Vörös Zászló, 1966. október (18. évfolyam, 231-256. szám)

1966-10-23 / 250. szám

A téli gondok A télre jó előre kell gondol­ni, alaposan felkészülni rá. Té­len másképpen történik az épít­kezés, nehezebb a szállítás, gondot okoz a fűtés, a gépek üzemeltetése, a beszerzés és a raktározás. A múlt évben az építők egyes munkatelepeken homok és kavics hiányában álltak, a Libertális-negyedben az egyik torony­ház alapjának öntése vontatottan haladt, egyes várótermekben fagyos­­kodtak az utasok, a 2-es szá­mú Autó­javítási Vállalatnál cserealkatrész hiányában nem, vagy csak rendkívüli erőfeszí­tések árán sikerült teljesíteni a tervet. És mindez miért? Azért, mert a különböző egységekben nem gondoltak előre, nem ké­szültek fel alaposan a télre. Az illetékesek dicséretére le­gyen mondva, az ellenkezőjére is van példa. Az előbbi évek­hez viszonyítva a múlt télen a marosvásárhelyi Közüzemek és a Tartományi Autószállítási Igazgatóság alegységei már sokkal jobb körülmények kö­zött bonyolították le az utas­­forgalmat. Hogy miért? Mert tanultak az elmúlt évek nehéz­ségeiből és alaposabban felké­szültek a télre. Immár hagyományossá vált, hogy a minisztériumok, a tar­tományi igazgatóságok (a he­lyiipari ügyosztály, az Erdő­gazdálkodási Igazgatóság, a Tartományi Autószállítási Igaz­gatóság, a Kisipari Termelő­­szövetkezetek Tartományi Szö­vetsége, a Tartományi Keres­kedelmi Igazgatóság, stb.)­­ha­tározott utasításokat adnak al­egységeiknek, melyek alapján minden üzemben, intézmény­nél intézkedési tervet állítanak össze. Ezek az intézkedési ter­vek képezik a vezérfonalát a vállalatok ez irányú tevékeny­ségének. Bár még több mint egy hó­nap választ el a téli idény be­álltától, a szerkesztőségünkbe érkezett tudósítások és a te­repen látottak alapján máris levonható néhány következte­tés. Nemrég számoltunk be ar­ról, hogy az illetékes szervek hatékony munkát fejtenek ki az erdei munkások téli ellátá­sáért. Értesültünk arról is hogy a vasúti komplexum alegysé­geiben javában folynak az elő­készületek. De tudjuk azt is, hogy az építőknek még mindig nem sikerült megfelelő téli­frontot biztosítaniuk. Ez pedig megnehezíti az ütemes építke­zést a téli hónapokban. Igaz, mint már említettük, van még idő az igazi tél beköszöntéséig. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a munkafront kialakítása nem napok kérdé­se. Márpedig, ha az ütem nem gyorsul, hetek alatt sem lehet megfelelő munkafrontról gon­doskodni a téli időszakra. Általános jelenség, hogy a vállalatok vezetői a téli előké­születek során a nagyobb hord­erejű problémák megoldásával foglalkoznak behatóbban, s megfeledkeznek olyan „apró­ságokról", melyek a dolgozók munkakörülményeivel kapcso­latosak. Susarman C. levele­zőnk például arról tudósított, hogy egyes vágtereken nem fordítanak megfelelő figyelmet az erdei szállások rendbetéte­lére.. A vállalatok és az alegysé­geik vezetői a hátralévő idő­szakban tanúsítsanak sokkal nagyobb érdeklődést a téli elő­készületek iránt. Tekintsék ezt az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladatá­nak. PETELEI István Várom a jövő évi szőretét Mi mást is tehetnék? A nyárias októberi szellő ide hozza a távoli szőlőhe­gyek illatát, telve vele az utca, a város, hallani vé­lem a szüretelők vidám ka­caját, s fülemben felcsendül a régi szüreti dal: „Mariska is szedő volna, ha a szőlő jó nem volna. Csupa méz már keze, szája, leragadt a szempillája“. Mindezt hallom, látom és érzem is. Élénken működő fantáziámat naponta ébren tartják az újságok, amelyek hírekben, riportokban, ké­pekben számolnak be arról, hogy mindenütt javában fo­lyik a szüret. És én mégis sóvárogva várom a jövő évi szüretet. Mi mást is tehetnék? Na­ponta belépek az aprózárok­ba, kettőbe, háromba is, de hasztalan. Csak hagyma és krumplicsomók, zöld és pi­ros paprika halmok kínál­ják magukat megvételre. De én most csak szőlőt szeret­nék vásárolni, mert most van a szüret. Úgy látszik, nem tartozom a szerencsés emberek közé, mert mindig azt mondják az elárusítók, hogy „a tegnap is volt“, s én most is csak utólag sze­reztem tudomást róla. Ma­gamban morfondírozva lé­pek ki az üzletből. Elhatá­rozom magamban, hogy a legközelebbi szabadnapomon megfogom gyermekeim ke­zét, toronyiránt nekivágok a szőlőhegyeknek, s megké­rem a szüretelőket, hogy vendégeljenek meg. Szeren­csére nem kell nagyon mesz­­sze mennem, nem kell ki­lépnem még tartományunk­ból sem. Miután jóllaktunk, esetleg még arra is megkér­ném őket, hogy pénzemért adjanak még egy-egy kiló szőlőt, hogy vigyek a ma­rosvásárhelyi aprózárok el­látóinak is MÉSZÁROS József Világ proletárjai, egyesüljetek!, AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 250 (4620) szám A NYDOPlJIOttYINY-IIBIilIIIll KAPCSOLATBAN A népjóléti ügyosztályon hallottuk Szinte minden nyugdíjas tud­ja már, hogy ő milyen kategó­riába tartozik, mennyivel fog emelkedni a járandósága. Az is igaz, hogy egyesek hozzáér­tés hiányában a törvényterve­zetből téves következtetéseket vonnak le. Az illetékesek vi­szont segítségére vannak a nyugdíjasoknak a jogszabályok helyes értelmezésében. Értesü­léseink szerint tartományunk minden részében jogászok tar­­tanak előadást, s részletesen megmagyarázzák a törvényter­vezetet. Rengeteg kérdéssel fordulnak a néptanácsok népjóléti ügy­osztályainak arra hivatott mun­katársaihoz is. Adorjáni Károly, a hivatal vezetője mondja: " A nagy ér­deklődés érthető, hiszen még mi, akik a nyugdíj-üegyekben szakembereknek tekintjük ma­gunkat és tudjuk, hogy be fog következni ez az intézkedés, sem gondoltunk arra, hogy ilyen alapvető és kedvező vál­tozásokat hoz a nyugdíjasok minden kategóriájának. Tekintettel arra, hogy egy­előre csak a nyugdíjtörvény­­tervezet jelent meg, s a végre­hajtási utasításokat még nem kaphattuk meg, néhány részlet­­kérdésre nem tudunk választ adni. Különben a törvényter­vezet rendkívül alakos körül­tekintő és megfogalmazásaiban világos. Még a nyugdíjazási ügyekben járatlanok is megál­lapíthatják, hogy a tervezet lé­nyeges emelkedést irányoz elő minden nyugdíj­ kategóriánál, de különösen az alacsony nyugdíjaknál. Rendkívül fon­tosnak tartom többek közö­tt azt is, hogy megszűnt a gő­díj felső határ, ami elsősorban azok számára jelentős, akik tudományos tevékenységet fűz­zenek ki. A tervezetnek ez a része érinti a magas kérd-ett­­ségű szakembereket is, főleg azokat, akik a termelőmunká­ban fontos beosztásban dob­­nak. De hivatkozhatnék a ter­vezet számos más szakaszára. A tervezet kidolgozásánál egy­aránt érvényesültek a társadal­­mi és a nyugdíjasok egyéni érdekei. Ezt tükrözi többek kö­zött az is, hogy a nyugdíj-já­­randóság megállapításánál az eltöltött szolgálati évek sokat nyomnak a latba. S hogy az új tervezet mennyire kedvező az al­kalmazottaknak, azt egy példá­val igyekszem bizonyítani. A jelenlegi törvény szerint, ha valakinek öt-tíz éves megszakí­tása volt az alkalmazásban, az azt megelőző időre elvesztette a megszakítás előtti szolgálati idejének 50 százalékát. Ha pe­dig tíz évnél hosszabb volt a megszakítás, az azt megelőző évekre vesztette el a teljes szolgálati idejét. Az új törvénytervezet sze­rint a megszakítás előtti időt már elismerik, s öt-tíz évig terjedő megszakításnál az azt megelőző évekből évenként 0,5 százalékot, míg tíz éven felül megszakításnál 1 százalékot vonnak le a nyugdíjból. Ugyan­akkor a törvénytervezet elő­írja azt is, hogy nyugdíjpót­lékot folyósítanak az egyazon egységnél eltöltött huzamosabb szolgálatért. A népjóléti ügyosztály mun­katársai nem mulasztják el felhívni figyelmünket arra, hogy az új törvénytervezet sze­rint milyen döntő jelentőségű a szolgálati évek igazolása. A szolgálati évekkel kapcso­latosan sok probléma vetődik fel. A nyugdíjba készülők gyakran egész sor nehézséggel találják szemben magukat. Sok vállalat megszűnt, átszervező­­dött, más vállalatoknál pedig az úgynevezett fizetési listákat bizonyos idő után már nem őr­zik meg. Nem ritka eset, hogy aránylag nem is olyan régről, így például az 1950-es évek ele­jéről, nehezen tudták beszerez­ni irataikat az építkezési, er­dőgazdálkodási vállalatoknál, állami gazdaságoknál alkalma­zott személyek. Vagy itt van­nak a munkakönyvek, melye­ket pontatlanul töltenek ki egyes vállalatoknál, gondot, problémát okozva a nyugdíjba készülőknek. — Mit tanácsolnak ezzel kapcsolatosan az alkalmazot­taknak? — Azt, hogy ha még távol is állanak a nyugdíjas korha­tártól, gondoskodjanak munka­idejük igazolásáról. Hiszen mi­nél később kezdik meg az ira­tok beszerzését, annál nehe­­zebb. Fel szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy az alkalmazot­tak munkakönyvükbe ne csak a ledolgozott időt, hanem a ta­­rifáris fizetésüket is vezettes­sék be. A plenáris ülés határozatai­nak alkalmazása után Maros­­vásárhelyen több mint 8.000 nyugdíjas kap a jelenleginél nagyobb járandóságot. A szá­mításokat majd a folyó ügyek­kel párhuzamosan végzik el. Ez elég nagy munka lesz, hiszen arra is kell ügyelniük, hogy a nyugdíjakat pontosan, késede­lem nélkül folyósítsák. A nép­jóléti osztály dolgozói megfe­szített munkát kell végezzenek. Ezért arra kérik a feleket, hogy indokolatlan ügyekkel ne zavarják őket. Ha az iratcsomó átvizsgálásakor probléma vető­dik fel, arról értesítik az illető­ket. Cs. B. Pillanatkép a fővárosi felszerelést javító vállalatból A szakácskönyvekben is sze­repel a burgonya-palacsinta receptje. Immár 23 éve nem ettem. Hogy miért nem? An­nak is megvan a magyaráza­ta. Gyermekkoromban elfo­gyasztottam az egész életre járó porciómat. Az elmúlt napokban Ud­varhely, Gyergyó és Csík ra­­jonokban jártam, ahol teljé­ben a burgonyabetakarítás. Ahogy elnéztem a szedőket, egy régi emlékem jutott eszembe. Akkor is így gyűj­töttük be a burgonyát, csak hiányoztak a mostani gének, s akkor valamivel jobban, s többet fájt a szedők dereka a jelenleginél jóval hosszabb munkanap miatt. Jól emlékszem, a Becási birtokon anyámmal szedtük a pityókát. Nagyon ügyeltünk, akárcsak körülöttünk min­denki, hogy ne maradjon egyetlen gumó se a földön, mert amikor az úr átvette a csomókat, s a fészkek közül meglátott néhányat, rögtön kimondta az ítéletet: min­denki járandóságából leveszek néhány kosárral, hogy más­kor jobban ügyeljetek. Anyám háromszor is bejár­ta azt a parcellát, ahol dol­goztunk, nehogy tőlünk is le­vonjanak. A burgonya volt akkor nekünk a kenyerünk, s elyben a tésztánk is. Most, mikor arra jártam, a gyergyószárhegyi határból ép­pen hazafelé igyekeztek a szemerkélő esőben a termelő­szövetkezeti tagok. Nem lát­szott, hogy különösebben ér­dekelné őket, hogy a földeken messzire virítanak a szana­szét hagyott sárgás gumók. A mérnök szerint minden hek­táron marad néhány száz kiló. Nem vagyok én mezőgaz­dasági szakember, de afölött, amit Gyergyóban és Csíkban láttam, meg a mérnököktől hallottam, sehogy sem tudok napirendre térni. Ahány ter­melőszövetkezetben voltam, mindenütt más és más számot mondtak arról, hogy mennyi burgonya marad hektáron­ként összegyűjtetlen. Volt, a­hol 300, máshol 700, s volt, ahol már 1.000 kilóról beszél­tek. A már említett három fő burgonyatermő vajonban e szerény beismerések alapján is lesz néhány százezer kilo­gramm, ami nem kerül senki asztalára, vagy egy feldolgo­zó üzem tárolójába sem. S ha figyelembe vesszük azt, hogy 60—70 bániban veszik át az értékesítő szervek a burgonya kilóiát, könnyű megállapítani, hogy minden szövetkezet néhány ezer, a tagság pedig néhány száz lej­től esik el. Mérnökök egybehangzó vé­leménye, hogy 300 kilogramm­nál több marad minden hek­táron. Elgondolkoztató. Ha már nem is lehet minden gu­mót felszedni (sokfelé azt mondják, az apróért nem ér­demes lehajolni), de legalább csökkenteni kellene a hektá­ronként elhagyott 100 kiló­kat, hiszen lehetőség van rá, számos termelőszövetkezet példája bizonyítja. Annak idején Bec­si úr el tudta érni, hogy egy gumó se maradjon a földeken. Jó, jó — mondhatnák egyesek, az más, kizsákmányoló világ volt. A napszámosokat kegyet­len eszközökkel szorították rá a „minőségi“ munkára. Most nem alkalmaznak ilyen módszereket, de nincs is rá szükség. Arra viszont szük­ség lenne, hogy a Szentsi­­monban, Szentmártonban, Dánfalván s máshol bevált módszereket ők is bevezessék, hogy ne kerüljön a hó alá hek­táronként néhány száz kiló krumpli, mert ez tartományi viszonylatban több millió le­­jes kárt okoz. Gyergyóalfaluban hallot­tam, hogy az idén munkanap­egységenként 4 kilogramm burgonyát osztanak, a tavalyi 3 kilóval szemben. Lesz pityó­kánk elég — mondják az al­­falviak. Talán ezzel az ,,elég­­­gel magyarázható, hogy Teke­rőpatakon, Vaslábon, Szárhe­­gyen, Kozmáson, Tusnádon senki nem veszi fel az úton elhullatott gumókat? Nem hinném, hogy ne len­ne már becsülete a burgonyá­nak a gyergyói és csíki fal­vakban, hiszen az ma is kin­cset ér, jóllehet nem igen ké­szítünk belőle palacsintát mert van bőven búzalisztünk MARKÓ Béla tsitembe futtatták... Mindenről­­ mindenkinek Virgil Trofin elvtárs látogatása tartományunkban Október 20 és 21-én Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB tit­kára látogatást tett Csík- és Marosvásárhely rajonokban, valamint Marosvásárhely vá­rosban. Nicolae Veres elvtárs, az RKP Maros-Magyar Autonóm Tartományi bizottságának első titkára kíséretében, Virgil Tro­fin elvtárs október 20-án ellá­togatott néhány Csík rajoni mezőgazdasági termelőszövet­kezetbe, köztük a szentimreibe is. Aznap ellátog-­ tott a Ma­rosvásárhely rajoni szovátai Fagazdálkodási Vállalatba is. Pénteken, október 21-én Vir­gil Trofin elvtárs megtekintet­te Marosvásárhely város lakás­építő telepeit, a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat bővítési munkálatait, a Kesz­tyűgyár építőtelepét, a Nitrogé­­nes Műtrágyakombinát bővítő­i munkálatait, az Ip­ari Terme­lési Vállalat nyárádtől előre­gyártott betonelem készítő egy­ségét. A meglátogatott egységekben Virgil Trofin elvtárs útmutatá­sokat adott a tervmutatók jó körülmények közötti teljesíté­sére, valamint az építkezések határidőre és magas minőségi szinten történő megvalósításá­ra. A tartományi néptanácsnál Tro­fin elvtárs megbeszélést folyta­tott a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának tag­jaival, a Tartományi Építkezési és Szerelési Tröszt, valamint az 1-es számú Építőtelep-csoport vezető kádereivel. Megtárgyal­ták a lakásépítkezésre vonatko­zó tervfeladatokkal, valamint a téli fronttal kapcsolatos kér­déseket. Október 21-én délután, Vir­gil Trofin elvtárs részt vett a tartományi pártbizottság büró­­jának ülésén, melyen elemezték az ipari vállalatok kilenc havi tervének teljesítését, az 1966. évi előirányzatok maradékta­lan megvalósítása érdekében foganatosított intézkedéseket, valamint azoknak az anyagi feltételeknek az előkészítését, melyek az ötéves terv második esztendei előirányzatainak tel­jesítéséhez szükségesek. E­l­­mezték uganakkor az őszi mezőgazdasági kampány mene­tét, és a meggyorsítása éde­kében foganatosítandó intézke­déseket. A Fegyveres Erők Napja alkalmából Október 25., a Fegyveres Erők Napja alkalmából az üze­mekben, intézményekben, is­kolákban ünnepi gyűlésekre került sor. A hadseregnek e gyűlésekre meghívott képvise­lői arról szóltak, hogy a kato­nák miként igyekeznek elsajá­títani a fegyverforgatás művé­szetét, hogy bármikor képesek legyenek megvédeni pártvezet­te népünk nagyszerű vívmá­nyait. Október 21-én az IRA­S 2 dolgozói előtt Cizmagu Tra­­ian alezredes, az Unirea Líce­umban Ionescu Cornel őrnagy, a Metalotehnica szakiskolában Popescu Gheorghe alezredes méltatta a nap jelentőségét. Kirándulók a Gyilkostónál (MARX JÓZSEF felvétele) Mit kell tudni az előjegyzéses könyvvásárlásról? rél nélkül fogadnak el előjegy­zéseket az 1967-es évben meg­jelenő tudományos, művészeti és egyes szépirodalmi köny­vekre. Azokat a könyvesboltokat, amelyek előjegyzéseket fogad­nak el a jövő évben megjelenő könyvekre, ellátták a kiadvá­nyok jegyzékével, amit az ér­deklődők rendelkezésére bo­csátanak. A jövő évben meg­jelenő könyvekre december 31- ig fogadnak el előjegyzéseket a következő egységekben: Ma­rosvásárhelyen a Rózsák terén lévő Universul és a Petőfi té­ren lévő George Cosbuc köny­vesboltokban. Régenben a Lu­mina, Udvarhelyen az 1-es szá­mú, Dicsőben a Luceafáról, Toplicán, Gyergyóban, Csíksze­redában a városi könyvesbol­tokban. Az üzletvezetők az előjegy­zett könyvek megérkezéséről írásban értesítik a feleket, akik azokat 15 napon belül kötele­sek átvenni. A könyvvásárlók bizonyára örömmel fogadják az új intéz­kedést, mert ily módon biztosít­­hatják maguknak a szükséges szak- és szépirodalmi műveket. A Művelődés- és Művészet­ügyi Állami Bizottság utasításai alapján a könyvterje­­tő válla­latok országszerte bevezetik a kiadványok terjesztésének elő­jegyzés szerinti módszerét. A Tartományi Könyvterjesztő Vállalatnál megkérdeztük, mi­kor kerül sor e módszer alkal­mazására nálunk, s mi a lénye­ge. A válaszokból kitűnt, hogy kí­sérletképpen az év utolsó ne­gyedében már megkezdték az előjegyzés szerinti könyvter­­jesztést. A könyvesboltok eVilegiize- . Nemrég fejezték be a Toplica és Várhegy közötti út­szakasz javítását. Az újjáépí­tett több mint 10 000 méteres úttesten lényegesen javultak a közlekedési lehetőségek. (DE­METER FERENC)­­ Állandóan bővül a Tar­tományi Autószállítási Igazga­tóság gépparkja. Októberben 40 öttonnás Bucegi típusú te­hergépkocsi átvételére kapta meg a kiutalást. A teherautó­kat a ludasi, marosvásárhe­lyi, dicsői, udvarhelyi, gyer­­gyói és csíki kirendeltségek között osztják szét.­­ Ebben az évben másod­szor nyitotta kapuit 350 ta­nulóval a marosvásárhelyi 6 hónapos sofőriskola, melynek eddigi tanfolyamain már 946- an nyertek szakképesítést. • A marosvásárhelyi Népi Egyetem október 24-én dél­után 17 órakor a Művelődési Palota nagytermében ünnepé­lyes keretek között nyitja meg az új tanévet. Megnyitó beszédet mond dr. Ander Zol­tán egyetemi tanár, a maros­vásárhelyi Népi Egyetem igaz­gatója, majd a tanév első elő­adását Raluca Ripan akadé­mikus tartja meg TUDO­MÁNY, TECHNIKA, TERME­LÉS címmel. Az elődást mű­vészi műsor követi. Tanítók, tanárok tudományos ülésszaka A Marosvásárhelyen ma megnyíló tudományos üléssza­kon, amely a tanügyi dolgo­zók szakmai, pedagógiai is­mereteinek bővítését célozza, több mint háromszázan vesz­nek részt és mintegy negy­ven tudományos dolgozatot terjesztenek elő. A plenáris ülésen három értekezletet tartanak a kö­vetkező témával: Hogyan sze­rettetjük meg a líceumi ta­nulókkal a tudományt és technikát (előterjeszti Sárkány Dénes tanár); Az iskola igaz­gatójának szerepe a nevelő­­közösség kialakításában (elő­terjeszti Köllő Margit igazga­tó) ; Az osztályfőnök és szere­pe a gyermekek megismeré­sében (előterjeszti Onose Hristache tanár). Ezt követő­en az ülésszakon résztvevő tanítók és tanárok szakonként vitatják meg a szakmájukkal foglalkozó tudományos érte­kezéseket.

Next