Vörös Zászló, 1959. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1959-02-06 / 30. szám
Felidézni a film sajátos eszközeivel a nagy Lenin életét és tevékenységét, művészi filmkockák útján alkotni hiteles rajzot a forradalom idején kifejtett gigászi szervező és ideológiai munkájáról, vagy hétköznapi történetekben mutatni be azt, aki „a legföldibb volt a földön élő emberek között“ — kezdettől fogva izgató és egyben felemelő vállalkozást jelentett a szovjet filmszínészek és rendezők számára. Eizensteinnak, a híres „Patyomkín cirkáló“-ja óta, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 10. évfordulója alkalmából mutattak be először, a sok film örökítette meg Lenin személyiségét. És erre a magyarázat nemcsak abban az óriási jelentőségű munkában keresendő, amelyet Lenin a forradalom idején végzett, nemcsak a lenini életmű kimeríthetetlen eszmei gazdagságában, hanem azokban az elszakíthatatlan érzelmi kapcsolatokban is, amelyek a szővő embereket és a világ minden egyszerű dolgozóját Lenin szmélyéhez fűzték. A Leninről szóló történetek szovjet emberek legkedveseb olvasmányai, a forradalom veteránjai Leninnel való találkozásának felélevezítése ünnepi esemény az ifjak életében, akik filmtanúi lehetnek egy-egy ilyen visszaemlékezésnek és természetesen nagy az érdeklődés minden olyan film iránt, melyítek kockáin Lenin alakját láthatják az emberek. A színész, aki Lenin személyiségét eleveníti meg s a rendező, akinek ezt a nagyigényű művészi munkát irányítani kell, ez alkalommal a Történetek Leniszről című film forgatásával kedvenc témájukhoz tértek viszsza, ugyanis mindketten már hosszú évek, sőt évtizedek óta foglalkoznak Lenin személyiségének művészi megformálásával. M. Straub — aki Lenint alakítja — 1937 és 1940 között már többször oldotta meg sikerrel ezt az igen nagy feladatot. Olyan filmsikerek fűződnek a nevéhez, mint a Viborg negyed, A fegyveres ember, valamint a Szverdlov elvtárs. Nem kevésbé ismerős a rendező, Sz. Jutkevics neve sem. Az említett filmek közül a két utóbbit ő rendezte, új filmjükkel az volt a céljuk, hogy minél egyszerűbben, néhány epizódott mutassanak be a munkásosztály nagy tanítómesterének életéből, amelyből kitűnjenek jellemének fő tulajdonságai, az a mély kapcsolat, amely Lenint a tömegekhez fűzte, másrészről pedig az a meleg szeretet, amellyel a szovjet nép Lenint körülvette. Éppen ezért, az eddigi filmektől eltérően, a Történetek Leninről nem nagyszabású történelmi korképet igyekszik megrajzolni, hanem kis epizódokban, egyszerű történetekben költői képet adni Vlagyimir Iljicsről. A film két különálló történetből tevődik össze, az egyik Nyikolaj Erdman és Mihail Volpin szövegkönyve alapján készült és az Októberi Forradalmat megelőző időszakot idézi fel, míg a második, amelynek szövegkönyvét Jevgenyij Gabrilovics írta, Lenin életének utolsó hónapjait eleveníti fel. A cári uralom megdöntése után a reakciós Kerenszkijkormány mindent elkövetett, hogy „ártalmatlanná“ tegye Lenint, sőt még 200.000 rubel vérdíjat is ígértek Lenin letartóztatásáért. A rendőrség kopói az egész várost felkutatták, hogy Lenin nyomára bukkanjanak. Az akkor ismét illegalitásba kényszerütt párt azonban féltő gonddal őrizte vezetőjét. Lenin életének biztonsága az egész párt, az érlelődő forradalom ügye volt. A Központi Bizottság határozatot hoz, hogy Lenin vonuljon illegalitásba, majd később, mikor a rendőrség kopói veszélyeztetni kezdik Lenin biztonságát, Leninnek el kell hagynia az országot és a Finnország felé induló vonat fűtőjének álcázva, túl is jut a határon. A film második történetében a párt és a szovjethatalom létének nehéz napjai elevenednek meg előttünk. Míg Lenin súlyos betegen Gorkij-i házában fekszik, elszánt harc folyik a trockisták és bucharinisták ellen, akik megkísérlik aláásni a párt egységét. Lenin értesül a pártban lévő helyzetről és bár betegsége teljes nyugalmat követel, nem tud csupán szemlélője maradni a harcnak. Moszkvába megy, részt vesz egy üzemi gyűlésen, ahol a trockisták a Központi Bizottság egyik határozatát támadták. Váratlanul felszólal, lerántja a leplet az „ellenzékről“ és rámutat arra, hogy azok a párt és a forradalom megsemmisítésére törekednek. Ezután visszatér otthonába, de a harcok megfeszített izgalmai súlyosan megviselték, életét már nem tudják megmenteni. Lenin meghalt, de a lenini életmű, a lenini eszme kitörölhetetlenül belevésődött az emberek tudatába, ebből merítenek mindig új erőt a szabad és boldog társadalom megteremtéséért, felépítéséért vívott harcukban. A termelés rejtett tartalékainak értékesítése a munkatermelékenység növelésének és ezemköltségi ár csökkentésének fontos tényezője (Folytatás a 3. oldalról) A termelőképesség tökéletes kihasználása szoros kapcsolatban van a dolgozók szakmai színvonalának a kérdésével. Termelő vállalataink gyakorlatából tudjuk, hogy a káderek szakmai színvonalának emelésével rendszeresen emelkedik az üzemek termelőképességének kihasználása, s következésképpen a termelés mérete is. Ismeretes, hogy a sokoldalúan képzett szakember sokkal inkább képes a termelés rejtett tartalékainak a felfedezésére és azok felhasználására, haladó munkamódszerek alkalmazására, újításokra, stb. Az RMP KV 1958 novemberi plenáris ülése különösen hangsúlyozza a káderek szakmai színvonalának emelését és az újító mozgalom támogatását. A gyakorlat azt mutatja, hogy ahol a vállalat vezetősége támogatja a dolgozók kezdeményezését, ott nagy értéket tudnak megtakarítani a népgazdaságnak. így 1958-ban az Encsel Mór üzem dolgozói 131 újítási javaslatot terjesztettek a vállalat vezetősége elé, amelyből 61-et már az elmúlt évben életbe léptettek. A vlahicai vasüzemben pedig 100-at, amelyből 51-et máris alkalmaznak. Ezek az újítások többszázezer lejnyi többletjövedelmet biztosítottak a vállalatoknak. • Amint az elmondottakból kitűnik, a rejtett tartalékok értékesítésének valamennyi formája a termelés méretének a növelését, az egy dolgozóra jutó termelés mennyiségének a növelését, végeredményben tehát a munkatermelékenység növelését célozzák. Ha abból indulunk ki, hogy a munkatermelékenység növekedése a termékek önköltségi ára csökkentésének egyik legfontosabb módszere, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a rejtett tartalékok feltárása egyben az önköltségcsökkentés hatékony módszere is. Mint ismeretes, a termékek önköltségének egyik elemét képezi azon gépek, felszerelések leírási hányada (amortizációja), amelyek részt vesznek az illető termék előállításában. Ha egy sajátos rendeltetésű gép, vagy felszerelés élettartama például egy év, akkor a termékek önköltsége szempontjából nem közömbös, hogy ennek a gépnek az értéke 6.000 db. termékre, vagy 10.000 db. termékre osztódik fel. Világos tehát, hogy a gépek, felszerelések minél jobb kihasználása több terméshez vezet s így a leírási hányadból kevesebb értékrész jut egy termékre. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a vállalatok belső erőforrásai mindhárom formájának, a munkaidő, anyag és felszerelés kihasználásának rejtett tartalékai közvetlenül hatást gyakorolnak a termelés önköltségi árának csökkentésére. Ahhoz, hogy a második ötéves terv végén a munkások, tisztviselők stb. reáljövedelme 30 százalékkal emelkedhessen, minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a termelőegységeink összes belső erőforrásait mozgósítsuk e cél érdekében. A rejtett tartalékok feltárása és azok felhasználása odavezet, hogy megrövidül a tervteljesítés határideje, gyorsul a szocialista építés üteme, emellett elősegíti a munkatermelékenység emelkedését, az önköltség csökkentést s az így felszabadult eszközöket a beruházások kiszélesítésére, új ipari vállalatok építésére fordíthatjuk. Mindezek a dolgozók jólétének a növekedését eredményezik. OLÁH FERENC A városi néptanács költségvetéstervezetének margójára Nemrég a tartományi könyvtárban kezembe került Marosvásárhely 1941-es évi költségvetés-tervezete. Belelapoztam a könyvvastagságú nyomtatott tervezetbe. Többek között azt olvastam, hogy az utak fenntartására, javítására mindöszsze 51.765 pengőt irányoztak elő. Nem nagy összeg. Különösen nem, ha összehasonlítjuk az alábbiakkal, ugyanazon oldal többi adataival: „az országzászló elkészítése 8.500 pengőt igényel“. Erre jutott az ezrekből, de a város fejlesztésére, rendezésére már jóval kevesebb. Talán ezért is fejezte be előadását a költségvetési előterjesztő a következő szavakkal: ...... ez a tervezet tehát csupán arra ad módot, hogy az elodázhatatlan, sürgős feladatok megoldására nyújtson lehetőséget és legszívesebben csontváz-költség előirányzatnak nevezném, amelyről hiányzik a jóízű, kiadós húsz. Ez a találó hasonlat jutott eszembe szombat este a városi néptanács üléstermében, ahol azért gyűltek össze a képviselők, hogy megvitassák Marosvásárhely 1959-es évi költségvetés-tervezetét. A jelentést hallgatva, örömet, megelégedést éreztem, hogy ez a költségvetés-tervezet nem „csont“, hanem „hús“ és jócskán jut belőle, minden marosvásárhelyire. Mert melyik városlakó ne örvendene annak, hogy a város szépítésére milliókat áldoz államunk. S ki ne örvendene annak, hogy mindezt a helyi ipari vállalatok jövedelméből, a tőlük befolyó adóból s nem a lakosság terhes megadóztatásából fedezik. MILLIÓK LAKÁSÉPÍTÉSRE A múlt év végén sokan kiváncsian találgatták, vajon mi esz az idén a lakásfronton Tovább tart-e az elmúlt évben megkezdett nagyméretű lakásépítés? A válasz kedvező. Amint a költségvetési tervezetből is kitűnt, az idén befejezést nyer a Dózsa György utcában a petróleumgyár helyének a beépítése. Több mint száz család kap ebben az évben is itt egészséges lakást, melyeknek az elkészítésére semmivel sem kevesebbet, mint 2,.000.000 lejt költenek. A város másik felében, a November 7 utcában is 2.500.000 lejjel folytatják a megkezdett nagyméretű lakásépítést, így sorolhatnánk tovább a milliókat, melyeket az új, emeletes épületek elkészítésére fordítanak. UTCÁK. TEREK KARBAN-luaiuaijw-. . - - v , * TARTÁSA, RENDEZÉSE Már a múlt évben megkezdődtek a nagyméretű városszépítési munkák. A Roosevelt-téren elhaladók most, a télen is felfedezik a nagy változást. Azonban nemcsak a város belső része szépült meg, hanem a távolabbi mellékutcák is. Aszfaltburkolatot kapott a Gát, a Mező és számos más utca. A Szabadság út végén, az új munkásnegyedben ezelőtt egy évvel még kopár szemetes rész volt, a tavasszal már a park zöld fűje és színpompás virágai díszítik ezt a helyet is. Az idén ilyen célokra közel 6.000.000 lejt költ a városi néptanács. Ez azt jelenti, hogy az 1959-es év első felében befejeződik a Sztálin-tér átépítési munkálata. Szebb, sokkal szebb lesz a Sztálin-tér, mint azelőtt. Erről máskülönben néhány nap múlva meggyőződhetnek azok is, akiknek kételyeik vannak. Ugyanis készül a Sztálin-tér makettje, amelyet valamelyik főtéri üzlet kirakatában helyeznek el. De ebből a 6.000.000 lejből jócskán jut a városszéli utcák karbantartására, rendezésére is. A zöldövezetek bővítésére, a közvilágítási hálózat kiszélesítésére is több százezer lejt költenek. S milliókban lehet számolni azt is, amit közegészségügyi, tanügyi célokra költ a város vezetősége ez évben. Az ülésszakon a képviselők afelett vitatkoztak, hogyan lehet e tekintélyes összeget minél hasznosabban, gazdaságosabban felhasználni. Különböző vélemények, megjegyzések hangzottak el, de valamennyi ezt a célt szolgálta. Végül is megegyeztek: mozgósítják a város lakóit, hogy önkéntes munkával járuljanak hozzá a városszépítési és lakásépítési tervek megvalósításához. M. B. ■ : # a Csíkszeredát szabó kisipari termelőszövetkezet a lakosság tudomására hozza, hogy rendelő osztályai» 30V0S ffiéSE megrendelnáliK m és törli rúnák, siti. — A Petőfi Sándor utca 20 szám alatti épületben az első osztályú férfi divatszabóság Sipos Ferenc mester vezetésével, (telefon 76). — Az első osztályú női kabát és kosztüm osztály Lázár József mester irányításával. — A női ruha szabóság Magyari Teréz mester vezetésével, (Telefon 390). — A szűcs részlegen Bassa Ferenc mester gondoskodik a bőrkikészítés, festés és feldolgozás munkáinak legjobb minőségéről. — A másodosztályú férfi ruhaszabóságot Gál Joachim mester vezeti Cosbuc utca 5 szám alatt (Telefon 352). — A másodosztályú férfi ruhaszabóság Albert Dezső irányításával Cosbuc utca 6 szám alatt dolgozik. — A másodosztályú női, férfi és gyermekruha osztály a Dózsa György utca 5 számú házban biztosítja a legjobb kiszolgálást. — Vegyes szabóság nyilt Karcfalván és Csicsótoán. — Valamennyi szabóság a szövetkezet és a rendelők anyagából egyaránt vállalja a legjobb minőségű munkát.