Vörös Zászló, 1957. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

0 nap van a választásokig Világ proletárjai, egyesüljetekk­ Honpolgárok! A szocializmusért, a bőséges életért, a bé­kéért, drága hazánk boldogságáért Szavazzatok a Népi Demokrácia Frontja jelö­ltjeire! A népgyűléseken a dolgozók kifejezik A PÁRT A KORMÁNY ÉS A NÉP MEGBONTHATATLAN EGYSÉGÉT Február: a párt­ és a kormány politikájára szavazunk Lelkes nagygyűlések országszerte országszerte lelkeshangú gyűlése­ken találkoznak a választók a Népi Demokrácia Frontja képviselőjelöltjei­vel. Ezeken a találkozókon a néptö­­megek ismételten kifejezésre juttat­ják a párt, a kormány és a nép kö­zötti megbonthatatlan egységet. A nagygyűléseken a választók képvi­selőjelöltjeikkel együtt, élénk érdeklő­déssel vitatják meg hazánk bel- és külpolitikájának alapvető kérdéseit. A választók érettséggel, felelősségér­zettel fejezik ki álláspontjukat a fenti kérdésekben és ugyanakkor ki­fejezésre juttatják, hogy teljes oda­adással dolgoznak az RMP Közpon­ti Vezetősége december 27—29-i ple­náris ülésén hozott határozatainak valóraváltásáért, hogy mindenben tá­mogatják a párt és a kormány politi­káját. Ilyen nagygyűléseket tartottak töb­bek között Temesváron, ahol Mogyo­rós Sándor elvtárs, az RMP KV po­litikai bürójának tagja, a Miniszter­­tanács első elnökhelyettese találko­zott az északnyugati választókerület dolgozóival. Leontin Salajan elvtárs, az RMP KV politikai bürójának pót­tagja, az RNK Fegyveres Erőinek minisztere Nagyvárad északi válasz­tókerületnek dolgozóival találkozott. Gheorghe Apostol elvtárs, az RMP KV politikai bürójának tagja, a Szak­­szervezetek Központi Tanácsának el­nöke Galacon találkozott választói­val. Alexandru Draghici elvtárs, az RMP KV politikai irodájának tagja, belügyminiszter, Bákóban találkozott a déli választókerület honpolgáraival. Hasonló találkozók voltak országszer­te. A több mint 5.000 gyűlésen a választópolgárok milliói vettek részt több mint 35.000 honpolgár emelke­dett szólásra, közülük számosan ja­vaslatokat terjesztettek elő. A javas­latok nagy részének megoldása már napirendre is került. A gyűléseken felszólalók kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy hazánk dolgozó népe egy emberként támo­gatja a Népi Demokrácia Frontja programját és ezért mindnyájan a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeire adják szavazatukat, mert tudják, hogy ezáltal a szocializmusra, a békére, hazánk felvirágoztatására szavaznak. „Egyenlő joggal, szabadon, gazdaként“ Január 30-án, délután a kovásznai filmszínház termében több mint 400 választó gyűlt össze, hogy találkoz­zanak Ferencz Bélával, a Magyar Au­tonóm Tartomány 12. számú választó­­kerületének jelöltjével. A kovásznai dolgozókon kívül eljöttek a közeli falvak: Zabola, Papolc és Csomakö­­rüsfalu dolgozóinak küldöttei is. A hozzászólások folyamán több választó beszélt rendszerünk nagysze­rű megvalósításairól. — Egyenlő jogokkal, szabadon, gazdaként élünk hazánkban — mon­dotta Tompa Erzsébet kovásznai ta­nítónő. A tanügyi alkalmazottak ne­vében vállalta, hogy munkájukat ezen túl még odaadóbban végzik. Torró Vilmos, a kovásznai villanyte­lep dolgozóinak üdvözletét tolmácsol­ta. A hozzászólások után Ferencz Béla elvtárs emelkedett szólásra. Be­szédében azokról a megvalósításokról szólt, amely Kovászna városra és környékére vár az elkövetkező idő­szakban. Kibővítik a kézdivásárhelyi Gábor Áron kovásznai húsfeldolgozó részlegét, a szárító üzemet, almaport fognak előállítani, amelyet később gyógyszerként bocsátanak a dolgo­zók rendelkezésére. A téglagyáraknál műszárítókat építenek, az egyes mun­kafolyamatokat gépesítik. A helyi erő­források felhasználásával Kézdivásár­­helyen és Berecken munkáslakásokat és egy-egy étkezdét építenek a helyi faipari vállalat, valamint a fűrész­üzem munkásai részére. Nagyobb súlyt fektetnek az építkezési anya­gok, főleg a cserépgyártásra. Üzem­behelyezik a cserá­­oni kézi cserép­­gyártó egységet s rendbehozzák a kovásznai cserépgyártó részleget. A községekben több tégla- és cserép­­gyártó részleget létesítenek. Kiterjesz­tik a villamoshálózatot Oroszfalura. Kovásznán megkezdik a középfokú elméleti oktatást A rajon területén levő gyógyvízforrásokat ésszerűbben használják ki. A kollektív gazdasá­gokban állami kölcsönből, még ebben az évben 2 adminisztrációs épületírt, 2 irodahelyiséget, 6 gabonaraktárt, 11 istállót, 8 sertésólat, 2 autógarázst, 6 silót, 3 kerekesműhelyt építenek. 1957-ben önmegadóztatásból, vala­mint központosított alapból megkez­dik a kovásznai kultúrház építését. Pólyán, Szentléleken, Kiskászonban, Futásfalván, valamint Zabolán befeje­zik a kultúrotthon építését és még ez év folyamán átadják rendeltetésé­nek, Csomortánban, Torján, Gelencén, Papokon, Petőfalván ugyancsak be­fejezik az iskolák építését. „Ilyen lesz a rajoni kultúrház" címmel január 30-án este kiállítás nyílt az Udvarhely rajoni könyvtár­ban. Hét óra előtt néhány perccel már zsúfolásig megtelt a terem. A megnyitón részt vettek: Mezei Gyu­la, az RMP rajoni­bizottságának el­ső titkára, Ambrus György, az IMSZ tartományi bizottságának első titká­ra, a város intézményeinek és üze­meinek képviselői. Ott volt Tompa László, a város nagy költője és szá­mos más közéleti ember. Kozseni András, a rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke a 15. választókerület képviselőjelöltje megnyitó beszédet mondott Méltatta azokat a kulturális eredményeket melyeket a népi demokrácia éveiben értünk el. Az eredmények nagyok — mondotta — de tovább kell fokozni azokat Rajonunk dolgozóinak kezde­ményezésére, pártunk és kormányunk támogatásával az elmúlt évben meg­kezdtük a rajoni kultúrház építését, amely széles távlatokat nyit rajo­­nunk dolgozóinak kulturális fejlődé­sében. Dolgozóink lelkesedéssel aján­lották fel segítségüket és szorgalmas munkával, pártunk és kormányunk hathatós segítségével már magasra emelkedik a rajoni kultúrház épülete. Még sok téglát kell egymásra rak­nunk, amíg teljesen felépül. Meggyő­ződésünk, hogy rajonunk dolgozói ezután még nagyobb segítséget nyúj­tanak az építkezésben. Azért tudunk ma ilyen monumentális kultúrházat építeni, mert dolgozó népünk ura országunk kincseinek és pártunk ve­zetésével egyre nagyobb sikereket ér el a szocializmus ép­ésének útján. A megjelentek ezután szemügyre vették a kiállítást. A terem közepén egy asztalon áll a kultúrház kicsinyí­tett mása. Jobbra a bejárattól rajzok ábrázolják az épület homlokzati és oldalnézetét. Mellettük az alaprajzok láthatók. A kiállítást azért rendezték meg, hogy az írók, művészek, építészek és a dolgozók minél többen megtekintsék és hozzáértő javaslataikkal tökélete­sítsék a tervrajzokat. A kiállítás megrendezői várják a hozzáértő ész­revételeket és javaslatokat. fi várartások Usitetolára Fővárosi művészegyüttes Marosvásárhelyen Január 22-e óta járja tartományunk városait és községeit egy 30 tagú mű­vészeti együttes és mindenütt a dolgozók legforróbb szeretete övezi. Az immár világszerte ismert „Barbu Lautaru“ népi zenekar, a fővárosi néptanács és a TS­­ase együttes egy­­egy csoportja indult körútra tarto­mányunkban a választások tiszteleté­re. Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, U­on, Csíkszereda, Hargita, Gyergyó­­szentmiklós, Maroshévíz, Déda, Ré­gen és a tegnap este Marosvásárhely dolgozói fogadták nem egyszer viha­ros tapssal a művészi együttes szebb­nél szebb román és magyar műsor­­számait. A dolgozók virágcsokrokkal is megköszönték az együttes fáradozását. Eredményeinket a párt és a kormány bölcs vezetésének köszönhetjük­ ­ Raceanu Ilona elvtársnő választói között Már jól a falura ereszkedett a sö­tétség, s a szövetkezetben, a népta­nácsnál és a lakóházakban egymás után gyúltak ki a lámpák. Máskor ebben az időben csak kevesen hagy­ták ott a meleg szobát, de ma mintha több járókelőt lehetne látni. A las­san hulló, sűrű hópelyhek kicsalták a gyermekeket is az udvarra, az ut­cára. Ha valaki édesapjuk, édesany­juk, vagy testvéreik holléte felől ér­deklődött, vígan felelték: — A kultúrházba mentek. Találkoz­nak a jelölttel. S valóban, az árkosi kultúrházban sok szülő, ifjú és öreg gyűlt össze ez alkalommal. Eljöttek a falu kol­lektivistái, mint Bokor Róza, Rétyi István, Máté Ferenc brigádos és tár­saik, akik számára népi demokrati­kus rendszerünk egy szebb, boldo­gabb életet teremtett. Az egykori ne­héz anyagi gondok helyett ma már másról beszélnek: „Új nagy istállónk, gépszínünk. Molotov teherautónk, ha­lastavunk van“, így mondják: „Mi építettük, mi vettük, mi létesítettük állami kölcsönből.“ Eljöttek a kultúrotthonba Gelei Sándor, Varga Viktor, Rétyi István kollektivisták, kiknek ma már szép új otthonuk, és jó munkájuk után egyre gazdagabb jövedelmük van. De vajon csak a kollektivisták élete vál­tozott? Nem. A falu többi dolgozójá­nak is sokat javult az élete. Ha vé­gigmegyünk a falun, újonnan épült, piros cserepes lakóházakat látunk, amelyek a báró egykori kertje helyén valóságos új lakónegyedet alkotnak. Eljöttek erre a találkozóra a sepsi­szentgyörgyi üzemekben dolgozó gyári munkások is, mint Barabási József, Duka Simon, Bokor Lajos. Ott ültek az első sorban Imre Domo­kos tanító, Dávid György református lelkész és még sokan mások, akik gondolatban hozzászólásukra készül­tek. Az ünnepi hangulat akkor ért tető­fokára, amikor a falu fúvószenekara ropogós indulóra zendített rá, majd a pioni­egység tagjai vörös zászló­val bevonultak a terembe és meleg szavakkal üdvözölték Raceanu Ilona elvtársnőt, az RMP KV póttagját, a Magyar Autonóm Tartomány 14. szá­mú választókerületének nagy nemzet­gyűlési képviselőjelöltjét. Nem sokkal ezután több jelenlévő kért szót s mondta el véleményét az eddigi eredményekről és a még meglévő hi­bákról. Beszéltek a falu villamosítá­sának fontos kérdéséről, a falu kör­nyékén lévő parlagföldek legelővé való átalakításáról és az egyre foko­zódó bürokrácia elleni harcról. Nem egy falusi dolgozó az építkezési anya­gok beszerzése körül még fennálló nehézségekről, valamint a falusi éj­jeli őrség bizonyos fokú átszervezé­séről szólt. Ezután Raceanu Hana elvtársnő szólt az egybegyűltekhez. Beszédé­nek bevezető részében azokat a kima­gasló eredményeket említette meg, amelyeket hazánk dolgozói a párt ve­zetésével a szocializmus építése terén értek el. összehasonlította mai éle­tünket, a tőkés­ földesúri Románia dol­gozóinak életével és rámutatott arra, hogy addig, amíg a múltban Románia elmaradott agrár­ország volt, ma hazánk fejlett ipari-agrár ország. Beszédének jelentős részében ha­­zánk együttélő nemzetiségeinek jog­egyenlőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma országunkban az összes nemzetiségek a román néppel egyenlő jogokat élveznek. Ma hazánkban a román nép és a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségének politikája állam­­politika, a törvény teljes szigorral súlyt le mindazokra, akik azon m­es­­terkednek, hogy megbontsák az együttélő nemzetiségek testvéri egy­ségét Ráceanu elvtársnő megemlítette, hogy pártunk nemzetiségi politikájá­nak nagyszerű megnyilvánulása a Magyar Autonóm Tartomány létre­hozása a kompakt tömegekben élő székely és magyar lakosságú vidéken. Ezután a Magyar Autonóm Tarto­mány ipara, mezőgazdasága és kul­turális élete fejlődéséről beszélt, szá­madatokkal támasztva alá az elmon­dottakat Végezetül a tartomány fejlődésé­nek további távlatait vázolta és ugyanakkor megemlítette azokat a hiányosságokat is, amelyeket a kö­zeljövőben közös erőfeszítéssel kell felszámolnunk. A találkozó a késő esti órákban szép kultúrműsorral ért véget. Sepsiszentgyörgyi színészek a választások sikeréért Az üzemek, intézmények, vállalatok dolgozóihoz hasonlóan, a sepsiszent­györgyi színészek is derekasan kive­szik részüket a választási előkészüle­tekből. Január folyamán több közeli falut látogattak meg a Zsuzsi című vígjátékkal és érdekes választási műsorral. Eddig Alsócsernáton, Élő­patak, Nagyborosnyó, Középajta, Nagyajta, Illyefalva és Aldoboly köz­ségeket keresték fel, ahol felolvasták a Népi Demokrácia Frontja választá­si kiáltványt és utána Tompa Lász­ló a Választ a nép című brosúrából választási anekdotákat, majd Darvas Dezső és Völgyesi János párosjelene­teket adtak elő, amelyekben a régi választások igazi arcát mutatják meg. A műsort a közönség mindenhol élénk tapssal jutalmazta, úgy tervezik, hogy a napokban Köpecbánya, Mikóújfalu, Szörcse és Bölönfalva dolgozó földműveseit is felkeresik. Hasonló választási m­ilso­rókat tartottak a városi Választók Házában is. A bihari román táncokat, tréfás jeleneteket tetszéssel fogadták. A politikai agitációs munka eredménye A bágyi (Udvarhely rajon) alap-­­rűsítették a gyümölcstermesztés fő­szervezet a választásokra való előké­születeket összeköti a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyó meg­győző munkával. Mivel a bágyi dol­gozó parasztok szívesen foglalkoz­nak a gyümölcstermesztéssel és értek is el eredményeket, az alapszervezet és a néptanács végrehajtó bizottsága megkezdte a meggyőző és felvilágo­sító munkát gyümölcstermesztő tár­sulás szervezéséért. Először a párttagok alapszervezeti közgyűlésen vitatták meg a kérdést és megállapították, hogy bár a falu­ban működik egy mezőgazdasági társulás, megvannak a feltételek gyü­mölcstermesztő társulás létesítésére. Majd különböző gyűléseken agrár­mérnökök, technikusok, előadásokat tartottak, tanítók, agitátorok népsze­rentőségét, a gyümölcstermesztő tár­sulás előnyeit. A politikai munka eredményeként megalakult a kezdeményező bizottság s most folyik a tagok szervezése. Ed­dig 11 család adta be kérvényét, Bencze Géza, Lőrincz Gyula, Dáné Károly, Bacsó József, Bacsó Mózes és mások, összesen 7,72 ha terület­tel. A társulás szervezésében az alapszervezetnek nagy segítséget nyújt a rajoni pártbizottság instruk­tora, Balázs Albert Az alapszervezetnek, a néptanács­nak és az eddigi kérvényezőknek az az elhatározásuk: fokozzák a felvi­lágosító­ és meggyőző munkát, hogy minél előbb felavathassák a társulást.

Next