Vörös Zászló, 1957. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-01 / 26. szám
0 nap van a választásokig Világ proletárjai, egyesüljetekk Honpolgárok! A szocializmusért, a bőséges életért, a békéért, drága hazánk boldogságáért Szavazzatok a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeire! A népgyűléseken a dolgozók kifejezik A PÁRT A KORMÁNY ÉS A NÉP MEGBONTHATATLAN EGYSÉGÉT Február: a párt és a kormány politikájára szavazunk Lelkes nagygyűlések országszerte országszerte lelkeshangú gyűléseken találkoznak a választók a Népi Demokrácia Frontja képviselőjelöltjeivel. Ezeken a találkozókon a néptömegek ismételten kifejezésre juttatják a párt, a kormány és a nép közötti megbonthatatlan egységet. A nagygyűléseken a választók képviselőjelöltjeikkel együtt, élénk érdeklődéssel vitatják meg hazánk bel- és külpolitikájának alapvető kérdéseit. A választók érettséggel, felelősségérzettel fejezik ki álláspontjukat a fenti kérdésekben és ugyanakkor kifejezésre juttatják, hogy teljes odaadással dolgoznak az RMP Központi Vezetősége december 27—29-i plenáris ülésén hozott határozatainak valóraváltásáért, hogy mindenben támogatják a párt és a kormány politikáját. Ilyen nagygyűléseket tartottak többek között Temesváron, ahol Mogyorós Sándor elvtárs, az RMP KV politikai bürójának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese találkozott az északnyugati választókerület dolgozóival. Leontin Salajan elvtárs, az RMP KV politikai bürójának póttagja, az RNK Fegyveres Erőinek minisztere Nagyvárad északi választókerületnek dolgozóival találkozott. Gheorghe Apostol elvtárs, az RMP KV politikai bürójának tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke Galacon találkozott választóival. Alexandru Draghici elvtárs, az RMP KV politikai irodájának tagja, belügyminiszter, Bákóban találkozott a déli választókerület honpolgáraival. Hasonló találkozók voltak országszerte. A több mint 5.000 gyűlésen a választópolgárok milliói vettek részt több mint 35.000 honpolgár emelkedett szólásra, közülük számosan javaslatokat terjesztettek elő. A javaslatok nagy részének megoldása már napirendre is került. A gyűléseken felszólalók kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy hazánk dolgozó népe egy emberként támogatja a Népi Demokrácia Frontja programját és ezért mindnyájan a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeire adják szavazatukat, mert tudják, hogy ezáltal a szocializmusra, a békére, hazánk felvirágoztatására szavaznak. „Egyenlő joggal, szabadon, gazdaként“ Január 30-án, délután a kovásznai filmszínház termében több mint 400 választó gyűlt össze, hogy találkozzanak Ferencz Bélával, a Magyar Autonóm Tartomány 12. számú választókerületének jelöltjével. A kovásznai dolgozókon kívül eljöttek a közeli falvak: Zabola, Papolc és Csomakörüsfalu dolgozóinak küldöttei is. A hozzászólások folyamán több választó beszélt rendszerünk nagyszerű megvalósításairól. — Egyenlő jogokkal, szabadon, gazdaként élünk hazánkban — mondotta Tompa Erzsébet kovásznai tanítónő. A tanügyi alkalmazottak nevében vállalta, hogy munkájukat ezen túl még odaadóbban végzik. Torró Vilmos, a kovásznai villanytelep dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta. A hozzászólások után Ferencz Béla elvtárs emelkedett szólásra. Beszédében azokról a megvalósításokról szólt, amely Kovászna városra és környékére vár az elkövetkező időszakban. Kibővítik a kézdivásárhelyi Gábor Áron kovásznai húsfeldolgozó részlegét, a szárító üzemet, almaport fognak előállítani, amelyet később gyógyszerként bocsátanak a dolgozók rendelkezésére. A téglagyáraknál műszárítókat építenek, az egyes munkafolyamatokat gépesítik. A helyi erőforrások felhasználásával Kézdivásárhelyen és Berecken munkáslakásokat és egy-egy étkezdét építenek a helyi faipari vállalat, valamint a fűrészüzem munkásai részére. Nagyobb súlyt fektetnek az építkezési anyagok, főleg a cserépgyártásra. Üzembehelyezik a cseráoni kézi cserépgyártó egységet s rendbehozzák a kovásznai cserépgyártó részleget. A községekben több tégla- és cserépgyártó részleget létesítenek. Kiterjesztik a villamoshálózatot Oroszfalura. Kovásznán megkezdik a középfokú elméleti oktatást A rajon területén levő gyógyvízforrásokat ésszerűbben használják ki. A kollektív gazdaságokban állami kölcsönből, még ebben az évben 2 adminisztrációs épületírt, 2 irodahelyiséget, 6 gabonaraktárt, 11 istállót, 8 sertésólat, 2 autógarázst, 6 silót, 3 kerekesműhelyt építenek. 1957-ben önmegadóztatásból, valamint központosított alapból megkezdik a kovásznai kultúrház építését. Pólyán, Szentléleken, Kiskászonban, Futásfalván, valamint Zabolán befejezik a kultúrotthon építését és még ez év folyamán átadják rendeltetésének, Csomortánban, Torján, Gelencén, Papokon, Petőfalván ugyancsak befejezik az iskolák építését. „Ilyen lesz a rajoni kultúrház" címmel január 30-án este kiállítás nyílt az Udvarhely rajoni könyvtárban. Hét óra előtt néhány perccel már zsúfolásig megtelt a terem. A megnyitón részt vettek: Mezei Gyula, az RMP rajonibizottságának első titkára, Ambrus György, az IMSZ tartományi bizottságának első titkára, a város intézményeinek és üzemeinek képviselői. Ott volt Tompa László, a város nagy költője és számos más közéleti ember. Kozseni András, a rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke a 15. választókerület képviselőjelöltje megnyitó beszédet mondott Méltatta azokat a kulturális eredményeket melyeket a népi demokrácia éveiben értünk el. Az eredmények nagyok — mondotta — de tovább kell fokozni azokat Rajonunk dolgozóinak kezdeményezésére, pártunk és kormányunk támogatásával az elmúlt évben megkezdtük a rajoni kultúrház építését, amely széles távlatokat nyit rajonunk dolgozóinak kulturális fejlődésében. Dolgozóink lelkesedéssel ajánlották fel segítségüket és szorgalmas munkával, pártunk és kormányunk hathatós segítségével már magasra emelkedik a rajoni kultúrház épülete. Még sok téglát kell egymásra raknunk, amíg teljesen felépül. Meggyőződésünk, hogy rajonunk dolgozói ezután még nagyobb segítséget nyújtanak az építkezésben. Azért tudunk ma ilyen monumentális kultúrházat építeni, mert dolgozó népünk ura országunk kincseinek és pártunk vezetésével egyre nagyobb sikereket ér el a szocializmus épésének útján. A megjelentek ezután szemügyre vették a kiállítást. A terem közepén egy asztalon áll a kultúrház kicsinyített mása. Jobbra a bejárattól rajzok ábrázolják az épület homlokzati és oldalnézetét. Mellettük az alaprajzok láthatók. A kiállítást azért rendezték meg, hogy az írók, művészek, építészek és a dolgozók minél többen megtekintsék és hozzáértő javaslataikkal tökéletesítsék a tervrajzokat. A kiállítás megrendezői várják a hozzáértő észrevételeket és javaslatokat. fi várartások Usitetolára Fővárosi művészegyüttes Marosvásárhelyen Január 22-e óta járja tartományunk városait és községeit egy 30 tagú művészeti együttes és mindenütt a dolgozók legforróbb szeretete övezi. Az immár világszerte ismert „Barbu Lautaru“ népi zenekar, a fővárosi néptanács és a TSase együttes egyegy csoportja indult körútra tartományunkban a választások tiszteletére. Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Uon, Csíkszereda, Hargita, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Déda, Régen és a tegnap este Marosvásárhely dolgozói fogadták nem egyszer viharos tapssal a művészi együttes szebbnél szebb román és magyar műsorszámait. A dolgozók virágcsokrokkal is megköszönték az együttes fáradozását. Eredményeinket a párt és a kormány bölcs vezetésének köszönhetjük Raceanu Ilona elvtársnő választói között Már jól a falura ereszkedett a sötétség, s a szövetkezetben, a néptanácsnál és a lakóházakban egymás után gyúltak ki a lámpák. Máskor ebben az időben csak kevesen hagyták ott a meleg szobát, de ma mintha több járókelőt lehetne látni. A lassan hulló, sűrű hópelyhek kicsalták a gyermekeket is az udvarra, az utcára. Ha valaki édesapjuk, édesanyjuk, vagy testvéreik holléte felől érdeklődött, vígan felelték: — A kultúrházba mentek. Találkoznak a jelölttel. S valóban, az árkosi kultúrházban sok szülő, ifjú és öreg gyűlt össze ez alkalommal. Eljöttek a falu kollektivistái, mint Bokor Róza, Rétyi István, Máté Ferenc brigádos és társaik, akik számára népi demokratikus rendszerünk egy szebb, boldogabb életet teremtett. Az egykori nehéz anyagi gondok helyett ma már másról beszélnek: „Új nagy istállónk, gépszínünk. Molotov teherautónk, halastavunk van“, így mondják: „Mi építettük, mi vettük, mi létesítettük állami kölcsönből.“ Eljöttek a kultúrotthonba Gelei Sándor, Varga Viktor, Rétyi István kollektivisták, kiknek ma már szép új otthonuk, és jó munkájuk után egyre gazdagabb jövedelmük van. De vajon csak a kollektivisták élete változott? Nem. A falu többi dolgozójának is sokat javult az élete. Ha végigmegyünk a falun, újonnan épült, piros cserepes lakóházakat látunk, amelyek a báró egykori kertje helyén valóságos új lakónegyedet alkotnak. Eljöttek erre a találkozóra a sepsiszentgyörgyi üzemekben dolgozó gyári munkások is, mint Barabási József, Duka Simon, Bokor Lajos. Ott ültek az első sorban Imre Domokos tanító, Dávid György református lelkész és még sokan mások, akik gondolatban hozzászólásukra készültek. Az ünnepi hangulat akkor ért tetőfokára, amikor a falu fúvószenekara ropogós indulóra zendített rá, majd a pioniegység tagjai vörös zászlóval bevonultak a terembe és meleg szavakkal üdvözölték Raceanu Ilona elvtársnőt, az RMP KV póttagját, a Magyar Autonóm Tartomány 14. számú választókerületének nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltjét. Nem sokkal ezután több jelenlévő kért szót s mondta el véleményét az eddigi eredményekről és a még meglévő hibákról. Beszéltek a falu villamosításának fontos kérdéséről, a falu környékén lévő parlagföldek legelővé való átalakításáról és az egyre fokozódó bürokrácia elleni harcról. Nem egy falusi dolgozó az építkezési anyagok beszerzése körül még fennálló nehézségekről, valamint a falusi éjjeli őrség bizonyos fokú átszervezéséről szólt. Ezután Raceanu Hana elvtársnő szólt az egybegyűltekhez. Beszédének bevezető részében azokat a kimagasló eredményeket említette meg, amelyeket hazánk dolgozói a párt vezetésével a szocializmus építése terén értek el. összehasonlította mai életünket, a tőkés földesúri Románia dolgozóinak életével és rámutatott arra, hogy addig, amíg a múltban Románia elmaradott agrárország volt, ma hazánk fejlett ipari-agrár ország. Beszédének jelentős részében hazánk együttélő nemzetiségeinek jogegyenlőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ma országunkban az összes nemzetiségek a román néppel egyenlő jogokat élveznek. Ma hazánkban a román nép és a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségének politikája állampolitika, a törvény teljes szigorral súlyt le mindazokra, akik azon mesterkednek, hogy megbontsák az együttélő nemzetiségek testvéri egységét Ráceanu elvtársnő megemlítette, hogy pártunk nemzetiségi politikájának nagyszerű megnyilvánulása a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása a kompakt tömegekben élő székely és magyar lakosságú vidéken. Ezután a Magyar Autonóm Tartomány ipara, mezőgazdasága és kulturális élete fejlődéséről beszélt, számadatokkal támasztva alá az elmondottakat Végezetül a tartomány fejlődésének további távlatait vázolta és ugyanakkor megemlítette azokat a hiányosságokat is, amelyeket a közeljövőben közös erőfeszítéssel kell felszámolnunk. A találkozó a késő esti órákban szép kultúrműsorral ért véget. Sepsiszentgyörgyi színészek a választások sikeréért Az üzemek, intézmények, vállalatok dolgozóihoz hasonlóan, a sepsiszentgyörgyi színészek is derekasan kiveszik részüket a választási előkészületekből. Január folyamán több közeli falut látogattak meg a Zsuzsi című vígjátékkal és érdekes választási műsorral. Eddig Alsócsernáton, Élőpatak, Nagyborosnyó, Középajta, Nagyajta, Illyefalva és Aldoboly községeket keresték fel, ahol felolvasták a Népi Demokrácia Frontja választási kiáltványt és utána Tompa László a Választ a nép című brosúrából választási anekdotákat, majd Darvas Dezső és Völgyesi János párosjeleneteket adtak elő, amelyekben a régi választások igazi arcát mutatják meg. A műsort a közönség mindenhol élénk tapssal jutalmazta, úgy tervezik, hogy a napokban Köpecbánya, Mikóújfalu, Szörcse és Bölönfalva dolgozó földműveseit is felkeresik. Hasonló választási milsorókat tartottak a városi Választók Házában is. A bihari román táncokat, tréfás jeleneteket tetszéssel fogadták. A politikai agitációs munka eredménye A bágyi (Udvarhely rajon) alap-rűsítették a gyümölcstermesztés főszervezet a választásokra való előkészületeket összeköti a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyó meggyőző munkával. Mivel a bágyi dolgozó parasztok szívesen foglalkoznak a gyümölcstermesztéssel és értek is el eredményeket, az alapszervezet és a néptanács végrehajtó bizottsága megkezdte a meggyőző és felvilágosító munkát gyümölcstermesztő társulás szervezéséért. Először a párttagok alapszervezeti közgyűlésen vitatták meg a kérdést és megállapították, hogy bár a faluban működik egy mezőgazdasági társulás, megvannak a feltételek gyümölcstermesztő társulás létesítésére. Majd különböző gyűléseken agrármérnökök, technikusok, előadásokat tartottak, tanítók, agitátorok népszerentőségét, a gyümölcstermesztő társulás előnyeit. A politikai munka eredményeként megalakult a kezdeményező bizottság s most folyik a tagok szervezése. Eddig 11 család adta be kérvényét, Bencze Géza, Lőrincz Gyula, Dáné Károly, Bacsó József, Bacsó Mózes és mások, összesen 7,72 ha területtel. A társulás szervezésében az alapszervezetnek nagy segítséget nyújt a rajoni pártbizottság instruktora, Balázs Albert Az alapszervezetnek, a néptanácsnak és az eddigi kérvényezőknek az az elhatározásuk: fokozzák a felvilágosító és meggyőző munkát, hogy minél előbb felavathassák a társulást.