Vörös Zászló, 1962. augusztus (14. évfolyam, 181-206. szám)

1962-08-02 / 182. szám

Az agronómus álljon hivatása magaslatán Pártunk azt a nagyszerű felada­tot bízta a mezőgazdasági szak­emberekre, hogy a kollektív gazdaságokban, ahol a termés sorsa eldől, segítsék a kollekti­vistákat nagy terméshozamok el­érésében, a bőség, a jólét meg­teremtésében. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy az új agro­­zootechnikai módszerek bevezeté­sének élharcosai legyenek és nap mint nap kellő szakmai tanácsok­kal lássák el a kollektivistákat a soron lévő munkálatok elvégzésé­ben, hogy ősszel, amikor számba veszik egy dolgos esztendő ered­ményét, ők is elmondhassák: ne­künk is részünk van abban, hogy zsúfolásig teltek a kollektív gazdaság raktárai acélosszemű gabonával, a közös istállók pe­dig szebbnél szebb fajállatokkal. Ehhez azonban az szükséges, hogy az agronómus ismerje a kollektív gazdaság minden dűlőjét, minden darab földjét. Tudja azt, hogy me­lyik mit kíván és cserébe mit vár­hatnak tőle. Minél többet tartóz­kodik kinn a mezőn, a kollekti­visták között, annál eredménye­sebb a munkája, mert nemcsak a kollektivisták tanulnak tőle, ha­nem ő is megismer olyan tudni­valókat, amelyekre sok éves ta­pasztalatuk tanította meg dolgo­zó földműveseinket Ezért vála­szoltak a mezőgazdasági szak­emberek ez év tavaszán olyan nagy lelkesedéssel pártunk felhí­vására és cserélték fel íróaszta­laikat a kollektív gazdaságok nagy kiterjedésű földjeivel. Tar­­tományszerte több mint 250 ag­rármérnök, zootechnikus, állator­vos ment falura, hogy közvetlen részese legyen a bőséges kenyér­ért vívott nagy csatának. A kollektivisták mindenütt nag­­örömmel fogadták a mezőgazda­sági szakembereket. Megfelelő la­kást, jó munkakörülményeket biz­tosítottak számukra. Pártunk és kormányunk olyan megbecsülés­ben részesíti őket, amilyenre még nem volt példa ebben, az ország­ban. Cserében jó munkát, oda­adást kér tőlük Azt, hogy a szé­les kollektivista paraszti tömege­ket szoktassák rá a tudományos gazdálkodásra, hogy a földműves bátran alkalmazza a technika leg­újabb vívmányait. • Közel öt hónap telt e­l azóta. Már beérett a szakemberek és kol­lektivisták együttműködésének el­ső gyümölcse. A tavasszal leg­több helyen, idejében, az agro­technikai szabályoknak megfelelő­en vetették el a magot, utána pe­dig szakszerűen, ápolták. Az al­­falvi kollektivisták például ag­rármérnökük javaslatára az idén először végeztek vegyszeres gyom­irtást, s az eredmény: ilyen szép tiszta gabona régen nem volt az alfalvi határban.. Hasonló példát még sokat lehetne felhozni tar­tományunkból. Mezőgazdasági szakembereinknek is nagy része van, abban, hogy a közös földek dús kalászokat teremtek. Számos olyan agrármérnököt említhetnénk meg, akik már az elmúlt néhány hónap alatt kivívták a kollekti­visták elismerését, megbecsülését, s azt lehet mondani az egész gazdaságon látszik kezüknek, szakmai tanácsuknak a nyoma. A fiatal gernyeszegi kollektivisták nagy megelégedéssel beszélnek Szabó Istvánról, gazdaságuk ag­rármérnökéről. Szabó István a kollektivisták kérésére nem saj­nálta az állami gazdaság főmér­nöki tisztségét felcserélni a kol­lektív gazdasággal, s az állami gazdaságban szerzett tapasztalata­it igyekezett közkinccsé tenni, hogy azok alkalmazásával már az első évet gazdag eredmények­kel zárhassák a gernyeszegi és körtefáji kollektivisták. Neki is nagy része van abban, hogy a gernyeszegiek a vajon élenjáró egységei közé küzdötték fel ma­gukat. Rászolgált a kollektivisták meg­becsülésére Ardeleanu Ioan ag­rármérnök is. Állandóan kinn, van a határban, a kollektivisták kö­zött,­­szakmai tanácsokkal látja el őket. A gazdaság vezető ta­nácsa mindenben kikéri vélemé­nyét. A gerebenesi kollektivisták magukénak vallják­ a nagycsa­lád tagjának ezt a fiatalembert. Éppen ezért elhatározták, hogy új lakást építenek számára, hadd legyen saját otthona, ahol munka után kipihenheti magát, tanulhat. Mezőgazdasági szakembereink az elmúlt hónapok alatt arról is meggyőződhettek, hogy egy­­maguk nehezen tudnak megbírkóz-­ ni a feladatokkal, amelyekkel egy­ 1.500—2.000 hektáros gazdaság szakmai irányítása jár. Szükség van arra, hogy rendszeresen ok­tassák a kollektivistákat, átadják nekik tudásuk legjavát. Ezen a téren követésre méltó példát mu­tatott Balázs Ignác, az alfalvi kollektív gazdaság agrármérnöke, ő nem elégszik meg azzal, hogy napestig a határt járja, beszélget a kollektivistákkal, felhívja a ve­zető tanács és a brigádosok fi­gyelmét a legsürgősebb teendők­re, hanem azt a tudást, amit az egyetem padjaiban szerzett, meg­ossza a kollektivistákkal. Már most, a nyár folyamán szakmai megbeszéléseket kezdeményezett a brigádosokkal. A brigádosok amellett, hogy naponta a mérnök­kel közösen tárgyalják meg a másnapi teendőket, a héten egy­szer megbeszélésre ülnek össze, ahol a mérnök az agrotechnikáról, az állattenyésztés legégetőbb kér­déseiről, üzemszervezésről és más szakmai kérdésekről beszél nekik. Számos példa bizonyítja még a Román Munkáspárt Központi Bizottságának a mezőgazdasági szakkáderek újraelosztásáról szóló határozata helyességét, tanúsko­dik a kollektív gazdaságok agro­­nómusainak eredményes munkájá­ról. A patakfalvi és bergenyei kol­lektivisták például mérnökük, Győr­fi István, illetve Man Ghe­­orghe tanácsára és közvetlen irá­nyításával gyümölcsösöket léte­sítettek a terméketlen hegyolda­lakon; Mikefalván Bucur Lucia agrármérnök a szőlősterület nö­velését javasolta. És így sorol­hatnék tovább azoknak a szakem­bereknek a nevét, akiknek jelen­léte, munkája már érzik a gazda­ságban. Javaslataik megértésre találtak és valóra is váltak. Sajnos azonban még nem min­­denik agronómus találta meg he­lyét a kollektív gazdaságokban. Egyesek nagyon nehezen szakad­nak el az íróasztaltól. Keveset tartózkodnak a kollektív gazdasá­gokban, s így nem tudhat meg­felelő szakmai segítséget adni a soron lévő munkálatok elvégzésé­ben.. Ágoston, Béla, az oroszhegyi kollektív gazdaság mérnöke­ is csak szavakban ért egyet azzal, hogy az agronómusoknak kinn a helyük a kollektív gazdaság­ban, ténylegesen azonban igen keveset törődik a feladataival. Sokkal nagyobb segítséget vár az újfalvi kollektív gazdaság is agrármérnökétől, Darvas Imré­től, aki nem használja fel az egyetemen, majd a Gyergyó ra­­joni néptanács mezőgazdasági osztályán szerzett tudását, ta­pasztalatát a kollektív gazdaság megerősítésére. A vezető tanács többszöri kérésére még július kö­zepéig sem készítette el a takar­mánymérleget. Nem vesz részt a közös gondok-bajok megoldásá­ban. Vagy milyen szakma iránti szeretetről beszélhetnek azok a mérnökök, akik most, a legna­gyobb mezőgazdasági munkák ide­jén vették ki szabadságukat, hagyták magukra a kollektivistá­kat? Szükséges, hogy a rajoni me­zőgazdasági tanácsok is felfigyel­jenek erre a kérdésre. Agronómusnak lenni szép és felelősségteljes feladat. Sok ne­hézséggel kell megbirkózni, de az, aki szereti szakmáját, az em­bereket, a földet, nem hátrál meg. Inkább minden erejét, szakmai tu­dását latba veti azért, hogy egy­re gazdagabban teremjen, a föld, valóra váljanak azok a nagy­szerű feladatok, amelyeket pártunk III. kongresszusának Irányelvei tűznek a mezőgazdasági dolgozók elé. Új kemencét helyeztek üzembe Az azugai samott gyárban a napokban újabb, évente 40.000 tonna tűzálló samott előállítására alkalmas körforgó kemencét he­lyeztek üzembe. Az új gépcsoportot, berendezé­seivel együtt az országban tervez­ték és állítottak elő. A gépcsoport üzembe helyezésével az azugai gyár teljesítőképpessége megkét­szereződik. [Világ proletárjai, egyesüljetek! Az I­MP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja Ara 20 báni XI. évfolyam 182. (3321.) szám. | 1962. augusztus 2. csütörtök | i £ MAI SZÁMBAN: ► ° r í— Szép eredmények a nyers-jj b anyag fajlagos fogyasztó-o­á­rának csökkentésében. (2.­­ ' oldal) ;; [ r- A határozatok nyomában: ›ο f Javulóban a művelődési £ élet az Encsei Mór üzem-' ο | ben. (3. oldal) I Legújabb külpolitikai hí­­g­­­rek (4. oldal) Fellendült az újítómozgalom Az udvarhelyi teagazdálkodási Vállalatnál is­­fellendült az újító­­mozgalom. Egyre több munkás, mérnök és technikus, kapcsolódik be a termelés műszaki színvonalá­nak emelését célzó, mozgalomba. Az év elejétől­ 47 javaslatot ter­jesztettek elő a vállalat dolgo­zói, melyből 31-et el is fogadott az újításokat elbíráló bizottság. A már bevezetett, 26 újítás ré­vén évente közel 60.000 lej meg­takarítást érnek el. A legtöbb javaslatot az iparo­sítási részleg dolgozói nyújtották be. Egyédileg Erős István, Rá­­duly György, Demeter Sándor újítók tűntek ki ötletes javasla­taikkal. A A silótakarmány biztosításáért Az utóbbi években a párt és a kormány intézkedéseinek eredmé­nyeként jelentős sikereket értünk el az állatállomány gyarapításá­ban és hozamának növelésében. Az állatállomány növelésére és feljavítására hozott intézkedések­kel egyidejűleg intézkedés, történt az egyre kielégítőbb­­ takarmány­alap biztosítására is. Évről-évre­ növekedtek a takarmánynövények­kel és kiváltképp a silókukoricá­val bevetett területek. Ennek ered­ményeképpen 1958—1961 között csaknem ötszörösére növekedett a besilózott takarmányok összmeny­­nyisége. Számos állami gazdaság és kollektív gazdaság az ésszerű takarmányozás alkalmazásával — amikoris a más takarmányfélékkel kiegészített silókukorica képezte a téli takarmányozás alapját — rendkívül jó eredményeket ért el. A Suceava tartományi Cojusca-i állami gazdaságban tavaly 218 fő­ből álló tehénállománynál 4052 li­teres átlagos tejhozamot értek el literenként 0,95 lej önköltséggel. Jó eredményeket mutattak fel a Dobrudzsa tartományi pesterai, a Bánát tartományi varjasi, a Kri­­sána tartományi szalárdi és más állami gazdaságok is. Sok kollek­tív gazdaságban is a silókukorica képezte a téli időszakban az ál­latok takarmányozásának alapját. A Központi Mezőgazdasági Kutatóintézet ajánlásai ami jó termékhozamot eredménye­zett. A Dobrudzsa tartományi Pa­­latul Mare-i és Viile Noi-i kollek­tív gazdaságok tavaly több mint 3000 liter tejet fejtek minden egyes takarmányozott tehéntől. A Zootechnikai Kutatóintézet, a Fundulea-i Kísérteti Intézet, vala­mint a kísérleti állomások ered­ményei bizonyítják: a legjobb ered­ményeket úgy lehet elérni, hogy a kukoricát szójával és más hü­velyes növényekkel vegyesen silóz­­zák be. A Fun­dulea-i Intézetben a szó­jával vegyített silókukorica fel­­használásával az egy tehénre eső átlagos tejhozam egyetlen év alatt több mint 1000 literrel növekedett. A Galac tartományi Ruseta-i Zoo­technikai Kísérleti Állomáson 1959- ben,, amikor 6­­ tonna silótakar­mányt biztosítottak minden egyes tehénnek, 2600 literes átlagos tej­­hozamot értek el. 1961-ben, ami­kor átlag 9 tonna silótakarmán­yt használtak, minden egyes takarmá­nyozott tehénnél az átlagos tej­hozam elérte a 4053 litert. A más hüvelyesekkel vegyesen, vetett si­lókukorica termesztése erősen el­terjedt az állami gazdaságokban és a kollektív gazdaságokban egyaránt. Ebben az évben az állami gaz­daságokban és a kollektív gazda­ságokban a tavalyihoz képest nagyban növekszik az állatállo­mány. A saját tenyésztésű állatok megtartásából származó növekedés mellett, a kollektív gazdaságok több mint 100.000 tehenet vásárol­tak, 3 százalékkal túlszárnyalva az évi előirányzatot, valamint 172.000 tehén,borját, 340.000 juhot, stb. A különböző fajtájú állatok állományának és hozamuknak sza­kadatlan növekedése megköveteli a takarmány biztosításáról való fokozott gondoskodást. E célból erre az évre 8.500.000 tonna takar­mány besilózását irányozták elő. Rövidesen megkezdődik a kukori­cának, a legfontosabb silótakar­mánynövénynek a besilózása. (Folytatás a 3. oldalon) Az agrotechnikai szabályok alkalmazásával Rekord­termés a régeni állami gazdaságban A régeni állami gazdaság ada­­fáji részlegén a napokban fejező­dött be egy 10 hektáros búzatábla betakarítása. A mérések elvégzése után az állami gazdaság dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy ezen a területen 5.000 kilogram­mos átlagtermést értek el. Hogyan valósították meg ezt a nagy hektárhozamot? úgy, hogy messzemenően tiszteletben tartot­ták az agrotechnika szabályait. A búza előveteménye lóhere volt. A vetőszántást szeptember 10-én végezték, 28—30 cm mélyen. A szántással egyidejűleg hektáron­ként 300 kiló szuperfoszfátot és 100 kilogramm ammonsalétromot forgattak alá. A vetést szeptember 20-án végezték. Hektáronként­ 240 kiló Bezostata fajta magot hasz­náltak. Vetés után boronáltak. A tavaszi munkák során boronálást, majd hektáronként 70 kilogramm ammonsalétrommal fejtrágyázást végeztek. A vetést egyszer gyom­lálták. Kikeléskor négyzetméteren­ként 600, betakarításkor pedig 530 növényt találtak. A régeni állami gazdaság ered­ménye kétségtelenül azt igazolja, hogy az agrotechnika szabályai­nak szakszerű alkalmazásával ed­dig nem ismert eredményeket ér­hetünk el a hektárhozam növelésé­ben. Szép eredmények Bodonban A nyárádkarácsonfalvi egyesí­tett kollektív gazdaság bodoni részlegén is szép eredményeket ér­tek el a betakarítási és egyéb munkálatokban. 370 hektáron arat­ták le a kalászosokat. Egy 40 hek­táros területen véget ért a nyári mélyszántás s 38 hektáron a má­sodvetés is befejeződött. A szép eredmények elsősorban a jó szervezésnek és a gépek, kom­bájnok teljes kihasználásának tu­­lajdoníthatók.. BOKOR MIHÁLY levelező Javéban végzik a másodvetést A balavásári kollektív gazda­ságban is mindössze 5 nap alatt fejeződött be a búza aratása. A kollektív gazdaság vezető taná­csa gondoskodott a szérűk kije­löléséről és azok felszereléséről. Mihelyt a gabona annyira szárad, megkezdik a hordást és a csép­­lést. Mindezzel párhuzamosan javá­ban végzik a tarlóforgatást és a másodvetést. Eddig 36 hektáron vetették el a magot. A szőkefalvi állami gazdaságban is kombájnok nyomában nagy telj­esítő képességű préselő gépek gyűjtik össze a szalmát. Képünkön: Szabó Sándor traktor­os munka közben, rmmrmrff o rév­ö­onfirm­mrtftra a aao aaaa a a a aa a­a na aaa saa a ouooaou„„„„uuuo aajrarmrowae i ° Akikről keveset beszélünk A t©S©f©miBSfÄk A marosvásárhelyi telefoni palota várótermének fülkéiben egymást érik a beszélgetések­ A felek egy része kissé türel­metlen, más része megértően, fegyelmezetten várakozik. S akik többször is megsürgetik az általuk kért vonal kapcso­lását, talán nem is tudják, hogy egy emelettel feljebb a telefonisták éppen azon fára­doznak, hogy mielőbb teljesít­sék a hívó felek kéréseit. A Tartományi Postaigazga­tóság telefon­osztályán a nap minden szakában műszak van. Talán nincs is olyan pillanat, amikor a hívást jelző lámpács­­kák valamelyike ki ne gyullad­na. „Csúcsforgalom“ idején pedig sok-sok piros „jelzés“ kéri a vonalak kapcsolását. Naponta legkevesebb 1600 „in­duló" és ugyanannyi „érkező" interurbán beszélgetést bonyo­lítanak le a marosvásárhelyi telefonosok. De gyakran ez a szám 1800-ra is felemelkedik. Ezenkívül mintegy 5—600 vo­nallal teremtenek „átmenő" kapcsolatot. A tartományi központnál dol­gozó negyvenhat telefonos munkáját irányító Pasca Silvia és Bíró Berta, az 1-es brigád vezetője, tájékoztat az itt dol­gozók érdekes munkájáról. A hosszú kapcsolótábla előtt csupa fiatal lány és asszony ül. — Miért főképpen fiatalok végzik ezt a munkát ? — Egyrészt, mert érdekesnek találják — hangzik a válasz—, hiszen az egész országgal s olykor külfölddel is „közvetlen" kapcsolatot teremthetnek. Más­részt a munka jellege megkí­vánja, hogy erős, fiatal és egészséges testalkatú egyének végezzék, mert ez csak látszó­lag könnyű, a valóságban nagy szellemi kimerültséget okoz. Valóban, a telefonista egy pillanatra sem hagyhatja el munkahelyét. (A 30­ perces uzsonnaszünet és pihenőidő ISlSUISLSL­g­SJLSISUUISIJLSÍSUIJÍSIUJIJl­ alatt is helyettesítik). Hét in­terurbán vonallal tart állandó kapcsolatot. Ugyanennyi vona­lon dolgozik Valamennyi. S mindenik kezelő azonos időben meghatározott számú beszélge­tést tud lebonyolítani. A táv­beszélgetést kérő olykor azt gondolja, hogy a központnál megfeledkeztek róla. Erről szó sincs, hiszen, a telefonista ér­deke ugyanaz, mint a megren­delőé: minél előbb szabad vo­nalat biztosítani a kért beszél­getéshez. S képzeljük csak el, hogy hat óra alatt egy kezelő 60—70 interurbán beszélgetést bonyolít le. De vannak olyan kiváló kezelők is, akik 100— 110 városközi távbeszélgetés le­bonyolítására is képesek. Közé­jük tartozik Botos Viorica, Bokor Lucia, Sidr­ac Mária, Kántor Ibolya, Barbu Rodica IMSZ-tagok és sok más társuk, akiknek munkájáról elismerés­sel nyilatkoznak a telefonszol­­­­gálat irányítói. Sok a dolga az információs szolgálatnak is, melynek keze­lője szintén egy pillanatra sem hagyhatja el őrhelyét. S ha előfordul, hogy a hívónak nem tud azonnal válaszolni, az csu­pán azért van, mert abban a pillanatban más kérést elégít ki. A hívó természetesen erről mit sem tud, és így elégedet­lenkedik. E rövid cikk nem a telefono­sok védelmében száll síkra, írója csupán azt a célt követ­te, hogy ízelítőt nyújtson e nagy figyelmet, pontosságot igénylő munkából. KÁLMÁN MÁRIA NSLSJLSLSJlSLSJLllUULJLllJLJLSJLSLSLJLjU Pionírház rendezvényei A marosvásárhelyi Pionír­házban ezekben a napokban sorre szünetel a tanulók foglal­koztatása. Ha az idő megfelelő, sportnapokat rendeznek. Ilyen­kor a víkend-telepen és strandon felügyelet mellett vízilabdáz­nak, eveznek és úsznak a gyer­mekek. A szép időt kirándulás­ra is felhasználják. Csütörtö­kön mintegy 25 tanuló a Pio­nírház autóbuszával az ákos­­falvi kollektív gazdaságot láto­gatja meg. , Szombaton és va­sárnap kétnapos kirándulás ke­retében 50 tanuló a galác­si Faipari Kombinátot tekinti meg. Önkéntes egészségügyi aktivisták a szérűkön Tartományszerte gyors ütemben folyik a gabona aratása és csép­­lése. A tartományi Vöröskereszt Bizottság az egészségügyi szer­­­vekkel közösen jóelőre gondosko­dott a szérűk egészségügyi ellá­tásáról. A körorvosok a vörös-, keresztes csoportokat előkészítet­ték e feladatra. Eddig mintegy 2.500 önkéntes egészségügyi akti­vistát képeztek ki, akiknek felada­ta a szérük jó ivóvízzel való ellá­tása, a balesetek elkerülését célzó intézkedések foganatosítása s balesetek esetén az elsősegély­­nyújtás. Ugyanakkor egészségügyi nevelőmunkát is fejtenek ki a dolgozók körében. Hasonló kikép­zésen vettek részt a mezőgazda­­sági egységek szerv felelősei is. 600.000 lej terven felüli jövedelem A borszéki APEMIN Vállalat munkásai, mérnökei és techniku­sai egyik legfontosabb feladatuk­nak tekintik a megtakarítások ér­tékének fokozását, a terven felüli jövedelem növelését. A vállalat munkaközössége vál­lalta, hogy a munka jobb meg­szervezésével, a belső erőtartalé­kok ésszerű felhasználásával és a termelékenység emelésével az év első felében 89­ 000 lej megtakarí­tást ér el s ugyanannyival növeli a terven felüli jövedelmet. Hat hónapi lelkes, szervezett munka után, a vállalat dolgozói 143.000 lejjel csökkentették az elő­irányzott önköltséget és 603.000 lejjel növelték a terven felüli jö­vedelmet. ­□□CJC 31.000 alkatrész megtakarított anyagból A marosvásárhelyi Electro-Mu­­reș Állami Iparvállalatnál az élénk szocialista verseny fő cél­kitűzése a terv mutatók szerinti teljesítése és a minőség javítása. A szocialista versenyben részt­vevő dolgozók szép eredményeket értek el az első félévben. A nyers­anyag ésszerű felhasználásával és a hulladékok értékesítésével csak a számológépkészítő részleg dol­gozói 20.000 lej értékű anyagmeg­takarítást értek el. A megtakarí­tott anyagból 31.440 darab szá­mológép-alkatrészt készítettek. A megtakarítások elérésében kitűntek Nagy Árpád és Kusika Ferenc esztergályosok. Négy nap alatt 14.000 üveg hűsítő ital Az elmúlt napokban Marosvá­sárhelyen is nagy keresletnek örvendett a hűsítő ital és a fagy­lalt. A strandokon és a város kü­lönböző részeiben nagy mennyi­ségben állott a lakosság rendel­kezésére. Az elmúlt négy nap alatt közel 14.000 üveg hűsítő italt és 67.000 lej értékű fagylal­tot fogyasztott a város lakossága. -pacza- ------------­ Jól dolgoznak a gépkezelők Rövidesen a marosbogáti kol­lektív gazdaságban is befejeződik a szalmásgabona betakarítása. A kollektivisták mellett derekasan kivették részüket a munkából a ludasi gépállomás­­traktorosai. A kombájnosok eddig több mint 200 hektárról vágták le, illetve csé­pelték ki a búzát. A többi gépke­zelők a szalma összegyűjtése után 21 hektáron végezték el a tarló­­forgatást és a másodvetést. Rö­videsen még 60 hektáron vetnek másodnövényként silókukoricát. MILNA GHEORGHE levelező ­ Újabb négy falusi­­ ! filmszínházat avattak ]­ ­ Az elmúlt napokban négy új ? t falusi filmszínházzal bővült ? : tartományunk mozihálózata. 1 . Nemrég a Dicső rajoni Leppen- t - ben, a Régen rajoni Alsóköhe- t­é­ren és Taurentben avattak fa­ f­a­lusi filmszínházat. Augusztus­­ • 2-án Balavásáron adják át az •­­ új mozit. Az utóbbiakkal 210­ • • re emelkedett tartományunk fa- ? • lusi filmszínházainak száma. A­­ • nagyszámú falusi mozi mellett * ; tartományunkban hét mozika- ? i raván biztosítja a falusi dél­­i gőzök szórakoztatását, nevelé- •­­ sét. Az év első felében 2119 • • előadást tartottak, mintegy 1­­ 230.000 néző előtt. A marosvár­i , sárhelyi moziknak is nagyszá­­­­­­mú látogatója volt az elmúlt i­ő félévben. A város hat filmszín- • • házának 5112 előadását több­­ ? mint 1,111­ 000-en tekintették • • meg. . Befejezte körútját a temesvári Állami Opera A temesvári Állami Opera nem­régiben tért vissza br­asói, buka­resti és tengerparti turnéjáról. A temesvári művészek bemutatták Gh. Dumitrescu: Fata cu garoafe, Bizet, Gyöngyhalászok című operáját és más dalműveket. Az előadásokat több mint 16 000-en hallgatták meg. A temesvári Álla­mi Opera az elmúlt évadban ösz­­szesen 200 előadást tartott több mint 130.000 néző előtt. Az elmúlt évadban a dolgozók körében nagy népszerűségnek ör­vendtek a temesvári, aradi és re­­sicai filharmonikus zenekarok s állami színházak, a karánsebesi népi zenekar s a temesvári szerb állami ének- és táncegyüttes elő­adásai. Az előadásokat több mint 1.200.000 főnyi közönség nézte vé­gig, vagyis sokkal többen, mint a megelőző évadban.

Next