Vörös Zászló, 1956. július (5. évfolyam, 156-181. szám)
1956-07-01 / 156. szám
wo . Falusi egészségvédelmünk fejlesztéséért A dolgozó emberről való gondoskodás népi demokratikus rendszerünknek központi feladata. A most talán éppen ezen a területen hagyta ránk a legsúlyosabb örökséget. „Az egészségügyi gondozás... valójában csúfságszámba ment... A parasztság siralmas állapotához és sötét nyomorához még hozzájárultak írástudatlanságuk és a soraikat pusztító betegségek is” — állapítja meg a II. pártkongresszuson a Központi Vezetőség jelentése. A bajok orvoslását tehát elsősorban falun kellett elkezdeni, ott, ahol a legszomorúbb volt az egészségügyi állapot. A feladat nem volt könnyű, hiszen évszázados elmaradottság felszámolásáért kellett harcba szállnunk. Pártunk és kormányunk vezetésével azonban egyre javult a helyzet. A felszabadulás óta eltelt időszakban a falusi dolgozók egészségvédelme jelentős mértékben megjavult. Tartományunk falvaiban és községeiben csupán az utóbbi évek folyamán a szülőotthonok, napközi otthonok, körzeti rendelők, tejkonyhák és fektetők egész sora létesült. A szülőotthonok száma 1955-ben 1950-hez viszonyítva közel 85 százalékkal, a rajoni és a falusi napközi otthonoké 90 százalékkal, a körzeti rendelőké több mint 15 százalékkal, a tejkonyháké 25 százalékkal gyarapodott. Falusi fektető hat évvel ezelőtt még egy sem volt. 1955- ben pedig már közel 30 falusi fektetővel rendelkeztünk. A falusi szövetkezetek mellett az utóbbi időben több száz gyógyszerárusító részleg létesült. Olyan helyeken, ahol egészségügyi körök működnek, másodfokú gyógyszertárak nyíltak. Ezeknek és az ezekhez hasonló intézkedéseknek köszönhetően tartományunk falvaiban tovább csökkent az általános és a gyermekhalandóság. E nagyszerű eredmények mögött vidéki körorvosaink és egészségügyi középkádereink százainak áldozatos munkája áll. A falusi dolgozók egészségvédelmében rájuk hárult és hárul a legfontosabb feladat. Segélyt nyújtani egy távoli falucskában vajúdó anyának, törött végtagot sínbe tenni, sürgősen megvizsgálni a belázasodott gyermeket vagy éppen halaszthatatlan műtétet végrehajtani. Mindezekhez gyorsaságra, határozottságra, nagy önuralomra, szaktudásra van szükség. De orvosaink és középkádereink nagy többsége megállta helyét. Dr. Szilasi József az udvarhelyi egyesített kórház igazgatója, dr. Hetser Kálmán főgyógyszerész, Baltaga Alexandra sebész, Sütő Ibolya szülésznő nevét ismerik a falvakon. Jó munkájukért több társukkal együtt, kitüntetésben is részesültek. A vidéki körorvosok és középkáderek közötti szoros együttműködés nem egy helyen igen hasznosnak bizonyult. Példa van rá, hogy ahol az orvosok odaadóan nevelték, oktatták, fejlesztették a középkádereket, ott hamarosan értékes segítőtársakra leltek bennük. Nagy Barabás ditrói, Todor Emil tárjai, Duka Dezső zágoni körorvosok türelmes nevelőmunkájuknak köszönhetik, hogy ma már fejlett, tapasztalt középkáderekkel dolgozhatnak- Az orvosok nagy része a középkáderek nevelése mellett tudott időt szakítani saját szakmai ismereteinek bővítésére is Ebből a szempontból nem kis jelentőségűek a rajoni székhelyeken szokásos munkaértékelő gyűlések, ahol a falusi orvosok részletesen beszámolnak eredményeikről, nehézségeikről. Gyakorlati ismereteik bővítése érdekében ilyen alkalmakkor beteglátogatást végeznek arajoni kórházakban. Ahhoz azonban, hogy a vidéki orvosok kellőképpen eleget tehessenek feladataiknak, nem utolsósorban szükség van arra is, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a falvak dolgozóival. Kiss Endre nyárádszeredai gyermekgyógyász igen nagy népszerűségnek örvend a falusi dolgozók körében A vizsgálatok, valamint az otthoni látogatások alkalmával nem sajnálja az időt, hogy elbeszélgessen velük, tanácsot, felvilágosítást adjon. Hasonlókat lehet mondani Csorba László nagyborosnyói körorvosról is. Vidéki körorvosainkat munkájukban elsősorban a falusi néptanácsok hivatottak támogatni. Megérkezésüktől kezdve szüntelenül segíteniök kell őket tevékenységükben. Sajnos, a gyakorlatban nem mindig így történik. Gyakran előfordul, hogy miután az orvosok megérkeznek új állásukba, hidegen, barátságtalanul fogadják őket, ügyeikkel senki sem törődik. Olaszteleken a falusi néptanács például ahelyett, hogy támogatta volna a körorvost munkájában, az egészségvédelem szempontjából fontos feladatot betöltő tejkonyhát is elvette és vendégszobának alakította át. Más helyeken pedig semmiféle járművet nem biztosítanak az orvosok részére. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete központi bizottságának, a néptanácsok egészségügyi osztályainak és a falusi pártalapszervezeteknek behatóan kell foglalkoztak a falusi körorvosok és középkáderek munkájával, azok nevelésével. A néptanács segítségével önadóból sokat lehet tenni az egészségügyi hálózat fejlesztéséért s így jelentős segítséget nyújthatnak annak az egész országot átfogó mozgalomnak, amelynek célja a falusi dolgozók egészségének megvédése és amelynek eredményei napról napra mutatkoznak. Világ proletárjai, egyesüljetek! A g M.P MAGYAR AUTONOM TARTOMÁNYI V£Z[TOSEC£ ES A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA V. évfolyam 156. (1389.) szám. Vasárnap, 1956. Július 1. ARA 20 BÁNI | Az IMSZ II. kongresszusának munkálatai Június 29-i ülés Egyhangúlag megszavazták az IMSZ Központi Bizottságának és a Revíziós Bizottságnak a beszámolóját Virgil Trofin elvtárs előterjesztette az IMSZ Szervezeti Szabályzatának módosítására vonatkozó jelentést Pénteken folytatták az IMSZ II. kongresszusának, munkálatait A reggeli ülésen Cornelia Mateescu elvtársnő, az IMSZ KB titkára elnökölt. A résztvevők élénk tapssal fogadták a holland ifjak küldöttségét valamint az indonéziai ifjúság küldöttét. Ezután tovább folytatták az IMSZ KB tevékenységéről szóló jelentés és a Revíziós Bizottság jelentésének megvitatását Felszólaltak: Petre Puica (Suceava tartományi Nicolae Toma (Pitesti tart), Nevenka Isakov (Temesvár tart.), Antoaneta Alexovici (Bukarest város), Kiss János (Sztálin tart.), valamint Petre Gheorghe, az IMSZ KB titkára Nagy taps fogadta Mihai Mujienarc, a Szakszervezetek Központi Tanácsa titkárának, valamint Manólé Bodnáraknak, a Testnevelés és Sportbizottság elnökének felszólalását. A kongresszus résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták az ifjúsági munkatelepek brigádosainak üdvözletét tolmácsoló küldöttséget. Ezután a küldöttek egyhangúlag megszavazták azokat a határozatokat, amelyekkel a kongresszus elfogadta az IMSZ KB tevékenységéről szóló jelentést, valamint a Központi Revíziós Bizottság jelentését. Szünet után a jelenlévők meghallgatták Vlagyimir Iljics Leninnek „Mi a szovjet hatalom” és „Hogyan szabaduljunk meg a kapitalisták és földesurak kizsákmányolásától” címmel, 1919-ben tartott két beszédét. Az ülés következő részében Virgil Trofin elvtárs, az IMSZ KB titkára a kongresszus elé terjesztette az Ifjúmunkás Szövetség Szervezeti Szabályzatának módosítására vonatkozó jelentést. Ezt követte a jelentés megvitatása. Felszólaltak: Vasile Neagoe (Bukarest város), Mihai Istrate (Hrest)tartomány)/ Joacer Alexandra (Craiova tartomány), Saveta Mán (Magyar Autonóm Tartomány). Az Ifjúmunkás Szövetség II. kongresszusa befejezte munkálatait A péntek esti ülésen titkos szavazással megválasztották az IMSZ Központi Bizottságának tagjait, pót tagjait, valamint a Központi Revíziós Bizottság tagjait. A kongresszus küldöttei egyhangúan elfogadták az IMSZ II. kongresszusának határozatát. * Szombat reggel véget értek az Ifjúmunkás Szövetség II. kongresszusának munkálatai. A reggeli ülés 11 órakor kezdődött. A jelenlevők felállva üdvözölték a terembe belépő Gh. Apostol, Emil Bodnáros hadseregtábornok, P. Borila, N. Ceau$escu, I. Chivinevschi, Chivu Stoica, Miron Constantinescu, Al. Draghici, Gh. Gheorghiu-Dej, Mogyorós S., D. Coliu, L. Rautu, L. Salajan vezérezredes, I. Cozma, Fazekas J. elvtársakat. Az ülésen Trofin Virgil elvtárs elnökölt. Felolvasták a kongresszuson megválasztott IMSZ KV 85 tagjának, 36 póttagjának, valamint a Központi Revíziós Bizottság 19 tagjának nevét. A jelenlevők hosszas tapssal fogadták Gh. Gheorghiu-Dej elvtársat, az RMP KV első titkárát, aki tolmácsolta az RMP KV üdvözletét. Beszédét többször viharos, hosszantartó taps szakította félbe. Az Internacionálé eléneklése után Ion Circei elvtárs felolvasta az IMSZ II. kongresszusának az RMP KV-hez intézett levelét. Ezután elhangzott Virgil Trofin elvtárs záróbeszéde. Túlhaladták a fakihasználási mutatószámokat A gyergyószentmiklósi IFET dolgozói szorgalmas munkájuk eredményeképpen félévi tervüket jóval határidő előtt teljesítették. Június folyamán számos választékból terven felül termeltek. Június 25-ig többek között fenyőrönkből 9500 köbmétert, tűzifából pedig 16.270 méter fát adtak terven felül. A választékok sikeres túlteljesítése mellett nagy figyelmet fordítottak a fakihasználási mutatószámok betartására is, így sikerült elérniök, hogy a fenyőrönköknél a kihasználási mutatószámot az eddigi 80,3- ről, 98,8- re emelték. A rönkök alaposabb kiválogatása mellett gondjuk volt arra is, hogy az olyan rönkökből, melyeket eddig tűzifának használtak fel, most az építőtelepeken jól használható negyed- és ötödosztályú deszkákat készítsenek. Hasonló sikerrel növelték a bükkfa kihasználási mutatószámait is. Bükkfából az előírt 33,1 százalék helyett 43,1 százalék munkafát válogattak ki. Ezek a számok még nagyobb jelentőségűek, ha tekintetbe vesszük, hogy a tavaly kitermelt bükkfamennyiségből csupán 32 százaléknyit használtak fel munkafának. A jó munkaeredmények főleg a 21 egyszerű és 3 komplex brigád nevéhez fűződnek. Nagy Ferenc és Szilágyi Sándor komplexbrigádjai 145, illetve 135 százalékban teljesítették első havi tervüket. Szorgalmas munka a gazdaságban A rugonfalvi kollektív gazdaság tagjai befejezték 20 hektár cukorrépa, 20 hektár burgonya harmadszori, 90 hektár kukorica másodszori kaparását, ugyanakkor 60 hektár lóherét kaszáltak le. A kollektivisták a növényápolási munkálatokkal egyidőben felkészültek a betakarításra is. A cséplőgép, az elevator, a különböző szerszámok: kasza, sarló, gereblye stb. és 40 szekér kijavítva várják a betakarítási munkálatok megkezdését. A javítási munkálatokban kitűnt Bíró Károly, Bíró Ferenc kerekes, Boldizsár Ferenc és Papp János kovács. Ezekkel a munkákkal párhuzamosan megkezdték egy korszerű, 65 m hosszú, 13 m széles istálló építését is. Az istálló alapzatát kiásták, s most a betonalapot öntik. Tervük, hogy szeptember elsejére felépítik az istállót. Az eddigi munkálatokban kitűntek: György Domokos, idős Kiss Károly, ifjú Kiss Ferenc, Szőke Sándor és mások. Építik községüket A bözödi néptanács végrehajtó bizottsága nagy gondot fordít a községi utak javítására. Kihasználva a mezei munkálatok közötti holtidőt, a község lakosságát sikerrel mozgósította a kavicshordásra. A községi útszakaszokra eddig 1600 köbméter kavicsot hordtak ki és terítettek el. Az iskola építéséhez szükséges téglából 69.000 darabot már a helyszínre szállítottak. Elismerést érdemelnek: Béres Dénes, Varga Mihály, Sükösd József, Szabó István, Farkas János, Sipos Mózes és sokan mások. DÁVID MÓZES levelező TARTOMÁNYUNK ÉLETÉRŐL Pillanatképek Szovátáról Az elszunyán nappal együtt érkeztek meg Szovátára az Udillők.Az ország minden sarkából jönnek ide pihenni vagy gyógykezelésre a s dolgozz. S nem bánják meg. Ebben az évben a villák nagy részét ren okozták, a bútorokat lefestették, és hogy még otthonosabb legyen, a szalmapárnák helyett tollpárnák, a pokróc helyett pedig paplan ál a nyaralók rendelkezésére. * °*ez szinte, csekélység amellett, amit a természet szépsége nyújt, a felejthetetlen kirándulás a fenyvesekben vagy a fürdés a Medve-tó sós vizében. A fürdő igazgatósága gondoskodik a szórakozásról, táncestélyeket, tábortüzeket, filmlátogatásokat rendez, hogy mindenki jól érezze magát. .uuluCSÍS hiba eZen a téren’ CSak mintha a napok lennének rövidebbek, mint odahaza, nagyon gyorsan telik a szabadság. De sebaj, mert jövőben valamelyik másik üdülőhelyen töltik majd a nyár hamar múló napjait. Az új autóbuszszal újabb nyaralók érkeztek. A Medve-tó Egy valódi szovátai emlék, csak az autó hamis, de az nem számít Épül a 66. villa.