Vörös Zászló, 1968. szeptember (20. évfolyam, 208-232. szám)

1968-09-12 / 217. szám

Hasznot ad lel ésszerűen a Mímek­ A megyénk MTSZ-einek tevé­kenységét szintetizáló termelési és pénzügyi tervekben csaknem mindenhol jelentős beruházások szerepelnek, amelyeknek egy ré­széhez természetesen hosszúlejá­ratú állami kölcsönt használnak fel. A nyárádkarácsonyfalvi MTSZ könyvelési adatai — és tegyük nyomban hozzá, a gazdaság fejlő­dése is — azt bizonyítják, hogy a kölcsönökkel ésszerűen gazdál­kodnak, s ezzel évről évre jelen­tős bevételeket biztosítanak. Így például az 1966—1967-es években beszerzett két öntöző berendezés megsokszorozta a zöldséges hoza­mát. Az idén az értékesített zöld­ségfélék 446.000 lejt hoztak, csak­nem annyit, amennyit az egész évi terv irányoz elő. Ugyanilyen jól megalapozott gazdasági számí­tások vezették a tagságot, amikor kölcsönt kért és kapott eg­y nagy­teljesítményű siló elkészítésére. A karácsonyfalvi mellett még szá­mos példa igazolja, hogy ha ész­szerűen használják fel, a kölcsö­nök biztos jövedelemforrássá vál­nak. A Mezőgazdasági Bank Maros megyei fiókja nemrég elemezte ezt a kérdést, és arra a megál­lapításra jutott, hogy az első fél­évre előirányzott kölcsönöknek mindössze a 45 százalékát hasz­nálták fel a MTSZ-ek. A legna­gyobb lemaradás az építkezések­nél észlelhető, ahol a közel más­fél milliós kölcsönből csupán 188.000 lejt használtak fel. De nem éltek elég jól ezzel a lehe­tőséggel a zöldségtermesztés, is­kolai vízbevezetés, talajfeljavítás és más munkálatok esetében sem. Mindenképpen el kell marasz­talnunk az olyan termelőszövet­kezeteket, ahol különböző indo­kokat találnak, hogy fontos mun­kálatokat évről évre halogassa­nak, noha az állam segíti, támo­gatja őket. A nádasi, Síntioana-i, cikmántori és Viisoara-i MTSZ- ek szőlőseiben körülbelül 100 hektáron kellett volna eróziógátló műveleteket végezni. Mégis visz­­szautasították a kölcsönt, nem számolva azzal, hogy a dombol­dalakról lerohanó víztömeg ha­talmas károkat okozhat, mint a­­hogy az idei nyárutón is történt. Számos helyen panaszolták, hogy különösen a gazdasági épít­kezéseknél, a kölcsönöket nem tudták felhasználni. Az ok az épí­tőanyag hiánya. Nem célunk mentegetni a megyei ellátó szer­veket, amelyek nem szerezték be idejekorán a szükséges cemen­tet, téglát, fűrészárut, cserepet stb., de ennél a fejezetnél is meg kell állni. A márkodi mezőgazda­­sági termelőszövetkezet 50.000 lej hitelt kért egy 50 férőhelyes szarvasmarhaistálló elkészítésére. Telt-múlt az idő, ámde az istálló építése csak­ nem akart haladni. Amikor június 8-án a Mezőgaz­dasági Bank felügyelője ellenőriz­te az építkezést, csak az alap volt készen. Kiderült, hogy a le­maradást a tégla hiánya okozza, amit pedig helyileg is elő lehet állítani, nem kellett volna rá hó­napokig várni. Ilyenszerű ha­nyagság tapasztalható a szenthá­­romsági MTSZ-ben is, ahol egy ötven férőhelyes istállót tervez­tek, azzal, hogy május 3-án kez­dik meg építeni és augusztus vé­gére be is fejezik. Hogyan ké­szülhetett volna el ez az istálló határidőre, amikor a téglavetést június 15-én kezdték meg? A nyárádgálfalviak hanyagsága is kirívó. Ők 70.000 lej bankhitelt kérnek egy kocafiaztatóra, amely­nek június végére kellett volna elkészülnie, de a dokumentációt június 28-án juttatták el a bank­nak. Ezekről a kérdésekről tárgyal­tunk a Termelőszövetkezetek Me­gyei Szövetségénél is, s arra a következtetésre jutottunk, hogy ideje volna alaposabban elemezni — gazdaságonként — a kölcsönök felhasználását, hatékonyságát, és további lépésként csak indokolt esetben igényelni hitelt. D. L. Javában folyik a silózás a Zágori Állany Mezőgazdasági Vállalatban A nyárád­remetei példa Lassan véget ér az iskolások nyári vakációja. Az első na­pokban az elmúlt három hónap élményeit, emlékeit idézik fel egymásnak a tanulók, ha idé­zik. Igen, éppen így. Ha. . Mert bizony elég kevés iskolá­ban törődnek a tanárok azzal, hogy diákjaiknak még a szóra­kozását, a pihenését is meg­szervezzék. Pedig egy-egy jól sikerült kirándulás, közös tábo­rozás messzemenően segíti nem­csak a szakos tanárok, hanem az egész iskolai közösség mun­káját. Ott ismerhetik meg iga­zán egymást diák és tanár. És különösen a falusi isko­láknál kevés a törődés, hiszen a tanárok jórésze a környező vá­rosból navétázik s örvend, ha végre megszabadul a sok herce­hurcától s három hónapig nyu­godtan élvezheti a „civilizációt Persze, akadnak kivételek is. Amolyan megszállottjai hivatá­suknak, akik valóban felada­tuknak érzik a rájuk bízott gyermekek minél sokoldalúbb nevelését. A nyárádremetei általános is­kolások lesz miről meséljenek egymásnak. Augusztus elején Vármezőn találkoztam velük, a­­mikor kinn voltam megnézni a híres pisztráng- és nutriatenyé­­szetet. A felső Nyárád-menti er­dők egyik csere- és bükkfáitól övezett tisztásán bukkantam rá­juk, amint éppen tanáraikkal együtt rúgták a bőrt. Tíz-tizen­­kétszemélyes sátrak gubbasztot­tak a fák árnyékában. Középen egy fatörzsön jókora papír­lepe­dőt lengetett a szél, a tábori programjukat. Reggel 8-kor éb­resztő utána félóra reggeli tor­na, délelőtt közös kirándulás. Ebéd után kőtáras pihenés, majd labdajátékok s kilenckor takaro­dó. Éjjel kétóránként őrség­váltás. SZABÓ ZSOLT (Folytatás a P. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! Az RKP M­aros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 217. (5214) szám 1968. szeptember 12. csütörtök Ara 30 báni A KORRÓZIÓ MEGSZÜNTETÉSÉRE Kiszámították, hogy a világ fém­termelésének 10 százaléka elvesz a korrózió miatt. Mint ismeretes, a vegyiparban erős a korrózió ha­­tása, megrongálja a berendezése­ket és vezetékeket. A Savinestri műréstgyár szakemberei nagy gon­­dot fordítanak a korrózió megszün­tetésére. Fogarasi vegyészkollegáik­­kal együttműködésben huzamosan tanulmányozták a berendezések megvédését a kémiai reagensek el­­len. Kutatásaik eredményeként ösz­­szeállítottak egy különleges zomán­cot, amely megvédi a berendezé­seket a korai korróziótól. A zomán­­cot Savinestiben nagyon jó ered­ménnyel próbálták ki. Ennek a kor­rózió ellenes zománcnak a széles körű alkalmazásával jelentős meg­takarítások érhetők majd el a javí­­tási költségeknél. Építőanyagot nyerő takarék­­könyvek A Minisztertanács határozatilag felhatalmazta a Takarék- és Letéti Pénztárt, hogy a vidéki helységek­ben és azokban a városokban, ahol nem építenek állami segítséggel személyi tulajdonú lakásokat, bo­csásson ki új takarékkönyveket, a­­melyekkel építőanyagot lehet nyer­­ni. A takarékkönyvet 1000 lejes fix értékkel bocsátják ki. A betétesek­­nek járó kamatot nyeremények for­májában negyedévenként kisorsol­­ják. A nyereményeket építőanyag­ban adják. A Minisztertanács határozata ér­telmében a nyerteseknek elsődle­­gességet biztosítanak az építőanya­gok kiutalásánál. A takarékkönyveket október 1-én kezdik kibocsátani. Az 1968/IV. ne­­gyedévi sorsolásban részt vesznek az október 31-ig kiállított összes építőanyag nyereményes takarék­­könyvek. Megoldották az ércelőkészítés technológiáját A dévai bányászati kutatók hosszas kísérletezés után megoldot­ták az ércelőkészítés technológiáját a kitermelések szokásos flotációs vonalain. Ily módon az érceket nem kell külön előkészítő üzemekbe szállítani, s ezzel jelentősen csök­ken a termelési költség. A régeni üzemekben fokozódik a jövedelmezőség A régeni iparvállalatok pénz­ügyileg már felmérhető hét havi megvalósításai következetes terv­fegyelemre, a belső tartalékok ésszerű kiaknázására utalnak. Az egyik igen fontos gazdasági mu­tató, a hét hónap alatt elért jö­vedelem szemlélteti ezt a legjob­ban: az öt vállalatnak előirány­zott közel 38,5 millió lej jöve­delem helyett több mint 41,5 mil­lió lejt valósítottak meg. Ebből a Faipari Komplexum egymaga kö­zel 1.350.000 lejt valósított meg, de csaknem 900.000 lej a Gép- és Felszerelés­javí­tó Vállalat hozzájá­rulása is. A mindenképpen pozitíven el­könyvelhető eredményeknek e­­gyik jelentős forrása a terv sze­rinti önköltség sikeres csökkenté­se. Az előirányzott csaknem 4 millió lej helyett a város ipari vállalatai közel 6 millió lejjel csökkentették az önköltséget. Az eltelt hét hónap alatt az önkölt­ség csökkentése révén több mint két millió lejt takarítottak meg. A Faipari Komplexum munkakö­zössége jár az élen, mely 949.000 lejt takarított meg, de említésre méltó e tekintetben a Sportfel­szereléseket Gyártó Vállalat ered­ménye is, mert a feladatul tűzött 521.000 lej helyett 814.000 lejre szorította a tervezett önköltséget. Az önköltség csökkentése révén gyarapodtak a megtakarított ösz­­szegek, ami a jövedelem túl­szárnyalásához vezetett, ugyanak­kor megvalósult az értékesített árutermelési mutató is. Az ala­csonyabb önköltséggel gyártott termékek nem maradtak raktá­ron. A Faipari Komplexum 105, a Faipari Vállalat pedig 108,2 százalékra teljesítette ezirányú feladatát. A városban egyedül a Republica Vállalat nem tudta el­érni a 100 százalékot. A dicséretes pénzügyi mérleg kialakításában mindenekelőtt a város ipari egységeinek, azok gazdasági vezetőinek az a törek­vése tükröződik, hogy a termelé­si feladatokat hónapról hónapra ütemesen teljesítsék. Természete­sen ez hasonlóan ütemes anyag­­beszerzést is feltételez, akárcsak a — saját és hitelezett — forgó­eszközök ésszerű felhasználását. A sikeres gazdasági tevékeny­séget azonban mulasztások, hibák is beárnyékolják. Egyes ipari egységekben nagy szükségleten felüli készletek halmozódtak fel, s a Bankkal szembeni hitelhátra­­lékuk is jelentős. Augusztus fo­lyamán és szeptember elején a Faipari Komplexum hitelhátralé­­ka 2,5, a Republica Vállalaté pe­dig 1,5 millió lejt tett ki. Meg­jegyzendő, hogy a Republica Vál­lalatnál 7 hónap alatt a selejt ér­téke is meghaladta a 770.000 lejt, ami pénzügyi nehézséget okozott. A vállalatnál rendszerint objektív okokkal védekeznek, de úgy vél­jük, hogy magyarázkodás helyett végre tenni kellene már valamit a túlzottan magas selejt ellen. Te­hát az eredmények mellett azért tennivalók is akadnak, amire ide­je felfigyelni. VARGANCSIK István A közönség szolgálatában GÁLFALVI ZSOLT . Évadkezdés előtt sorra keresnek fel a különböző lapok munkatár­sai a szokásos kérdéssel: milyen bemutatókra készül a színház. A címek feljegyzése után rendsze­rint elhangzik a következő kér­dés is: milyen mértékben elégíti ki a vázolt terv a közönség igé­nyeit s egyáltalán milyen szem­pontok szerint állítják össze a művészeti intézmények műsor­rendjüket. Sok mindent lehetne erre vála­szolni, az alapvető eszmei-eszté­tikai igényektől kezdve egészen az adott színház objektív és szubjek­tív lehetőségeiig. A legnehezebb a kérdés első felében rejlő problé­­mára választ adni. A közönség u­­gyanis — így, általában véve — rendkívül tág fogalom. Ennek meg­felelően igényei is sokrétűek, ér­deklődési köre is eltérő. Sokszor szoktunk különböző vitákban per­döntő érvként a közönségre hivat­kozni, többnyire elég illetéktele­nül. Sajnos, a közönség érdeklődé­si körének felmérése érdekében tudományos pontosságú és meg­bízhatóságú szociográfiai felmérés­re ritkán történnek kísérletek; az egyetlen rendelkezésünkre álló a­­dat az egyes előadások látogatott­sága. Ez azonban nem mindig döntő, hiszen függ a m­egelőző nép­­szerűsítő munkától, a szereposztás­tól és más körülményektől is. Van­nak olyan előadások, amelyek i­­ránt elsősorban a benne játszó szí­­nészek keltik fel az érdeklődést. Hadd említsek csak egyetlen pél­dát: nemrég a bukaresti Lucia Sturdza Bulandra Színház társu­lata Tennessee Williams egyik da­rabját játszotta Marosvásárhelyen. A zsúfolt teremben az első nyílt­színi taps nem a kivételes értékű főszereplő kitűnő alakítását kö­szöntötte, hanem azt a színészt, akit filmbeli szerepei tettek nép­szerűvé. Természetesen a színház­vezetésnek ezzel az adott tényező­­vel is számolnia kell, bár koránt­sem tekintheti reális értékmérő­nek. Kiindulópontunkhoz visszatérve­­tehát: a közönség igényének szám­bavételekor az előadások látoga­­tottsága nem lehet az egyetlen kri­térium. Jobb híján azonban próbál­junk eligazító jelként erre támasz­kodni. Előre kell bocsátanunk, hogy az eredmény korántsem lesúj­­tó. A marosvásárhelyi színház az elmúlt évadban például több mint ötvenszer játszotta telt házak előtt Örkény István Tóték című tragi­komédiáját, amelynek megértése — sajátos, abszurdba hajló groteszk formanyelve miatt — feltételez bi­zonyos fogékonysági szintet. Ki­emelkedő közönségsikere volt Mé­­hes György Mi, férfiak című víg­játékának is, ami a komédia irán­ti jogos igény mellett a mai témák iránti érdeklődésről is tanúskodik. Ebben a vonatkozásban az utóbbi évek színházi statisztikája általá­ban is biztató, hiszen a sikerült hazai darabok mindenütt jelentős előadás-számokat értek el. Állandó jellegű tényezőnek látszik a klasz­­szikus művek iránti érdeklődés is. Persze, ezek mellett vannak kevés­bé lelkesítő jelenségek is, például az egyoldalúan eltúlzott kereslet a különböző zenés műfajok iránt. Még egyszer hangsúlyozni szeret­­ném: a közönség, mint olyan, rend­kívül tág fogalom. A közönséghez tartozik az a — foglalkozásától függetlenül — értelmiségi­ szintű és egyre növekvő számú réteg, amely a művészetben, s így a színházban is, az emberi lét sokrétű problé­­máira keres , ihletett választ. De nem rekeszthető ki a közönségből azoknak a népes tábora sem, akik egyszerűen szórakozást várnak a színháztól, gondfeledtető és pihen­tető órákat. Természetesen ezen belül is számtalan árnyalat létez­­hetik. A műsor­tervezésnek mind­ezzel számolnia kell. A színház, az író, a színész és a néző találkozó­­sát­ól születik, enélkül nem kép­zelhető el. Az utóbbi években sok­féle színházat találtak fel, az ab­­szurd színháztól egészen a konflik­tus­ mentes színházig, a közönség­ nélküli színház azonban még a leg­merészebb újítók terveiben sem szerepel. A közönség megnyerése nélkül az egész színházi munka — beleértve eszmei-esztétikai szere­­pét is — illuzórikussá válik. (Folytatás a 2. oldalon) Látkép a Brassói Traktorgyár udvaráról Tanszerek gazdag választékban A tanszerek gazdag választéka várja az idén az elsősöket, közöt­tük a hatévesek első csoportját Tíz képes táblából álló sorozat hi­vatott a beszédkészséget fejleszte­­ni, több színes kép a fogalmazási készséget fogja előmozdítani, az írni-olvasni tanulásban segédkezik a műanyag betűgyűjtemény, a számtantanulásban az 1—10 számú­jegyeket tartalmazó képek, a go­lyós számológép stb. A gyermek találékonyságát ösztönzik a mozaik­­szerű játékok, a képes dominó. A szakvállalatok megfelelő hangleme­zekről és diafilmekről is gondos­­kodtak az erősöknek. A hatéveseket oktató tanároknak szeptember első dekádjában három napos szaktájékoztatót tartottak. A tájékoztató alkalmával széles körű tapasztalatcserére is sor került. Elektronikus számítógéppel Megkezdték a ludasi Hőerőmű épületében felszerelt elektroni­kus számítógép technológiai pró­babejáratását. Ez a korszerű be­rendezés — a programálás pil­lanatában — automatikusan gyűjti össze a termelési folya­mattal kapcsolatos adatokat — körülbelül 150 információt , és másodpercenként mintegy 4.000 számtani műveletet végez el. Az eredményeket teleimprimátorok közvetítik a Hőerőmű műszaki irányítóinak, akik az adatok a­­lapján úgy állítják be és úgy szabályozzák az áramfejlesztő gépcsoportokat, hogy azok maxi­mális gazdaságossággal termelje­nek. A berendezések ésszerű ü­­zemeltetésével és a fűtőanyag leggazdaságosabb felhasználásá­­val a Hőerőmű munkaközössé­ge az eddigieknél jóval alacso­nyabb szintre szorítja az áram előállítási költségeit. Kiváló az alma minősége — állapítják meg a bátosi ÁMV vajd­ai farmjának technikusai. Közszolgáltatási egységek Ludason a kisipari szövetke­zetnek 54 szolgáltatási egysége van. Ezek közül húsz egység­nek kialakult már a sajátos profilja, van szabóság, fodrá­szat, festöde, cipész és aszta­los műhely stb. A közeljövő­ben mosodát, tisztítót is léte­sítenek. Új áruk érkeztek a 3-as számú önki­­szolgáló üzletbe. 400 gr-os cso­magolásban például kiváló mi­nőségű növendékhús kapható (ára 9 lej) s megérkeztek az idei termésből készített első gyümölcsdzsemek és zöld­­borsó-konzervek. A nagyon keresett 12 dekás csomagolt zsírból is bőven kapott az üz­let, úgyszintén Jidvei és Mur­­fatlar címkéjű bor is érkezett, 12,50 lejes árban. Naponta 20.000 tégla A Ludasi Fogyasztási Szö­vetkezet szolgáltatási r­észlegén megkezdték két téglagyártó prés előállítását. Ezekkel a pré­sekkel körülbelül 20.000 darab téglát gyárthatnak naponta. A nagy termelékenységű prése­ket még ebben az évben üzem­be helyezik. Áruház és büfé nyílik Mezeméhesen Mezőméhes községben álta­lános áruház és büfé nyílik. Ebbe az új helységbe költözik a régi üzlet és büfé is. Az üz­lethelyiséget modern bútorok­kal és hűtőszekrénnyel rende­zik be. Ezt a kereskedelmi egy­séget nemsokára át is adják rendeltetésének. Préselt hangszer alkatrészek A hegedű és gitár hát- és fedőlapjait jelenleg tömör fá­ból faragják ki. Ezzel a klasz­­szikus eljárással sok értékes hangszerfa megy kárba. A Ré­geni Faipari Komplexum hangszergyártó részlegén új el­járással kísérleteznek. A hát- és fedőlapokat juhar- vagy fe­nyőfurnérból formázzák — matricákban —, s így a fajla­gos anyagfogyasztást több mint 50 százalékkal csökkenthetik. A préselt alkatrészeket olcsóbb hangszerek sorozatgyártásához használják. A téli befőzéshez Teljében a téli befőzés. Az illetékes kereskedelmi vállala­tok igyekeznek biztosítani a kellő mennyiségű és minőségű gyümölcsöt, zöldséget. A ma­rosvásárhelyi szaküzletekbe a napokban érkezett 180.000 be­­főttes és uborkás üveg, 18.000 fonott korsó, 3—20 literes vá­lasztékban, ezenkívül celofán, műanyag- és parafadugó. Pronoexpres Az 1968. szeptember 11-i húzás nyerőszámai: ■ húzás: 44 38 34 4 17 24 Pótszámok: 9 36 Nyereményösszeg: 362 624 lej. II. húzás: 27 17 44 16 14 38 Pótszámok: 37 10 Nyereményösszeg: 278 898 lej.

Next