igazgatója Több mint 3 norma 12 óráig A marosvásárhelyi Encsel Mór üzem dolgozói az újév első munkanapján a megszokottnál korábban láttak mun­kához. Lelkes hangú újesztendei üd­vözletek közepette készültek elő a munkára, hogy méltó eredményekkel kezdjék a második ötéves terv telje­sítéséért folytatott harcot. A maros­ részlegen dolgozók már a nap első szakaszában kiváló ered­ményeket értek el, de különösen ki­tettek magukért az Ifjú Gárda elne­vezésű ifjúsági brigád tagjai. Fogara­­si Ferenc például déli 12 óráig már több mint 3 normát teljesített, Popa Augustin pedig hasonlóképpen 320, Iszlai Antal 160 százaléknál tartot­tak már ekkor. Ilyen munkalendület mellett egész évben siker kíséri ter­melőt­evékenységüket Az első sikerek Január 2-án a marosvásárhelyi Pe­tőfi Sá­ndor bőr- és kesztyűgyár dol­gozói újult erővel láttak munkához, hogy eddigi munkasikereiket 1956-ban újabbakkal gazdagítsák. December havában a tímárságon sikeres tervtúlhaladást értek el, s ugyanakkor jelentős mennyiségű ter­méket készítettek terven felül. A kesztyűbőr osztályon körülbelül 600 méter kesztyűbőrt, a felsőbőr osztá­lyon 700 méter cipőbélést és több mint 170 méter kabátbőrt állítottak elő terven felül. Január első munkanapján megkét­szerezett erővel folytatták a munkát. A felsőbőr osztályon Papp József déli 12 óráig 50 százalékos normatúllé­pést ért el. Szőllősi János és Nemes István a bőr puhításánál déli 12 óráig 240, illetve 205 százalékos normatel­­jesítést ért el. A bőr mésztelenítésénél, pácolásá­nál a hordósunkéi­szoknál Balogh Zsigmond nyolc óra alatt több mint 100 százalékos túlhaladást mutatott fel. Fokozódik a terményfelvásárlás üteme Csík­rajonban Mint valamennyi munkaterületen, a falusi szövetkezetekben is a dolgo­zók arra törekedtek, hogy a tisztelet­nét folyamán elért eredményeiket a II. pártkongresszus munkálatainak időszaka alatt újabb teljesítményekkel gazdagítsák. Kitartó felvilágosító munkájuk nyomán napról-napra egy­re nagyobb százalékkal haladták túl évi tervelőirányzatukat. Ez a magyarázata annak, hogy a falusi szövetkezetek rajoni viszony­latban a gabonafélékből 39, állati termékekből 69, takarmányból 153 és mézből 86 százalékkal többet vásárol­tak fel, mint amennyi évi tervükben szerepelt. Ebben a munkában a ra­­jonban Szentmihály 160, Bánkfalva 135 és Karcfalva 131 százalékos tel­jesítménnyel jár az élen. A december 23—27 közötti időszak­ban ugyancsak számos község ért el szép eredményeket a felvásárlás te­rén. A kozmásik szövetkezet például 19,30 mázsa takarmányt és 23,35 mázsa szalmát, a karcfalvi szövetke­zet 74 mázsa takarmányt, 279,5 má­zsa szalmát, 25,39 mázsa burgonyát vásárolt fel. A szentmihályi dolgozó parasztok 74,33 mázsa takarmányt, 266,69 mázsa szalmát, a szépvizi ter­melők 301 kiló fenyőbogyót, 526 kiló szemes babot, 1300 kiló gabonát és 30 kiló szárnyast adtak el a szövet­kezetnek a fent említett rövid idő alatt. Szépvizen Bajkó András, a szövet­kezet vezetőségének tagja jár elől jó példával az értékesítésben, akinek 880 kiló gabona árát fizette ki a szövetkezet pénztárosa. Elismerést ér­demelt Bartos János gyimesközéploki boltkezelő is, mert jó felvilágosító munkája eredményeképpen a II. párt­­kongresszus megnyitása óta 800 kiló szárnyast vásárolt fel a község ter­melőitől. Látogatóban A fintaházi és kisteremei ifjak egy csoportja azért látoga­tott el Csibakáposztásszentmiklós­a, hogy saját szemével győződjek meg arról, amiről annyit hallott, a kollektív gazdaság ifjainak új, egyre bősé­gesebb életéről. Ez a látogatás felejthetetlen marad számukra s arra ösz­tönzi őket, hogy falujukban is m­inél előbb egybeolvasszák a sok apró parcellát. (3, 4, 5. oldalon) A Román Munkáspárt Szervezeti Szabályzata -Q­ Brigádok versenye A Textila Mures kisipari termelő­­szövetkezet készruha-osztályán dol­gozó brigádok január 2-án értékes termelési eredményeket értek el. — Reggel, már az első percekben láttam, hogy jól indul a munka — mondja Kovács Margit, a készruha­­osztály második váltásának vezetője. Néhány óra múlva beigazolódott, hogy nem csalódtam. Féltizenkettőig mindhárom brigádunk túllépte elő­irányzatát. A futószalag mellett elhelyezett fe­kete táblán szinte félóránként változ­tak a feltüntetett eredmények. Félti­zenkettőkor a 2-es számú bé­kebrigád 10 férfiinget, a 2-es számú ifjúsági brigád Gergely Anna IMSZ- tag vezetésével is- inget és az 1 es számú ifjúsági brigád pedig Ábra­hám Rozália vezetésével 5 darab fér­fiinget készített terven felül. — Elhatározásunk — mondja Ko­vács Margit —, hogy ez év folyamán nemcsak több, hanem elsőrendű mi­nőségű fehérneműket készítünk, amelyek a vásárlók teljes megelége­dését váltják ki ezután is. -o- * Új épület Csíkszeredában Mint minden téren, államunk az ál­lattenyésztés fejlesztésében is sok­oldalú, messzemenő támogatást nyújt a dolgozó parasztoknak. Azonkívül, hogy a községeknek elegendő számú faj apaállatot juttat, azok részére is­tállóról és más melléképületekről is gondoskodik. Erről tanúskodik az a korszerű, 350 berbécset befogadó teleltető is­tálló is, amelynek építését december 29-én, 5 nappal a határidő előtt fe­jezték be Csíkszeredán, így lehe­tővé vált, hogy a környező községek berbécseit egy helyen, a zootechnikai szabályok előírásai szerint gondozzák tavaszig. A dolgozó parasztok ezért a segít­ségért úgy juttatták kifejezésre kö­­szünetüket, hogy önkéntes munkával igyekeztek hozzájárulni az építkezés minél előbbi befejezéséhez. Az építő­­i anyag helyszínre szállításánál Har-­­­gitáról 18, Rákosról 16, Szentlélekről 16 és Csíkszeredából 8 dolgozó pa­raszt egy-egy napot dolgozott foga­tával -o- Tanulnak az állami gazdaság dolgozói­­ A szentkatolnai állami gazdaság­­ dolgozói a tavaly jelentős eredménye­ket­­ értek el. A hektáronkénti­­ több mint 20 mázsás rozs- és zabter­­í­­és, a tojáshozam, a tejtermelés­­ emelkedése nagymértékben az elmúlt­­ félen tartott agrotechnikai előadá­­­­soknak köszönhető. A gazdaság ve­­­­zetősége ezért az idén is állattenyész­­­­­ési, növénytermesztési és mechani- s­kai tanfolyamot szervezett, összesen 58 hallgatóval. A gazdaság mérnökei, állatorvosa, gépésztechnikusa rendszeresen meg­tartják az előadásokat, melyeket vita követ, így a dolgozók, magasabb szakmai ismeretekre téve szert, jobb termelési eredményeket érnek el.

Next