Vörös Zászló, 1958. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1958-12-02 / 282. szám
Nyugat-Berlint dremintarizált szabad várossá kell nyilvánítani W. Ulbricht- interjúja a New York Times munkatársának — BERLIN (Agerpres). — Az ADN hírügynökség közlése szerint W. Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára november 29-én interjút adott Litínay Grussonnak, a New York Times munkatársának a Berlinre vonatkozó szovjet jegyzékkel kapcsolatos kérdésekről. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan lehet majd használni „a nyugati szövetségesek közlekedési útjait“, amelyek az NDK területén haladnak át, miután ezeknek ellenőrzése a Német DK kormányának hatáskörébe megy át, W. Ulbricht kijelentette: a nyugati szövetségeseknek nincsenek ilyen a Német DK területén áthaladó közlekedési útjai. A Német DK-ban vannak közlekedési utak, amelyeket eddig a nyugati szövetségesek használtak és amelyeket a Német DK kormányával való megfelelő megegyezés folytán, bizonyos feltételek között ezután is használhatnak. Ha mi repülőgépen, vagy más közlekedési eszközzel Washingtonba akarunk utazni, akkor azoknak az államoknak a beleegyezését kell kérjük, amelyeknek légi terén, illetve területén át akarunk utazni. Ugyanez a helyzet, ha valaki Berlinbe akar utazni. Elképzelhetetlen, hogy a nyugati hatalmak arra gondolhatnának: a Német DK közlekedési útjait ennek engedélye nélkül használják. Ha idegen házba akarunk belépni, előbb kopogtatunk és kérjük, hogy engedjenek be. Nyugat-Berlint demilitarizált, szabad várossá kell nyilvánítani — jelentette ki ezután W. Ulbricht, majd hozzátette: meggyőződésem, a demilitarizált Nyugat-Berlin és a város demokratikus övezetének viszonya hamarosan megjavulna, s kiemelte: normális üzleti kapcsolatok megteremtése Nyugat- Berlin és az egész NDS, valamint Európa többi keleti és nyugati államai között, előmozdítaná Nyugat-Berlin gazdasági életének stabilizálódását. Ilyen kapcsolatok keretében a szabad város Nyugat-Berlin sem a Kelettől, sem a Nyugattól nem függne, valóban szabad, és független lenne. W. Ulbricht a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az össznémetországi választások kizárólag a németek saját ügye, mint ahogy az amerikai választások is mindig az amerikaiak belső ügye. Először pedig a társadalmi rendszernek különbözőségére való tekintet nélkül — el kell érni a két német állam közötti békés közeledést. Az USA oly módon segítheti a német népet az ország egyesítésében, ha támogatja a békeszerződés előkészítésére vonatkozó javaslatot — mondotta befejezésül. Ennek a szerződésnek meg kell gátolnia azt, hogy a német militarista erők valaha is megzavarhassák a német nép és a világ többi népeinek békés életét. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az NDK diplomáciai elismerése a nyugati hatalmak által lényeges előfeltétele a nyugati hatalmak és a Német DK közötti tárgyalásoknak, Nyugat- Berlin kérdésében, W. Ulbricht kijelentette: Az összes államok már régen elismertek bennünket. Lapjaik naponta írnak rólunk. A diplomáciai kapcsolatok kérdése összefüggő ezekkel a tárgyalásokkal. Természetesen érdekünk, hogy a lehetőségek szerint a Német DK diplomáciai kapcsolatokat tartson fenn minden állammal. Fejlődnek az RNK és a Moldvai SZSZK kulturális kapcsolatai KISENYEV (Agerpres). A TASZSZ jelenti: Artyom Lazarjev, a Moldvai SZSZK kultúrminisztere kijelentette, hogy a Román Népköztársaság és a Moldvai SZSZK közötti baráti kapcsolatok egyre inkább elmélyülnek. Az utóbbi években mintegy 1500 román művész kereste fel a baráti szovjet köztársaságot, köztük a „Ion Luca Caragiale“ nemzeti színház, a hadsereg tánc- és énekegyüttese, a bukaresti „George Enescu“ állami filharmónia, a Iasii opera stb. A két ország tudományos és kulturális intézményei között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. Az utóbbi években a román könyvek közel 100.000 példányban keltek el a Moldvai Köztársaság olvasói körében — mondotta Iazarjev. A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN MEGSZÜNTETIK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁST AZ ÖSSZES HÁBORÚS BŰNÖSÖK ELLEN BONN (Agerpres) — Az ADN hírügynökség jelenti: Az Adenauer kormány követelésére Nyugat-Németországban beszüntetik a bírósági eljárást az öszszes háborús bűnösök ellen és mindazon személyek ellen, akik bűncselekményeket követtek el a koncentrációs táborokban és akik fölött még nem ítélkeztek. Eltemették Geo Dasmanov éltársát SZÓFIA. Az Agerpres különtudósítója jelenti: November 30-án, vasárnap a szófiai lakosok, a vidéki bolgár dolgozók küldöttei és a külföldi küldöttségek utolsó útjára kísérték Georgi Damjanovot, a Bolgár Kommunista Párt KB Politbürójának tagját, a Bolgár NK Népi Gyűlése Elnökségének elnökét, a párt és a bolgár nép jeles vezetőjét. A gyászmenet a szófiai temető felé vezető útvonalon ezer és ezer szófiai dolgozó sorfala között vonult el. A temetőben Georgi Damjanov kriptája előtt S. Ilijev, a Bolgár Kommunista Párt Mihajlovgrad rajoni bizottságának első titkára mondott beszédet. A Bolgár Népköztársaság állami himnuszának akkordjai mellett a koporsót elhelyezik a kriptában. Utolsó üdvözletként egy díszszázad sortüzet ad le. A sírhelyen virágkoszorúkat helyeznek el. Elhunyt Georgi Damjanov... A bolgár nép dicsőséges Kommunista Pártja vezetésével tovább folytatja nagyszerű harcát a szocializmus és a kommunizmus diadaláért, amelynek Georgi Damjanov egész életét szentelte. A franciaországi választások részleges eredményei PÁRIZS (Agerpres). Párizsban közzétették a franciaországi parlamenti választások második menetének részleges eredményeit. A választások második menetét — akárcsak az elsőt — a szavazók tartózkodása jellemezte. Ez alkalommal a szavazók 25,12 százaléka maradt távol az urnáktól. A hivatalos eredmények szerint a legtöbb szavazatot a Francia Kommunista Párt kapta, amely ilyenformán továbbra is Franciaország legerősebb pártja maradt. A Kommunista Pártra adott szavazatok száma a választások első menetéhez viszonyítva növekedett s egyes helyeken megközelítette az 1956 évi választásokon elért számarányt. Ennek ellenére, a Francia Kommunista Párt, az antidemokratikus és reakciós választási rendszer következtében csupán 10 mandátumot nyer. Ugyanakkor a Soustelle féle „új köztársaság uniója“, amely köré a reakció összes erői tömörültek, és amely sokkal kevesebb szavazatot kapott, mint a Kommunisa Párt, 187 parlamenti mandátummal rendelkezik. A Kommunista Pártnál sokkal kevesebb szavazattal rendelkező többi pártok és csoportok mind több mandátumot kapnak, mint a kommunisták, így például a szocialista párt 40 mandátumot, a radikális párt 13 mandátumot, a függetlenek pártja 120 mandátumot kapott stb. A jobboldali erőknek ezt a mesterkedését a reakciós választási rendszer tette lehetővé. Ennek következtében annak a sokmillió választónak, akik a Kommunista Pártra szavaztak, kevés képviselőjük lesz a parlamentben. A szocialista párt, annak ellenére, hogy összejátszott a jobboldallal, igen sól mandátumot vesztett. Számos szocialistát, köztük Christian Pineau-t és Robert Lacoste-t nem választották újra. Ilyenformán Guy Mollet számításai nem váltak be. Arra számított ugyanis, hogy a szocialista párt 130 mandátumot kap. Ezzel szemben mindössze 40 mandátum felett rendelkezhetik. A választások második menetében a reakció összefogása ellenére sem tudta megakadályozni azt, hogy Maurice Thorez-t megválasszák. Sau választási körzet választóinak több mint fele Maurice Thorezre szavazott. Tárgyaltanh utlen kell rendezni a berlini helyzete Berlin kérdésében közzétett Nyu szovjet kormányjavaslat óriási ugró érdeklődést váltott ki a világgol, közvéleményben, a politikai, len diplomáciai körök pedig és a fevé világsajtó élénken tárgyalják, java A Berlin kérdésével kapcsolatos jén szovjet javaslatok újabb bizonyonyítékai annak, hogy a Szovjet- Szólunió állandó erőfeszítéseket tesz láse a nemzetközi feszültség enyhilizálésére és a béke megerősítésére, tám Elöljáróban azt is meg kell nyíl mondanunk, hogy a szovjet had kormány javaslatai, az USA, ne Nagy-Britannia és Franciaoráliaszág kormányaihoz intézett azt. jegyzékeiben jutnak kifejezésre. Un A szovjet kormány javasolja jegyzékeiben, hogy Nyugat-Bel- TMlint változtassák demilitarizált e szabad várossá, melynek saját A kormánya lehetne és maga irá- kor nyithatná gazdasági, adminisztratív és egyéb ügyeit. Ez alka- jbóllamiból a szovjet kormány abból fett a tényből indul ki, hogy Német- ha ország területén ma két, különböző gazdasági és társadal- talmi alapon álló állam létezik, bár Az adott helyzetben tehát olyan megmegoldást kell választani, cs hogy Nyugat-Berlin ne az ellentétek, hanem a közele-jedés forrása legyen a két német ND állam között. A szovjet kormány mát nem kívánja, hogy Nyugat-Berlyelint egyszerűen bekebelezzék a Német Demokratikus Köztársamaságba — és nem kíván semmi- az igen egyoldalú intézkedéshez fés sem folyamodni. A szovjet kor- stancinon m Trí ra rvi VínofV IflP Myngat-cerun ne legyen uju- ux ugródeszka a szocialista orszátegok, az NDK, a Szovjetunió ellen irányuló kém- és felforgatóó tevékenység gyűjtőpontja. Azt te javasolja, mint azt cikkünk eleréjén is említettük, hogy a három at nyugati nagyhatalom és a de Szovjetunió kezdjenek tárgyasztásokat a berlini helyzet normasz lizálására. A megszállási statu- rítum eltörlésével Nyugat-Berlint eé nyilvánítsák demilitarizált sza- Abad várossá, amelynek életébe is ne avatkozzék be egyetlen más állam sem. A szovjet kormány, ha azzal a javaslatával, hogy Berlin statútumát tárgyalások útnpján módosítsák, lehetőséget teljemtett e kérdés békés rendezzésére. A szovjet javaslat ugyanak akor messzemenő türelemről tesz a tanúbizonyságot. Hat nőnapos időt irányoz elő a tárgyalások lefolytatására, természetesen, ha a nyugati hatalmak késznek , mutatkoznak a fenti szellemben a tárgyalásokat folytatni. Ha hat 11 hónapon belül nem jutnának ki megegyezésre, a Szovjetunió csak akkor folyamodik a már ! , jelzett egyoldalú intézkedések-hez. Ebben az esetben a Szov- jetunió a maga részéről azNDK hatóságaira ruházza kz mindazokat a funkciókat, amelyeket jelenleg még szovjet , szervek töltenek be Nyugat-Berlinnel kapcsolatban. Vagyis: a ki maga részéről egyoldalúan, de - az NDK kormányával egyetért azésben lemond a nagyhatalmi - statútumból fakadt minden , a jogáról s megszűntnek nyílva- látja minden ebből Jakano ku-ötelezettségét. " Ez azt jelenti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mn- istézi majd teljhatalmúlag a te területét illető kérdéseket. Ugyan-akkor a Berlinre vonatkozó kérdéseket illetően megszűnik a szovjet fegyveres erők németországi képviselőinek és egyéb hivatalos személyeinek minden eddigi kapcsolata az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres erőinek megfelelő képviselőivel és egyéb hivatalos személyeivel. Olyan probléma megoldásánál, mint a berlini — hangsúlyozza a szovjet kormány jegyzéke — a legkevésbé alkalmazhatók a zsarolási módszerek és az erővel való értelmetlen fe■ nyegetőzés. Csak őrültek mehetnek odáig, hogy újabb világháborút robbantsanak ki a nyugatberlini megszállók „jogainak“ megőrzéséért. Ha pedig a háború megszállottai ilyen lépésre szánnák el magukat, kétségtelen, hogy kényszerzub- 5bony is akad számukra. A szovjet kormány dokumentuma, ezúttal is hangsúlyozza a szocialista országok szilárd egységét és elszántságukat arra, hogy az „egy valamennyiért és valamennyi egyért“ szellemében megvédik jogaikat és határaikikat. A világsajtó vezető helyen a kommentálja és nagybetűs címekekel közölte a szovjet javaslat 7okat. Majdnem egyöntetűen is figyelmeztetik a nyugati hatalmak vezető köreit, hogy felelősségük tudatában tanulmányozzák azokat. A Scotsmar című angol lap ezeket írja: ,,A Szovjetuniónak valószínűleg az a célja, hogy biztosítsa az európai helyzet rendezését“. A Birmingham Post pedig így nyilatkozik: „Németországban képtelen helyzet állt elő... a potsdami egyezmény előirányozza hogy Németország megszállásainak első célja ennek az országnak a leszerelése, és teljes demilitarizálása, a haditermelés céljára felhasználható össze - német iparágak felszámolása vagy ellenőrzése. Ez az előírás ma képtelennek látszik, ha figyelembe vesszük a legutól 13 év fejleményeit“. A Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokban ismételten kifejezésre jut a szovjet békekezdeményezés. Kétségtelen, hogy e javaslatok valóra váltása elősegítené a berlini helyzet normalizálását, az európai béke, Németország békés és független fejlődése javára. A földteke valamennyi békeszerető népe bízik abban, hogy a világ közvéleményének ereje, józan és reális elhatározásra fogja késztetni a nyugati hatalmakat. Egyre erőteljesebben hallatszik a követelés: Tárgyalási útján kell rendezni a berlini helyzetet! Ezt követeli a világközvélemény és a béke érdeke! Választási ferrm átnámban PÁRIZS (Agerpres). Sajtójelentések szerint Algériában a francia nemzetgyűlési választások, akárcsak a szeptember 28-i népszavazás, a katonaság terrorjának jegyében zajlanak. A lakosságot megakadályozzák abban, hogy szabadon nyilváníthassa akaratát. A párizsi lapok azt írják, hogy a muzulmán választókat számos esetben katonai teherautókkal hurcolják az urnák elé. A szavazáson résztvevő választók arányszáma 20 90% között váltakozik, aszerint, hogy a francia katonaságnak milyen mértékben sikerül összefogdosni a lakosságot. Az Associated Press hírügynökség szerint Issercur algériai falut a választások előtt teljesen körülkerítette a francia katonaság és arra kényszerítette a lakosságot, hogy a „Francia Algéria“ híveinek listájára szavazzon. Roger de Sevres, volt képviselő, aki jelenleg is a jelöltek listáján szerepel, táviratot küldött de Gaulle tábornokhoz és abban bejelentette, hogy az algériai választások nem szabadok. Dr. Parres képviselőjelölt szintén elismerte, hogy az algériai választások nem „a normális szabadság körülményei között“ zajlanak le. Az USA Berlin kérdésében kitart régi politikája mellett NEW YORK (Agerpres). Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Dulles amerikai külügyminiszter november 30-án felkereste Eisenhowert. A kettőjük megbeszéléseiről kiadott hivatalos közlemény szerint Dulles tájékoztatta Eisenhower elnököt a Berlin kérdésében kapott szovjet jegyzék utáni eseményekről. A közleményből kitűnik, hogy Eisenhower ismét megerősítette azt az „eltökélt“ szándékát, miszerint Berlin kérdésében a régi politikát folytatja, azaz továbbra is megakadályozza a város helyzetének rendezését és továbbra is azt akarja, hogy Berlin a németországi és az európai feszültség tűzfészke legyen. Szerkesztőség és kiadóhivatal Marosvásárhely, Dózsa Gy. 9. —Telefon: 20-32. Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és önkéntes sajtóterjesztőknél Nyomda, Nyomdaipari vállalat«Marosvásárhely, Egresi Gábor utca 1. — Telefon: 26-43. Rendelési száma 6208»