Vörös Zászló, 1959. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1959-01-31 / 25. szám

Közös munka, közös alap lendíti előre a társulásokat A munkaszervezés néhány kérdése a makfalvi társas­gazdaságban A mezőgazdasági termelés nö­velése s különösen a mezőgazda­ság szocialista egységeinek meg­szilárdítása szempontjából dön­tő fontos­ságú kérdés a meg­lévő társulások szervezeti, gaz­dasági megerősítése. Ezért üd­vözöljük a Vörös Zászló kezde­ményezését, hogy helyet adott a lap hasábjain a társulások szervezési-gazdasági kérdései­nek megvitatására. Minden bi­zonnyal nagyon sok mezőgaz­dasági társulás vezetősége hasznos útmutatást talál az előtte álló sokszor bonyolult feladatok megoldásához, s a kialakult termékeny vita a leg­­illetékesebbek széles tapaszta­latcseréje lesz. Nincs szándékomban átfogó elemzését adni a makfalvi tár­sas gazdaság tevékenységének, ez túl hosszadalmas lenne, csupán néhány munkaszerve­zési kérdést szeretnék felvetni, néhány olyan módszert ismer­tetni, amely a makfalvi társas gazdaságban meghonosodott és alkalmazásuk jó eredménnyel jár. Elöljáróban lássunk egy-két statisztikai adatot. A gazdaság 1952-ben alakult, egyike Erdő­­szentgyörgy vajon legrégibb és legerősebb gazdaságaink. Jelen­leg közel 260 makfalvi dolgo­zó vallja magáénak a gazdasá­got. Néhány évvel ezelőtt a gaz­daság fokozatos gyarapodása megnehezítette a vezetőségnek az egységes, átfogó irányítást. Különösen a talaj megmunká­lása ütközött nehézségbe. A helyzeten a közös munka be­vezetése változtatott. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek a nagyobb vizek és in­fovctí tol­uaik­, többé-kevésbé gondot okoz a területek megvédése az elmo­sástól, illetve a vizek kártéte­létől. Ezen lehet segíteni, kö­zös összefogással, gátak, töl­tések építésével. Hasonló gondot okoz a tár­sas gazdaságnak a területek elvizesedése elleni védelem is. A sáncok kiásásának elhanya­golása, a vizesedő területek lecsapólás­ának elhanyagolása már számtalan esetben meg­bosszulta magát. Ezeket a té­nyeket vette figyelembe a mak­falvi társas gazdaság közgyű­lése, amikor úgy határozott, hogy bevezeti a közmunkát. Az elvégzendő munka­meny­­nyiséget az illető tag azon földterülete szabja meg, a­­mely­ a társas gazdaság nyil­vántartásában szerepel. A gya­korlatban a következő norma alakult ki: minden egy hektár mezőgazdasági terület után egy napot kell dolgozni a társas gazdaság területén a sáncásás­­nál, töltésépítésnél stb. Két hektár terület után 2 napot, 3 hektárr terület után 3 napot, stb. A munkát a gazdaság veze­tősége jelöli ki a helyi viszo­nyoknak megfelelően, a gaz­daság érdekeinek figyelembe­vételével. Ha esetleg a munkát nem­ végezné el a gazdaság valamelyik tagja, a közgyűlés határozata értelmében, minden elmulasztott munkanapért 20 lejt kell fizetnie, amely ösz­­szegből a vezetőség egy más taggal végezteti el a munkála­tokat. Az utóbbi eset azonban nagyon ritka, mivel a tagok tisztában vannak a munka szükségességével. Évekkel ezelőtt gondot oko­zott a gabonafélék gyomlálá­­sa is a vezetőségnek. Egyes tagok hanyagságának az egész tagság itta meg a levét. A ten­nivalók felmérése után a köz­gyűlés ebben a kérdésben szin­tén határozatot fogadott el. Minden 0,10 hektár terület után (gabonfélékről van szó) egy napot kell gyomlálnia a termelőnek. Tehát, ha például Molnár Lajosnak egy hektár búzavetése van, 10 napot kell gyomlálnia stb. A határozatho­zásnál gondoltak az esetleges mulasztásokra is. Attól a tag­tól, aki nem végzi el a gyom­­lálást, minden 0,10 hektár után 8 kg búzát vonnak le cséplés­­kor. Befejezésül még csak annyit, hogy a fenti intézkedések, rendszabályok pontos alkal­mazásához feltétlen szükséges az ellenőrző bizottság jó műkö­dése az esetleges visszaélések elkerülése végett. FLÓRA GÁBOR agronómus 10 hektáron termelnek cukorrépát Az alsócsernatoni nemere és­ más tarsutasokban, ano­­rai el­­nevezésű társas gazdaság tag- teli a földek közös megművelé­­sei a répa és más termények sére, sokkal nagyobb a hektá­­r ermesztésével járó munkáltat­­onkénti terméseredmény, s a múlt évtől eltérően, az idén természetesen a jövedelem is, közösen végzik. A tavalyi mun- mint náluk. A társas gazdaság­­ka módszerük (mindenki egyé­­ban nemrég alakult meg a mileg művelte meg a földjét) pártalapszervezet, s a politikai nem vezett olyan eredmények- munka hatása máris észlelhető,­hez, mint amilyeneket remél- BÍRÓ MÁRIA tek s ugyanakkor látták, hogy társas tag Miért ne nevezhetnénk így ezt a szerelvényt, amelynek 327,032-es számú mozdonyát éveken át oly biztos kézzel irá­nyította a már 8 éve megsza­kítás nélkül együtt dolgozó Hertegan Simion mozdonyveze­tő és Barabás József fűtő. Lényegében már régóta is­merjük mindkettőjüket. Évek­kel ezelőtt fényképet közöltünk róluk az újságban. A román­­magyar barátság példájaként emlegették őket, ezenkívül olyan élmunkásokként, akikre a marosvásárhelyi CFR fűtőház dolgozói csak büszkék lehet­nek. Azóta szinte meg is feled­keztünk a pirospozsgás, ala­csonytermetű, immár az 50-et meghaladó Herfegan Simion bácsiról, akárcsak a termetre merőben ellentétes, de majd­nem azonos korú Barabás Jó­zsefről. Aztán egy találkozás újból eszünkbe juttatta mindkettőjü­ket. A sűtőház egyik műhelyrész­­legében voltunk és Herfegan Simionnal beszélgettünk. Mivel alig léptük át az új év küszö­bét, azt szerettük volna meg­tudni tőle, mint élmunkástól, hogy mit vár az 1959-es év­től, s amint ilyenkor történni szokott, lehetetlen volt vissza nem tekinteni a múltra, s ne beszélni a magunk mögött ha­gyott, eseményekben és ered­ményekben oly gazdag eszten­dőről. Hertegan Simion elsősorban a sűtőház munkaközösségének sikereiről beszélt, arról, hogy miért tudták több mint egy hónappal hamarább teljesíteni az évi tervet, mint ahogy elő­irányozták, s azt is elmondot­ta, hogy a szovjet munkamód­szerek milyen eredményekhez segítették hozzá őt és a többi dolgozókat- Elmondotta, hogy a 327,032-es mozdonnyal 25 tonna üzem- és fűtőanyagot takarított meg 5 év alatt, s ennek értékét jutalomként nagyrészt meg is kapta. noteszünkbe jegyeztük sza­vait, majd megemlítettük, hogy meg szeretnénk írni az újság­ban. — De ne egyedül csak rólam írjanak — vágott közbe kérően,­­ ezek az eredmények nem csupán az enyémek. A moz­donyvezető nem tehet semmit a fűtő nélkül, ezért arra ké­rem, eredményeinket egyformán könyveljék el mindkettőnk ja­vára. — Még mindig Barabás Jó­zsef fűtővel dolgozik? — Igen, — válaszolta — és együtt is fogunk dolgozni, míg­nem mindketten nyugdíjba me­gyünk. Igazi kommunista, sze­reti a gépet, s tisztántartja, akárcsak az ékszert. — S ha felsőbb utasításra el kell válniuk egymástól? — Akik szeretnek együtt dol­gozni és jó eredményeket mu­tatnak fel, azokat nem választ­ják el egymástól. Ezt a forgal­mi biztonság is megköveteli. Egyébként a mozdonyvezetőnek csak két szavába kerül, hogy megszabaduljon a fűtőjétől, mert ha panaszt emel ellene, azt jelenti, hogy nem tud dol­gozni vele. — mondja Herte­gan Simion tört magyarsággal, majd így folytatja : A mozdony nem játékszer, a mozdonyvezető és a fűtő mun­kájától emberek élete függ. Ha nem értik meg és nem segítik egymást, katasztrófához vezet­het. Mi úgy egyezünk és­ min­denben úgy találunk, mintha testvérek lennénk. Legutóbb egészen különleges pillanatban volt alkalmunk ta­lálkozni a két munkatárssal és jó baráttal. Dermesztő hideg volt azon a reggelen, mikor éles sípjelek kíséretében óriási mozdony fu­tott be egymagában a maros­­vásárhelyi állomásba. Hertegan Simiont messziről megismertük, amint a mozdony oldalnyílásán kitekintett, de a fűtőt nem lát­hattuk, csak miután leszállt a füstös óriásról. — Hej, nagy „dög“ ez — úgy repíti a terhet, mint a szel­lő a porszemet — mondotta Hertegan Simion és a mellette, álló mozdonyra mutatott. — Ez a híres 327.032-es ugy­­e? — kérdeztük. — Nem, ez új mozdony, a 150.050-es. Háromszor négyszer akkora terhet bír el, mint a 327.032-es. Hat darabot kapott belőlük ebben a hónapban a sű­tőház, s most Barabással elhoz­tuk Sztálinvárosból az ötödi­ket___ a miénket... — Szóval ezzel a mozdonnyal járják ezután az utakat?... És ezután is ketten? —Igen, másképpen nem is vállalnám. — Miért? Talán nehezebb ezzel a „masinával“ járni, mint az előzővel? — Hát igen. Azaz inkább azt mondhatnám, hogy ő könnyeb­ben jár, de nekünk több gondot okoz. Kitűnő gép és óriási teret bír el, de a mozdonyvezetőnek, valamint a fűtőnek több mun­kát ad. Nagyobb figyelmet, több fűtőanyagot és fokozottabb gon­dozást igényel, mint az előbbi gép. — És vállalják ezt a felada­tot? — Hogyne, ketten igen. Mi nem félünk a nagyobb feladat­tól — mondják most már szin­te egyszerre, — van tapasztala­tunk és a bátorságnak sem va­gyunk híján. — És anyagilag jelent valami előnyt az új mozdony? — Hogyne, elsősorban na­gyobb alapfizetést. De több fű­tő- és üzemanyagot is lehet ve­le megtakarítani. Ezért pedig jelentős összegű jutalom jár, mind a mozdonyvezetőnek, mind a fűtőnek. Legutóbb Hertegan Simion új otthonában járva tudtuk meg, hogy mi vitte oly közel egy­máshoz ezt a két különböző nemzetiségű vasúti dolgozót, a munkában és a magán­életben is. Ott ültünk Herfegan Simion nemrég épült, új kétszobás, konyhás, fürdőszobás családi otthonában és beszélgettünk. Elmondotta, hogy amikor egy mozdonyra került Barabás Jó­zseffel, teljesen ismeretlenek voltak egymás számára. De mindketten régi vasutasok lé­vén, csakhamar összebarátkoz­tak, összeszoktak és megtanul­ták egymástól, hogyan kell igazi kommunistaként dolgozni, biz­­toskezű, megbízható vasuta­sokká válni. De azt is elmondotta Herte­­gan bácsi, hogy a munkán kívül a közös családi körülmények, az egyforma életfelfogás, a közös törekvések is erősítették ba­rátságukat. Neki hat gyermeke van, Barabás Józsefnek nyolc,­­ öt évvel ezelőtt épített, Ba­rabás pedig 3 évvel ezelőtt. Nemcsak a munkában, de ott­honuk felépítésében is baráti segítséget nyújtottak eg­más­nak. Hertegan Simion Babás József pedi gondolataik, cé' A barátság v. és vele ' szabad Napraforgó termesztésünk fejlesztéséért A novemberi plenáris ülés gyéri gazdaságokban is külö­­nöbb fontos gazdasági kérdés nősen szép terméseredményt mellett, behatóan foglalkozott adott a WM­IMK fajta napra­­nemcsak a cukor, gyapjú, és forgó. Ez a fajta a nagy ter­­más, mezőgazdasági eredetű ter­­méseredmény mellett még azért m­éhek mennyiségének növelés is előnyös, mert lényegesen va­­séves, hanem azzal is, hogy na gyobb az olajtartalma, mint a elkövetkező években lényegesen helyi fajtáké. Éppen ezért az több napraforgót kell termesz- állam már az elmúlt esztendő­­b­nünk, hogy ezáltal biztosítsuk ben is nagyobb szerződéses árat, a kellő mennyiségű étolajat, előnyösebb feltételeket biztosit Az utóbbi években a széles- tett e nemes fajta termesztés­­körű népszerűsítő munka, a r­ek­s. ezeket az előnyöket az napraforgó agrotechnikájának léén is biztosítja. íme, melyek megismerése révén, tartomá- i, azok az előnyök. Mindenek­­nyunkban is értünk el bizo­ előtt az állam nagyobb árat fi­­ntos eredményeket e fontos itt a WM­IMK fajtáért, mint a olajosnövény vetésterületének és helyiekért. A kollektív gazda­­hektárhozamának növelésében, ságok, mezőgazdasági társulás Az elmúlt esztendőben a kol­­sok és termelőszövetkezetek lekt­ív gazdaságokban, mezőgaz- számára a következőképpen hasági társulásokban és az e- alakul a szerződéses ár. Az egyéni termelők, ha tár­­táért kilogrammonként 2,15 lejt. sulya, legkevesebb 10 tonna A fenti előnyös árak mellett napraforgót adnak be, azért a minden 100 kiló leszerződött és következő összeget kapják: a beadott napraforgómagért a WM­IMK fajtáért kilogram­ következő mennyiségű étolajat monként 2,61 lejt, a helyi faj­ vásárolhatják a termelők, él­en—---------- adási áron: _______________________________WM­IMK-fajtáért helyi fajtáért ha beadnak 4— 8 tonnát 2,31 lej/kg 1,97 lej/kg „ ,, 8—12 „ 2,61 „ 2,15 „ „ ,, 12—20 „ 2,71 „ 2,24 „ „ „ 20 tonnán felül 2,81 „ 2,34 „ társulások *5 litret) A kézdikővári társulásban is alkalmazzák két terLISvS014 a munkaszervezés magasabb formáit mSSdasági 6 litret Kézdivásárhely rajonban mint a terméshozam fokozásáért a ,,,.3,, £rQ^m­aqi„m­i­n­denütt hangosak a kollektív közgyűlés elhatározta, hogy “ ” gazdaságok székházai, a kultúr- minden tag az általa bevitt Mindezeken kívül az állam otthonok, a néptanácsok gyű- földterület nagysaganak meg­­segíti a termelőket abban is léstermel. Nagyüzemi mezőgaz- felelő földterületet 3 évenként hogy beszerezhessék a WM­IMK vasagunk régi es uj hajtásai rendszeresen megtrágyázza. A­ vptstmapnt meeneriiff piac­átlé­pve az új termelési év kit- mennyiben trágya hiányában re­m szobét, nagy feladatok előtt ál- valaki nem tudna eleget tenni kilogrammért. Azon termelők lanak. A feladatok végrehaj­ a közgyűlés ezen határozatának, részére akik egyáltalán nem fájának egyik fontos tényezője úgy a trágyamennyiség értékét rendelkeznek napraforgó vető­­n jól megfontolt és körültekin- befizeti a pénztárba és a vezető m , kölcsönt biztosít A tőén összeállított termelési terv, tanács ebből az összegből gon­­gol*’ K “ A kollektív és társas gazda- doskodik a terület megtrágya- szerz­ődés megkötésekor 5000 lej Ságok tagságát napok óta ez zásárul, előleget folyósít azoknak, akik foglalkoztatja, ezt vitatják. A Vita során szó esett a cu- 10.000 kilogramm napraforgóra Január 21-én beszél­i meg a borrépa terméshozamának fe- kötnek szerződést. ASRlésán?oretár^alé gazda Vsás­kozásáról is­ Elhatároztak, hogy Mindezek mellett az állam Petőfi Sándor tarsas gazdaság hektáronként, legkevesebb 2­0 állítási költsége tagsága is. A tervben megható­ vagon cukorrépát fognak tér- megtenni a számítási költségé­kozott feladatok megvalósításá­ „.­­ En­nek megvalósításáért ket is- 10 tonnánként 700 lej fű­ért - a közgyűlésen elhangzott Sh­ározzák hogy h a fahamut vardíjat biztosít, javaslatok alapján intézve- összegyűjtik és a közösen vetett Amint a fentiekből is láthat­ni tervet állították össze, cukorrépát a műtrágyán kívül jók, az állam a napraforgó ' fiST' & ,ra81’aléve' esetében is előnyös feltételeket is hozott, így többek között el- 1 „ „ ’ .. ... „ teremt a termelőknek, lehetővé zatotTySSi^aSLa szervezik a bSokat és TMso- nagymértékben hozzá fog­já- Bet s ugyanakkor jelenteke­­portokat Ebből a célból a köz-­iutni a tervben előirányzott nyen és készségesen járuljanak gyűlés három brigádvezetőt termelési feladatok megváló- hozzá az állam központosított választotta­sításához, alapjának biztosításához.

Next