Vörös Zászló, 1966. április (18. évfolyam, 76-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

­ AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA Joszip Broz Tito elnök látogatása hazánkban Folytatódtak a hivatalos megbeszélések Kedd délelőtt Románia Szo­cialista Köztársaság Palotájá­ban folytatódtak a hi­vatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Chivu Stoica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tag­ja, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának el­nöke, Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, va­lamint Joszip Broz Tito elv­társ, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­ke, a Jugoszláviai Kommunis­ták Szövetségének főtitkára között. A megbeszéléseken részt vettek román és jugoszláv hi­vatalos személyek. A megbeszélések a meleg barátság elvtársi légkörében folytak le. (Agerpres) Látogatás a fővárosi szerszámgép- és aggregát­­gyárban Joszip Broz Tito elvtárs és fe­lesége Chivu Stoica elvtárssal e­­gyütt, jugoszláv és román hi­vatalos személyek kíséretében, kedden délután ellátogatott a bukaresti szerszámgép- és agg­­regát­gyárba. A testvéri jugoszláv nép kül­dötteit a nagy bukaresti ipari egység felé vezető úton meleg barátsággal köszöntötték a gép­kocsisor útvonalán, a széles su­gárutak mentén felsorakozott fő­városi lakosok és a főváros egyik leghatalmasabb munkáscitadellá­­jának — a 23 August üzemek körül elterülő városnegyednek — lakosai. Ez az egész korsze­rű városnegyed az elevenség és optimizmus hangulatát árasztja. Mindössze néhány év alatt mint­egy 20.000 lakást építettek itt — egy közepes nagyságú várost. A szerszámgép- és aggregát­gyár bejáratánál a vendégeket Mihai Marinescu elvtárs, gép­gyártóipari miniszter, Aurel Bozgan, az üzem vezérigazgató­ja és a gyárvezetőség többi tag­jai, a pártszervezet vezetőségi tagjai, valamint munkások, mér­nökök és technikusok fogadták. Fiuk és lányok virágcsokrokat adtak át a vendégeknek. Az igazgatóság irodájában Au­rel Bozgan röviden ismertette a fiatal vállalat történetét. 1961 őszétől, amikor az alapzat első betonoszlopait beágyazták, egé­szen a mai napig, a gépgyártó­iparunk felszerelésében igen fontos szerepet betöltő vállalat eredményekben gazdag utat tett meg. A gyár felszerelése üteme­sen folyik. Az itt dolgozó mun­kaközösség 1966 első negyedében annyi gépet és aggregátot gyár­tott, amennyit az egész 1963-as esztendőben, a gyár beindulásá­nak első évében. Ez a mérleg tükrözi a román mérnökök, tervezők és munkások elképzeléseinek és alkotó munká­jának gyümölcsét. Tito elvtárs kifejezte azt az óhaját, hogy megismerje a termelés automa­tizálási fokának jellegzetességeit, az itt előállított termékek mű­szaki színvonalát, a többi üzem­mel való kooperáció módozatait és az üzem exportlehetőségeit. Ezután az impozáns méretű főcsarnokot tekintették meg. Kö­röskörül a nagy térközökben a nagy precizitású gépek sorakoz­nak, mintegy arról tanúskodva, hogy elrendezésüknél nemcsak a termelési követelményeket tartot­ták szem előtt hanem a tetsze­tősségre törekvő jó gazda szép­érzékét is. A műszaki „intelli­genciával" felruházott és a meg­munkáló műveletek sajátosságai szerint csoportosított gépek perc­ről percre alakítják a fémet. A nehézmechanikai osztályon Tito elnök figyelmesen megnézi a 2500 milliméteres karusszel­esztergáz, a gyár munkaközössé­gének első szerszámgépét. A gyár igazgatója rámutat, hogy ez a komplex gép nagy érdeklődést keltett mind nálunk, mind kül­földön. A vendégek meg-megállnak a román esztergák hosszú sora mel­lett, amelyeken a leendő szer­számgépek különböző alkatré­szeit munkálják meg. Megvizs­gálnak néhány alkatrésztípust, figyelik a gépek megteremtőinek aprólékos munkáját. A munká­sok egy-egy pillanatra félbehagy­ják a munkát és melegen üdvöz­­lik Jugoszlávia SZSZK elnökét. A szerelő részlegen a vendé­gek megismerkednek egy másik géptípussal , a 2000 mm-es ka­russzel-esztergával, amelyen most végzik az utolsó technológiai pró­bákat. A gép mellett négy 1250 mm-es „testvér" átlátszó polieti­lén lapokba burkolva várja el­szállítását a megrendelőkhöz. A vendégek figyelmét felkelti egy nagy frekvenciájú árammal mű- Világ proletárjai, egyesüljetek! ködő felületmódosító gép. Tito elnök érdeklődik ennek jelleg­zetességei iránt. Ezután bemu­tatnak egy programvezérlésű ma­ró- és csiszológépet. A vendéglátók ismertették a vendégekkel a fiatal bukaresti vállalat előtt álló széles távlato­kat, szoros kapcsolatban azzal, hogy gyors ütemben látjuk el kor­szerű technikával gépgyártó ipa­runkat, hogy a gyár termékei egyre nagyobb elismerést vívnak ki külföldön. Ez a korszerű vál­lalat a román nehézipar fejlődé­sének, pártunk és államunk e té­ren tanúsított jelenlegi gondos­kodásának tükre. Tito elnök a következőket írta a vendégkönyvbe: ,,Ez a gyár na­gyon jó benyomást tett rám. Ma­gas színvonalú technikával látták el, és azt igazán jól használják ki tehetséges munkásai. Láttam a szerszámgép- és aggregát-gyár ki­váló minőségű termékeit. Újabb munkasikereket kívánok az itt dolgozó munkásoknak“. VICTOR BIRLADEANU GHEORGHE IEVA Jovanka Broz látogatása a Művészeti Múzeumban Jovanka Broz elvtársnő Mia Groza elvtársnő társaságában kedd délelőtt megtekintette Ro­mánia Szocialista Köztársaság Művészeti Múzeumát, ahol Virgil Florea elvtárs, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság al­­elnöke és M. H. Maxy festőmű­vész elvtárs, a múzeum igazgató­ja fogadta. Megtekintették a Nemzeti Tár­latot és az Egyetemes Művészeti Tárlatot, valamint a flamand fa­liszőnyegek kiállítását, amelyet a napokban nyitnak meg. Távozásakor Jovanka Broz elv­társnő beírta nevét a vendég­könyvbe. (Agerpres) Fogadás Joszip Broz Tito és felesége tiszteletére A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsa kedd este a Miniszterta­nács palotájának termeiben fo­gadást adott Joszip Broz Tito­­nak, Jugoszlávia Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláviai Kommunisták Szö­vetsége főtitkárának és Jovanka Broz elvtársnőnek a tiszteletére. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandra Birladeanu, Emil Bodnaraj, Petre Borila, Constantin Dragan, Alexandra Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Rautu, Leontin Salajan, Stefan Voitec, Iosif Banc, Maxim Berghianu, Petre Blajovici, Du­­mitru Coliu, Florian Dan Vlache, Fazekas János, Petre Lupu, Ilie Verdet, Vasile Vilcu, Mihai Da­­lea, Manea Manescu, Vasile Fati­­linet, Virgil Trofin, Constanta Craciun, Ilie Murgulescu, Ghe­orghe Gaston Marin és Roman Moldovan. Részt vettek a jugoszláv hiva­talos személyek: Cvnetin Miato­­vics, Marko Nikezics, Aleksan­­dar Grlicskov, Gyurica Jojkics, Bogdan Crnobrina, Jaksa Pet­rics és Milorad Pesics. Jelen volt az RKP KB, az Ál­lamtanács és a kormány számos tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, tudományos, kultu­rális és művészeti személyiségek, román és jugoszláv újságírók, külföldi hírügynökségek és új­ságok tudósítói. Ott voltak Románia Szocialis­ta Köztársaságban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Elhangzott a két ország állami himnusza. A fogadás meleg, baráti lég­körben folyt le. (Agerpres) A jugoszláv vendégek vidéki körútra indultak Joszip Broz Tito elvtárs, fe­leségével és a jugoszláv hivata­los személyekkel együtt, kedd este külön vonattal vidéki kör­útra indult Gheorghe Gheorghiu, Dej város felé. A vendégekkel együtt utaztak el a következő elvtársak: Chivu Stoica, Emil Bodnaraj, Mia Gro­za, a Nagy Nemzetgyűlés alel­­nöke, George Macovescu kül­ügyminiszter-helyettes, Aurel Málnáján, Románia Szocialista Köztársaság belgrádi nagykövete és más hivatalos személyek. (Agerpres) A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építőtelepén A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építőte­­lepén serényen folyik a mun­ka. Itt építi hazánk Jugoszlá­viával együttműködésben a legnagyobb dunai vízierőmű­vet, amelynek beszerelt ka­­pacitása 2.000 megawatt lesz. A folyam romár­ partján több mint 6.500 dolgozó — korsze­rű műszaki eszközökkel — munkálkodik a grandiózus terv megvalósításán. Most fő­képp a cellás zárógát felépí­tésére irányulnak a fő erőfe­szítések. A gát lehetővé teszi majd a zsilip, a tulajdonkép­peni erőmű és a duzzasztógát földmunkáinak a megkezdését. A zárógát 24 cellája közül ed­dig 19 készült el. A munká­sok szereik a drótkötélnáz,fát is, amelyet bútor­szállításra használnak majd. (Agerpres) Beváltották adott szavukat Megszoktuk, hogy a maros­vásárhelyi Electro-Mures vál­lalatban tettek vetik az a­­dott szót. A vállalat dolgozói ezúttal sem cáfoltak rá önma­gukra. Április 10-én minden mutatónál teljesítették az RKP megalakulása 45. évfordulójá­nak köszöntésére tett vállalá­sukat. Számos, főleg a nyers­anyagellátás okozta nehézség­gel kellett megküzdeniük, en­nek ellenére a grafikon min­den hónapban ütemes terme­lést jelez. Ez olyan teljesít­mény, mely a belső erőtarta­lékok okos felhasználására, jó szervező munkára vall. Nézzük most a számszerű e­redményeket. Az össz- és áru­­termelési tervnél 340.000, az előirányzott jövedelemnél 400.000 lej túlteljesítés mu­tatkozik, míg a tervezett ön­költségnél 58.000 lej megtaka­rítás. A vállalat dolgozói fő­leg arra büszkék, hogy a pénz­ügyi mutatóknál vállaláson felüli eredményt értek el és a kereskedelmi szállítási tervü­ket 10 százalékkal túlszár­nyalták. A megtakarítás egy része a hulladékanyagok érté­kesítéséből származik, míg a jövedelmi tervnél mutatkozó jó eredmény — a terven felü­li raktári készlet felszámolá­sából. Főleg ez járult hoz­zá a jövedelmi terv túlteljesí­téséhez is. Közfogyasztási cik­kek képezték az értékesített raktári készlet nagy többsé­gét. A vasalók, a televízió antennák és más termékek iránt nagy volt a kereslet. A részleg dolgozói Ferenczi Sán­dor hozzáértő irányításával igyekeztek úgy dolgozni, hogy a vállalat eleget tehessen minden kérésnek. Érdemes külön is megemlékezni a köz­­fogyasztási cikkeket gyártó részleg dolgozóiról, akik élen járnak a nagy évforduló kö­szöntésére, széleskörben ki­bontakozott szocialista ver­senyben. A nagy esemény előkészületeinek jegyében zajlott le A­­nuikedvdak cacetati temátkozésa A Román Kommunista Párt megalakulásának évfordulójá­hoz méltó művészi törekvés jellemezte a két rajon: Ma­rosvásárhely és Ludas, vala­mint Marosvásárhely város kulturális vetélkedőjét. Dicső­séges drága pártunk, biztos kezű vezetőnk harci múltja, győzelmes jelene, népünk nap­­fényes jövője ihlette a nagy­szabású seregszemle eszmei­gondolati gazdagságról tanús­kodó műsorát. Munkások, ter­melőszövetkezeti tagok, értel­miségiek, lelkes munkalendü­letét, eredményeink fölötti ö­­römét, a román, magyar és német dolgozók testvériségét a Román Kommunista Párt iránti határtalan szeretetét fejezték ki a különböző mű­sorszámok. Szava erő, és bátran Az álmok felé szárnyal. Ki megtestesíted az egész népet, Ezer és ezer gyökerű tölgy vagy, párt. A radnóti szép, nagy mun­kásklub termét az öröm, a munka, a hála dalai töltötték be. Büszkén csendült fel mun­kás és falusi kórusok előadá­sában: Hős a párt, zúgja a szél­moraj, Így szól a szív, s így zeng az ősi dal, Tüze fényt­ adó, Hire szárnyaló, Ereje hajnal-jövőt lángoló. A költészet, a dal és a népi tánc varázsa nyűgözte le a nézőt, amikor színpadon lát­tuk az ,,Augusztus 23" Bútor­gyár munkáskórusát, a szent, mártoni (Ludas rajon) műve­lődési otthon folklóregyütte­sét, a Marosi­ Textil szövetke­zet irodalmi montázst előadó csoportját, a mezőszabadi, er­­dőszentgyörgyi, gerebenesi, marosszentgyörgyi, parajdi kórusokat és más csoportokat és egyéni előadókat. Mindenik csoport igyekezett a legszebb csokorral ékesíteni azt a ha­talmas fűzért, amely a mű­kedvelőknek a pártévforduló tiszteletére szervezett nagysza­(Folytatás a 2. oldalon) A Marosi Textil­szövetkezet műkedvelői nagy sikerű irodalmi ösz­­szeállítással szerepeltek a versenyen Szakszerű lenvetést! Újabb kísérleti adatok és a termelés eredményei bizonyít­ják, hogy előveteménynek leg­jobban a kapásnövények, főleg a cukorrépa és a krumpli felel­nek meg, ezek után a lentermés jóval nagyobb, mint a vöröshere után. Ugyanakkor káros a len önmaga utáni termesztése, mert könnyen fellép a talaj­un­­ság. Tekintettel arra, hogy a len apró magvai csak a nagyon jól előkészített és gyommentes mag­ágyban kelnek ki gyorsan és egyenletesen, a len megköveteli az őszi mélyszántással jól meg­lazított és tavaszi munkákkal megaprózott magágyat, mely egy­úttal a szükséges talajnedvessé­get is biztosítja. Igen érzékeny az ésszerűtlen trágyázásra, így a túl gazdag és trágyázott tala­jon hamar megdől, ezért a terü­letet úgy válasszuk ki, hogy a len a trágyázás utáni második évben, kerüljön sorra, tehát ne kapjon direkt trágyát, mert az a megdőlés mellett a gyomosodást is elősegíti. Legjobb a termés a közepes termőerőben lévő terüle­teken, ahol az őszi talajelőkészí­tés alkalmával 250—300 kg szu­perfoszfátot és 100—120 kg 40 ','n-os kálisót adagoltunk a tava­szi magágykészítéskor pedig biz­tosítjuk a maximális 100—120 kg nitrogéntartalmú műtrágyát. Ezen műtrágyák komplex alkal­mazásával közepesen felüli és jó minőségű lentermést nyerünk. A nitrogéntartalmú műtrágyák egyoldalú alkalmazása gyakran okoz csalódást, mert vagy meg­dől a len, vagy később érik, de mindenesetre romlik a kóró mi­nősége azáltal, hogy erősen el­ágazik és csökken a rostmeny­­nyisége is. A nagy rosttermések egyik igen fontos feltétele a jó mag, és­ a jó fajta. Amint az a faj­­összehasonlító kísérleteinkből ki­tűnik, a legnagyobb kórótermést, több évi átlagban, a marosvásár­helyi talaj- és éghajlati viszo­nyok között az ICAR 6­49 fajta adta, amely 5843 kg kórót bizto­sít hektáronként, azaz 539 kg­­mal többet, mint a rajonált 1120- as fajta. A gyergyószárhegyi me­zőgazdasági termelőszövetkezet­ben végzett fajtaösszehasonlító kísérletünkben viszont az 1120- as fajta nagyobb termést bizto­sított, mint az ICAR 6/49, és­pedig 5080 kg-ot a 4550 kg-mal szemben. A legjobbnak az 1965- ös év körülményei között a Kyl­­kema fajta bizonyult, amely a­­zonban csak 60 kg-mal termett többet, mint az L-1120, aminek viszont nincs meg a biztonsága. Ami a vetési időszakot illeti, a kísérletek eredményei és a termelési adatok egyaránt bizo­nyítják, hogy a kalászosok veté­se után azt azonnal el kell vé­gezni. A korai vetésnek számta­lan előnye van, elsősorban na­gyobb a kórótermés és magasabb a rostszázalék, mert a korán el­vetett len magasabbra nő és nem ágazik el, míg a késői vetés ala­csony marad és ágas lesz. Ami a bolhakártételt illeti, ez nem lehet ok a korai vetés el­hanyagolására, ugyanis a Heklo­­tex meg a többi rovarirtó por elegendő mennyiségben áll ren­delkezésünkre és porozhatunk velük akkor, amikor felmelege­dőben van az idő és fellép a bolha. A késői vetés tartományunk viszonyai között csak ott indo­kolt, ahol gyakori a május első felében előálló fagy: ezen helye­ken jól sikerül a len a május vé­gi vetés esetén is. A szükséges vetőmagmennyi­ség 140 kg hektáronként, amivel 2500—3000 csíraképes magot biz­tosítunk négyzetméterenként. A lenkultúra sikereinek egyik fel­tétele a sűrű vetés, mert minél sűrűbbre vetünk, annál maga­sabbra nő a len, kevésbé ágazik el, ugyanakkor a rost termése nagyobb és a minősége is jobb. Ugyancsak a sűrű vetéssel har­colunk az elgyomosodás és a ta­laj kiszáradása ellen is. De a túl­­sűrű vetés már káros, mert a len könnyen megdől. Tekintettel a lenmag nagysá­gára, azt nem szabad túl mélyre vetni. Legjobbnak bizonyult a 2—3 cm mélységre való vetés, a talaj nedvességétől és szövetétől MÁRKUS ISTVÁN mérnök, tudományos kutató (Folytatás a 2. oldalon) Falvak postája Számos levél hozott újabb hírt arról, hogy a termelőszövet­kezetek tagjai miként használ­ták ki az esős időszakot a so­­ronlévő munkák folytatására. Muzsnán például — írja KÓCS DÉNES — az ősszel megkezdett gabonaraktár építését folytatták. Szentábrahámon — olvassuk SZŐCS ÁRON soraiból — több mint 200 hektár legelő takarítá­sával, talajának feljavításával és boronálásával végeztek. Közben, ha egyetlen napra is annyira szikkadt a föld, készült a mag­ágy és indultak a vetőgépek. A gazdaság csekefalvi részlegén — folytatja a tudósítást MIKLÓS JÁNOSNÉ — a múlt vasárnap is vetették a cukorrépát. A mun­kára alkalmas órák kellő ki­használásával került földbe a len és más növény magva a mak­­fz­lvi termelőszövetkezet szolak­­mai részlegén is — tudtuk meg JAKAB ÁRPÁD beszámolójából. A ludasi termelőszövetkezet kertészetében sincs hiány szorga­lomban. Eddig többek között 10 hektár korai burgonyát és 5 hek­tár ugyancsak korai káposztát ültettek el — közli MILNA GHEORGHE. Második tudósítá­sában a gezsei részi­­g 40 hektá­ros szerződéses kender vetésének befejezéséről ad hírt.

Next