Vörös Zászló, 1956. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1956-04-01 / 78. szám

Használjuk ki a traktorok teljesítő­képességét Traktorok zúgásától hangos a ha­tár. Tartományunk melegebb éghaj­latú rajonjaiban megkezdődött az idei bőséges termésért folyó küzdelem második szakasza. Egymásután ér­keznek a hírek, hogy állandóan nö­vekszik a felszántott és bevetett hek­tárok száma. Az idei tavaszon a traktorok jóval nagyobb területen végzik el az em­ber és az igásállat egyik legnehe­zebb munkáját. Ez szükséges is, mert csak így végezhetjük el a terv­ben szereplő 100.000 hektár terület szántását és majdnem 200.000 hek­tár bevetését. Nagy feladat, de ide­jében elvégezhetjük, ha kihasználjuk a traktorok teljesítő­képességét. Gyakorlattól tudjuk, hogy minden feladat sikeres valóra váltásának zá­loga: a jó szervezés. Ez a gépállo­más vezetősége és a szerződéskötő gazdaságok közös feladata. Gyorsan és jól, az agrotechnika szabályainak, a helyi talaj és éghajlati viszonyok­nak megfelelően kell elvégezni a ta­vaszi munkákat. Mi szükséges eh­hez? Elsősorban is a szocialista ver­seny kiszélesítése és rendszeres érté­kelése. Mint tudjuk, a szocialista verseny állandó ösztönző erő, hajtó motor a több és jobb munkára, mely kibontakoztatja a dolgozók alkotó kezdeményezését, növeli a munka iránti felelősségérzetet. Mindez arra készteti a traktorosokat, hogy a trak­torok teljesítő képességének kihasz­nálásáért tanulmányozzák és alkal­mazzák a jól bevált munkamódsze­reket, mint amilyen a gépkapcsolás, az óragraf­­onos módszer stb. A múlt esztendőben Kerestély András, a sepsiszentgyörgyi GTA traktorosa ezekkel és más módszerekkel 579 kantrnt teljesített javítás nélkül. Amikor a sepsiszentgyörgyi GTA át­vette az országos versenyzászlót, Kerestély András vállalta, hogy eb­ben az évben javítás nélkül eléri az 1000 kantris teljesítményt. Ebben a küzdelemben versenyre hívta tarto­mányunk valamennyi traktorosát. A felhívásra többek között Bálint Gá­bor, a kézdivásárhelyi GTA traktoro­sa is válaszolt. A GTA-k pártalap­­szervezeteire és igazgatóságaira há­rul a feladat, hogy ezt a figyelemre méltó kezdeményezést, amely Vasile Voichita, a Szocialista Munka Hőse kezdeményezése alapján bontakozik ki, felkarolják és biztosítsák a szük­séges feltételeket. Az őszi betakarítás és vetés során bebizonyosodott, hogy a gépek telje­sítő­képessége kihasználásának és a munkák gyors elvégzésének nagyon jó módszere az éjszakai váltás meg­szervezése. Ez jelentősen hozzájárul a tavaszi vetés rövid idő alatti el­végzéséhez. A gépállomások vezető­ségeinek feladata biztosítani az éj­szakai váltás bevezetéséhez szüksé­ges feltételeket. Minden traktor vilá­gítóberendezése legyen megfelelő, előző nap jelöljék ki a kellő nagy­ságú területet, szállítsák helyszínre a szükéges üzemanyagot, éjszaka is biztosítsák a mozgóműhelyek művö­­dését stb. A brigádosok, brigádköny­velők és körzeti agronómusok fela­data harcolni azért, hogy az éjsza­kai váltás munkájának minősége azonos legyen a nappali váltáséval. A tavaszi munkák gyors elvégzé­sének, a traktorok teljesítő­képessé­ge kihasználásának egy másik jelen­tős feltétele a traktorbrigádok és a kollektív gazdaság mezei brigádjai közötti szoros, kölcsönös érdekeltsé­gen alapuló kapcsolat. Helyes és szükséges, ha a kollektív gazdaság mezei brigádjai és a traktorbrigád szerződést kötnek, hogy kölcsönösen elősegítsék egymás munkáját. Egy másik jó módszer az, ha a két bri­gád hetenként vagy tíznaponként közös megbeszélésen elemzi az el­végzett munkát és megvizsgálja a terméshozam fokozásának és a mun­­kaütem gyorsításának további lehe­tőségeit. A traktorbrigádok, valamint a kollektív gazdaság mezei brigád­jai között létrejött éltető kapcsolat segítette a nyárádszeredai, sepsi­szentgyörgyi és más gépállomásokat egyes kiváló sikerek elérésében. A traktorosok fő életfeltételének biztosítása a gépállomások, kollektív gazdaságok és társulások részéről jelentősen befolyásolja a feladatok teljesítését. Éppen ezért gondoskod­ni kell a traktorosok számára a jó lakásról, étkezésről, tisztálkodásról stb. Egyes kollektív gazdaságok ve­zetői és olykor a gépállomások veze­tői is hajlamosak, hogy megfeledkez­zenek arról, hogy a traktorosok mi­lyen körülmények között élnek és dolgoznak. Ez helytelen. Követeljük a traktoristáktól a jó munkát, de gondoskodjunk is róluk. Végül, de nem utolsó­orban a fela­datok megvalósításában, a gépek tel­jesítő­képességének kihasználásában nagy szerepe van a traktorosok poli­tikai, szakmai és kulturális nevelé­sének. A nevelés a tavaszi munkák idején jóval nehezebb, mint télen, de nem lehetetlen, csak meg kell ta­lálni rá a megfelelő időt és módot. Mindenik brigádban dolgozik egy­két párttag, párttagjelölt vagy OMSZ tag, akiknek személyes példamuta­tással kell ösztönözniük a traktoro­sokat, hogy szabad idejüket okosan, tanulással használják ki. A gépállo­mások pártalapszervezetei és vezető­ségei gondoskodjanak, hogy a sajtó­termékek idejében eljussanak a bri­gádokhoz A traktoros a dolgozó pa­rasztok körében a munkásosztályt képviseli s ezért tisztában kell len­nie a bel- és külpolitikai események­kel és népszerűsítenie kell azokat. A tavaszi munkák megkezdésével nem szűnt meg a gépállomások fela­data a mezőgazdaság szocialista át­alakításában, ellenkezőleg, most kell bebizonyítani tettekkel, jó munkával a dolgozó parasztok előtt, hogy szá­mukra előnyösebb a közös gazdálko­dás, a gépi munka. Egyszóval a traktorosok és a gépállomás többi dolgozói nemcsak jó szakemberek kell hogy legyenek, hanem a mező­gazdaság szocialista átalakításának lelkes, fáradhatatlan agitátorai is. Ismét országos élüzem a kolozsvári Carbochim Néhány nappal ezelőtt a kolozsvári Carbochim dolgozói ünnepélyes kere­tek között átvették az országos él­­üzemet megillető vörös selyemzászlót. Ez alkalomból beszámolót tartottak, melyben részletesen ismertették az üzem elmúlt évi eredményeit A Carbochim üzem dolgozói az 1955-ös tervév második felében elő­irányzatukat 112,3 százalékra teljesí­tették. A termelékenységet munkáson­ként 15,7 százalékkal emelték és az önköltségi ár rendszeres csökkentésé­vel közel 1 millió fej értékű megta­karítást értek el. Az újítók és éssze­­rűsítők 112 javaslatot dolgoztak ki, melyek közül 52-öt a gyakorlatban alkalmaznak. Az újítók és ésszerűsí­tők munkájának tulajdonítható, hogy az üzem hat hónap alatt 2.409.455 lej értéket takarított meg. A gyűlés végén az üzem dolgozói vállalták, hogy ebben az évben is oda­adással küzdenek tervük sikeres tel­jesítéséért, illetve túlhaladásáért. vm­e proletárjai egyesüljetek I­V. évfolyam 78. (1311.) szám. Vasárnap, 1956. április 1. ARA 20 BAN­­I ....................... ............ -- -- - ................ I HI­MIIIMMI­­­I—.—.............. I III I MM I IM II............................. . .................. I­MA­­SZAMBAN---------------------------. — Fejlett munkamódszerekkel a termelékenység emeléséért (2. old.) — Jöjjetek sorainkba! (3. old.) — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov angliai látogatása küszö­bén. (4. oldal). — A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége ellátogat a Szovjetunióba. (4. oldal) TARTOMÁNYUNK ÉLETÉBŐL Új felszereléseket gyártanak május elseje tiszteletére A régen­ IRUM munkaközössége a közeledő nagy ünnep méltó köszön­tésére készülve, új faipari gépek gyártását kezdte meg. Az IFET-ek részére a hordozható gáterek gyártásához már hozzá is kezdtek. Az új gátereket deszkafélék és főleg vasúti talpfák kivágásánál fogják használni jelentős anyagmeg­takarítás mellett. Amint tervezik má­jus elsejére több mint 30 gátert gyár­tanak. A gáterekkel párhuzamosan sod­ronypálya vagonetteket készítenek, melyekkel a fa leszállítását lényege­sen megkönnyebbítik. Megkezdik a fatörzsmérők, valamint a Robell-típu­­sú vasúti ellenőrző műszer gyártását is, mellyel az iparvágányok sínpárjai­nak kellő távolságát és megfelelő dűlési szögét vizsgálják felül. Készülnek a IV. országos kultúrversenyre Műkedvelő csoportjaink Marosvá­­sárhely-rajon falvaiban is kitartó szorgalommal készülnek a IV. orszá­gos kultúrversenyre. Szinte naponként érkeznek a hírek egy-egy új műked­velő csoport megalakulásáról. A napokban például Marossárpata­kon és Koronkán megalakultak az 50—60 tagú dalos csoportok, ame­lyek román és magyar népdalokkal készülnek a nagy erőpróbára. E rajonban eddig 25 vegyes ének­kar, 48 tánccsoport, 6 fúvós-, illetve vonós zenekar, 36 művészi agitációs brigád, 18 szóló énekes, 18 szólótán­cos, 11 műsorbemondó jelentkezett a IV. országos kultúrversenyre. A rajoni kultúrosztály a kultúrak­­tivisták tartományi értekezlete után rendszeres tapasztalatcserét szervez a műkedvelő csoportok között, azzal a céllal, hogy növelje a versenyben résztvevők számát. E tapasztalatcse­rék eredményeként a rajonban 10 faluban alakult meg az énekkar, mű­vészi agitációs és színjátszó csoport, pl. Nagyernyében, Nyárádremetén stb. A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZOLGÁLATÁ­BAN A művészi agitációs csoportok ed­dig is a leghatékonyabb segítséget adták a társas gazdaságokat szervező kezdeményező bizottságoknak. Maros­­vásárhely-rajonban, Mezőfelében nem­rég alakult meg az 50, Backamadara­­son 17, Bozódon 15 tagú mezőgazda­­sági társulás. Harcon, Mezőszabad­ban és Galambodon is nemsokára felavatják a társulásokat, melyek szervezésében jelentős segítséget nyújtottak a községek és falvak mű­­vészi agitációs csoportjai. Vajgyári dolgozók munkasikerei A marosvásárhelyi vajgyár dolgozói ez év minden hónapjában derekasan kitettek magukért. A szocialista ver­seny keretében igyekezettel végezték feladataikat s így az eredmény nem is maradt el. Mind a januári, mind a februári tervüket sikeresen túlszár­nyalták. E két hónap alatt mintegy 4 tonna vajat és 54 tonna túrófélét adtak terven felül. Az elért sikerek nem tették elbiza­­kodottá az üzem dolgozóit. Lankadat­lan erővel folytatták munkájukat már­cius havában is, hogy a II. pártkon­gresszus irányelveinek szellemében minél nagyobb mértékben hozzájárul­hassanak a dolgozók tejtermék-szük­ségleteinek zavartalan ellátásához. Ahogy az eddigi eredmények mutat­ják, az üzem dolgozói ebben a hónap­ban is helytálltak. Március 20-ig tej­ből 51, vajból 50, túróféléből 90, ka­zeinből 64 százalékos teljesítményt értek el. A március havi össztermelési tervüket 20-ig 68 százalékra teljesítet­ték. Minden remény megvan arra, hogy a még hátralévő 10 nap alatt újabb túlhaladást harcolnak ki Első napok a szántóföldeken Sárpatakot elhagyva, a Maros bal­partján három kollektv gazdaság- Várhegy, Udvarfalva, Ma­rosszen­tann­a nagy földtáblái terülnek el. Szorgal­mas emberek dolgozzák ezeket a föl­deket Lássuk csak e szép tavaszi napokon, mivel foglalkozik a három kollektív gazdaság tagsága? A várhegyi, az udvarfalvi és a ma­­rosszentannai kollektivisták is elve­tették az árpát, zabot és napraforgót­­Az udvarfalvi kollektivisták a 9,5 hek­tár árpaterületből 7 hektárt kereszt­­sorosan vetettek be, elültettek egy hektár dughagymát, elvetettek két hektár mákot. Közelebbről megkez­dik a spenót árusítását a marosvásár­helyi piacon. Farkas Dénes traktoris­ta kultivátorral készíti elő az őszi mélyszántást a cukorrépa-vetés alá. Normáját naponta túlteljesíti. Igyek­szik a szántással Mészáros Viorel is, aki szocialista versenyben áll Farkas Dénessel. Hasonló a munkalendület a várhe­gyi kollektivisták földjein is. A télen kihordott trágya egy részét már el­­terítették. 12 kollektivista most is a trágya terítését végzi. Utánuk jön­nek a fogatok és felszántják a földet. V. Cimpian, idős Radnóti János, Nagy János a műtrágyát szórják, öt fogat a dinnyés talaját készíti elő. A kol­lektivisták egy hét alatt több mint 70 hektár földet boronáltak meg, s ahol szükséges volt levezették a pangó vi­zeket A marosszentannai kollektivisták a múlt évben élen jártak a tartomány­ban és nagyobb terméseredményeket értek el, mint a másik két kollektív gazdaságban. Most is már befejezték a zab, árpa, s a napraforgó vetését, ezen kívül vetettek egy hektár má­kot megboronáltak 30 hektár őszi mélyszántást, több mint 50 hektár földet megkultivátoroztak. Csoba Gav­­ra traktorista naponta túlteljesíti normáját. A marosszentannai kollek­tivisták már hozzákezdtek a lóhere vetéséhez,, az őszi búza hengerelésé­hez. -Ci- Vetnek Gyergyó-rajonban Gyergyó-rajon dolgozó földművesei türelmetlenül várják, hogy a szán­tóföldekről eltűnjenek a hófoltok. Ahol a lehetőségek megengedik, még hozzákezdtek a mezőgazdasági mun­­kák elvégzéséhez. A Szárhegy köz­séghez tartozó Gügyüsön Péter István március végén már teljesítette vetési tervének egy részét és egyike azoknak a szorgalmas dolgozó parasztoknak, akik a vajonban elsőknek kezdték meg a tavaszi mezőgazdasági mun­kálatokat --------------------------------------~ A szépen feldíszített te­rem falán s a padokban ülő „öreg” munkások arcán pajkosan játszadozott az ablakon beszűrődő márciu­si napsugár, mintha azt hirdetné: itt a tavasz. De a teremben lévő több mint 130 dolgozó szívébe is ta­vasz költözött, pedig élet­korukat tekintve valameny­­nyien túl vannak a negyve­nen, s már inkább az őszt, mint a tavaszt vallják „sa­ját” évszakuknak. Mi ez? — kérdezzük kíváncsian. Olyan gyűlést már nem egyet láttunk, melyen csu­pa eleven, lelkes fiatal vett részt, de ilyent, ahol a résztvevők, mintha kiválo­gatták volna, egytől-egyig túl vannak azon a koron, amelyet az „élet dereká­nak” neveznek, még nem tapasztaltunk. Mintha csak a kérdésre válaszolna He­gyi Zoltán, a Dózsa György textilgyár igazgatója: Ez a megbecsülés gyűlése, hi­­e­szen itt, az ünnepélyesen­­ feldíszített teremben olyan­­ munkások, munkásnők van­­­nak, akik 25 vagy még­­ ennél is több ideje dolgoz­­­­nak a gyárban, a munka mezején. Huszonöt esztén­dől Egy teljes negyed évszázad ez, amelynek el­ső részét poros, poshadt le­vegőjű, egészségtelen mun­katermekben, 10—12 órás napi munkaidővel, keserves munkával töltötték. De az egybegyűlt munkások, Hat­házi Mária fehérítőmunkás, Páll József szövődés ellen­őr és a többiek nem a múlt­ról, hanem mai életükről, a jelenről beszélgetnek. Fára­dozásuk eredményeiről, az országos versenyzászlóról szólanak, amelyet már harmadszor is birtokukba vettek. Szó esik a bölcső­déről, a tiszta, egészséges munkahelyekről, a gyári egészségügyi házról, az orvosi kezelésről, a pihenő­szabadságokról, a nyaralá­sokról. Beszélnek mindar­ról, amit már megértek s amit még el kell érniök, meg kell valósítaniok. Az ünnepélyes megbeszé­lés után, a gyűlésen részt­vevő munkásoknak, a meg­becsülésnek csak egy apró megnyilvánulásaként, aján­dékcsomagokat adnak át­­ ezután? Ezután előke­rülnek a fiatalok, akik a gyűlés ideje alatt talán az utolsó próbákat tartották, hogy a legszebb, legszínvo­nalasabb kultúrműsorral juttassák kifejezésre a gyár idős dolgozói iránt érzett mély szeretetüket, tisztele­tüket. A nemrég szervezett szimfonikus zenekar ez al­kalommal szerepelt első­­ízben. Az ünnepi vacsorán, az ízletes étel és ital még fokozta az örömet, a vidám­ságot Azok az emberek örülnek ma, akik egy ne­gyedévszázadon át dolgoz­tak, s ma nem elcsigázot­tak, kimerültek, hanem vi­dámak, boldogok s szinte fiatalosak is. örülnek a megbecsülésnek, amit a múltban annyi sok eszten­dőn át nélkülöztek, örülnek megszépült életüknek. Az ünnepeltek között lévő Székely Árpád technikus és mások meggyőződtek arról, hogy nemcsak a gyár dolgozói, hanem mindenki megbecsüli őket, idős szak­embereket. Erről tanúsko­dik az a tény is, hogy a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház munkakö­zössége egy estét ajándé­koz a Dózsa György tex­tilgyár ünnepelt dolgozói-­­ nak, mely alkalommal díj-­­k­talanul megtekinthetik A bor című színművet. is A pohárköszöntőkben ar-­­ ról szóltak a dolgozók, hogy munkájuk eddigi si­kerei nem jelentenek vég-­­ állomást, hogy nem tarta­­nak pihenőt, hanem ezután ■ még többet, jobbat akarnak adni a hazának, a népnek, és■ saját maguknak. A napokban rövid hír je­lent meg az újságban, amely arról számol be,­­ hogy Edelin Gaston Száj- A­na­ tartományi francia mun­kásból és néhány társából,­­ hogyan űztek gúnyt a fel­sőbb hatóságok, amikor 25­­ évi keserves munkájuk „el- ,­ismeréseképpen” 500 fran­kot (körülb­elül 9 lej) „ju­talmat“ adtak nekik. A mi ünnepelt munká­saink örökre elseperték az olyan felsőbb hatóságokat, amelyek úgy értékelték munkájukat, mint ma a francia Edelin Gastonét ér­tékelik. ÖRDÖGH MÓZES levele nyomán irta: 4 LŐRINCZI ROZÁLIA ^ Megbecsülés __

Next