Vörös Zászló, 1959. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1959-03-01 / 50. szám

Kollektív gazdaságainkban virágzásnak indult az­­állattenyész­tés is. Most már mindenütt kiváló fajállatokat tenyésztenek, amelyeknek évről évre nagyobb a hozamuk. Amint grafikonunk szemlélteti, 1951-hez viszonyítva a kollektív gazdaságok szarvas­marhaállománya 1958-ig 277 százalékkal növekedett. Az idén 105 hektáron termesztünk cukorrépát Arra kértek, írjam meg a Vö­rös Zászlóba, hogyan foglalko­zunk kollektív gazdaságunkban a cukorrépa termesztésével. Mindenekelőtt azt kell el­mondanom, hogy a maksai ha­tárban körülbelül 1935 óta ter­mesztünk cukorrépát és nem kis eredménnyel. Nagyobb mennyiségben azonban csak a felszabadulás után, különösen 1956 és 1958-ban vetettünk cu­korrépát s községünk viszony­latában kollektív gazdaságunk termesztett a legnagyobb terü­leten és legnagyobb mennyiség­ben „fehér aranyat“. Nem tu­dom, ki nevezte el így a cu­korrépát, de találóan tette, mert kollektív gazdaságunknak is a cukorrépatermesztésből volt a legnagyobb jövedelme. 1958- ban például 60 hektár termése után (közel 94 vagon) 329.607 lejt, 94 mázsa cukrot, nagy mennyiségű répaszeletet, répa­­csutkot kaptunk. Ezt csak azért írom le, hogy mindenki lássa: érdemes cukorrépát termeszte­ni, államunk érdekeltté tett eb­ben valamennyiünket. 1959-ben már 105 hektáron fogunk cukorrépát termeszteni. Miért? Alaposan tanulmányoz­tuk az RMP KV 1958 novemberi plenáris ülésének határozatait s különösképpen az idevágó ré­szeket. Igazat adtunk Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak s megvallom, hogy egy kicsit szégyenkeztünk is amiatt, hogy eddig a lehetőségeinkhez mér­ten kevés cukorrépát termesz­tettünk. Lám, az állam jól meg-­­ fizeti s mi mégis adósok ma­radtunk, pedig országos kérdés ez. Szóval, ez az egyik oka an­nak, hogy ebben az esztendő­ben már 105 hektárra emeltük a cukorrépával bevetett terü­letet.­­A második szempont a jöve­delem növelése és a takarmány biztosítása volt. A répaszelet és a répacsutka igen jó takar­mány, ezt minden gazdálkodó tudja, s ha valaki rövid számí­tást végez, hamarosan rájön arra, hogy milyen nagy meny­­nyiségű takarmányhoz jutunk a 105 ha termése után. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs arra is felhívta a figyelmünket, hogy a cukorrépa vetésterületé­nek növelése mellett fokozni kell a hektárhozamot is. Mintha csak a maksai kollektív gazda­ságra gondolt volna. Igaz, hogy nem tettünk meg mindent en­nek érdekében. Ezért megvitat­tuk a hektárhozam növelésének lehetőségeit s megállapítottuk, hogy a tavalyi másfél vagonos termés helyett az idén elérhet­jük a hektáronkénti 21.000 kg­­os átlagot. Hogyan? Három mezei brigádunk van s vállal­ták, hogy 4—4 hektáron elérik a 3—3,5 vagonos átlagot. Ezt persze az idén csak kísérletkép­pen tesszük s ha beválik, jó­(Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai egyesüljetek­l rmm­mrMMHhmmmiES A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA VIII. évfolyam 50. (2260.) szám. 1959. március 1. vasárnap. ÁRA 20 BÁNI. P­­rm­­a a­rr­a« B»fo­rr­s­r­a Bővül, erősödik mezőgazdaságunk szocialista szektora Előbbre lépnek a kisbaconiak Amint arról már hírt adtunk, Kisbacon is a szövetkezeti fal­vak sorába került. Február 21- én történt a nagy esemény, a­­mikor a még kint lévő mintegy 90 család döntött jövője fölött és határozottan elindult a kö­zös gazdálkodás útján. Többen a kollektív gazdaságba kérték felvételüket, mások a társu­lásba. Február 22-én a társulás rendkívüli közgyűlésén a kol­lektivisták kivételével az egész falu megjelent. A közgyűlés az új tagok felvételi kérvényét vi­tatta meg és fogadta el s ezzel egyidejűleg kibővítették a ve­zető tanácsot is. Napirenden szerepelt azonban egy másik kérdés is: a közös vagyon lét­rehozása. A társult földműve­sek úgy döntöttek, hogy egyelő­re annyi pénzt adnak össze, hogy abból 50 juhot vásárolhas­sanak s ugyanakkor megsza­vazták azt is, hogy a belépési díj 20 lej lesz. Ez nagymérték­ben növeli a társulás közös va­gyonát. A hozzászólások során több értékes javaslat hangzott el, így többek között Benkő Zoltán (külső) hozzászólásában elmondotta, hogyha annak ide­jén, vagyis 1953-ban egész föld­területével belépett volna a kollektív gazdaságba vagy a társulásba, akkor ma nem ke­vesebb, mint 30 ezer lejjel len­ne több pénze, ennyire vásárol­hatott volna időközben ruhát, bútort, ennyi pénz erejéig él­hetett volna jobban. Mindezzel — amint mondotta — csak most vetett számot, de pótolni akarja a mulasztást. Kijelen­tette, hogy juh vásárlásra haj­landó akár 300 lejt is felaján­lani. Hasonlóan nyilatkoztak Boda Ferenc, Benedek József, Benedek Sándor és mások is. Nem kétséges, hogy a kisba­­coni társulás, taglétszámban gyarapodva, gazdaságilag meg­erősödve, gyorsan pótolja az eddigi mulasztásokat. (MÁTYÁS GERGELY) 10 tonna tejporral adtak többet február­ban a remetei tejpor­­gyár dolgozói Annak ellenére, hogy február csak 28 napos, és hogy január­ban nem sikerült az összterme­­lési tervet 100 szándékra telje­síteni, a remetei tejporgyár lelkes munkaközössége február­ban behozta az elmúlt havi le­maradást és 10 tonnával több tejport gyártott. Vajat pedig 0,5 százalékkal termelt többet, mint amennyit a terv előír. Kimagasló ered­­mények a palota­ijai UIL vállalatban Mivel a vállalat fűrészipari termékének nagy része export­áru, a dolgozók nagy hang­súlyt helyeznek a termék minő­ségére. A jó minőségért vívott harc eredménye, hogy a válla­latban majdnem minden fű­részcsarnoki brigád 2,3 száza­lékkal csökkentette a műszaki selejtet. A tervteljesítés terén is szép eredményeket értek el a brigá­dok. Menyhárt József 15 tagú brigádja napi normáját 131 százalékra teljesíti s munkájá­nak minősége is kifogástalan. Ugyancsak eredményes munkát végeznek az Ivácsony István brigád tagjai is. Havi tervüket 117 százalékra teljesítik, míg napi normájukat 121 százalék­ra. A fenyőfa fajlagos kihaszná­lásában is értek el eredménye­ket a palotailvai UIL dolgozói. Az átlagos kihasználás eléri a 0,650 köbméter fűrészárut köb­méterenként. Ivácsony István gáteres brigádja egy köbméter rönkből kivágja a 0,651 köbmé­ter fűrészárut. Ugyancsak a fűrészáru mennyiségének növe­lését szolgálja a kettős cirkula, mivel fó kezelésével lehetővé te­szi a szélhulladék jelentős csök­kentését. Pomjánek János bri­gádja ért el kiemelkedő ered­ményeket, mivel jelentősen csökkentette a cellulózé és hul­ladék százalékát. A brigád min­dig túlszárnyalja előirányzatát, így az elmúlt napokban is 13 százalékos túlszárnyalással dol­gozott. A vállalat minden dolgozója arra törekszik, hogy er­edmé­­nyeivel minél nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a terv túl­szárnyalásához. A pártszervezetek a tavaszi mezőgazdasági kampány előkészítésének irányítói A párt második kongresszusa azt a feladatot tűzte a párt­­szervezetek elé, hogy minden erejüket összpontosítva harcol­janak a mezőgazdaság fejlesz­téséért, a növényi és állati ter­mékek mennyiségének növelésé­ért. Az RMP KV 1958 november 26—28-i plenáris ülése újabb feladatokat határoz meg a cu­korrépa és az olajos magvak termesztésének növelése érde­kében. E feladatoknak csak úgy le­het eleget tenni, ha a tavaszi kampányt a legnagyobb gond­dal, felelősségérzettel készítik elő, ha a tavaszi mezőgazdasági munkákat idejében és jól vég­zik el. A tavaszi munkák sikere az állami gazdaságokban, kol­lektív gazdaságokban és társu­lásokban nagyrészt attól függ, hogy a traktorok és a mezőgaz­dasági gépek hogyan működnek. Alig néhány nap választ el a tavaszi munkálatok megkezdé­sétől. A pártszervezetek tehát nagy figyelmet kell hogy fordít­sanak a traktorok és mezőgaz­dasági gépek javítási munkála­tainak befejezésére. A február 21-i jelentések alapján a szár­­hegyi, csíki és marosvásárhelyi gép- és traktor állomásokon be­fejezték a traktorok javítását. Egyes GTA-k azonban lemarad­tak nemcsak a traktor, hanem más mezőgazdasági gépek javí­tásával is. A régeni GTA-nál például a traktorok 71, az ekék 47, a vetőgépek 64 százalékát javították meg, a porirányítók javításához még hozzá sem kezdtek. Ugyancsak lemaradtak a gépek és traktorok javításával a sepsiszentgyörgyi, az udvar­helyi és a kézdivásárhelyi GTA-k. A fenti gépállomások pártalapszervezetei és vezetősé­gei tegyenek azonnali intézke­déseket a javítási munkálatok befejezésére, s a tartományi néptanács illetékes szervei se­gítsenek a hiányzó alkatrészek sürgős beszerzésében. Minden ci­igáddan­, traktoristával ismer­tessék meg a tavaszi munkák­ban rá háruló feladatokat. Meg kell tartani mindenütt a GTA tanácsüléseket s hasznosítani az itt felvetett javaslatokat. A kampány idejére szükséges cse­realkatrészeket már most be kell szerezni, hogy azok hiányá­ban a legnagyobb munkálatok idején ne álljanak a gépek és traktorok. Biztosítani kell az éjjeli- és nappali váltást, hogy a gépeket a lehető legjobban ki­használhassák. A javítás befe­jezése után jegyzőkönyv alap­ján vegyék át a gépeket és trak­torokat s még egyszer vizsgál­ják felül a javítások minőségét. Súlyos lemaradás észlelhető­ a munkaszerződések megkötésé­ben is. A szárhegyi, régeni és marosvásárhelyi gépállomások a munkálatok alig 50 százalékára kötötték meg a szerződést, de nem állnak sokkal jobban a sepsiszentgyörgyi és kézdivásár­helyi gépállomások sem. Szük­séges tehát, hogy a vajon­ párt­­bizottságok és a pártalapszer­­vezetek nagyobb figyelmet for­dítsanak a gép- és traktorállo­­mások tavaszi előkészületeire. Az állami gazdaságok már jobban előkészültek a tavaszi kampányra. A bátosi, szentki­rályi, a marosszentgyörgyi és vargyasi gazdaságok kivételével mindenütt elvégezték a gépek és traktorok javítását. A vető­magvak tisztítása befejezés előtt áll. Trágyázási tervüknek is nemsokára eleget tesznek. Az állami gazdaságok alapszerve­zetei úgy irányítják a gazdasá­gok vezetőségét, hogy a még hátralévő előkészületeket sürgő­sen fejezzék be s ahogy az idő engedi, elsőkként fogjanak hoz­zá a tavaszi munkákhoz. A jó minőségű és tiszta vető­mag döntően befolyásolja a terméseredményt. A pártszerve­zetek és a néptanácsok végre­hajtó bizottságai idejében intéz­kedjenek, hogy a csávázó és (Folytatás a 3. oldalon) C­supor Lajos elvtárs találkozója, gyergyóalfalvi választóival A kora délutáni órákban meg­telt az alfalvi kultúrotthon nagyterme. Akik csak tehették, eljöttek Csupor elvtárs találko­zójára a választókkal. A gyűlés előtt azok, akiknek panaszuk volt, előadták és kérték a nagy­nemzetgyűlési képviselőt, hogy segítsen megoldani kérésüket. Csupor elvtárs meg is ígérte, utánanéz, hogy mindazokat a kéréseket, amelyek jogosak és a törvényes keretek között el­intézhetők, a lehető legrövidebb időn belül orvosolják. A gyűlés az esti órákban kez­dődött. A falu népe nagy fi­gyelemmel hallgatta Csupor elvtárs előadását a nemzetisé­gi kérdésről. Az előadás után többen fel­szólaltak. Egyöntetűen kinyil­vánították véleményüket, hogy sorsuk jobbrafordulását a párt szerető gondoskodásának kö­szönhetik. Ma nincs nemzeti el-­­nyomás hazánkban, szigorú tör­vények tiltják a nemzetiségi uszítást, minden olyan kísérle­tet, mely az együttélő különbö­ző nemzetiségű dolgozók barát­ságának megbontására irányul. A nemzeti kisebbségek egyenlő jogokat élveznek a román nép­pel és közösen építik mindany­­nyiunk boldog életét. Ezeket mondták el a dolgozók és arra kérték Csupor elvtársat, hogy ha teheti, jöjjön el máskor is és tartson ilyen értékes és ta­nulságos előadást. A gyűlés befejezése után se széledtek el a földművesek, még elbeszélgettek képviselőjükkel a község ügyes-bajos dolgairól. Értékes javaslatokat terjesztet­tek elő, s felajánlották hozzá­járulásukat azok megvalósítá­sához. A lelkes hangulatú megbeszé­lés a késő esti órákban ért vé­get. Minél több megtakarítást válaszolnak az MSZ tartományi bizottságának felhívására­ ­A Minszki Lajos vállalat IMSZ alapszervezetének tagjai a párt­­alapszervezet irányításával ta­nulmányozták az RMP KV 1958 november 26—28-i plenáris ülé­se, valamint az IMSZ KV VI. plenáris ülésének határozatát, s egyöntetű elhatározással kap­csolódtak be a nyers-, segéd- és fűtőanyagok és más költsé­gek csökkentéséért, valamint a munkatermelékenység növelésé­ért indított mozgalomba. A vállalat ifjúsága a követ­kező megtakarításokra vállalko­zott: a resicai ifjak kezdemé­nyezését követve, 32.000 kg, 57.600 lej értékű fémet takarí­tanak meg. A brailai „Progre­­sul“ üzem ifjúsága kezdeménye­zésének felkarolásával, 51.000 lej értékű megtakarításra tettek vállalást. Az ifjak szakmai szín­vonalának emelésével, a nyers- és segédanyagok fajlagos fo­gyasztásának csökkentésével, hengerelt acélt, öntvényt, kok­szot, fűtőanyagot, villamosener­giát stb. takarítanak meg. A megtakarítás értékéből 450 idb párhuzamos satut gyártanak terven felül. Ugyanakkor válla­lást tettek 161.600 kg ócskavas gyűjtésére, 50.640 lej értékben. Az Encsel Mór ifjúságának kez­deményezésére beindított ifjú újítók versenyében, a megfelelő újítások és ésszerűsítések azon­nali alkalmazásával 65.000 lej értéket takarítanak meg. A megtakarítási eredmények foko­zásáért 5 IMSZ munkabrigádot szerveztek, amelyek hazafias önkéntes munkában vesznek részt, mintegy 30.000 lejjel nö­velik a megtakarítások értékét. A fenti megtakarítások­ összér­téke 255.640 lejt tesz ki válla­lati viszonylatban.

Next