Vörös Zászló, 1963. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-19 / 246. szám

—----------------------------□□□□□□---------------­ Tartsuk tiszteletben az agrotechnikai szabályokat — Villáminterjú Tekse Illés mérnökkel — Tekse Illést, a n­yárádkarácson­­falvi egyesített kollektív gazdaság mérnökét, ezekben a napokban leg­gyakrabban a traktorok mellett lehet megtalálni. Most is ott van abban a dűlőben, ahol Pethő Sán­dor traktoros és Ignát­ József gép­kezelő szaporán vetik a búzát. Bár indulás­a előtt alaposan meg­beszélték a tennivalókat, mégis a mérnök gyakran ellenőrzi munká­jukat. — Azért,­­van szükség erre­­— mondja —, mert ezekben a napok­ban fokozottabb mértékben tiszte­letben kell tartani az agrotechni­kai szabályokat. A legkisebb mu­lasztás is nagy károkat okozhat. A gyakori ellenőrzés növeli a trak­torosok felelősségérzetét, s ugyan­akkor lehetővé teszi, hogy hiba esetén azonnal intézkedjünk. Meg kell azonban mondanom, hogy eddig nem volt baj a traktorosok munkájával. —* Mire fordítanak fokozot­tabb figyelmet? — A magágykészítésre. Mivel a talaj nagyon száraz, olyan mun­kákat kell elvégezni,­­ amelyekre normális időjárási viszonyok mel­lett nincs szükség, így például dűlőről dűlőre a talaj állapotának,­­milyenségének és az elővetemény­­nek megfelelően változtatjuk a szántás mélységét, vigyázunk arra, hogy ne kerüljenek felszínre túl nagy rögök.­­• Ennek ellenére úgy lát­juk, elég rögös a szántás. — Ezen a munkagépek több­szöri és kombinált alkalmazásával segítünk. Szántáskor az ekéhez kötelező módon csillagkoronát kapcsolunk. Ezután tárcsakoronát alkalmazunk, ha szükséges két­szer, esetleg háromszor is. Van­nak egyes táblák, ahol rögtörő, vagy gyűrűshenger is elegendő, máshol viszont szükség van még tárcsázásra is. Bár a talajelőké­szítés így elég lassan haladva si­­­kerül jó, rögmentes magágyat ké­szíteni. — És hogyan végzik a ve­tést? — Mivel a magágyban kevés a nedvesség, a magot legkevesebb centiméter mélyre vetjük­ Ugyan­csak az időjárás okozta nehézsé­gek ellensúlyozásáért, fajtánként mintegy 3—4 százalékkal növeltük a hektáronkénti magmennyiséget. A vetőgépek után újra meghenge­reljük a területet. — Milyen intézkedéseket hoztak a vetés mielőbbi befe­jezéséért? — Meggyorsítottuk az ősziek betakarítását és a vetésre kerülő területek megtisztítását. Így a traktorokat kizárólag a vetőszán­tásnál és a vetésnél használhat­juk fel. Mivel az idő nagyon elő­rehaladt, a napokban felülvizs­gáltuk a vetésterületeket. Azért, hogy a búza mielőbb földbe kerül­jön, bevetjük azoknak a területek­nek egy részét is, amelyeket a nyáron előkészítettünk különböző tavaszi növények számára, így mintegy 90 hektár olyan területet kaptunk, amelyen a tárcsázás, vagy a kultivátorozás elvégzése után azonnal földbe tehetjük a magot. Az újabb, intézkedések nyomán előre láthatóan nem lépjük túl az ajánlott kedvező vetési időszakot. Tekse Illés, a gazdaság mérnöke, (középen) gondosan ellenőrzi a -.-y vetés minőségét -— . ..L'L- ä—. ■ag..-”.....................■ 1 ■ ■■ ' Gyűl a krumpli az átvevő központokban Jó későre járt az idő. Az utcán már rég kigyúltak a villanyok, de az udvarhelyi állomás rakódó rámpájára egymás után érkeztek a teherkocsik. Most is éppen ket­tő szaladt be egyszerre, az egyik a gyepesi, a másik pedig a ze­­telaki kollektív gazdaságból hoz­ta a krumplit. — Így megy ez már napok óta — mondotta Geréb Ferenc, az Agevacoop áruszakértője. — Csúcsforgalom van nálunk. Reg­gel 6—7 óra felé már megérkez­nek az első szekerek, teherkocsik s bizony, az utolsókat nem egy­szer már villanyfény búcsúztatja. A kollektív gazdaságok becsület­tel teljesítik állam iránti kötele­zettségüket, gyors ütemben adják át a krumplit. Az elmúlt héten például nem volt egyetlen nap se, amikor ne haladtuk volna túl a napi ütemet. A rajon öt átvevő központjában zavartalanul folyik a munka. Az Agevacoop vezetősége gondosko­dott, hogy a szekerek, teherkocsik­re kelljen sokat várakozzanak. Idejében felülvizsgálták és kija­vították az összes rámpákat, sőt, hogy könnyebb legyen a munka, az udvarhelyit deszkával pad­ol­­ták ki. A szekerek, teherkocsik, ahogy megérkeznek, gyorsan le­ürítik terhüket és már fordulhat­nak is vissza. A rámpán sem ül sokat a krumpli. Azonnal vagon­ba rakják. Erre a munkára 25 munkaerőt biztosított az Ageva­coop vezetősége, de ha szükség van rá, a raktárak dolgozói is segítenek a berakodásnál. Napon­ta 15—20 vagon krumplit külde­­­­nek a fogyasztóknak.­­ — Az elkövetkező napokban még jobban meggyorsul a mun-­­ ka — veszi át újra a szót Geréb­e Ferenc. — A berakodás egy ré-­í­szét gépesíteni fogjuk. Már meg- 1. kaptuk a kiutalást egy nagy tel­­­­jesítményű vagonrakó gépre, a- ), mely nemsokára meg is érkezik. ( Akkor nemcsak az átvételt, ha­ +­nem a szállítást is meggyorsít-­­ hatjuk. )­ Az utóbbi napokban vagonok II. dolgában is jobban állnak, mert a b­zony addig megtörtént, hogy­­l­­egyik nap csak egy-két vagont­­ kaptak, másnap pedig egyszerre T 25 futott be.­­ A krumpliátadás ütemével te-­­ hát nincs hiba az udvarhelyi át- k i­­vevő központban. A kollektív­­ gazdaságok legnagyobb részt a­­ mezőről szállítják be a leszerző-­­ dött mennyiséget és a GTA mun- 1­­kadíját. Az élenjárók, éppen úgy,­­, mint az elmúlt esztendőben, a­­ felsőboldogfalvi kollektivisták, -­­­akik már nemcsak a GTA munka-­­ díját adták át, hanem nagyrészt­­ a szerződéses kötelezettségüket­­ is teljesítették. Ugyanezt mond-­­­ hatjuk a fenyédi, szentléleki, ru­­gonfalvi és m­ás kollektív gazda­­s­­ágokról. Egyes helyeken azon­ .1. ban nem nagyon sietnek az át-­­ adással. Vannak olyan kollektív T gazdaságok, mint a tarcsafalvi, a szentmártoni,­ keresztúri és m­á- o­­sok, amelyek még egyetlen má- rj­ zsa krumplit­­sem szállítottak be­­ az átvevő központba. • T-1 Világ proletárjai, egyesüljetek Az RMP Maró**—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 246. (3696.) szám. | 1963. október 19. szombat. | Ara 20 báni. --- ' ----------------- --- --- " —^---------------------------------------------1 1 ^ c=1|­ II jövő évi gabonatemés dönti napjai Péntek reggelig összesen 54.172 hektáron került földbe a vetőmag Fokozottabb mértékben kihasználva a gépek és fogatok tel­jesítő­képességét, tartományunk állami és kollektív gazdaságaiban szerdán és csütörtökön újabb 6.500 hektáron került földbe a vetőmag,­­ így a terv teljesítése elérte az 50,1 százalékot. Az őszi vetés üteme továbbra is Ludas rajonban a legjobb. Az itteni gazdaságok az említett két nap alatt 2.200 hektárt vezettek be, 57,5 százalékra teljesítve a vetési tervet, messze megelőzték Udvarhely, Toplica, Marosvásárhely és Régen rajonokat, ahol to­vábbra sem kielégítő az ütem. Az elmúlt időszakban például Régen rajonban mindössze 635, Udvarhely rajonban pedig 583 hektárt ve­tettek be. A vetés ütemének meggyorsításához tartományunk valamennyi rajonjában megvannak a feltételek, hiszen mintegy 10 ezer hektár van előkészítve és mindenütt elegendő traktor áll a gazdaságok rendelkezésére. Ugyanakkor szükséges, hogy tovább gyorsítsák az ősziek betakarítását, a vetésterületek megtisztítását. Az október 18-án reggel kapott tájékoztató jelentés adatai szerint állami és kol­lektív gazdaságainkban a kukoricát a vetésterület 67, a cukorrépát 65,8 és a krumplit 83,8 százalékáról gyűjtötték be. r Autóval 20 perc alatt meg­teheted a kolozsvári régészeti múzeum és a porcelángyár közötti távot, különben a két épületet bizonyos szempontból évezredek választják el. A múzeumban égetett, színes és kecses antik agyagedényeket látni, vallomást a második vaskor erdélyi mestereinek tü­relméről, szépérzékéről. Gabo­natároló agyagedényeket a dák időkből, filigrán kerámiákat, antik dísztárgyakat, amelyek önkénytelenül felidézik a mai Kolozsvár kerámikusainak mű­vészetét. A porcelángyárban azonban az ősi korong helyett villanyeszterga pergeti az agyagot, amelyből az ügyes ujjak pillanatok alatt edényt varázsolnak. Szokatlan kifeje­zések ütik meg a füled, leg­alábbis itt váratlanok. Eszter­ga, öntöde, prés, formázás — hallod, mintha egy fémipari üzemben lennél. És közben megtudod, hogy folyamatos, szervezett munka szüli a por­celánt, s e folyamatban min­den másodperc, vagy mikron mértékegység, de ennek elle­nére — a mesterek szavajárá­­sa szerint — minden úgy megy, mint a karikacsapás. • •Öt perc — vagy... 30 nap választja el időben a két rak­tárt, amelyben a tányér, a li­­kőrös ké­szlet, az otthont szépí­tő porcelánfigura kezdi, majd végzi az útját. A nyersanyag­­raktártól a már becsomagolt készáru tárhelyéig ötperces út vezet , ha megkerülöd a gyárat. De 30 nap múlna el, ha elhatároznád, hogy figye­lemmel követed az egész gyár­tási folyamatot, meglesed, mi­ként alakul a sárga nyers­anyag áttetsző, habfehér por­celánná. A kaolin nyersanyag-társái­­val türelmesen ömlik a golyós­malomba, ellenkezés nélkül hagyja formálni magát, nem hallat zokszót az égető ke­mencében, amely 700—800 fo­kos hőséggel fogadja, s kecse­sen fekszik a díszítők ecsetje alá. Ezen az úton a kaolin megbarátkozik a homokkal és a földpáttal, elkeveredik velük precíz arányban (jórészt a harmonikus elvegyülés hatá­rozza meg a születő porcelán minőségét), majd 60 mikronos ,,finomliszt“ lesz az őrlőma­lomban. A sok műszaki vi­szontagság után megpihen, 13—20 napon át formálásra vár, erjed, majd átköltözik az esztergázokhoz. Itt váltá­sonként csaknem 40.000 tá­nyér, csésze, műszaki tárgy alakul. Az öntödében szorgos munkásnők tálcákat, sótartó­kat, dísztárgyakat, miniatűr gyermekszervizeket készítenek. Az első égetés következik, majd az automata zománc­fürdő, és ismét az égető ke­mence szilárdító hősége. És megszületett a fehér porcelán: a műszaki cikkek már el is indulhatnak a boltok felé. De sok, más célt szolgáló porce­lántárgy gyakorlati hasznos­sága mellett csinos, gyönyör­ködtető kell hogy legyen. Erre szolgál a díszítő műhely, a 850 fokos újraégetés. Ale­xandra Zelciu mester vezet vé­gig e részlegen, s magyarázza, hogy az étkező készleteket, teás és kávés szervizeket ép­pen úgy díszítik, mint a le­húzás képpel játszó gyerme­kek könyveiket, tolltartóikat. Odébb mókusfarokkal festik a porcelánt, aranyos csíkokat varázsolnak a habfehér, lehel­­letfinom tárgyakra ... A minőségi ellenőrzés és a színek szerepe Még a legbanálisabb porce­lántárgyak minőségét is szi­gorúan ellenőrzik, akár a fi­nommechanikai műszereket. Alig van olyan munkafolya­mat, ahol a porcelán alakulá­sát ne kísérnék figyelemmel a sok éves tapasztalattal ren­delkező minőségi ellenőrök, akik egyetlen kis repedést, karcolást sem engednek át, mindent meglátnak, még azt is, amit a ,,laikus" észre sem venne. Három színes bélyeg­zőjük van, mindegyik szín egy-egy minőséget jelez, s lé­nyegében sok száz munkás, szakember munkáját értékeli... A tudomány, a művészet és... a porcelán A régészeti múzeum részle­tesen szemlélteti az erdélyi kerámia művészet kezdetét és alakulását. A­­ kolozsvári por­celángyártás kezdetét azonban nehezebb megismerni. A nyers­anyag-raktárban még nem tudhatod, miként kezdődik a végigkísért 30 napos metamor­fózis. Ha kíváncsi vagy, fel kell keresned az agyagbányá­kat, a kutatólaboratóriumokat, ahol geológusok, vegyészek és fizikusok tanulmányozzák fáradhatatlanul a legmegfele­lőbb nyersanyagokat, s ezek keverékeit, beszélned kell a modell-tervezőkkel. A gyári laboratóriumban van egy részleg, ahol a geológia, a ké­mia és a fizika összefog, hogy a kerámia és az üvegipar ,, mindennapi kenyerét“ bizto­sítsa. Itt elemzik és próbálják ki, mondhatnánk „kóstolgat­ják" a nyersanyagokat, tudni akarják, jóknak bizonyulnak-e a gyártásra. Fiatal részleg ez, de lelkes munkaközössége máris értékes tanulmányokat adott egyebek között az ege­resi kaolinról, hozzájárult a minőség javításához, az or­szág mintegy 20 új kaolin- és agyagbányájának próbáit vizsgálva megállapította, al­kalmasak-e a porcelánkészí­tésre. Távozunk a laboratóriumból, ahol fehérköpenyes emberek gózcsövekben és lombikokban talán egy újfajta nyersanyag­­vegyülemet vagy gyártási eljá­rást kísérleteznek ki. Ezután felkeressük a keramikusokat, akik arra törekednek,­ hogy a hasznost a széppel párosítsák. Különböző műveleteket végez­nek, de céljuk azonos: szeret­nék, ha a vevőknek nagyon tetszene a gyárból kikerülő sokféle porcelánáru. Az „alko­tók irodájában" (mert ilyen is van) Elena Simion^díszítő­­műv­észnő, a mintapéldány­­alkotóközösség tagja, megelé­gedéssel és büszkeséggel be­szél­ő világszínvonalra törek­ -+• WtW+^+VTWtW . W4- vő „szépkeresők" fáradhatat­lan munkájáról. És cseppet sem csodálkoztunk, amikor el­mesélve egy háziasszonynak porcelángyári élményeinket, azt, hogy mekkora munka fek­szik egyetlen egyszerű tá­nyérban, s micsoda alapos ku­tatás, bel- és külföldi szak­könyvek, folyóiratok ,néprajzi múzeumok kincseinek figyel­mes tanulmányozása előzi meg minden új dísztárgy születé­sét, a háziasszony megfogad­ta, hogy óvatosabban bánik étkezőkészletével és porcelán­figurás nippseregletével. ... Minden bizonnyal ő is magáénak mondhatott néhá­nyat a porcelántárgyak közül, amelyek Kolozsváron hétszáz­nál is több modellben, válto­zatos díszítményekkel készül­nek.­­T. BRATU, V. SOFRONIE, az Agerpres szerkesztői Néhány nap alatt 263 hektárt vetettek be A désfalvi kollektivisták is gyors ütemben vetik az őszi bú­zát. Ezen a héten a dicsői gép­állomás traktorosainak segítségé­vel 263 hektáron tették földbe a magot. A vetőgépek most is meg­állás nélkül dolgoznak, hiszen a gazdaság különböző részlegén több mint 400 hektár földet készí­tettek elő. Minden lehetőség meg­van tehát arra, hogy határidőre teljesítsék tervüket. A kollektivisták a vetéssel egy időben takarítják be az őszi ter­ményeket is. A krumplival már végeztek s most a kukoricát és a cukorrépát gyűjtik be, amelynek szárát, illetve fejét és levelét be­­silózzák. Eddig több mint 1.500 tonna szótakarmányt készítettek. NAGY ISTVÁN levelező Párt- és államvezetők az argesi 16 Februárié Csaknem három év telt el az­óta,­ hogy Gheorghe Gheorghiu Uej elvtárs s pártunk és kormá­nyunk más vezetői az Arges völ­gyében jártak, megvizsgálva az ottani vízierőmű helyét és építési tervét. Az egész ország akkor tu­domást szerzett arról, hogy a he­gyek szívében felépül a szocializ­mus egy újabb nagyszerű létesít­ménye. Röviddel ezután az Arges sziklaszorosának zord táján a nagy építőtelepeket jellemző lük­tető tevékenység bontakozott ki. A munka, amelyet ez idő alatt az építők ezrei végeztek, feljogosítja őket, hogy mondhassák: ,,A párt szava valósággá válik“. Alig né­hány év múlva az argesi vizierő­­er­ű értékes villamosenergiával lát­ja majd el lendületesen fejlődő gazdaságunkat. Pénteken, 1963. október 18-án, az építőket újra kedves vendégek keresték fel. Gheorghe Gheorghiu- Dej, Ion Gheorghe Maurer, Gheor­ghe Apostol, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Gh. Gaston Marin elvtársak látogatást tettek az ar­gesi 16 Februárie vízierőmű építő­telepén. A párt- és államvezetőket elkísérték Stefan Matéi elvtárs, az RMP Arges tartományi bizottsá­gának első titkára, Constantin Sandu elvtárs, a tartományi nép­­tanács végrehajtó bizottságának elnöke, párt- és állami aktivisták. Corbeni­ben, az építőtelep-cso­port vezetőségének székhelyén a vendégeket Bujor Almában, bá­nya- és villamosenergiaügyi mi­niszter, Nicolae Gheorgh­u minisz­terhelyettes, Adalbert Gilbert, a hidrotechnikai építővállalat vezér­­igazgatója, Nicolae Stefan, az építőtelep-csoport vezetője, Radu Gaube főmérnökhelyettes, Ale­xandra Nourescu, a Hidroenerge­­tikai Tanulmányi és Tervező Inté­zet főmérnöke, Francisc Anton, az építőtelepek pártbizottságának tit­kára, mérnökök és szakemberek fogadták. Az építőtelep vezetőségének székházában Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs és a többi párt- és államvezető előtt Mircea Sipicea­­nu főtervező mérnök ismertette e teljes egészében hazánkban terve­zett fontos hidroenergetikai cso­mópont építésében alkalmazott megoldásokat, valamint a munká­latok jelenlegi stádiumát-Az argesi vízierőmű beszerelt teljesítő képessége 220 megawatt lesz, évi termelése pedig 400 mil­lió kilowattóra. Az Arges hidro­­energetikai potenciálját 25 kilomé­teren használják fel, a vízhozam növelésére pedig felfogják a To­­pologul, Râul Doamnei, Villanul és más hegyi folyókat s vizüket 28 kilométert összesítő földalatti medrekben a gyűjtőmedence felé irányítják. A 14 kilométer hosszú gyűjtőmedencében félmilliárd köb­méter víz fér majd el. A vízierő­mű szakemberei kidomborították e radroenergetikai csomópont építé­sének más előnyeit is. Lehetővé válik több mint 100.000 hektár föld öntözése az Arges medencéjében, nagy mezőgazdasági területek óv­hatók meg az áradástól, biztosít­ják a főváros vízellátásához szük­séges hozam növekedését. Ezután megtekintették a 25 ki­lométeren elterülő építőtelep fő objektumait. A gépkocsisor a sziklába vágott új országúton halad a betongyár felé, alagutakon és az építők ál­tal merészséggel és nagy mester­ségbeli tudással emelt viadukto­kon halad át- E helyeken, ahol két évvel ezelőtt még ösvény sem volt, most megnyílt a forgalom a nagy tonnatartalmú tehergépkocsik számára, amelyek a betongyárat gépekkel és cementtel látják el. Még az út véglegesítése előtt az építőknek sikerült, nagy nehézsé­geket leküzdve, a helyszínre szál­lítani a betongyár bonyolult fel­szereléseit s a kábeldarukat. A betongyárban a szakemberek meg­magyarázták a vendégeknek, hogy az elektropneumatikus vezérlésű, korszerű berendezések biztosítják majd a duzzasztógát építéséhez szükséges nagy mennyiségű be­tont. A 834-es magaslati ponton, a Vidrarunak nevezett helyen, aho­va a duzzasztógát-koszorú kerül, a párt- és államvezetők elbeszél­gettek Radu Priscu mérnökkel, a Hidroenergetikai Tanulmányi és Tervező Intézet fő gáztervező szakemberével a munkálatok ter­vezéséről és megszervezéséről. A két domborulatú, ív típusú, 165 méter magas gátat a világtec­hni­­ka legújabb vívmányainak alap­ján tervezték. Az elfogadott meg­oldás a leggazdaságosabb, más megoldásokhoz viszonyítva. A párt- és államvezetők pozití­ven értékelték, hogy a tervezők a megoldásokban figyelembe vették mind a gazdaságosság elvét, mind pedig azt, hogy minél biztonságo­sabbá tegyék a hidroenergetikai építkezéseket. Itt a duzzasztógátnál az argesi szoros vadregényes szépségét még fokozták az ember keze által emelt új létesítmények- Szembe­­szállva a zord természettel, lé- Désről-lépésre felkapaszkodva a kopár sziklákra, az építők átve­zették az argesi szoroson az első hidat , a kábeldaruk sodronykö­teleit. Ezeken a drótköteleken a betonnal telt tartályok tízezernyi utat tesznek majd meg, s a vizek útjába 500.000 köbméter betonból óriási torlaszt állítanak. A vendégek ezután leszállnak a duzzasztógát medrébe, hogy jelen legyenek az építőtelep története egyik fontos eseményénél, a be­tonöntés megkezdésénél. Gh. Salá­­jan mérnök, ennek az építőtelep­nek a vezetője ismerteti a munká­latok szervezését, köröskörül az építők százai várnak türelmetle­nül. A magasból, a daru­kábelen alászáll az első betonnal telt tar­tály. Vele együtt száll le Alexan­dra Ojog betonozómunkás, a szo­cializmus nagy építőtelepeinek ve­teránja és Rákosi László fő­gé­pészmérnök, a merész építők egyi­ke, aki jelentősen hozzájárult e fontos munka megkezdéséhez szük­séges gépi eszközök előkészítésé­hez. Mindketten magukkal hozták ide Békás iskoláját, amelyet az Argen szüntelenül gazdagít, őket érte az a megtiszteltetés, hogy az első betonmennyiségeket kiöntsék. A jelenlévők tapsa közepette a „csapolást“ kiöntik a duzzasztógát testébe. Gheorghe Gheorgh­iu-Dej elvtárs gratulál a duzzasztógát építőinek és sikert kíván munkájukhoz. Biz­tosítja őket, hogy a párt és a kor­mány továbbra is minden támo­gatást megad nekik, hogy a leg­jobb­­körülmények között valósít­hassák meg ezt a nagyszabású munkát. Ezután a tulajdonképpeni üzem építőtelepét látogatták meg. A vendégek a szállító kosarakkal leereszkedtek az Argeș jelenlegi medrénél több mint 100 méterrel lentebb lévő mélységbe. Egy tárnán át sziklába vájt ha­­talmas földalatti helyiségbe érünk, itt helyezik majd el az erőmű tur­bináit. Gheorghe Popescu mérnök, az építőtelep vezetője és Emil Nicolau mérnök részletes felvilágo­sításokkal szolgálnak. Építők szá­zai önfeláldozóan dolgoztak itt, a hegység mélyéből sok tízezer köb­méter kősziklát vágtak ki- Irimus T­raian, Mo­negutu Constantin, Barta Ferenc, Csizmadia Mihály és mások bányászcsapatai eredmé­nyeikkel tették magukat ismertté. A váltásban dolgozó Irimus Tra­­ian büszkén jelenti Gheorghiu-Dej elvtársnak a brigádjára bízott munkák előrehaladását. A vendégeket ezután arra a helyre vezetik, ahol a vízvezető alagutat építik. A víz a földalatti erőműközponttól ezen az alagúton folytatja majd még 12 kilométe­ren át az útját a mélységeken, hogy aztán újra visszatérjen régi medrébe. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs nagy elismeréssel nyilat­kozott az építők munkájáról és megvalósításairól. Hangsúlyozta e munka jelentőségét és szépségét, s rámutatott, hogy a vízierőmű tervezői és építői részére ez a munkatelep újabb alkalmat nyúj hogy bebizonyíthassák rátermett­ségüket és alkotóképességüket.­ S a jól végzett munka örömét érez­zék. Az alagútból visszatérő vendé-i­geket itt is, mint a többi munka­helyen, az építők ezrei meleg sze­retettel és ragaszkodással köszön-­ tették, hosszasan éltetve a pártot és a kormányt. A párt- és állam­vezetők látogatása újabb erőteljes ösztönzést. adott a vízierőmű épí­­tőinek, hogy még nagyobb oda­adással dolgozzanak a szocializ­mus­­ nagyszerű létesítményének felépítésén. Ezután a vendégek meglátogat­­ ták a ?tefáne?ti mezőgazdasági kísérleti állomást, ahol nagysza­­bású munkálatok folytak gyengén termő földterületek teraszozás és szőlőtelepítés útján történő hasz­nosítására. A párt- és államveze­tők Nicolae Giosan elvtárs, a Me­zőgazdasági Főtanács első alelnö­­ke és Constantin Budan elvtárs, az állomás igazgatója kíséretében felkeresték a goleascai és izvorani teraszokat. E helyeken további 2.000 hektár területet hasznosíta­nak teraszozással. Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ hangsúlyozta, hogy a kísér­­­leti állomás milyen fontos munkát végzett e területek jobb felhasz­­­álására és rámutatott, hogy a munkát tovább kell folytatni és fejleszteni. Az Arges tartományban bejárt útvonalon — mindenütt — Pitesti-n Curtea de Argesen és sok más helységben — a lakos­ság, amely tudomást szerzett a látogatásról, rendkívül melegen fogadta, hosszasan megéljenezte és virágokkal köszöntötte a párt­­os államvezetőket. az A ?tefáne?ti Agronómusok Há­zában ebédet rendeztek, amelyen részt vettek a párt- és államve­­zetők, miniszterek, a helyi szervek vezetői, az argesi vizierőmű veze­tői és szakemberei, építői és ter­vezői, a ?tefáne?ti mezőgazdasági kísérleti állomás szakemberei. (Agerpres)­ látogatás a vizierőműnél Gazdag választék az őszi és téli idényre A cipőboltokban 57 féle őszi és téli cipőt lehet kapni. Az újdon­ságok közé tartozik a préselt bőr­ből készült, gyapjúflanellel bélelt férfi téli cipő, a boxbőrből készült duroflex talpú férfi és női cipő, a bőrtalpú, szintén boxbőrből ké­szült gyermek cipő stb. Nagy mennyiségben gyártottak ezenkívül bagaria felsőrészű és tapadó gu­mitalpú félcipőt, prémbéléses női téli cipőt és más hasonló cikkeket. Az új cipők elegáns, modern vo­­nalúak. 250.000 ezer tej értékű könyv egy év alatt A Fogyasztási Szövetkezetek Tartományi Szövetsége a múlt év őszén mozgó könyvesboltot kapott. Az autóba épített köny­vesüzlet bejárja a falvakat és községeket, eljuttatja a könyvet a tartomány legeldugottabb hely­ségeibe is. A mozgó könyvesüz­let ezekben a napokban műkö­d­ésének első évét tölti. Az általa elért eredmények szépek: több mint 250.000 lej értékű könyvet adott el a falvak lakóinak. Az utóbbi napokban a könyvesüzlet Dicső és Régen rajonban járt, Gernyeszegen, Görgényszentim­­rén és Üvegcsürön összesen 6.000 lej értékű könyvet adott el. ----CD--­ Faanyag terven felül kiváló munkasikereket értek el a régeni Fagazdálkodási Vállalat dolgozói. Az év elejétől mostanig mintegy 2.700.000 lej terven felüli jövedelmet és 1 millió lej értékű megtakarítást értek el. A tervmu­tatók teljesítéséért folyó harcban megkülönböztetett figyelmet fordí­tanak a fakihasználás növelésére. A bükk műfa-termelésnél közel 85, a fenyő műfánál pedig 95 százalé­kos anyagkihasználást értek el. A rendelkezésükre álló fatömeg jobb kihasználása tette lehetővé, hogy a vállalat dolgozói 8.001­ köbméter faanyagot adha­tak elő­irányzaton felül.

Next