Vörös Zászló, 1957. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-02 / 230. szám

Nagy Ami a városokban megszokott, min­dennapos jelentéktelen esemény, egy kis falu szürke hétköznapjai fölé magasló szenzációként hathat. Ilyen esemény volt a napokban Székelykö­­vesden, amikor a falu apraja, nagy­ja összegyűlt az új szövetkezeti bolt megnyitásakor. Nem hiányzott a ki­feszített piros szalag, a jelképes zá­róléc, nem hiányoztak az ünnepi be­szédek s a lelkes hallgatóság sem. Új üzlet a faluban ... Van ennek valami felemelő, váro­sias jellege, valami, amit nem le­het szavakba önteni. Nem kell már árucikkekért a szomszéd községbe vagy a városba járkálni s az ember, hogy kielégítse kíváncsiságát, akár naponta is beférhet a különböző árukkal megrakott üzletbe, nézegetni cipőket, selymet, porcelánt és üveg­féléket s ahol az emberek percek alatt megvásárolhatják a szüksége­seket. És hogyan épült az új üzlethelyi­ség? Teljes egészében a székelyköves­­dieké ez, hiszen a maguk keze mun­kájával építették, megteremtették hozzá a szükséges pénzt s dolgozott ki, hogy tudott. Szívből jövő meleg szavakkal köszöntötte ezért Bodó Árpád szövetkezeti elnök az egybe­gyűlteket, a szövetkezeti tagságot, s a kollektív gazdaság tagjait, akik se­gítették a szocialista kereskedelem eme új egységének felépítését. Bizony, a székelykövesdiek régi óhaja volt ez az üzlet, de csak a szövetkezeti hálózat megteremtésé­vel, a kereskedelem új, szocialista elvek alapján való átszervezése tehet­te számukra lehetővé az új, áruval bőségesen ellátott üzletet, amely ké­pes kielégíteni a falu dolgozóinak legmagasabb igényeit is. Szeptember huszonkilencedikén avatták fel az új üzlethelyiséget, ugyanazon a napon, amikor kedden is új vegyes-üzlethelyiséget és fala­tozót avattak fel a dolgozók. Itt is korszerűtlenné vált már a régi, sötét, mai kívánalmaknak meg nem felelő üzlethelyiség, ahol jófor­mán az árut sem lehetett elhelyezni. Ma a jeddieknek — szövetkezeti tagoknak és kívülállóknak — szép, új üzletük van, amely a városi üz­lethelyiségekkel is vetekszik. Tágas, világos és ízlésesen berendezett. A megnyitó ünnepségen, amikor az új helyiséget átadták a forgalomnak, a bolt előtt összegyűlt ünneplőkhöz intézett beszédében Farkas István szövetkezeti elnök beszámolt az üz­let építési munkálatairól. Köszönetet mondott a kollektív gazdaság tagjai­nak, akik jelentős segítséget nyújtot­tak főképpen az építőanyag szállítá­sánál, a szövetkezeti tagoknak, akik négy-öt napi önkéntes munkával se­gítették elő az új bolt mielőbbi meg­nyitását. Az ország népe nagy megvalósítá­saihoz viszonyítva, jelentéktelen kis sikerek ezek. A falu életében azon­ban kiemelkedők­­ a közös munka, a közös erőfeszítések nagy eredményei, így születik meg rövidesen egész sor községben számos új üzlethelyi­ség, hogy elősegítse a falu és város közötti árucsereforgalom kiszélesíté­sét. GRÜNBERG ESZTER levelező kis falu éledében Egyes üzemekben indokolatlanul sok a selejt. Emberek, állítsátok félre őket az útból, hogy lejjebb szál­lhassak! Műemlékvédelem . . . ? Marosvásárhelyen a Bernády György téren áll ez a kopott, om­ladozó épület. Illetékes hivatalos kö­rökben műemlékként emlegetik. Va­lóban az. 1848-ban ennek az épü­letnek a kapuján lépett be Bem tá­bornok, ebben az épületben pihente ki hosszú útja fá­radalmait, s aztán megpihenve, friss erővel indult csatá­ba. Erről nevezetes ez az épület. Akkor, amikor Bem hadvezér itt járt, más volt a város arculata s az épületé is. Az­óta nagy változá­­­sok történtek. A „vásár­hely“ város­sá nőtte ki magát. Akkor még ez az emeletes ház — az alacsony házak e­­gész sora mellett — csak néhány társá­val képviselte a jövő városát. Akkor még ez a ház nagyon szép volt. Ma sajnos ezt nem mondhatjuk el, még akkor sem, ha műemlék, akkor sem, ha néhány évtizeddel ezelőtt, mint a város legszebb épületét emlegették. Az ősz hadfi annak idején nyu­godtan lépte át a kapu küszöbét. Ezt mi ma nem tehetjük meg. Bár a boltíves kaput vastag gerendák­kal támasztották alá, mégis, amikor egy-egy autó elrobog a téren s az ember a kapu alatt áll, érzi, hogy nyakába apró porszemek hullanak. Az egész épület olyan, mintha ár­víz után maradt volna meg. Az idegenből jöttek mindhiába állanak az épület előtt és próbálják kisillabizálni a ház homlokzatán el­helyezett táblára írt szöveget, hasz­tálán. Bosszantó, hogy a város központ­jában ilyen állapotban található egy műemlék. Bosszantó az, hogy lát­ják ezt a tulajdonosok — a refor­mátus egyháznál az illetékesek —, látja a műemlék­védő bizottság és mégsem hozatják rendbe az épületet. Ajánljuk a városi nép­tanács végrehaj­tó bizottságának, mint a legilletéke­­sebbnek, sürgősen és hathatósan in­­tézkedjék az épület kijavításáért. Szó­lítsa fel erre a tu­lajdonost s nézzen utána, hogy lehet.­­­ne olyanná tenni­­ az épületet, amilyen­­ akkor volt, amikor­­ Bem tábornok itt megpihent. Az épület így nemcsak a város arculatát rontja, hanem tisztelet­lenséget árul el az 1848-as forra­dalom egyik nagy alakjával szem­ben. A belső rendszabályzat betartásáról a kelementelki kollektív gazdaságban Ah­hoz, hogy egy kollektív gazda­ság jól működjön, a mintaalapsza­bályzaton kívül a belső rendszabály­zatot is tiszteletben kell tartania. Míg a mintaalapszabályat előírása va­lamennyi nagyüzemi gazdaságra vo­natkozik, a belső rendszabályzatot minden gazdaság a saját lehetősé­gei, helyi körülményei szerint készíti el, a közgyűlés jóváhagyása után pedig kötelezővé teszi a vezetőkre és tagokra egyaránt. Mivel a kollek­tív gazdaság szervezeti gazdasági megszilárdulása nagy mértékben függ a belső rendszabályzattól, en­nek helyes kidolgozására és betartá­­sának ellenőrzésére kellő gondot kell fordítani. Mi a helyzet ezen a téren a kelementelki kollektív gazdaság­ban? A gazdaság valamennyi munkájá­nak idejében és jó körülmények kö­zött történő elvégzése szükségessé teszi, hogy a belső rendszabályzat­ban a 18 éven felüli férfiak számára 200, a nők részére pedig 120 munka­egység kötelező teljesítését írják elő. Ez a férfiakra 60, a nőkre 55 éves korig vonatkozik. Az említett kornál idősebb tagok, ha akarnak továbbra is dolgoznak s akkor — a munka­egységeik szerint őket megillető ré­szesedésen kívül munkaképességük és családi körülményük figyelembe­vételével a közgyűlés által megál­lapított százalékarányban — a se­gélyalapból is juttatnak nekik. El­ismeréssel említjük meg, hogy öt idős kollektivista nem tart igényt a segélyre. A segélylistán szereplő 18 személy közül 10 teljes, 4 tag 50 százalékos és 25 százalékos tá­mogatásban részesül. A pártalapszervezet és a vezető tanács jó felvilágosító, mozgósító munkája eredményeképpen a tagok 95 százaléka — az elmúlt évi és az idei teljesítményből ítélve — ebben az esztendőben is nemcsak eléri a kötelező munkaegységet, hanem jó­val túl is haladja. Ravasz M. Mihály például 214, V. Orbán István 209, Bálint János 212, Kerekes Dániel 235 és Lakatos Mihály 297 munka­­egységet dolgozott szeptember 1 -ig. Mint már fentebb a százalékszámból kitűnt, nem minden tag követi az említett jó példát. Kovács József 96 és Kolcsár József II­ munkaegysé­get ért el mindössze, mert más he­lyekre is jár dolgozni. A mintaalapszabályzat is előírja a közvagyon iránti helyes magatartás minél teljesebb érvényesülésének szükségességét. Azonban mivel a ke­lementelki kollektív gazdaságban ez­zel nem állanak a legjobban, a köz­gyűlés a belső rendszabályzatb­an is nyomtékosan hangsúlyozza és az ezzel kapcsolatos vétségekért eseten­kén­ti büntetést sorol fel. Ez azért vált szükségessé, mert a tagok több mint 30 százaléka felületesen, nem egy esetben felelőtlenül bánik a köz­vagyonnal. Nemrég például, mivel esteledett, a kazallakók ott akarták hagyni a takarmányt, nem törődve azzal, hogy másnapig szétázik. V. Orbán István győzte meg őket, hogy maradjanak, míg befedik szalmával a kazlat. Ugyancsak ez a kollekti­vista Varga Domokos, Varga O. Domokos és a Varga Sándor togato­­sok által kinn hagyott ekéket a szín alá vitte, s csak azután ment haza a gazdaságból. Az ilyen mulasztásokért meg bírál­ják, de a súlyosabb hibákért meg­büntetik a tagokat. Botos János kol­lektivistától három munkaegységet vontak le, mert a vezető tanács tud­ta nélkül gyermekre bízta a foga­tot, s az sokat kergette a lovakat. A gazdaságnak van egy tehene, ame­lyik nem fér össze a lovakkal. Ezt tudta Kerekes Dániel lógondozó s mégis itatni engedte a lovakat, mi­előtt a teheneket beterelték volna az istállóba. A tehén aztán az egyik lovat úgy oldalba döfte, hogy csak hosszas kezelés árán gyógyíthatták meg a sérülést szenvedett állatot. A lógondozót felelőtlenségéért 5 mun­kanapegység levonásával büntették. Idős Drágos János és idős Kovács János mezőőröket, mivel nem tud­ták megnevezni az elültetett 120 szőlőoltvány eltulajdonítóját, a­ kár pénzbeli megtérítésére kötelezték. Igaz, hogy Kelementelkén kevés ez olyan kollektivista, aki indokolatla­nul vitatkozik, esetleg veszekszik munka közben vélt igaza érvényre juttatásáért, de a belső rendszabály­zat mégis előírja e káros magatar­tás megváltoztatását. Nem engedhe­tő meg ilyesmi a közösségben, mert azonkívül, hogy ilyen módon semmit sem intézhetnek el, akadályozza a munkát és további nézeteltéréseket szül. Ha olyan vitás kérdés merül fel, amelyet a felek békés érveléssel nem tudnak megoldani, segítségük­re siet a vezető tanács. Mindezt nem értette meg eddig Varga Már­tonná, aki gyakran hangoskodik. Virág Endre elég gyakran jelenik meg a gazdaságban ittas állapotban s így kezd vitát, veszekedést nem egyszer. Ezek és a hozzájuk hasonló kollektivisták minél előbb változtas­sanak magatartásukon, hogy a jövő­ben ne okozzanak késést a munká­ban és ne zavarják a tagok nyugal­mát. Végső fokon az egyes tagoktól függ, hogy naponta egy vagy több munkanapegységet teljesítenek, de az egyes munkákban való napon­kénti beosztás és ennek minél rövi­­debb időn belüli elvégzése szüksé­gessé teszi a kollektivisták munká­ban való pontos megjelenését. A ke­lementelki kollektív gazdaság belső rendszabályzata erre vonatkozóan is előírást tartalmaz. Tavasszal és ősszel reggel hét órától délután 5 óráig, nyáron, 6 órától délután 7 óráig és télen reggel 8-tól délután 4 óráig tart a kötelező munkaidő. Ezt a tagok 95 százaléka tisztség­ben tartja. Ifjú Molnár József, Ra­vasz G. János, Sándor Mihály pél­dául, ha tudják, hogy sürgős munka vár rájuk, már reggel 5 órakor is megjelennek munkahelyükön. Jó len­ne, ha példájukat idős Varga Sán­dor, Varga O. Domokos és Kovács József, a legtöbbet késő tagok is követnék. Végül, de nem utolsó sorban hadd beszéljünk arról is, hogy a vezető tanács miképpen tartja tiszteletben a rá is vonatkozó belső rendszabály­zatot. Mindenek­előtt rendszeresen­ ellenőrzi ennek a közgyűlés által ho­zott törvénynek a betartását, egyet­len esetben sem mulasztja el a vét­ségekre előírt büntetések kiróvását és végrehajtását. Azonban más a helyzet az elnöknek előírt mindössze 6, a könyvelő 5, a raktáros 3 és a brigádosok 10 kötelező munkaegysé­gének teljesítésével. Ezt a feladatu­kat indokolatlanul az elmúlt eszten­dőben csak 40 százalékban teljesítet­ték és ez évben sem jobb a helyzet. A mulasztást még fokozza az a tény, hogy a gazdaság ügyeinek intézése mellett a megállapított munkaegy­ségeknél is jóval többet dolgozhatná­nak. Ugyanis a 141-es határozat az elnöknek legkevesebb 15, a brigádo­­soknak 30 munkaegység teljesítését írja elő évente. A belső rendszabályzat kidolgozá­­sában és tiszteletben tartásában mu­tatkozó felsorolt és azokhoz hasonló fogyatékosságok kiküszöböléséért a gazdaság pártalapszervezetének és vezető tanácsának az eddiginél foko­zottabb meggyőző munkát kell vé­geznie. Ennek eredménye csak ak­kor lesz teljes, ha a vezető tanács és a brigádosok jó példával járnak elöl. Ha az említettek úgy szervezik meg a vezetés teendőinek elvégzé­sét, hogy minél nagyobb mértékben vehetnek részt a mezei és a belső munkákban, ezzel a leghatékonyab­ban ösztönözhetik a tagokat az egy­re több és jobb teljesítmény eléré­sére. G. LÁSZLÓ JENŐ Az Államosított Házak igazgatósága közli az érdekeltekkel, hogy áru­­ba bocsátja a következő használt anyagokat: 1. ajtó­ és ablakrámák, ajtó­ és ablakszárnyak; 2. különböző méretű betonvasak; 3. gázcsövek és alkatrészek; 4. vasrácsok; 5. ajtó- és ablaktokok. A fenti anyagok megtekinthetők a vállalat Vörösmarthy u. 16. sz. alatti raktárhelyiségében. Figyelem! A sepsiszentgyörgyi H­I GI EN A szövetkezet építkezé­si osztálya minden­nemű szobafestési, mázolá­si, csempekályha ra­kási és javítási mun­kálatokat vállal. Magánosoknak is készpénz ellenében. Gyors és pontos ki­szolgálás. Érdeklődni és megrendelést esz­közölni Sepsiszent­­györgy, Lenin út 29 szám alatt lehet. — Telefon: 484. Az Miami Filharmónia igazgatósága­­ értesíti bérlőit, hogy a bérlet- js szelvények elkészültek s értékük 50 százalékának lefizetése ellené­ben az intézmény irodájában — naponta reggel 8 és 9 óra kö­zött — október 5-ig átvehetők. Az évadnyitó hangversenyt 1957 október 9-én tartják. Felhívás : A SZAKSZERVEZETEK MŰVE­LŐDÉSI HÁZA és a TETT 1957 ok­tóber 14-iki kezdettel NÉPI EGYE­TEMET indít be az üzemi és intéz­ményi dolgozók részére. Az érdeklő­dők október 6-ig beiratkozhatnak az üzemi és intézményi bizottságok kultúrfelelőseinél. Az előadásokat he­tenként minden hétfőn du. 6 órától tartják a Szakszervezetek Művelődé­si Házában. Az egyetem programja 6 témakör­ből áll: 1. Közgazdaság; 2. Filozófia; 3. A vallás és az ateizmus története; 4. Hazánk természeti szépségei és gazdasági kincsei; 5. Fizika; 6. Egészségtan. [mrasyszul]

Next