Vörös Zászló, 1963. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 37. (3487.) szám, 1963. február 14. csütörtök._________Ara 20 kantu_______ attain twseMlaszH a szocialista duatratzaius autgiaiManasa LAKATOS FERENC, az RMP Tartományi Bizottsága Szervezési Osztályának első helyettese Március 3-án hazánk állampolgárai, a községek és a rajoni alárendeltségű városok lakói ismét az urnák elé járulnak. Az államhatalom helyi szerveibe választják meg soraikból azokat, akik képviselni fogják érdekeiket, és akikkel vállvetve küzdenek majd hazánk falvainak és városainak felvirágoztatásáért. A pártszervezetek, a néptanácsok végrehajtó bizottságai, tartományunk dolgozói minden előkészületet megtesznek a választásokra. Tartományunk minden községében és városában megalakultak a Népi Demokrácia Frontja bürói, valamint a községi, városi és körzeti választási bizottságok. Ezek, a pártszervezetek irányításával, gondoskodnak a választások alapos előkészítéséről és zavartalan lefolyásáról. Ezekben a szervezetekben a dolgozók képviseletében nagyszámú állampolgár, választó vesz részt. A tartomány egész területén népgyűléseket tartottak. Ezek során a dolgozók képviselőket javasoltak a községi, valamint a rajoni alárendeltségű városok néptanácsaiba. Széleskörű szocialista demokratizmuson alapuló választási rendszerünk lehetővé teszi, hogy a dolgozók olyan munkásokat, kollektivistákat, tömegszervezeti aktivistákat, értelmiségieket, háziasszonyokat, stb. jelöljenek, akik függetlenül nemzetiségüktől, nemüktől és koruktól, szoros kapcsolatban állanak a tömegekkel, a nép érdekeinek igazi képviselői. Január 31-ig tartományunk rajoni alárendeltségű városaiban és községeiben 5529 népgyűlést tartottak, összesen több mint 235.000 résztvevővel. Ezeken a népgyűléseken 5585 községi néptanácsi képviselőt és 481 rajoni alárendeltségű városi néptanácsi képviselőt javasoltak. A felszólalók lelkesen tették meg javaslataikat és kifejezésre juttatták ragaszkodásukat a párt és a kormány iránt. Választási rendszerünkről szólva, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs 1957 februárjában a Floreasca teremben megtartott népgyűlésen rámutatott: „Csak egy népi rendszer, amelyet ezer meg ezer szál fűz a tömegekhez, képes biztosítani a honpolgárok millióinak ily nagyméretű, tevékeny részvételét az ország politikai életében. Vajon melyik kapitalista országnak volna bátorsága ahhoz, hogy a gyárak, falvak, kulturális intézmény fő népgyűléseit felruházza azzal a joggal, hogy jelölteket javasoljanak? Egyetlen hatalmon lévő burzsoá párt sem merné megvitatásra a tömegek elé bocsátani azt, hogy miképpen teljesítették a kormányprogram előirányzatait.“ A képviselő-jelölő gyűlések, valamint a jelöltek és a választók közötti találkozók, amelyekre február 12-től kezdve kerül sor, alkalmat adnak az állampolgároknak arra, hogy megvitassák az őket leginkább érdeklő politikai és közérdekű kérdéseket. Éppen ezért a választás igazi iskolája a hazafias szellem, a hazánk felvirágoztatása iránti közös felelősségérzet kialakulásának és fejlesztésének. Ellentétben a tőkés országokkal, ahol mindent megtesznek azért, hogy valami módon korlátozzák az állampolgárok választói jogait, a Román Népköztársaságban, akárcsak a többi szocialista országban, a választói jog valóban általános. Minden dolgozónak, a Román Népköztársaság minden állampolgárának joga van részt venni a választásokon és megválasztható, ha betöltötte 18-ik, illetve 23-ik évét, fajra, nemzetiségre, nemre, műveltségi színvonalra, foglalkozásra, vagy az egyhelyben lakásra való tekintet nélkül. A burzsoá földesúri rendszer elején a választási törvények nem adtak szavazati jogot a nőknek, az állami tisztviselőknek, a katonáknak, akik együttvéve, az ország lakosságának több mint felét képezték. Választási rendszerünk nem ismer korlátozásokat sem nemzetiségi-faji, sem nemi, foglalkozási, lakhatási stb. szempontból. A választói joggal rendelkező összes állampolgárokat bevezették a választói névjegyzékbe, amelyeket a néptanácsok végrehajtó bizottságai állítottak össze és ez év január 31-től kifüggesztettek. A kihagyott, vagy tévesen bejegyzett állampolgárok az illető néptanácsok végrehajtó bizottságaihoz panaszt adhatnak be, a végrehajtó bizottságok határozatai ellen pedig ahhoz a törvényszékhez fordulhatnak, amelynek a körzetében a választási névjegyzéket kifüggesztették. Annak érdekében, hogy az állampolgárok közvetlenül, azaz közvetlen szavazattal vehessenek részt a választásokon, a választási körzeteket és magukat a választásokat is úgy szervezték meg hogy a törvény által kijelölt napon minden állampolgár élhessen választói jogával. A betegek a kórházban vagy lakásukon szavazhatnak. Azok, akik távol vannak lakhelyüktől, amelyiknek választói névjegyzékén szerepelnek, ott szavazhatnak, ahol a választás napján tartózkodnak. Tudatában szavazatuk jelentőségének és azoknak a jogoknak, amelyeket népi hatalmunk választási rendszere biztosít, az 1961 március 5-i nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztásokon 12.487.800 állampolgár vett részt, és a választók 99,77 százaléka szavazott. A burzsoá földesúri Romániában a névjegyzékekbe felvett választók száma mindig 4 millió alatt maradt, a szavazók száma pedig sohasem érte el a 3 milliót. A mostani községi és rajoni alárendeltségű városok néptanácsi képviselőinek megválasztására akkor kerül sor, amikor a szocializmus hazánkban végleges győzelmet aratott. Amint Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a Román Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmával tartott beszédében hangsúlyozta, hazánk szakadatlanul fejlődő szocialista iparral és mezőgazdasággal rendelkező élenjáró országgá lett, amelyben elevenen lüktet a társadalmi és kulturális élet. A szocializmus építésében elért eredményeink népszerűsítése, a választási törvény előírásainak és a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeinek megismerése érdekében kifejtett politikai munkát szorosan össze kell kötni a tömegeknek a gazdasági feladatok teljesítéséért vívott harcra való mozgósításával. A választás — a dolgozók soraiban végzett kitartó politikai és szervezeti munkával — hozzájárul azoknak a nagyszerű feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a párt jelölt ki hazánkban a szocialista építés kiteljesítéséért. A vasúti és kőolajipari munkások 1933-as évi februári hősi harca évfordulójának köszöntésére ,,Látod, nem is tudom, hogy mondjam meg, mi van bennem, de egy dolgot akarok: kikerülni a fénybe" — mondja Nastasia, G. M. Zamfirescu Nastasia kisasszony című darabjának címszereplője. Évtizedekkel ezelőtt Nastasiához hasonlóan a bukaresti nyomornegyedek, a Grivica út ezer és ezer lakója vágyott emberi életre, szabadságra, napfényre, de nehéz körülmények között, a társadalmirendszer igazságtalanságai közepette kellett tengetnie életét egyik napról a másikra. A dolgozókat kizsákmányoló társadalmi rendszer, a nyomor és a megaláztatás ellen keltek harcra a vasúti munkások, igazi hőstettekkel gyarapítva a romániai munkásmozgalom történetét. Ennek egyik fejezetét aranybetűkkel írták a bukaresti vasutasok 1933 februárjában. Es ime, a nap felragyogott az egész dolgozó nép, a bukaresti vasutasok fölött. Az egykori grivicai nyomornegyed a népi hatalom éveiben igazi modern várossá változott. 8-, 10- és 12-emeletes tömbházak sorakoznak a nyílegyenes sugárutak két oldalán, és számos kulturális intézmény, elegáns üzlet, zöldövezet egészíti ki a mai városrész összképét. Ma sok bukaresti vasutas — munkás, technikus és mérnök — lakik ebben a negyedben. A Grivica-negyed állandóan változik, újabb épületekkel, újabb vívmányokkal gyarapodik. Egyebek között megragadja az embert a negyed lüktető kulturális élete, amely napjaink egyik jellegzetes vonása. Ha végigmegyünk a fő útvonalakon, számos kulturális létesítménnyel találkozunk- Ezer és ezer ember tölti itt hasznosan és kellemesen szabadidejének egy részét. A Grand-híd mellett van a Vasúti Munkásszínház. Tizenöt évvel ezelőtt alapították meg s ezzel teljesült a vasúti munkások egyik régi vágya. E színház minden este telt ház előtt játszik. Tekintsünk be a terembe. A függöny felgördülésére váró, elegánsan öltözött nézők zöme egész nap kezeslábasban járt, a gépkalapács vagy az eszterga mellett, vagy pedig mozdonyon dolgozott. Közöttük a főváros különböző negyedeiből jött nézők, sőt vidékiek is. A bemutatott darabok között szerepel természetesen a „Nastasia kisasszony" is, mintegy tiszteletadásként a szerző emlékének, aki a bukaresti külvárosok hajdani számkivetettjeinek életét írta meg. Emellett hazánk új életéről szóló alkotásokat is bemutatnak. A világirodalom klasszikus és mai művei is szép számmal szerepelnek a műsoron. Csak néhányat idézünk: „A windsori víg nők" és „A két veronai nemes“ Shakespearetől, „A sötétség hatalma“ Lev Tolsztojtól. ..Nápoly, a milliomosok városa“ Eduardo de Filippótól, „A gőzfürdő" Majakovszkijtól, az „Arisztokraták“ Pogogyintól stb. Hányszor léptek már a közönség elé Simion Negrila és Stelian Mihailescu színészek ? A színiegyüttes első tagjai közé tartoznak. A közönség jól ismeri őket és elismeréssel adózik kitűnő alakításaiknak. Különösen a munkások szerepében kitűnőek. Mindkét befutott színész maga is munkás volt a Vörös Grivica üzemben. Lépjünk be a Vörös Grivica üzem klubjába. Modern, elegáns vonalú épület. Itt létesült tavaly a városnegyed második sznzada a Népszínház. E színházban műkedvelők játszanak. Az együttes több mint 40 tagból áll, valamennyien vasúti munkások. Bár a színház még csak egyéves múltra tekinthet vissza, már öt bemutatót — 54 előadást — tartott, amelyeket 20 000 ember nézett végig. A vasúti munkások Népszínháza a hivatásos színházakhoz hasonlóan, állandó jellegű. A nézők lelkes tapssal jutalmazzák a színészek kitűnő játékát. És természetesen a zene is nagy megbecsülésnek örvend. A 110 tagú munkásénekkart számos országos díjjal tüntették ki. Ezenkívül hatvantagú fúvószenekara, szimfonikus és népi zenekara, valamint számos szólistája van a klubnak. Ugyanitt sok munkás gyermeke tanul hegedülni, zongorázni, harmónikázni. A Vörös Grivica lakónegyed két kultúrházában, valamint harminc klubjában is vannak műkedvelő színjátszó együttesek s ezek munkástagjai nemcsak a gépkezelésnek, hanem a színjátszásnak is mestereivé váltak. És még egy számadat: a Vörös Grivica lakónegyedben 86 műkedvelő együttes működik több mint 3200 taggal. Rajtuk kívül számos munkás hódol a festészetnek, szobrászatnak. Kezük alól nemcsak gépalkatrészek, hanem élethű portrék, szép csendéletek kerülnek ki. A Vörös Grivica üzem képzőművészeti körében nap nap után számos idősebb és fiatal munkást látni a festőállvány, vagy készülő mellszobrok előtt m ecsettel vagy vésővel-kalapáccsal a kezében. Ion Codrisan mázolómunkás és G. Dimiceanu géplakatos munkásportréi és csendéletei nagy tehetségről tanúskodnak.. Stelian Dumitriu, egy másik munkás, az ifjúsági kultúrház képzőművészeti körében dolgozik, díszítőművészeti és kerámiai tárgyakat alkot. A Vörös Grivica rajoni klubok képzőművészeti köreiben tevékenykedő munkások több alkotását bemutatták a bukaresti kiállításokon és a berni nemzetközi tárlaton. A Vörös Grivica lakónegyedben, ahol a múltban több mint ötezer ember nem tudott olvasni, ma már nagy keletje van a könyvnek. A rajon lakosai több mint száz könyvesboltból és könyvstandból vásárolhatnak olvasnivalót s ugyanakkor rendelkezésükre áll a klubok és a rajoni kultúrházak több mint harminc könyvtára, mintegy másfélmillió kötettel. A gyermekek 800 tanító és tanár irányításával tanulnak a rajon 24 nyolcosztályos és általános iskolájában, amelyeknek több mint a felét a népi hatalom éveiben építették. Említést érdemel, hogy a Vörös Grivica lakónegyedben van a „Mogosoaia" Alkotási Ház is. A középkori stílusban épült, tavaktól és dús növényzettől övezett palotában jeles íróink és képzőművészeink alkotják szocialista hazánk életét tükröző műveiket. A nagyszabású új építkezésekkel egyidejűleg a kultúra egyre több vára emelkedik Vörös Grivicán. A múltban ebben a lakónegyedben az összes moziknak együttvéve is csak 800 férőhelyük volt. Ma viszont csupán az Infrafirea intre popoare mozinak nagyobb a befogadóképessége. Ezt az épületet a IV. Világifjúsági Fesztivál idején emelték, egy szép nyári színházzal egyetemben. Az utóbbi években további négy mozi épült. Vörös Grivica lakói tanulnak, színházba, moziba járnak, olvasnak, énekelnek, sportolnak, szüntelenül bővítik ismereteiket. Az övék a szocialista kultúra valamennyi jótéteménye. EMIL BURLACU, az Agerpres szerkesztője 3RIVICA FÉNYES! * /V/ '"V/ Xy X; X» Xy X/ X^ X* X/ X* <“V/ Xi r*. J 1 11 A len- és kenderfonodákban előállított termékek önköltségének jelentős részét képezi a nyersanyag ára. Érthető, hogy a fonodák munkaközösségei megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nyersanyagok fajlagos fogyasztásának csökkentésére. A gyergyói „Március 8“ Lenfonodában az elmúlt évek során szép eredmények születtek ezen a téren. A múlt évben például 1 tonna vastagfonalat a tervezett 1,48 tonna kóc helyett 1,46 tonnából állítottak elő, így az év folyamán közel 42 tonna nyersanyagot takarítottak meg. Hasonló a helyzet a vékonyfonal gyártásánál is. A fajlagos anyagfogyasztás csökkentése nem hatott károsan a termékek minőségére. A fonalak húzószilárdsága és más minőségi mutatói tökéletesen megfelelnek a szabvány előírásainak. A fajlagos anyagfogyasztás csökkentését elemezve, kitűnik, hogy a fonoda műszaki kollektívája nagy figyelmet fordít a recept összeállítására, pontos alkalmazására, és rövid időszakonként történő elemzésére. A fonalgyártáshoz kétféle nyersanyagot (len és kender) használnak. Mind a lenből, mind a kenderkócból több féle (— egészen pontosan 4 —) minőség érkezik a fonodába. A nyersanyagok ésszerű adagolásával érik el az optimális keveréket, melyből a kívánt minőségű fonal előállítható. A fentiek miatt azonban csak súlyban követhető a fajlagos anyagfogyasztás. Megtörténhet, hogy kevesebb súlyú anyagot használtak fel az előirányzottnál, de mind elsőosztályút, aminek az ára sokkal magasabb, mint a gyengébb minőségű kócé. Így aztán bár csökkent a fajlagos anyagfogyasztás, a nyersanyag ára túlhaladta a tervezettet. Éppen ezért vált szükségessé egy másik igen fontos intézkedés: az anyag mennyiség és minőség szerint történő, pontos és operatív nyilvántartásának megszervezése. A nyilvántartás tükörképe a termelésnek, mely jelzi az esetleges rendellenességeket, s így azonnal lehet intézkedni. Elősegítette a fajlagos anyagfogyasztás csökkenését a termelés közben keletkező hulladék mennyiségének korlátozása és a gyártás után fennmaradó, fonalgyártásra már nem alkalmas anyag értékesítése is. KEVESEBB VILLANYÁRAMMAL TÖBB TERMELÉS A fonoda egyike tartományunk legkorszerűbb ipari egységeinek. Minden munkaszakasz gépesített, a munkások csupán a gépek beállítását, irányítását és működésének ellenőrzését végzik. Ebből következik, hogy a termelés sok villamosenergiát igényel. Az energia fogyasztási norma előírásai szerint minden tonna átlag vastagságú fonal előállításához 320 kilowattóra villamosenergia szükséges. (Azért beszélünk átlagvastagságú fonalról, mivel 1 tonna vastag fonal előállítása kevesebb munkaráfordítást, azaz kevesebb villamosenergiát igényel, mint ugyancsak 1 tonna vékonyfonal). A főgépészeti osztály dolgozói igyekeztek olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek révén az előirányzott fogyasztási normákat teljesítsék. Ilyen intézkedés volt például a gépek és meghajtó motorok felülvizsgálása és az erőszükséglet tökéletes összhangbahozása. Vagyis minden gépet megfelelő erősségű motorral láttak el, elkerülve így azt, hogy ott, ahol 1 kilowattos motor is megfelel, 1,5 kilowattost működtessenek. Tanulmányozták a boltjárás kiküszöbölésének lehetőségét, és igyekeztek meggyőzni a dolgozókat, hogy a leállás alkalmával ne csak a gépet, hanem a meghajtó motort is kap,csolják ki. A villamosenergia ésszerű, gazdaságos felhasználása érdekében statikus kondenzátort szereltek fel, minek következtében a teljesítménytényező elérte a 0,96-ot. A fenti intézkedések révén az 1 tonna átlagvastagságú fonal előállításához előirányzott fogyasztást 260 kilowattórára csökkentették, s így 197.506 lej megtakarítást értek el. Ez a megtakarítás még fokozódott azáltal, hogy a jó teljesítménytényező révén kedvezményben részesültek az elhasznált energia költségének megtérítésénél. PETELEI ISTVÁN A gyergyói lenfonódéban Csökken a fajlagos anyag- és energiafogyasztás 2 A MAI LAPSZÁMBAN * Értékes segítség a propa lagandisták számára (2. ol- l ( dal). t l — Sport (2. oldal). t l •— Mai postánkból (2. oldal). ( 1 )— Nagy lehetőségek a cukor- srépa terméshozamának nő- nvelésére (3. oldal). £ ) — Külpolitikai hírek (4. ol- i 2 dai). l ? ? A/ Xj X/ *“V/ /X/ X - Aj X/ X.- X* Xj <V V / A csicsói vasúti fűtőház dolgozói olyan munkasikerek elérésére törekszenek, melyekkel méltán köszönthetik az 1933-as sztrájkharcok évfordulóját. Lendületesebbé vált a szocialista munkaverseny, a mozdonyvezetők, fűtők és a javítóműhelyek munkásai között egyaránt. Januárban a tervezettnél 304 tonna egyezményes fűtőanyaggal kevesebbet égettek el a mozdonyok gőzkazánjai alatt. Szénből és pakurából csupán a 150.150-es gőzmozdony személyzete, Szász Lajos vezetésével, 30 tonnát takarított meg. Teljesítményüket megközelíti a 327.059-es vontatómozdony gépész és fűtő csoportjának 29 tonnás megtakarítása. A csoportot Csibi Lajos vezeti. Valamennyiüket segítik sikereik elérésében a javítóműhely dolgozói. Chila Mátéi, Vallancs Pál és Nagy Árpád javítók a lelkiismeretes munka példaképei. Igyekeznek szakmailag gyengébben felkészült társaikat segíteni, rávezetni a legjobb munkafogásokra. A 30 évvel ezelőtti hősi harcok tiszteletére a csicsói vasúti dolgozók munkavállalásokat tettek. Chivu Dumitru, a mozdonyjavító műhely váltásvezetője, munkaközössége nevében vállalta, hogy hazafias munkával végzik el egy mozdony műszaki revízióját. Szász Lajos, Páll János és Elekes Jenő mozdonyvezetők vállalták, hogy megtakarított fűtőanyaggal vontatnak el egyegy szerelvényt Csicsó és Gyímes között. Balázs Imre mozdonyvezető is ezekben a napokban vezeti el Csicsóból Brassóba egy olyan személyvonat mozdonyát, melynek üzemeltetéséhez nem igényelt külön fűtőanyagot. A vasúti dolgozók vállalása cponna- 34.000 kiló ócskavas három nap alatt Mint már arról beszámoltunk, akció kezdete előtt az iskolákban, országszerte nagy ócskavas-gyűr üzemekben, falusi művelődési étttési akció kezdődött. Tartományunkból eddig a legszebb eredményt Udvarhely város és rajon ifjai érték el: február 8-tól 11-ig 34.000 kiló ócskavasat gyűjtöttek. Kitűnő eredményük a jó szervezésnek tulajdonítható, ugyanis az honokban ismertették a vasgyűjtés nemzetgazdasági jelentőségét. Az udvarhelyiek mögött maradnak a ludasi ifjak, akik 5000 kiló vasat szállítottak el a kohóknak és a gyergyóiak, akik mindössze 2800 kilót gyűjtöttek. Főiskolásaink életéből kellemesen telik a téli vakáció Minden nehéz munka után jól fog a pihenés, a szórakozás. Ezt tartotta szem előtt a marosvásárhelyi Diákszövetség is, amikor összeállította a téli vakáció programját A sokféle lehetőség tudatában, melyeket népi demokratikus rendszerünk biztosít tanulóifjúságink számára — előzetesen véleménykutatást rendeztek: ki hová szeretne utazni, mivel szeretné leginkább eltölteni a szünidőt? S a diákok közül legtöbben táborokba, üdülni kívánkoztak, ami nem csupán a pihenésre nyújt jó lehetőséget, hanem ismerkedésre, hasznos tapasztalatcserére is más egyetemek, főiskolák hallgatóival. Így hát kívánságaiknak — s persze érdemeiknek is — megfelelően, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet, a Pedagógiai Főiskola és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet 89 hallgatója két csoportban Szinajára és Felsőtömösre utazott, tíznapos táborozásra. Főiskolásaink két másik csoportja Tusnádon, illetve Toplicán vert tanyát, teljes sífelszereléssel amit a Diákszövetség biztosított számukra. S mivel az idő is nagyon kedvez, főiskolásaink nagyszerűen érzik magukat e sítáborokban. De vajon mit csinálnak a Vásárhelyen tartózkodó diákok ? Nekik is kellemesen telik a szünidő. Tegnap, február 13-án reggel például 38 főiskolás indult el, hogy megismerkedjék tartományunk két jelentős ipari objektumával. Ludason az elmúlt években épült korszerű cukorgyárat, Dicsőben pedig a „Karl Marx” Vegyipari Kombinátot látogatták meg. E kiránduláson olyan diákok is részt vettek, akik az ország más egyetemein tanulnak, de a vakáció alatt itthon, Vásár-helyen tartózkodnak. Különben élénk tevékenység folyik a szünidő napjaira az étkezdében berendezett diákklubban is- Jóelőre kidolgozott program szerint szervezik meg itt is a szórakoztató-nevelő tevékenységet. Február 5—15 között számos jólsikerült rendezvényre került sor. Például kellemes elvtársi összejövetelt szerveztek a három felsőoktatási intézet diákjai számára. Érdekes találkozók, megbeszélések zajlottak le, továbbá a kortárs szovjet irodalom megismerésére. Ugyancsak a klub szünidei műsora alapján került sor a tartományi képzőművészeti tárlat megtekintésére, „aki tud, az nyer“ könnyűzenei versenyre, zeneaudiciókra, izgalmas sakkversenyekre. Helyet kaptak az összejövetelek műsorában a tudományos jellegű és általános műveltséget gyarapító előadások, megbeszélések is-így a „Tudományos újdonságok" címmel tartott megbeszélésen. Tóth Sándor, a Pedagógiai Főiskola tanára többek között ilyen kérdésekre adott választ: „Hogyan lehet ellenőrizni a nukleáris robbantásokat ?“, „Petrucci professzor kísérletei és azok jelentősége" stb. Nehéz is volna egy kis tudósítás keretében mindarról beszámolni, ami egészében véve széppé, kellemessé teszi főiskolásaink téli vakációját s biztosítja számukra a legjobb pihenési lehetőségeket, hogy megújult erővel kezdjék újra legfőbb feladatuk teljesítését, a lelkiismeretes, szorgalmas tanulást. (o. I.) t . A téli szünidőben a főiskolások egyik kedvelt időtöltése volt a Marosvásárhely környéki dombokon való síelés Ellenőrzik a választók névjegyzékét Zetelakán is lelkesen készülnek a képviselőválasztásokra. A községi néptanács idejében összeállította és kifüggesztette a választók névjegyzékét. A községben és a hozzátartozó Zeteváralján, Ivóban, Küküllőmezőn, Sikaszon és a többi helységben a választópolgárok ellenőrzik, hogy szerepel-e nevük a névjegyzéken. Eddig a választóknak több mint fele tekintette meg a választók névjegyzékét. -□□023- ikvM a szifvaaidiáktároiról Marosvásárhelyről, a három főiskoláról mintegy 100-an töltjük Szinaján a téli szünidőt. Nagyon jól érezzük magunkat. Az ország minden részéből vannak itt kirándulók, üdülők, főiskolások. Ismét találkoztunk régi barátokkal, új barátságot kötöttünk. Kényelmes villákban lakunk, ellátásunk kitűnő. A szinajai főiskolás tábor vezetősége gazdag programot állított össze. Szinte mindennap kirándulunk a Caraimanra és a Bucegi más festői szépségű helyeire. A Pele? kastélyt is meglátogattuk. Délutánonként a Kultúrház várja vendégeit. Izgalmas sakkbajnokság folyik. Az eredményeket még nem tudjuk, de azt nyugodtan állíthatjuk, hogy a vásárhelyi főiskolásokat képviselő Parádi Levente, Kovács Sándor és Brindás Gyula eddig nem hoztak szégyent ránk. A klubban mindenki kedve szerint szórakozhat. Lehet asztaliteniszezni, vagy akár a zeneteremben előadást hallgatni. A színházteremben minden este van műsor. Több filmet láttunk s meghallgattuk a Iasi-i és a kolozsvári főiskolások könnyűzenei együtteseit. Szilágyi Erzsébet, Gergőfi László, Chiriloiu Marcela többek között ismeretséget kötöttek egy néger diákkal. Nemrég érkezett Kenyából , matematikai tanár szeretne lenni, de először egy évet a filológián tanul, hogy elsajátítsa a román nyelvet. De vannak itt indiaiak, kínaiak, vietnámiak, koreaiak, mexikóiak és mások is. Jól beszélnek románul, így könnyen megértjük egymást. Esténként tánccal, zenével búcsúzunk a naptól. Majd pihenni térünk, de már tervezgetjük, hogy holnap mit csinálunk. Sokat nem kell törnünk a fejünket, mert a tábor vezetősége gondoskodik a szünidő kellemes eltöltéséről. KELEMEN FERENC, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola hallgatója --------------------□□--------------- Növekszik a CEC betétesek száma Ludas rajon üzemeinek és intézményeinek dolgozói körében is egyre nagyobb teret hódít a takarékossági mozgalom. A rajoni fogyasztási szövetkezet alkalmazottai közül 72 CEC könyv tulajdonos havonta 5600 lejt tesz takarékpénztárba. A kenderáztató dolgozói közül 129-en, a Cukorgyárban 188-an takarékoskodnak, és havonta 8800, illetve 12.700 lejt helyeznek takarékpénztárba. M. Gh. levelező