Vörös Zászló, 1958. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1958-10-23 / 249. szám
Marosvasarlselyem A SIMÓ GÉZA bútorgyár dolgozói arra törekednek, hogy eddigi eredményeiket felülmúlva, újabb sikerekkel köszöntsék a nagy forradalom évfordulóját. A szocialista versenyben nap mint nap újabb eredmények születnek. Különösen szép teljesítményt nyújt a Barabás-csoport, melynek tagjai: Szántó János, Szatmári Sándor, Veress Lajos, Csorba Ilié, Kereső Lajos, Bartik József és a többiek, valamenynyien élmunkások, 143—150 százalékos tervteljesítést érnek el, nem beszélve arról, hogy nagy gondot fordítanak munkájuk minőségére is. Említésre méltó és eredményes a gépház dolgozóinak igyekezete is. Fodor Sándor párttag, Török Ferenc és Erese Dezső ifjúmunkások, Kádár István és még többen— a munka élenjárói — szintén jóval túlteljesítik tervüket a nagy ünnep tiszteletére, mert tudják, hogy a forradalom győzelme teremtette meg a lehetőségét annak, hogy most felszabadultan élhetnek és dolgozhatnak, s megbecsült tagjai új társadalmunknak, ANDRÁDY JÓZSEF munkás teljesíti. Ezenkívül 0,6 százalékos minőségjavítást és 9000 lej pénzmegtakarítást valósít meg. E vállalások valóraváltásáért becsülettel küzd az üzem minden egyes dolgozója. Balázs Antal vagonrakó brigádja vállalta, hogy a szállítási tervet két százalékkal szárnyalja túl s felszámolja a fékbérfizetést. A brigád a fenti cél megvalósításáért versenyre hívta a többi szállítási brigádokat. A versenyben máris szép eredményeket tartanak nyilván. Az anyag pontos elhordásáért Gáli Mátyás brigádja a Dakó József vezette brigáddal versenyez. A műhely dolgozói a szalagfűrész kijavításával, a kis áramfejlesztő gép megjavításával, a pályakocsik rendbetevésével és három tolókocsi elkészítésével segítik a terv túlteljesítését. A munkások lakásgondjainak megoldásáért a volt kantin helyiségét, lakásokká alakítják át, az üzem fürdőjébe pedig vízmelegítőt szerelnek. A fűrészüzem dolgozói hazafias lelkesedéssel küzdenek a minél szebb eredményekért, amivel törhetetlen békeakaratukról és népi demokratikus rendszerünk iránti hűségükről tesznek tanúbizonyságot. KÖNCZEY CSABA levelező festik és időszerű jelszavakkal frissítik fel. Az IMSZ székházában új vörös sarkot létesítenek,ahol előadásokat, közös rádióhallgatást stb. szerveznek. Az ifjak ugyanakkor elhatározták, hogy az évforduló tiszteletére teljes díszbe „öltöztetik“ a kultúrotthont is. FULA GYÖRGY levelező ? koezontéster Udvarhelyem A FŰRÉSZÜZEMI (UIL) munkaközössége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 4. évfordulója tiszteletére azt vállalta, hogy az össztermelési tervet 100,6, az árutermelésit 100, a bányafa-tervet szintén 100 és a cellulózehulladék-tervet 106 százalékra Dudófulmán AZ IMSZ-SZERVEZET mozgósította ifjak készülnek november 7 méltó köszöntésére. A községben található összes jelszavas táblákat újra Csejd falu mezőgazdasága a teljes szövetkezetesítés küszöbén Csejd Marosszentgyörgy községhez tartozik. Lakói a felszabadulásig semmire sem tudtak menni, pedig dolgoztak eleget. Kizsákmányoltság, írástudatlanság, alacsony életszínvonal, igénytelenség, jellemezte a csejdiek életét. . A felszabadulás e kicsiny, alig száz házat számláló falu életét is megváltoztatta. Ma két tanerős iskolája, a marosszentgyörgyivel is vetekedő új kultúrotthona, bőségesen ellátott szövetkezete van. Gyermekeik számára a marosszentgyörgyi és székesi hétosztályos iskolákban biztosított atovábbtanulás lehetősége. A község gazdasági élete is gyökeresen megváltozott. Mezőgazdasági társulások alakultak Gsejden, Tófalván. E két társulás 64 családot egyesített két nagy családdá. Az elért eredmények láttán a napokban újabb 30 család, többnyire teljes földterülettel, kérte felvételét a társas gazdaságba, összesen 73 hektárt jegyzett. Egy-egy család tehát közel 2 és fél hektár területtel lépett be, átlag összföldterületük2 százalékát hozták a nagyüzemi gazdaságba. Az elsők között találjuk Mátyus Jánost 3,20, Jánosi Imrét 4,90, Sófalvi Istvánt 3,40, id. Jánosi Károlyt 3,12, 3zv. Tordai Erzsébetet 3,15 ha földterülettel. Jelenleg Csejd 96 százalékban szövetkezetesített. Sokakban felvetődik a kérdés: Hogyan sikerült ezt a csejdieknek elérniök? A válasz egyszerű, az alapszervezet irányításával. Pethő Károly néptanácsi elnök, Pap Ioan alelnök, Magyari Dénes, Magyarosi Albert képviselők, Jánosi Géza, a társulás elnöke alaposan megszervezték tevékenységüket s a meggyőző munkát egy órára sem szakították félbe. Az agitátorok lelkiismeretes munkája gyümölcsöt hozott, így most nagyon közel van az idő, amikor Gsejd falu is a teljesen szövetkezetesített falvak sorába lép. PAPP IAZSFF Világ proletárjai egyesüljetek. A barátsági hónap eseményeiből A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetben könyvkiállítás nyílt a Román- Szovjet Barátsági Hónap alkalmából Az árusítással egybekötött kiállítás egy hétig áll a diákok rendelkezésére. Kedden a délutáni órákban a Petőfi Sándor bőr- és kesztyűgyár dolgozóinak Benkő János előadást tartott a szovjet könyvről Az előadást nagy érdeklődés kísérte. A szovjet könyvhét keretében 20 faluban rendeztek könyvkiállítást és a szovjet irodalomról 15 előadást tartottak. Jellemző a szovjet könyvhét sikerére, hogy csupán egyetlen nap mintegy 450—500 könyvet árusítottak el Az Állami Székely Népi Együttes közkívánatra megismételte a Tömegdal- és Kantáta-estet. Közreműködött a Filharmónia és a Pionír Énekkar. Tartományunk minden részén nagy az érdeklődés a Román-Szovjet Barátsági Hónap rendezvényei iránt. Különösen a szovjet ipar és művészet eredményeit kísérik nagy figyelemmel a dolgozók. Moszkvai képeslap — Kreml A lakosság téli ellátásáról · A szükséges zöldség és gyümölcs mennyiség biztosításáért O Bizottság vizsgálja felül a falvak tüzifaellátását . A tél folyamán is vásárolhat friss paradicsomot, kalarábét, csipőspaprikát a közönség ősszel a legnagyobb gondok közé tartozott a téli beszerzés. Ez azonban már megszűnt az egyének gondja lenni, ma intézményesen biztosítják a városok, ipari központok és fakitermelő egységek dolgozóinak téli ellátását a legszükségesebb terményekkel. A tartományi néptanács kereskedelmi ügyosztálya még az év első negyedében tervet készített, amelynek alapján a helyi kereskedelmi egységek megkezdhették a téli ellátáshoz szükséges élelmiszer, ruházati cikkek és tüzelő beszerzését. A terv szerint minden terményből megállapították a szükségletet és a beszerzési forrásokat. Ezután került sor a termények leszerződésére, s most az őszi napokban pedig megkezdték a termények elraktározását. A jó gazda előrelátására vall az, ahogyan a néptanács ellenőrizte és irányította e fontos feladat végrehajtását. Az eredmény nem is maradt el. Október elsejétől megkezdődött a szükséges élelmiszer és zöldségfélék téli tárolása. Ugyanakkor lehetőséget teremtettek arra, hogy a lakosság is beszerezhesse téli szükségletét. Az Aprozár az idén is bebizonyította, hogy megérdemelten került az ország legjobbjai közé. 55 vagon paradicsomot és 19 vagon paprikát hozott forgalomba. Ez a nagy mennyiség elsősorban a piaci árak, mérsékeléséhez járult hozzá, másodsorban fedezte a lakosság szükségletét. Az állami gazdaságok üzlete jelentős mennyiségű paradicsomot hozott forgalomba. A hiba csak az volt, hogy nem mindig és mindenütt volt folyamatos az ellátás. Ebből a jövőre vonatkozólag az a tanulság, hogy idejében , kell biztosítani a szállító eszközöket és a szükséges menynyiséget. Ha nem így történik, a spekulánsok kihasználják a pillanatnyi hiányt, így történt Gyergyó rajonban is, ahol egyes esetekben 6 lejért árulták a paradicsomot, amikor az Aprozár 2 lejért adta, de mivel 12 napig hiányzott az aprozári paradicsom, a viszonteladók felverték az árát. A téli ellátás egyik fontos terménye a burgonya. Ebből 600 vagonra van szükség a tartomány téli ellátásához. Ez a mennyiség teljes egészében biztosított. Intézkedtek az elraktározásról is. A munkásétkezék és más közétkeztetési intézmények is beszerezték a szükségletet. Igen jó módszer az, hogy az üzemek közvetlen közelében ideiglenes , elárusító egységeket állítottak fel és a lakosság itt szerezheti be a szükséges zöldség és gyümölcsfélét. Hagyma, káposzta, gyökeresek és főzelékfélékből 255 vagon a szükséglet, ebből a menynyiségből mindössze 400 tonnát hozunk más tartományokból, a többit fedezi a helyi termés. Gyümölcsből is fedezték a szükségletet, egy részét felvásárlás útján, más részét a szövetkezet biztosítja. Mintegy 50 vagon alma kerül a fogyasztóhoz a tél folyamán. Tehát a zöldség- és gyümölcsellátás terén fennakadás veszélye nem áll fent. Az illetékeseknek arra is kiterjedt a figyelmük, hogy az üvegházból a tél folyamán friss paradicsom, karalábé és csípős paprika kerüljön a piacra. Tavaszszal zöldhagymát és más zöldségféléket hoznak forintninyi. (Folytatás az 5. oldalon) Példát mutat a város Alapos, körültekintő és kitartó felvilágosító munkára volt szükség, amíg — amint mondani szokták — Csík rajonban is megtört a jég. A rajonban a nyolc kollektív gazdaság mellett ma már 38 társulásban dolgoznak közösen a jobb, szebb, boldogabb holnapért a rajon dolgozó földművesei. Az elért eredmények figyelemreméltóak, de közel sincsenek arányban a lehetőségekkel. A rajoni székhely munkásai megértették, hogy nekik is feladataik vannak a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén s azokat csak úgy valósíthatják meg, ha elsősorban a város mezőgazdasággal foglalkozó dolgozóit győzik meg, hogy közösen dolgozva, magasabb terméshozam elérésével példát mutassanak a falvak földműveseinek. A rajom és városi pártbizottság iradításával a város üzemei és intézményeinek agitátorai a helyi erőkkel összefogva, előbb Taplócán, majd ómlyón, erős, sokat igérő társas gazaságokat létesítettek s vasárnap aáros 210 dolgozó földművese közül 58 család szintén elindult a közös azdálkodás útján. Még 1957-ben Páll K. Lajos, Orbán Gáspár, Dávid Alajos és néhány táruk (összesen 24-en, közel 20 ha terüettel) a Csíkszeredai társulás megalakítását kérték. A városi pártbizottság ■s a helyi erők akkor elhanyagolták további felvilágosító, szervező munkát s így a dolgozó földművesek is várakozó álláspontra helyezkedtek. A aplócai társulás eredményei és különösen a somlyói társas gazdaság felavatása tettre serkentette a városi hegi erőket is. Segítséget kértek a város dolgozóitól s szeptember elején a ■ajoni és városi pártbizottság irányításával újból hozzáfogtak a szervező, felvilágosító munkához. A 45—50 tagból álló agitátorcsoportok tevékenysége nem volt hiábavaló. A felvilágosító munka nyomán egymás után érkeztek belépési nyilatkozatok a néptanács 107. A régi kérések mellé került a Hajnód Antalé, aki 2 ha területtel lépett be, a Szabó Béla agrármérnöké, a Páll Lajosé, a jó példát mutató városi körzeti képviselőjé, Böjte Sándoré is. Mindenfelé sokszor hallottunk arról, hogy a családokban az asszonyok a belépés kerékkötői. Ennek ellenkezőjét bizonyították be a Csíkszeredai asszonyok. Bakó Mártonné saját földterületével belépett a társulásba. Az egyedülálló asszonyok is megértették, hogy ha a közös gazdaságba lépnek, a jövőben kevesebb gonddal, vesződséggel jobb életet teremthetnek maguknak és hozzátartozóiknak, hisz a nagy családban megoszlanak a gondok. Harcz Ilona 3,86 ha-ral, özv. Kalamár Gáborné 2,57 ha-ral, özvegy Balogh Gézáné az előbbi kettőhöz hasonlóan, szintén teljes földterülettel lépett a társulásba. De nemcsak ők, hanem a belépett tagok közel70 százaléka egész földterületét behozta a közösbe. A Csíkban korán beköszönte fél az újjászervezett kezdeményező bizottságot, élen Dávid Alajos elnökkel, arra ösztönözte, hogy a tagok beleegyezésével, még az alakuló ülés és az avató ünnepségek előtt megkezdjék a közös munkát. Rövid idő alatt összegyűjtötték a vetőmagot, kicserélték fajtiszta vetőmagra s a GTA traktorainak segítségével az őszi vetés nagy részét (3 ha kivételével) már el is végezték. Megtehették, hisz a behozott 245 parcella a tagosított területeken volt, csupán 34 parcellát kellett kicserélni a még egyéni gazdák földterületeivel. NÉHÁNY SZÓT A TERVEKRŐL Öröm volt hallgatni, milyen bizalommal beszélnek a tagok a jövőről. Induláskor kevés volt a közös alap, 15—15 lejt szavaztak meg család.-nként, de rövidesen nagyobb lesz, mert tervük, hogy a közös alap gyarapításáért minden ár bevitt szántóterület után a tagok 2 kg burgonyát, vagy annak árát fizessék be. Nagy Károly földjével együtt daráló malmát is a közösbe vitte. A tagok elhatározták, hogy néhány napon belül üzembe helyezik s tiszta jövedelmét szintén a közös alaphoz csatolják. Közös jövőjük tervezgetése közben gondoltak a városi dolgozókra is. A Botföldre dűlőben lévő Hidegkút bőséges vize nagy segítséget jelent majd, hogy egy 8 hektáros öntözéses kertészetet is létesítsenek. Hogy a kaszáló- és legelőterületek se maradjanak kihasználatlanul, már 1959 őszén mellékgazdaságként juhászatot létesítenek, kezdetben 60 juhval. Ennyit a tervekről, amelyeket közös munkával, közös akarattal rövidesen megvalósíthatnak, hiszen, amint az ünnepi gyűlésen felszólaló Antal Ferenc, a szépvízi társulás küldötte mondotta: A társulás úgy fog fejlődni, ahogyan közös, erős akarattal dolgoznak érte. A kezdet biztató, mert a gazdaságot minden tag a magáénak tartja, lelkesedik érte. Erős elhatározásuk, hogy teljesítik: feladatukat követendő példát mutatnak a rajon falusi dolgozó földműveseinek.LTE.