Vörös Zászló, 1964. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)

1964-08-02 / 181. szám

Gyorsan, szervezetten, szemveszteség nélkül! Ütemesen hordják, csépelik a búzát Ezen a héten a Marosvásárhely városhoz tartozó kollektív gazda­ságok közül négyben befejezték a kenyérgabona aratását, s most gyors ütemben hordanak és csé­pelnek. MAROSSZENT ANNÁN szerdán ért véget az aratás, a brigádok azonban már napokkal azelőtt hozzáláttak az árpa és a búza szérűre hordásához. Mostanig több mint 137 hektárról hordták be a learatott termést. Az udvar­falvi brigád kedd óta csépeli a búzát. Naponta közel két vagon kenyérgabona kerül a raktárba. A remetaszegi brigád is elvégezte az árpa cséplését s 18 hektárról szé­rűre szállította a búzát. A maros­­szentannai és a várhegyi brigád szombaton reggel fogott hozzá az árpa csépléséhez. Jól, gyorsan és szervezetten dolgoznak a brigá­dok s ez biztosíték arra, hogy augusztus 23-a előtt raktárba ke­rül az egész gabona. Ugyanakkor hangsúlyozni sze­retnénk, hogy a marosszentannai kollektív gazdaság búzából már 100 százalékban teljesítette szer­ződéses kötelezettségét, s a gép­állomás munkájáért járó mennyi­­séget is átadta. A NÁZNÁNFALVI kollektív gazdaságban is szerdán fejező­dött be a 230 hektár búza ara­tása. Már kedden megkezdték a szérűre hordást, majd rá két napra felbúgott a cséplőgép is. Csütörtökön az eső miatt csak fél napot dolgozhatott a gép, s pénteken emiatt szünetelt a hor­dás is. Két váltásban szervezték meg a cséplést, hogy biztosítsák a gyors munkát. Megjegyzésünk csupán az, hogy túl sok munkaerőt fog­lalkoztatnak a cséplésnél. Egy­­egy váltásban 28—30 ember dol­gozik, holott kevesebb is meg­győzné a munkát. CSÜTÖRTÖKÖN ért véget az aratás a marosszentgyörgyi kol­lektív gazdaságban. Az árpát már szérűre hordták, a búza hor­dását hétfőn kezdik meg, s ugyan­csak ekkor fognak a csépléshez is. Hogy a cséplés a lehető leg­gyorsabban haladjon, a három kombájnt is munkába állítják. Pénteken az összes fogatok — a csejdi brigádokból is — a szé­nát szállították a mezőről, hogy a következő napokban semmi se akadályozza a kenyérgabona hordását és cséplését. ESTÉBE HAJLOTT az idő, mi­re eljutottunk a marosvásárhe­lyi ,,Új Élet“ kollektív gazda­ságba. Kiss Elek, az 1-es számú brigád vezetője és néhány kol­lektivista a kombájnokkal aratott búzát szállítottak a raktárba. Ak­kor ért véget az aratás. Anca­lo­an és Aitean Joan traktoristák úgy dolgoztak, hogy ne maradjon szom­batra aratnivaló se. Szerdán fe­jezték be az árpa cséplését, s azóta a búzát csépelik. Szombat­tól az összes fogatok hordanak, mert úgy akarják, hogy öt nap alatt szérűre kerüljön az egész gabona. PÁLL ISTVÁN A maroskecei kollektív gazdaságban a kombájnok után présgép gyűjti össze és préseli bálákba a szalmát. A náznánfalvi kollektivisták naponta gondosan átlapátol­ják a kombájnnal learatott és kicsépelt búzát._______________ Végeztek az aratással Az erdőcsanádi „Március 8. kollektív gazdaságban az idén négy és fél nap alatt aratták le a búzát 195 hektár területen. Az aratás gyors elvégzéséhez döntő módon hozzájárultak a szorgalmas kollektivisták, akik arra törekedtek, hogy jól kihasz­nálják az aratásra alkalmas na­pokat. De megvan a maga érde­me a vezető tanácsnak is, mely idejében és jól szervezte meg ezt a munkát. A búzaaratás befejezése után a vezető tanács gondoskodott a hordás és cséplés megkezdéséről. (JENEI ÁRPÁD levelező) Több erőt a nyári mélyszántáshoz Számos kollektív gazdaságban a kalangyák közt, vagy a kom­bájnokkal learatott területeken a traktoristák megkezdték a tar­lóhántást, illetve a nyári mély­szántást. Habár az alsó rajonok kollektív gazdaságai megfelelő számú üzemképes traktorral ren­delkeznek, mégsem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy nagy területen végezzék el a nyári mélyszántást. Ha figyelembe vesszük, hogy több mint 71.000 hektárról került le az árpa és a búza, s mégis csupán 7.196 hektáron végezték el a nyári Szántást, jogosan feltehetjük a kérdést: miért késlekednek? Hisz az agrotechnikai előírások szerint a korán elvégzett nyári mélyszántás a következő évben több száz kiló gabonatöbbletet eredményez. Ludas rajonban 1 1.773 hektáron, Dicsőben 856­­ hektáron, Régenben 566 hektáron végeztek nyári mélyszántást, ami egyáltalán nem elegendő. Fő feladata tehát ezen rajonok kollektív gazdaságai vezető ta­nácsainak, hogy megfelelő teret biztosítsanak a traktoroknak és hozzájáruljanak ahhoz, hogy a­­zok szükség esetén két váltásban is dolgozhassanak. Augusztus 23-ig befejezik a cséplést a gernyeszegi határban Tegnap reggel a gernyeszegi határban felbúgtak a cséplőgé­pek. A felkelő nap már a szé­rűn találta a cséplésnél dolgo­zókat. A mezőre indulók közül is sokan benéztek a szérűre. Ki­váncsiak voltak, hogyan ereszt a búza, milyen terméseredményre számíthatnak. Néhány percnyi időzés után elégedetten távoz­tak: a tavalyinál jóval gazda­gabb a termés. A 320 hektár búza gyors és szemveszteség nélküli learatása után a kollektivisták idejében kezdtek hozzá a csépléshez. Ez is azt bizonyítja, hogy a pártbi­zottság irányításával a vezető tanács körültekintően állította össze a nyári mezőgazdasági munkálatok tervét, amely kiin­dulópontját, alapját képezte a munka helyes, folyamatos meg­szervezésének. A kollektivisták, amint az őszi árpát betakarítot­ták, haladéktalanul hozzákezd­tek a búza aratásához. Azokon a területeken pedig, ahol kom­bájnnal vágták le az új kenyér­­nekvalót, fölszántották a tarlót. Közel 16 hektáron másodvetés­ként silókukoricát termelnek. A gernyeszegi kollektivisták eddig valamennyi mezőgazdasági munkálatot az intézkedési terv­ben megjelölt határidőre végez­tek el. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére vál­lalták, hogy augusztus 23 előtt a cséplést is befejezik. S hogy az itteni kollektivisták állják szavukat, azt eddigi eredményeik tanúsítják. Rendezvények a felszabadulási évforduló tiszteletére Előadások a dolgozóknak A tartományi pártbizottság terve alapján e napokban tar­­tományszerte — vállalatokban, intézményekben, kultúrottho­­nokban, kollektív és állami gazdaságokban — előadások hangzanak el a következő cí­mekkel: „Románia gazdasága a népi hatalom éveiben", „A kultúra virágzása a szocia­lista Romániában", „Az RNR nemzetközi befolyásának és tekintélyének növekedése" és más, pártvezette dolgozó né­pünknek a felszabadulás óta eltelt húsz év alatt elért ered­ményeivel foglalkozó kérdé­sekről. Ezeket az előadásokat a tartományi pártbizottság, valamint a rajoni pártbizottsá­gok titkárai, pártaktivisták, a tudomány és kultúra emberei tartják. Ilyen előadás zajlott le jú­lius 31-én a régeni Fafeldol­gozó Komplexumban. Cozma Ion elvtárs, a tartományi pártbizottság titkára mintegy 800 dolgozó előtt „A Román Munkáspárt — dolgozó né­pünk vezetője a szocializmus építése kiteljesítésének útján az RNK-ban" címmel tartott előadást. Hasonló kérdésről beszélt Caldare Vasile elv­társ, a Régen rajoni pártbi­zottság első titkára az IRUM dolgozóival való találkozása alkalmával. Augusztus 1-én Szekeres Sándor elvtárs, a tartományi pártbizottság tit­kára Erdőszentgyörgy dolgo­zóinak, Rus Vasile elvtárs, a tartományi pártbizottság pro­paganda- és agitációs osztá­lyának főnöke a bándi kollek­tivisták előtt beszélt népünk­nek a húsz szabad esztendő­ben elért eredményeiről. A résztvevő nagyszámú dolgo­zó élénk érdeklődéssel hall­gatta az előadásokat. A meggyesfalvi Konzervgyár zöldségfeldolgozó csarnokában az idén üzembe helyeztek egy modern zöldbab-feldolgozó vonalat. A hüvelyek végeit — amint az képünkön is látható — gépek segítésével távolítják el.______(HARAGOS ZOLTÁN felvételei Két hónap alatt termelnek annyit, mint 1954-ben A népi demokrácia éveiben lé­tesült régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat is évről-évre korszerűbbé vált. 1954-ben éven­te 25.000 pár cipőt gyártottak a vállalat dolgozói, 1964-ben vi­szont két hónap alatt gyártanak ugyanennyit. Tehát alig­­ tíz év alatt több mint ötszörösére növe­kedett a termelés volumene. A gyártási eljárások állandó kor­szerűsítése, gépesítése révén je­lentősen növekedett az egy főre eső termelékenység is. (J. Á.) Teljesítettek vállalásokat a Suiság völgyii erdei autóút építői Az Udvarhe- Ho­ff-Má­ff­­yi Erdőgazdál­­kodási Vállalat új erdőterületei­­ 1960-ig egyetlen jó autóúttal sem­­ rendelkeztek. A III. kongresszus Irányelvei alapján itt is nagy­számú autóút épült, amelyeken a szállítás már nem szekerekkel és szánokkal, hanem nagy telje­sítményű gépkocsikkal történik. Ennek a területnek egyik leg­fontosabb és legnagyobb erdő­­állománnyal rendelkező meden­céje a Kiság-völgye. Az 1962-ben készített műszaki-gazdasági ta­nulmány itt egy 48 kilométeres úthálózat szükségességét igazol­ja gazdaságilag, amelynek a megépítése két időszakban tör­ténik. Az első 24,8 kilométeres autóút építése, az előzetesen el­készített műszaki dokumentációk és végrehajtási tervek alapján 1963-ban kezdődött meg és még tavaly elkészült 12,5 kilométer, erre az évre tehát 12,3 km ma­radt. Az építőtelep jó megszervezé­se, a munkálatok gépesítése, a helyes műszaki vezetés folytán nagyszerű eredmények születtek. Az év elején az építőtelep munkaközössége vállalta, hogy augusztus 23-a tiszteletére a 12,3 kilométer útból 1,5 kilométert határidő előtt ad át a forgalom­nak. Fogadalmuknak már most ele­get tettek az útépítők. Az erdei autóút alépítménye teljesen el­készült. A hidak legtöbbje ugyan­csak elkészült, jó minőségű kő­hídfőkkel és előregyártott vas­betonelemekből. Az útburkolat­hoz szükséges folyami kavics és törtkő nagy része előkészítve várja a bedolgozást.­ Az útbur­kolat munkálatait­ úgy szervez­ték meg, hogy naponta legalább 100 métert készítsenek el, ami azt jelenti, hogy havonta átlag 2,5 kilométer utat fejeznek be. Élén Miklós Dénes technikus­sal, Dávid István és Debreceni Árpád gépkocsivezetőkkel, Pé­ter Jenő úthengeressel és Ko­vács Imre képesített előmunkás­­sal, akik különösen kitűntek teendőik elvégzésében, az építő­telep munkaközössége elhatá­rozta, hogy a vállalását jóval túlteljesíti. Az udvarhelyi Erdőgazdálko­dási Vállalat építési osztályának, névszerint Pesan Rodica mérnök­nőnek és Hosszú László techni­kusnak az irányításával és se­gítségével minden előfeltételt megteremtettek, hogy az augusz­tus 23-ig még hátralévő hetek­ben átadjanak a forgalomnak 4,3 km utat, az eredetileg vál­lalt 1,5 km helyett. Az eddig végzett munka nem­csak mennyiségileg, de minősé­gileg is teljesen megfelelő. A munkagépek jó kihasználását szem előtt tartották és azt ál­landóan követték. A kőtörőgép, az úthenger, a billenőkocsik nap mint nap teljesítik, sőt túltelje­sítik előirányzatukat.­ A Kiság-völgyében tehát ha­táridő­ előtt teremtik meg annak lehetőségét, hogy a vágterekben kitermelt faanyagot korszerű eszközökkel szállítsák le az ud­varhelyi és más fafeldolgozó üze­mekbe. Lehetővé válik ugyan­akkor, hogy ebben a völgyben, ahol eddig csak gyalogszerrel lehetett megközelíteni a fenyő- és bükkerdők mélyét, turisták, vadászok és halászok élvezzék a táj szépségét és hasznosítsák ezeknek gazdagságát. A Kiság erdei autóút építőte­lepének munkaközössége lelkes munkájával bebizonyította, hogy méltóképpen akarja megünne­pelni hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját. PATAKI GYÖRGY mérnök, az Erdőgazdálkodási Igazgatóság Építkezési Osztályának vezetője Udvarhelyi átszerkeszt­őségünk jelenti: • Befejezték az aratást Újszékelyen • Aratnak, szántanak Felső­­boldogfalván Az új székelyi kollektivisták augusztus elsejével befejezték az aratást. Eddig a napig 245 hek­tárról került le a búza és az ár­pa szemveszteség nélkül. A kalá­szosok betakarításában kitűntek Nyáguly Sándor brigádjának tag­jai, egyénileg pedig Burszán Kál­mán, Bán József, Muszka Dénes, Bán Erzsébet és Hadnagy Rozá­lia kollektivisták. A gazdaságnak értékes segítséget nyújtott a kombájnokkal a gép- és traktor­állomás. VARRÓ DOMOKOS A felsőboldogfalui egyesített kollektív gazdaság vezető ta­nácsa és tagsága mindent meg­tesz a szemveszteség nélküli be­takarítás érdekében. A 362 hek­tár búzavetést jó előre szétosz­tották a négy mezei brigád kö­zött, melyeknek össztaglétszáma közel 500. Ahogy beérett az árpa, neki­fogtak a learatásának. A mezei brigádok között élénk szocialis­ta verseny alakult ki, s ennek eredménye már mutatkozik is. A rossz időjárás ellenére gyűlnek a kalangyák a határban. Eddig 20 hektáron vágták le az árpát és 135 hektáron áll kalangyák­ban a búza. Ha figyelembe vesz­­szük a rossz időjárást, valamint azt, hogy nem egyformán érett be a gabona, elmondhatjuk, hogy szépen haladnak a munkálatok­kal. A legkimagaslóbb eredményt a hodgyai, László Dénes vezette brigád érte el. Több mint 70 hektáron vágta le a búzát és 5 hektárról az árpát. Két napon belül ez a brigád teljesíti tervét, azután segítséget ad a többi bri­gádoknak. Az aratással egyide­jűleg hordják a gabonát a szé­rűkre, összesen négy szérűt ké­szítettek elő, ahol a tervek sze­rint augusztus első napjaiban megkezdik a cséplést. Az aratással párhuzamosan fo­lyik a tarlóhántás, illetve a nyá­ri mélyszántás. Ezt a munkát je­lenleg 7 traktor végzi. Ezenkívül megkezdték a másodvetést is. Eddig 15 hektáron végeztek má­sodvetést és jelenleg újabb 5 hektár bevetésére készülnek. GERE ÁRPÁD ! Tízéves a tehergépkocsi iparunk Egy évtizeddel ezeten gör­dült ki a brassói Steagul Ro­­su gyár kapuján az első ro­mán tehergépkocsi, a SR-101. A­ gyár azóta állandóan fej­lődött, munkaközössége gyz­dag tapasztalatra tett szert. Jelenleg a Carpasi és Bucegi modern tehergépkocsikat gyártja. A Carpafi SR-131­ hasznos terhelése három ton­na, önsúlya 2,7 tonna. 140 ló­erős motorja 100 kilométeren­ként 25 liter üzemanyagfo­gyasztással óránként 90 kilo­méter sebesség kifejtésére al­kalmas. A két tonna hasznos terhelésű, 3,75 tonna önsúlyú Carpafi SR-132 két differen­­ciálos tehergépkocsi nehéz te­repre alkalmas. Legnagyobb sebessége 95 kilométer órán­ként, üzemanyag fogyasztása 100 kilométerenként 29 liter. Ennek a típusnak az az érde­­­­kessége,­­ hogy három üzem­anyagtartályában egyszerre 400 liter benzint vihet magá­val, s így üzemanyagfelvétel nélkül hosszú utat tehet meg. A Bucegi SR-113 a legújabb román teherautó. Hasznos ter­helése öt tonna, önsúlya 3,6 tonna. Maximális sebessége óránként 80 kilométer, üzem­anyagfogyasztása 100 kilomé­terenként 29 liter. A Bucegi SR-113 teherautó hattonnás pótkocsit is vontathat. A Carpati és Bucegi teher­autók teljesítmény szempont­jából bátran felvehetik a versenyt a világpiacon forga­lomban lévő hasonló teher­gépkocsikkal. EGY MAROSMENTI NAGYKÖZSÉG A község lakói szemtanúi voltak a második világháború borzalmainak. A helység köz­pontjában emelt emlékmű a környéken elesett kétezer hős­re emlékeztet, akik a boldog, szabad életért harcoltak. Az emlékezetes augusztus 23-al kezdődtek el itt is a változá­sok. Kövessük nyomon a fon­tosabbakat. 1950. Nevezetes dátum a község életében. Megalakult az ,,Augusztus 23“ elnevezésű kollektív gazdaság. A radnó­­tiak kitartó munkája nyomán virágzó gazdasággá vált. Tag­jai milliomosok, minthogy gazdaságuk több mint 4 mil­lió lej állóalappal rendelkezik. A kollektivisták megválto­zott életéről beszélnek a mintegy 800 új családi ház, a kényelmesen berendezett la­kások, melyekből nem hiány­zik a mosógép, villanyvasaló, varrógép, rádió és televízió sem. Az írástudatlanságot, a múlt szomorú örökségét felszámol­ták. A kollektivisták gyerekei ma hét iskolában sajátítják el az ismereteket. 1961—62-ben középiskola létesült. A köz­ségben 44 tanerő oktatja az iskolások népes táborát. A megnövekedett igények és az a törekvés, hogy egyre jobb tanulási feltételeket biztosít­sanak, tette szükségessé egy új, nyolctantermes iskola épí­tését, amit a lakosság önkén­tes hozzájárulásával oldanak meg. Az egykori kastélyban is a jövő nemzedéke nevel­kedik. Az itt működő mező­gazdasági iskolából minden évben képzett ifjak távoznak, hogy a szocialista gazdaságok kertészeteiben, szőlőseiben és gyümölcsöseiben hasznosítsák tudásukat. A kultúra a kollektivisták közkincsévé vált. A radnótiak ki is használják a művelődési és tanulási lehetőségeket. A télen sokan látogatták az agro­­zootechnikai köröket. A közel 10.000 kötetes könyvtárat is sokan keresik fel. A mintegy 1.500 olvasó a múlt évben 12.000 kötetet kölcsönzött ki. A szabad húsz esztendő alatt a községhez tartozó falvakon művelődési otthonok épültek, Radnóton nemrég rakták le az alapját egy 400 férőhelyes klubnak. A filmszínház szin­tén a művelődés, szórakozás ügyét szolgálja. 1962 novemberében meg­nyílt Radnóton a szövetkezeti áruház. A komplexumban a legmagasabb igényeket is ki­elégíthetik, hiszen önkiszolgáló élelmiszerüzlet, készruha, ház­tartási cikkeket árusító és könyvüzlet nyílt. E számbavétel során nem szabad megfeledkeznünk az emberről való gondoskodás egyik legbeszédesebb bizonyí­tékáról sem. Az egészségügyi hálózat fejlődéséről. Az el­múlt húsz év alatt létesült a kórház, a szülészet és orvosi rendelő, ahol öt orvos és az egészségügyi dolgozók népes csoportja dolgozik a radnótiak egészségvédelmének szolgá­latában. A község határában épült a mezőség csillaga, a hőerőmű. Az építőmunkásokat szállító autóbuszok simán gördülnek a korszerű műúton. Aki né­hány éve nem járt Radnóton, az nehezen ismeri fel a köz­ség központját. Tömbházak emelkedtek, melyekben több mint 160 család rendezte be kényelmes otthonát. Jelenleg újabb két tömbház építéséhez kezdtek hozzá. Csak néhány adattal példáz­tuk a község lakóinak új éle­tét. De lépten-nyomon újab­bakkal találkozunk, mert a fejlődés minden területen to­vább tart. KOCSIS JÁNOS, a radnóti néptanács végrehajtó bizottságának elnöke

Next