Vörös Zászló, 1967. november (19. évfolyam, 257-282. szám)

1967-11-22 / 275. szám

A falusi pártoktatás színvonalának emeléséért és hatékonyságának fokozásáért Az elmúlt napokban megkezdő­dött falun az 1967/68-as pártokta­tási év. Az idén a pártoktatás kö­zéppontjában az RKP KB 1987. október 5—6-i plenáris ülése do­kumentumainak tanulmányozása és azoknak a feladatoknak a nép­szerűsítése áll, amelyek e nagy je­lentőségű dokumentumokból ra­­jonunk mezőgazdasági dolgozóira hárulnak. A pártoktatás tartalmi színvo­nala és hatékonysága döntő mér­tékben a lektorok és propagandis­ták felkészültségétől függ. Ezért a rajoni pártbizottság bürója gon­dosan foglalkozott kiválasztásuk­kal és nevelésükkel. A felkészítők programjában olyan témák meg­vitatását irányoztuk elő, amelyek biztosítják a lektorok és propa­gandisták továbbképzését a leg­újabb pártdokumentumok alapján. A hatékonyság fokozása érdeké­ben a propagandistákat rendsze­resen tájékoztatjuk a pártszervek és szervezetek, a rajon dolgozói e­­lőtt álló feladatokról. A falusi lektorok és propagan­disták közelmúltban tartott felké­szítőjén előadások keretében is­mertettük az RKP KB Irány­elveinek tervezetét a nem­zetgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének tökéletesítésé­re Románia szocialista fejlődése új szakasza feltételeinek megfelelően, valamint az ország közigazgatási­területi megszervezésének javítá­sára és a falusi helységek sziszte­­matizálására vonatkozó alapelvek tervezetét. Hegyesi Sándor elvtárs, a rajoni pártbizottság titkára, tá­jékoztatta a lektorokat és propa­gandistákat a pártélet időszerű feladatairól, a pártoktatás szere­péről a párt sorainak gyarapításá­ban és a kommunisták politikai­erkölcsi jellemvonásainak fejlesz­tésében. Szakács Gábor elvtárs, a rajoni pártbizottság bürójának tagja, az RKP KB plenáris ülésé­nek dokumentumai alapján ismer­tette a rajon mezőgazdaságának helyzetét, különös tekintettel az állattenyésztés fejlesztésére rajo­­nunkban lévő lehetőségek és tarta­lékok hasznosítására. Az oktatás tartalmi színvonalá­nak emelése és hatékonyságának fokozása érdekében a pártszervek körültekintően állították össze a különböző tanulási formák prog­ramját. A témák megválasztásá­nál elsősorban is figyelembe vet­ték a hallgatók érdeklődési körét, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek előtt álló feladatokat, a ter­melés és a munka megszervezésé­ben mutatkozó hiányosságokat, hogy ezek felszámolását segítse elő az oktatás, így az udvarhelyi álla­mi mezőgazdasági vállalat gazda­sági kérdéseit tanulmányozó poli­tikai körben olyan témákat fog­nak megvitatni, mint „Mezőgaz­dasági vállalatunk jövedelmező­sége“, ,,A termelés és a munkater­melékenység fokozott ütemben való növekedése, az anyagi és munkaráfordítások csökkentése“, „Gazdaságunkban a farmok meg­szervezése és irányítása“, „Az ud­varhelyi állami mezőgazdasági vál­lalat feladatai az RKP KB 1967. októberi plenáris ülése dokumen­tumainak alapján“­­, a GTÁ-nál pedig: „Az önálló gazdasági ügy­vitel elve az udvarhelyi GTÁ-nál“. ,,A GTÁ és az MTSZ-ek közötti kapcsolatok tökéletesítése“ és má­sok. Ebben az évben több mint 1 000-rel nőtt azoknak a hallga­tóknak a száma, akik az MTSZ- ek gazdasági és termelés meg­­szervezési kérdéseit tanulmá­nyozzák. A siménfalvi, etédi, ke­resztúri és más tanfolyamok programjában olyan fontos kér­dések megvitatását irányozták elő, mint: „A gazdasági tevé­kenység megszervezése és veze­tése a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben“, „A felhalmozás és a fogyasztási alap“, „Az anyagi érdekeltség következetes alkal­mazása az állattenyésztésben“, „A kollektív vezetés elvének al­kalmazása az MTSZ-ekben“ és mások. Azokban az MTSZ-ekben, ahol fogyatékosságok tapasztal­hatók a közvagyon fejlesztése és megvédése terén, a munkafegye­lem erősítésében — ezekkel kap­csolatos témákat javasoltak a körök tantervébe. (Szentpál, Ok­­lánd, Alsósófalva, Sácel és más MTSZ-ekben.) Az alapszervezetek nagy fi­gyelmet fordítottak az RKP Szer­vezeti Szabályzatának, valamint az erkölcsi-állampolgári nevelés kérdéseinek­­a tanulmányozására. Ezeket a köröket főleg az új párttagok, a KISZ-tagok és a pártonkívüli aktíva tagjai számá­ra szervezték. Az elmúlt évhez viszonyítva a Szervezeti Szabály­zatot tanulmányozók száma meg­kétszereződött. A falusi pártoktatás keretében az­ első előadásokat november 8 —15-e között tartották meg. Mi­után a lektorok és propagandis­ták ismertették az 1967—68-as évi tantervet, a hallgatók felada­tait, megtartották az első előadást „Az RKP KB 1967. októberi ple­náris ülésén elfogadott alapelvek a falusi­­helységek szisztematizá­­lására“ címmel. A vita során ki­emelték a falusi helységek szisz­­tematizálásának jelentőségét. A faluferlesztésre vonatkozó orszá­gos és tartományi adatokat helyi példákkal egészítették ki. Hang­súlyozták, hogy Udvarhely ra­donban 134 falusi település léte­zik, amelyek közül 78-nak 500- nál kisebb a lakossága. Több községi székhely hektáronkénti lakósűrűsége 10-en aluli. Ez a szétszórtság, a szisztematizálási tervek hiánya gátolja falvaink civilizációs színvonalának gyors növekedését. A bikafalvi politi­kai kör hallgatói helyi példákkal igazolták, mennyire nem gazda­ságos beruházásokat eszközölni, villamosítani, középületeket, is­kolát stb. építeni az olyan hely­ségben, ahol 30—40 család él. A hallgatók javaslatokat tettek a faluközpont hektáronként 50— 60-as lakósűrűségének megvaló­sítása érdekében. A kőrispataki­­ak elmondták, hogy a szisztema­tizálási terv hiánya következté­ben az utóbbi tíz évben épített több mint 60 ház, kultúrotthon, számos gazdasági épület, nem já­rult hozzá a falu szépítéséhez, a lehetőségeknek megfelelően. A falu elnyúlt a főút mellett, sok az üres telek, rendezetlenek az utcák. Több házat az utóbbi é­­vekben is a faluközponton kívül építettek. A falunak van két ta­nyája, minden fejlődési távlat nélkül. Zetelakán Siménfalván, Eté­­den, Kobátfalván és más helye­ken, a körök hallgatói kifejezés­re juttatták az alapelvek tudo­mányos jellegét és számos­­javas­latot tettek elsősorban a föld ésszerűbb felhasználása, a lakos­ság sűrűségének növelése, a fal­vak rendezése, a közszolgáltatási egységek bővítése érdekében. A vita színvonalát emelte az a tény, hogy több helyen részt vettek abban a rajoni pártbizott­ság bürótagjai, titkárai. A pártszervezeteknek felada­tuk nagyobb figyelmet fordítani a hallgatók mozgósítására és se­gíteni őket a tanulmányozott a­­nyag alaposabb megértésében. A tanfolyamokat és köröket a meg­határozott időben kell tartani. Helytelenül járt el például a kü­­küllőkeményfalvi pártalapszerve­­zet bürója, amikor más gyűlés miatt elhalasztotta a vita meg­tartását. Nagyobb igényességgel, foko­zottabb felelősségérzettel dolgoz­va, az 1967—68-as pártoktatási ■ év hozzá fog járulni a hallgatók szocialista öntudatának fejleszté­séhez, az előttünk álló feladatok maradéktalan teljesítéséhez. VARRÓ Domokos, az Udvarhely rajoni párt­kabinet igazgatója Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XIX. évfolyam 275 (4963) szám­a 1967. november 22. szerda Ara 25 iámi A 3. Gidaion : Az RKP KB plenáris ülése dokumentumainak MEGVITATÁSA TÖBB FELELŐSSÉGET a statisztikai adatok közlésénél Az RKP KB 1967. ok­tóber 5—6-i plenáris ü­­lésén elfogadott alapel­vek új megoldásokat sürgetnek a termelés ve­zetésében a szocialista ipar összes vállalataiban, olyan tudományosan megalapozott módszerek bevezetését, melyek biz­tosítják a munka terme­lékenységének lényeges növekedését, a gyártási költségek csökkentését és következésképpen az ipari egységekben, dol­gozók tevékenysége ha­tékonyságának növelé­sét. A vállalatvezetésen nem csupán a technoló­giai folyamatok meg­szervezését értjük , a­­melyek természetesen, igen fontos tényezői a termelésnek —, hanem a problémák teljes kom­plexumát, a vállalat ren­delkezésére bocsátott munkaerő, álló- és forgó­alapok ésszerű felhasz­nálását, a lehető legna­gyobb hatékonyság el­éréséért. A statisztikai adatok gyors feldolgozása, és o­­peratív döntések hozata­la manapság a vállalat­­vezetés létfontosságú problémája. A pontatlan és hiányos nyilvántartás, hibás adatok közlését vonja maga után, ame­lyeknek további elemzé­se helytelen következte­tésekhez vezet. Sajnos, tartományunk egyes ipari vállalataiban is tapasztalni ilyenszerű hiányosságokat. Hogy konkrét példával éljünk, megemlítünk néhány i­­lyen esetet. A marosvásárhelyi Ká­belgyár (a Gépgyártó­ipari Minisztérium al­egysége) annak ellenére, hogy az „értékesített á­­rutermelés“ mutatójá­nak telefonon való köz­lésekor már rendelkezett a végleges eredménnyel, a valóságtól eltérő ada­tot közölt a Statisztikai hivatallal, s ezt egysze­rűen azzal indokolta, hogy hasonló adatot je­lentett a minisztérium­nak is. Az eltérés érték­ben nagyon is számot­tevő. Január II- dekád­­jában a megvalósítások­nál több mint 1 millió lejjel többet, míg május első dekádjában több mint 600.000 lejjel keve­sebbet közöltek. Sok sú­lyos hibát tapasztaltak ennél az egységnél az ellenőrző szervek a szál­lítási, beszerzési, stb. problémákkal kapcsola­tosan. A vállalat vezető­sége nem lehet tovább­ra is védnöke (de lehet, hogy szerzője), ennek az áldatlan helyzetnek. Hasonlóképpen járt el a csíki­­ Fagazdálkodási Vállalat, amely január­ban 1.700­ 000 lejjel, feb­ruárban pedig 600.000 lejjel, stb­ kevesebb össz­termelést közölt a sta­tisztikai hivatallal. Helyszűke miatt nincs módunkban folytatni az ilyenszerű adatközlést meghonosító vállalatok névsorát. Mégis indokolt, hogy felhívjuk az egy­ségek vezetőinek figyel­mét e jelenségre, s ar­ra, hogy foganatosítsa­nak határozott intézke­déseket, ha ilyenszerű gyakorlattal találkoznak. Sokkal nagyobb követ­kezetességgel kell ellen­őrizniük a statisztikai je­lentésekbe foglalt adato­kat, még aláírásuk előtt, annak a felelősségérzet­nek a tudatában, hogy azok a felettes párt- és állami szervek tájékoz­tatására szolgálnak. CERGHIZAN Ioan közgazdász HÍREK 0 ESEMÉNYEK 0 HÍREK 0 ESEMÉNYEK 0 HÍREK 0 ESEMÉNYEK 0 HÍREK Korszerűsítik a Régen-Bátos- Vajd­a útvonalat A Régen rajoni néptanács útépí­­tészeti osztálya gyors ütemben a­­lapozza és aszfaltozza a Régen— Bátos közötti 12 kilométeres útsza­kaszt. A 6,5 kilométeres, Bátos— Vajo­a út korszerűsítésével a hely­beli 4-es számú munkatelepet bíz­ták meg, amely körülbelül más­fél hónapja dolgozik az említett útvonalon. A jelenleg folyó kor­szerűsítési munkálatoknak az a célja, hogy az elkövetkezendő é­­vekben aszfaltozott úttal kössék össze Besztercét Szovátával. A régeni kórház vezetősége két év óta arra törekszik, hogy a szüléseket az egész rajon terüle­téről lehetőleg a kórház szülésze­ti osztályára összpontosítsa. Ezzel azt a célt követi, hogy a szülések jelentős részét szakorvos vezesse le és így komplikációk esetén, le­hetővé tegye az azonnali beavat­kozást. A tavaly megkezdett ki- Renoválják az örményes­ kastélyt Majdnem 1 millió lejt irányoz­tak elő az örmény­esi (Ludas ra­jon) kastély általános javítására. A 8-10 termes kastélyban adnak he­lyet a község óvodájának, kultúr­termének és könyvtárának, Bérlet az idén a szülések száza­lékarányának növekedése ellené­re, is jó eredménnyel járt. A ra­jon területén tíz hónap alatt be­jegyzett 2 272 újszülött 80 száza­léka a kórház szülészeti osztályán látott napvilágot. Mintegy 7 millió tojás A Fogyasztási Szövetkezetek Lu­das Rajoni Szövetségének dolgozói figyelemre méltó eredményeket értek el a felvásárlási előirányza­tok teljesítése terén, így a tojás fel­vásárlási tervet jelentősen túltelje­sítették, közel 7 millió tojást vet­tek át a szövetkezeti tagoktól. Szakorvosi ellátás Nagyteljesítményű gépek a bajáni Bányaipari Vállalatnál A hír egyre terjedt, mint a hullámgyűrű, s már nem csak a Nyárád mentén be­szélnek róla. Rövidecske cikk is megjelent a histó­riáról, igaz, nem a legreá­lisabban tüntetve fel a dol­gokat ... Mondom, beszél­nek az emberek, de hogy is hallgatnának, amikor a nyárádgálfalvi ifjabb Ke­resztesi Ferencet eltemették még ezerkilencszáznegy­­venhétben, az említett falu néptanácsi elnöke viszont tavaly nagy publikum előtt az elhunyt „feltámadásá­ról“ beszélt. Körülbelül e­­zeket mondta: — Tisztelt barátaink. Hi­hetetlennek tűnik, de igaz: szemükkel látták, hogy az előbb érkezett meg a dicsői elmegyógyintézetből Ke­resztesi Ferenc, akiről úgy tudatuk, hogy rég halott. I­­me, jó emberek, mi meg nem történik a huszadik században! Mi csak annyit tudtunk, hogy Keresztesi Ferenc Vásárhelyen él az apjánál, aztán az állítóla­gos temetés után három napra szólalt meg nálunk is a harang ... A néptanács elnöke o­­lyan szónoklatot vágott le, hogy a nagy tömeg fele sirt. S ha már maga a falu egyik legtekintélyesebb ve­zető embere jelentette ki, hogy az elmegyógyintézet­ből érkezett Keresztesi azo­nos a régivel, ellenvetésről, vagy efféléről szó sem le­hetett. Szavaiba azt is bele­szőtte, hogy vannak testvé­rek, akik féktelen meggaz­dagodási vágyukban elme­gyógyintézetbe dugják a testvérüket, akárcsak Ke­resztesi Domokos. •­ Tudni kell, hogy az el­­­hunyt Keresztesi néma volt, de nem annyira, hogy ne lehetett volna értekezni ve­le. Három évig tanították Kolozsváron a süketnéma intézetben, írni, olvasni tu­dott. Mégis, az elnök a né­ma hozzátartozóinak rossz­­indulatáról és az elme­gyógyintézetről beszélt, a­­hol pedig ennek az ember­nek semmi keresnivalója nem volt. Az embereket m­égis annyira magával ra­gadta, hogy a visszatért Keresztesit valósággal ün­nepelték. Aztán valaki azt indítványozta, hogy vigyék el a testvére kapuja előtt, hadd lám, „mit csinál?“ .. . Ha bemegy, szégyellhetik magukat a hozzátartozók, amiért így elbántak vele. A ,,távoli rokonságból“ nyom­ban kineveztek egy gyá­mot, aki megindult a „fel­támadt“ Keresztesivel test­vére háza felé. S a gyám rávezette a másikat a ka­pura, olyan ravasz ügyes­séggel, hogy a roppant nagy­ kíváncsiságtól észre sem vették az emberek ... -­ Keresztesi Domokos, az elhunyt testvére, végigmu­tatott az udvaron: — Látja, kérem, tele volt itt emberekkel, s követel­ték, hogy vegyem vissza a testvéremet. Kígyót, békát rám kiáltottak, úgy, hogy ettől is bénult meg a félka­rom, a nagy vérnyomástól. Sajnos, a vérnyomásos be­tegség­ nem újdonság a csa­ládban, de ha nem jön köz­be ez az eset, ma talán nincs semmi bajom. Szó­val, rám hozták Dicsőből azt az embert. Én persze meg­mondtam, hogy vigyék in­nen, mert a testvéremet én riportra eltemettem. Jól emlékszem, egy szál szegfű volt a ka­bátja fazonjában, mielőtt az utolsó útra kisértük vol­na. Elmentünk Fekete Gyu­lához, hogy megnézzük a „hazatért“ Keresztesit. Ép­pen a kertben volt, hosszú­­nyelű kapájával a földet piszkálta. Mikor megérin­tettem a kabátját,­­felegye­nesedett. Vizenyős kék sze­mét rámmeresztette, s el­ferdült, kissé előre ugró ál­lát megrándította. A nyelve meg sem moccant. De mondjon bármit a fa­lu, én tudomány­párti em­ber vagyok, amely bebizo­nyította, hogy két különbö­ző egyénről van szó. A két fénykép ugyanis, amit lát­tam, a következőket árulja el: az igazi Keresztesinek pisze orra volt, a másiké pedig csőr alakú, az egyik­nek a szeme barna volt, a másiké kék, az egyiknek, hosszú a nyaka, a­­másiké annyira rövid, hogy szinte a vállak közé ékelődik. Dr. Molnár Vince kórbonctani szakorvos szavaival élve: „tegyük fel, hogy mindez még nem elég bizonyíték, de ott a legbiztosabb „ta­­nujel“ , mely a legkétke­dőbbek számára is világos­sá teszi a helyzetet — if­jabb Keresztesi Ferencet annak idején megműtötték a gyomrával, amiről meg­cáfolhatatlan bizonyítékok maradtak fenn. A „némán“ pedig még nagyítóval sem lehet hegedést találni!“ És mégis. Fekete Gyulá­­né már az első pillanatban a legnagyobb ellenszenvvel fogadta a régi Keresztesi testvérét. — Miért nem mer ke­zet fogni vele? — kérdez­te Domokostól. — Mert semmi közöm hozzá. — Úgy hát!. . . Pedig a maga testvére, nem az e­­nyém. És ugyanilyen hangon beszélt egy másik rokon felesége is, nevezetesen Keresztesi Jánosné, aki­nek az ura személyesen ment el ezért az emberért az elmegyógyintézetbe. — Képtelenség, amit be­szélnek! — mondta neki. — Maguk rokonok, hogy képesek ilyesmire? Ke­resztesi Ferencet eltemet­ték. — Az nem biztos, ké­rem — mondta. •— Saját­­ szememmel láttam a sírt és ■a fejfára írott nevet. — De i­ajjon ott van-e? Ez a kérdés. — Ki meri állítani, hogy nincs ott? — A tanúk is, akik is­merik .. . Kiváncsi voltam azokra a tanukra, akik azt mer­ték vallani a törvényszé­ken, hogy ismerik Keresz­tesi Ferencet, vagyis azt, akit most annak monda­nak. Az érdekes csak az, hogy a három koronatanú közül az egyik a néptaná­­csi elnök, rokona, a má­sik pedig a székház al­tisztje. Tanászi Albertet is meg­kérdeztem . (Folytatás a 2. oldalon) Olgyán­ László Bővítik a művelődési házat Bözödújfaluban a művelődési otthon bővítésére fordítják a jövő évi önkéntes hozzájárulást. Vál­lalták a falu lakói, hogy családon­ként 200—500 darab téglát vetnek ki és munkával is hozzájárulnak az építkezéshez. Közel egymilliárd lej CEC-betét A Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) közölte, hogy november 15-ig több mint 33.700 lakásépí­tési kéréshez szükséges előleget helyeztek nála letétbe. Az összeg körülbelül 917 millió lejt tesz ki. Mint ismeretes, a lakásépítési takarékbetétkönyvek részt vesz­nek negyedévi pénznyeremény­húzásokon. Szerelés közben HARAGOS Zoltán felvétele A PÓTJAVADALMAZÁS alkalmazásának tanulságai Szabédon Évekkel ezelőtt mondotta egy szabédi ismerősöm: nálunk az jár jobban, aki kevesebbet dol­gozik a szövetkezetben. _ !? — Pedig így van. Én annak rendje, módja szerint megművel­tem a répa részemet, s lett is olyan termés rajta, hogy alig győztük elhordani. Napokig tar­tott a szedése. A szomszédnak viszont nem volt ennyi baja. Nem kapálta meg úgy, ahogy kellett volna, s kevés volt a ter­més. Egy nap végzett vele. Vi­szont ugyanannyi normát írtak a számlájára, mint nekem, mert egyforma volt a terület. Nagy szükség volt tehát Sza­bédon is a pót­javadalmazás be­vezetésére, hogy mindenki a hoz­zájárulása arányában részesül­jön a javakból. És nem is kés­lekedtek vele. Már a tavaly be­vezették, s az idén szintén al­kalmazták. De nem egységesen az egész szövetkezetben. Az egyik brigádban a csoportos pótjava­dalmazás mellett szavaztak, más­hol pedig az egyénit alkalmaz­ták. S a legtöbb helyen az egyéni adott szebb eredményt. A szö­vetkezet kölpényi részlegén pél­dául e módszer szerint dolgoz­tak, eredményesen. Barabási László csoportja az eddig elszá­molt terményekből mind túltel­jesítette a tervét. Ennek arányá­ban a csoport tagjai megfelelő pót javadalmazásban részesültek. A bazédi brigádban is csupán an­nál a terménynél sikerült telje­síteni a tervet, ahol a pót java­dalmazást egyénekre állapították meg. A többinél mindenütt az előirányzat alatt maradtak. De ezért már nem lehet csupán a módszert hibáztatni, felelősség terheli a brigád vezetőjét s a bri­gád minden egyes tagját. Mert hogy­­mindössze 12.000 kiló cu­korrépát termeltek hektáron­ként, az nagyrészt azon múlott. NAGY Ferenc (Folytatás a 2. oldalon) A Románia-Németország SZK labdarúgó találkozó Nagy jelentőségű barátságos labdarúgó mérkőzésre kerül sor ma 14 órakor a fővárosi 23 August stadionban, a Ro­mánia—Németország SZK ta­lálkozóra. A mérkőzés nagy érdeklődést vált ki hazánk labdarúgó rajongói körében, hiszen „munkában“ láthatják a legutóbbi világbajnokság második helyezettjét. A ven­dégegyüttes a legjobb játéko­sait vonultatja fel a bukaresti pályán. Köztük lesz Seeler, O­­verath és Beckenbauer több­szörös válogatott. A találkozó meglehetősen nehéznek ígér­kezik hazánk ,,11“-e számá­ra, de ugyanakkor jó alkalmat nyújt arra, hogy ellenőrizze az új támadási formát, ame­lyet a Német DK csapatával való visszavágó mérkőzésre dolgoztak ki. Angelo Niculescu edző kö­zölte, hogy csapatunk a kö­vetkező felállításban lép pá­lyára: Haidu, Satmáreanu, Dumitru Nicolae, Dan, Moca­­nu, Gergely, Koszka, Pircu­­lab, Dobrin, Ionescu, Kalló. Németország SZK csapata: Wolter, Patzke, Vogts, Schultz, Weber, BeckenbcTuer, Ove­rath, Libuda, Siemensmeyer, Seeler és Lohr. A rádió 14 óra körül köz­vetíti a mérkőzést. A televí­zió ugyancsak közvetíti mind­két félidőt. Ma Saarbrückenben barát­ságos mérkőzést játszik Romá­nia és Németország SZK lab­darúgó utánpótlás csapata.

Next