Vörös Zászló, 1956. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-03 / 1. szám

VW­ Ziazlé t. a A Román Munkáspárt Szervezeti Szabályzata A Román Munkáspárt a Román Népköztársaság munkás­­osztályának szervezett élcsapata, a nép vezető ereje. A párt a munkásosztály legfelsőbb szervezeti formája. A párt a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legöntudato­sabb, leghaladóbb elemeit egyesíti soraiban. A Román Mun­káspárt a városi és falusi dolgozó nép érdekeit testesíti meg és azon az úton vezeti a dolgozó népet, amelyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom nyitott meg az emberiség előtt. A Román Munkáspártot a munkásosztály forradalmi har­cának történelmi fejlődése hozta létre s letéteményese a sza­badságért, nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért küzdő román nép legjobb harci hagyományainak. A párt foly­tatja a múlt század második felében kialakult romániai szo­cialista mozgalom legnemesebb hagyományait. A Román Munkáspárt folytatója annak a hősi harcnak, amelyet a Kom­munisták Romániai Pártja vívott a reakció és a fasizmus ellen, a tőkés-földesúri kizsákmányolás mgszüntetéséért, a szocialista társadalom megvalósításáért. A fasiszta diktatúra és a hitleri háború idején a Kom­munisták Romániai Pártja megszervezte a nép forradalmi harcát a fasiszta iga alól való felszabadulásért. Amikor a dicsőséges szovjet hadsereg megsemmisítő vereséget mért a hitlerista csapatokra és a fasiszta román kormány csapataira, s amikor a szovjet hadsereg országunk területén megindí­totta felszabadító offenzíváját, a Kommunisták Romániai Pártja, az így kialakult feltételek között, maga köré tömö­rítve a hazafias népi erőket megszervezte a fegyveres felke­lést, amely 1944 augusztus 23-án megdöntötte a katonai­fasiszta diktatúrát. A Kommunisták Romániai Pártja meg­valósította a hazafias népi erők és a hadsereg hazaszerető katonáinak, tisztjeinek és tábornokainak egybehangolt akció­ját, amelynek eredményeképpen Románia kilépett a hitleri hábo­rúból. A román hadsereg a szovjet hadsereg oldalán aktív részt vett a hitleri csapatoknak az ország területéről való kiűzésében és a hadműveletekben, egészen a Szovjetuniónak a fasizmuson aratott történelmi győzelméig. A román nép a kommunista párt vezetésével kezébe vette sorsa irányítását; a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a többi dolgozóval örökre lerázta magáról az imperialista igát, kiragadta a hatalmat a kizsákmányoló osztályok kezéből, megdöntötte a monarchiát és létre­hozta a Román Népköztársaságot, a népi demokratikus államot, amely­ben minden hatalom a városi és falusi dolgozóké. A Román Munkáspárt — a munkásosztály marxi­leniai pártja — annak a következetes harcnak eredményeként jött létre, amelyet a Román Kommunista Párt vívott a munkás­­mozgalmon belüli szakadás felszámolásáért, a munkásosztály politikai és szervezeti egységének helyreállításáért. Az RKP-nek és az SZDP-nek a munkásegységfront ke­retében kialakult hosszas és sikeres együttműködése folytán, s annak a harcnak eredményeképpen, amelyet a Román Kom­munista Párt együtt vívott meg a Szociáldemokrata Párt tag­ságának nagy többségét kitevő balszárnnyal a jobboldali szociáldemokraták elenyésző kisebbsége, a munkásosztály egységének ellensége ellen, véget ért a munkásosztály csak­nem 30 évig tartó kettészakítottsága. A Kommunista és a Szociáldemokrata Párt egyesítése az 1948 februári kongresz­szuson és a Román Munkáspárt létrehozása a marxizmus­­leninizmus politikai, ideológiai és szervezeti alapjain, a marxizmus-leninizmus végleges győzelmét jelentette a re­formizmus fölött a romániai munkásmozgalomban. Ily módon gyarapodott a munkásosztály ereje és növe­kedett vezető szerepe abban a harcban, amelyet a dolgozó nép a népi demokratikus állam megszilárdításáért, a szocializ­mus felépítéséért vív. A Román Munkáspártnak a jelenlegi szakaszban alapvető feladata, hogy teljesen megszüntesse az ember ember általi kizsákmányolását, s hogy biztosítsa a nép alkotó erőinek fel­lendülését a szocialista társadalom felépítéséért és a nép anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégíté­séért, a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek mun­kája szerint" elv alapján. A Román Munkáspárt mozgósítja a dolgozók minden erejét a népgazdaságnak a szocializmus útján való szakadat­lan fejlesztéséért, amelynek alapja a nehézipar. A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségét — a népi demokra­tikus rendszer gránitalapját —; politikai­ szervezőmunkát fejt ki a dolgozó parasztok körében, hogy önkéntes elhatározásuk alapján megvalósuljon a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása; vezeti a dolgozó parasztság harcát a kulák-kizsákmá­­nyolás ellen, ennek teljes megszüntetéséig. A Román Munkáspárt arra buzdítja az értelmiséget, hogy vegyen tevékenyen részt a szocializmus építésében, a tudo­mány és a kultúra fejlesztésében és ezeknek terjesztésében a néptömegek között. A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a román nép és országunk nemzetiségeinek barátságát és testvériségét abban a közös munkában és harcban, amelyet a Román Népköztár­saságnak, városi és falusi dolgozóink hazájának felvirágozta­tásáért, a nép anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emeléséért, a szocializmus építéséért vívnak. A Román Munkáspárt állandóan erősíti a népi demokra­tikus államot, a szocializmus építésének és az osztályellenség ellenállása szétzúzásának fő eszközét.­­ A párt a szocialista hazafiság szellemében, a szocialista haza iránti végtelen sze­­retetre és odaadásra neveli a dolgozókat és gondoskodik a Román Népköztársaság védelmi képességének erősítéséről. A proletár nemzetköziség, a román nép és a nagy szovjet nép közti rendíthetetlen barátság és testvéri együttműködés s a népi demokratikus országok népeivel való barátság és testvé­riség szellemében neveli a dolgozó népet, a szocialista tábor erősítésében való tevékeny részvételre mozgósítja a dolgozó tömegeket. A párt a világ valamennyi dolgozójával való nemzetközi szolidaritás szellemében neveli a népet. A Román Munkáspárt,­ a népek közti békén és barátsá­gon alapuló politikájához híven, szorosan egybekapcsolja a román népnek a szocialista építésért és a Román Népköztár­saság megerősítéséért végzett munkáját a román nép tevé­keny részvételével abban a harcban, amelyet a világ összes békeerői, élen a Szovjetunióval, az imperialista reakciós körök agresszív politikája ellen, a tartós békéért vívnak. A Román Munkáspárt egész tevékenységében rendületle­nül követi Marx, Engels, Lenin és Sztálin mindent legyőző tanítását, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi tapasztalatait, és alkotó módon alkalmazza e tapaszta­­latokatPártunk tanulmányozza és általánosítja saját tapasz­talatait, hogy szüntelenül javítsa munkáját. A párt állandóan szilárdítja sorainak rendíthetetlen egységét, a párt, a munkás­­osztály, a nép és a haza összes ellenségei elleni harcban, bővíti és szüntelenül erősíti tömegkapcsolatait. Politikája a nép létérdekeit és törekvéseit fejezi ki. Ebben rejlik a Román Munkáspárt ereje és legyőzhetetlensége. A párt végcélja az osztálynélküli társadalom , a kom­munista társadalom felépítése, amelynek alapelve: mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. A párttagok. Kötelességeik és jogaik 1. A Román Munkáspártnak tagja lehet a Román Népköz­társaság minden dolgozó állampolgára, aki magáévá teszi a párt programját és szervezeti szabályzatát s tevékenyen elő­mozdítja megvalósításukat, tevékenységet fejt ki a párt vala­melyik szervezetében, végrehajtja a párt minden határozatát s fizeti a tagsági díjat Nem lehet a Román Munkáspárt tagja az, aki kizsákmá­nyolja mások munkáját 2. A párttag kötelessége hogy: a) tevékenyen részt vegyen a szocializmus felépítéséért, s a dolgozó nép ellenségei ellen folyó harcban, hűségesen szolgálja hazáját , a Román Népköztársaságot; b) őrködjék a párt sorainak egysége és tisztasága fölött, mert ez fő feltétele a párt erejének és szilárdságának. A párt nem tűr még soraiban semmiféle frakciót. A frakciós tevé­kenység bűn a párt ellen és összeférhetetlen a párthoz való tartozással; c) tevékenyen harcoljon a párt politikájának és a vezető szervek határozatainak valóra váltásáért. Nem elegendő, ha a párttag csupán egyetért a párt határozataival. A párttagnak kötelessége harcolni is a határozatok megvalósításáért. A párttagok passzív és formális magatartása a párthatározatok­kal szemben gyengíti a párt harcképességét és akadályozza politikájának megvalósítását, d­­élen járjon a munkában, állandóan fejlessze szakmai képzettségét és példamutatásával harcra mozgósítsa a pár­­tonkívülieket a munka termelékenységének szüntelen növelé­séért és a munkafegyelem megszilárdításáért; óvja és minden erejével erősítse a szocialista tulajdont, amely szent és sérthe­tetlen alapja a népi demokratikus rendszernek; e) állandóan erősítse kapcsolatait a dolgozókkal, fordítson nagy gondot a városi és falusi dolgozók igényeinek és szük­ségleteinek haladéktalan kielégítésére, kíméletlenül harcoljon a bürokrácia ellen, magyarázza meg a pártonkívüli dolgozók­nak a párt politikáját és határozatait, szervezze és mozgósítsa harcra a tömegeket a párt által kijelölt feladatok teljesíté­séért ; f) igyekezzék állandóan fejleszteni öntudatát, elsajátítani a marxizmus-leninizmus alapjait; g) szigorúan tartsa be a pártfegyelmet és az állami fe­gyelmet, amely egyaránt kötelező minden egyes párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem — más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártnak egy a fegyel­me, egy a törvénye valamennyi párttag számára — tekintet nélkül tisztségére és érdemeire. A pártfegyelem és az állami fegyelem megszegése súlyosan sérti a párt és az állam érde­keit s ezért szigorú büntetést von maga után ; h) egész tevékenységében gyakorolja és tényekkel ösztö­nözze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel a munkában észlelt hibákat és fogyatékosságokat és küzdjön ellenük, harcoljon a hiányosságok takargatása, az önelégült­ség és a munkasikerektől való megrészegülés ellen, harcoljon a bírálat elfojtására irányuló kísérletek ellen. A bírálat elfoj­tása súlyosan sérti a párt, a nép és az állam érdekeit s ezért nem tűrhető meg a párttag tevékenységében ; i) hívja fel a párt vezető szerveinek figyelmét — bele­értve a párt Központi Vezetőségét is — a munkában észlelt hibákra és hiányosságokra, személyekre való tekintet nélkül. A párttagnak nem szabad eltitkolnia a rendellenességeket, nem szabad közömbösen néznie a párt, a nép és az állam érdekeit sértő hibákat, hiányosságokat és vétségeket. Szigo­rúan meg kell büntetni mindazokat, akik akadályozzák a párttagot e kötelességének teljesítésében; jó legyen őszinte és becsületes a párt iránt, ne tűrje az igazság eltitkolását vagy elferdítését. Aki nem őszinte a párt­hoz, aki megtéveszti a pártot, rendkívül súlyos vétket követ el, ami összeférhetetlen a párthoz való tartozással; k) őrizze meg a párttitkokat és az államtitkokat, magyarázza meg a tömegeknek a fokozott politikai éberség szükségességét s minden munkaterületen, minden körülmé­nyek között maga is tettekkel bizonyítsa be politikai ébersé­gét. A párt­ és az államtitkok kifecsegése bűn a párttal szem­ben és összeférhetetlen a párthoz való tartozással. l) bármilyen funkciót tölt is be, következetesen hajtsa végre a káderek helyes, politikai és szakmai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó pártutasításokat. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a személyes rokonszenv, ba­ráti kapcsolatok vagy rokoni kötelékek alapján történő ká­derkiválasztás súlyosan sérti a párt és az állam érdekeit, ezért az ilyesmit gyökerestől ki kell irtani. 3. A párttag joga, hogy : a) részt vegyen a pártpolitika kérdéseinek a pártgyű­lé­seken és a pártsajtóban való szabad és konkrét megvitatásában; b) megbíráljon a pártgyűléseken bármilyen párttagot, tisztségére való tekintet nélkül; c) részt vehet a pártszervek megválasztásában mint vál­­asztó és választható; d) személyes részvételét követelje mindazokban az ese­tekben, amikor tevékenységéről vagy magatartásáról dön­tenek ; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal a párt bármely szervéhez forduljon, beleértve a Román Munkáspárt Központi Vezetőségét is. 4. A párt kizárólag egyénenként veszi fel tagjait a tagje­löltek közül, a szervezeti szabályzatban előírt jelöltségi ide­jük kitöltése után. A pártba a szocializmus ügyéhez hű, legöntudatosabb, legtevékenyebb munkásokat, dolgozó parasztokat és értelmisé­gieket veszik fel. A párt tagja csak az lehet, aki betöltötte 18. életévét Húsz éven aluli ifjak csak az Ifjúmunkás Szö­vetség tagjai közül vehetők fel a pártba. A tagfelvétel a jelöltek közül a következőképpen történik: a) Három csoportot kell e tekintetben megkülönböztetni: I. Ipari munkások, akik legalább öt év óta közvetlenül a termelésben dolgoznak; II. Más ipari munkások, GTA-k és állami gazdaságok munkásai, kollektív gazdaságok tagjai, közvetlenül a vállala­tok műhelyeiben és üzemosztályain dolgozó mérnökök és technikusok; H) A többi dolgozó paraszt, tisztviselők és más dol­gozók; b) a pártba való belépéshez az I. csoportba tartozó szemé­­lyek számára két olyan párttag ajánlása szükséges, ald le­galább három éve párttag; a II. csoportba tartozó szemé­lyek számára három olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább négy éve párttag; a III. csoportba tartozó szemé­lyek számára négy olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább hat éve párttag; c) IMSZ-tagoknak a pártba való felvételéhez az egyik ajánlást az IMSZ rajoni vagy városi bizottsága kell hogy adja; ez az ajánlás megfelel­ egy párttag ajánlásának. Megjegyzés: a Központi Vezetőség tagjai és póttagjai tar­tózkodnak az ajánlástól. A 6* d) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet köz­­gyűlése vitatja meg és dönti el, a tagjelölt jelenlétében. Az alapszervezet határozata a rajoni vagy a városi pártbizottság jóváhagyása után válik érvényessé. Az ajánlók részt vehetnek az ajánlott személy felvételé­­nek megvitatásában. e) Ha egy vállalatban, intézményben vagy faluban nincs pártalapszervezet, a felvételi kérvényt a rajoni vagy a városi bizottsághoz kell benyújtani, amely dönt a tagfelvétel kér­désében. f) Más pártok volt tagjai, csupán kivételes esetekben vehetők fel a pártba, öt olyan párttag ajánlására, aki közül hárman legalább nyolc éve, ketten pedig legalább 1944 óta párttagok. Ilyen esetekben a felvételt csak a pártalapszervezet vé­­­gezheti s véglegesen a Román Munkáspárt Központi Vezető­sége hagyja jóvá. 5. A párttagok csak olyan jelöltet ajánlhatnak felvételre, akit legalább egy évig együtt dolgozva ismertek meg, ajánlá­sukért pedig felelősséggel tartoznak a pártnak. 6. A tagjelöltek sorából felvett párttagok tagsága attól a naptól számít, amikor az alapszervezet közgyűlése kimondja, hogy tagként felvette őket a pártba. 7. Ha egy párttag egyik pártszervezet tevékenységi kérés­ből átkerül egy másik pártszervezet tevékenységi körébe, ak­kor ez utóbbi átigazolja tagjai közé az illetőt. A párttagok átigazolása egyik szervezetből a másikba a Román Munkás­párt Központi Vezetőségének utasításai szerint történik. 8. Visszavonható a párttagsága annak a párttagnak, aki a kapott segítség ellenére­­ huzamosabb ideig nem végez semmilyen pártmunkát, s nem vesz részt semmiféle formá­­ban a pártszervezet tevékenységében. Az alapszervezet erre vonatkozó határozata a rajoni, illetve a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe. 9. Az a párttag vagy tagjelölt, aki elfogadható ok nélkül három hónapon át nem fizet tagsági díjat, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni. Az alapszervezet erre vonatko­zólag határozatot hoz, amely a rajoni, illetve a városi párt­bizottság jóváhagyása után lép érvénybe. 10. A párttag kizárásáról alapszervezetének közgyűlése dönt, a döntést pedig az illetékes rajoni vagy városi pártbi­zottság hagyja jóvá. A rajoni vagy városi pártbizottság kizá­rási határozata csupán a tartományi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe. Amíg a tartományi pártbizottság nem hagyja jóvá a ki­zárási határozatot, addig a párttag megtartja tagsági könye­­vét s részt vehet a pártgyűléseken. 11. Az alapszervezet nem határozhat a Központi Vezető­ség, valamely tartományi, rajoni vagy városi pártbizottság tagjának kizárásáról vagy tagjelöltté való visszaminősítésé­ről. A tartományi, rajoni vagy városi pártbizottság tagjának a pártbizottságból, nemkülönben a pártból való kizárásáról vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről az illető pártbizott­ság plénuma dönt, kétharmad szótöbbséggel. 12. A Központi Vezetőség tagjának a párt Központi Ve­zetőségéből, nemkülönben a pártból való kizárásáról vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről a pártkongresszus dönt, két kongresszus között pedig a párt Központi Vezetőségének plénuma, kétharmad szótöbbséggel. 13. A pártból való kizárás a legsúlyosabb pártbüntetés. Ez csak olyan esetekben alkalmazható, ha a párttag súlyosan megszegi a párt programját vagy szervezett szabályzatát, a párt egysége ellen tör, paktál az osztályellenséggel, nem őszinte a párthoz és félrevezeti a pártot, az erkölcsi züllés útjára lép, vagy ha más olyan cselekedeteket követ el, inte­­ívek nem férnek össze a párttagsági minőséggel. (Folytatás a 4. oldalon)

Next