Vörös Zászló, 1958. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1958-10-22 / 248. szám

PÁRTÉLET A beszámoló és választási közgyűlések alapos előkészítése — minden kommunista központi feladata Az üzemi, intézményi és területi­­ alapszervezetekben javában folynak a­­ beszámoló- és választási közgyűlések.­­ November elejétől megkezdődnek a­­ választások tartományunk egész terü­­­ letén, az összes falvakban és közsé-­­­gekben, a mezőgazdaság szocialista­­ egységeiben.­­ Erre a nagy jelentőségű eseményre­­ már régen megkezdődtek az előkészü­letek. A rajonokban aktíva üléseket­­ tartottak az alapszervezeti titkárok­­ és a helyettesek részvételével. Ezeken a gyűléseken megvitatták az elmúlt évben megtartott beszámoló és vá­lasztási közgyűlések eredményeit és fogyatékosságait, valamint azt, ho­gyan hajtották végre a pártkonferen­cia határozatait. Ugyanakkor elemez­ték azt is, hogyan teljesítették a választások előkészítésére és sikeres lebonyolítására készített munkatervek­ben előirányzott feladatokat. Minden pártszervezetben ismertet­ték az RMP KV-nak a beszámoló- és választási közgyűlésekre vonatkozó instrukcióit. Ennek szellemében az alapszervezetek intézkedési terveket készítettek, amelyeket jóváhagyás vé­gett a közgyűlés elé terjesztettek. Általában ezekben a tervekben az alapszervezetek és a kommunisták előtt álló legidőszerűbb feladatok tel­jesítését irányozták elő, az alapszer­vezet előző határozataiból nem telje­sített pontok megvalósítását, valamint azokat a konkrét intézkedéseket, ame­lyek teljesítése hozzájárul a választá­sok alapos előkészítéséhez és sikeres megtartásához. Ezeken a közgyűléseken a párttagok és tagjelöltek aktívan részt vettek a vitákban és ugyanakkor számos konk­rét vállalást tettek a választások, november 7 és december 30 tisztele­tére. Tartományunk üzemeinek, intéz­ményeinek és községeinek dolgozói ezekhez a vállalásokhoz lelkesen csatlakoztak azzal az elhatározással, hogy a nagy jelentőségű eseményt szép eredmények elérésével köszöntik. Régenben hét üzem, illetve kisipari termelőszövetkezet dolgozói vállalták, hogy több mint 1 millió lej értékű árut termelnek terven felül s ugyan­akkor közel egy és fél millió lej ér­tékű anyagot takarítanak meg. Az IFIL munkásai vállalták, hogy 860.000 lej értékű árut adnak terven felül, több mint egy millió lejt takarítanak meg, 4 százalékkal túlszárnyalják termelési tervüket, 4 százalékkal emelik a munkatermelékenységet s harcolnak azért, hogy 0,5 százalékkal­­csökkent­sék a termékek önköltségét. Hasonló szép vállalásokat tettek a sepsiszent­györgyi Dózsa György textilművek, az ILEFOR, az alfalusi lenüzem és más vállalatok dolgozói. Figyelembe véve azt, hogy a párt vezető szerveinek választása egybe­esik azzal a lendületes munkával, amelyet falun a mezőgazdaság szocia­lista átalakításáért, a meglévő szocia­lista egységek gazdasági, szervezeti megerősítéséért végeznek, a pártta­gok és párttagjelöltek vállalták, hogy minden tudásuk latbavetésével dol­goznak a konstancai értekezlet felhí­vásában előirányzott feladatok gyakorlatba ültetéséért. A Gyer­­gyó rajoni néptanács párttagjai és tagjelöltjei vállalták: olyan politikai munkát végeznek, hogy a választások tiszteletére tovább növekedjék a meglévő társulások földterülete. Ez idáig 60 hektárral sikerült növelni a társas gazdaságok földterületét. A gidófalvi pártszervezet kommunistái arra vállalkoztak a vezető szervek vá­lasztása tiszteletére, hogy olyan poli­tikai felvilágosító munkát fejtenek ki, amellyel hozzájárulnak a község tel­jes szövetkezetesítéséhez. Az említett kommunisták nagy ér­deme az, hogy sikeresen teljesítették vállalásaikat s jelenleg a meglévő­ szocialista egységek gazdasági-szer­vezeti megerősítéséért dolgoznak. Az előző évektől eltérően a rajoni és városi pártbizottságok nagyobb gondot fordítottak a beszámolók, ha­tározati javaslatok előkészítésére. Az eddig megtartott beszámoló és vá­lasztási közgyűléseken megállapítható volt, hogy általában a beszámolókat az utasításoknak megfelelően, az RMP KV júniusi plená­ris ülése hatá­­­­rozatainak szellemében állították ősz­­i­sze. A maroshévizi USL alapszerve­­­­zetének beszámolójából kitűnt, hogy­­ a párttagok sikeresen eleget téve­­ egyéni feladataiknak, hozzájárultak­­ ahhoz, hogy az üzem teljesítse sőt túlszárnyalja tervfeladatait. A munka-­­ közösség így elnyerhette a rajon él-­­ vállalata címet. A kézdivásárhelyi Comrasprod alapszervezetének közgyű­­­­lésén a beszámoló azt elemezte, hogy milyen tevékenységet fejtettek ki a kommunisták a párt társadalmi össze­tételének megjavításáért, s azt, ho­gyan viszonyultak a közvagyonhoz, mit tettek megvédéséért s az alap­szervezet hogyan irányította a tömeg­szervezetek munkáját. Általában a beszámolók keményen bírálták a pártszervezet, a kommunis­ták tevékenységében az elmúlt válasz­tási közgyűléstől napjainkig mutat­kozó fogyatékosságokat. Az erdő­­szentgyörgyi Szövetkezeti Szövetség pártszervezetének beszámolója bírálta az alapszervezet titkárának és büró­­tagjainak tevékenységét azért, mert csak a választást követő három hó­napban dolgozott az alapszervezet tervszerűen, nem tartották meg rend­szeresen a közgyűléseket s a pártta­gok, akik nem kaptak egyéni felada­tokat gyenge pártéletet éltek. Ezek és a hasonló hiányosságok oda vezettek, hogy a Szövetkezeti Szövetség admi­nisztratív vezetőségébe tisztességtelen elemek furakodtak be, akik megkáro­sították az államot. Bár általában a beszámoló és vá­lasztási közgyűléseket a belső párt­demokrácia és a pártélet lenini elvei­nek szigorú tiszteletben tartásával ké­szítették elő, mégis egyes pártszerve­zetekben hibákat követtek el, amelye­ket azonnal helyre kell hozni. Megál­lapítást nyert például az, hogy egyes rajoni és városi pártbizottságoknál a titkárokat kevés alapszervezet válasz­tási közgyűlése előkészítésével és le­bonyolításával bízták meg. Nem minden alapszervezetben készí­tették el gondosan az intézkedési terveket, így például a felsőidecsi kollektív gazdaság alapszervezetének intézkedési tervében általános felada­tok teljesítését irányozták elő. Ilyen intézkedési tervet készítettek a maros­­vécsi alapszervezetben is. Azokban az alapszervezetekben, amelyekben nem készítették elő kellő gonddal a választási közgyűléseket, azok nem érték el a várt színvonalat. Így történt ez a sepsiszentgyörgyi CFR pályafenntartási részlegének alapszervezetében, a sepsiszentgyörgyi cigarettagyár 3. számú műhelyszer­vezetében is. A választási közgyűléseknek a ra­joni pártbizottságok részéről történő alapos ellenőrzésének hiánya tapasz­talható különösen a rajoni alárendelt­ségű városok alapszervezeteiben. Ezek­­nek a választásoknak a lebonyolítását többnyire csak a városi bizottságokra bízták. Több alapszervezetben felületesen készítik el a beszámolókat, anélkül, hogy mélyrehatóan elemeznék az alap­szervezetek vezetésével elért eredmé­nyeket, a fogyatékosságokat. A gyer­­gyói ILEFOR-nál és DCA-nál mind­össze 4 oldalas beszámolót készítet­tek, amelyben két oldalon csak a nemzetközi eseményekkel foglalkoz­­tak, nem elemeztek olyan fontos kér­déseket, mint a párttagok politikai­ideológiai nevelése, a szakmai tevé­kenység megjavítása stb. Számos be­számoló nem teremt kedvező alapot a vitára, a bírálatra és önbírálatra, éppen ezért a választási közgyűlések színvonala nem kielégítő. A párt­szerveknek és szervezeteknek feladatuk népszerűsíteni a választási közgyűlések előkészítésében és leve­zetésében tapasztalt jó módszereket, amelyeket minden rajonban megtalá­lunk, ugyanakkor harcot kell indíta­niuk a hiányosságok felszámolásáért. A párt vezető szerveinek választása hozzá kell hogy járuljon az alapszer­vezetek politikai-szervezeti megerősí­téséhez, vezető szerepének szüntelen növeléséhez a szocialista építés min­den területén. CSISZÉR LAJOS, a tartományi pártbizottság aktivistája A Herbák János művek dolgozói kezdeményezésének felkarolásáért két vállalat munkaközösségének kétféle munkamódszere A termelés és termelékenység növe­lésének, az önköltségi ár csökkentésé­nek, a jövedelem fokozásának fontos tényezője a nyersanyag fajlagos fo­gyasztásának csökkentése. Ez számot­tevő kérdés egész nemzetgazdaságunk fejlesztése, a dolgozók életszínvonalá­nak emelése szempontjából. Szocia­lista iparunk dolgozói, mérnökei, tech­nikusai szívügynek tekintették ezt a kérdést és eddig is arra törekedtek, hogy minél több, jobb és olcsóbb ter­méket gyártsanak. Az elért eredmé­nyek jelentősek voltak. A helyesebb gazdálkodási módszerek bevezetése, a dolgozók javaslatai, az ésszerű gaz­dálkodás forrásának feltárása meg­világították azokat a rejtett, kiaknázat­lan tartalékokat, amelyeknek felhaszná­lásával jóval túl lehet szárnyalni az eddig elért eredményeket s amelyek je­lentős pénzmegtakarítást is eredmé­nyeznek. Így látott napvilágot és ter­jedt el a kolozsvári Herbák János mű­vek dolgozóinak, mérnökeinek, techni­kusainak országos jelentőségű kezde­ményezése, amelynek lényege: minél kevesebb anyagfogyasztással, minél több kifogástalan minőségű terméket gyártani. Ez a kezdeményezés felmérhetetlen jelentőségű. Nemcsak vállalati, hanem országos viszonylatban is nem várt si­kereket eredményez. A PETŐFI SÁNDOR BŐR- ÉS KESZTYŰGYÁR JÓ PÉLDÁJA A kolozsvári országos értekezlet résztvevői hazatérve késedelem nélkül kapcsolódtak be az anyagtakarékossági mozgalomba. Ez ideig mintegy 100 vál­lalat munkaközössége mérte fel a lehe­tőségeket és tett vállalásokat a kolozs­vári Herbák János művek munkakö­zössége kezdeményezésének irányvona­lát követve, amely a számítások sze­rint máris milliókat eredményezett. A marosvásárhelyi Petőfi Sándor bőr­és kesztyűipari vállalat dolgozói is ma­gukévá tették a kezdeményezést. Az értekezleten résztvevők hazatérve, a pártalapszervezet irányításával azonnal ismertették a szakszervezettel, az üzem vezetőségével és a gyár dolgozóival tapasztalataikat és a mozgalom jelen­tőségét. Csoportgyűléseket szerveztek, amelyeken parázs vita alakult ki a még fel nem tárt erőforrásokról, a faj­lagos fogyasztás csökkentéséről, a ter­mékek minőségének javításáról. A dol­gozók a kezdeményezést lelkesedéssel fogadták és értékes javaslatokat tettek. A gyűlésen világosan kitűnt, hogy bár három éve állandó törekvésük a nyersanyagfogyasztás csökkentése, van lehetőség az eddigi eredmények túl­szárnyalására, még vannak lehetősé­gek a termékek előállításához szüksé-­ ges anyagok megtakarítására. Ennek megállapítása után a Petőfi Sándor bőr­gyár dolgozói, mérnökei, technikusai késedelem nélkül megtették vállalá­saikat, hogy ők is azonnal csatlakoz­hassanak a kezdeményezést felkaro­lók és továbbfejlesztőkhöz. Mintegy 300.000 lej értékű megtakarításra tet­tek vállalást. De ez nem végleges, még tovább kutatják a lehetőségeket, hogy a legcsekélyebbnek tűnő tarta­lék se maradjon kihasználatlanul. A bőrgyár munkaközösségének vál­lalása egyelőre nem rúg milliókra. De a vállalt összegnél is többet ér az, hogy lépést tartanak a haladással, bármikor készen állnak a harcra, a dolgozó nép boldogabb jövőjének fel­építéséért, pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért. A CIPŐ SZÖVETKEZETBEN NEM ÉRTETTÉK MEG A MOZGALOM JELENTŐSÉGÉT Kevesebb jót mondhatunk a maros­vásárhelyi Cipő kisipari termelőszövet­kezet munkaközösségéről. Hogy miért? Egy munkaközösség, amely szocialis­ta szektorban dolgozik, nem lehet kö­zömbös egy olyan kezdeményezéssel szemben, amely országos méretűvé te­rebélyesedik. Azok az érvelések, hogy ha nem látják előre a nyersanyagot, nem ismerik annak fajsúlyát, minő­ségét, akkor nem tehetnek vállaláso­kat , nem helytállóak. Megtakarítás­ra törekednek, de csak utólag tudják megállapítani, hogy mi az eredmény. Tehát, ha lesz eredmény jó, ha nem lesz, úgyis jó. De ez nem mindegy. A gyakorlat bebizonyította, hogy a Cipő­szövetkezet munkaközösségének minden lehetősége megvan a fajla­­gos fogyasztás csökkentésére, mégpe­dig nem utólag, hanem előirányzott terv szerint. Ha az első évnegyedben 3780 deciméter bőrt, a másodikban 5.587-et és a harmadik negyedévben 6.120 deciméter bőrt és 116 kg talp­anyagot tudtak megtakarítani — utó­lag, akkor miért nem lehetne ezt a mennyiséget előre, tervszerűsítve is elérni? Vagy miért ne lehetne vállal­kozni arra, hogy kevesebb anyagból többet és jobb minőségű terméket gyártsanak? Amint a megtakarítás eredményeiből is kitűnik, jól dolgoz­tak, tartományi viszonylatban a má­sodik helyet érték el a szövetkezetek között, mégis meghátrálnak a köteles­ségvállalás elől. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy a pártalapszervezet nem tesz eleget feladatának. Nem méltatták a kezdeményezés értékét, nem ismertették a dolgozókkal. Szá­mos dolgozó nem ismerte, hogy mi­lyen nagyszabású mozgalom van ki­bontakozóban. Hiba, sürgősen fel kell számolni. De azt az állásfoglalást is, hogy nem lehet­ tervszerűsíteni és nem lehet vállalni. Ha nem is ismerik az anyagot és annak minőségét, akkor is az előző évnegyedek eredményéből ki lehet számítani és tervszerűsíteni a következő évnegyed anyagmegtakarí­tását. Ha minden vállalat utólag álla­pítaná meg feladatait, vagy ha pár­tunk utólag tenné mindazokat a szer­vezési intézkedéseket, amelyekkel a dolgozók érdekeit szolgálja, az ötéves tervet utólag dolgoznák ki, hova fej­lődne szocialista iparunk? A Cipő szövetkezet pártalapszervezete, a párt­tagok és a vezető tanács a leghiva­­tottabbak arra, hogy elemezzék és megváltoztassák álláspontjukat. Mert sokkal többre képesek, mint amennyit eddig tettek. KOVÁCS MIKLÓS Levelezőink írják A SZÉKELYUDVARHELYI DCA mellett működő lenátvevő köz­pont III. negyedévi begyűjtési tervét 108 százalékra valósította meg. A leg­több és legjobb minőségű lent a bö­­gözi és a sasfalvi kollektív gazdaság, illetve társulás adta át a központnak. Az egyéni gazdák közül Péter István érdemel dicséretet az átadott jó mi­nőségű lenért. Igaz, volt olyan lentermelő is, aki be akarta csapni az államot. Kovács Dénes olasztelki lakos például agya­got tett a lenkévék közé. Berze Fe­renc osztályozó és Telekfalvi Albert mérlegelő leleplezték, elnyerte méltó­­ büntetését. BARTHA JÁNOS ! ★ A KÉZDIVÁSÁRHELY rajoni Szövetkezeti Szövetség kultúr-­­ csoportja — a 8 tagú zenekar, a 10­­ tagú tánccsoport, a szólótá­ncos, a­­ színjátszó- és művészi agitációs cso-­­­port — eredményes munkát végez.­­ Gyakran ellátogat a szomszédos fal­vakra is. A leglelkesebb tagok, akik­­ fáradságot nem ismerve vesznek részt­­ a próbákon is: Dobra Irén, Deák La­jos, Péterfi Mária, Bélafalvi Rezső, Marosán Ilona és Vencel, Fábián László, a zenekarból Szabó Károly, Pataki Ferenc, Grunzó Péter. A művészi agitációs brigád nemrég sikeresen szerepelt Alsócsernátonban a kollektív gazdaság 40 százalékos előlegosztásán. Dallal jutalmazta a brigád Millik Gábor kerekest, László Zoltánt és családját, aki csak gabonát 15 mázsát kapott előlegként. Bírálta Bartha Lajos gépészt, aki elhanya­golta a malom megjavítását. Ugyan­akkor a brigád leleplezte Vlad Lázár kulák mesterkedéseit is. A csoport jó munkája irányítóit, Tóth Jánost és Marosán Vencelt is dicséri. CSOMOS IMRE Új mederben a Csernáton pataka (Folytatás az 1. oldalról) Csernáton pataka új mederbe terült. Ettől a pillanattól kezdve megszűnt romboló tevékenysége, véget vetett ennek az ember, akitől éveken, sőt év­tizedeken keresztül 1000 hektárt r­abolt el, vagy más számítás szerint, minden évben több szerelvény terményt, bú­zát, cukorrépát, takarmányt. Az ünnepi beszédben és az emberek közötti beszélgetés során hatalmas számok hangzottak el. Idézzünk néhá­nyat. A Csernáton patakának új me­derbe kényszerítésével egyidejűleg, amint már említettük, összesen 1000 hektár terület vált termékennyé, mely­ből 729 hektár szántható, míg a töb­bi terület kiválóan alkalmas takar­mánytermesztésre. A termékennyé tett terület nagyon gazdag tápanyagban, a 729 hektár szántó területen 2916 vagon cukorrépát, vagy 361 vagon kukoricát, vagy 1822 vagon krumplit lehet termelni, míg azon a 271 hektár területen, amely takarmánytermesztés­re alkalmas, jó munkával 108 vagon jó minőségű széna termelhető. S mindezeken kívül még számos eredménye van a Csernáton pataka megfékezésének, így többek között csupán Márkosfalván több mint 100 olyan pince volt, amelyet a magas talajvizállás miatt nem lehetett hasz­nálni s ugyanakkor a kutak vize sem volt iható. A csatorna elkészíté­sével a kutak vize mintegy másfél méterrel szállt alább s ugyanakkor most a­ pincék­­is szárazak. Az elvégzett munka fölött elismeré­süket fejezték ki a vendégek is. Ven­­czel György, a nyárádszered­ai kol­lektív gazdaság elnöke, többek között kifejezte azt a reményét, hogy a sok huza­vona után talán végre megkez­dődik a Nyárád szabályozása is. Ez is szép, férfias munka lesz, amelyhez nem egy-két község, hanem az egész Nyárád mente lakosságának tevékeny hozzájárulása szükséges. De amint Venczel elvtárs is hangsúlyozta, ez­zel sem lesz baj, mert az egész Nyá­­rád-mente lakossága s különösen a kollektív gazdaságok tagjai, egyönte­­tűen vállaltál-e, hogy tevékenyen, telj­­es erővel hozzájárulnak a munkához. A terméketlen területek visszahódí­­tásáról beszélt a gelencei társulás el­nöke is. A Gelence patak szabályozá­sával mintegy 700 hektár területet le­hetne termékennyé tenni. Ha a már­­kosfalviak, akik pedig kevesen van­nak, összesen kétszázan, döntő mér­tékben hozzá tudtak járulni egy ilyen nagyszerű munka megvalósításához, akkor vajon a gelenceiek, mintegy kétezren, nem tudnak hasonló munkát végezni? De igen, csak meg kell mar­kolni a lapát meg a csákány nyelét. .. Ezt kell tenni mindenütt, ahol erre szükség van. Ragadjuk meg a lapát és a csákány nyelet, fékezzük meg a rakoncátlan patakokat, hódítsuk visz­­sza a terméketlen területeket. R. CIMPEANU

Next