Vörös Zászló, 1958. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1958-10-24 / 250. szám
llan szövetkezetesRett lalu: angyalos Az idegen, ha Angyalos felé igyekszik, kétszer is meggondolja, hogy ne térjen-e vissza a sáros, őszi esőtől felázott útról, megéri-e a fáradtságot az, amit a faluban láthat? Általában mindig győzni szokott a kíváncsiság, s a nehéz út után kellemes csalódások várják a látogatót. A faluban élénk, mozgalmas az élet. Jókedvvel, vidáman sürögnek-forognak, dolgoznak az emberek. S ha a jó hangulat oka felől érdeklődünk, büszkén hangzik, a válasz: A mi falunk is szövetkezetesített falu. AZ ÚT KEZDETE 1950-ben 62 család értette meg a párt szavát, s leküzdve a múlthoz való ragaszkodást, az előítéleteket, elindult a jobb életet teremtő közös gazdálkodás útján. Az elmúlt 8 esztendő alatt az angyalos kollektív gazdaság erős, központtá vált. Az elért eredmények meggyőzték az egyéni gazdálkodókat a közös gazdaság felsőbbrendűségéről s ma már 119 család építi a szebb holnapot. Csak néhány számadatot sorolunk fel, hadd beszéljenek a nagy család jólétéről. Nyolc esztendő alatt az állóalap 252.285 lejről 1957 végéig 1.940.645 lejre emelkedett, s a tagok remélik, hogy ebben az évben meghaladja a 2 millió lejt, hiszen 1958-ban az 1957-es évi 670.000 lejjel szemben közel 800.000 lej jövedelemre számítanak. Az istállóban 82 szarvasmarha, ebből 35 fejőstehén, 117 sertés az ólban, 50 vagon befogadó képességű gabonaraktár, 70 méteres gép- és szekérszín, 500 baromfi számára él, s egyebek képezik a község vagyonát. A közös, gépi munka előnyeit beszédesen igazolják a hektáronkénti terméshozamok, s a tagok részesedése is. Búzából 1955-ben a hektáronkénti átlagtermés még csak 1.414 kg volt, rozsból és árpából 1.510. 1958- ban búzából 1786, rozsból és árpából 2136, illetve 1946 kilogrammot arattak. Egy munkanap értéke a múlt évben már 30 lej volt. A becsületesen dolgozó tagok az angyalosi kollektív gazdaságban is megtalálták számításaikat. Pakucs József és felesége ebben az évben több mint 500 munkanapot dolgozott, amiért csak előlegként többek között 1000 kg búzát, 225 kg árpát, ugyanannyi rozsot, 1224 kg herét és szénát, valamint 1632 tejt kapott. A gazdaság eredményei és a kollektivisták jóléte meggondolkoztatta a még egyénileg dolgozó földműveseket is. A párt és a helyi állami szervek segítettek nekik, hogy ők is elindulhassanak a jólét útján. TÁRSULÁS ALAKUL Esténként, munka végeztével a községi pártbizottság irányításával a helyi erőkből (Gi- Idófalva, Angyalos, Fotosmar-tonos) szervezett agitátor-cso-portok elindultak felvilágosító munkára a faluba. A gazdáknál élénk vita bontakozott ki, sokszor eltartott a késő esti órákig. De nem hiába! Egyre több dolgozó földművesben érett az elhatározás és szeptember 22-én egymás után érkeztek a kérvények. Azon a napon 25 kérvényből olvashatták az agitátorok. — Teljes földterületemmel kérem felvételemet az alakuló társulásba. Egy este 25 kérvény s néhány nap múlva megérkeztek az utolsók is. Angyalos 39 családja teljes földterülettel lépett az új élethez vezető útra. TERVEK A fiatal társulás szép tervekkel indul. Tíz hektár cukorrépát — közösen — már leszerződtek a tagok. A megszavazott belépési összegből kaszáló és burgonyavetőgépet szeretnének vásárolni. A jövő évben 2 hektár sörárpa jövedelmét is a közös alapra fordítják. Tervük, hogy ha most az őszön nem is sikerült, de a tavaszon közösen vetnek és dolgoznak, hisz ez a jó és eredményes munka alapja. Az új társulásnak már könynyebb a dolga, mint 1950-ben az úttörőknek volt, hiszen kitaposott ösvényen, tapasztalt, segíteni kész társ, a kollektív gazdaság mellett teszi meg első lépéseit. Az elvtársak örömmel újságolták, hogy nemcsak az angyalosi faluvégre kerül ki a Szövetkezetesített falu feliratú ábra, hanem Gidófalva község egész határába is. Gidófalva idestova egy éve kollektivizált község, Angyalos szövetkezetesített falu, s a szomszédos Fotosmartonoson sincs egyetlen gazda se, aki ne teljes földterületével kérte volna felvételét a társulásba. Még néhány nap s az egész község örömmel jelentheti pártunknak: Gidófalva község a hozzátartozó falvakkal együtt megértette és követi pártunk szavát, teljes földterülettel a jólét útjára lépett. Sitken a közös gazdaság mellett szavaztak UDVARHELYTŐL nyugatra fekszik a farcádi néptanácshoz tartozó, nehezen megközelíthető falu. Lakosainak száma alig haladja meg a kétszázat. A falu lakói a földművelés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. A lakosságra jellemző, hogy mindig egyetértésben éltek, mint egy nagy család. A felszabadulás után e falu dolgozói minden esetben megértették a párt és kormány határozatainak fontosságát és mindig élen jártak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Ez év október 15-érn nagygyűlésre gyűltek össze a falu lakói, ahol elhatározták, hogy ők se maradnak le a mezőgazdaság szocialista átalakításában, minden egyes család, egész földterületével rátér a közös gazdálkodás útjára. A nagygyűlésen Simó Pál falufelelős elnökölt, aki miután elmondotta, hogy miért tartja előnyösebbnek a közös gazdálkodást, a következőkkel fordult a gyűlés részvevőihez: — Aki amellett van, hogy a szocialista mezőgazdálkodás útjára lépjünk, tartsa fel a kezét. .. Miután a nagy tekintélynek örvendő falufelelős szavazásra emelte kezét, a zsúfolt teremben jelenlévők éljenzése rengette meg a falakat s mindenki a közös gazdaság megalakítása mellett szavazott. A kezdeményező bizottságot még ott helyt megalakították, melynek elnökévé Simó Pált választották, tagjaivá Szabó Jánost, Simó Ákost, Kiss Eleket és Lázár Lajos ifjút. A választás olyan emberekre esett, akik majd minden bizonnyal, mint az új társulás vezetőtanácsának tagjai is megállják helyüket. Meggyőződésünk, hogy ez a kis közösség, amely 76 családdal, 275 ha összterülettel lépett a szocialista gazdálkodás útjára, a vajon egyik legjobb társas gazdaságává válik, mert erre minden feltétel biztosított. MOLNÁR KÁROLY néptanácsi titkár Tegnap, csütörtök délelőtt 10 órakor a tartományi néptanács dísztermében kezdetét vette a rajoni néptanácsok tanügyi és művelődési osztályai főnökeinek, a művelődési házak igazgatóinak, a rajoni főkönyvtárosoknak, valamint más közművelődési aktivistáknak részvételével a tartományi néptanács tanügyi és művelődési osztálya szervezte kétnapos értekezlet-szeminárium. Az értekezletet Szilágyi Margit, a tartományi néptanács alelnöke nyitotta meg, majd Ienciu Cornel, az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium küldötte ismertette az értekezlet célját. Ezután Szövérfi Zoltán és Molnárr János, a tartományi pártbizottság titkárai, valamint Fodor Géza, a tartományi pártbizottság propaganda és agitációs osztályának főnöke tar- Kétnapos értekezletszeminárium a közművelődési aktivistákkal tettak előadást az értekezleten résztvevő közművelődési aktivistáknak. Az értekezlet-szeminárium ma tovább folytatja munkálatait, melynek keretében Szilágyi Margit elvtársnő ismerteti a közművelődési aktivisták előtt álló legidőszerűbb feladatokat. Nagy Domokos, a tartományi néptanács tanügyi és művelődési osztályának kulturális kérdésekkel foglalkozó főnökhelyettese jelentésében a konstancai értekezlet, valamint kétéves kulturális tervünk célkitűzéseinek eddigi megvalósításairól beszél. A továbbiakban pedig a közművelődési aktivisták különböző módszertani kérdéseket vitatnak meg. A közeljövőben tartományunk valamennyi rajoni székhelyén hasonló értekezlet-szemináriumokat tartanak. Az elkövetkezendő napok műsoráról A Román Szovjet Barátsági Hónap gazdag, változatos programja tovább folytatódik. Az ARLUS Tartományi Tanácsa értékelte az eddigi eredményeket és a további feladatokat is. A végkövetkeztetés az, hogy ezután is érdekes, élménydús legyen a barátsági hónap műsora. Elég egy pillantást vetni a további programra és meggyőződhetünk arról, hogy november 7-ig sok érdekes rendezvényen vehetünk részt. Csak néhányat ragadtunk ki közülük: Az Orvostudományi Társaság az Akadémiai Bázissal és az ARLUS-szal karöltve ünnepi ülést tartott október 23-án délután a következő tárgysorozattal: A szovjet orvostudomány a nemzetközi orvostudomány szolgálatában. Előadó dr. Spielmann volt, Új szovjet megvalósítások a gümükór megelőzése terén címmel dr. Barbu Zeno tartott előadást. 25-én a pedagógusoknak tartanak előadást a szovjet irodalomról. 30-án az élet meghosszabbításáért vívott harc című előadást tartja meg a fővárosból érkező dr. Ana Aslan. November 1-én az igaz Szó irodalmi estet rendez a Szakszervezetek Művelődési Házában. November 2-án a Székely Színház előadja a Vassza Zsereznová című színművet. November 2-án Irodalmi fejtörőt rendeznek a Bolyai és a Papiu középiskola tanulóinak. November 4-én Szavalóest a Közművelődési Házban. Sahia emlékest Az írószövetség Magyar Autonóm Tartományi Fiókja október 23-án, csütörtökön délután 5 órakor a Bolyai Farkas középiskola dísztermében Alexandru Sahia születésének ötvenedik évfordulója alkalmával emlékestet tartott. Az emlékestet az írószövetség nevében Szabó Lajos, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Az író életét és munkásságát román nyelven Pojan Romeo újságíró, méltatta, majd magyar nyelven Oláh Tibor irodalomkritikus Sahia példája címmel tartott előadást. Niresteanu Petru tanár felolvasta román nyelven Al. Sahia Lázadás a kikötőben című elbeszélését. Magyarul Bács Ferenc, a színművészeti intézet hallgatója olvasta fel Sahia Apám hazajön a háborúból című művét. Majd Voicu Ruxandra román nyelven, Eugen Jebeleanu Sahia falujában című elbeszélő költeményét olvasta fel. Tapasztalatcsere Nagykenden Rég az ideje, nem volt olyan mozgalmas Nagykend, mint az elmúlt vasárnapon. Már a kora délelőtti órákban szokatlanul benépesedett a falu utcája. A kultúrotthon előtt várakozó tehergépkocsik sora pedig állandóan növekedett. Eljöttek a rajon összes községéből a pártbizottságok és pártalapszervezetek titkárai,a néptanácsok elnnökei, kultúrotthon-igazgatók, a tanügyi káderek, a mezőgazdasság szocialista egységeinek vezetői, de ott láthattuk a rajon területén lévő ipari vállalatok vezetőit is. Közel 300-an gyűltek össze Nagykenden, hogy részt vegyenek a rajoni pártbizottság által szervezett, a propaganda- és agitációs tevékenység megjavítását célzó tapasztalatcserén. A vendégek kisebb-nagyobb csoportokba verődve hallgatták a helyi kollektivistákat, akik örömtől sugárzó arccal beszéltek elért eredményeikről, valamint arról, hogy október 19 milyen nagy ünnep számukra. Ugyanis ezelőtt hat évvel, 1952 október 19-én alakították meg a Dózsa György kollektív gazdaságot. Nagy napra virradtak hát a kollektivisták, mert nemcsak eredményekben gazdag évfordulót ültek, hanem megérték azt is, hogy hozzájuk jönnek tanulni más falvakból, általánosítják az általuk alkalmazott jó módszereket. Mire az utolsó gépkocsi is befordult a kultúrotthon elé, a nagyterem már zsúfolásig megtelt emberekkel és kezdetét vette az egésznapos tapasztalatcsere. A résztvevők érdeklődéssel hallgatták a mezőgazdaság szocialista átalakításában elért eredményekről szóló beszámolót, amelyből kitűnt, hogy Nagykenden már csak 13 család gazdálkodik egyénileg, tehát rövid idő múlva a falu teljesen szövetkezetesítetté válik. Ezt az eredményt elsősorban annak köszönhetik, hogya hat éve működő szocialista egység a nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűségének élő példájaként állott az egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek előtt. Ugyanakkor az alapszervezet egyik legfontosabb feladatának tartotta a gazdaság eredményeinek állandó népszerűsítését. Márpedig a gyakorlat bebizonyította, hogy a legjobb agitáto maga a jól működő közös gazdaság. Miután a kollektív gazdaság elnöke és a kultúrotthon igazgatója is számot adott az elért eredményekről, a tapasztalatcsere résztvevői megtekintették az ötletesen elkészített szemléltető agitációs anyagokat, valamint a kollektív gazdaságot. A falu különböző pontjain karikatúrákat, jelszavakat és felhívásokat helyeztek el, amelyeknek kétségtelenül hatalmas mozgósító erejük van. Fülöp János magángazdálkodót bizonyára meggondolkoztatja az a karikatúra, mely őt ábrázolja, amint azt énekli, hogy „Én vagyok a magángazda, egyedül“. De a kulákok szekértolóivá vált magángazdák nem nézhetik közömbösen azt a karikatúrát, mely őket a szakadék szélén álló kulákok mögött állva ábrázolja. A Most van a nap lemenőben című karikatúra is sokatmondó, öreg paraszt batyujával a hátán egyedül bandukol az országúton. Kicsire töpörödött batyuján ez áll: „Magángazdálkodás1. Beszédes bizornyítéka annak, hogy Nagykenden már kevés a magángazdaság. Ilyen és ehhez hasonló karikatúrát még számosat láthattak a szemlélők, ami minden bizonynyal elősegíti azt, hogy a többi községekben is ötletesebbé, mozgósítóbb hatásúvá váljék a szemléltető agitáció. A résztvevők tetszését legjobban a kollektív gazdaság szemléltető anyagai nyerték meg. A számos kép, grafikon és rajz hűen tükrözi az eltelt hat év eredményeit, valamint a konstancai értekezlet után készített távlati tervüket és a mai napig elért megvalósításokat. De sokan jegyezték föl noteszükbe a vörös sarokban látottakat is. Rádió, sakk és különböző szórakoztató játékok állnak ott a dolgozók rendelkezésére, de az állandóan friss sajtótermékeket is biztosítják. Már jól benne voltunk a délutánban, amikor újra a kultsírotthonban gyűlt össze a nagyszámú látogató. Itt aztán kérdéseket intéztek az alapszervezet titkárához, a kollektív gazdaság vezetőségéhez és a kultúrotthon igazgatójához, majd egyesek elmondták, hogy mit tanultak ezen a tapasztalatcserén. A hozzászólók helyeselték, hogy a rajoni pártbizottság megszervezte ezt az értékes tapasztalatcserét, és kinyilvánították azt az elhatározásukat is, hogy a nagykendiekéhez hasonló színvonalra emelik községükben a szemléltető agitációt. Ezután az alapszervezetek titkárai, a néptanácsok elnökei és a tanügyi káderek külön-külön tartottak értekezletet, ahol alaposan megvitatták az eddig alkalmazott módszereket, ugyanakkor a rajoni szervek vezetői meghatározták a további feladatokat. A marosvásárhelyi Közüzemek, Vágóhíd és a Petőfi Sándor bőr- és kesztyűgyár kultúrcsoportjának színvonalas előadásával ért véget az értékes tapasztalatcsere, mely egyben a kollektív gazdaság megalakulásának hatodik évfordulója alkalmával rendezett ünnepség megnyitását is jelentette, örömünnep volt ez a kollektivistáknak, s ebben az örömben osztoztak a tapasztalatcsere résztvevői is. Éjfél is elmúlt már, mikor a kultúrotthon elől az utolsó gépkocsi is elindult. A rajta ülők pedig tapasztalatokban gazdagabban és új terveket szőve, búcsúztak a vendégszerető nagykendiektől. VAJNA JÁNOS