Vörös Zászló, 1966. október (18. évfolyam, 231-256. szám)
1966-10-23 / 250. szám
A téli gondok A télre jó előre kell gondolni, alaposan felkészülni rá. Télen másképpen történik az építkezés, nehezebb a szállítás, gondot okoz a fűtés, a gépek üzemeltetése, a beszerzés és a raktározás. A múlt évben az építők egyes munkatelepeken homok és kavics hiányában álltak, a Libertális-negyedben az egyik toronyház alapjának öntése vontatottan haladt, egyes várótermekben fagyoskodtak az utasok, a 2-es számú Autójavítási Vállalatnál cserealkatrész hiányában nem, vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán sikerült teljesíteni a tervet. És mindez miért? Azért, mert a különböző egységekben nem gondoltak előre, nem készültek fel alaposan a télre. Az illetékesek dicséretére legyen mondva, az ellenkezőjére is van példa. Az előbbi évekhez viszonyítva a múlt télen a marosvásárhelyi Közüzemek és a Tartományi Autószállítási Igazgatóság alegységei már sokkal jobb körülmények között bonyolították le az utasforgalmat. Hogy miért? Mert tanultak az elmúlt évek nehézségeiből és alaposabban felkészültek a télre. Immár hagyományossá vált, hogy a minisztériumok, a tartományi igazgatóságok (a helyiipari ügyosztály, az Erdőgazdálkodási Igazgatóság, a Tartományi Autószállítási Igazgatóság, a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetsége, a Tartományi Kereskedelmi Igazgatóság, stb.)határozott utasításokat adnak alegységeiknek, melyek alapján minden üzemben, intézménynél intézkedési tervet állítanak össze. Ezek az intézkedési tervek képezik a vezérfonalát a vállalatok ez irányú tevékenységének. Bár még több mint egy hónap választ el a téli idény beálltától, a szerkesztőségünkbe érkezett tudósítások és a terepen látottak alapján máris levonható néhány következtetés. Nemrég számoltunk be arról, hogy az illetékes szervek hatékony munkát fejtenek ki az erdei munkások téli ellátásáért. Értesültünk arról is hogy a vasúti komplexum alegységeiben javában folynak az előkészületek. De tudjuk azt is, hogy az építőknek még mindig nem sikerült megfelelő télifrontot biztosítaniuk. Ez pedig megnehezíti az ütemes építkezést a téli hónapokban. Igaz, mint már említettük, van még idő az igazi tél beköszöntéséig. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a munkafront kialakítása nem napok kérdése. Márpedig, ha az ütem nem gyorsul, hetek alatt sem lehet megfelelő munkafrontról gondoskodni a téli időszakra. Általános jelenség, hogy a vállalatok vezetői a téli előkészületek során a nagyobb horderejű problémák megoldásával foglalkoznak behatóbban, s megfeledkeznek olyan „apróságokról", melyek a dolgozók munkakörülményeivel kapcsolatosak. Susarman C. levelezőnk például arról tudósított, hogy egyes vágtereken nem fordítanak megfelelő figyelmet az erdei szállások rendbetételére.. A vállalatok és az alegységeik vezetői a hátralévő időszakban tanúsítsanak sokkal nagyobb érdeklődést a téli előkészületek iránt. Tekintsék ezt az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladatának. PETELEI István Várom a jövő évi szőretét Mi mást is tehetnék? A nyárias októberi szellő ide hozza a távoli szőlőhegyek illatát, telve vele az utca, a város, hallani vélem a szüretelők vidám kacaját, s fülemben felcsendül a régi szüreti dal: „Mariska is szedő volna, ha a szőlő jó nem volna. Csupa méz már keze, szája, leragadt a szempillája“. Mindezt hallom, látom és érzem is. Élénken működő fantáziámat naponta ébren tartják az újságok, amelyek hírekben, riportokban, képekben számolnak be arról, hogy mindenütt javában folyik a szüret. És én mégis sóvárogva várom a jövő évi szüretet. Mi mást is tehetnék? Naponta belépek az aprózárokba, kettőbe, háromba is, de hasztalan. Csak hagyma és krumplicsomók, zöld és piros paprika halmok kínálják magukat megvételre. De én most csak szőlőt szeretnék vásárolni, mert most van a szüret. Úgy látszik, nem tartozom a szerencsés emberek közé, mert mindig azt mondják az elárusítók, hogy „a tegnap is volt“, s én most is csak utólag szereztem tudomást róla. Magamban morfondírozva lépek ki az üzletből. Elhatározom magamban, hogy a legközelebbi szabadnapomon megfogom gyermekeim kezét, toronyiránt nekivágok a szőlőhegyeknek, s megkérem a szüretelőket, hogy vendégeljenek meg. Szerencsére nem kell nagyon meszsze mennem, nem kell kilépnem még tartományunkból sem. Miután jóllaktunk, esetleg még arra is megkérném őket, hogy pénzemért adjanak még egy-egy kiló szőlőt, hogy vigyek a marosvásárhelyi aprózárok ellátóinak is MÉSZÁROS József Világ proletárjai, egyesüljetek!, AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 250 (4620) szám A NYDOPlJIOttYINY-IIBIilIIIll KAPCSOLATBAN A népjóléti ügyosztályon hallottuk Szinte minden nyugdíjas tudja már, hogy ő milyen kategóriába tartozik, mennyivel fog emelkedni a járandósága. Az is igaz, hogy egyesek hozzáértés hiányában a törvénytervezetből téves következtetéseket vonnak le. Az illetékesek viszont segítségére vannak a nyugdíjasoknak a jogszabályok helyes értelmezésében. Értesüléseink szerint tartományunk minden részében jogászok tartanak előadást, s részletesen megmagyarázzák a törvénytervezetet. Rengeteg kérdéssel fordulnak a néptanácsok népjóléti ügyosztályainak arra hivatott munkatársaihoz is. Adorjáni Károly, a hivatal vezetője mondja: " A nagy érdeklődés érthető, hiszen még mi, akik a nyugdíj-üegyekben szakembereknek tekintjük magunkat és tudjuk, hogy be fog következni ez az intézkedés, sem gondoltunk arra, hogy ilyen alapvető és kedvező változásokat hoz a nyugdíjasok minden kategóriájának. Tekintettel arra, hogy egyelőre csak a nyugdíjtörvénytervezet jelent meg, s a végrehajtási utasításokat még nem kaphattuk meg, néhány részletkérdésre nem tudunk választ adni. Különben a törvénytervezet rendkívül alakos körültekintő és megfogalmazásaiban világos. Még a nyugdíjazási ügyekben járatlanok is megállapíthatják, hogy a tervezet lényeges emelkedést irányoz elő minden nyugdíj kategóriánál, de különösen az alacsony nyugdíjaknál. Rendkívül fontosnak tartom többek között azt is, hogy megszűnt a gődíj felső határ, ami elsősorban azok számára jelentős, akik tudományos tevékenységet fűzzenek ki. A tervezetnek ez a része érinti a magas kérd-ettségű szakembereket is, főleg azokat, akik a termelőmunkában fontos beosztásban dobnak. De hivatkozhatnék a tervezet számos más szakaszára. A tervezet kidolgozásánál egyaránt érvényesültek a társadalmi és a nyugdíjasok egyéni érdekei. Ezt tükrözi többek között az is, hogy a nyugdíj-járandóság megállapításánál az eltöltött szolgálati évek sokat nyomnak a latba. S hogy az új tervezet mennyire kedvező az alkalmazottaknak, azt egy példával igyekszem bizonyítani. A jelenlegi törvény szerint, ha valakinek öt-tíz éves megszakítása volt az alkalmazásban, az azt megelőző időre elvesztette a megszakítás előtti szolgálati idejének 50 százalékát. Ha pedig tíz évnél hosszabb volt a megszakítás, az azt megelőző évekre vesztette el a teljes szolgálati idejét. Az új törvénytervezet szerint a megszakítás előtti időt már elismerik, s öt-tíz évig terjedő megszakításnál az azt megelőző évekből évenként 0,5 százalékot, míg tíz éven felül megszakításnál 1 százalékot vonnak le a nyugdíjból. Ugyanakkor a törvénytervezet előírja azt is, hogy nyugdíjpótlékot folyósítanak az egyazon egységnél eltöltött huzamosabb szolgálatért. A népjóléti ügyosztály munkatársai nem mulasztják el felhívni figyelmünket arra, hogy az új törvénytervezet szerint milyen döntő jelentőségű a szolgálati évek igazolása. A szolgálati évekkel kapcsolatosan sok probléma vetődik fel. A nyugdíjba készülők gyakran egész sor nehézséggel találják szemben magukat. Sok vállalat megszűnt, átszerveződött, más vállalatoknál pedig az úgynevezett fizetési listákat bizonyos idő után már nem őrzik meg. Nem ritka eset, hogy aránylag nem is olyan régről, így például az 1950-es évek elejéről, nehezen tudták beszerezni irataikat az építkezési, erdőgazdálkodási vállalatoknál, állami gazdaságoknál alkalmazott személyek. Vagy itt vannak a munkakönyvek, melyeket pontatlanul töltenek ki egyes vállalatoknál, gondot, problémát okozva a nyugdíjba készülőknek. — Mit tanácsolnak ezzel kapcsolatosan az alkalmazottaknak? — Azt, hogy ha még távol is állanak a nyugdíjas korhatártól, gondoskodjanak munkaidejük igazolásáról. Hiszen minél később kezdik meg az iratok beszerzését, annál nehezebb. Fel szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy az alkalmazottak munkakönyvükbe ne csak a ledolgozott időt, hanem a tarifáris fizetésüket is vezettessék be. A plenáris ülés határozatainak alkalmazása után Marosvásárhelyen több mint 8.000 nyugdíjas kap a jelenleginél nagyobb járandóságot. A számításokat majd a folyó ügyekkel párhuzamosan végzik el. Ez elég nagy munka lesz, hiszen arra is kell ügyelniük, hogy a nyugdíjakat pontosan, késedelem nélkül folyósítsák. A népjóléti osztály dolgozói megfeszített munkát kell végezzenek. Ezért arra kérik a feleket, hogy indokolatlan ügyekkel ne zavarják őket. Ha az iratcsomó átvizsgálásakor probléma vetődik fel, arról értesítik az illetőket. Cs. B. Pillanatkép a fővárosi felszerelést javító vállalatból A szakácskönyvekben is szerepel a burgonya-palacsinta receptje. Immár 23 éve nem ettem. Hogy miért nem? Annak is megvan a magyarázata. Gyermekkoromban elfogyasztottam az egész életre járó porciómat. Az elmúlt napokban Udvarhely, Gyergyó és Csík rajonokban jártam, ahol teljében a burgonyabetakarítás. Ahogy elnéztem a szedőket, egy régi emlékem jutott eszembe. Akkor is így gyűjtöttük be a burgonyát, csak hiányoztak a mostani gének, s akkor valamivel jobban, s többet fájt a szedők dereka a jelenleginél jóval hosszabb munkanap miatt. Jól emlékszem, a Becási birtokon anyámmal szedtük a pityókát. Nagyon ügyeltünk, akárcsak körülöttünk mindenki, hogy ne maradjon egyetlen gumó se a földön, mert amikor az úr átvette a csomókat, s a fészkek közül meglátott néhányat, rögtön kimondta az ítéletet: mindenki járandóságából leveszek néhány kosárral, hogy máskor jobban ügyeljetek. Anyám háromszor is bejárta azt a parcellát, ahol dolgoztunk, nehogy tőlünk is levonjanak. A burgonya volt akkor nekünk a kenyerünk, s elyben a tésztánk is. Most, mikor arra jártam, a gyergyószárhegyi határból éppen hazafelé igyekeztek a szemerkélő esőben a termelőszövetkezeti tagok. Nem látszott, hogy különösebben érdekelné őket, hogy a földeken messzire virítanak a szanaszét hagyott sárgás gumók. A mérnök szerint minden hektáron marad néhány száz kiló. Nem vagyok én mezőgazdasági szakember, de afölött, amit Gyergyóban és Csíkban láttam, meg a mérnököktől hallottam, sehogy sem tudok napirendre térni. Ahány termelőszövetkezetben voltam, mindenütt más és más számot mondtak arról, hogy mennyi burgonya marad hektáronként összegyűjtetlen. Volt, ahol 300, máshol 700, s volt, ahol már 1.000 kilóról beszéltek. A már említett három fő burgonyatermő vajonban e szerény beismerések alapján is lesz néhány százezer kilogramm, ami nem kerül senki asztalára, vagy egy feldolgozó üzem tárolójába sem. S ha figyelembe vesszük azt, hogy 60—70 bániban veszik át az értékesítő szervek a burgonya kilóiát, könnyű megállapítani, hogy minden szövetkezet néhány ezer, a tagság pedig néhány száz lejtől esik el. Mérnökök egybehangzó véleménye, hogy 300 kilogrammnál több marad minden hektáron. Elgondolkoztató. Ha már nem is lehet minden gumót felszedni (sokfelé azt mondják, az apróért nem érdemes lehajolni), de legalább csökkenteni kellene a hektáronként elhagyott 100 kilókat, hiszen lehetőség van rá, számos termelőszövetkezet példája bizonyítja. Annak idején Becsi úr el tudta érni, hogy egy gumó se maradjon a földeken. Jó, jó — mondhatnák egyesek, az más, kizsákmányoló világ volt. A napszámosokat kegyetlen eszközökkel szorították rá a „minőségi“ munkára. Most nem alkalmaznak ilyen módszereket, de nincs is rá szükség. Arra viszont szükség lenne, hogy a Szentsimonban, Szentmártonban, Dánfalván s máshol bevált módszereket ők is bevezessék, hogy ne kerüljön a hó alá hektáronként néhány száz kiló krumpli, mert ez tartományi viszonylatban több millió lejes kárt okoz. Gyergyóalfaluban hallottam, hogy az idén munkanapegységenként 4 kilogramm burgonyát osztanak, a tavalyi 3 kilóval szemben. Lesz pityókánk elég — mondják az alfalviak. Talán ezzel az ,,eléggel magyarázható, hogy Tekerőpatakon, Vaslábon, Szárhegyen, Kozmáson, Tusnádon senki nem veszi fel az úton elhullatott gumókat? Nem hinném, hogy ne lenne már becsülete a burgonyának a gyergyói és csíki falvakban, hiszen az ma is kincset ér, jóllehet nem igen készítünk belőle palacsintát mert van bőven búzalisztünk MARKÓ Béla tsitembe futtatták... Mindenről mindenkinek Virgil Trofin elvtárs látogatása tartományunkban Október 20 és 21-én Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB titkára látogatást tett Csík- és Marosvásárhely rajonokban, valamint Marosvásárhely városban. Nicolae Veres elvtárs, az RKP Maros-Magyar Autonóm Tartományi bizottságának első titkára kíséretében, Virgil Trofin elvtárs október 20-án ellátogatott néhány Csík rajoni mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, köztük a szentimreibe is. Aznap ellátog- tott a Marosvásárhely rajoni szovátai Fagazdálkodási Vállalatba is. Pénteken, október 21-én Virgil Trofin elvtárs megtekintette Marosvásárhely város lakásépítő telepeit, a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat bővítési munkálatait, a Kesztyűgyár építőtelepét, a Nitrogénes Műtrágyakombinát bővítői munkálatait, az Ipari Termelési Vállalat nyárádtől előregyártott betonelem készítő egységét. A meglátogatott egységekben Virgil Trofin elvtárs útmutatásokat adott a tervmutatók jó körülmények közötti teljesítésére, valamint az építkezések határidőre és magas minőségi szinten történő megvalósítására. A tartományi néptanácsnál Trofin elvtárs megbeszélést folytatott a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának tagjaival, a Tartományi Építkezési és Szerelési Tröszt, valamint az 1-es számú Építőtelep-csoport vezető kádereivel. Megtárgyalták a lakásépítkezésre vonatkozó tervfeladatokkal, valamint a téli fronttal kapcsolatos kérdéseket. Október 21-én délután, Virgil Trofin elvtárs részt vett a tartományi pártbizottság bürójának ülésén, melyen elemezték az ipari vállalatok kilenc havi tervének teljesítését, az 1966. évi előirányzatok maradéktalan megvalósítása érdekében foganatosított intézkedéseket, valamint azoknak az anyagi feltételeknek az előkészítését, melyek az ötéves terv második esztendei előirányzatainak teljesítéséhez szükségesek. Elmezték uganakkor az őszi mezőgazdasági kampány menetét, és a meggyorsítása édekében foganatosítandó intézkedéseket. A Fegyveres Erők Napja alkalmából Október 25., a Fegyveres Erők Napja alkalmából az üzemekben, intézményekben, iskolákban ünnepi gyűlésekre került sor. A hadseregnek e gyűlésekre meghívott képviselői arról szóltak, hogy a katonák miként igyekeznek elsajátítani a fegyverforgatás művészetét, hogy bármikor képesek legyenek megvédeni pártvezette népünk nagyszerű vívmányait. Október 21-én az IRAS 2 dolgozói előtt Cizmagu Traian alezredes, az Unirea Líceumban Ionescu Cornel őrnagy, a Metalotehnica szakiskolában Popescu Gheorghe alezredes méltatta a nap jelentőségét. Kirándulók a Gyilkostónál (MARX JÓZSEF felvétele) Mit kell tudni az előjegyzéses könyvvásárlásról? rél nélkül fogadnak el előjegyzéseket az 1967-es évben megjelenő tudományos, művészeti és egyes szépirodalmi könyvekre. Azokat a könyvesboltokat, amelyek előjegyzéseket fogadnak el a jövő évben megjelenő könyvekre, ellátták a kiadványok jegyzékével, amit az érdeklődők rendelkezésére bocsátanak. A jövő évben megjelenő könyvekre december 31- ig fogadnak el előjegyzéseket a következő egységekben: Marosvásárhelyen a Rózsák terén lévő Universul és a Petőfi téren lévő George Cosbuc könyvesboltokban. Régenben a Lumina, Udvarhelyen az 1-es számú, Dicsőben a Luceafáról, Toplicán, Gyergyóban, Csíkszeredában a városi könyvesboltokban. Az üzletvezetők az előjegyzett könyvek megérkezéséről írásban értesítik a feleket, akik azokat 15 napon belül kötelesek átvenni. A könyvvásárlók bizonyára örömmel fogadják az új intézkedést, mert ily módon biztosíthatják maguknak a szükséges szak- és szépirodalmi műveket. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság utasításai alapján a könyvterjető vállalatok országszerte bevezetik a kiadványok terjesztésének előjegyzés szerinti módszerét. A Tartományi Könyvterjesztő Vállalatnál megkérdeztük, mikor kerül sor e módszer alkalmazására nálunk, s mi a lényege. A válaszokból kitűnt, hogy kísérletképpen az év utolsó negyedében már megkezdték az előjegyzés szerinti könyvterjesztést. A könyvesboltok eVilegiize- . Nemrég fejezték be a Toplica és Várhegy közötti útszakasz javítását. Az újjáépített több mint 10 000 méteres úttesten lényegesen javultak a közlekedési lehetőségek. (DEMETER FERENC) Állandóan bővül a Tartományi Autószállítási Igazgatóság gépparkja. Októberben 40 öttonnás Bucegi típusú tehergépkocsi átvételére kapta meg a kiutalást. A teherautókat a ludasi, marosvásárhelyi, dicsői, udvarhelyi, gyergyói és csíki kirendeltségek között osztják szét. Ebben az évben másodszor nyitotta kapuit 350 tanulóval a marosvásárhelyi 6 hónapos sofőriskola, melynek eddigi tanfolyamain már 946- an nyertek szakképesítést. • A marosvásárhelyi Népi Egyetem október 24-én délután 17 órakor a Művelődési Palota nagytermében ünnepélyes keretek között nyitja meg az új tanévet. Megnyitó beszédet mond dr. Ander Zoltán egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Népi Egyetem igazgatója, majd a tanév első előadását Raluca Ripan akadémikus tartja meg TUDOMÁNY, TECHNIKA, TERMELÉS címmel. Az elődást művészi műsor követi. Tanítók, tanárok tudományos ülésszaka A Marosvásárhelyen ma megnyíló tudományos ülésszakon, amely a tanügyi dolgozók szakmai, pedagógiai ismereteinek bővítését célozza, több mint háromszázan vesznek részt és mintegy negyven tudományos dolgozatot terjesztenek elő. A plenáris ülésen három értekezletet tartanak a következő témával: Hogyan szerettetjük meg a líceumi tanulókkal a tudományt és technikát (előterjeszti Sárkány Dénes tanár); Az iskola igazgatójának szerepe a nevelőközösség kialakításában (előterjeszti Köllő Margit igazgató) ; Az osztályfőnök és szerepe a gyermekek megismerésében (előterjeszti Onose Hristache tanár). Ezt követően az ülésszakon résztvevő tanítók és tanárok szakonként vitatják meg a szakmájukkal foglalkozó tudományos értekezéseket.