Vörös Zászló, 1957. június (6. évfolyam, 128-153. szám)
1957-06-01 / 128. szám
Marika Seprűszempillája beárnyékolja sziromarcát, mely az almavirág színével és illatával vetekszik. Szeme versenyt ragyog az égbolt csillagaival s karját tárja a villámröptü fecske felé. Ha fényes testű gép suhan a ház fölött, kacagva int a repülőnek. Nem látott soha csillogó testű gépet halált hozó vijjogással alábukni s pusztulást szórni almavirágarcú kicsinyekre. Nem sikoltotta beomló házak kőtörmelékei alól: mamám, hol vagy? Nem nézett soha farkasszemet füstölgő gázkemencék látott torkával... Reá az élet, a fény vár. Elébe tárjuk a betű csodáját, utazni fog fényestestű gépeken a világűrben az arany ló narancs hazájától a távoli jéghegyekig, A földtől az ismeretlen holdig. Száz meg száz titok bimbóját pattantjuk fel előtte s a tudás fájának gyümölcsét két kézzel szakaszthatja. Nőjj hát fel, Marika, nöjjetek fel csillagszemű gyermekek milliói. Eleven forró szívek védőláncát fonják körétek szerte mindenütt és mindenkoron. BALOSIN MARIA - Mit tettünk értük? Szabad, gondnélküli életet biztosítottak hazánk dolgozói a gyerekeknek. A föld mélyén a csákány forgatói azért hasítanak bele mélyebben a szénrétegbe, az esztergapad melletti munkás azért növeli a termelést, a traktoros azért szántja odaadóbban a földet, a tanár azért készül lelkiismeretesebben előadásaira, a dolgozók azért sorakoznak fel országépítésünk nagy feladatainak megvalósítására, hogy hazánk szebb, boldogabb jövőjét biztosítsák. Nem egy szülő keserűen emlékszik vissza gyerekkorára, amikor csak erejét felülmúló munka jutott osztályrészül, s csak vagy rriáránt az hogy iskolába járhasson, így Volt. Ma a kétkezi dolgozók gyermekei nem érezhetik a múlt nyomorúságát. Tartományunkban 492 napközi otthon és óvoda kicsinyei hirdethetik, törődnek velünk, emberi, békés életet biztosítottak számunkra. S tartományunk dolgozói valóban hálásak rendszerünknek. Gyerekeik, 522 négy osztályos, 250 hét osztályos elemi iskolában, 21 középiskolában, 28 szakmai és technikai iskolában s több főiskolán szerezhetik meg a szükséges ismereteket. Még ezeken kívül hány iskola, hány intézmény, bennlakás gondoskodik arról, hogy tartományunk gyermekei a nemzetiségi elnyomásból felszabadultan, saját anyanyelvük, kultúrájuk, nemzeti hagyományaik tiszteletbentartásának szellemében, növekedjenek, fejlődjenek s hasznos tagjai legyenek a Román Népköztársaságnak. •JSSSe. Nem hányódnak az út porában, nem kergetik el a kapuk elöl, nem rongyosak, piszkosak az árvák, nem a társadalom kivetettjei többé a leányanyák gyermekei. Gondos felügyelet mellett, vidáman, boldogan élnek a szülők nélküli kicsinyek s vajon melyik rendszer formáit volna belőlük olyan egészséges, életerős, lelkileg is ép embereket, mint a miénk. -n Botorkáló kisbabák, masnis kis óvodások, egyenruhás iskolások, nyurga, félkész emberek, főiskolá- s sok, mindmegannyi olyan kedves, olyan szép. Ilyennek látja az anyai szem, de hiszen ők valóban azok, ők a mi életünk folytatói, ők az emberiség jövőbeli nagy alkotásainak megvalósítói. Azért dolgozunk, hogy emberibbé, teljesebbé váljék általuk az élet és ez minden anya számára az örömök és megpróbáltatások között életet adó cél. így godolkodik, így érez és így beszél minden anya, hisz mást nem is mondhat: rendszerünk boldog gyermekkort biztosított szülöttjének, több örömet, mint amennyit valaha az anya az ő gyerekkorában el tudott volna képzelni. Egészségvédelmi intézményeink lehetőséget biztosítanak gyermekeink erőteljes fejlődésére, iskoláink egészséges életszemléletű kultúremberré növekedésükre. Úgy érezzük, nincs olyan anya, aki ne hálával, mélységes szeretettel, meghatódottsággal gondolna arra a végtelen szeretetre és gondoskodásra, amellyel államunk körülveszi fiatal nemzedékét. Itt hirtelenjében fel se lehetne sorolni azt a sok szeretetből fakadó intézkedést és számos megvalósítást, ami mindértük s egyben hazánk jövőjének biztosításáért történt. Az dszítt az A kicsi Ili úgynevezett ,,későbbi hajtás", 10 és 12 éves nővérkéi mögött kullog az ő négy esztendejével. Elég nagy bánat ez neki, hiszen bármit is akar tenni, ,,dolgozni", a nagyok leintik: ,,hagyd el, Ili, te még kicsi vagy". Amikor hívja őket labdázni, babaruhát varrni, megint csak néhány szóval fizetik ki: „Nem lehet Ilike, nekünk már komoly munkánk van, tanulni kell." S It ilyenkor nehéz sóhajjal vonul félre egyedül játszani. Még rosszabb a helyzet, amikor nővérkéi leckét mondanak fel és neki egész idő alatt hallgatni kell, nem szabad őket zavarnia. Ilyenkor a leckemondás végén könyörögve unszol, írassam be őt is iskolába, legyen neki is leckéje. Ili óvodába jár, de ott is a kicsi csoportba, ahol közösen tanulják verseiket, a kedves kis gyermekdalokat. Kedden délután elfulladva bukott be az ajtón a kis emberke. Kezében egy fehér papírt szorongatott, még köszönni is elfelejtett, ahogy lelkendezve kiáltotta: ,,Édesanyám! Nekem is van leckém. Nézd meg, itt van a papíron, meg kell tanulni. Az óvónéni mondta, hogy még ki is kell kérdezni." Kezembe adta a papírt, nem volt hajlandó még a kabátját sem levetni, hanem unszolt, hogy tanuljunk azonnal. Csak miután megtanulta a nyolcsoros verset, számolt be arról, hogy a szombati gyermeknapi ünnepélyre készül az óvoda, s hogy minden gyermek kapott leckét, amit meg kell tanulnia. Ez kedden délután történt. Azóta számolja kicsi ujjain a napokat, mikor tesz végre szombat, hányat kell még addig aludni. A reggeli ébredéskor már mondja a „leckét". Délután, amikor hazajön az óvodából, az első dolga hozni a már gyűrött, kétes fehérségű porfit, hogy ,,kérdezzem ki a leckéjét." Mikor a nagyok számot adnak napi munkájukról, ő ismét megjelenik papírjával, kérdezzem ki újból, nem felejtette-e el. S cseng a ház, ahogy Ili mondja kicsi életének első leckéjét: ,,Ha a békét megőrizzük, ugye, milyen szén lesz. .. Szívemben visszhangzanak szavai, nekem, Neked és valamennyi édesanyának. „Ha a leékét megőrizzük, ugye, milyen szép lesz. .. " Kicsi Ilike, a te első leckéd az édesanyák millióinak álmát, vágyát, életét és feladatát hirdeti. A Te kis csilingelő gyermekhangod kérdésként selypül: „Ugye, milyen szép lesz?", s én, mi, valamennyien édesanyák, a Gyermeknapon megfogadjuk: minden erőnkkel azon leszünk, hogy a békét megőrizzük és a ti életetek boldog, szép legyen. B.. WPWP Fejtörő Az RNK Fém- és Gépipari Minisztériumának napközi otthona. A dolgozók gyermekei élvezik a tavaszi nap örömeit.