Vörös Zászló, 1956. augusztus (5. évfolyam, 182-206. szám)
1956-08-01 / 182. szám
[ A PTMP MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI vezetősége is a tartományi néptanács lapja . Kezdjük meg mindenütt a cséplést! Sárgul a gabona s szaporodnak a kalangyok a mezőn Marosvásárhely-, Erdőszentgyörgy-, Régen-rajonokban már aratnak, sajnos azonban nem mindig a legmegfelelőbb időben a viaszérésben Több helyen lehet látni, hogy a gabona már túl van a viaszérés szakaszán s az illető gazda mégsem kezdte meg az aratást. Eltekintve attól, hogy ez a hanyagság jelentős szemveszteséget okoz, késlelteti a cséplést is. A községi néptanácsok, akiknek feladata irányítani a mezőgazdasági munkákat, egyes esetekben elhanyagolják azt. Különösen a munkák megszervezése körül mutatkoznak hibák. Kellő felvilágosítás is mozgósítás hiányában történhet meg, hogy egyes gazdák viaszérés után kezdenek aratni. A nagy nyári mezőgazdasági munkák közül azonban talán mégis a cséplés igényli a legjobb, leggondosabb előkészítést, szervezést. A jól megszervezett cséplés kizárja a nagyobb szemveszteség lehetőségét, a munkától tódást s ami talán a legfontosabb, jó szervezéssel hamar befejezhetik a cséplést s igy ez nem megy az őszi munkák rovására. Az egyik hiba, amit a községi néptanácsok a cséplés megszervezése terén elkövetnek, hogy nem beszélik meg a dolgozó parasztokkal a szérűk berendezését holott igen helyes volna a szérűn való cséplés választókerületenkénti megtárgyalása. Az ilyen megbeszélés alapján pedig növelni lehetne a szérűk számát vagy megváltoztatni azok helyét a dolgozók érdekeinek megfelelően. A cséplés megszervezésekor a legfontosabb, hogy a cséplőgépet jól kihasználva, kiküszöböljék a holtidőt. Ezt könnyű elérni, ha a hordás megfelelő ütemben halad s ha nemcsak nappal, hanem éjszaka is csépelnek. Ugyancsak a hordás, cséplés egyenletes ütemét biztosítja a kaláka csoportok megszervezése. A kölcsönös segítségen alapuló kalákacsoportok szervezése igazán nem ütközik különösebb nehézségbe, mivel a legtöbb helyen már spontánul megalakultak, csupán azok irányítása s kibővítése vár a községi néptanácsokra. A cséplés jó megszervezésével az állami, kollektív és társas gazdaságoknak példát kell mutatniok, mivel őket figyeli a falu, számos egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. A községi néptanácsok, agrármérnökök a képviselőkkel, agitátorokkal karöltve irányítói, vezetői kell hogy legyenek a nyári nagy mezőgazdasági munkáknak. Vigyázzanak arra, hogy az előző évek során történt hibák ne ismétlődjenek meg, s arra, hogy a dolgozó parasztik véleményei, helyes javaslatai mindig meghallgatásra találjanak. Au&u&zUis 23 Icfor for&S’t Vállalták — teljesítették Augusztus 23-át a Minszki Lajos üzem dolgozói is méltóan kívánják megünnepelni Sok értékes munkavállalás, újítás született e nagy nap tiszteletére Az üzem akciótervet készített, melyben vállalták, hogy az augusztusi tervüket 106,8 százalékra teljesítik, a kisgépesítés kiszélesítésével fokozzák a termelést és augusztus 23 előtt egy új típusú olló gyártását kezdik meg. A kisgépesítés kiszélesítéséért hét újítási javaslatot fogadtak el, amelyből ötöt alkamaztak is. A zsebkésosztályon három új típusú gép beállítását vették tervbe, ami a munkatermelékenység 3 százalékos növekedését eredményezi majd A fenti eredmények a szocialista munkaverseny kiszélesítésének győzelmei Az üzem dolgozóinak 93 százaléka csoportos, páros versenyben áll egymással, így például Berekméri János satuszerelő brigádja versenyben áll György István brigádjával. A versenyzők vállalták, hogy normájukat278 százalékra teljesítik, az igazolatlan hiányzásokat kiküszöbölik és 1 százalékos minőségjavítást valósítanak meg. A Minszki Lajos üzem dolgozóinak munkavállalásaiban kifejezésre jut az a törekvés, hogy feltárják és kihasználják mindazokat a belső tartalékokat, amelyeknek segítségével növelhejtik a munkatermelékenységet éscsökkenthetik az önköltséget. A dolgozók igényeinek minőségi kielégítéséért harcol az Alimentara „A tervfeladatok teljesítésével egybekötve legfontosabb cél a széles fogyasztótömegek mind jobb és jobb feltételek melletti ellátása" Idei tervének teljesítését ezzel a jelmondattal kezdte meg az OCL Alimentara helyi kereskedelmi vállalat. S most, a félévi munka értékelésekor a vállalat dolgozói megelégedéssel tekinthetnek elért eredményeikre. Beszerzési tervteljesítményük félévi eredménye 102,40 százalék. Ez a szám első pillanatban nem tűnik különösen kiváló eredménynek, de szép teljesítményről beszél akkor, ha számításba vesszük, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdenie az Alimentaranak, míg ezt elérte. Egyes gyárak és üzemek, bár az Alimentara az ICRA-n keresztül és személyesen is állandó kapcsolatot tartott velük, mégsem szállították le idejében vagy egyáltalán nem a szerződésben lekötött árucikkek közül pl az étolajat, cukorkaféléket, rizskását Nem kaptak elég kukoricalisztet s a fehéráruellátásban is zavarok mutatkoztak. Az Alimentara kereskedelmi vállalat dicséretére válik, hogy az utóbbi időben jelentős küzdelmet folytatott az áruválaszték kibővítése érdekében. Az Alimentara dolgozói nemcsak beszerzési, hanem eladási tervüket is teljesítették az első félévben. Ezen a téren a rajonok közül Régen jár az élen 131,01 százalékkal, de hasonló szép tervteljesítést értek el Maroshéviz, Gyergyó és Csíkszereda rajonok is. Helyi viszonylatban a 146 számú üzlet vezet 120,71 százalékos terveredménnyel, de a 15, 139, 92, 155, 2, 152, 136, 137, 149, 13 és 18 sz. egységek is 115 százalékon felül teljesítették tervüket s mindössze 5 üzlet nem látta el megfelelően feladatát. Az Alimentara dolgozóinak többsége figyelemmel kíséri a dolgozók különféle és növekvő igényeit. Az Alimentara kereskedelmi vállalat a jövő évi áruszükséglet összeállításakor felhasználta az eladók és üzletvezetők megfigyeléseit. A legutóbbi termelési értekezleten az Alimentara egységek dolgozói munkavállalásokat tettek augusztus 23 tiszteletére. Többek között kirakatversennyel és árueladással egybekötött kiállítások megszervezésével készülnek hazánk felszabadulásának 12 évfordulójára. Beköltöztek az új lakásba Régen város szélén, néhány méternyire a Maros partjától, elég nagy kiterjedésű területen újonnan épült munkáslakás tömb piros falai láthatók. A múlt hetekben fejezték be a tetőmunkálatokat, most a szobák vakolásával folytatják az építkezést. A már befejezett szobákba be is költöztek az első lakók. Kelemen Albert, Comecok Antal családjai. Az új épület 24 családnak, biztosít korszerűen felszerelt, kényelmes lakást. — Ezt a munkáslakást — mondja Milu Petru mérnök — november 7 tiszteletére befejezzük. A jövő esztendőben pedig két más hasonló háztömb építéséhez kezdtünk hozzá. Megnyílt az új bölcsőde Mintha a szeszélyes időjárás is megértette volna e nap jelentőségét, ezen a vasárnap délelőttön szebben sütött a nap és egy felhő sem látszott az égen. Gyergyószentmiklós egy újabb büszkesége, a bölcsőde nyitotta meg kapuit és ajánlotta fel szeretettel szolgálatát a dolgozó anyák gyermekeinek. A bölcsőde munkálatai 75 ezer lejes beruházással indultak meg, azonban csak ezzel az összeggel nem lehetett volna megteremteni a követelményeknek megfelelő, tiszta, egészséges otthont, ha a dolgozó asszonyok több száz önkéntes munkaórával nem járultak volna hozzá az intézmény létrehozásához. Több mint 7 ezer lej értékben végeztek önkéntes munkát a város dolgozó asszonyai, mint például Csibi Károlyné, Jánosi Gyuláné, Némethi Mihályné, Vargancsik Józsefné, Magyari Anna, Bodó Mária, Bokor Józsefné, Tóth Kálmánná. Ugyanígy, lelkesen, fáradtságot nem ismerve – dolgoztak Tatár Klára, György Mártonné, Nagy Imréné, Zsombori Jánosné, Bajkó Mihályné, akik különösen a szervezési munkákban adtak tevékeny támogatást. És nem utolsó sorban járultak hozzá ezen intézmény megvalósításához dr. Simon István gyermekorvos és Nagy Jánosné, akik gyakorlatilag irányították a munkákat. Dr. Simon István büszkén mutogatja a több mint 8 helyiségből álló bölcsödét, annak bútorzatát, a hófehér lepedőkkel, ízléses takarókkal leterített gyermekágyakat, a játszóter■ met, melyre méltán lehetnek büszkék mind az új otthon gyermekei, mind pedig azok a szülők, akik megterem- t tették a bölcsődét, szocialista társa- I dalmunk újabb vívmányát FERENCZY ISTVÁN levelező Málnás-fürdői részlet Ezért szavazták meg az önadót A nagygyűléseken, az önadók megszavazásakor Marosvásárhely-rajon dolgozó parasztjai is jó gazda módjára meghányták-vetették, mire is van nagyobb szüksége községüknek, mit kell a leghamarabb felépíteni. Az egyik községben iskolára volt szükség, a másikban kultúrotthon építését határozták el több községben a gáz bevezetésére szavazták meg az önadót Jelenleg több mint harminc kultúrotthon épül Marosvásárhely rajon községeiben MEZŐKÖLPÉNYEN (Szabéd község) már nem sok munka van hátra a kultúrotthon építésének befejezéséig. Egy színpaddal ellátott nagyteremből, két öltözőből, a filmvetítő gép elhelyezésére is alkalmas jegypénztárból és olvasó teremből fog állani Az építkezésekben részt vesz a falu apraja-nagyja. A mennyezet építéséhez szükséges nádfonatot a pionírok készítették el . MEZŐBERGENYÉBEN ez évben a község dolgozói 17 500 lej önadót szavaztak meg a kultúrotthon felépítésére. Ennek több mint 85 százalékát már be is fizették. A dolgozó parasztok önkéntes munkával is hozzájárultak az építkezéshez A község választási körzeteiben állampolgári bizottságok alakultak. Ezek munkaterv alapján szervezik meg körzetükben a közmunkákat, az önadó begyűjtését Mezőbergenyén a többi munkákat sem hanyagolják el. Rendszeresen javítják a megrongálódott hidakat is. * KARÁCSONFALVÁN korszerűen berendezett napközi otthont építenek a dolgozó parasztok. Igyekeznek a munkákkal, hogy felszabadulásunk évfordulója tiszteletére befejezhessék az építkezést és átadhassák a napközi otthont a község legfiatalabbjainak NYÁRÁDSZEREDÁN szeptember elsején nyitja meg kapuit Marosvásárhely rajon első falusi középiskolája a község és környéke dolgozó parasztjainak gyermekei előtt. A régi iskolát teljesen átalakították, kibőví- tették a bentlakást is . SZÉKELYKÁLON háromtantermes, négyosztályos iskola épül önadóból. A község dolgozó parasztjai maguk is segítenek az építkezés munkálataiban. Az általuk végzett munka értéke többszörösen meghaladja az önadó értékét. ★ MAROSVÁSÁRHELY RAJON több községében a gáz bevezetésére fordítják az önadót. A községek dolgozói lelkesen támogatják a munkálatokat irányító honpolgári bizottságok munkáját. Csóka faluban, Mezőpaniton a dolgozó parasztok az önadó pontos befizetésén kívül szervezetten segítenek a sáncásásban és más munkákban. Mezőkeresztúron a nagygyűlésen az önadón kívül gazdaságonként megszavaztak még 2.500 lejt a gáz bevezetésére. Egyszerű számítással is bebizonyítható, hogy a mezőkeresztúriaknak a gáz bevezetése bőségesen visszafizeti majd ezt a 2.500 lejt. Hiszen egy háztartásnak évente legalább 4—5 öl tűzifára van szüksége. Ez, — ha csak az egy és négyszázlejes árat is vesszük — évi 1600— 2000 lej kiadást jelent A gáz 300 lejnél nem kerül többe évente. Csak hasonlítsuk össze az 1600-at a 300- zal és már ebből is világosan kitűnik, hogy két év alatt 100 lejt még nyernek is No, de ezt tudják a keresztúriak is... Mind nagyobb teret hódít az újfajta épületkocka gyártása Maroshévízen Vajda Károlyt, a maroshévizi fűrészüzem technikusát gyakran keresik látogatók Nagy többségük ilyen választ kap. ..Tessék csak hátramenni a rönktér végébe, oda, ahol az újfajta épületkockákat készítik Ott megtalálja" ... De nemcsak most, hanem két évvel ezelőtt is sokan keresték Vajda Károlyt. Akkor a látogatók legnagyobb részét az érdekelte, hogy a fűrészpor, cement és mésztej keverékéből milyen újfajta épületkockákat állítanak elő és hogyan .. Nagy izgalommal keverték s öntötték formába az első épületkocka anyagát. Vajda Károly és Brassói Kálmán — az újfajta épületkocka két előállítója — kíváncsian vizsgálta az első kész darabot, amely nem gyúlékony, rossz hővezető és gombamentes. Ebben az időben egy kis eresz alatt végezték a kísérleti munkákat s hogy egy barakkot építenek, az még csak terv volt Az elképzelés azonban hamarosan valóra vált. Rövidesen elkészült a barakk, ahol újult erővel folytatták a munkát. A tizenhat darab téglát helyettesítő, újszerű épületkockákból napról napra több készült. Vajda elvtárs munkaidejének legnagyobb részét ebben a barakkban töltötte, irányította a munkát s így nem csoda, ha a látogatók mindegyre itt akadtak rá. Az egykori barakk helyett korszerű műhely A maroshévizi fűrészüzem rönktere nagy területet foglal el s amíg az ember eljut az új épületkocka-gyártó részlegig, bizony jó negyedóra telik el De megéri a fáradtságot Megéri, mert jólesik látni a ma már mintegy 3000 négyzetméter területen fekvő új részleget, az újfajta épületkockából készülő modern, tágas, nagy ablakokkal ellátott műhelyt, s öröm hallgatni Vajda elvtárs •szavait: — A régi barakk kicsinek bizonyult, s kértük hogy engedélyezzék egy 20x9 méteres épület elkészítését Rövidesen meg is kaptuk az engedélyt Az építkezést már kizárólag újfajta épületkockával végezzük s így gyorsan haladunk a munkával. A 180 négyzetmétert körülövező négy falat egy kőműves és két kisegítő tíz nap alatt húzta fel. Még egy pár nap s a tető is elkészül Újfajta gép — növekvő termelékenység Nem véletlenül bizakodik az ember az új részleg fejlődésében, hiszen ezt már most, lépésről lépésre lehet tapasztalni Az anyagelőkészítést. fűrészpor, cement és mésztej összekeverését, majd formákba öntését, bedöngölését eddig csupán egy-két ember, ma már két brigád végzi. Az öntéshez szükséges formából is csak néhány darab állt rendelkezésükre. Ma a két brigád egyszerre 800 formával dolgozik. Kezdetben a munkások kissé bizonytalanul dolgoztak Most Károly János, Stefuc János, Simon Anna, Karpos Ferenc Varga Jenő és Zsombori Ilona — a részleg munkásai — ügyesen, hozzáértően készítik az épületkockákat. Selejtes darab nem kerül ki a kezük alól... S ha már a fejlődés felmérésénél tartunk, elsősorban Vajda Károlyt kell megemlítenünk, aki most is, mint mindig, valami új megoldáson töri a fejét. — Régóta figyelem a munkát s észrevettem, hogy bár nem szólnak a brigád tagjai, mégis csak lassan és nehézkesen végzik az anyag keverését. Sokat gondolkoztam, miként segíthetnék? Végül Pomlényi Ferenccel közösen sikerült kidolgoznunk egy keverőgép tervezetét. No, de mit beszélek tervről. .. ■ ■ A készülő keverőgép vázán Karácsonyi József algépész irányításával végzik a munkát. A közel két méter magas és három-négy méter hosszú gép nagy része, a keverést végző csigasorok, a rabodás keverék és keverőgarat már elkészült. A munkások vállalták, hogy augusztus 23 tiszteletére befejezik a gépet. — Ehhez hasonló gépet még nem készítettek az országban — mondja hangjában kis büszkeséggel Vajda elvtárs. Az anyag keverését ezután nem kézzel hanem , géppel végzik. A gép segítségével pedig 40—50 százalékkal emelkedik a munkatermelékenység is. És még valami. A munkások azt akarják, hogy az ország felszabadulásának 12 évfordulójára mind az új műhely berendezésével, mind pedig az új gép üzembe állításával végezzenek. Márpedig ha ők ezt akarják, minden bizonnyal így is lesz... TŐKÉS TIBOR