Vörös Zászló, 1959. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1959-01-03 / 1. szám
Jól dolgoztak, jól is részesedtek a nyárádszeredai kollektivisták A nyárádszeredai kollektív gazdaság esztendőről esztendőre szép eredményeket ért el. A vezető tanács, élén György Vencel elnökkel, s jó gazda igyekezetével és hozzáértésével a legjobb módszerek alkalmazásával 1958-ban is a tagság megelégedésére vezette a kollektív gazdaságot. György Vencel 65 éves már, mégis fiatalos lendülettel dolgozik a Lenin útja érdekében. A kollektív gazdaság ebben az esztendőben is sokat fejlődött, gazdasági szervezési szempontból megerősödött, állóalapja az évi jövedelem 12 százalékával növekedett. Hogyan dolgozott és milyen javadalomban részesült a tagság? Egy munkaegységre 6,30 kg gabona, 17,5 deka cukor, 6 kg akarmány, majdnem 3 kg burgonya, 10 deka szőlő, 4 kg szalma, 5 kg répaszelet és köülbelül 7 lej jutott. Aki jól dolgozott, igen szépen részeseiért. Fekete Károlyné például 1676 kg gabonát, 2975 kg takarmányt, 73,88 kg cukrot, 065 kg krumplit, 2972 lejt és egyebeket vitt haza a 424 munkanap fejében. Ábrahám Imre is családja még jobban részesedett. 6929 kg gabonát, 7707 ejt és egyebeket kapott. A tagok többsége általában 150—300 munkaegységet teljesített, s most a zárszámadásikor valamennyien láthatták, hogy érdemes a kollektív gazdaságban dolgozni. A legszorgalmasabbak között kell megemlítenünk Király István, Szeredai Vince, Tóth Béla, Szeredai Sándor, Szakács Józsefné, Simonfi István és más kollektivistákat, akik majdnem mindennap a kollektív gazdaságban dolgoztak. Külön dicséretet érdemel Ballus József, aki nemrég lépett be a kollektív gazdaságba, s mégis családjával együtt 692 munkaegységet teljesített, amiért csak búzából 1800 kg-ot kapott és 4842 lejt. Ilyen eredményt mint magángazda sohasem ért el. Ezek a számadatok önmagukért beszélnek, s reméljük, hogy 1959-ben mind több magángazdálkodó lép be a nyárádszeredai Lenin Útja kollektív gazdaságba, mely fejlődésének virágkorába lépett. BARNA ENDRE Így köszöntötték az újévet A Szakszervezetek Művelértési HázábanMarosvásárhely ifjai kellemesen töltötték a szilvesztert. A közvagyon védelméért KÉZDIVÁSÁRHELYEN a rajoni Szövetkezeti Szövetség kereskedelmi osztályának vezetője, Lázár Árpád, megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a különböző mezőgazdasági gépeket a tél folyamán megvédjék minden rongálódástól. Annak ellenére, hogy nem rendkeznek megfelelő befogadóképességű raktárhelyiséggel, megtalálta nyáját azést, hogy a szakekéket, koronákat, lókapákat, kaszálógépeket stb. védett helyre raktározza. Ez annál is inkább dicséretre méltó intézkedés, mert eddig a téli időszakban ezek a gazdasági felszerelések az udvaron hányódtak, kitéve az idő viszontagságainak. CSOMÓS IMRE szövetkezeti alkalmazott B M m w m m m m 9 * • m m m m n mm m m m m m m m — - - — ' , t- - --- ... - ... ■ ■ - —• — -v — —, ~ ■ ■■ ■ Jobb gazdálkodást az új esztendőben Annyian vannak a solyfalvi kollektív gazdaság irodájában, hogy alig félnek. Senki sem hívta az embereket, jönnek azok maguktól is. Fennhangon beszélgetnek és füstölnek, kegyetlenül. Szaló Viktor, az elnök egyre csitítgatja az embereket, de hát lehet-e halkan beszélgetni olyankor, amikor lent a pincében osztják a bort és a pálinkát ? A folyfalviak 52 fokos pálinkát főztek a seprőből. Minden csepp úgy marja az ember torkát, mintha tüzet nyelne, még a lélegzetet is szinte elállítja. Szóval osztják a bort és a pálinkát, ünnepre készül a falu. A férfiak, míg az asszonyok a tésztasütéssel, kalács sütéssel bibelődnek, beülnek a gazdaságba s beszélgetnek hol erről, hol arról. Egy két óra alatt sok mindenről szó esik. — Milyen eredménnyel zárták az évet ? — Kérdem az emberektől s egyszerre vagy hárman is válaszolnak, csak hárman háromféle véleményen vannak. — Meg vagyunk elégedve... — Lehetne jobb is... — Egyszer sok volt a víz, máskor meg kevés. Ebből bizony nem nagyon lehet eligazodni, hadd lássuk hát, mit mondanak a nagykönyvek. Az elnök máris diktálja, hogy kukoricából 2 kilót, búzából 1,62 kilót, borból 7,5 litret, készpénzből pedig 4 tejt osztottak. •— Nem sok pénz — csúszik ki ,az egyik kollektivista száján s folytatná, de néhányan olyan furcsán néznek rá, mintha el- Vettevolna a keserjiket. Nem mintha védeni akarnám, de önkénytelenül is megerősítem a kollektivista véleményét. Tényleg nem sok pénz, amikor számos olyan kollektív gazdaságunk van, ahol már az év első negyedében előlegként 5—6 lejt sőt ennél is többet osztottak. •— Kézdivásárhelyen az idén is 20 lejen felül osztanak készpénzből — mondom csak úgy mellékesen s erre aztán már benne is vagyunk a vita kellős közepében. Elsősorban is nem akarják hinni, aztán azt bizonygatják, hogy más Kézdivásárhely és egészen más Folyfalva. De bizony Folyfatván is meg lehet tenni azt, amit máshol. Akkor a nagy beszéd hevében nem hagyták, hogy elmondjam, de most nem szalasztom el az alkalmat. A beszélgetés során kiderült, hogy a folyfalvi gazdaságban 1958-ban 260 és egynéhány hektár terület megműveléséhez öszszesen 44.000 munkaegységet használtak fel. Hatalmas szám ez, hatalmas szám volt az előirányzat is, 35.000 munkaegység, de ezt is túllépték s ha nem fogy el gyorsan az esztendő, akkor ki tudja, hol tartanának már a munkaegység-felhasználás...-. Ekhez még csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy addig, amíg 44 ezer munkaegységgel művelnek meg két és félszáz hektár területet, addig csak a régi dicsőségre hivatkozhatnak, nem gyarapíthatják eddigi sikereiket. S vajon miért ? Azért, mert ami könnyen jön, könnyen is megy. Ha könynyen adják a munkaegységeket akkor mindenki arra törekszik hogy minél többet szerezzen s 1 megfeledkezik arról, hogy fabatíkát sem ér a sok munkaegység- 1 gél, ha kicsi az osztalék. Vagyis 1 a fáktól gyakran nem látják az erdőt. Egyébként a beszélgetés során kiderült, hogy a vezetőség és a tagság nagy része is látja, hogy nem jól van ez így, nem szabad két kézzel szórni a munkaegységeket, de még mindig nem teszik azt, amit kellene, nem vezetik be azt a javadalmazási rendszert, hogy aki többet termel, többet is kapjon. Ez az egyetlen módja annak, hogy Folytatván az új évben nagyobb legyen az , osztalék, hogy több pénz jusson a munkaegységekre. A nagy vitatkozás közepette előhúzódott a termelési terv is, amelyet már előkészítettek, csak éppen még a közgyűlés jóvá kell hogy hagyja. A növénytermesz■ tési rész az jó, reális célokat tűz a tagság elé. íme, néhány példa: i Búzából el akarják érni a 2.000 ■ kilogrammos átlagot, cukorrépából 300 mázsát akarnak elérni, 1 kukoricából 40 mázsát, árpából ■ pedig 32 mázsát. De az állattenyésztési rész az már gyengébb. Megfeledkeztek arról, hogy a növénytermesztési részben kitűzött feladatokat, termésmennyiségeket csakis az állattenyésztés fellendítésével érhetik el, mert sok bú- 3 zához sok trágya kell, a folyfalvi " kollektív gazdaságban pedig trá- 1 gyából nagyon kevés van. De az állat,' 'mányt nemcsak a földek feljavításáért, hanem a pénzosztalos növeléséért is fel kell lentölteni. Kevés a szarvasmarha, tevés a fejőstehén, kevés az mnyakoca. Az idén csak 7 hizót toltak el, viszont malacot annál többet, összesen 170 darabot. Vajon nem lehetett volna többet lízlalni ? Egyesek gondolkozás nélkül rávágják, hogy nem, mások viszont elgondolkoznak, a kérdésen. Az igazság az, hogy lehetett volna több hús, több pénz s erre az új évben gondolni kell. De gondolni kell a baromfitenyésztésre is. Nem jó az, ahogyan elképzelték, hogy ebben az évben is lesz vagy 140—160 darab liba, legyen többszáz s akkor mellé állíthatnak egy-két embert, így jövedelmező lesz, megtéríti a munkát a fáradságot. Miután jól kibeszélgettük magunkat, az elnök azzal zárta le a vitát, hogy: — Az új évben minden másként lesz. Igaz, jobban is tudnánk, és kell is, hogy jobban gazdálkodjunk, de tudja, nálunk sok kárt okozott a Nyárád. Minden esztendőben 85 hektár területet veszélyeztetett a víz s ez pedig nem kicsi dolog. Most összefogva a többi gazdaságokkal, mi is kivettük részünket a munkából. 1.000 méteren kitakarítottuk a Véckét s a tavaszon folytatjuk a munkát, kitisztítjuk a Nyárádot, átvágunk mi is néhány kanyart s akkor remélem, többet nem szeszélyeskedik a Nyárád Több lesz a termőterület, több lesz a búza, több jut nekünk is meg az államnak is. Ez igaz, de nem mindenben s Nyárád a ludas, a Nyárád szabályozása nem old meg mindent jobb szervezés, céltudatosan munka nélkül, nem lesz nagy élb a pénzosztalék. Tehát jobb gazdálkodást az új esztendőben. MEZEI SÁNDOR Chivu Stoica elvtárs újévi rádióbeszéde Az újév alkalmából Chivule Stoica elvtárs, az RMP KV Pobilitikai Irodájának tagja, a Boszmán Népköztársaság Miniszter- stanácsának elnöke 1958 december 31-én éjjel a következő beszédet mondotta: v. Elvtársak és elvtársnők, honn polgárok. Az újév küszöbén vagyunk, a 15 éve annak, hogy népünk a saját sorsának urává vált. Azz elmúlt évben hazánk egész testületén új gyárak, üzemek, szondák, villamossági közpongtok, lakások, iskolák és kórházéizak emelkedtek, kibővült és megszilárdult a mezőgazdaság szocialista szektora, megjavult a városi és a falusi dolgozók is élete. Ennek az évnek a megvallósításai hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztsáagunk, a néphez hű értelmiségi alkotó munkájának eredménye. 1. Ezek a megvalósítások pártunk , marxista-leninista politikájá- nak a gyümölcsei, pártunknak i, amely biztos kézzel vezeti dol- ngozó népünket a szocializmus útján. 1. Az elért sikerek kitartó erőfeszítést, önfeláldozást és hazai fias lendületet követeltek dol- ygozó népünktől, azoknak a nehézségeknek a legyőzéséért víy vott harcban, amelyek együtt z járnak a nagy társadalmi-gazsdasági átalakulások szakaszáával és annak az elmaradottságnak a felszámolása szaka- szávai, amelyben hazánkat a burzsoázia és a földesurak tartották. Hazánk dolgozói, fellel , kessilre az elért sikerektől, bízóva hazánk ragyogó jövőjében, szorosan tömörülve a párt és a kormány körül a jövő évben is ugyanolyan alkotó lendülettel küzdenek az 1959 évi állami terv megvalósításáért, a pártoi által népünk elé tűzött nagy- szerű feladatok teljesítéséért. Egyre jobban közeledünk a fejlődésnek ahhoz a szakaszához, amelyben erőfeszítéseink eredményei még nyilvánvalóbbbak lesznek, biztosítva minden dolgozó számára az anyagi és a kulturális jólét egyre magasabb színvonalát. 1 Az elmúlt évben elért eredményeink számbavételével egyidőben örvendünk a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa népei nagyszerű megvalósításainak. Az élő valóság, a szocialista világrendszer anyagi és szellemi megvaláói, IgCTS C Vikigereiv bizonyítják a szocializmus felsőbbrendűségét a kapitalizmussal szemben. A tőkés világban az új év a dolgozók számára a gazdasági válság egyre nyilvánvalóbb tünetei jegyében, a pénz elértéktelenedése, az infláció jegyében, a munkanélküliség fokozódása, a reakciónak a demokratikus szabadságjogok elleni támadása fokozódása jegyében kezdődik. A dolgozók harca életbevágó érdekeikért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért egyre nagyobb méreteket ölt. Népünk békét akar és tudja, h hogy ezzel a kívánságával a világ valamennyi népe egyetért. A népek meg akarnak szabadulni a fegyverkezési hajsza és a háborús kiadások terhétől, attól a súlyos veszélytől, amelyet az idegen területeket meghódítani, más népeket leigázni, függetlenségüktől és sorsuk feletti döntés jogától megfosztani akaró imperialista agresszorok „szakadék“ politikája jelent. Azok a jelentős sikerek, amelyeket a békeszerető népek az 1958-as évben elértek, jogossá eszik azt a meggyőződésünket, hogy az új év a további győzelmek éve lesz a béke erői számára, amelyek képesek megakadályozni az imperialista köröknek a béke és a népek biztonsága ellen irányuló minden merényletét. A Román Népköztársaság a Szovjetunió vezette szocialista tábor országaival vállvetve, a békéért harcoló erőkkel együtt a jövőben is cselekvően járul hozzá a mostani idők legégetőbb problémájának, a világ tartós békéje megvalósításának a megoldásához. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Népöztársaság kormánya, a Nagy Nemzetgyűlűk Elnöksége nevesen teljes szívemből kívánok hazánk dolgozóinak, az üzemekben és gyárakban a bányákban, a szántóföldeken, az intézményekben, a kultúra házaiban becsülettel és önfeláldozóan dolgozó férfiaknak, nőknek, ifjaknak új sikereket munkájukban, a szocializmus felépítéséért, hazánk felvirágzásáért, népünk boldogságáért, a világ békéjéért vívott harcukban és népünk hagyományaihoz híven hosszú életet kívánok nekik! Az ünnepi verseny eredményei Tartományunk termelőegységeiben a pártalapszervezetek, a szakszervezetek és IMSZ-szervezetek irányításával széles- körű szocialista munkaverseny , folyt december 30 tiszteletére, amelybe a dolgozók nagy tömegei kapcsolódtak be. A csík-s szeredai IFET fakitermelő vállalat IMSZ-alapszervezete a 3 szovátai IFET IMSZ-alapszervezetének felhívására szocialista munkaversenyt szervezett az if■ fak között. Ennek tudható be a 6,5 százalékos termelékenység növelése az utóbbi időszakban. Nem feledkeztek meg a minőség javításáról sem, gon■ dós osztályozással 2,5 százalék-Ns kai emelték azt. Ugyanakkor k 854.000 lejjel csökkentették az önköltséget. A verseny élenjá■- rói: Szász Sándor motorfűréészes, Péter Tibor traktorista, Máisthé Vencel döntő, Lőrincz Ignác berakó csoportjai. A gyors mesléki egységnél Tankó János és Bilibok Fülöp, a sepsiszentagyörgyi egységnél Gáspár Pál, Ka Borica Vasily és Vass István csoportjai, a gyergyószentmiklósi egységnél pedig Cimpianu- Iosif, Köllő József, Péter József és Kygma Lajos jártak az élen.