Vörös Zászló, 1956. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1956-03-01 / 51. szám

­ Nem egyszer írtak az újságok er­ről a községről, fejlődéséről, takainak szorgalmáról, s arról, hogyan vert gyökeret ebben a gazdag talajú r­e­­zőségi községben a tudományos gaz­dálkodás sok hasznos módszere. A Vörös Zászló egyik száma képekben örökíti meg Kozma Károly mezőber­­gernyei éttermelőt, amint először al­kalmazza a kukon­cs és napraforgó négyzetes fészkes vetését Példáját csak abban az esztendőben 84-en kö­vették — mondják a dolgozók —, majd nemsokára a rajoni néptanács mező­­gazdasági szakembereinek irányításá­val számos más községben is elter­jedt. Arról is számot adtak az újsá­gok, hogy ebben az esztendőben már 6 új taggal gyarapodott a kö­zség me­zőgazdasági társulása tagjainak szá­ma. Büszkén emlékeznek a berge­­nyeiek arra, hogy az elmúlt évek fo­lyamán több mezőgazdasági kampány győzteseiként versenyzászlóval tün­tették ki őket. Ilyen ez a község, mindig van mit írni róla, mert minden nap legalább egy lépést tesz előre, izmosabb és gazdagabb lesz. Nem véletlen dolga ez, ne­m is a szerencséje. Elsősorban a pártalapszerve­et politikai munkájá­nak az eredménye, melynek nyomán a község dolgozóinak egy része el­indult a szocialista mezőgazdálkodás útján. De figyelmet érdemel ebben a községben a néptanács előrelátó veze­tése is. A néptanács végrehajtó bi­zottsága jó gazda módjára irányítja ezt a községet s mozgósítja a dolgo­zókat a saját érdeküket szolgáló jó és gyors munkára. Erről győz meg az a lelkesedés és alkotó lendület, amely a község dolgozóit most, a választás előtti napokban áthatja. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a nagy jelentőségű esemény meg­mozgatta az egész községet. Szocialis­ta és hazafias versenyre keltek itt az emberek, nap mint nap újabb önkén­tes felajánlásokat tesznek, határidő előtt teljesítik feladataikat, szorgal­masan járnak az agrotechnikai kör­be s örvendenek a hosszú téli estek­nek, melyek sok szórakozási és tanu­lási lehetőséget nyújtanak számukra. Gálfi Mihály néptanácsi titkárnak, a 7-es számú választókerület kép­v­se­­lőjelöltjének találkozóján történt, hogy Gálfi Gábor egyénileg gazdálkodó dolgozó földműves hazafias verseny­re hívta a kerület minden egyes dol­­­­gozóját A verseny célja az, hogy március 11-ig, a választás napjáig, teljesítsék az állam iránti első negyed­évi kötelezettségüket. S ez csak kéz-,­dete volt annak a mozgalomnak,­­ amely most már átogja az egész községet. Az 1. számú választókerü­let a többi 12 kerületet hívta verseny­re, ezen belül pedig sok páros küzde­lem alakult ki. Hudubeji Dumitru ás Papp Simon középparasztok azon ver­senyeznek, hogy melyikük készül fel hamarabb a tavaszi mezőgazdasági kampányra, így dolgoznak minden percet kihasználva a mezőbergenyei dolgozó parasztok. S ha valaki ellátogat este ide, meg­győződhet róla, hogy ilyenkor i­ lüktet ennek a községnek az élete. Az agrotechnikai körben talán éppen a 19. vagy 20. előadásra gyűlnek ösz­­sze a dolgozók, a Választók Házában olvasgatnak, vitatkoznak a válasz­tópolgárok, azt tervezik, hogy milyen lesz a kultúrotthonuk, melynek felépí­tésére az elmúlt napokban szavaz­ák meg az önadót. S ha a keddi vagy pénteki napokon megyünk Mezőber­­genyére, részt vehetünk az asszonyok részére szervezett kötő- és szabászati tanfolyamon. Március 11-én pedig minden bizonnyal olyan dolgozók­ra találnánk, akik a jó munka és az adott szó teljesítése feletti örömmel adják szavazatukat az NDF jelöltjeire. Mezőber­enyén Új építkezések a két választás közötti időszakban utazása is hozzájárult, hogy a két néptanácsi választás között eltelt idő­szakban valósággal a földből nőttek ki tartom­ányunk területén is a ha­talmas, új ipari és szociális jellegű építmények. Legutóbb például am­ikor szavazni mentek a gyergyóremeseiek, a ma már országosan ismert tejpor­gyár helyén még pusztaság volt Eb­ben az időszakban korszerűsítették s látták el vilanyteleppel a csík­­szentsimoni AMILEMN keményítő­gyárat is. A könnyűipar számos, jelentős ipari egységgel gyarapodott a Magyar Autonóm Tartományban. Tartomá­nyunk legnagyobb ienfeldolgozója Gyergyóalfaluban van. Nagy mennyi­ségben gyártja a nyersanyagot a makkfalvi sertfonóda részére, amely szintén ebben az időszakban épült fel és vált korszerű, gépesített üzem­mé. A második évnegyed folyamán kezdi meg működését az országos viszonylatban is hatalmas gyergyó­­szentmiklósi lenfonod­a. A 8-as Építkezés­ Tröszt mérnökei­nek és technikusainak irányításával, a legjobb építőmunkások építették fel a két néptanácsi választás közötti időszakban a borszéki bor­víz töltőál­lomást. Ezzel azonban még nem soroltuk fel a tartomány összes nagyobb épít­kezéseit. Sokat lehetne még beszélni az e hónapok alatt felépített szárhegyi gáp- és traktorállomásról és más épít­kezésekről. Ebben az időszakban húzták fel az Encsel Mór gyár admi­nisztratív épületeit és étkezdéjét, a meggyesfalvi téglagyár hatalmas új épületeit, a Simó Géza bútorgyár sze­relő- és enyvező csarnokát, az új szárító komplexumot, a meggyesfalvi téglagyár dolgozói részére a munkás­­lakásokat, a nőtlen munkások hálóter­meit stb. Borszéken befejezés előtt áll a hétosztályos iskola s Marosvá­sárhelyen a Simó Géza bútorgyár és a 8-as Tröszt új napközi otthona és bölcsődéje. A 8-as Építkezési Tröszt dolgozói részére ebben az időszakban három lakástömböt emeltek. A II. pártkongresszus határozatai és irányelvei az eddiginél is nagyobb feladatokat állítanak a Magyar Au­tonóm Tartomány építőmunkásai elé. B. B. Körülbelül öt évvel ezelőtt Luigi Strenatti g­laci kőműves az új fala­­zási munkamódszerek alkalmazásával több száz százalékkal túlszárnyalta az addigi teljesítményeket. Példáján fellelkesültek a Magyar Autonóm Tartomány kőművesei is és ma már nincs olyan építkezési munkatelep tartományunk területén, ahol ne al­kalmaznák a jól bevált, új falazási munkamódszereket. A szovjet munkamódszerek alkal­ Néptanácsaink megvalósításaiból Sikerek, melyekkel büszkélkedhetnek a sepsiszentgyörgyi dolgozók öt éve alakultak meg az első nép­tanácsok, amelyek azóta a párt veze­tésével, a széles tömegekre támasz­kodva, minden téren hatalmas ered­ményeket értek el. A közelgő választás előtt, mint ősszel a jó gazda, Sepsiszentgyürgy­­rajon dolgozói is számba veszik ered­ményeiket. Nincs a rajonban olyan község, falu, ahol a néptanácsok munkáját ne dicsérné nagyszerű megvalósítás. A Választók Házában, a találkozók alkalmával büszkén be­szélnek az egyre fejlődő helyiipar­ról, amelynek keretében 19 új ipar­ág alakult. A helyiipar termelése 1950-ben elérte a 100, míg 1955-ben a 295 százalékot. A helyi árufajták termelésében, a helyi erőforrások fel­tárásában az első ötéves terv idején a vállalat dolgozói kimagasló ered­ményeket értek el. Terven felül, csak 1953 és 1955 között több mint 2 mil­lió lej szocialista felhalmozást való­sítottak meg. A dolgozók szükségleteinek kielé­gítésére, a kisipari termelőszövetke­zetek (36 termelőegységgel) évente egyre több közszükségleti cikket ter­melnek. Országszerte ismerik a Mo­­bila kisipari termelőszövetkezet bú­torait vagy a Május 1 szövetkezet­ben készült öltönyöket. A párt és állami szervek szervező és irányító munkája nyomán ezideig a rajonban 27 kollektív gazdaság, 9 mezőgazdasági társulás és­ 18 ipari növényt termesztő, egyszerű termelő­csoport alakult. A II. pártkon­gresz­­szus irányelvei új feladatok elé ál­lították a néptanácsokat is a mező­gazdaság szocialista átalakításáért végzett munkában. S azóta már szü­lettek eredmények. A rajon 16 kol­lektív gazdaságába 46 család kérte felvételét. A mezőgazdaság szocialis­ta szektorának eredményei egyre jobban meggyőzik a dolgozó parasz­tokat a közös gazdálkodás előnyei­ről. Zágonban a román és más nem­zetiségű dolgozók közösen harcolnak a mezőgazdaság szocialista átalakí­tásáért. Rétven és azonban kollek­tív gazdaság alakult mezőgazdasági társulásból. A szacsvai és aldobolyi mezőgazdasági társulás egyszerű ter­­melőcsoportból jött létre. A rajonban is a dolgozók közkin­csévé vált a kultúra, a művészet, a sport. Csaknem teljesen felszámolták az írástudatlanságot, a földesúri rendszerből ránk maradt súlyos örök­séget. Az értelmiség munkáját di­cséri, hogy az írástudatlanok száma 12.600-ról 536-ra csökkent. Az iskolák, a legalsóbb foktól a legmagasabbig, hozzáférhetők a dol­gozók gyermekei számára. A rajon­ban 53 négyosztályos, 35 hétosztá­lyos és 3 középiskola nyitotta meg kapuit közel 10 ezer tanuló előtt. A néptanácsok és állandó bizottsá­gai munkája nyomán új iskolák épül­tek Lisznyópatakon és Szemerján. A könyv, a rádió, a film, a mű­vészegyüttesek, kultúrotthonok, klu­bok ma már szerves részei a dolgo­zók mindennapi életének. 1944 előtt 12 kultúrotthont, 10 könyvtárat (5 ezer kötet könyvvel) és egy mozit tartottak nyilván. Ma már a rajon területén 58 kultúrotthon, 26 vörös­sarok, 59 könyvtár (több mint 51 ezer könyvvel), 11 mozi, egy szín­ház áll a tanulni és szórakozni vá­gyó dolgozók rendelkezésére. Sokat fejlődött az egészségügy is. Torján tüdőszanatórium létesült. A dolgozók pihenését szolgálja Uzon­­ka, Málnás-fzerdő. Több községet vil­lamosítottak, utakat, hidakat javítot­tak. S a munkálatokra fordított ki­adások nagy részét helyi erőforrá­sokból vagy önadóból fedezték.­­ *" Vörös Zászli. fasus­t SASS VILMA háziasszony, a Csíkszeredai nép­tanács 16-os választókerületének NDF képviselőjeltk­. ifj. KERTÉSZ ISTVÁN, a kézdivásárhelyi fűrészüzem osz­tályozó munkása, a városi népta­­nács 21-es számú választókerüle­tének képviselőjelöltje. -------V. V. Dokucsájev——• születésének 110. évfordulójára Vaszilij Vasziljevics Dokucsájev, mint a Pétervári Egyetem ásvány­tani professzora kezdte tevékenysé­gét. Ő volt az első tudós, aki be­bizonyította, hogy a talaj helyi ter­mészeti tényezők kölcsönhatásai alatt születik és fejlődik. Orosz­ország európai felének csernozjom talaját vizsgálta s megállapította, hogy a csernozjom zóna lassú, de biztos száradásnak van kitéve. E jelenség okát is felfedezte. Az er­dők kiirtása, a sztyeppék ésszerűt­len feltörése s a helytelen talaj­­művelés következtében megjelent a talajerózió, amely a humusz szét­hullását, a talajrészecskék felépí­tésének megbomlását s ezzel együtt az éghajlat megváltozását idézi elő. Az erős szárazság — ami nagy­részt az előbbiek következménye — arra késztette Dokucsájevet, hogy tervet, módszert dolgozzon ki a szárazság leküzdésére. E tervet egészítette ki P. A. Koszticsev, aki biztosabb meghatározását adta a növényzet talajátalakító szerepé­nek. Megállapította, hogy csak az évelő takarmányfüvek periodikus alkalmazása teszi lehetővé, hogy megőrizzük a talaj termékenységé­nek egy meghatározott színvona­lát s ezzel egyidejűleg az állandó magas terméshozamot. Dokucsájev és Koszticsev — a két kiváló talajkutató — felfedezé­séhez kapcsolódik V. R. Wiliams munkája, aki tökéletesítette és di­adalra vitte elődeinek megállapítá­sait, így jött létre a Dokucsájev- Koszticsev-Viliams féle füves vetés­forgó módszer, amelyet oly nagy sikerrel alkalmaznak a szovjet me­zőgazdasági szakemberek. Dokucsájev, e mezőgazdasági rendszer egyik megalapítója, egyi­ke volt a haladó orosz tudósoknak.­­ Megértette, hogy olyan hatalmas munkálatot, mint amilyent a ta­­­­­aj termőképességének megőrzése­­ és fokozása igényel, nem lehet meg-­­ valósítani a kizsákmányoláson ala- J­puló cárt Oroszországban, ahol a­­ magántulajdonban lévő föld, a­­ szakemberek kis száma megakadó-­á­lyozta e terv végrehajtását. De a­­ szovjet rendszer felismerte a Do-­­­kucsájev-Koszticsev-Viliams féle­­ komplexum óriási jelentőségét, és­­ ugyanakkor eredményességét szám­­ mos szovhozban, kolhozban, tudó- i,­mányos intézetben ellenőrizték. A­­ Dokucsájev-Koszticsev-Viliams féle­­ füves vetésforgó rendszerén alapul-­í nak a szovjet mezőgazdaság hatal-­­­mas sikerei.­­ Hazánkban — amely biztos lé­­l­pésekkel halad a szocializmus fel-­­ építésének útján — megkezdték a­­ Dokucsajev-Koszticsev-Viliams féle­­ komplex, hazánk körülményeinek­­ megfelelő tanulmányozását és gya­­­­korlatban való alkalmazását. A fel-­­ szabadulás után lehetőség nyílt az­­ előrehaladott szovjet tudomány ala­­f­pos tanulmányozására és elsajátí- t­­ására. Ezt a lehetőséget használ- t ják ki most hazánk mezőgazdasági­­ szakemberei s minden igyekezette­­l arra törekednek, hogy növeljék a­­ föld termőképességét.­­ Hazánkban a nagyüzemi szocia-­­­lista mezőgazdaság egyre szélesebb­­ körű elterjedése és egyre nagyobb­­ léptekkel való fejlődése mind je­­­ lentősebbé teszi a Dokucsájev-Kosz­­j­ticsev-Viliams féle komplexum al­­­­kalmazását, mivel a föld termő-­­­képességének fokozása, a természet­­ átalakítása egyedül a szocialista­­ társadalmi rendszerben, a nagyüze- l­mi mezőgazdaság által nyújtott­­ széleskörű lehetőségek mellett va­­l­ósítható meg. . . A falvak dolgozói készülnek a tavaszra A szerkesztőségünkbe naponta érke­ző levelek nagy részében falusi leve­lezőink arról értesítenek, hogy tarto­mányunk falvainak dolgozói minden percet kihasználva, szorgalmasan készülnek a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésére. Alább köz­lünk néhányat a legutóbb beérke­zett levelek közül. A jó példa követésre talál Lisznyón és a hozzá tartozó falvakban február 20-ig 295 ál­latvontatású ekét, 3 traktorekét, 2 traktort, 25 vetőgépet javítottak meg a dolgozó parasztok. A javítási munká­val párhuzamosan megtisztítottak 15 tonna vetőmagot és eredményesen folynak a csíráztatási próbák. Az előkészítő munkákban élen jár­nak a bikfalvi társulás tagjai, mint ahogyan élenjártak a múlt évben is minden mezőgazdasági munkában s szebb terméseredményt is értek el, mint a magángazdák. Nem véletlen tehát, ha a még egyénileg dolgozók érdeklődése egyre inkább a társulás felé fordul. Legutóbb 3 család kérte felvételét­ a társulásba. MOLNÁR BERTA levelező rendbe kell tennie, hogy majd a rin­ge­zó parasztok rendelkezésére állhas­son. A nyárádremetei szövetkezeti központ elnöke fordítson különös fi­gyelmet erre a kérdésre. SZÁN­TÓ SÁNDOR levelező A jó munka alapja a tanulás Mikházán és Deményházán szá­mos olyan dolgozó földművest is­merünk, akik a múlt évben az agro­technikai szabályok szerint művellék földjüket s men szép termést takarí­­tottak be, így például Mikházán Lo­­kodi Menyhárt középgazda összes ka­pásnövényeit jól előkészített talajba, négyzetesen fészekbe vetette el. Eredménye jóval felülmúlta azokét, akik régi módszerek szerint ültették növényeiket. Lokodi bácsihoz hasonló gazda még sok van a községben. Az alkalmazott módszereket az agro­technikai előadásokon tanulták s ezért az idén is szorgalmas látogatói a körnek. Példájukat mintegy 50 dol­gozó földműves követi. A tanulással párhuzamosan a mun­ka gyakorlati részét sem hanyagolják el. Szorgalmasan végzik a vetőmag­­tisztítást, nems­­ára elkészülnek a szerszámjavítással stb. A szövetkezet vezetőségének segít­séget kell nyújtania a dolgozó pa­rasztoknak az előkészületi munkában azzal, hogy gondoskodik a javításhoz és vetőmagtisztításhoz szükséges anyagokról. Ugyanakkor a gépköl­­csönző állomás gépállományát is Élenjárnak a munkában A székelyből Béke Útja kollek­tív gazdaság tagjai élen járnak a tavaszi előktíséületekben. A trágya már rég kinn van szarvasokba rak­va a földeken. Kihasználva a néhány héttel ezelőtti enyhe időjárást, 50 úr földet rngo­íroztak meg az ültetendő szőlőtőkék számára. A szerszámjavá­tást és magtisztítást is gyors ütem­ben végzik. Az előkészületi munkák­kal párhuzamosan nem feledkeznek meg azonb­an a tanulásról sem, szor­galmasan látogatják az agrotechnikai előadásokat JÁNOSI M. SÁNDOR levelező Vonzó agrotechnikai kör Martonfalván Zakariás Ernő tanító sok ideig gondolkodott azon, hogy mivel tehetné még vonzóbbá az agrotechnikai előadásokat, Nem hiá­ba törte a fejét. Megoldotta a kérdést Az Oktatásügyi Minisztériumtól ka­pott vetntőgépet átalak­ította akkum­u­­látoros használatra s azóta az agro­technikai körben tartott előadásait ve­títéssel kapcsolja egybe. Legutóbb például a burgonya nyári ültetéséről tartott előadást. A burgo­nya jarovizálásának és négyzetes fé­szekbe ültetésének módszerét filmen szemléltette. A dolgozó parasztokat igen érdeklik az ilyen előadások és sokat tanulnak belőlük. KOVÁCS ERNŐ levelező Hazafias versennyel Mezőmadaras választási kerü­leteiben hazafias verseny folyik a dolgozó parasztok között a tavaszi előkészületek mielőbbi befejezéséért Roman Teodor, Kacsó István, Nemes József, Fazakas István a verseny élenjáróiként elsőkként végezték el a szerszámjavításokat, de nem marad­tak le sokkal a többi dolgozók sem. A lelkes törekvés eredménye az, hogy a községben a szerszámjavítások elvég­zéséről vezetett grafikon 99 százalé­kot mutat.­­ Ugyancsak fokozott ütemben vég­­­­zik a dolgozó parasztok a vetőmaglisz­­i­titást s e munkálatokkal egy teében megtakarítottak 11.000 db gyümölcs­­­fát is.­-­

Next