Vörös Zászló, 1956. szeptember (5. évfolyam, 207-232. szám)

1956-09-01 / 207. szám

„Követeljük a karlsruhei törvényszék önkényes ítéletének megsemmisítését.. .­“ Tiltakozó nagygyűlés Marosvásárhelyen Jelentős esemény színhelye volt teg­nap délután Marosvásárhely főtere. A kora délutáni órákban megbolydult a város. Férfiak, nők, ifjak, gyermekek igyekeztek siető léptekkel a városi néptanács előtt felállított emelvény felé. A délelőtt folyamán ugyanis híre jutott, hogy az üzemek, gyárak, vál­lalatok, intézmények dolgozói délután nagygyűlésen tiltakoznak a Német Kommunista Párt betiltása ellen. Három óra után hosszú sorokban közeledtek az emelvény felé a Tex­tila Mures kisipari termelő szövetke­zet, a Petőfi Sándor bőr- és kesztyű­gyár, a Simó Géza bútorgyár és más üzemek, intézmények dolgozói, tiszt­viselői stb. Kezükben piros és nem­zeti színű zászlók, a Német Kommu­nista Pártot, a Román Munkáspártot éltető, az önkényes ítélet ellen tilta­­ttaná román, magyar és német felira­tú táblák. A háziasszonyok, édesanyák kék színű békezászlókat lengetve zár­kóztak fel, szemükben a gyermekeik életét minden körülmények között megvédeni kész szilárd elhatározás. Csakhamar tíz-tizenegyezer főnyi tömeg lepte el a teret és a környező utcákat. Innen is onnan is a Német Kom­munista Pártot, a mi pártunkat és a Szovjetuniót éltető, a német nép har­cával való szolidaritást a békés élet megvédését kifejező jelszavak hang­zottak, hol román, hol magyar nyel­ven, majd kezdetét vette a nagygyű­lés. Csavar Béla, a tartományi szakta­nács elnökének megnyitó szavai után Csupor Lajos, az RMP KV tagja, a Magyar­ Autonóm Tartományi pártbi­zottság első titkára ismertette a Né­met Kommunista Párt betiltásának kö­rülményeit s a Nyugat-Németország­­ban jelenleg fennálló helyzetet. Az, ami ma Nyugat-Németor­­szágban történik, 1933-hoz hason­lóan a világ népeinek a hitleri­ fa­sizmus sötét napjait juttatja eszé­be,­­ amikor a hitleristák rátér­tek a kommunista párt szerveze­teinek szétrombolására és a né­met nép legjobb fiait börtönökbe és koncentrációs táborokba zár­ták, ugyanúgy most is megkezd­ték Nyugat-Németországban a de­mokratikus erők elleni kegyetlen megtorlásokat. A német reakció le­sújtott a kommunista pártra azért, mert a nép érdekeinek igazi kép­viselője, mert következetesen har­colt és harcol a militarizálás el­len, Németország békés és demok­ratikus úton való egyesítéséért, mert a párt a béke, a szabadság és a demokrácia leghatározottabb védelmezője. A nyugat-német reváns politi­kusok és sugalmazóik politikája azonban csődöt kell, hogy mond­jon és csődöt fog mondani, mivel Nyugat-Németország lakossága, — amely a Német Kommunista Pártot követi — mind határozot­tabban száll szembe e politiká­val. A nyugat-német reváns poli­tikusok és a nemzetközi reakció erői illúzióban élnek, ha arra szá­mítanak, hogy a kommunista párt betiltásával elnémíthatják a né­met népet, hogy jámbor rabszol­gává tehetik és ágyútölteléknek használhatják fel. A történelem bebizonyította, hogy a szocializmus eszméit sem­miféle rendőri intézkedés sem semmisítheti meg. A Német Kom­munista Párt betiltása a reakció gyengeségének és nem erejének a jele. A Német Kommunista Párt be­tiltása az egész világon óriási tiltakozási hullámot váltott ki. A világ haladó közvéleményével egyöntetűen mi is úgy tekintjük, hogy a Német Kommunista Párt betiltása nemcsak a párt ellen irá­nyított cselekedet, hanem ellensé­ges megnyilvánulás a haladó, bé­keszerető erők ellen is. Kihívás a haladás, a békés és szabad fejlő­dés ellen. A Román Népköztársaság népe köztük tartományunk lakossága is a német nép mellett áll. Erőtelje­sen tiltakozunk a Német Kommu­nista Párt betiltása ellen. Követel­jük ezen törvénytelen intézkedés megsemmisítését. Követeljük, hogy adják vissza demokratikus jogait a Német Kommunista Pártnak, a haladó szervezeteknek és a Német Szövetségi Köztársaság munkás­­osztályának. Semmilyen erő, vagy törvénytelenség nem lesz képes a kommunistákat és a német mun­kásosztályt visszatéríteni a sza­badság, a német nép egysége, a béke és demokrácia útjáról. Az ügy, amelyért a bátor és hős Né­met Kommunista Párt harcolt és harcol, legyőzhetetlen, mivel ez az egész dolgozó német nép, az összes békeszerető erők ügye. Szűnni nem akaró taps, a kommu­nista pártok éljenzése, az önkényes eljárás elleni tiltakozás követte Csu­por elvtárs szavait. A Német Kommunista Párt harca iránti szolidaritást, a párt betiltása elleni erélyes tiltakozást fejezték ki a különböző hozzászólások is. Cionca Gavril, a Simó Géza bútorgyár mér­nöke az üzem dolgozói nevében hal­latta tiltakozását a nyugatnémet ha­tóságok embertelen eljárásai ellen. — Mi orvosok az emberi életért harcolunk, szívből elítélünk min­den olyan kísérletet, amely az élet ellen tör. A dolgozók töme­geivel vállvetve támogatjuk a né­met nép harcát az elnyomók el­len. Meg vagyunk győződve, hogy a világ dolgozóinak tiltakozása eléri célját — mondotta azután többek között Mátyás Mátyás egyetemi tanár. Kelemen Piroska, az OCL dolozója sohasem tudja elfelejteni, hogy a hit­leri fasizmus következtében vesztette el szüleit és gyermekét. — Nem akar­­j­­uk, hogy Auschwitz megismétlődjék,­­ — fejezte be szavait. — Nem voltak ünnepnapjaink, csak a sötétség és nyomor jutott osztályrészül, bot és börtön járt, ha jogokat követeltünk — emlé­kezett a múltra Szőcs Béla, a tarto­mányi néptanács dolgozója, s hang­súlyozta, hogy semmi sem akadályoz­hat meg bennünket kiharcolt új éle­tünk megvédésében. Éppen ezért ha­tározottan tiltakozik a karlsruhei tör­vényszék önkényes ítélete, a nyugati revanspolitikusok háborús politikája ellen. A hozzászólások után Csavar elv­társ felolvasta a Bonni Szövetségi Köztársaság kormányához és a karls­ruhei törvényszékhez küldendő távirat szövegét, amelyet a hatalmas tömeg kitörő helyesléssel és egyetértéssel fo­gadott. Udvarhelyen Székelyudvarhely­­ város dolgozói augusztus 30-a délután tiltakozó gyű­lést tartottak Németország Kommu­nista Pártja betiltása ellen. Sorbán Géza, a városi pártbizottság titkára megnyitó szavai után Menyhárt Ist­ván, a rajoni pártbizottság titkára emelkedett szólásra. — Mély felhábo­rodással szereztünk tudomást arról, — mondotta, — hogy augusztus 17-én a karlsruhei szövetségi alkotmánytör­vényszék 1. számú tanácsa a bonn kormány nyomására alkotmányellenes­nek nyilvánította Németország Kom­munista Pártja működését, s a pár­tot földalatti munkára kényszerítette Németország Kommunista Pártját nem lehet megsemmisíteni. A kom­munista párt egy a német munkás­­osztállyal. A párt a test a német mun­kásosztály testéből. Mély gyökerei vannak a munkásosztályban és a nép­ben, mert a párt a munkásosztály és a nép érdekeinek védelmezője. Ezért, akik ma ítélkeznek a kommunisták fölött, azok fölött holnap a nép fog ítélkezni. A gyűlésen több dolgozó emelte fel tiltakozó szavát. A gyűlés végeztével Székelyudvar­hely város dolgozói a bonni kormány­hoz tiltakozó táviratot intéztek. Világ proletárjai,­­egyesüljetek! M.P MACYAD AUTONÓM TARTOMÁNYI VEZETŐSÉGE ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA tt­éső este volt már, amikor kijöttek a pártalapszervezeti közgyű­lésből. Néhán­yan még ké­sét szorítottak vele. Jó­szerencsét kívántak elv­társai s a gyér világítású gyergyószentmiklósi utcá­kon mindenki megindult hazafelé. Farkas Ferenc is elin­dult. Gondolatai még min­dig a közgyűlésen elhang­zott szavak körül repdes­­tek. Soha sem felejti el azt a pár szót, amit a titkár mondott: „... a je­lenlevő párttagok egyhan­gú szavazata alapján, ezennel párttagjelöltnek nyilvánítom!" Mégegy­­szer végigélte gondolat­ban az egész estét, az izgalmat, lámpalázat, va­jon felveszik-e, befogad­ják-e őt maguk közé? Megtörtént. Idegei csak most kezdtek felengedni. Összéb gombolkozott, mert csak most érezte a Gyer­­­gyói-havasok hűvös lehel­létét. S szálas alakja lassan beleveszett az utca sötét­jébe. Felesége ébren, meleg vacsorával várta. A 9 éves Jutka, a négyéves Csabi és a még kisebb Attila már az igazak ál­mát aludták. Rájuk simult szerető pillantása. Amíg Irma ,­ a felesé­ge megtérítette a félasz­­talt, leült. Bronzvörösre bámult arcából szelíden ragyogtak elő kék szemei. Hullámos fekete hajába a halántékánál már fehér szálak vegyülnek, pedig még csak 29 éves. Felesége arcára is boldog mosolyt fakasztott férje öröme, amikor evés közben elúj­ságolta az őt ért megtisz­teltetést. Már jó ideje, hogy le­feküdtek. A csendet csak alvó szeretteinek nesze s a sötétséget az ablakon be­sütő holdfény törte meg. Ő még nem volt álmos. Gondolatai a múltban jártak. Gyermek-, serdülő-, majd legénykora elevenedett meg előtte filmszerűen s szinte újból átélte a múl­tat. Újból látta hányódta­­tott, küzdelmes ifjúságát, egészen addig, amíg va­lamivé lett. Gondolatban újra szülő­falujában, Tekerőpatakon járt. A tizenegy gyerme­kes apa másfél hektárnyi szántó és kaszálójából, no meg a fuvarozásból na­gyon keservesen szerzett kenyeret aprított a tejes­csészékbe.­­A gyermekek, ahogy nagyobbacskák let­tek, ki iparosinasnak ment, ki napszámból tartotta fenn magát. ő maga 15 éves volt, amikor 1942-ben Buda­pestre került és inas lett a Ganz fémárugyárban. Nehéz munka, gyenge megélhetés, gyatra koszt. Ott kellett hagynia. Nem bírta tovább. Hazavágyott a Gyergyói-havasok és a Hargita övezte szülőföld­jére. Itt sem volt fenékig tejfel az élete. Az itteni kenyéradók sem voltak különbek, mint a pesti kizsákmányolók. Csak any­­nyit keresett, hogy szű­kösen, egyik napról a másikra tengette életét. Aztán jöttek a Horthy­­uralom végnapjai. Hábo­rú. Harmadmagával Sza­bolcs megyéből került újból haza, Tekerőpatak­ra. Aztán jött a felszaba­dulás, újjáépítés és szá­mára a bevonulás a tény­leges katonai szolgálatra. Kétszeri kitüntetés, előlép­tetés, a hold fénye már az út­almáriumra csúszott s neki még mindig nem jött álom a szemére. Em­lékezése még mindig a közelmúltban kutatott. Leszerelése után nemso­kára a szakszervezethez került és ott dolgozott mindaddig, amíg egy szép napon Cosarca elvtárs, a rajoni néptanács szervezé­si osztályának főnöke ma­gához hivatta, elbeszélge­tett vele, s azóta a rajoni néptanács instruktora. Nehéz, felelősségteljes megbízatás. Sok a terep­munka, rengeteget kell gyalogolnia. A községi néptanácsok sokoldalú te­vékenysége irányítást, se­gítségadást igényel. S ezt neki személyesen kell nyújtania, hiszen ezért instruktor, úgy érzi, hogy nagyon szereti beosztását munkáját. Segítségével sok minden megvalósult s számára ez minden elis­merésnél nagyobb kitünte­tés. Sok álmatlan éjsza­kán át tűnődött, gondolko­dott, hogyan lehetne szülő­falujában is kultúrházat építeni. Végül a népta­nács elnökével és az alap­szervezeti titkárral meg­találták a megvalósítás kulcsát. S lám, vörösben van már a 400.000 tejes, önadóból épült, korszerű kultúrotthon. De nemcsak szülőfalujában, Gyergyó­­remetén is alkalmzta munkamódszerét. Az otta­ni néptanács végrehajtó bizottsága is elfogadta mozgósítási módszerét, in­dítványát. Nem is bánták meg. Ott is javában folyik egy szép kultúrotthon épí­tése. Gondolataiban tovább­­sorakoztatja munkásságá­nak eredményeit. Szárhe­gyen 32 állampolgári bi­zottságot szervezett. Ja­vaslatára két kilométer hosszú vízlevezető csator­nát ástak. Az önkéntes munka nyomán 5 hektár vizenyős terepet tettek termővé és így tovább. a sok fáradságos terepjá­­ts­zásnak, a mai nap bol­dog izgalmának hatására mély álomba merült. A hold lassanként kivonta fényét a pihenő család fészkéből. Mindenki aludt, csak egy tücsök cirpelt fá­radhatatlanul. ACZÉL FERENC A JÓ MUNKA JUTALMA A MAI SZÁMBAN: — Az Állami Székely Színház múlt évi munkájáról és az új évad­­nyitásról (2. oldal). — CSERNOVITS S: Orvosoljuk a munkások panaszait (3. oldal). — A nyugati hatalmak újabb nyomást próbálnak gyakorolni Egyip­tomra (4. oldal). — A nyugatnémet sajtó az SZ­KP Központi Bizottságának az NKP betiltásával kapcsolatban (4. oldal). Elismerést érdemelnek A marosvásárhelyi Autószállítási vállalat dolgozói között folyó szo­cialista munkaversenyben a közvet­lenül termelő munkások 88 százaléka vesz részt. Ugyanakkor az utóbbi he­tekben 159-re emelkedett a százezres mozgalomban résztvevő gépkocsive­­zetők száma, ami 56,9 százalékot je­lent az eddigi 50 százalékkal szem­ben. Augusztus 23 alkalmával Szabó Mihály, Nagy Miklós, Csif János marosvásárhelyi, valamint Tóth La­jos udvarhelyi gépkocsivezetők nyer­ték el a százezres gépkocsivezető cí­met. A terv teljesítése, illetve túlszár­nyalása terén számos marosvásár­helyi, régeni, sepsiszentgyörgyi gép­kocsivezető tűnt ki. Szép eredményeket ért el a válla­lat az autópark kihasználásában is, különösen a munka megszervezésére tett intézkedések és az új fizetési rendszer alkalmazása nyomán, így a marosvásárhelyi garázs mechani­kusai és más munkásai, üzemképessé téve minden egyes autót, felszámol­ták a hidegparkot. A többi autóbusz­központok is hasonló eredményeket értek el. A villanyszerelők és hegesztők a vállalt 5-el szemben 7 radiátort ja­vítottak meg terven felül. Az udvarhelyi autóbuszközpont dol­gozói a régi garázsban végezték el a szükséges javításokat, raktárt ren­deztek be a régi alkatrészek számá­ra, s megtakarított anyagból önkén­tes munkával egy műhelyt építettek. A borszéki állomás villáját kijaví­tották, berendezték és felszerelték, befejezték a munkálatokat a Csíksze­redai autógarázsnál is. A kezelési munkában is számosan tűntek ki Marosvásárhelyen, Udvar­helyen és Sepsiszentgyörgyön. Üzemanyagot takarítottak meg: Kocsis Péter, Maré Vasile, Molnár János, Csif János, Pop Vasile, Sántha Gábor gépkocsivezetők. Az IRTA keretében a legjobb ered­ményeket a marosvásárhelyi autó­buszközpont érte el, amely 121,05 százalékban teljesítette tervét, vala­mint a régeni autóbuszközpont, ugyanolyan tervteljesítéssel. A sepsiszentgyörgyi autóbuszköz­pont, jóllehet az azelőtti­ hónapokban nem teljesítette tervét, a kapott se­gítség következtében augusztus hó­napban 5 százalékos túlszárnyalást valósított meg. GHERASIM A levelező 11 nappal hamarabb A marosvásárhelyi Lázár Ödön cse­répedény- és kályhagyár munkásai a napokban jelentették, hogy augusztus havi tervüket 11 nappal a határidő előtt valósították meg. A fenti, nem mindennapi eredmény kivívásáért folyó küzdelemben a leg­szebb és legjobb munkát az agyag­­őrlők brigádja érte el. Név szerint di­cséretet érdemel Gál­ Eszter, Kiss Nagy Anna, Csorbíró Ilona és mások. A felszabadulási ünnep előtt a Lá­zár Ödön vállalat beruházási osztá­lyának dolgozói szép munkát végez­tek. Többek között befejezték az épülő kábelgyár alapjainak öntési munkála­tait, s az üveggyárnál felépítettek egy nagyteljesítményű égetőkemencét. A kemencénél jelenleg a gázszerelési munkálatokat végzik. Mindezek mel­lett az üveggyár dolgozói havi tervü­ket két nappal határidő előtt vál­tották valóra. Versenyezve többet, jobbat A meggyesfalvi Konzervgyár dolgo­zóinak lendületes munkája nyomán augusztus hónap folyamán sokat emel­kedett a szocialista verseny színvona­la. Nemcsak a­z osztályok, csoportok és brigádok keltek egymással nemes versengésre, hanem a közvetlen egy­más mellett dolgozó munkások is. A lendületes verseny, a fokozott munka gyümölcse, hogy a konzerv­gyári dolgozók augusztus havi tervü­ket már 28-án valóra váltották. A váltások közötti versenyben Far­czádi Ferenc, míg a párosversenyben Bancsu Anna és Birtalan Krisztina tűnt ki.

Next