Vörös Zászló, 1959. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1959-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai egyesüljetek­ ki P­MP MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTA­NÁCS LAPJA Elit évfolyam 26. (2236.) szám 1959. február 1. vasárnap. ÁRA 20 BÁNI. Az SZKP XXI. kongresszusának munkálatai Hruscsov elvtárs jelentésének vitája A Kreml nagy palotájában továbbfolynak az SZKP XXI. kongresszusának — a kommu­nizmus építői kongresszusának — munkálatai. A küldöttek a teljes egyetértés légköré­ben, gyakorlati és elvszerű leninista szellem­ben vitatják meg N. Sz. Hruscsov elvtárs je­lentését a Szovjetunió 1959—1965. évi népgaz­daság fejlesztésének ellenőrző számairól. A felszólalók — kifejezésre juttatva a pártszer­vezetek, az egész szovjet nép véleményét — azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy a párt által e hét évre kiszabott feladatokat sikere­sen valóra fogják váltani. A január 30-i délelőtti ülésen L. I. Brezs­­nyev elnökölt. Elsőnek A. I. Gajevoj, a Dnyepropet­­rovszk tartományi pártbizottság titkára szólalt fel. A. I. Gajevoj beszédében rámutatott arra, hogy figyelembe véve a párt és a nép valóban történelmi jelentőségű győzelmeit, nyilvánvaló a nagy jelentősége a Párt Központi Bizottsága határozott akcióinak, amellyel leleplezte és félreállította a Malenkov—Molotov—Kagano­­vics—Bulganyin—Sepilov frakciós egységbontó csoportot, amely megkísérelte megakadályozni a Szovjetunió Kommunista Pártja leninista vonalának alkalmazását az összes fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. A továbbiak során A. I. Gajevoj foglalko­zott a Dnyepropetrovszk-tartomány nagyszerű ipari és mezőgazdasági megvalósításaival. Ezután került sor M. A. Szuszlov, az SZKP KB Elnöksége tagjának beszédére. M. A. Szuszlov foglalkozott azokkal a történelmi je­lentőségű győzelmekkel, amelyeket a XX. és XXI. kongresszus között a népgazdaság ösz­­szes ágaiban megvalósítottak. „Az egész világ elismeri a szovjet kultúra, tudomány és tech­nika ragyogó sikereit, amelyeket betetőznek a szovjet mesterséges holdak és a nap körül keringő első mesterséges bolygó.“ A szónok a továbbiak során hangoztatta. (Folytatása a 8. oldalon) Munkások, technikusok és mérnökök a minél nagyobb megtakarításért Nyolc bukaresti vállalat munkaközösségének felhívása az ország valamennyi munkásához, technikusához és mérnökéhez! A munkatermelékenység növelésével, az önköltségi ár csökkentésével, a nyers­ segéd é­s hajtó- és fűtőanyag fajlagos fogyasztásának csökkentésével, a termékek minőségének javítá­­s­ával 10 millió lej megtakarítás eléréséért! I­ ­*L Az RMP KV 1958 november 26—28-i plenáris ülése azt a feladatot tűzte az ipari válla­latok munkaközössége elé, hogy érezhetően csökkentsék a ter­mékek önköltségi árát. A ple­náris ülésen előterjesztett be­számolójában Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs rávilágított az ön­költségi ár csökkentésének nagy jelentőségére államunk felhalmozásának növelésében, népgazdaságunk fejlesztésében és a dolgozó nép életszínvona­lának emelésében. Gh. Gheor­­ghiu-Dej elvtárs hangsúlyozta, hogy a termelési költségek le­szállításáért vívott harc nép­gazdaságunk minden ágában központi gazdasági feladat. Gyáraink és üzemeink munká­sai és műszaki szakemberei lelkesedéssel válaszoltak a párt felhívására és arra törekednek, hogy a szocialista verseny fel­lendítésével minél nagyobb megtakarításokat valósítsanak meg a termelésben. Ennek ér­dekében fokozottabb erőfeszíté­seket tesznek a belső erőtarta­lékok gazdaságosabb értékesí­téséért, a munkatermelékeny­ség növeléséért, a nyers- és segédanyagok fajlagos fogyasz­tásának csökkentéséért, a ter­mékek minőségének javításáért. A napokban a főváros 8 vál­lalatának munkaközössége népi demokratikus államunk szocia­lista felhalmozásának növelé­séért hazafias kezdeményezést indított újra. Felhívást intézett az ország valamennyi vállalatá­nak munkaközösségéhez, hogy minden munkás, technikus és mérnök erőfeszítéseinek fokozá­sával és képességének sokol­dalú fejlesztésével minél na­gyobb megtakarításokat érjen el. A nyolc vállalat munkaközös­sége, pártunk KV plenáris ülés Augusztus 23 üzem Republica üzem Semanatoarea üzem Május I műhelyek Kirov vállalat Jilava gumikombinát Solex fémfeldolg. váll. Flacara Rosie gyár, se határozatának szellemében nyílt alapszervezeti üléseken és szakszervezeti csoportok kere­tében elemezte az ez évi terv­feladatokat. A gyűléseken részt­vevők gyakorlati példákkal mu­tattak rá, hogy minden válla­latban számos lehetőség van terven felüli megtakarításokra, a termelékenység emelése, a nyers-, segéd-, fűtő- és hajtó­anyag fajlagos fogyasztásának csökkentése révén, így például az Augusztus 23 üzemben 24 tonna acélt, 170 tonna öntött vasat, 54 köbméter faanyagot, 263 tonna fűtőanyagot, 2250 kW-óra villamosenergiát taka­ríthatnak meg terven felül. A Semanatoarea üzemben 150 tonna hengerelt árut, 30 tonna cinktáblát, 20 tonna öntött vasat, a Kirov cipőgyárban, pe­dig 4.050 négyzetméter bőrt, 1940 kg talpat, 186 tonna fűtő­anyagot és 35.000 kW-óra villa­mosenergiát takaríthatnak meg. A munka termelékenységének emelésével, a nyers- és segéd­anyagok fajlagos fogyasztásá­nak leszállításával a főváros többi vállalatainak munkásai, technikusai és mérnökei is je­lentős megtakarítást valósít­hatnak meg. A főváros 8 vállalatának munkaközössége felhívásában elhatározta, hogy ebben az év­ben a szocialista versenyt a következő jelszó szellemében szervezi meg: „minden munkás, technikus és mérnök minél na­gyobb megtakarítást valósítson meg a munkatermelékenység növelésével, a nyers-, segéd-, hajtó- és fűtőanyag fajlagos fogyasztásának csökkentésével, a termékek minőségének ja­vításával“. A vállalatok munkaközössége a következő megtakarításokra vállalkozott: 6.630.000 lejt 2.500.000 „ 1.800.000 „ 1.500.000 „ 1.400.000 „ 1.000.000 „ A munka termelékenységének emeléséért, a nyers-, segéd-, fűtő- és hajtóanyag fajlagos fogyasztásának csökkentéséért hozott intézkedések megvalósí­tásával a főváros 8 vállalatá­nak munkaközössége 16.000.000 lej terven felüli megtakarítást valósít meg. A fenti üzemek munkaközös­sége felhívja az ország vala­mennyi üzemének, gyárának munkásait, technikusait és mér­nökeit, hogy karolják fel kez­deményezésüket és csatlakoz­zanak a felhíváshoz, minden munkás, technikus és mérnök minél több terven felüli meg­takarítást valósítson meg ha­zánk felvirágoztatásáért.1 731.000 „ 1700.000 „ Minél több fémet az országnak Hatalmas hazafias mozgalom van kibontakozóban az ország legnagyobb kohászati kombi­nátja, a vajdahunyadi kombi­nát munkásainak, technikusai­nak és mérnökeinek a kezde­ményezésére. A vajdahunyadi kohászok örömmel fogadták az RMP KV 1958 novemberi plenáris ülésén kijelölt, szocialista iparunk fo­kozott ütemű fejlesztését célzó feladatokat. Az 1959. évi terv­feladatok megvitatásakor azt is elemezték, milyen lehetőségeik vannak az idei termelési terv­feladatok teljesítésére és túl­szárnyalására. Még 1958 decem­berében az elmúlt évi eredmé­nyek alapján tanulmányozták, milyen intézkedéseket kell ten­niük a termelést gátló akadá­lyok elhárítására. Kitűnt, hogy a kombinátban nagy lehetősé­gek vannak a kohók, martin­kemencék, hengersorok és a többi kohászati gépcsoportok kihasználási mutatószámainak fokozására. Abból kiindulva, hogy a mun­ka jobb megszervezésével és a termelési folyamatok hozzáértő irányításával a gépcsoportok kihasználási mutatója a terv­hez képest legalább 10 száza­lékkal növelhető, a vajdahu­nyadiak vállalták, hogy az idén terven felül az alábbi termé­keket állítják elő: 30.000 tonna kohászati kok­szot, 20.000 tonna dúsított vas­ércet, 20.000 tonna nyersvasat, 40.000 tonna martin­ acélt, 5.000 tonna villamosacélt, 40.000 tonna acéltömböt, 6.000 tonna hengerelt acélt, 800 ton­na kátrányt, 200 tonna olvasz­tott ként és 420 tonna tiszta benzent. Még azt is vállalták, hogy a munka termelékenységét 5, az 1958-as színvonalhoz viszonyít­va pedig 27 százalékkal emelik, s a termelés túlszárnyalásával, a termelékenység növelésével, a fajlagos fogyasztás csökkenté­sével az idén több mint 12 mil­lió level leszállítják az önkölt­séget. E vállalásokkal egy időben felhívták a resicai kohászokat, csatlakozzanak kezdeményezé­sükhöz, fokozzák a fémterme­lést és ez legyen az 1959. évi szocialista verseny fő célkitű­zése. A resicaiak nem várattak so­káig magukra. A központi la­pok már a pénteki számukban hírül adták, hogy ők sem ma­radnak a vajdahunyadiak mö­gött és csatlakoznak a hazafias mozgalomhoz. Megvizsgálva lehetőségeiket, a resicai kohászok a követke­zőket vállalták: Az idén 8 millió lejjel túl­szárnyalják termelési tervüket és a tervezett önköltségből 40 millió lejt takarítanak meg. A martin acélmű munkakö­zössége vállalta, hogy a kohá­szati agregátok kihasználási mutatójának legalább 10 száza­lékos növelésével 30.000 tonna acélt termelnek, a kohó rész­leg dolgozói 5.000 tonna nyers­vasat, a hengerde munkásai 6.000 tonna hengerelt acélt, kerékabroncsot és korongot, a kokszolók 5.000 tonna kohászati kokszot adnak terven felül. A gépgyártó részleg munká­sai, technikusai és mérnökei vállalták, hogy terven felül 9 C2 típusú ipari mozdonyt, 1000 kilowattos villanymotorokat, 500 tonna öntőformát, 1000 tonna villamosacélt termelnek. A Minszki Lajos ipari vállalat lakatos műhelyének dolgozói is figyelmesen tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának dokumentumait. Növekedik, erősödik mezőgazdaságunk szövetkezeti szektora Januárban új sikerek születtek Több mint 2789 család lépett be a kollektív gazdaságokba és társulásokba 0600 hektárral növekedett a szövetkezeti gazdaságok földterülete Kollektív gazdaságaink, me­zőgazdasági és állattenyésztési társulásaink eredménye eddig sem volt titok az egyénileg gazdálkodó földművesek előtt, de most, az év végi közgyűlé­sek, vezetőségválasztások és az 1959 évi termelési tervek elké­szítésekor még inkább fel­színre kerültek. December és január, a maga sok eseményé­vel, olyan volt az egyéni gaz­dák számára, mint egy gazdag tárlat. Láthatták a kollektivis­ták udvarára beforduló, jól megrakott szekereket, a tele pénztárcákat, egyszóval a meg­elégedettséget, de láthatták azt is, hogy a kollektivisták és tár­sult földművesek, magukévá téve a párt novemberi plenáris ülésének határozatát, milyen , nagy, lelkesítő terveket ková­csolnak. Mindez nagyon sok e­­gyéni gazdát meggondolkozta­­tott és arra késztetett, hogy egyszer s mindenkorra hátat fordítson a kisparcellás föld­művelésnek, így például az alapszervezet javaslatára a görgénysóaknai társulás vezetősége úgy dön­­t­­ött, hogy a társulás év végi közgyűlésére meghívnak több egyéni gazdát, hogy betekint­hessenek a társulás eddigi te­vékenységébe. Az egyéni gazdák szívesen vettek részt a közgyű­lésen és figyelemmel hallgat­ták, hogy mit szándékoznak tenni a társulás tagjai ebben az esztendőben, így többek kö­zött megtudták, hogy a társu­lás közös vagyonának értéke máris meghaladja az 58 ezer lejt s hogy az idén a társulás­nak nem kevesebb, mint 41.000 lej lesz a pénzbevétele. S az e­­redmény nem is maradt el, a közgyűlés után 17 földművescsa­lád kérte felvételét a társulásba. A szövetkezeti gazdaságok eddigi eredményei láttán, vala­mint a mind hatásosabb politi­kai felvilágosító munka ered­ményeként, az utóbbi időben tartományunk több vidékén ör­vendetes jelenség tapasztalható, nevezetesen az, hogy azok a földművesek, akik már régebb beléptek a társulásokba, meg­ízlelték és megszerették a kö­zös munkát, most mind többen és többen kérik felvételüket a kollektív gazdaságokba. Ilyen hírek érkeztek a napokban a Régen rajoni Luc-völgyéből, a dedrádszeszlaki és dedrádi kol­lektív gazdaságokból. Dedrád­­szép­lakon a több éve eredmé­nyesen működő kollektív gazda­ság mellett a tavaszon mező­gazdasági társulás is alakult. A társulás szervezésekor több egyéni gazda kifejezte azt a vé­leményét, hogy most belép a társulásba, hadd lássa, milyen is a közös munka, de ha a kol­lektív gazdaság az idén is — mármint 1958-ban — eredmé­nyesen zárja az évet, akkor a kollektív gazdaságot, a nagy kaput választja. Ezek a gazdák most szerte be is váltják ígé­retüket, mert a kollektív gazda­ság az évet tényleg eredménye­sen zárta, a kollektivisták élet- és kulturális színvonala messze felülmúlta a társult földműve­sekét, így lettek tagjai a kol­lektív gazdaságnak — csak az utóbbi napokban — Pap Ioan, Bakos János, Demeter György, Cimpeanu Ioan és mások. Ha­sonló a helyzet Dodrádon is. Ez a kollektív gazdaság — bár nem olyan idős — évről évre szebb sikereket ér el a közös vagyon gyarapításában, az egy munkaegységre jutó osztalék növelésében. Az eredmények (Folytatása a 3. oldalon)

Next