Vörös Zászló, 1956. augusztus (5. évfolyam, 182-206. szám)

1956-08-01 / 182. szám

[ A PTM­P MAGYAR­ AUTONÓM TARTOMÁNYI vezetősége is a tartományi néptanács lapja . Kezdjük meg mindenütt a cséplést! Sárgul a gabona s szaporodnak a kalangyok a mezőn Marosvásár­hely-, Erdőszentgyörgy-, Régen-ra­­jonokban már aratnak, sajnos azonban nem mindig a legmegfele­­lőbb időben a viaszérésben Több helyen lehet látni, hogy a gabona már túl van a viaszérés szakaszán s az illető gazda még­sem kezdte meg az aratást. Eltekintve attól, hogy ez a hanyagság jelentős szemveszteséget okoz, késlelteti a cséplést is. A községi néptanácsok, akiknek feladata irányítani a mezőgazdasá­gi munkákat, egyes esetekben el­hanyagolják azt. Különösen a mun­kák megszervezése körül mutatkoz­nak hibák. Kellő felvilágosítás is mozgósítás hiányában történhet meg, hogy egyes gazdák viaszérés után kezdenek aratni. A nagy nyá­ri mezőgazdasági munkák közül azonban talán mégis a cséplés igényli a legjobb, leggondosabb előké­szítést, szervezést. A jól megszerve­zett cséplés kizárja a nagyobb szemveszteség lehetőségét, a mun­kától tódást s ami talán a legfonto­sabb, jó szervezéssel hamar befe­jezhetik a cséplést s igy ez nem megy az őszi munkák rovására. Az egyik hiba, amit a községi néptanácsok a cséplés megszerve­zése terén elkövetnek, hogy nem beszélik meg a dolgozó parasztok­­kal a szérűk berendezését holott igen helyes volna a szérűn való cséplés választókerületenkénti meg­tárgyalása. Az ilyen megbeszélés alapján pedig növelni lehetne a szé­rűk számát vagy megváltoztatni azok helyét a dolgozók érdekeinek megfelelően. A cséplés megszervezésekor a legfontosabb, hogy a cséplőgépet jól kihasználva, kiküszöböljék a holtidőt. Ezt könnyű elérni, ha a hordás megfelelő ütemben halad s ha nemcsak nappal, hanem éjszaka is csépelnek. Ugyancsak a hordás, cséplés egyenletes ütemét biztosít­ja a kaláka csoportok megszervezé­se. A kölcsönös segítségen alapuló kalákacsoportok szervezése igazán nem ütközik különösebb nehézség­be, mivel a legtöbb helyen már spontánul megalakultak, csupán azok irányítása s kibővítése vár a községi néptanácsokra. A cséplés jó megszervezésével az állami, kollektív és társas gazdasá­goknak példát kell mutatniok, mivel őket figyeli a falu, számos egyéni­leg gazdálkodó dolgozó paraszt. A községi néptanácsok, agrármér­nökök a képviselőkkel, agitátorokkal karöltve irányítói, vezetői kell hogy legyenek a nyári nagy mezőgazda­sági munkáknak. Vigyázzanak arra, hogy az előző évek során történt hibák ne ismétlődjenek meg, s ar­ra, hogy a dolgozó parasztik véle­ményei, helyes javaslatai mindig meghallgatásra találjanak. Au&u&zUis 23 Icfor­ for&S’t Vállalták — teljesítették Augusztus 23-át a Minszki Lajos üzem dolgozói is méltóan kívánják megünnepelni Sok értékes munkavál­lalás, újítás született e nagy nap tisz­teletére Az üzem akciótervet készí­tett, melyben vállalták, hogy az au­gusztusi tervüket 106,8 százalékra teljesítik, a kisgépesítés kiszélesíté­sével fokozzák a termelést és au­gusztus 23 előtt egy új típusú olló gyártását kezdik meg. A kisgépesítés kiszélesítéséért hét újítási javaslatot fogadtak el, amely­ből ötöt alkamaztak is. A zsebkés­osztályon három új típusú gép beállí­tását vették tervbe, ami a munkater­melékenység 3 százalékos növekedé­sét eredményezi majd A fenti eredmények a szocialista munkaverseny kiszélesítésének győ­zelmei Az üzem dolgozóinak 93 szá­zaléka csoportos, páros versenyben áll egymással, így például Berekméri János satuszerelő brigádja verseny­ben áll György István brigádjával. A versenyzők vállalták, hogy normá­jukat­­278 százalékra teljesítik, az igazolatlan hiányzásokat kiküszöbö­lik és 1 százalékos minőségjavítást valósítanak meg. A Minszki Lajos üzem dolgozóinak munkavállalásaiban kifejezésre jut az a törekvés, hogy feltárják és kihasz­nálják mindazokat a belső tartaléko­­­­kat, amelyeknek segítségével növelhe­­j­tik a munkatermelékenységet és­­csökkenthetik az önköltséget. A dolgozók igényeinek minőségi kielégítéséért harcol az Alimentara „A tervfeladatok teljesítésével egy­bekötve legfontosabb cél a széles fo­gyasztótömegek mind jobb és jobb feltételek melletti ellátása" Idei ter­vének teljesítését ezzel a jelmondat­tal kezdte meg az OCL Alimentara helyi kereskedelmi vállalat. S most, a félévi munka értékelésekor a válla­lat dolgozói megelégedéssel tekint­hetnek elért eredményeikre. Beszerzé­si tervteljesítményük félévi eredmé­nye 102,40 százalék. Ez a szám első pillanatban nem tűnik különösen ki­váló eredménynek, de szép teljesít­ményről beszél akkor, ha számításba vesszük, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdenie az Alimentara­­nak, míg ezt elérte. Egyes gyárak és üzemek, bár az Alimentara az ICRA-n keresztül és személyesen is állandó kapcsolatot tartott velük, mégsem szállították le idejében vagy egyálta­lán nem a szerződésben lekötött áru­cikkek közül pl az étolajat, cukor­kaféléket, rizskását Nem kaptak elég kukoricalisztet s a fehéráruellátásban is zavarok mutatkoztak. Az Alimentara kereskedelmi válla­lat dicséretére válik, hogy az utób­bi időben jelentős küzdelmet folyta­tott az áruválaszték kibővítése érde­kében. Az Alimentara dolgozói nemcsak beszerzési, hanem eladási tervüket is teljesítették az első félévben. Ezen a téren a rajonok közül Régen jár az élen 131,01 százalékkal, de hasonló szép tervteljesítést értek el Maroshé­­viz, Gyergyó és Csíkszereda rajonok is. Helyi viszonylatban a 146 számú üzlet vezet 120,71 százalékos terv­­eredménnyel, de a 15, 139, 92, 155, 2, 152, 136, 137, 149, 13 és 18 sz. egy­ségek is 115 százalékon felül teljesí­tették tervüket s mindössze 5 üzlet nem látta el megfelelően feladatát. Az Alimentara dolgozóinak többsé­ge figyelemmel kísér­i a dolgozók kü­lönféle és növekvő igényeit. Az Ali­­mentara kereskedelmi vállalat a jö­vő évi áruszükséglet összeállításakor felhasználta az eladók és üzletvezetők megfigyeléseit. A legutóbbi termelési értekezleten az Alimentara egységek dolgozói munkavállalásokat tettek augusztus 23 tiszteletére. Többek között kirakat­versennyel és árueladással egybekö­tött kiállítások megszervezésével ké­szülnek hazánk felszabadulásának 12 évfordulójára. Beköltöztek az új lakásba Régen város szélén, néhány méter­nyire a Maros partjától, elég nagy kiterjedésű területen újonnan épült munkáslakás tömb piros falai látha­tók. A múlt hetekben fejezték be a tetőmunkálatokat, most a szobák va­kolásával folytatják az építkezést. A már befejezett szobákba be is köl­töztek az első lakók. Kelemen Albert, Comecok Antal családjai. Az új épü­let 24 családnak, biztosít korszerűen felszerelt, kényelmes lakást. — Ezt a munkáslakást — mondja Milu Petru mérnök — november 7 tiszteletére befejezzük. A jövő esz­tendőben pedig két más hasonló háztömb építéséhez kezdtünk hozzá. Megnyílt az új bölcsőde Mintha a szeszélyes időjárás is megértette volna e nap jelentőségét, ezen a vasárnap délelőttön szebben sütött a nap és egy felhő sem lát­szott az égen. Gyergyószentmiklós egy újabb büszkesége, a bölcsőde nyi­totta meg kapuit és ajánlotta fel szeretettel szolgálatát a dolgozó anyák gyermekeinek. A bölcsőde mun­kálatai 75 ezer lejes beruházással indultak meg, azonban csak ezzel az összeggel nem lehetett volna megte­remteni a követelményeknek megfele­lő, tiszta, egészséges otthont, ha a dolgozó asszonyok több száz ön­kéntes munkaórával nem járultak volna hozzá az intézmény létrehozá­sához. Több mint 7 ezer lej értékben végeztek önkéntes munkát a város dolgozó asszonyai, mint például Csi­­bi Károlyné, Jánosi Gyuláné, Némethi Mihályné, Vargancsik Józsefné, Ma­gyari Anna, Bodó Mária, Bokor Jó­zsefné, Tóth Kálmánná. Ugyanígy, lelkesen, fáradtságot nem ismerve – dolgoztak Tatár Klára, György Már­­­­tonné, Nagy Imréné, Zsombori Já­­­­nosné, Bajkó Mihályné, akik különö­­­­sen a szervezési munkákban adtak­­ tevékeny támogatást. És nem utolsó­­ sorban járultak hozzá ezen intéz­­­­mény megvalósításához dr. Simon István gyermekorvos és Nagy Já­­nosné, akik gyakorlatilag irányították a munkákat. Dr. Simon István büszkén muto­gatja a több mint 8 helyiségből álló bölcsödét, annak bútorzatát, a hófe­hér lepedőkkel, ízléses takarókkal le­terített gyermekágyakat, a játszóter­­■ met, melyre méltán lehetnek büszkék­­ mind az új otthon gyermekei, mind­­ pedig azok a szülők, akik megterem- t tették a bölcsődét, szocialista társa- I dalmunk újabb vívmányát FERENCZY ISTVÁN levelező Málnás-fürdői részlet Ezért szavazták meg az önadót A nagygyűléseken, az önadók megszavazásakor Marosvásárhely-ra­­jon dolgozó parasztjai is jó gazda módjára meghányták-vetették, mire is van nagyobb szüksége községüknek, mit kell a leghamarabb felépí­teni. Az egyik községben iskolára volt szükség, a másikban kultúrott­hon építését határozták el több községben a gáz bevezetésére szavaz­ták meg az önadót Jelenleg több mint harminc kultúrotthon épül Ma­rosvásárhely rajon községeiben MEZŐKÖLPÉNYEN (Szabéd köz­ség) már nem sok munka van hátra a kultúrotthon építésének befejezé­séig. Egy színpaddal ellátott nagy­teremből, két öltözőből, a filmvetítő gép elhelyezésére is alkalmas jegy­pénztárból és olvasó teremből fog állani Az építkezésekben részt vesz a falu apraja-nagyja. A mennyezet építéséhez szükséges nádfonatot a pionírok készítették el . MEZŐBERGENYÉBEN ez évben a község dolgozói 17 500 lej önadót szavaztak meg a kultúrotthon felépí­tésére. Ennek több mint 85 százalé­kát már be is fizették. A dolgozó pa­rasztok önkéntes munkával is hozzá­járultak az építkezéshez A község választási körzeteiben állampolgári bizottságok alakultak. Ezek munka­terv alapján szervezik meg körzetük­ben a közmunkákat, az önadó be­gyűjtését Mezőbergenyén a többi munkákat sem hanyagolják el. Rend­szeresen javítják a megrongálódott hidakat is. * KARÁCSONF­ALVÁN korszerűen berendezett napközi otthont építenek a dolgozó parasztok. Igyekeznek a mun­kákkal, hogy felszabadulásunk évfor­dulója tiszteletére befejezhessék az építkezést és átadhassák a napközi otthont a község legfiatalabbjainak NYÁRÁDSZEREDÁN szeptember elsején nyitja meg kapuit Marosvá­sárhely rajon első falusi középiskolá­ja a község és környéke dolgozó pa­rasztjainak gyermekei előtt. A régi iskolát teljesen átalakították, kibőví-­ tették a bentlakást is . SZÉKELYKÁLON háromtantermes, négyosztályos iskola épül önadóból. A község dolgozó parasztjai maguk is segítenek az építkezés munkálatai­ban. Az általuk végzett munka érté­ke többszörösen meghaladja az önadó értékét. ★ MAROSVÁSÁRHELY RAJON több községében a gáz bevezetésére for­dítják az önadót. A községek dolgo­zói lelkesen támogatják a munkálato­kat irányító honpolgári bizottságok munkáját. Csóka faluban, Mezőpani­­ton a dolgozó parasztok az önadó pontos befizetésén kívül szervezetten segítenek a sáncásásban és más munkákban. Mezőkeresztúron a nagygyűlésen az önadón kívül gazdaságonként meg­szavaztak még 2.500 lejt a gáz beve­zetésére. Egyszerű számítással is be­bizonyítható, hogy a mezőkeresz­tú­riaknak a gáz bevezetése bőségesen visszafizeti majd ezt a 2.500 lejt. Hiszen egy háztartásnak évente leg­alább 4—5 öl tűzifára van szüksége. Ez, — ha csak az egy és négyszáz­­lejes árat is vesszük — évi 1600— 2000 lej kiadást jelent A gáz 300 lejnél nem kerül többe évente. Csak hasonlítsuk össze az 1600-at a 300- zal és már ebből is világosan kitű­nik, hogy két év alatt 100 lejt még nyernek is No, de ezt tudják a ke­resztúriak is... Mind nagyobb teret hódít az újfajta épületkocka gyártása Maroshévízen Vajda Károlyt, a maroshévizi fűrészüzem technikusát gyakran keresik látogatók Nagy többségük ilyen választ kap. ..Tessék csak hátramenni a rönktér végébe, oda, ahol az újfajta épületkockákat ké­szítik Ott megtalálja" ... De nemcsak most, hanem két év­vel ezelőtt is sokan keresték Vaj­da Károlyt. Akkor a látogatók leg­nagyobb részét az érdekelte, hogy a fűrészpor, cement és mésztej ke­verékéből milyen újfajta épületkoc­kákat állítanak elő és hogyan .. Nagy izgalommal keverték s öntötték formába az első épület­kocka anyagát. Vajda Károly és Brassói Kálmán — az újfajta épü­letkocka két előállítója — kíván­csian vizsgálta az első kész dara­bot, amely nem gyúlékony, rossz hővezető és gombamentes. Ebben az időben egy kis eresz alatt vé­gezték a kísérleti munkákat s hogy egy barakkot építenek, az még csak terv volt Az elképzelés azon­ban hamarosan valóra vált. Rövi­desen elkészült a barakk, ahol újult erővel folytatták a munkát. A tizenhat darab téglát helyettesí­tő, újszerű épületkockákból nap­ról napra több készült. Vajda elv­társ munkaidejének legnagyobb részét ebben a barakkban töltötte, irányította a munkát s így nem csoda, ha a látogatók mindegyre itt akadtak rá. Az egykori barakk helyett korszerű műhely A maroshévizi fűrészüzem rönk­tere nagy területet foglal el s amíg az ember eljut az új épület­­kocka-gyártó részlegig, bizony jó negyedóra telik el De megéri a fáradtságot Megéri, mert jólesik látni a ma már mintegy 3000 négyzetméter területen fekvő új részleget, az újfajta épületkocká­ból készülő modern, tágas, nagy ablakokkal ellátott műhelyt, s öröm hallgatni Vajda elvtárs •szavait: — A régi barakk kicsinek bizo­nyult, s kértük hogy engedélyez­zék egy 20x9 méteres épület elké­szítését Rövidesen meg is kaptuk az engedélyt Az építkezést már kizárólag újfajta épületkockával végezzük s így gyorsan haladunk a munkával. A 180 négyzetmétert körülövező négy falat egy kőmű­ves és két kisegítő tíz nap alatt húzta fel. Még egy pár nap s a tető is elkészül Újfajta gép — növekvő termelékenység Nem véletlenül bizakodik az em­ber az új részleg fejlődésében, hi­szen ezt már most, lépésről lépés­re lehet tapasztalni Az anyagelő­­készítést. fűrészpor, cement és mésztej összekeverését, majd for­mákba öntését, bedöngölését eddig csupán egy-két ember, ma már két brigád végzi. Az öntéshez szüksé­ges formából is csak néhány darab állt rendelkezésükre. Ma a két bri­gád egyszerre 800 formával dolgo­zik. Kezdetben a munkások kissé bizonytalanul dolgoztak Most Ká­roly János, Stefuc János, Simon Anna, Karpos Ferenc Varga Jenő és Zsombori Ilona — a részleg munkásai — ügyesen, hozzáértően készítik az épületkockákat. Selej­tes darab nem kerül ki a kezük alól... S ha már a fejlődés felmérésé­nél tartunk, elsősorban Vajda Ká­rolyt kell megemlítenünk, aki most is, mint mindig, valami új megoldáson töri a fejét. — Régóta figyelem a munkát s észrevettem, hogy bár nem szól­nak a brigád tagjai, mégis csak lassan és nehézkesen végzik az anyag keverését. Sokat gondolkoz­tam, miként segíthetnék? Végül Pomlényi Ferenccel közösen sike­rült kidolgoznunk egy keverőgép tervezetét. No, de mit beszélek tervről. .. ■ ■ A készülő keverőgép vázán Karácsonyi József algépész irányí­tásával végzik a munkát. A közel két méter magas és három-négy méter hosszú gép nagy része, a keverést végző csigasorok, a rabo­­dás keverék és keverőgarat már elkészült. A munkások vállalták, hogy augusztus 23 tiszteletére be­fejezik a gépet. — Ehhez hasonló gépet még nem készítettek az országban — mondja hangjában kis büszkeség­gel Vajda elvtárs. Az anyag keve­rését ezután nem kézzel hanem , géppel végzik. A gép segítségével­­ pedig 40—50 százalékkal emelkedik­­ a munkatermelékenység is. És még valami. A munkások azt akarják, hogy az ország felszaba­dulásának 12 évfordulójára mind az új műhely berendezésével, mind pedig az új gép üzembe állításá­val végezzenek. Már­pedig ha ők ezt akarják, minden bizonnyal így is lesz... TŐKÉS TIBOR

Next